Számos oka van, amiért jobban megéri újra és újra felhasználható csomagolást választani - gondolhatunk gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi szempontokra is. Mi most hetet emelünk ki ezek közül, a Rethink Plastic Allience anyagát alapul véve. Fehér Kinga írása.
Hogyan érhetünk el nulla kibocsátást a hulladékszektorban? Lehetséges akár a nettó negatív kibocsátás is? A GAIA 2022-es tanulmányában ezekre a kérdésekre kereste a választ több esettanulmány példáján szemléltetve. Az alábbi cikk ezt hivatott összegezni az elérhető angol és magyar változatok alapján.
Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.
A Komposztálás Ünnepnapját (október 10.) 2011. óta ünnepeljük hazánkban. Minden évben pályázatot hirdetünk oktatási-nevelési intézményeknek, civil szervezeteknek, hogy mutassák be, hogyan ünneplik a komposztálást, ami a természetes körforgást testesíti meg. Legyen a te kerted is komposztbarát! Ehhez mutatunk néhány tippet.
Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco műanyag zacskói mind bomlásnak indultak vagy már le is bomlottak abban a kísérletben, melynek során a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország azt vizsgálja, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A kísérletben megjelölt 3 hónap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban elhelyezett zacskóknak mostanra alig maradt szemmel látható nyoma, egyedül a vastagabb falú bevásárlószatyorból maradtak nagyobb darabok. A környezetvédők szerint azonban a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, valamint az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk.
Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.
Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.
A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.
Elérkezett az első mérföldkőhöz a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.
Az, hogy a fémet, műanyagot és papírt szelektíven kell gyűjteni lassan már mindenki számára evidencia és lehetőség is, akár házhoz menő rendszerben is. De mi a helyzet a biohulladékkal? Bár a komposztálás szerencsére egyre népszerűbb, a szerves hulladék nagy része továbbra is a vegyes hulladék közé kerül, így kikerülve a természet körforgásából. 2024-től viszont uniós kötelezettség a biohulladék elkülönített gyűjtése, így ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. Kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.