Kukapolitika

Szennyezési jogok kereskedelme

Valamikor réges-régen a kis helyi közösségben valaki -- akinek nagy szüksége lett volna egy új orrkarikára, azonkívül elege volt abból, hogy mindig csak kecskehúst kaphat a szomszéd szigeten élõktõl a fáradságosan kifaragott dárdáiért -- elkiáltotta magát: stipp--stopp, ezentúl egy dárda három kagylót ér, egy orrkarika egy kagylót, egy fél kecske pedig kettõt. Az ötlet jónak tûnt, hiszen így nem volt muszáj másfél kecskét elfogadni egy dárdáért, hanem más dolgokra is beváltható kagylókat kellett csak az ágyékkötõben tárolni. (A kagyló további elõnye, hogy kisebb helyen is elfér, nem romlik meg, és nincsen szaga.) Így alakult ki a pénz.

ISPA támogatások

Az EU-bõvítés menetrendje szerint az EU azon tíz ország részére, amelyekkel csatlakozási tárgyalásokat folytatott két új, ún. elõcsatlakozási pénzalapot hozott létre, hogy segítse a csatlakozásra való felkészülést. Így jött létre -- miközben megváltozott a PHARE szerepe -- a környezetvédelmi és közlekedési irányultságú ISPA és a mezõgazdaság fejlesztését szolgáló SAPARD. Az alapok célja tulajdonképpen kettõs: elõmozdítani az EU-szabványokhoz való alkalmazkodást és begyakoroltatni a csatlakozásunk után rendelkezésre álló Strukturális Alapok mûködését.

A kormány négy éves környezetvédelmi teljesítménye

Mellékletünkben igyekeztünk értékelni a mögöttünk álló kormányzati ciklust környezetvédelmi szempontból. Társadalmi szervezetként nem óhajtunk beszállni a(z egyébként rendkívül lehangoló) választási csatába, de igenis részt kívánunk venni a szakmai (környezet!)politizálásban. Egyetlen célunk volt: akárki is lesz a környezetvédelem intézményes gazdája, szakmailag felkészült, elhivatott és a kormányon belül erõs legyen. Több területre nem térünk ki ebben a mellékletben. Talán a legjobban a környezetegészségügy hiányzik, de a hulladékos rész is rövid, hiszen a KukaBúvár ezzel bõven foglalkozott eddig is. Mivel nem érezzük magunkat hivatottnak arra, hogy a hulladékos részen kívül másról is véleményt mondjunk, felkértünk más zöld szervezeteket, hogy értékeljék saját szakterületüket. Az alábbi összeállítás is bizonyítja, hogy a zöld szervezetek habitusban, temperamentumban igencsak sokfélék, és ez így jó. Ezért aztán nem nagyon igyekeztünk, hogy mellékletünk egységes stílusú legyen. -- szerk.

Szeméthegyek béklyóiban

Magyarországon a romák várható átlagéletkora 10-15 évvel rövidebb, mint a nem romáké. Különösen így van ez a válságterületek aprófalvai és a cigánytelepek lakói esetében - derül ki a Világbank Magyarországi Regionális Irodájának 1999-es jelentésébõl, mely kiemeli: a cigánytelepek fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az ott lakók, hanem esetenként a környezetük számára is. Noha a korábbi infrastrukturális beruházásokból rendre "kifelejtett" telepek felszámolását a kormány 1997-ben indított középtávú roma programja is tartalmazza, a földmûvelésügyi tárca több éves késéssel, csak pár hónapja készítette el az errõl szóló rendelettervezetét.

Termékdíj nélkül

Mégsem lesz termékdíja az információs papíroknak 2002-tõl. A bevezetésére vonatkozó elõterjesztést még télen tárgyalta meg a Kormány, ám a törvényhozási torlódás miatt a törvény megtárgyalására és elfogadására a tavaszi ülésszakban már nem kerülhetett sor. Egy szeptember eleji kormánydöntés szerint pedig már nem is kerülhet elõterjesztésre a javaslat, új termékdíjfajta csak a higítók és oldószerek termékdíja lesz.

Beszélnek zöldeket

Marton Miklós, a Környezettudományi Központból azt gondolta, érdemes lenne megvizsgálni a különbözõ pártok "zöld frontembereinek" gondolkodását, véleményét az ország környezeti állapotáról, a környezetpolitika állásáról, stb. Persze nem minden párt rendelkezik markáns, zöld politikussal, de azért mégis talált minden parlamenti pártból interjúalanyt. A beszélgetéseket a nemrég megjelent Zöld Ars Politika c. interjúkötetben foglalta össze, ez alapján készítettük összeállításunkat.

Oldalak