A turai házhoz menő szelektív gyűjtés
A SZELEKTÍV Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. a turai régió területén 1999 óta, Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló községek mindegy 15.000 lakosa számára biztosít házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az svájci és osztrák minta alapján megvalósított rendszernek köszönhetően a hulladéknak mára több mint 60%-át eltérítik a hulladéklerakóról.
Előzmények
A projekt 1996-ban kezdődött, amikor a korábbi hulladéklerakó kezdett betelni. Benke Sándor, a Szelektív Kft. ügyvezető igazgatója akkor még a turai polgármesteri hivatal műszaki ügyintézőjeként kezdett bele az új hulladékgazdálkodási rendszer kialakításába.
A tervezés tanulmányutakkal kezdődött: Svájcban, Ausztriában és Magyarországon vizsgáltak meg mintaként szóba jöhető hulladékgyűjtési rendszereket. A szakértők arra jutottak, hogy a közterületi szelektív gyűjtőszigetes rendszer, bár látványos, de nem működne kellő hatékonysággal. Mivel a négy települést kiszolgáló lerakót legalább 50 évre tervezték, csökkenteni kívánták a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét. Ehhez olyan begyűjtési rendszert kellett kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyan különválogatva jussanak hozzá legalább az anyagában hasznosítható és a komposztálható hulladékokhoz, ezért a lakosság számára legkényelmesebb házhoz menő gyűjtés mellett döntöttek.
Tervezés és megvalósítás
Az 1998-ban, négy évszakon át tartó hulladékanalízis azt mutatta, hogy a többnyire kertes házakból álló falvakból származó kommunális hulladék közel felét (47%) komposztálható „zöld javak” teszik ki. 14%-nyi volt az anyagában másodnyersanyagként hasznosítható, száraz és válogatható hulladék aránya, így a lerakóra az összes hulladék 39%-a kerül.
A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése természetesen nem ment egyik napról a másikra. A lakosság bizalmát és támogatását apránként kellett megszerezni, ezért sok-sok lakossági fórumon, kiscsoportos beszélgetésen ismertették a tervet. A fórumokon megszólították a falusi értelmiséget és a választott vezetőket egyaránt, de a lakosság számára humoros „komposzt-bulikat” is szerveztek a falunapok és más jeles faluközösségi események keretében.
A sikerben közrejátszott, hogy a négy település mindenkori polgármesterei és vezetői pártállástól és az 1998-as és 2002-es választások eredményeitől függetlenül támogatták az ügyet. Ugyancsak jelentős tényező volt, hogy a lakosság eleve valamelyest érzékenyebb és nyitottabb a környezetvédelmi gondolatokra, ugyanis 1992 óta Galgahévíz központtal működik az Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet, a Galgafarm.
A lerakó megépítének finanszírozásához 27% saját forrás mellé 40% állami céltámogatást kaptak, 15%-ot a Központi Környezetvédelmi Alaptól (KKA) és 18%-ot a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácstól.
A telep kezdetben hagyományos lerakóként működött, a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer a hagyományos szemétgyűjtési rendszerre épülve 2001-ben indult el.
Általános adatok
A telephely részei:
- egy megfelelő szigeteléssel és műszaki védelemmel ellátott lerakó
- komposzttelep (szabadtéri komposzt-prizma és egy tetővel ellátott, de oldalfal nélküli tároló)
- válogatósor és bálázóüzem a száraz, hasznosítható hulladékok számára
- raktárterület (a bálázott másodnyersanyagok és eszközök, pl. kukák számára)
- munkagép-állomás (garázs és javítóműhely)
- irodaépület, előtte hídmérleg.
A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés működése
A négy településen összesen mintegy 15.000 ember él, ami közel 5000 háztartást jelent. A több éves, fórumokon, hírleveleken és helyi médián keresztül történő felkészítés után minden háztartás három darab 110 literes kukát kapott térítésmentesen. Természetesen azt is figyelembe kellett venni, hogy a házaknál elférjen a három edény. A mintegy 15.000 gyűjtőeszközt szintén pályázati forrásból szerezték be és „házilag” matricázták fel.
A lakosság háromfelé válogatja a hulladékot:
- Száraz, jobbára csomagolási hulladékok. Ezeket a válogatótelepen szortírozzák papír, műanyag, fém, alumínium és üveg frakciókra. Ez az anyagában hasznosítható frakció a teljes hulladékmennyiség mintegy 14 %-át teszi ki.
- Évszaktól függően közel 47 % a második kukába kerülő komposztálható zöldhulladék mennyisége. Ezt a komposztáló telepen alakítják jó minőségű komposzttá.
- Mintegy 39 % a válogatás nélküli lerakásra kerülő vegyes és „nedves” háztartási hulladék aránya.
