Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyíregyházi felmérés

Ki, mit, hogyan komposztál?
Év: 
2006
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Csige Anikó

Dsc_0055Az E-misszió Egyesület 2004-ben kétszáz fős, reprezentatív mintás kérdőíves felmérést végzett a nyíregyházi családi és társasházas övezetben élő lakosság körében. Céljuk annak meghatározása volt, hogy a komposztálás - mint a szilárd háztartási hulladék szerves anyag tartalmának hasznosítása - mennyire alkalmazott gyakorlat a helyiek körében. Családi házas övezeti háztartások milyen arányban komposztálnak, milyen motivációból, hogyan hasznosítják a keletkező komposztot, mutatnak-e hajlandóságot a közösségi összefogásra a komposztálás terén, továbbá milyen segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy a házi komposztálást megvalósítsák. Érdekes adatok gyűltek össze…


Az eredmények azt mutatták, hogy az összes megkérdezett 33 %-a komposztált a felmérés ide­jén, míg 67%-uk nem. A válaszok alapján a kertes házban élők lakóhelyük adottsága miatt nagyobb kedvet mutatnak a szerves anyag hasznosítására, míg a társasházak lakói - még ha rendelkeznek is kiskerttel - kevésbé komposztálnak.
A válaszadók többsége (48%) prizmába rakja a komposztálandó szerves anyagot, sorban követik őket a házilag készített fakeret használói (32%), illetve a vásárolt fakeretes és a műanyag kom­posztládát használók aránya (5-5%). Emellett említettek egyéb megoldásokat is, mint kert végén elhelyezett betongyűrű, gödör vagy egyéb módon elkerített terület.
A kérdőív készítői kíváncsiak voltak arra is, hogy mit dobnak az emberek a komposztra. A válaszadók 51%-a komposztálja a zöldség-gyümölcs hulladékot (19% kizárólag zöldség-gyümölcs hulladékot komposztál!); 43% a fűnyesedéket, gallyakat; 27%-uk tesz a komposztba fűrészport, faforgácsot, illetve ugyanilyen arányú a kávézaccot, tea filtert is a komposztba dobók aránya. Viszonylag magas (13,5%) azok aránya, akik a komposztra nem illő – ételmaradék, csont - anyagokat is dobnak a komposztba. A házi kom­posztálás népszerűsítése során tehát a továbbiakban is elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása azzal kapcsolatban, mi kerülhet a komposzt halomra, illetve fontos arról is informálni az embereket, hogy minél többféle anyagot keverünk össze, annál biztosabb, hogy jó minőségű kom­posztot tudnak előállítani.
A megkérdezettek 86,5%-a használja fel a komposztot a kertben talajjavításra, míg 27%-uk hasznosítja szobanövények alatt virágcserépben.
Érdekes adatok születtek azzal kapcsolatban, hogy a válaszadók megfelelő szakértelemmel komposztálnak-e. Majdnem felük (48,6%) aprítja a komposztba kerülő anyagokat, viszont elenyésző hányaduk szór adalékanyagot a kom­poszt rétegei közé, továbbá 54%-uk locsolja időnként a komposztot, hogy a megfelelő nedvességtartalmat biztosítsa. A válaszolók 37,8%-a keveri időnként a komposztot (legtöbben kb. havi gyakorisággal) ám csak 13,5% azok aránya, akik aprítják/locsolják/rendszeresen keverik a kom­poszt­ba kerülő anyagot - tehát szakszerűen komposztálnak.
Arra a kérdésre is keresték a választ, hogy azok, akik nem komposztálnak, miért nem teszik és milyen segítségre lenne szükségük hozzá. Többségük azt nyilatkozta, hogy azért nem kom­posz­tál, mert nem ért hozzá (55,5%), 26 % a komposztláda készítésében vagy beszerzésében számít segítségre. Ezek szerint az eddigi népszerűsítő tevékenységek ellenére is sokan vannak, akik nem rendelkeznek kellő elegendő információval a szerves anyagok házi hasznosítását illetően.
A kérdőív egyik elsődleges célja annak felmérése volt, mennyire tartja a lakosság alternatív megoldásnak a másokkal történő közös komposztálást, ami azt jelentené, hogy a társasházak lakói, vagy kertes övezetben a közeli szomszédok együtt komposztálnak. Ez megoldást jelenthetne azok számára, akik nem szívesen dobják a szerves anyagokat a kukába, de nincs helyük komposzt­ládának; azok pedig, akik gyűjteni tudják ugyan a szerves anyagot, de nincs akkora kertjük, ahol hasznosítsák a végterméket, át tudnák adni azt másoknak. A válaszadók közel fele részt venne közösségi komposztálásban (48,6%). Háromnegyed részük vállalná ezt a saját udvarán elhelyezett komposztládával is, míg negyedük szívesen együttműködne, de szeretné, ha a komposztláda nem az ő udvarán kerülne elhelyezésre. Az összes megkérdezett 56,3%-a szívesen részt vállalna a közösségi komposztálás szervezésében, népszerűsítésében is, és megadta elérhetőségét.
A komposztálásra vonatkozó kérdőíves felmérés információt adott arról, hogy jelenleg milyen a Nyíregyházán kertes vagy társasházban élők hozzáállása a házilag történő komposztáláshoz. A felmérés rámutatott arra, hogy még mindig nagy jelentősége van a szemléletformáló kommunikációnak. A lakosságnak van bizonyos - nem csekély hányada - aki szakmai tanácsokat, bővebb ismeretet igényelne ahhoz, hogy a szerves anyagot otthonában hasznosítsa. Az emberekben megvan a hajlandóság az együttműködésre és a közösségi komposztálásra is, ha a megfelelő feltételek biztosítva vannak.
Csige Anikó