Település: Polgár Égető: gumihulladék égető Kapacitás: 22 ezer tonna Hulladék: gumihulladék Kezdeményező: TechCon Kft. Ellene fellépők: helyi lakosok, hulladékhasznosítók Polgári gumihulladék égető Szervezetünket 2006 késő nyarán kereste fel egy magánszemély, aki a segítségünket kérte a Polgárra tervezett gumihulladék égető ügyében. Sajnos a megkeresés meglehetősen késve érkezett, mert ekkora már minden engedéllyel rendelkezett a cég, sőt az építési munkák is elkezdődtek. A tervek szerint Polgárra egy 22 ezer tonnás égetőművet építettek, amely kizárólag gumihulladékot égetne, és az ott termelt energiát pedig eladnák. A kései megkeresés ellenére, úgy döntöttünk utánanézünk az ügynek, hiszen nem jellemző kis hazánkban, hogy egy égetőmű kizárólag egyetlen hulladékot égetne. 2006 szeptemberében aztán betekintést kértünk az engedélyezési eljárás dokumentumaiba, ahol nem kis meglepetésünkre igen nagy furcsaságokra bukkantunk. Az első engedélyezési eljár ugyanis még 2003-ban indult, amely a nagy kapacitás miatt hatástanulmány köteles volt. Bár ez a dokumentum is elkészült a cég mégis kérte, hogy csökkentsék a kapacitást, oly módon, hogy hatásvizsgálat nélkül is engedélyezhető legyen az üzem, noha az eljárás ekkor már zajlott, és az engedélyek kiadása már szinte borítékolható volt. Ennek ellenére a cég váratlan módon visszalépett a beruházástól. 2005-ben aztán új technológiával és nagyobb kapacitással ismét eljárást kezdeményezett a TechCon Kft., de ekkor már nem hulladék ártalmatlanításra, hanem hasznosításra kért engedélyt. Ez pedig az akkor hatályos jogszabályok szerint azt jelentette, hogy nem volt szükség sem hatástanulmány, de még csak előzetes vizsgálat elvégzésére sem. A Környezetvédelmi Felügyelőség minderre rábólintott, így elkezdődhetett az ország harmadik legnagyobb égetőjének építése, mindenféle környezeti hatáselemzés nélkül. Szervezetünk ekkor értesült az ügyről, és iratbetekintésünk során kiderült, hogy a fent leírt aggályos módon zajlott az engedélyezés. Közben megkeresett minket egy cég is, amely gumihulladékok anyagában történő hasznosításával foglalkozott, és jelezte, hogy a tervezett égető komoly konkurenciát jelent a hulladék anyagában történő hasznosításának is. Majd újabb és újabb telefonhívásokat kaptunk az ügyben. Mivel az ügy precedenst teremthetett volna, ezért környezetjogászokkal egyeztettünk, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, figyelembe véve, hogy az üzem már épülőben van. Végülis elhatároztuk, hogy az ügyészséghez fordulunk az ügyben, és kérjük, hogy járjanak el, hogy az égető hatásvizsgálata utólag készüljön el. Bár megállapításaink jó részét az ügyészség elfogadta, de kijelentette, hogy szakmai kérdésekben nem foglalhat állást, márpedig annak megítélése, hogy a tervezett üzem hulladék hasznosító, vagy ártalmatlanító-e a Környezetvédelmi Felügyelőség feladata. Így aztán beadványunk, amelynek célja éppen a Környezetvédelmi Felügyelőség döntésének megtámadása volt, nem érhette el célját. Azóta az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség más, de hasonló ügyben hozott állásfoglalásából kiderült, hogy érvelésünk helytálló volt, és ha ügyfelünk az engedélyezés ideje alatt talál ránk, akkor sikerrel léphettünk volna fel az ügyben, ahogy azt az építés ideje alatt már nem tudtuk megtenni. Így részünkről az ügy 2007 tavaszán lezárult. De az indulatok máig sem csillapodtak. Az ügyben 2009-ben a jövő nemzedékek ombudsmanja indított vizsgálatot, szintén egy magánszemély megkeresésére, de sajnos az ügyben utólag ők sem rendelkeznek egyéb eszközökkel. Ugyanakkor jó hír, hogy az égető a jogi kiskapuk lehetőségeinek ellenére bár felépült, egyelőre nem üzemel. A következő lehetőséget a közelgő környezetvédelmi felülvizsgálata jelentheti.