Szakpolitika

Az élelmiszer-hulladék keletkezése és az élelmiszer pazarlása az utóbbi évtizedben igen nagy problémát jelent mind az Unió tagállamaiban, mind globálisan. Az Unió a tagállamaira nézve az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó intézkedések bevezetését sürgető keretirányelvet fogalmazott meg. Az utóbbi években több uniós régióban kerültek bevezetésre olyan, az élelmiszer-hulladék csökkentését célzó hatékony intézkedések, amelyek pozitív példaként szolgálhatnak az Unió más régiói számára. 

Lassan már nagyítóval sem találni betétdíjas italcsomagolást a nagyobb üzletekben. Sajnos azt látni, hogy a Humusz Szövetség és a Greenpeace elmúlt egy évben folytatott akciói a betétdíjas rendszerek megerősítésére (egyelőre) nem vezettek eredményre. A kormányzat nem nyilvánított véleményt a kérdésről, a kötelező visszaváltás bevezetéséről szóló, immár elfogadott szabályozás nem számol az újratölthető göngyölegek megtartásával. Bár a visszaváltás bevezetése az eldobó csomagolások esetében várhatólag újabb félév csúszással 2024. januárra tolódik, a kiskereskedelmi láncok megkezdték az újratölthető üvegek kivezetését kínálatukból. Cikkünkben a 2022. évi történéseket vesszük számba, külső szakértőnk megfigyeléseit alapul véve.

A Zero Waste Europe és a Slow Food mozgalom munkatársai által 2021 decemberében összeállított útmutató az élelmiszer-hulladék csökkentésének módjaival foglalkozik, és tizenegy esettanulmányban bemutatja, milyen fontos szerep juthat a településeknek ebben a munkában. 

Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége sajnos még mindig nem megfelelő: a szerves hulladék mindössze 16%-a kerül begyűjtésre. A maradékot vagy elégetik, vagy hulladéklerakóba kerül, a kapcsolódó folyamatok során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid és metán jut a környezetbe, ami jelentős hatással bír az éghajlatváltozásra. Ez ellen lépett fel Milánó sikerrel.

A borágazatban legtöbbször egyszer használatos üvegpalackokkal találkozunk csomagolásként. Egy nemrég megjelent, a különféle csomagolóanyagok életciklus-elemzését bemutató tanulmány szerint az egyszer használatos üvegpalacknak a többi csomagolással összevetve (pl. PET, alumínium és italos karton) sokkal nagyobb a környezeti hatása. Mindez az üveggyártási folyamat rendkívüli energiaigényére vezethető vissza. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük az üveg hulladékká válását. Másrészről az üveg 100%-ban újrahasználható, az életciklusa végén pedig 100%-ban újrafeldolgozható, inert anyag, amely tulajdonsága még inkább alkalmazhatóvá teszi élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagként. A Humusz Szövetség éppen ezért népszerűsíti az újrahasználatot, ennek fontosságát hangsúlyozva az illetékes minisztériumnak és a nagy bevásárlóláncoknak is.

A pandémia a fejlett világ fogyasztási szokásait is megváltoztatta, egyes iparágak egyértelműen győztesként jöttek ki a járványból. Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is az egekbe tört, ezek pedig sajnos szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből – jellemzően – műanyag szemét lesz. Pedig ahogyan az a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic közös anyagából kiderül, ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása.

Egészségünk megőrzése érdekében az év bármely szakában fontos, hogy elég időt töltsünk a friss levegőn. Télen is szívesen teszünk nagyobb sétákat, akár a munkából hazafelé, vagy kutyasétáltatás közben. Sokszor jólesik a hideg levegőn egy kis futás, kocogás, vagy felszabadultan korcsolyázni együtt a barátokkal. Ilyenkor nemcsak az elgémberedett izmainkat mozgatjuk át, de átszellőztetjük a fejünket és a tüdőnket is.

A 2018-as új EU-s hulladékirányelvek a hulladékokról, a hulladéklerakókról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, illetve az egyszer használatos műanyagokról – a hulladékhierarchiának megfelelően – a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre és az újrahasználatra helyezik. A Humusz magyarra fordította a European Environmental Bureau kiadványát, amely összefoglalja a tagállamok új kötelezettségeit, és azoknál is ambiciózusabb, az előírt célokat meghaladó jó példákat gyűjt össze.

Ugyan a COVID-19 továbbra is az életünk része, de muszáj már most elgondolkoznunk: mit üzen számunkra az elmúlt 1,5 év, és van-e „zöld” jövőnk? Ha igen, milyen lesz az? Újraindítjuk előadássorozatunkat, melynek témája ezúttal a járvány utáni fenntartható élet. Tartsatok velünk az úton, amin szakavatott vendégeink kísérnek minket!

A Wastesavers (Szemétmentők) nevű társadalmi vállalkozás a newporti Városi Tanáccsal együttműködve egy hatékony és példaértékű hulladékgazdálkodási rendszert dolgozott ki, amely a megszokottól eltérően nem a hulladék mennyiségére, hanem minőségére fekteti a hangsúlyt.