Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 13 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Papírunk vagy programunk lesz?

A Nemzeti Megelőzési Program előkészítése
Év: 
2011
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Portik-Bakai Zsuzsa

Megelőzés logóHosszabb garanciális időt! Elsőbbséget a helyi termékeknek a közétkeztetésben! Magasabb bányajáradékot! Hatékonyabb elektronikus ügyintézést! Ezeket egy hulladékmegelőzés ügyi hivatal elé szervezett tüntetésen is lehetne skandálni (bízva abban, hogy a részek egységes koncepcióvá állnak össze), de most jobb eszköz áll a rendelkezésünkre: uniós tagállamként Magyarországnak is Nemzeti Megelőzési Programot (NMP) kell készítenie.

Ez már bizony „nagypályás” feladat. De miről is van szó, miből főzünk, és mit lenne jó kifőzni?

Nagypályás játékosként az illetékes Minisztérium felelőssége a NMP megszületése, előkészítésében pedig - egy elnyert pályázat keretében - a Humusz Szövetség is közreműködik. A dokumentumot 2013 decemberéig kell kidolgozni, ez az EU Hulladék Keretirányelvében megszabott határidő. (Mondhatnánk, hogy akkor ez nem igazán sürgős feladat, foglalkozzunk inkább a hulladékos szakpolitika égetőbb kérdéseivel! De akit jó sorsa megismertetett már az időgazdálkodás alapelveivel, az tudja: éppen a fontos, de nem sürgős feladatokra kell a legtöbb figyelmet szánni. Így lehet ugyanis leginkább minőségi munkát végezni.)

Hozzávalók

Szinte zene füleinknek a Nemzeti Megelőzési Program kifejezés. 2008 óta tudjuk, hogy egy ilyen dokumentumra szükség lesz, akkor fogadták el ugyanis az új Hulladék Keretirányelvet. Ez tartalmaz némi iránymutatást, hogy milyen tartalmakkal kell megtölteni a hangzatos kifejezést:

• hulladékmegelőzési célkitűzések (pl. 2020-ra az italcsomagolások ötöde legyen újratölthető)
• konkrét intézkedési tervek ezek eléréséhez (pl. borosüveg szabványok bevezetése)
• az intézkedések hasznosságának értékelése (pl. egy új szabvány mennyivel csökkentette a lerakóra kerülő italcsomagolások mennyiségét)
• mutatószámok (indikátorok), amivel ezek mérhetők (pl. újratöltő berendezések száma)

Példákat egyfelől nagyon könnyű hozni, hisz lényegében „csak” a hulladékmegelőzésről hosszú évek alatt összegyűjtött tudást kell rendszerezni és aktualizálni. Másfelől nagyon nehéz, hisz összetett a kérdés, és kockázatos a készenlétben lévő anyagokból országos programot gyúrni. Főleg úgy, hogy sok alapkérdés tisztázása is hátra van még.

Mondja csak, mi baja!

Mi is az alapvető problémánk a hulladékkal, ami miatt csökkenteni kell a mennyiségét? Tud-e erre választ adni a kedves olvasó? Mert a különböző nemzetek politikája bizony különböző oldalról közelíti meg ezt. Kiindulhatunk az okozott egészségügyi károkból, a kibocsátott üvegházgáz mennyiségéből vagy a nyersanyagkészletek fogyásának üteméből is. Az ebben hozott döntés alapvetően befolyásolja, hogy milyen intézkedés kapjon elsőbbséget, miben mérjük az eredményeket, milyen legyen a program felépítése. Amit biztosan tudunk, hogy a cél a „teljes élet”...

Megelőzzük a korunkat

És mi minden tartozik bele a hulladékmegelőzésbe? Biztos van, akinek ez lerágott csont, de a gyakorlatban még mindig nagy a káosz e téren, sokszor még az uniós szakirodalomban is. Magyarországon még nem késő, hogy ezt letisztázzuk, és a NMP következetesen használja a fogalmakat. Ami kétségkívül ide tartozik: az élettartam hosszabbítása, az anyagtakarékos gyártás, vagy a fogyasztás csökkentése. Ami semmiképpen nem: a hulladék ártalmatlanítása lerakással vagy égetéssel. A köztes szintek (újrahasznosítás, komposztálás, újrahasználati központok stb.) sajnos folyamatosan vita és félreértés tárgyát képezik, hogy beleférnek-e egy hulladékmegelőzési programba. A kulcs az, hogy a szűken vett megelőzés kellő hangsúlyt kapjon, ami mellett a hasznosítás és a többi terület különválasztva, de egy rendszert alkotva jelenjen meg.

Téged látlak mindenhol

Amíg a hulladék begyűjtéséről, hasznosításáról, adminisztrációjáról stb. van szó, addig viszonylag könnyen kideríthető, hogy kihez lehet fordulni. De minél inkább (a szűken vett) megelőzés van terítéken, annál kevésbé lesznek illetékesek a hagyományos hulladékgazdálkodási szereplők. Megjelennek viszont más szereplők, szerteágazó területekről, akiknek valójában dolguk lehet a NMP megírásával és végrehajtásával. Véletlenszerűen kiragadva párat: terméktervezők, szabványügyi testületek, közösségfejlesztők, vámhivatalok, építőanyag kereskedők. Az egyik nagy kihívás tehát az érdekelt felek feltérképezése, kilépve a szokásos körökből. Láttunk már hasonló kezdeményezést a Vidékstratégia kapcsán, ami szintén átfogó téma, s az is látszik, hogy sok bába közt elvész a gyermek. Megelégedhetünk azzal is, ha a legfontosabb érdekelt felek közül néhányat sikerül érdemben bevonni. Nélkülük azonban nem sokat ér az egész.

Történik itt valami?

Sok ilyen kérdés terítékre került a NMP előkészítése kapcsán rendezett szakmai műhelymunkán, augusztus 26-án a Humusz Házban. Az elhangzottakra építve fogalmazzuk meg konkrét javaslatainkat a Minisztérium felé, és tervezzük meg, hogy miként érdemes részt vennünk az előkészítési folyamatban. A nullahulladek.hu oldalon a célcsoportonként megfogalmazott ajánlások első verziója már 2005-ben megjelent „javaslatok a hulladékmegelőzési stratégiához – Az a kincs, ami nincs (3. kötet)” kiadványunkban. Az ajánlások szakaszosan frissülnek, így jó alapanyagul szolgálhatnak a NMP-hoz. A dokumentum tartalmával, szerkezetével, az előkészítés folyamatával kapcsolatos témák társadalmi egyeztetését 2-3 fős informális megbeszélésekkel is kiegészítettük, amik a tavaly júniusi konferenciát (Eső előtt köpönyeg - A megelőzés esélyei) és az augusztusi műhelymunkát egészítik ki. Civil szervezetként úgy gondoljuk, hogy a NMP kapcsán a javaslattétel mellett a társadalmi egyeztetésben lehet és kell nagy szerepet vállalnunk. Ahhoz, hogy 2013-ig ambiciózus és jól végrehajtható program szülessen, erre biztosan szükség van. A magunk eszközeivel azon dolgozunk, hogy ne „sürgős és fontos” feladatként tudják le rövid idő alatt a Nemzeti Megelőzési Program megírását.