A Pepsi megsérti a reklámetikai szabályokat!dr. Kardos Lea részére
Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága
B u d a p e s t,
Dob u.45.Tisztelt Reklámetikai Bizottság!
Az alapszabálya szerint fogyasztóvédelemmel is kiemelten foglalkozó Hulladék Munkaszövetség nevében az alábbi bejelentéssel élek:
A Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. 2001. október 1-én országos reklámkampányt indított. A kampány feltehető célja: az eldobó műanyagpalackban forgalmazott Pepsi üdítőitalok népszerűsítése a visszaváltható palackozású italokkal szemben. Ehhez az összehasonlító reklám elemeit használja fel, de a fogyasztókat megtévesztő (jogsértő) módon.
A kiskereskedelemi üzletekben kifüggesztett hirdetményeken, plakátokon lévő reklám fogyasztókat megszólító (tegező) kérdése megtévesztő, viszont egyértelművé teszi, hogy a Grtv. 7/A §-ában szabályozott összehasonlító reklámról van szó. A "Te melyiket választod, ha az áruk egyforma?" kérdés nem tesz eleget az összehasonlító reklámmal szemben támasztott jogi és etikai követelményeknek (Etikai Kódex 6.Cikkely), hiszen a szöveg és a kép alapján nem lehet tudni, hogy a Pepsi palackot milyen gyártók milyen italait hasonlítja össze (a 2 literes visszaváltható PRB palackkal több üdítőitalgyártó, többféle márkával van jelen a piacon).
Az árakra utaló kérdés megtévesztő lenne akkor is az "azonos ár" összehasonlításra alkalmas, azonos jellegű (űrtartalmú, rendeltetésű) italfajtákat takarna /6. Cikkely (2) bek./. Ha ugyanis az ár úgy azonos, hogy a visszaváltható csomagolású termék (hirdetett) eladási árába a betétdíjat is beépítik, akkor az állítás azért nem igaz, mert a visszaváltható árából a betétdíjat később visszakapja, míg az egyutasnál ez kizárt. Ha viszont az eldobós palackú termék ára a visszaválthatós termék betétdíj nélküli árával egyezik meg, akkor az árképzés manipulált (a betétes italcsomagolás átlag 8-10-szer újratöltésre kerül, vagyis a csomagolás ára leosztódik az általa forgalmazott italmennyiségre).
A plakát tetején feltett kérdésre a reklám lejjebb maga adja meg a fogyasztó részére a "helyes választ", mínusz és plusz jelekkel támasztva alá a (reklámozó szempontjából diktált) értékelést. Ennek lényege az, hogy az eldobó csomagolású Pepsi márka jobb minden márkájú visszaváltható csomagolású italnál. Az összehasonlításhoz használt információk azonban hamis környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi üzeneteket közvetítenek és mivel a tájékoztatások nem tárgyszerűek és nem elfogulatlanok /6. Cikkely (3) és (4) bek./, ezért alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.
A visszaváltható palacknál használt jelzők:
- negatív jelzés, mert "sok helyet foglal". De hol, kinek, mikor? A szállítószalagon, a rekeszekben, a boltban, a fogyasztó kosarában, a hűtőgépben a visszaváltható ugyanannyi helyet foglal el, mint az eldobó társa. A boltba pedig úgyis visszamegy a fogyasztó, az üres flakon elfér a kosarában - később pedig az új szállítmányért a gyárba úgyis visszatérő kólásautóra rakják. Ahol átlag 8-l0 alkalommal újratöltik, vagyis egy visszaváltható palack 8-l0 eldobó palack szeméttermelését váltja ki. A szemétbe ugyanis nem a visszaválható, hanem az eldobó palack kerül - és ott valóban sok helyet foglal.
- negatív jelzés, mert "ütött-kopott". Megtévesztő, mert az ütött-kopott palackok forgalomban tartása a gyár hibája és szégyene. A műanyagpalack 8-10 újratöltés során (ami a környezetnek előny) valóban megkopik - a kopott palackok a kirostálására azonban a Pepsi töltőüzemeknek megvan lehetősége és technikája (átvilágító automata). A forgalomból kivont palackok anyagukban újrahasznosíthatóak, vagyis még ekkor sem kerülnek a szeméttelepre.
- negatív jelzés, mert "sorbaállásra kényszerít". Megtévesztő, mert ennek a kényszerítésnek a fogyasztó nem a kitalálója, hanem a megszenvedője. Vagyis nem a fogyasztóknak kellene felemlegetni, hiszen a kereskedelem az, amelyik folyamatosan és szándékosan rontja az visszaváltás feltételeit. Ők nyitják a számukra kényelmetlen visszaváltókat a bolton kívül, ők kényszerítik ki a sorbanállást (gyakran esőben), majd jogtalanul levásároltatják a betétdíjat (ahol ismét sorban kell állni). A kis boltokra egyébként ez nem jellemző, ott nincs sorban állás.
Ugyanilyen megtévesztőek az eldobó csomagolásnál felsorolt jelek is:
- plusz jelzés, mert "vadonatúj", mert "szép". Ez kb. tíz percig igaz, amíg a palack ki nem ürül. Aztán a vadonatúj, a szép (és drága) palack mivel betétdíja nincs - értéktelen szemétként- a kukába kerül. A normális fogyasztó egyébként nem szép palackot, hanem italt akar venni.
- plusz jelzés, mert "könnyen kezelhető". Ha arra céloznak, hogy a kiürült palackot könnyen eldobható, akkor ez igaz. Csakhogy ennek árát a fogyasztóval és a környezettel fizettetik meg. A fogyasztóval megvetetik a boltban és ő fizeti a szemétdíjat is, hogy megszabaduljon a "könnyen kezelt" palackjától. És vehesse rögtön a követező "vadonatúj, szép palackot". Csakhogy a milliószámra gyártott műanyagpalackok a Föld értékes kőolajkészleteit fogyasztják, gyártásuk jelentős energiafelhasználással és súlyos környezetszennyezéssel jár.
Egy reklámtól alapvető elvárás, hogy igaz legyen és tisztességes pontos legyen - és azt társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni. Vagyis a fogyasztók tájékozatlanságára és kényelmére építve nem buzdíthat felelőtlen nyersanyagpazarlásra, szeméttermelésre /3. Cikkely (1) és (2) illetve 4.Cikkely (1) és (2) bekezdés/.
Az áru környezetre gyakorolt hatása, tényleges ára és a forgalmazásával kapcsolatos körülmények olyan alapvető ismérvek, amelyekre nézve az Etikai Kódex nevesítetten is megköveteli a pontos és hiteles tájékoztatást /5. Cikkely (1) bek. a), b) és e) pontok/.
A fentiek alapján kérjük a reklámetikai eljárást a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. (1149 Budapest, Mogyoródi u.32.) ellen lefolytatni.
Tisztelettel:
Bödecs Barnabás
elnök
Győr, 2001. október 11.