A Gerimal nevû utenai (Litvánia) gyár igazgató szerint a Coca-Cola túl sok koffeint tartalmaz és "fogyasztásra nem alkalmas". A Coca-Colától kapott koncentrátumból eddig üdítõt készítõ cég vezetõje úgy döntött, hogy az egészségre káros ital gyártását a jövõben beszünteti. A cég a világhírû terméketet temészetes alapanyagokból készült hazai üdítõitalokkal kívánja helyettesíteni. A CC litvániai képviselõi nem voltak hajlandók nyilvános vitába szállni az általuk ostobaságnak minõsített érveléssel.

Aki magyar, kólát iszik!

"Több Coca-Colát fogyasztunk, mint az angolok" harsogta a Népszabadság fõcíme 1995. június 14-én. A hurráoptimista jelentés szerint a prosztó magyar 1994-ben már 26.9 liter buborékkal gargarizált, lekörözve a seholsincs angolokat.

A ténykérdés magyarázata a Cash Flow 96/2 számában található. Ebbõl kiderült, hogy Nagy-Britanniában egy Simon Lester nevû marketingzseni odáig fajult, hogy a két nagyágyúval szemben elkezdte a hazai kólákat menedzselni. A tehetséges titánnak - írja a cikk - 1994-ben húszról 45 %-ra sikerült feltornázni a házi márkájú kólák piaci részesedését (nyilván az amerikaiak terhére). A Coca-Cola ötmillió dolláros ellenkampányba kezdett - de a folyamatot azóta sem tudta megállítani.

Olybá tûnik, mintha a hírnek (kupaknak) csak a jobbik fele került volna forgalomba. A másik fele (balkupak) visszatartódott. Ismerõs?

Buborékos olimpia

"Négy év múlva Atlantában rendezik az olimpiát s ez máris megkapta a becenevét: Coca-Cola játékok. A város ugyanis a Coca-Cola székhelye Georgina államban. Jack Hite (a CC elnökhelyettese - a szerk.) elhessegette azokat a vádaskodásokat, amelyek szerint netalán éppen a Coca-Cola nyomására hozta meg a NOB döntését a következõ olimpia szinhelyérõl".

(Magyar Hirlap, Magyar Hirlap, 1992. július 27-én.).

"... a CC vállalat 250 millió dollárt tervez elkölteni az olimpiai játékok kapcsán. E horribilis summáért persze kap is valamit a cég. Nemcsak a felbecsülhetetlen reklám haszonról van szó... A vállalatnak mintegy 80 ezer jegyet tettek félre, ebbõl kétezret a megnyitóünnepségre (Németország 500-at kap a nyitóceremóniára - a szerk.)".

(Magyar Hirlap, Népszabadság, 1995. november 8.).

Kóla-nemzet

"Magyarország a legjobb úton van ahhoz, hogy Coca-Cola országgá váljon." - véli Csurgó László, CC gyõr-likócsi gyárának igazgatója a Kisalföld c. sajtótermékben.

Színtelen, íztelen

"Miután az amerikai fogyasztók újabban vonzódnak a színtelen üdítõk iránt, a Pepsi úgy döntött, hogy a hagyományos kólát színezõanyag nélkül is gyártani fogja. (A pszichológusok szerint a színtelenség a vásárlók szemében a víz nyomán a kalóriamentességgel egyenlõ)".

(Magyar Hirlap, 1993. február 12.).

A majmok isznak kólát

A kólaháború újabb ütközetébe keveredhetnek bele a gyanútlan tévénézõk péntek este. A Pepsi cég ekkor mutatja be legújabb "összehasonlító reklámfilmjét", a Csimpiket. A Pepsi korábbi hasonló próbálkozásait nem díjazták a bíróságok, több országban is betiltották... Az új reklám egyébként két csimpánz fejlõdését követi harminc hosszú másodpercen át: az egyik majmot Coca-Colával (x-kólával) itatják, a másikat Pepsivel. A végeredmnéy sejthetõ."

(Népszabadság, 1994. február 2.).

Turbósított csapvíz

"A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a fogyasztókat megtévesztõ magatartás miatt kétmillió forint birságot szabott ki a Coca-Cola Amtalil Kft-vel szemben... A versenytanács megállapította, hogy a Coca-Cola a versenytörvénybe ütközõ cselekményt követett el, amikor a több mint száz alkalommal sugárzott reklámfilmjében úgy állította be, mintha a Bonaqua természetes ásványvíz lenne, noha valójában adalékanyagokkal dúsított víz."

(Magyar Hirlap, 1995. június 10.).

Újrahasznosítható kólacsomagolás?

"Más országokból származó tények cáfolják azt az állítást, hogy az újrahasznosíthatósági szimbólumok országos újrahasznosítási program létét sugallják. Minthogy a felperes (Kalas György - a szerk.) nem tudta kimutatni, hogy a piktogramok bármely módon is félrevezetõek lennének, ... indítványozzuk igénye elutasítását". CC Italáru Kft. beadványa a Fõvárosi Bíróságnak.

"Újrahasznosítható az anyag, ha visszajuttathatósága a gazdasági körfolyamatba nem csak elvileg, hanem gyakorlatilag is megoldott, tehát egyebek között a fogyasztó számára elérhetõ távolságban van olyan hely, illetve szervezet, ahol a kiürült csomagolóeszközt átveszik." J.J.Davis: A "környezetbarát" kifejezés reklámcélra alkalmazhatóságának korlátai az USA-ban.