Megmarad a jövő nemzedékek képviselete?
A 2011. július 18-án elfogadott „ombudsman törvény” szerint megszűnik a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának (röviden: JNO), vagy köznapi nyelven a zöld ombudsmannak a tisztsége.
Az új alkotmány csak egyetlen ombudsmani funkciót határoz meg, az alapvető jogok biztosa látja el az eddig külön intézményesített feladatokat. Több civil szervezet is aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy saját intézmény nélkül sikerül-e érdemi eredményeket elérni a környezet és az egészség megvédése érdekében.
A JNO funkcióját eddig dr. Fülöp Sándor ügyvéd töltötte be, akit a Magyar Országgyűlés 2008. május 26-án választott meg. Hosszas előkészítő munka előzte meg a folyamatot. A Védegylet már 2000 májusában javasolta az intézmény törvénybe iktatását. Ekkor még a politikai pártok csekély érdeklődést mutattak a tervezet iránt, így a Védegylet több civil szervezettel közösen létrehozott egy társadalmi bizottságot, ami ezt a funkciót átmenetileg betölti. Az első jogszabályba öntött javaslat Sólyom László nevéhez fűződik. 2007 novemberében aztán a parlament nagy többséggel elfogadta az új biztosra vonatkozó javaslatot.
Mit képviselt a jövő nemzedékek biztosa?
Már a neve is utal rá, hogy sok olyan kérdésben játszott fontos szerepet, amely az elkövetkezendő generációk sorsát és lehetőségeit érinti. Mind önkormányzati, mind állami, mind nemzetközi szinten részt vett a környezettel kapcsolatos jogszabályok megalkotásában, valamint működése során felügyelte ezek betartását. Fellépett a különböző szennyezések és jogsértések ellen, illetve a feladatkörét érintő intézmények, hatóságok részére személyi ajánlást tett.
Mi történt volna, ha az elmúlt években nem működött volna a hivatal?
A teljesség igénye nélkül:
- Átszervezték, majd privatizálták volna a regionális vízközműveket.
ú
- Az évszázados magyar haszonnövényeket őrző génbankokat
eladták, és felszámolták volna.
- A tokaji történelmi borvidék
közvetlen szomszédságába egy
50 MW teljesítményű szalmaégető erőmű épülne.
- Nem készülne törvény a világörökség védelmére.
- A Dunakeszi tőzegláp eltűnt
volna.
- A Páty melletti termőföldek átminősítésével, 14 rendbeli jogsértés árán, óriás beruházás létesült volna.
- A közigazgatási eljárásba a helyi lakosság ma már nem szólhatna bele.
Mi várható a jövőben?
Több civil szervezet is aggódik, hogy az alapvető jogok biztosa, mint egyetlen ombudsmani biztos képes lesz-e ellátni azokat a feladatokat, amiket eddig a jNO képviselt. Felelősek vagyunk a minket követő generációkért, és szeretnénk, ha utódaink büszkék lennének arra, amit hagytunk rájuk. Ehhez az a legkevesebb, hogy egy nemzetközileg is elismert és sikeres intézmény munkáját ne lehetetlenítsük el.