Település: Hajdúböszörmény Égető: rostélyos Kapacitás: 150 ezer tonna Hulladék: kommunális hulladék Kezdeményező: Thermic Energy Invest Kft. Ellene fellépő: Zöld Kör és további civil szervezetek Mondjunk NEM-et a hulladékégetésre! A Thermic Energy Invest Kft. (továbbiakban, mint TEI) egy 150.000 tonna/év kapacitású hulladékégetőt készült létesíteni Hajdúböszörmény közigazgatási területén. A hajdúböszörményi Zöld Kör és partnerszervezetei (Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport, Válaszúton Alapítvány) sikerrel akadályozták meg az égető felépülését. A történet 2005. májusában kezdődött, mikor a Nova Bau 89 Kft. által magánszemélyek bevonásával létrehozott projektcég tanulmányutat szervezett Németországba, hogy a böszörményi városvezetés, a helyi zöld szervezetek és a zöldhatóság megtekinthessenek egy olyan működő hulladékégetőt, amilyet Hajdúböszörménybe is terveztek. Hajdúböszörmény város önkormányzata 2005 őszén elfogadott egy olyan elvi támogató nyilatkozatot – amelyben hozzájárult, hogy a TEI egy Hajdúböszörmény közigazgatási területére tervezett hulladékégető környezeti hatástanulmányát elkészíthesse saját költségén (a hozzájárulást 2006. december 31-i hatállyal elfogadták.) A beruházó határidőre nem készítette el a kért hatástanulmányt, majd 2007 januárjában az elvi hozzájárulás meghosszabbítását kérte, amit meg is kapott. 2007 januárjában egy hajdúböszörményi környezetvédő civil szervezet, a Zöld Kör, levélben kereste meg a böszörményi testület tagjait a hulladékégetéssel kapcsolatos aggályaival. 2007 márciusában a TEI és a Zöld Kör vezetői egyeztették álláspontjukat, de kompromisszum nem született. 2007. március 21-én Balmazújváros önkormányzatának képviselő-testülete határozatában tiltakozott a Hajdúböszörményben tervezett hulladékégető megvalósítása ellen, mivel az hátrányosan érinti Balmazújváros lakosságának egészségét, valamint a Balmazújvároson megtermelt mezőgazdasági termékek eladhatóságát. 2007 májusában a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóváhagyta a TEI előzetes hatásvizsgálati dokumentációját. A Zöld Kör - mint az engedélyezési eljárásba bejelentkezett ügyfél - egy sor állítást kifogásolt a tanulmánnyal kapcsolatban és fellebbezett. 2007 június végén Csóka Imre önkormányzati képviselő a Zöld Kör segítségével egy beadványt állított össze, amelyet 6 önkormányzati képviselő aláírásával átadtak a böszörményi polgármesternek. Őt arra kérték, hogy a soron következő ülésen a böszörményi önkormányzat döntsön végre arról, támogatja vagy sem a hulladékégető megépítését. Kiss Attila polgármester ugyan napirendre tűzte a kérdést, de nem az eldöntendő kérdésekkel, hanem egy, a döntést későbbre halasztó határozati javaslattal kiegészítve. Ezt a képviselő-testület túlnyomó többsége megszavazta. 2007. augusztus 14-én a Zöld Kör és további civil szervezetek (köztük a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport és a Válaszúton Alapítvány) a Kuckó Művésztanya közreműködésével egy figyelemfelkeltő akcióval egybekötött sajtótájékoztatót szervezett a böszörményi Bocskai téren. Ezzel hivatalosan is megkezdődött a civil szervezetek aláírásgyűjtési akciója a hulladékégető megépítése ellen. Ezt követően a Zöld Kör több helyi közszereplőt, gazdálkodót és civil szerveződést nyert meg ügyének a 30 ezres településen, valamint néhány szomszédos városban és a nyár végén egy intenzív egy hónapos kampánnyal sikerrel állította maga mellé Hajdúböszörmény város lakosságát. Céljuk az volt, hogy helyi népszavazásig vigyék az ügyet. Mindehhez tudni kell, hogy a város és térsége az elmúlt években állította fel az Európai Unió ISPA alapjának támogatásával a lerakáson és szelektáláson alapuló korszerű hulladékgazdálkodási rendszerét, amelyet az érintett 14 település önkormányzatának tulajdonában lévő közszolgáltató cég üzemeltet. S bár a rendszer valóban fejlesztésre szorul, de ezt a hulladékgazdálkodási terv és a józan ész szerint is a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel, a komposztálás lehetőségeinek elősegítésével és sok-sok tudatformálással, valamint a differenciált (súly vagy térfogat szerinti) hulladékszállítási díj bevezetése irányában ajánlott megtenni. 