Újrapapír vagy fenntartható erdőgazdálkodás?
Miközben a miniatürizálás és az elektronikus adattárolás korában groteszk módon a világ papírigénye még mindig töretlenül növekszik, azért jó hírekről is beszámolhatunk. Ugyanis a környezetvédelmi szempontok is egyre inkább szerepet kapnak a papírgyártásban. Egyre több gyártó cég választja a környezetkímélő, fenntartható megoldásokat, és vállal felelősséget a termelés által előidézett környezeti hatásokra vonatkozóan.
„Felelős, vagyis a környezetre nézve kedvező, társadalmilag
hasznos és gazdaságilag életképes erdőgazdálkodásból származó alapanyagból
állítja elő termékeit az ország legnagyobb higiéniaipapír-gyártója, a Vajda
Papír Kft. A hazai forgalom 40 százalékát előállító cég tevékenységét most az FSC
(Forest Stewardship Council) akkreditált tanúsító szervezete ellenőrzi.” –
közölte a Vajda Papír Kft.
A tudatos vásárlót az különbözteti meg az átlagos
fogyasztótól, hogy az általa megvásárolt termék életútjának nem csak az a - sok
esetben igen rövid - szakasza érdekli, amíg az a megvásárolt dolog őt táplálja,
segíti, szolgálja vagy éppen az életét teszi kényelmesebbé, hanem a termék „születésétől”
a „haláláig” szeretné nyomon követni annak életútját. Ezzel kibővül a tényezők
köre, ami alapján a megvásárolható termékek közül választ. A két legfontosabb
szempont, aminek elő kell kerülnie, a következő. Milyen környezetterheléssel
jár az adott termék előállítása? Mennyire, milyen jól kezelhető a termék, ha –
amint az előbb-utóbb bekövetkezik – hulladékká válik?
A papírból készült termékek esetén nincs könnyű dolga a
tudatos fogyasztónak. Ugyanis, ha a vásárlásnál nem csak az érdekli, hogy
mennyire fehér, milyen mintás, vagy illatos az a papír, amit kínálnak, akkor
emblémák, logók és tanúsítványok sokaságával találja szemben magát. Ezek értelmezése
és megítélése sok esetben nem könnyű, némi tájékozottságot és előismeretet
feltételez.
Az előállítás során fellépő környezetterhelés kérdésének
tisztázásában szorítkozzunk most csak az ún. tissue-ágazatra, amely papírzsebkendő,
WC-papír, törlőkendő, szalvéta és ezekhez hasonló termékek gyártásával
foglalkozik.
A tissue-ágazatban – Magyarországon legalábbis – a környezetbarát
irányt „hagyományosan” az újrahasznosított alapanyagból készült termékek
képviselik. A papír-újrahasznosítás előnyei ismertek. Hozzávetőleges adatokat
lehet találni, amelyek a környezetterhelés csökkentésére vonatkoznak. 1 tonna
újrapapír használatával 17 fát kímélünk meg a kivágástól, 4100 kW elektromos
energiát, 26.500 liter vizet takarítunk meg és 27 köbméter hulladék
keletkezését kerüljük el – írja a Greenpeace egy tanulmánya.
Az FSC-minősítés a tissue-ágazat termékeinek körében nem
elterjedt. Ezt erősíti meg a tudatosvasarlo.hu egy 2010-es felmérése,
amely egyetlenegy FSC-logóval ellátott WC-papírt sem talált a magyar boltokban.
Az FSC (Forest Stewardship Council) az egyik legmegbízhatóbb
szervezet fából készült termékek certifikálására. Úgynevezett terméklánc
minősítése ellenőrzi a fatermékek átfutását a feldolgozáson és a kereskedelmen
keresztül az erdő és a végső felhasználó között, garantálva, hogy az alapanyag
fenntartható erdőgazdálkodásból származik. Ahhoz, hogy egy árucikk FSC-minősítést
kapjon, szigorú normáknak kell megfelelnie, amelyekről bővebben itt
olvashatunk.
Alapvetően két FSC-logó létezik. Az egyik az „FSC 100%”,
amellyel ellátott termékek fa alapanyagát kizárólag 100% FSC-minősítéssel
rendelkező fák adják. A másik az „FSC MIX”, amely esetében a termék alapanyaga
csak bizonyos százalékban tartalmaz FSC-minősítéssel rendelkező fát. Ez lehet
90%, de csupán 10%-is, a fennmaradó részre pedig nincs garancia. Az
FSC-minősítés valódisága az interneten is ellenőrizhető, amennyiben tudjuk a
forgalmazott márkát gyártó cég nevét.
Fontos kérdés még a papírtermékekkel kapcsolatban, hogy
alkalmaztak-e, illetve ha igen, akkor milyen fehérítő eljárást. A klórral való
fehérítés a leginkább káros a környezetre, mert általa dioxinok és már mérgező
anyagok keletkeznek. A tissue-ágazatra általában jellemző, hogy kevésbé számít a
fehérség, szemben például a nyomdaipari papírtermékekkel. A klórmentes
fehérítés garantálására is léteznek minősítések. Az ECF-logó (Elemental Chlorine
Free) jelentése, hogy a fehérítéshez nem használtak elemi klórt. TCF (Totally Chlorine
Free) azt garantálja, hogy egyáltalán nem használtak klórt az eljárás során. A
legszigorúbb minősítés a PCF (Processed Chlorine Free), ami arról biztosít,
hogy az újrapapír gyártásához használt papír gyártásához sem használtak
klórvegyületeket. Ezen kívül léteznek oxigénnel fehérített tissue-termékek,
amelyek csomagolásán erre felhívják a figyelmet.
A fehérítés kérdésében viszonylag könnyű dolgunk van:
lehetőleg klórmentes technológiával gyártott termékeket érdemes választani. A
felhasznált alapanyag tekintetében viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Nehéz eldönteni, hogy az újrahasznosított papírból készült, vagy az FSC-minősítéssel
ellátott termék gyártása jár-e kisebb környezetterheléssel. Mindkettő jó
megoldásnak számít, így örülnünk kell a Vajda Papír Kft. vállalásának is,
amivel a fenntartható termelés felé kívánt elmozdulni. De ne feledjük,
újrapapír és minősítések ide, vagy oda, azért a legjobb még mindig az, ha
elkerüljük a hulladék keletkezését és minél kevesebb eldobható terméket
használunk. Erre számos lehetőség adódik a textil-szalvétától kezdve a
konyharuhán át a textil-zsebkendőig. A döntés most már egyre inkább a vásárló
zsebében, akarom mondani kezében van.