Szolgáltatók
A nulla hulladék megközelítéssel abszolút értékben csökken a hulladék mennyisége és előnyére változik az összetétele. A hulladékgazdálkodási szolgáltatók mégsem ellenérdekeltek, hiszen nem lesz kevesebb feladatuk, sem kevesebb bevételük. Sőt! A feladatuk mindössze annyi, hogy a nagy tömegű vegyes hulladék begyűjtése és lerakása helyett a kreatívabb „nulla hulladék” megoldások felé forduljanak és bővítsék szolgáltatásaikat. Ide sorolható a házhoz menő vagy hulladékudvaros szelektív hulladékgyűjtés, a válogató és hasznosító művek működtetése. A szolgáltatók felelősek abban is, hogy valóban gazdaságos és környezetkímélő megoldásokat biztosítsanak a megelőzés – újra használat – hasznosítás - ártalmatlanítás fontossági sorrend betartásával, azaz ne akarjanak csupán technológiát árulni és mega-beruházásokkal nyerészkedni, ne a probléma, hanem a megoldás részesei legyenek! Ne feledjük, a szolgáltatóknak is elemi érdeke a hatékonyabb szállítás, hogy a lerakók lassabban teljenek be, minden menthető hulladék-anyagáramot kiszedjenek a temetőből és lerakóra már csak a tényleg elkerülhetetlen és hasznosíthatatlan „szemét” kerüljön. Teljes élet – Nulla hulladék!
|
Aktivizálható-e környezetvédelmi célokra több tízezer pihenni, kikapcsolódni vágyó fesztiválózó? Hogyan lehet elérni, hogy ők is környezettudatosan viselkedjenek akkor, amikor pihenni szeretnének? A Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) szervezői a Zöldövezet Társulás évek óta bevált receptjét használják.
|
|
Mennyi
időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen
átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről?
Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a
kukába? Lássuk!
|
|
Mennyit fizessünk a
„szemétszállításért”, vagyis inkább a hulladékkezelésért?
Nem jutunk egyről a
kettőre a hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több EU-konform
hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen szétválogatnak, de az a
mennyiség, ami a háztartásokból kikerül, nem hogy csökken, inkább nő. A
szolgáltatók – ha másért nem, az EU-s támogatások miatt – egyre
környezettudatosabbak, de mi nem. Ennek egyik oka, hogy mindegy mennyi a
hulladékunk, ugyanannyit fizetünk.
|
|
Példák Ausztriából, Belgiumból, Finnországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból.
|
|
Utcákat borító szemét, guberálás, lomturizmus, akár vérre menő küzdelem egy tv-képcsőért... tavaszi csendéletnek nem nevezhető képek a lomtalanításról kis hazánkban. Vajon így kell ennek lennie? Esztergomban 2009 áprilisa óta rendhagyó és példaértékű módon szállítják el a lomot a háztartásoktól. Nagy Attilával, az Esztergomi Köztisztasági Kft. ügyvezetőjével Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa beszélgetett.
|
|
Öt éve költöztünk a Balaton fővárosába, amely Budapest után nagyon élhető helynek bizonyult. A szocializmus ipari fejlesztései megkímélték a várost, a Festetics családnak köszönhető kastély, fasorok, parkok és persze a Georgikon pedig még mindig tündökölnek - bár fényük időközben kissé megkopott. A helyi társadalom tapinthatóbban emberibb a nagyvárosinál. Tóth Gergely írása.
|
|
Rudolf Wiedner osztrák származású hulladékos
szakemberrel egy konferencián ismerkedtem meg. Már akkor is sokat
beszélgettünk, figyelemre méltó dolgokat mondott hulladékról,
hasznosításról, üzletpolitikáról. Több hazai céget tömörít a
tulajdonában lévõ HUKE cégcsoport, amely sok tekintetben kiemelkedik a
magyar közszolgáltatói piac átlagos színvonalából. Elhatároztam, hogy az
elsõ adandó alkalommal felkeresem. Szilágyi László írása
|
|
A SZELEKTÍV Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. a turai régió területén 1999 óta, Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló községek mindegy 15.000 lakosa számára biztosít házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az svájci és osztrák minta alapján megvalósított rendszernek köszönhetően a hulladéknak mára több mint 60%-át eltérítik a hulladéklerakóról.
|
|
Jelentősen csökkenhet a lerakóba kerülő települési szilárd hulladék mennyisége a dél-dunántúli megyékben a már megkezdett és a következő években megvalósuló fejlesztések eredményeképpen. A Dél-dunántúli régió összesen 660 települést foglal magába, amelyek hét különböző regionális hulladékgazdálkodási projekthez kapcsolódva igyekeznek korszerűsíteni a települési szilárd hulladékok kezelését.
|
|
Sárváron 16 ezer ember él. A háztartások 60%-ában kétkukás rendszer van, és minden ház ingyen egy komposztkeretet kapott. Celldömölkön, Zalaszentgróton és Sárváron 15 ezer keretet osztott ki a szolgáltató. Gyűjtőszigetek is találhatók a városban, és a HUKE telephelyén ingyenesen használható a hulladékudvar. A szigeteken csak 8-9% az idegen anyag. Turán a hulladékkezel újragondolása az egyik legjobban működő hazai rendszert hozta létre - hogyan lehetséges mindez?
|
- 1 / 2
- ››
Friss szolgáltatói hírek a humusz.hu-ról
| 2013, március 21 - 11:41 | Aláírásgyűjtés az újrahasználatért |
| 2013, március 11 - 18:48 | Munkahelyteremtés és környezetvédelem kötelező betétdíjjal |
| 2013, január 10 - 22:14 | Új szabályok a hulladékgazdálkodásban |
| 2012, december 12 - 01:10 | Csatlakozz Te is! |
| 2012, december 7 - 12:09 | Tanulmányi úton jártunk az önkénteseinkkel |
| 2012, november 21 - 13:11 | A Humusz csatlakozott a nemzetközi Rreuse hálózathoz |
| 2012, október 18 - 16:54 | A civil sem dolgozhat ingyen! |
| 2012, október 9 - 18:06 | TransWaste konferencia |
| 2012, október 9 - 11:19 | Elfogadta az Országgyűlés az új hulladéktörvényt |
| 2012, október 4 - 11:34 | A települési hulladékgazdálkodás helyzete a válságban |





