A standolás azt jelenti, hogy a kis utazó sátrunkat mint vándorcirkuszt felállítva, azt játékhegyekkel és kiállítási tárgyakkal, kiadványokkal megrakva csalogatjuk a nagyérdeműt valamely tömegrendezvényen. Nem először fordul elő velem ilyesmi, de csak nem hagy nyugodni egykét jelenség. A gyerekek lelkesek, okosak, tanulni és játszani vágynak. Higgye el mindenki, nincsen velük semmi baj! Lassan felnő egy olyan generáció, ahol a környezettudatos életmód hol erősebben, hol gyengébben, de megjelenik. Nem vagyok pedagógus, de úgy látom, hogy a kicsikkel való munka szó szerint szemléletformálás, nem pedig a szemlélet átformálása. Utóbbi, jóval „guzmisabb”, tevékenység a meglehetősen csökönyös felnőttekre korlátozódik. A velük folytatott személyes beszélgetések – amellett, hogy mindannyian hasznosnak, szükségesnek érzik a munkánkat – egy idő után csak a kifogásokból és az azokra adott válaszokból áll.

Van egy nulla hulladékos 10 pontunk, amihez összegyűjtöttem a leggyakoribb reakciókat. A műanyagzacskóról való lemondás és a szelektív gyűjtés kivétel nélkül minden beszélgetőpartneremnél magától értetődő. Habár sokszor az az érzésem, hogy egy dolog, ami elhangzik, egy másik, hogy mi történik… (És lám, a statisztikák is a megérzéseimet igazolják.) A javíttatásra azonnal megkapom, hogy az eldobós bóvlin nincs mit megjavítani, és nem is érné meg, ha lehetne. A válaszom: nem kell ilyet venni. Ha összeadja valaki, hogy ha egy szezonban vesz 3 „sak szá’ folintos” cipőt vagy egyet, ami esetleg strapabíró és még javítható is, akkor ugyanott lesz. A csere-bere, az adományozás lassan-lassan kezd bekúszni az emberek fejébe: jóllehet szociális érzékenységről tanúbizonyságot adó programként jelenik meg, általában örömmel csodálkoznak rá ezeknek a kedvező – hulladékcsökkentő – környezeti hatására is.

A helyi termelők, kereskedők kampányainak köszönhetően a 6. pontunkra már szerencsére nem az a válasz kapásból, hogy „városban nem jutok hozzá ilyesmihez”. Az újrahasznosított termékekről és a visszaváltható csomagolásokról szólva viszont többnyire az a reakció, hogy ilyet nem is lehet kapni sehol.

Nos, senki nem mondta, hogy tálcán fogják szervírozni a környezettudatosságot – például szemmagasságban a hipermarket gondoláin. Sőt, azt sem mondja senki, hogy ezer százalékig betarthatók a pontok, de a törekvés a kulcsszó, mert van ilyen kínálat – csak lehet, le kell hajolni érte, vagy megtalálni a megfelelő boltot. A kölcsönzésen, közös használaton se szoktak nagyon megtorpanni az érdeklôdők, hosszabb-rövidebb átvezetés után értik, hogy milyen hatással van a hulladékra. A levélszemét csökkentésénél jön az újabb elakadás, és bizony itt igencsak szűk mozgástere van az egyszerű embernek. Letilthatja az adatait, odafigyelhet a promóciós játékok apróbetűseire, de amíg a piac fele illegális, a másik felébôl meg a jogalkotó állam húzza az egyik legnagyobb hasznot, addig elég necces.

A felelősség elől menekülő felnőttek két dologgal ámítják magukat: 1. A felnövekvô generációt kell szemléletformálni, ők lesznek majd a gyógyír minden bajra és mocsokra, amivel mi ma elárasztjuk a természetet. 2. Ez a típus nagyon szereti a zöldeket radikális színben feltüntetni, miközben kiderül, hogy ők a leginkább azok. Azt mondják ugyanis, hogy ha nem lehet tökéletesen betartani például a 10 pontot, akkor meg minek csinálja az ember?! Kényelmes álláspont, kétségtelen. Pedig mi, „radikálisnak” mondott zöld civilek azt mondjuk, hogy sok kicsi sokra megy. Egy ember is segít abban, hogy elérjük a kritikus tömeget, hogy érezhetô legyen a kereslet a környezeti szempontból jóféle holmik és programok iránt.

A nulla hulladék felé vezető 10 lépés:
1. Vigyél magaddal bevásárlólistát, vászontáskát vagy kosarat!
2. Taposd laposra és gyűjtsd szelektíven!
3. Komposztálj!
4. Javíttasd meg, használd újra!
5. Cseréld el, add tovább!
6. Vásárolj piacon, támogasd a helyi kereskedelmet!
7. Keresd az újrahasznosított termékeket!
8. Válaszd a visszaválthatót!
9. Járj könyvtárba és kölcsönzőbe!
10. Csökkentsd a postai levélszemetet!

Aki felnőtt léte ellenére szeretne kicsit elmélázni ezen a témán, megteheti ezt november utolsó hetében, az Európai Hulladékcsökkentési Héten (november 16-24.), illetve a Ne vásárolj semmit! Napon (november 30.).

Graczka Sylvia