Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Perbe fogták az égető ellen SIKERESEN fellépő civileket

  • 2007. november 05.
  • humusz
Szerző: 
humusz

Perbe fogták a Pusztazámorra tervezett szennyvízkezelõ-szárító és égetõ ellen sikeresen fellépõ civileket. Az Utilis Kft jó hírnév megsértése miatt perelte be a tervezett mû ellen fellépõ civilek három meghatározó alakját: Nyitrai Andrást, Réder Ferencet és Lelkes Zoltán egyetemi docenst. A Hulladék Munkaszövetség aggasztónak tartja a per tényét.

Az Utilis Kft. által a Pest Megyei Bírósághoz benyújtott kereset szerint a civilek azzal sértették meg a cég jó hírnevét, hogy többek között mérgező technológiának minősítették a tervezett üzemet, és azt egészségkárosítónak nevezték. A civilek szerint csak az Alkotmányban biztosított szabad véleménynyilvánítás jogával éltek.

A Pusztazámori ügy lényege, hogy az Utilis Kft. szennyvíziszap szárító és égető építésében kívánt - kezdeményezőként - szerepet vállalni. Az ellenzők úgy ítélték meg, hogy a településen lévő regionális hulladéklerakó már elég áldozat volt a település részéről, és nem kívántak a településen újabb környezetterhelő üzemet látni. Az ügyből népszavazás lett, amelyen érvényes és eredményes szavazás után a település lakói elutasították a tervezett üzemet. A cég ezt követően perelte be a civileket, jó hírnév megsértése miatt.

A Hulladék Munkaszövetség - elfogadva azt, hogy mindenkinek joga van hírneve megvédéséhez - aggasztónak tartja a per tényét. A demokrácia lényegéhez tartozik a civil részvétel, a lakosság bevonása a döntéshozatali folyamatba és a véleménynyilvánítás szabadsága. Amennyiben a lakosság úgy érzi, hogy véleménynyilvánítása nem teljes mértékben szabad - a perbe fogás veszélye fennáll - úgy kevésbé fogja véleményét kifejteni, és csorbul a demokratikus működés.

Pusztazámor mellett, a szentgotthárdi égetős-ügyben is perbe fogták a civileket - akik a kiszámíthatatlanság és a nagy költségek miatt peren kívüli megegyezésre kényszerültek. Hasonlóképpen a Nyergesújfalura tervezett hulladékégető cementgyár ellen, valamint a Hajdúböszörménybe tervezett égető ellen fellépő civil szervezetek tagjait is perrel fenyegették. A perbe fogottak között gyakran hátrányos helyzetű, de a közösségért kiálló embereket találunk, akik a per költségeit nem tudják vállalni. Joggal érezhetik, hogy nem a jó hírnév az alapkérdés, inkább arról van szó, hogy el akarják riasztani őket a társadalmi szerepvállalástól.

A kereset megítélésének dolga a független magyar bíróságé. Az eddigi precedens értékű döntések és az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint azonban az ilyen ügyekben a fő kérdés az, hogy a kifogásolt szövegrészek vajon véleménynyilvánítások voltak-e, vagy sem. Amennyiben, igen, úgy a bíróság azt vizsgálja, hogy a vélemény indokolatlanul sért-e, hiszen a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy közérdekű ügyekben megszólaljon, ha nem sért másokat.

Ez a jogértelmezés azért is nagyon fontos, mert ellenkező esetben konkrét bizonyítékok nélkül gyakorlatilag nem lehetne nyilvánosan felszólalni egy ilyen közérdekű ügyben.

A konkrét ügyben a független magyar bíróság döntése előtt nem kívánunk közvetlenül állást foglalni, de azt tartanánk szerencsés megoldásnak, ha a cég a peres út helyett tárgyalásokkal próbálná meg a nehezményezett kérdéseket tisztázni.

Bővebb információ: Szuhi Attila, programfelelős - Hulladék Munkaszövetség

30/563-7749