A négy településről két gépjárművel, kéthetes ciklusokban gyűjtik be a hulladékot. A lakosság a háromból mindig két kukát tehet ki: a komposztálható hulladékot minden héten elviszik, emellett pedig páros heteken a száraz, válogatható hulladékot, páratlan heteken a „nedves”, lerakásra kerülő hulladékot.
Mint Benke Sándor hangsúlyozta, a Szelektív Kft. járművein nem „kukások” dolgoznak, akik akármit feldobnak a teherautóra, hanem felkészült hulladékgyűjtő szakmunkások, akik bizony otthagyják, ami nem a kukába való!
A Szelektív Kft. szervezi a térség tavaszi lomtalanítását, ebben az időszakban az autógumik és elektronikai hulladékok számára ideiglenes gyűjtőpontokat hoznak létre. Az őszi veszélyes hulladékgyűjtések során is több mint 10 tonna ártalmatlanítandó anyagot gyűjtenek be a lakosságtól.
Nemrégiben ismét felmérték a keletkező hulladék összetételét: a lerakásra kerülő vegyes hulladék és a hasznosítható hulladék is állandósult 38, illetve 14 százalékon. A hasznosítható hulladékok esetében ez 26 kg/fő/év, jobbára csomagolási hulladékot jelent. Mivel azonban tömegszázalékokról van szó, a PET palackok, dobozok és italos kartonok térfogataránya ennél jóval nagyobb.
Lakossági szemléletformálás
A kéthetes ciklus első hallásra bonyolultnak hangzik, de pár hónap alatt minden háztartásban beállt a rend.
Igaz, vannak néhányan, akik, biztos ami biztos, mindig mindhárom kukát kiteszik, de a begyűjtő járművek személyzete csak az adott hétnek megfelelő hulladéktípust viszi el.
A cég begyűjtési naptárat ad ki minden évben. Ebben piktogramok jelzik a hulladékgyűjtés rendjét, beleértve a tavaszi lomtalanítás és a veszélyeshulladék-gyűjtés időpontjait is.
Joggal merül fel a kérdés: ha ennyi a zöldhulladék és nagyok a kertek, a lakosság miért nem komposztál többet otthon?
Az ügyvezető nem bánná, ha többen komposztálnának házilag. A Szelektív Kft-nek nem érdeke, hogy sok zöldhulladékot gyűjthessenek, mert a komposztra a jó minőség ellenére sincs állandó kereslet (talán jelentősebb marketing munkával ezen lehetne segíteni).
A házi komposztálás hiányának okait csak találgatni lehet: a legelő háziállatok eltűntek a portákról, a hajdani konyhakertek több helyen díszkertté alakultak, a komposztfelhasználás szokása „kiment a divatból”. Ezen azonban népszerűsítő kampányokkal és kitartó oktatással lehet változtatni. (Tény ugyanis, hogy több olyan településen, ahol a házi komposztálás népszerűsítésébe kezdtek, a komposztkeretek iránti igény mindig magasabb volt, mint az önkormányzat által kiosztható keretek száma.)
Költségek
A válogatótelep és lerakó építési költségeit már ismertettük, de természetesen a beruházási költségek nagyon különbözőek lehetnek. Ide értendő a biztonságos lerakó kialakítása, a válogatócsarnok és gépsor, a lakossághoz és közterületekre kerülő edényzetek és járművek. Jó hír azonban, hogy az ilyen jellegű infrastrukturális beruházásokra lehet pályázati forrásokból társfinanszírozást vagy befektetőket találni.
Az önkormányzati döntéshozók számára fontos szempont lehet a működési és foglalkoztatási költség. A hulladékválogatás élőmunkát jelent, az pedig pénzbe kerül. Mégis, hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a válogatás csak sok plusz költséget jelent.
1. A hulladékválogató nem teher, hanem munkahelyteremtő beruházás! Akárhogy is, a válogatómű stabil, jogtiszta munkalehetőséget biztosít egy tucatnyi embernek. A válogatók többsége betanított munkás, akik a válogatómű nélkül talán munkanélküliek lennének.
2. A bevezetőben olvasható 2016-ra teljesítendő hulladékhasznosítási arányokat csak válogatóművek üzemeltetésével lehetséges elérni.
3. A hulladéklerakásnak és a hulladékégetésnek is vannak költségei, ezek várhatóan a jövőben emelkedni fognak. A cél tehát egyre inkább az, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön ártalmatlanításra.
