Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 9 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mérget veszünk magunkra nap mint nap

  • 2015. november 17.
  • PKata

Mereg-ruhaA Stockholmi Egyetem kutatói a napokban hozták nyilvánosságra azt a tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogy vannak-e vegyszerek azokban a ruhákban, amiket megvásárolunk. Több kémiai vegyülettel kapcsolatban egészségügyi kockázatot tártak fel, továbbá azt hangsúlyozták, hogy nehéz megállapítani, mennyire veszélyesek ezek az anyagok a szervezetünkre és a környezetünkre.

 

A boltban vásárolt ruhák nagy része még tisztításuk után is nagyon sok méreganyagot tartalmazhat – derül ki egy a napokban megjelent kutatási eredményből. A svéd egyetem kutatóinak az volt a céljuk, hogy utánajárjanak annak, hogy a kemikáliák jelenthetnek-e bármiféle veszélyt az egészségre. A vizsgálatban hatvan svéd és nemzetközi ruházati lánc termékeit tesztelték. Az első elemzések eredménye szerint több ezer vegyszer fordult elő a ruhákban, és mintegy százat előzetesen azonosítottak is. Számos vegyi anyag azonban nem szerepelt a gyártási listán, ezért azt feltételezik, hogy a melléktermékek és a vegyszerek a szállítás során adódtak hozzá.

ruha_mereg

 

Az előállítás során vegyszerrel kezelik a termékeket

A textiltermékek előállítása során, főleg a kikészítőiparban számos vegyi segédanyagot, vegyszert és színezéket használnak – mondta el az MNO-nak Kutasi Csaba textilipari igazságügyi szakértő, aki hozzátette: ez az a szakterület, ahol a – fonalakból a szövödében, kötőüzemben elkészült – nyerskelméket fehérítik, színezik, színnyomással mintázzák, majd különböző végkikészítő eljárásokkal teszik például könnyen kezelhetővé (méretállandósítás, gyűrődéscsökkentés) vagy speciális képességeket (víztaszítás, lángolásgátlás) így biztosítják. Ettől függetlenül már a szálasanyagban is lehetnek zavaró vegyi jellegű anyagok, mint például a pamutba beépülő gyomirtó szer (peszticid), amit a gyapotföldeken növényvédelmi céllal alkalmaznak – tette hozzá a szakértő.

 

Rákkeltő hatású anyagokat is azonosítottak

A vegyszerekkel való érintkezés növeli az allergiás bőrgyulladás kockázatát, és ezek az anyagok súlyos egészségügyi hatással lehetnek az emberre és a környezetére – állítja a tanulmány szerzője, Giovanna Luongo. A Stockholmi Egyetem analitikai kémia területén ténykedő kutatója hangsúlyozta, hogy ezek közül néhány bizonyítottan rákkeltő hatású, továbbá egyes anyagok vízi toxicitásúak, vagyis nagyon mérgezőek a vízi élővilágra.

A további vizsgálatokhoz az előfordulástól, a mennyiségtől, a toxicitástól függően négy anyagcsoportot választottak ki, valamint azt is megnézték, hogy a vegyi anyag mennyire könnyen szívódik fel a bőrbe. A kemikáliák közül kettőt  – a kinolint és aromás aminokat – találtak a legnagyobb koncentrációban a poliészterekben. A pamut nagy mennyiségben benzotiazolokat tartalmazott, így volt ez abban az esetben is, ha a ruha biopamutból készült – olvasható a tanulmányban.

 

Az ázsiaiak még mindig betiltott anyaggal is színeznek?

A kinolin gyűrűs szerves vegyület, a szerkezetben levő nitrogén alapján azo-naftalinnak is nevezik – árulta el Kutasi Csaba, aki hozzátette, hogy az állatkísérletek szerint a kinolin magas koncentrációjú orális bevitelénél az emésztőrendszerben vérzés és ödéma alakult ki, végül pusztuláshoz vezetett. A szakértő elmondta, hogy nagyobb dózisban rákkeltő hatás is kimutatható volt: az egereknél bőrön keresztül is okozott ilyen jellegű elváltozást. Azonban nem közvetlenül a kinolin, hanem metabolitjai (köztes anyagcsere termékek) okozhatnak rákos megbetegedést – tette hozzá Kutasi.

