A rendszert a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség építette ki a Norvég Civil Támogatási Alaptól elnyert 12 millió forintos támogatás felhasználásával. A házakra kihelyezésre kerülő táblákat Gradwold Zsolt mecseknádasdi fazekas készítette el.
Mint dr. Szabó Géza, a szervezet elnöke elmondta, a minősített falusi vendégfogadók forgalma évről évre örvendetes módon bővül. Az utóbbi

Almásfüzítőn, közel 50 éven keresztül, 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát a vörösiszapot a település környezetében a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el. Ismereteink szerint közel 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladék került elhelyezésre zagytározókban.

Azt hihetnénk, hogy a bauxitfeldolgozás melléktermékeként jelentkező zagy tárolása és esetleges másodlagos feldolgozásának megoldása, a tárolók rekultiválásának kérdése csak az előző, szocialista rendszer hagyatéka, de tudjuk, hogy az elmúlt 20 év kormányai sem tettek semmit a vörösiszap-probléma megoldásáért, miközben a veszélyes hulladék termelése folyamatos. A rekultivációs próbálkozásokra eddig legalább 10 milliárd forintot fizetett ki az állam, de ma sincs elfogadott, használható rekultivációs technológia.

"A teljes kárfelszámolás meghaladhatja a tízmilliárd forintot, és hónapokig eltarthat" - mondta a környezetvédelmi államtitkár Kolontáron kedd délelőtt, a védelmi bizottság ülését követően. Illés Zoltán hozzátette: meg kell akadályozni, hogy a térség élővilága kipusztuljon, a szennyeződés pedig az ivóvízbe, illetve száradása után rákkeltő anyagként az emberek szervezetébe jusson.

 Az újrahasználati központok nagy rákfenéje, hogy egyszerre kell környezettudatos begyűjtő cégként, javítóműhelyként, hívogató kínálatú áruházként, szociális foglalkoztatóként, nonprofit tudatosságú vállalkozásként, szociális szövetkezetként működnie. Ez mind különféle szakértelmet igényelne. Ráadásul a Reuse Centerek a világ egyetlen országában sem rentábilis vállalkozások, így az (ön)kormányzati támogatás – pénzben, szabályozásban, erőforrásban – egyaránt szükséges.

Mikor lesz végre megelőzésen alapuló hulladékpolitika? – tettem fel a harcos kérdést a Vidékfejlesztési Miniszternek. Ángyán államtitkár úr válaszolt, mert Illés államtitkár úr akkor éppen úton lehetett a kolontári katasztrófa helyszínére. Eltelt cca. 5 hónap a kormányra kerülés óta, de még mindig nem látjuk, hogy mit akar tenni a környezetvédelmi ágazat a hulladékprobléma megoldására. Annyit már tudunk,

A véleményezésre váró Széchenyi Tervhez 215 civil szervezet aláírásával készült el és került benyújtásra az az állásfoglalás, amely rámutat a hiányosságokra. Az aláírók – közte a Humusz is – úgy vélik, hogy a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése érdekében végzett erőfeszítések csak akkor lehetnek sikeresek, ha alárendelődnek a fenntartható fejlődés stratégiájának. A kezdeményező NIOK Alapítvány, a Társadalmi Összetartozásért Alapítvány, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közösségfejlesztők Egyesülete képviselői hangsúlyozták,

Az otthon keletkező lom- és veszélyes hulladék (vagy a nem lakossági, de kis mennyiségű veszélyes hulladék) évenkénti kidobási gyakorisága nem mindig bizonyul elégségesnek. Ilyenkor (lomtalanításon kívüli időszakban) vehetjük igénybe - szerencsés esetben - a hulladékgyűjtő udvarok által nyújtott szolgáltatást. A hulladékgyűjtő udvarok olyan hulladékok átvételére szolgálnak (mint például nagy darabos hulladékok