A KÖVET Egyesület 2010-ben is meghirdeti

A létesítmény párját ritkítja azzal, hogy a hulladékkezelés „felvilágosult”, a szabályozásnak a gyakorlatban is megfelelő módon folyik majd, azaz a hulladékot előválogatják, és kiszednek belőle mindent, ami még hasznosítható, mielőtt a lerakóra kerül. 61 településen építenek ki szelektív gyűjtőszigeteket és hulladékudvarokat, amelyek segítik a fajtánkénti szétválogatást, és a központba érkező hulladékot is válogatják. Szintén előremutató módszer a szerves hulladékok különválasztása és komposztálása.

Ami nem a szelektív rendszerben hasznosul, az a kézben marad – a re-pohár egyre elterjedtebb a zöld fesztiválokon, és növekvő mértékben váltja ki az elfogyasztott italok után keletkező hulladékot. A fesztiválos re-poharat eddig elsősorban a sör csapolásakor, leginkább kísérleti jelleggel használták, idén azonban új formában és tartalommal jelenik meg a Balaton Soundon: a Borfesztiválon akár száz alkalommal is elmosható, kifejezetten borozásra tervezett talpas műanyagpohárba töltik a bort.

A betétdíj visszajár

A Zöldövezet Társulás (ZT) két nyugat európai tanulmányutat szervezett 2010 tavaszán. A ZT a Kukabúvár Egyesület jogutódja, és mivel mi csak az eredeti nevünkben megjelölt szakterülethez értünk igazán, az NCA nemzetközi program támogatásával megvalósult útra hulladékhasznosítással foglakozó üzletembert, Tatabánya önkormányzatának környezetvédelmi referensét és két, szociális szövetkezetekkel foglalkozó szakembert is meghívtunk.

A fesztivál ideje alatt, július 14-18-ig felhasznált víz mennyiségét szürkevizet használó wc-kkel csökkentik a szervezők. A szürkevizes öblítéssel nagy mennyiségű, ivóvíz spórolható meg: lényege, hogy a zuhanyzáskor keletkező szennyvizet a rendszer azonnal megtisztítja, és alkalmassá teszi a wc-k öblítésére. A szivattyúrendszer szén-, és mikroszűrőkön vezeti át a zuhanyzáskor keletkező szennyvizet, így a szűrőrendszerben maradnak a szennyeződések, és a tisztítórendszer végén érkezik a szürkevíz a tartályokba, ahonnan csővezetékeken jut el a mosdókba.

Az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten (régióban), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is. A régiós értékesítés lehetősége szűkült az 52/2010-es rendelethez képest, hisz régió alatt korábban a

A hulladékprobléma okai

Arra a kérdésre, hogy mi az oka az ilyen nagymértékű hul- ladéktermelésnek, a legtöbben a gyártókon lévő nyomás hiányát nevezték meg. Problémásnak tartják a fogyasztók felelősségvállalását is: a kényelemhez való ragaszkodás és az, hogy hasznos dolgokat is kidobunk, a hulladéktermelés növekedéséhez vezetnek. A lakosság anyagi ösztönzését is sokan kevesellték.

Mi ösztönözte a szolgáltatót az új rendszer megvalósítására?