A Tetra Brik egynemû csomagolás?!
A társított csomagolások eddig is sok gondot okoztak a környezetnek. Legszebb példa erre a Tetra Brik csomagolás, amely 85%-ban papír, maradék részében polietilén és alumínium. A rétegek egymástól nem elválaszthatók, ezért újrahasznosításuk szinte lehetetlen (egy-két kamu-újrahasznosításról már írtunk a KukaBúvárban). A termékdíjtörvény eddig úgy rendelkezett, hogy egy csomagolás egynemûnek tekinthetõ, ha az egyik komponens legalább 90%-ban képviseli magát, de ez most minden tiltakozásunk és a tárca ígéretei(!) ellenére változni látszik. Valahogy úgy alakulnak a számok, hogy a Tetra Brik is egynemû legyen, legalább jogilag. Nem kicsi a tét, hiszen a társított csomagolások termékdíja jóval magasabb, mint a papírcsomagolásoké. Úgy látszik a döntéshozókkal is sikerült elhitetni, amit a gyerekekkel már régen: a Tetra Brik papír. Mi még mindig nem hisszük! Az alábbiakban közöljük Csepregi István helyettes-államtitkárhoz intézett levelünket.
Tisztelt Helyettes-Államtitkár Úr!
Engedje meg, hogy a Hulladék Munkaszövetség elnökeként szíves írásos állásfoglalását kérjem abban az ügyben, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium miért kívánja a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI sz. törvény módosításában a társított anyagú csomagolóeszköz fogalmi meghatározását 80%-os egynemû anyagtartalom alatt meghatározni.
A HuMuSz korábbi állásfoglalásában már egyszer kifejezte súlyos aggodalmát ezen elképzelés miatt, illetve az Országos Környezetvédelmi Tanács határozata az eredeti javaslatban szereplõ, 90%-os arány megtartását kérte.
A módosítási javaslat a Törvény 12.§-át egy új (2) bekezdéssel egészítené ki, nem fogalmi meghatározást tartalmaz, hanem közvetett módon választja külön a több összetevõbõl álló és a társított csomagolások termékdíj fizetési feltételeit. Ez utóbbi úgy fogalmaz, hogy "amennyiben a csomagolás fizikai módon alkotóira szét nem választható, és legalább 80%-ban egynemû anyagokból áll, úgy ennek termékdíj tételét kell a csomagolás egész tömegére vetítve alkalmazni."
Most kissé megdöbbenve észlelem, hogy a jelenleg érvényes termékdíjas rendeletekben a társított csomagolás fogalmi meghatározása, az egynemû anyagoktól való elkülönítése egyáltalán nem szerepel, noha mindegyik jogszabály külön kezeli a társított csomagolások termékdíjának mértékét, kötelezõ hasznosítási arányát, támogatási feltételrendszerét stb.
Megítélésünk szerint, mivel a társított csomagolások (legyen az papír-, üveg-, mûanyag- vagy fémalapú) anyagában történõ hasznosításának feltételei Magyarországon nem adottak, illetve az ilyen újrafeldolgozó rendszerek esetleges kialakításának költségigénye az egynemû anyagokénál többszörösen drágább (pl. többrétegû dobozok, fémgõzölt mûanyag zacskók, mártott papírok, lakkozott fém csomagolóeszközök stb.), indokolhatatlan ezen csomagolások összemosása az egynemû anyagokkal. Ez esetben ugyanis az egynemû, könnyen hasznosítható anyagok használatára való ösztönzõ hatás megszûnne és a piacon a társított anyagok alkalmazása óriási lökést kapna. Az Önök által javasolt 80%-os arány a piacon lévõ társított csomagolások többségét egynemû anyagnak minõsítené: tipikus példa erre a Tetra Brik doboz, mely papírnak minõsülne.
Ezért javasoljuk, hogy a törvény módosítás 12.§ (2) bek. b. pontjának szövegét töröljék és helyette az értelmezõ rendelkezések közé a következõ meghatározást vegyék fel:
"Társított csomagolás: az a legalább két különbözõ anyagból készült csomagolóeszköz, amelynél egyik anyag aránya sem éri el a csomagolóeszköz tömegének 95%-át. A legalább 95%-ban egynemû összetevõt tartalmazó csomagolóeszköz a 95%-os arányt elérõ anyagtípushoz tartozónak minõsül, ha az egyéb összetevõk a csomagolás anyagában történõ hasznosítását nem teszik lehetetlenné. Társított csomagolásnak kell tekinteni azokat az egynemû anyagból készült csomagolásokat is, melyek festésének, lakkrétegének összetétele az anyagában történõ hasznosítást megakadályozza."
Ha ez a javaslatunk nem volna elfogadható, úgy a javaslat jelenlegi szövegébe a 80% helyett a 95%-os arány felvételét kérjük.
Kérdéseink, melyre írásos válaszát várom:
- Milyen szakmai megfontolások miatt döntöttek amellett,
hogy már 80%-os egynemû anyag arány esetén az
egynemû anyagokra vonatkozó termékdíj mértékeket
lehessen alkalmazni?
- Fogalmi meghatározás hiányában jelenleg mi alapján
dönti el a Minisztérium, hogy valamely csomagolás a
termékdíj törvény szempontjából egynemû
vagy társított csomagolásnak minõsül-e?
- Milyen módon kívánja a Minisztérium a hulladékgazdálkodásról
szóló törvényben foglalt megelõzés elvét
érvényesíteni, ha a csomagolóeszközöknél
a kedvezményes termékdíj tételek alkalmazásával
elõsegíti a hasznosíthatatlan, vegyes összetételû
hulladéktömeg növekedését?
- Miként kívánják a szelektív papírgyûjtést
megoldani, ha ezen törvény alapján a társított
italosdobozok hivatalosan is papírnak minõsülnek majd,
az érintett vállalkozók jogkövetkezmény nélkül
papírnak nevezhetik terméküket és a szelektív
gyûjtésben résztvevõ, megtévesztett lakosság
a társított dobozokat a papírgyûjtõ edényekbe
helyezi?
Tisztelettel: Bödecs Barnabás
HuMuSz