4. A minőségi, szelektált hulladék értékesíthető, ebből bevétel származik.
5. Sajnos a hulladékártalmatlanítás externális költségeit ma nem kell megfizetnünk. Még nem, de egyrészt a hulladékgazdálkodási díjtételek folyamatosan növekednek, másrészt ha mi nem, akkor majd a jövő generációk fognak fizetni a rossz hulladékgazdálkodásért. Lásd azt a 2232 rekultivációra váró hulladéklerakót, amelyet az elmúlt rendszer épített, a 111,6 milliárd forintba kerülő kármentesítést azonban már ennek a generációnak, nekünk kell megfizetnünk. Félő, hogy ezeket még „unokáink is látni fogják…”
A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés és kezelés természetesen költségekkel is jár, amelyet a döntéshozatal előtt figyelembe kell venni. A Szelektív Kft. költségvetésének 70%-a származik a hulladékgyűjtés bevételeiből és mintegy 30% a gépek és szállítóeszközök bérbeadásából, továbbá a különválogatott másodnyersanyagok és a komposzt eladásából.
A szemétdíj 2005-ben évi 8.800 forint volt családonként, amelyet azonban az önkormányzat 3420 forinttal kiegészített, 12.220 forintra. A havi mintegy 10.000 forint megfelel a közeli főváros árainak, viszont ezért az összegért nem négy, hanem nyolc kukányi, azaz 880 liternyi hulladékot gyűjtenek be és kezelnek szelektíven. Vidéken a zöldhulladék jóval több, ezt hetente ürítik. A vegyes és száraz szelektíven gyűjthető hulladék mennyisége azonban nem több, sőt. A nem-zöld kukákat csak kéthetente, felváltva ürítik, míg a főváros szemetét legalább heti rendszerességgel.
Turán is felmerült a differenciált szemétdíj-fizetés lehetősége, azaz hogy a kevesebb szemetet termelők, a szelektív hulladékgyűjtést maradéktalanul megvalósítók és a rászorulók arányosan kevesebb szemétdíjat fizessenek. A hulladékmennyiség utáni számlázásnak egyelőre gyakorlati akadályai vannak. Először is, a kukák mérete egységesen 110 liter, nincs kisebb. Az egyéni hulladékmennyiség-mérés még nem megoldott, azaz a gyűjtőkocsik nem tudják mérni a kukában levő hulladék mennyiségét. Ráadásul a szolgáltató nem az egyes lakosokkal áll szerződésben (mint más közszolgáltatók esetében), hanem az önkormányzattal, így nincs mód egyéni elszámolásra, egyelőre marad az átalánydíj. A témával kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk a HuMuSz „Útmutató a települési szilárd hulladékos közszolgáltatásról és a szemétdíjról” című kiadványát.
Járulékos pozitív hatások
A turai rendszernek két pozitív hatása is jelentkezett: a szelektív zöldhulladék-gyűjtés bevezetése után a négy településen az avarégetés jelensége szinte megszűnt. A másik járulékos pozitív hatás az, hogy mivel a lakosság a szolgáltató telephelyére is beszállíthatja a hasznosítható hulladékokat, a kommunális hulladékot és lomot (amiket ott ingyenesen vagy jelképes 1 Ft /kg-os áron átvesznek), jelentősen csökkent az illegális hulladék-elhagyások és lerakások száma. Sokat jelent, hogy a lakosság ismeri a szolgáltatót, megbízik benne, és tudja, hogy hová fordulhat, hová viheti a hulladékokat.
Hulladékhasznosítás
A Szelektív Kft. a legnagyobb koordináló szervezet, az ÖKO-Pannon Kht. rendszerében gondoskodik az évi közel 400 tonnányi különválogatott csomagolási hulladék (másodnyersanyag) hasznosításáról. Tura esetében az ÖKO-Pannon Kht. a csomagolási hulladékokat tartalmazó 14%-nyi száraz hulladék visszagyűjtésének többletköltségéhez ad támogatást, és gondoskodik ezen hulladéktípusok újrahasznosításáról.
A konkrét hasznosító partnerekről nem kaptunk tájékoztatást, de általánosságban annyit kell megjegyezzünk: az újrafeldolgozó háttéripar Magyarországon meglehetősen fejletlen. A legtöbb hasznosító valójában csak darabolja, tömöríti, bálázza és külföldre juttatja a hasznosításra átvett hulladékokat, nem készít saját terméket.
A fémek jó része olaszországi kohókba kerül, fehér üveget az országban már csak Orosházán olvasztanak újra, a színes üveg Szlovákiába megy, a PET műanyagot csak olvasztják és darabolják, aztán rendszerint Kínában készül belőle újra termék.
Fontos – és talán, a begyűjtéshez hasonlóan, részben önkormányzati feladat és érdek is lenne – hogy a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés mellett a háttéripar is fejlődjön. Természetesen e téren is akad egy-egy élenjáró cég, „első fecske” mint azt az Öko-pack Kht. „Hulladékból termék” kiállításain láthattuk is.
Forrás:
Kukabúvár