Elfogadhatatlan a két új hulladékégető Sajóbábonyban

  • 2009. október 01. 02:00
  • Szuhi Attila
Szerző: 
Alighanem Guinness-rekorderré válhat Sajóbábony az egy főre jutó hulladékégetők kategóriájában, ha a hatóság engedélyezi a már működő két égető mellé a tervezett további két hulladékégetőt. A HuMuSz és a Válaszúton Alapítvány sajtóközleménye

 

Az alig háromezer lakosú Sajóbábony településen a Piro-Energia Kft. egy évi negyvenezer tonnás un. pirolízis üzemet (hulladékégetőt) és a hozzá kapcsolódó erőműtelepet kíván felépíteni, míg az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft egy kisebb ipari veszélyes hulladékot égető művet akar felhúzni. E mellett a településen már működik két veszélyes-hulladék égető.

A két tervezett üzem engedélyezése most ért célba, az ügyben a Környezetvédelmi Felügyelőség most hozza meg döntését.

Az engedélyezési eljárásokba egy helyi önkormányzati képviselő megkeresésére több civil szervezet is bekapcsolódott, miután fény derült az égetőkkel kapcsolatos problémákra. A tervezett pirolízis üzem engedélyezése ugyanis egyszer már eljutott a végső szakaszba, akkor azonban a civil szervezetek észrevételei nyomán az engedélyezési eljárást megszüntették. A cég azonban a környezetvédelmi hatóság javaslatára (!), melyet jegyzőkönyv bizonyít a pirolízis üzemet és a hozzá tartozó erőtelep engedélyezését különvette, és ez utóbbira érdemi környezetvédelmi vizsgálat nélkül jogerős építési engedélyt szerzett. A pirolízis üzem azonban környezetvédelmi engedély köteles és ebből a dokumentációból számos elfogadhatatlan tényre derült fény. Először is az üzem un. referenciaüzem lenne, tehát egy máshol még nem alkalmazott technológia, annak minden bizonytalanságával. Sőt a dokumentációból az is kiderül, hogy az üzem légszennyezőanyag kibocsátása nem tud megfelelni a hazai jogszabályi előírásoknak.

A legnagyobb gond azonban az erőműteleppel van, ahol a pirolízis melléktermékét az un. piroolajat égetnék el. Az erőműhöz csatlakozó tíz kémény olyan környezetterhelést okoz, amely akár a határérték 250 %-os túllépését is eredményezheti és emiatt meglátásunk szerint az emberi egészségre is veszélyes lehet. Ezen túlmenően maga az eljárás is számos furcsasággal terhelt. Az új eljárásban, ugyanis a cégnek nem kellett előzetes vizsgálatot lefolytatnia, ugyanakkor a korábban ügyféli jogokat szerzett civil szervezetet nem értesítették az eljárásról, így csak a véleményezési határidő előtt három nappal tudták megszerezni az ügy dokumentumait. Jogszabályellenesen járt el véleményünk szerint a környezetvédelmi hatóság több ízben is, így amikor engedte az erőműtelep és a pirolízis üzem engedélyezésének megbontását, valamint amikor szakhatóságként hozzájárult az erőműtelep építési engedélyének kiadásához.

A Sajóbábonyba tervezett másik égető, a településen már két égetőt üzemeltető Kis cégcsoport harmadik ilyen létesítménye lenne, amely veszélyes hulladéknak minősülő ipari szennyvíziszapot ártalmatlanítana. A tervezett üzemmel a fő probléma, hogy a kedvezőtlen fekvés miatt az égető füstje könnyen megrekedhet a környező völgyekben és az égető környezetében, ami kockázatot jelenthet a környéken élőkre és az iparterületen dolgozók egészségére.

Meglátásunk szerint Sajóbábonyban a már működő két égető, egy gyógyszergyár, egy vegyiüzem és egy növényvédőszer-gyártó telep mellé nem engedélyezhető a két új hulladékégető. A levegő szennyezettsége a környékbeli mérőállomások tanulsága szerint már most túllépi a megengedett értékeket. A szakértői vélemények megerősítik a fenti álláspontot, így amennyiben a Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyezné a tervezett hulladékégetőket, úgy a civil szervezetek a fellebbezések mellett az ügyészséghez is fordulnak a meglátásuk szerint jogszabályba ütköző lépések tisztázásáért.

2009. szeptember 30.

 

Szeptember 30: a hulladékégetők elleni világnap Immáron nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a hulladékégetés elleni világnap a GAIA (Égetés Alternatíváiért Küzdő Világszövetség) szervezésében. Az idei téma a hulladék és az éghajlatváltozás összefüggése. A cél pedig olyan hulladékkezelési eljárások ösztönzése, amelyek alternatívát nyújtanak a csővégi megoldásokkal szemben (égetés, lerakás) és csökkentik az üvegházhatású gáz kibocsátását. A világnaphoz tavaly 39 ország 165 civil szervezete csatlakozott.

 

 

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

 

kisnorveg_4_egyben

 


Új hozzászólás