De ez a történet nem a fájó sóhajjal végződik szerencsére. Városban élsz, komposztálni akarsz, de se terasz, se kert, se közösségi komposzt. A beltéri komposztálás pedig büdös, bebogarasodik, sok helyet igényel és macerás – szólnak a tévhitek. Pedig nem utópista hippi vízió a konyha sarkában álló komposztáló. Főleg, ha olyan letisztult és természetes formákkal és anyagokkal bír, mint a ZeKo.

A zeolitos komposztáló, a ZeKo Varga Márton diplomamunkája – 2014-ben a MOME kerámiatervező szakának végzős hallgatójaként nem akart egy sokadik étkészletet tervezni. Helyette egyszerűen és ösztönösen átültetett valamit az otthonról hozott környezettudatos szemléletéből a városi miliőbe.

A ZeKo tökéletesen alkalmazkodik a beltéri létünkhöz is – köszönhetően a zeolitnak. A macskaalmokból ismert anyag működik esőben, napsütésben, a NASA is használja – akkor miért ne állná meg a helyét a konyhában komposztálóedényként, agyaggal keverve? Bent tartja a szagokat, de biztosítja a kellő szellőzést a komposztnak. Nem vízáteresztő, és agyaggal együtt tökéletesen működik, égethető. Megakadályozza a penészedést, a gombásodást, biztosítja a hasznos mikroorganizmusoknak az állandó klímát, ami egyenletessé teszi a lebomlás intenzitását. Az egymásba helyezhető három hengertest mindegyikének alján található egy háló, így ahogy az érés során a zöldjavak veszítenek térfogatukból, úgy potyognak lentebbi szintekre, míg végül a legalsó gyűjtőedényben kész komposzt vár minket. Mindezt HÁROM hónap alatt. És ha ürítettük az érett komposztot, az üres elem mehet a torony tetejére, ahol már bele is tehetjük a következő adag zöldséget és gyümölcsöt.

Jogos a kérdés, hogyha ilyen egyszerű, akkor miért nincs már minden háztartásban legalább kettő? Varga Márton is ezen dolgozik, és várja téglagyárosok jelentkezését!