Hírek téma szerint
A Break Free From Plastic (BFFP) kampánya arra ösztönzi az embereket, hogy viseljenek többször használható maszkokat, és mossanak kezet szappannal és vízzel a COVID-19 világjárvány idején egymás megóvása és a bolygó védelme érdekében.
A szakemberek összehasonlították a jelenlegi és a jövőbeni műanyaghulladék mennyiségét ezen eszközök hulladékgyűjtő képességeivel, és azt találták, hogy nagyon kicsi a hatásuk a műanyagszennyezés problémájának megoldására.
A Republic Group podcastja, a RePort 5. adásában Merza Péterrel, a Humusz Szövetség alelnökével és oktatási programvezetőjével, illetve Horváth Bálinttal, a Holland Királyság Nagykövetségének Regionális Körforgásos Gazdasági Szakértőjével készült beszélgetés a körforgásos gazdaság tervéről, az EU-s hulladékkezelési trendekről és a válság hulladékcsökkentésre gyakorolt hatásairól.
Az eddigi kezdeményezések nem értek túl sokat és a jelenlegi, valamint a tervezett szabályozásokkal is csak hét százalékkal lenne kevesebb a műanyaghulladék a vizekben.
2018-ban az Európai Uniói tagállamai és intézményei megállapodtak egy olyan átfogó jogszabály-csomagban, melynek célja a háztartási hulladék keletkezésének megelőzése és az újrahasználat és újrafeldolgozás arányának növelése. Ennek részét képezi a hulladék-keretirányelv is, amely kötelezi a tagállamokat, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözzék a hulladékhierarchia hatékony alkalmazását.
Mivel az emberiség a világ minden tájáról a műanyagszennyezés befejeztéért kiállt, a műanyag- és petrolkémiai ipar előrántotta a csodafegyvert, a kémiai (avagy „fejlett”) újrahasznosítást. Leporolták ezt az régi, egyszer már megbukott technológiát, és most szakadatlan reklámozzák ipari körökben, mint a műanyagszennyezésre adott adekvát választ, miközben a bizonyíték a háttérben szembetűnően hiányzik. Mi is valójában a kémiai újrahasznosítás és azt takarja-e, amit állítanak róla? Tényleg annyira jó-e, amennyire jónak kiáltják ki?
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. A hvg.hu újságírója arról beszélgetett a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket.
A Tiszából gyűjtött, folyami műanyagból épített csónakot egy mártélyi ladik készítő mester, amit szerda délelőtt vízre is bocsájtottak.
Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak.
A Magyar Víziközmű Szövetség az idei évben is örömmel csatlakozott a műanyagmentes július kihíváshoz! Kapcsolódva a nemzetközi és a hazai projektekhez, a MaVíz is felhívja a lakosság figyelmét a környezettudatos viselkedésre és a műanyagmentes élet előnyeire!
Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők.
Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.
Magyar fejlesztésként mutatkozott be az újrahasznosított hulladékból kreált napelemes térkő, Ilyés Miklós tájépítész ötlete néhány éve. A hagyományos betonból készült térkövek helyett valami sokkal környezetbarátabb alternatívát sikerült megalkotni.
Műanyag palackok és nejlonzacskók helyett szájmaszkokat és latex kesztyűket mos partra idén a víz. Több üzletben és vendéglátó-helyiségben a fertőzésveszély miatt először nem engedték, hogy saját zsákba, dobozba vásároljunk. A koronavírus-járvány felforgatta azt, ahogy az egyszer használatos műanyagokra gondolunk.
Levélben fordult Áder János köztársasági elnök Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Klaus Johannis román elnökhöz a Tiszán és a Szamoson át Magyarországra érkező nagy mennyiségű hulladék miatt. Áder János azt kérte a keleti szomszédos országok államfőitől, vessék latba befolyásukat a szennyezés megállítása érdekében.
A kórházak mellett felhalmozódó egészségügyihulladék-hegyek műanyag zacskóiról, a tengerekben lebegő, illetve a strandokat beterítő védőfelszerelésekről készült, nagy nyilvánosságot kapó felvételek ismét rávilágítanak az egyszer használatos műanyagok hátrányaira.
A műanyag mára minden szempontból az életünk része lett: a belőle készült tárgyakat minden nap használjuk, miközben a "másik fronton" folyamatos harcot folytatunk azért, hogy az eldobott műanyagtárgyak ne szennyezzék el végletesen a bolygót. Egy Csendes-óceáni expedíció során legutóbb hatalmas mennyiségű úszó műanyagszemetet szedtek össze az aktivisták, másfél hónapig a tengeren dolgozva.
Az elmúlt hetekben két külön tudományos kutatás eredménye is napvilágot látott, amelyek szerint az általunk fogyasztott gyümölcsök és zöldségek mikroműanyagot tartalmaznak.