Az aromás aminokkal kapcsolatban a szakértő megjegyezte: számos ázsiai színezékgyártó sajnos jelenleg is előállítja és forgalmazza az unióban egészségkárosítás miatt szigorúan korlátozott, illetve tiltott azo-színezékeket. Kutasi Csaba kiemelte, hogy 2005. január 1-jétől az újrahasznosított textíliákban is csak a jogszabályban kötött feltételekkel lehetnek jelen az azo-színezékek. Egyébként a szabályozás intézkedik arról is, hogy ilyen tartalmú színezékek eleve nem hozhatók forgalomba, ha koncentrációjuk 0,1 százaléknál nagyobb – hangsúlyozta az MNO-nak a szakértő.

 

Nem kizárt a növényvédő szer jelenléte sem

A benzotiazolok jelenléte Kutasi Csaba szerint kénes színezékre utalhat, esetleg lehet növényvédő szer is. A szakértő elmondta azt is, hogy a biopamut olyan gyapotból származik, amelyet a termesztéskor nem kezeltek gyomirtóval, gombaölővel, egyéb növényvédő szerrel. Az ebből készített kelmék kikészítőanyagai okozhatnak káros anyag előfordulást.

 

Kimossuk a vegyi anyagot a ruhákból

A svéd vizsgálat utolsó fázisát a ruhák mosása és tisztítása utáni vegyi anyag mennyiségének a mérése alkotta. A kutatás megállapította, hogy néhány vegyi anyag a mosás következtében eltűnt, ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a kémiai anyagok vízbe kerülnek. Más anyagok nagy mennyiségben maradtak a ruhákban, ami arra enged következtetni, hogy ezek a kémiai vegyületek a bőrrel még hosszú ideig érintkezésbe kerülnek a ruha viselése során.

A kutatás hangsúlyozta, hogy nehéz megállapítani, hogy mennyire veszélyesek ezek a káros anyagok, és azt is nehéz felmérni, milyen hatással lehetnek hosszú távon egészségünkre és környezetünkre. „Még csak a felszínt kapargatjuk, erre azonban figyelmet kell szentelnünk. Egész életünkben éjjel-nappal ruhákat hordunk, ki kell deríteni a vegyszerek hatását a bőrünkre és az egészségünkre. Nagyon nehéz megítélni, és ez jóval több kutatást igényel” – tette hozzá Conny Östman a svéd egyetem analitikai kémia professzora.

 

A biztonságosságért rendeletek és szabályok felelnek

A ruházati és lakástextil (függöny, ágynemű, abrosz stb.) termékek piaci szabályozásúak, így kevesebb kritérium vonatkozik rájuk, mint a jogi szabályozású például a védőruhatermékek esetében. A termékek (így a ruházati és egyéb textíliák) biztonságosságára vonatkozóan kormányrendelet, rendeletek és kötelező érvényű szabványok ügyelnek. A textil- és ruházati termékekben több olyan vegyi anyag jelenléte tiltott, amelyek a viselés, használat során károsak lehetnek az emberi egészségre. Sajnálatos módon textil- és ruházati termékeket forgalmazók a károsanyag-kontrollokra nem fektetnek hangsúlyt, pedig a biztonságossági kritériumok betartása ezt megkövetelné. Igazi biztonságot a különböző önkéntes tanúsítási rendszerek szerint ellenőrzött termékek jelentenek. Egyre jobban előtérbe kerülnek a tanúsított környezetkímélő gyártástechnológiák, ennek a textil- és ruházati ipar szempontjából legfontosabb a STeP rendszer. A textil- és textilruházati, ill. lakástextil termékek vonatkozásában a legkiemelkedőbb a nemzetközi Öko-Tex® önkéntes tanúsításon alapuló megkülönböztető minőségjeles termékek köre, amelyek garantáltan, műszeres analitikai vizsgálatokkal alátámasztottan zárják ki a káros anyagok jelenlétét. Az Öko-Tex® rendszer négy kategóriába soroltan vizsgálja a termékeket, ebből főleg az I. és II. termékosztály a legkritikusabb, miután ezek érintkeznek közvetlen az emberi testtel: a csecsemő- és bébiruházatnak, valamint a felnőtt alsóruházatnak kell fokozottan fókuszba kerülnie. A textilipari szennyvizek esetében a közcsatornába bocsátás feltételei rögzítettek.

 

Forrás: mno.hu