Valakik szeretnek farkasok, medvék és hiúzok járta „vadonban” túrázni. De vajon milyen az élet az ott élők számára? Mennyire könnyű egymás mellett létezni azokkal a ragadozókkal, akik szemet vetnek a haszon- és vadállatokra, amelyeket mi is fogyasztunk. Mennyire veszélyesek ránk nézve ezek a fajok? Hogyan lehet együttműködni valakivel, ha látszólag más az értékrendünk, érdekeltségünk? Ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni az előadás és az azt követő beszélgetés során Patkó László, a WWF Magyarország munkatársával.

A COVID19 hatására a természeti környezet felértékelődött mind a testi, mind a lelki egészség szempontjából, azonban a környezet változásai (pl. a zöldfelületek hozzáférhetősége, zöld munkahelyek létrehozása) nem feltétlenül követték/tudják követni ezeket az igényeket. A 2022.

Cheolhee Lee, Junhoo Lee és Seongjong Kang kutatók szerint az elektromos és hidrogénüzemű autók még több mikroműanyag részecskét fognak a levegőbe engedni, mert az akkumulátor miatt nehezebbek, erősebben kopik az abroncs. 

A Tétényi-fennsíkon két nagyobb területen, összesen mintegy 2700 m3 (több mint 4100 tonna) illegálisan lerakott építési törmelék gyűlt össze. A törmelék elszállítását nehezítette, hogy a területet sűrű növényzet nőtte be az évek során, illetve hogy a munka csak a téli időszakban, a talaj fagyott állapotában volt végezhető. Az időjárási- és talajviszonyok miatt a terület megtisztítását a FŐKERT és az FKF két részletben végezte el.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a növénytermesztés és az állattartás során hazánkban is jelentős mértékben használnak a gazdák különböző mezőgazdasági műanyagfóliákat. Évente ezekből pedig csaknem 10 ezer tonna mennyiségben képződik hulladék, aminek a begyűjtésére és gazdaságos újrahasznosítására eddig nem volt lehetőség.  Az agrártárca ezért az elmúlt években arra törekedett, hogy csökkentse az illegális lerakások és égetések számát, így mérsékelve a fóliahulladék környezetre és a levegő tisztaságára gyakorolt káros hatásait.

A kormány által fenntartott Dubai Media Office közleménye szerint a fizetendő díjat 25 fil, azaz 6 cent-ben határozták meg, az intézkedés pedig július 1-től lép hatályba.

„A fenntarthatóság mára globális szinten elengedhetetlenné vált, a társadalom viselkedésének megváltoztatása az egyének környezeti lábnyomát is csökkenti ” – mondta a kormány.

Az intézkedést azért is kellett meghozni, mert rengeteg teve és teknős pusztult el a műanyagok miatt.

Manapság egyre gyakrabban előkerülő téma a közbeszédben az eldobható műanyagok okozta globális probléma, ennek ellenére az egyszer használatos csomagolások továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek.

“Mekkora sebességgel haladnak a palackok az áradó folyókon, mekkora távolságot képesek megtenni adott idő alatt, hol, miért és mennyi ideig akadnak el?” – sorolta Gyalai-Korpos Miklós, a PET Kupa tudományos szakértője a kérdéseket, amelyekre válaszokat várnak a palackjelölésektől.