Szolgáltatók
A nulla hulladék megközelítéssel abszolút értékben csökken a hulladék mennyisége és előnyére változik az összetétele. A hulladékgazdálkodási szolgáltatók mégsem ellenérdekeltek, hiszen nem lesz kevesebb feladatuk, sem kevesebb bevételük. Sőt! A feladatuk mindössze annyi, hogy a nagy tömegű vegyes hulladék begyűjtése és lerakása helyett a kreatívabb „nulla hulladék” megoldások felé forduljanak és bővítsék szolgáltatásaikat. Ide sorolható a házhoz menő vagy hulladékudvaros szelektív hulladékgyűjtés, a válogató és hasznosító művek működtetése. A szolgáltatók felelősek abban is, hogy valóban gazdaságos és környezetkímélő megoldásokat biztosítsanak a megelőzés – újra használat – hasznosítás - ártalmatlanítás fontossági sorrend betartásával, azaz ne akarjanak csupán technológiát árulni és mega-beruházásokkal nyerészkedni, ne a probléma, hanem a megoldás részesei legyenek! Ne feledjük, a szolgáltatóknak is elemi érdeke a hatékonyabb szállítás, hogy a lerakók lassabban teljenek be, minden menthető hulladék-anyagáramot kiszedjenek a temetőből és lerakóra már csak a tényleg elkerülhetetlen és hasznosíthatatlan „szemét” kerüljön. Teljes élet – Nulla hulladék!
|
2012. március 08.
Aktivizálható-e környezetvédelmi célokra több tízezer pihenni, kikapcsolódni vágyó fesztiválózó? Hogyan lehet elérni, hogy ők is környezettudatosan viselkedjenek akkor, amikor pihenni szeretnének? A Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) szervezői a Zöldövezet Társulás évek óta bevált receptjét használják. |
|
2011. május 31.
Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk! |
|
2011. február 16.
Nem jutunk egyről a kettőre a hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több EU-konform hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen szétválogatnak, de az a mennyiség, ami a háztartásokból kikerül, nem hogy csökken, inkább nő. A szolgáltatók – ha másért nem, az EU-s támogatások miatt – egyre környezettudatosabbak, de mi nem. Ennek egyik oka, hogy mindegy mennyi a hulladékunk, ugyanannyit fizetünk. |
|
2010. szeptember 02.
A média hatalom, méghozzá zöld hatalom. Az esetek jelentős részében mindennapi apróságokon múlik a környezettudatosság. Olyan gyakorlatokról van itt szó, ami alig igényel beruházást, háttérismereteket, tudást viszont annál inkább. A média szerepe összetett: feladata, hogy minél szélesebb körben terjessze a környezettudatos életmóddal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, a nyilvánosság elé tárja a jelenlegi fogyasztási minták által okozott környezeti terhelés mértékét és okait. |
|
2010. augusztus 23.
Példák Ausztriából, Belgiumból, Finnországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból. |
|
2010. július 11.
Utcákat borító szemét, guberálás, lomturizmus, akár vérre menő küzdelem egy tv-képcsőért... tavaszi csendéletnek nem nevezhető képek a lomtalanításról kis hazánkban. Vajon így kell ennek lennie? Esztergomban 2009 áprilisa óta rendhagyó és példaértékű módon szállítják el a lomot a háztartásoktól. Nagy Attilával, az Esztergomi Köztisztasági Kft. ügyvezetőjével Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa beszélgetett. |
|
2010. július 11.
Öt éve költöztünk a Balaton fővárosába, amely Budapest után nagyon élhető helynek bizonyult. A szocializmus ipari fejlesztései megkímélték a várost, a Festetics családnak köszönhető kastély, fasorok, parkok és persze a Georgikon pedig még mindig tündökölnek - bár fényük időközben kissé megkopott. A helyi társadalom tapinthatóbban emberibb a nagyvárosinál. Tóth Gergely írása. |
|
2010. május 15.
Rudolf Wiedner osztrák származású hulladékos szakemberrel egy konferencián ismerkedtem meg. Már akkor is sokat beszélgettünk, figyelemre méltó dolgokat mondott hulladékról, hasznosításról, üzletpolitikáról. Több hazai céget tömörít a tulajdonában lévõ HUKE cégcsoport, amely sok tekintetben kiemelkedik a magyar közszolgáltatói piac átlagos színvonalából. Elhatároztam, hogy az elsõ adandó alkalommal felkeresem. Szilágyi László írása |
|
2010. január 02.
|
|
2010. január 02.
 Jelentősen csökkenhet a lerakóba kerülő települési szilárd hulladék mennyisége a dél-dunántúli megyékben a már megkezdett és a következő években megvalósuló fejlesztések eredményeképpen. A Dél-dunántúli régió összesen 660 települést foglal magába, amelyek hét különböző regionális hulladékgazdálkodási projekthez kapcsolódva igyekeznek korszerűsíteni a települési szilárd hulladékok kezelését. |
Mennyit fizessünk a
„szemétszállításért”, vagyis inkább a hulladékkezelésért?
A SZELEKTÍV Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. a turai régió területén 1999 óta, Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló községek mindegy 15.000 lakosa számára biztosít házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az svájci és osztrák minta alapján megvalósított rendszernek köszönhetően a hulladéknak mára több mint 60%-át eltérítik a hulladéklerakóról.