Tavaly, amikor a kisbabámat vártam, a terhességem második felét táppénzen töltöttem. Dolgozni nem tudtam, de úgy éreztem, heti néhány órányi hasznos tevékenység elvégzésére mindenképp szükségem van.

Az egyik ismerősöm javaslatára írtam a Humusznak, ahonnan szinte azonnal reagáltak és kedvesen megköszönték a segítséget. Hamarosan sor került az első alkalomra: a konyhában kellett segítenem egy rendezvény résztvevőinek ellátásában. Először kissé elveszettnek éreztem magam, de azután fokozatosan belejöttem. Ezt követően majdnem minden héten ott töltöttem egy napot. A feladatok változatosak voltak, a boríték pecsételéstől kezdve a számlák egyeztetésééig. A fesztelen és barátságos hangulatot nagyon élveztem.

Számomra ez teljesen új tapasztalat volt, korábban sosem végeztem rendszeres önkéntes tevékenységet, és azt kell mondanom, nagyon jó volt. Azóta megszületett a kislányom, vele foglalkozom rendszeresen (és nem mindig önkéntesen :) ). Ha nagyobb lesz, talán majd együtt megyünk legközelebb.