2007. szeptember 12-én az aláírásgyűjtési kampány befejeződött és Molnár Antal, a Zöld Kör képviselője az akció végén mintegy 6500 aláírást tartalmazó ívet nyújt át a böszörményi önkormányzat képviselőjének. 2007 őszére az alábbi eredményekkel büszkélkedhettek a helyi civilek: több tucatnyi helyi, regionális újságcikk és híradás, több tucatnyi önkéntes csatlakozása a szervezethez, valamint nem utolsó sorban egy önkormányzati határozat, miszerint a kérdést az önkormányzat helyi referendum kiírásával kívánja eldönteni. Azt követően, hogy az első csatát megnyerték a civilek, már sejteni lehetett, hogy még néhány kört futniuk kell az ügyben. Miután több felelős városvezető is úgy nyilatkozott, hogy egy magán cég magán telkén történő beruházásába egy önkormányzatnak nem sok beleszólása van, két dolgot lehetett sejteni. „Ezek” vagy ostobák, vagy az itt élőket gondolják annak. S valóban, ezután jött a java. Ugyanis a nem túl nagydobra vert helyi építési szabályzat (HÉSZ) küszöbön álló módosítása kapcsán a módosítás rendelettervezete az égető helyszínéül kiszemelt terület besorolásában „némi” változtatást javasolt. Ugyanis annak övezeti besorolása szerint a piromániás cég beruházásához megvásárolt terület egy mezőgazdasági major, ahol elvileg lehet terményt tárolni, jószágot tartani, meg traktorokkal forgolódni, de 80 méteres kéményt felhúzni és iparszerűen hulladékot égetni nem. A módosításra javasolt tervezetben ez a terület már „zavaróhatású-veszélyes ipari” megnevezést kapott, ahová az anyagot jegyző városi főépítész nyilatkozata szerint elhelyezhető akár hulladékégető is. Természetesen volt magyarázkodás, mellébeszélés, de ekkor már sajnos a korrupció gyanújáról és effélékről kellett szót ejteniük a civileknek. Újból elkezdődött a sajtózás, a szórólapozás, a mozgalmi munka. Időközben a zöldhatóság elvi hozzájárulását eljárási hibák miatt megsemmisítette a főfelügyelőség. Az eljárásjogi hibák mellett a civilek szakmai érveit is több ponton megerősítette a Főfelügyelőség. Többek között megállapította, hogy a dokumentáció „Táj” fejezete értékelhetetlen, a szennyvízre vonatkozó rész ellentmondásos, a dokumentum nem mutatja be a közeli Hortobágyi Nemzeti Parkra gyakorolt hatást, valamint a cég által hasznosítónak nevezett tevékenység nagy valószínűség szerint égetéses ártalmatlanítás (a cég ennek ellenkezőjét nem tudta bizonyítani). A Főfelügyelőség döntése miatt újraindított eljárás a HÉSZ módosítására várva (ez volt az egyik baki oka) megakadt, de úgy tűnik végleg. A cég ugyanis 2008. március 4-én sajtóközleményt adott ki - amelyet sajtótájékoztatójuk előtt a zöldeknek is eljuttattak -, s amelyben az ügyvezetés bejelentette, elállnak a tervezett hulladékégető megépítésétől. Közleményükben a következőt kiemelve: „Lakókörnyezetünkért felelősséget érezve az embertársaink véleményét megfontolva a vállalat vezetése úgy döntött, hogy a termikus kommunális hulladékhasznosító erőmű létesítésétől eláll”. Így aztán elszállt a nyomás a döntéshozókról is, így a bejelentést követő napokban olyan passzussal egészítették ki az iparövezetbe sorolt területeket a HÉSZ módosításának elfogadása kapcsán, hogy „kivéve hulladékégetési és ártalmatlanítási célú tevékenységek”. Az ügy tanulságai között mindenképp meg kell említeni, hogy sok embernek egy igaz ügybe fektetett energiája – mint látjuk – olykor meg is térülhet. Hozzá kell azonban tenni, hogy sokat számított az is, hogy ebben az esetben helyi ellenféllel kellett hazai pályán megbirkózni. Másik tanulság, hogy a nyilvánossággal - megfelelő felkészültség mellett - ténylegesen befolyásolni lehet a folyamatokat egy „Dávid és Góliát” jellegű erőpróba esetén is. A hulladékgazdálkodásban és bajban az a közös, hogy mindkettőben a megelőzés a legfontosabb! Molnár Antal, Zöld Kör Hődör István, Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport Szuhi Attila, Hulladék Munkaszövetség