Karácsonyfa: barát vagy ellenség?

Év: 
2008
Szám: 
Tél
Szerző: 
-kc-

fenyohulla_120_120Mit kezdjünk a kidobott karácsonyfákkal? Az immár zöld hulladékká vált ünnepi kelléket elsõ látásra sokan egy helyes kis komposztdombra helyeznék, míg mások például fûtenének vele. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy a fenyõ komposztálható egyáltalán, vagy sem, és az égetés sem jön be mindenkinek.

Délen nem bírnak vele...
A dél-dunántúli régióban a karácsonyfák a hulladéklerakókba kerülnek. A pécsi hulladékkezelõ BIOKOM Kft. szakemberei a cég saját tapasztalatai alapján  állítják, hogy a fenyõfélék nem komposztálhatóak. A fenyõ magas gyantatartalma és a baktériumölõ hatást kifejtõ fenyõtûlevél ugyanis gátolja a lebomlást, megakadályozza a talajjavító anyag készítését. A jó fenyõkomposzthoz az aprítás után egy enyvfuslásnak nevezett bõrgyári hulladékot kellene keverni, így teremtve megfelelõ körülményeket a bomlást segítõ gombáknak és baktériumoknak. Mivel Magyarországon nincs folyamatos bõrgyári termelés, ez a megoldás nem jöhet szóba. A karácsonyfák energetikai célú felhasználása sem kivitelezhetõ a régióban, mert a  pécsi erõmû biomasszablokkjába csak nagy tisztaságú tüzelõanyag kerülhet. A karácsonyfákon maradt fémtárgyak, fémtalpak értéküket tekintve milliárdos nagyságrendû aprítóberendezéseket tehetnek tönkre, ezért nem érdemes ekkora kockázatot vállalni. A BIOKOM csak Pécsett 40 ezer, összesen 150 tonnányi kidobott fenyõt gyûjt össze és szállít a lerakókba karácsony után.

...nyugaton viszont igen!
fenyohulla_400Fentiek alapján azt gondolhatnánk, a fenyõ komposztálásával legfeljebb otthon, a kiskertben érdemes próbálkozni, aztán vagy sikerül, vagy nem. Meglepõ módon azonban pár száz kilométerrel odébb nagyüzemi keretek között is lebomlik a karácsonyfa. Gyõrben már évek óta 75 helyszínen gyûjti, majd a likócsi komposztálóüzembe szállítja a karácsonyfákat a Gyõri Kommunális Szolgáltató Kft. - itt készül a népszerû Komszol szuperkomposzt.  A társaság szóvivõje úgy látja, az elõrelátó tervezésnek és fejlesztésnek köszönhetõ, hogy az üzemben  meg tudják oldani a nagy mennyiségû zöldanyag szakszerû kezelését. A kijelölt fenyõgyûjtõ helyekre a szaloncukrok papírjaitól, szalagoktól, csillagszórócsonkoktól, fényfüzérektõl mentes fenyõket várnak - a más jellegû hulladék ugyanis nagymértékben rontja a fák feldolgozhatóságát.

Csak semmi kapkodás!
Gellért Miklós, a SZIKE elnöke szerint a fenyõféléknél hasonló a helyzet, mint a diólevél esetében: a magas gyanta- vagy az örökzöldekre jellemzõ terpentintartalom valóban lassítja a bomlási folyamatot, de nem akadályozza meg. „Látott már valaki több száz, vagy akár csak több tíz éves kidõlt fenyõfát? Nem valószínû, hacsak nem valamilyen ásatás, bányászkodás során elõkerült geológiai leletként konzerválódva. A probléma látszólagos, viszont jól mutatja a nagyüzemi komposztálás negatív következményeit: ami nem komposztálódik elég gyorsan, kerüljön inkább a hulladéklerakóra. Házi körülmények között a karácsonyfa-hulladék, vagy inkább a karácsonyfa-zöldjavak komposztálása nem okoz semmiféle galibát. Komposztálás elõtt ajánlatos fejszével felaprítanunk, de mielõtt a rácsos szerkezetû, a bontást végzõ gombák számára több fényt biztosító lombkomposztálónkba dobnánk, még megfontolhatjuk a „termikus hasznosítás” lehetõségét. Azaz tüzelõként téli estéink felmelegítésére, vagy szabadtéri bográcsozáshoz használhatjuk. Komposztálás esetén egy jó tanács: ne pillantsunk folyton az óránkra, hogy mikor lesz már érett komposztunk!”