A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megbírságolta a Pepsit
Fővárosi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
A Gazdasági Reklámtevékenységről szóló 2001 évi I. törvénnyel módosított 1997. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Gr. tv.) 15.§.(1) bekezdésében biztosított jogkörben meghoztam az alábbi
HATÁROZATOT
A Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt-t (1149 Budapest Mogyoródi út 32), mint reklámozót a Gr. tv. 4. §. b) pontjába ütköző reklámtevékenység miatt
250.000,-Ft (azaz kettőszázötvenezer forint)
birság megfizetésére kötelezem.
Egyben megtiltom a jogsértő magatartás további folytatását.
Felhívom a figyelmét, hogy a bírság összegét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Magyar Kincstár 10032000-01494879-00000000 számú számlájára a kézbesítéstől számított 15 napon belül fizesse be.
Határozatom ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez címzett, de a Felügyelőségünkhöz benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke 5.000,-Ft.
INDOKLÁS:
A Humusz Hulladék Munkaszövetség reklám-felügyeleti eljárást kezdeményezett a Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt-vel szemben a 2001 október 1-én indult "Te melyiket választod, ha az áruk egyforma?" szlogennel hirdetett országos reklámkampánya miatt. A kampány célja: az eldobható műanyag palackban forgalmazott Pepsi üdítőitalok népszerűsítése a visszaváltható palackozású italokkal szemben.
A BFKH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, mint az ügyben első fokon eljáró hatóság - a Reklámetikai Bizottságnak a reklámmal kapcsolatban tett állásfoglalásával összhangban - a következőket állapította meg:
A reklám sérti a Gr.tv 4§. b) pontját, mely kimondja: "Tilos közzétenni olyan reklámot, amely környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz."
A reklám azzal, hogy az eldobható műanyagpalack megvásárlására buzdít a visszaválthatóval szemben, megsérti az idézett rendelkezést. A reklámozó a környezetkárosító megoldás reklámozásával társadalmi érdeket sért, a gyerekek és kiskorúak számára rossz mintát mutat, nem követendő magatartásra buzdít.
A fenti tényállás alapján a rendelkező részben szereplő bírságösszeget tartom a jogsértéssel arányban állónak.
A birság összegét az eset összes körülményeinek - különösen az lekövetett jogsértés súlyára - figyelembe vételével állapítom meg. A bírságösszeg megállapításánál figyelemmel voltam arra a körülményre is, hogy a reklám a fogyasztók széles köréhez eljuthatott, hiszen a plakátok a Pepsi termékeket árusító boltokban kerültek közzétételre.
A jogsértés súlyára vonatkozóan értékelem a reklámozónak a fogyasztók - törvény által biztosítani kívánt - védelmét sértő magatartását, valamint a reklámozó felelőségét, akinek a tevékenysége során kötelessége a jogszabály rendelkezéseinek betartása érdekében a legnagyobb körültekintéssel eljárni. A Gr. tv. 14. . (1) bekezdése alapján a reklámozó felelőssége egyértelműen megállapítható, mivel a törvény 4. §-ának megsértése miatt a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős.
A bírság mértékének megállapításánál figyelembe vettem továbbá a társadalmi érdeksérelem nagyságát, azt, hogy a reklámozónak fokozott körültekintéssel kell eljárnia a tekintetben, hogy reklámjaik ne tartalmazzanak környezetkárosító magatartásra való ösztönzést.
A gazdasági reklámtevékenységet szabályzó törvény megalkotásának egyik alapvető célja olyan eszközök biztosítása az ellenőrzést végző hatóság számára, amelyek elősegítik a törvény tilalmainak és előírásainak érvényesítését. Ennek megfelelően, és élve e lehetőséggel állapítottam meg a birság összegét és tiltom meg a jogsértő magatartás további folytatását.
A kifogásolt reklám az idézett jogszabályi előírásnak nem felel meg, ezért jelenlegi formájában nem alkalmazható.
Határozatomat a fentiek, valamint a Gr. tv. 18. § (1) bekezdése alapján hoztam meg.
A fellebbezési illeték mértékéről az illetékről szóló 1991. évi XCIII. törvény 29. §. (2) bekezdése rendelkezik.
Budapest, 2002. január 15.
Tóth Istvánné
igazgató