Szemétdíj

A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.

Egy kis faluban lakunk, ahol minden hónapban egyszer megjelenik egy kukásautó, és elviszi a sárga zsákba külön gyűjtött szelektív hulladékot a házunk elől, cserében pedig ott hagynak nekünk a kerítésre tűzve annyi üres zsákot, amennyi telit elvittek. Nemrég elkezdett motoszkálni bennem a kérdés: mi lesz ezekkel a zsákokkal, mi történik pontosan a szemetemmel és jól csináljuk-e a szelektálást a családdal úgy, ahogyan csináljuk?

Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Tavaly Szlovákiában mintegy 2 millió 130 ezer tonna települési hulladék keletkezett. Ennek közel 30 százalékát, azaz 632 ezer tonnát sikerült elkülönítetten összegyűjteni, 62 százalék pedig hulladéklerakón végezte. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben nagy előrelépést értek el, a környezetvédelmi minisztérium intenzívebbé kívánja tenni a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését.

A jövő nemzedékek szószólójának november 6-án megjelent elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról.

Október 31-i, azonnali hatállyal visszavonta a Zöld Híd  B.I.G.G Nonprofit Kft. megfelelőségi engedélyét a Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Zrt., vagyis az állami kukaholding - erről tájékoztatta a holding a Zöld Híd szolgáltatóval szerződést kötő önkormányzatokat október végén.

Egyelőre ideiglenes vezetők irányítják az állami kukaholdingot a felügyeletet ellátó államtitkári posztra kinevezett eddigi elnök-vezérigazgató után. A díj marad.

Többen is vannak, akik egyedül élnek vagy ritkán tartózkodnak otthon, akkor is rövid ideig. Kevés hulladék gyűlik össze az ilyen háztartásokban, drágának és rugalmatlannak találják a közszolgáltatást. A települések határában megjelenő illegális szemétlerakókat is ezzel magyarázzák. Olvasóink ösztönzésére utánajártunk a kérdésnek.

Hulladékszállítás hitelből? Tavaly április óta nem szedhetik be a hulladékszállítás díját a szolgáltatók, mi pedig, akik hétről hétre kitesszük a kukát az otthonunk elé, hol kapunk számlát, hol nem. Általában nem. Félő, hogy mindennek a következtében a végén nyakunkon marad a hulladék.