Az ökoiskolák története a környezeti nevelés történetének egy parányi szelete, lényegileg csak annak tükrében érthető meg. Tekintsük át ezért a környezeti nevelés múltját, de a teljesség igénye nélkül - dióhéjban - csak a XX. század második felétől.

A környezet nevelés fogalma, módszerei és eszközkészlete a pedagógiába az 1970-es évektől kerültek be. Az ENSZ 1975-ben adta ki első hivatalos dokumentumát a környezeti nevelésről (Belgrádi Charta), az 1978-ban Tbilisziben rendezett UNESCO Környezeti Nevelési Kormányközi Konferencia pedig már az iskolai környezeti nevelés célját, területeit és módszereit is megfogalmazta.
Az elvek meglepően gyorsan megjelentek a hazai oktatásban is: egy 1976-os törvény végrehajtandó célként állította a köznevelés elé, hogy „az állampolgárok a környezetvédelmi feladatokat és követelményeket az oktatás, nevelés útján” ismerjék meg, ezért még a 70-es években beépítették a biológia tantárgy és egyes szakkörök tantervébe a környezetvédelem kérdéseit.

Maga az ökoiskola-hálózat 1986-ban indult útjára az ENSI (Environmental and School Initiatives, Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) egyik programjaként. E decentralizált hálózat tagjaként Magyarország és a résztvevő országok nemzetközi szinten is szerették volna megosztani a többi tagállammal környezeti nevelési ötleteiket és problémáikat.
A hazai hálózat – az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjának (OKI-PTK) kezdeményezésére – 2000 márciusában jött létre 22 taggal. A hálózat - szakmai partnereivel (pl. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) - abban szándékozott segíteni tagiskoláit, hogy miként érvényesítsék iskolafejlesztési munkájuk különböző területein a környezeti nevelés elveit.
Mindeközben világszerte egyre nagyobb figyelem fordult a fenntarthatóságra nevelés felé. Olyannyira, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének nyilvánította, és útjára indította a „Tanulás a fenntartható fejlődés érdekében” stratégiát. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szánt annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság alapelvei. A téma fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a fenntarthatóságra nevelés évtizede mellett mindössze két nevelési témájú évtizedet indított útjára az ENSZ: az Oktatást Mindenkinek és az Írni-Olvasni Tudás évtizedét, amelynek az a célja, hogy a Földön mindenkinek lehetősége legyen megtanulni írni és olvasni. Az ENSZ szerint tehát két alapvető kihívással néz ma szembe az oktatás. Meg kell tanítani mindenkit írni és olvasni, és fel kell készíteni arra, hogy építő módon tudjon hozzájárulni egy fenntartható társadalom életéhez.
A kérdéskör pontosításához tartozik, hogy 1999-ben a Környezeti nevelés és oktatás Európában című brüsszeli konferencia leszögezte: a természetközpontú környezeti nevelést ki kell egészíteni a fenntartható fejlődés és a társadalom kérdésköreivel is. Vagyis a környezeti nevelés helyett a fenntarthatóság pedagógiája lett a kulcsszó az oktatásban is. Hazánkban az 1995-ös NAT jelölte meg elsőként a környezeti nevelés céljaként a fenntartható társadalom kialakításának elősegítését, és e célkitűzés a legkülönfélébb tantervi változások közepette is állandó maradt.
2002 óta a környezeti nevelés, illetve a fenntarthatóság pedagógiája területén kimagasló munkát végző iskolák megkülönböztető minőségi védjegyként Ökoiskola címet kaphatnak, 2012-től pedig elnyerhető az Örökös Ökoiskola cím is. Az ökoiskolák működése példaként szolgálhat minden olyan magyar iskola számára, amely valóban céljának tekinti a környezettudatos, társadalmi részvételre képes állampolgárok nevelését.

Ökoiskola címpályázat célja:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) és a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) – a hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján – nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az iskolás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelő élményekre és tapasztalatokra építő, azaz tevékenységorientált környezeti és fenntarthatóságra nevelésben részesüljön.

A fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának, valamint a környezettudatosságnak az iskolákban és kollégiumokban történő minél hatékonyabb megjelenése érdekében az oktatásért és a környezetvédelemért felelős tárcák 2004-ben közösen létrehozták az „Ökoiskola” címet (továbbiakban: Cím), melyet a fenti időpont óta minden évben pályázat útján nyerhetnek el a nevelési-oktatási intézmények.

A Cím azon nevelési-oktatási intézményeknek elismerése, amelyek intézményi keretek között átgondoltan, rendszerszerűen és mindennapi gyakorlatként foglalkoznak a környezettudatossággal, a fenntarthatóságra neveléssel, a környezeti-, és egészségneveléssel.

A Cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás 2005–2014” évtizedének programjához. A Cím pályázati rendszerének kimunkálása az ENSI (Iskolai Környezeti Kezdeményezések) nemzetközi hálózat több évtizedes tapasztalatai alapján történt.

 

 

A programot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése c. projektjének keretében végezzük, a projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.