Hírek téma szerint
Pedig éppen azért adta koncesszióba a Molnak a kormány a hazai hulladékpiac nagy részét, hogy javuljanak a hasznosítási arányszámok. A Mol hulladékos leánycégének felső vezetője egy konferencián ismerte el, hogy rosszabb a helyzet, mint a koncesszió előtt. Ugyanezen a konferencián az adóhivatal egyik alezredese is hanyatló trendről számolt be; ma már nem ő a főosztályvezető-helyettes.
Körülbelül egymillió tonna műanyagadalék szivárog az óceánokba évente – állapította meg a svájci Earth Action (EA) kutatóintézet, ami kedden adott ki egy felmérést arról, hogy a műanyagok előállítási vagy felhasználási folyamata során hozzáadott vegyi anyagok milyen szintű szennyezést okozhatnak. A felmérés alapján az MTI azt írja, hogy csak a csomagolásokból legalább 166 ezer tonna műanyagadalék kerül a tengerekbe, és az olyan hétköznapi termékek, mint a szövetanyagok vagy a gumiabroncsok miatt pedig akár 30 ezer tonnát meghaladó mennyiség is szivároghat a tengerekbe, óceánokba.
Egyes finn éttermek 12-30 eurós pótdíjat kezdtek kivetni azokra a vendégekre, akik nem eszik meg teljesen a kirendelt ételt. A Sipoo-ban működő thai étterem ételpazarlás csökkentését célzó módszere már Finnország más részein is terjed.
Újbuda Önkormányzata és az Újbuda Prizma Kft. idén is megszervezi őszi nagytakarítási programját a kerület közterületein, mely idén elsősorban a lehullott avar összegyűjtésére fókuszál. Az intenzív takarítási akcióval párhuzamosan a kerületi lakosok az előző évekhez hasonlóan továbbra is ingyenesen igényelhetnek komposztkereteket és zöldhulladékgyűjtő-zsákokat.
A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.
A víz a legjobban ellenőrzött élelmiszerünk. Ez viszont sajnos korántsem jelenti azt, hogy ami a csapból folyik, az egyben egészséges is. De vajon ki van veszélyben, és mit tehetünk, hogy garantáltan egészséges ivóvízhez jussunk?
A mikroműanyagok napjaink legapróbb ellenségei közé tartoznak, jelenlétük pedig egyre jelentősebb világunkban. Szárazföldi környezetünkben, Földünk vizeiben és bármilyen hihetetlenül is hangzik, már a felhőkben is megtalálhatók ezek a parányi részecskék. Nemrégiben két japán hegycsúcs közelében, felhőkből gyűjtött vízmintákban is kimutatták ezeket a mikroműanyagokat, azonban ez még mindig nem a legfurcsább előfordulási helyük.
Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a területen belül. Azonban az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésével e körülmények is átalakulóban vannak. De vajon hogyan alkalmazkodnak ehhez természetes ökoszisztémáink?
Hogyan érhetünk el nulla kibocsátást a hulladékszektorban? Lehetséges akár a nettó negatív kibocsátás is? A GAIA 2022-es tanulmányában ezekre a kérdésekre kereste a választ több esettanulmány példáján szemléltetve. Az alábbi cikk ezt hivatott összegezni az elérhető angol és magyar változatok alapján.
Most ültessük el a hóvirágok hagymáit, hogy elsőként köszönthessenek bennünket a tavasz első hírnökei.
Fokozatosan leszámol az eldobható kávéspoharak okozta problémákkal az írországi Killarney városa, ahol korábban évente mintegy 18,5 tonnányi gyűlt össze a köztéri szemetesekben, parkokban és az utak mentén, írja a Guardian.
Havi 9 euró 95 centért új farmert lehet lízingelni egy holland cégtől. A lízingelt nadrágot mindenki addig hordja, ameddig akarja, ha elfeslik, ingyen megjavítják és becserélik újra. Egy év után nem kell tovább fizetni, és a nadrág a tulajdonosnál maradhat, de be is cserélheti egy másikra, vagy visszaküldheti újrahasznosításra – utópiának tűnő jelenség, miközben a holland cégnél hétköznapi szolgáltatás. A céljuk nem kevesebb, mint a hulladékmentesség és a szén-dioxid-kibocsátás minimálisra csökkentése. Utóbbi persze csak akkor valósulna meg, ha a farmer gyártásának minden fázisa a divatipar aktuális célkitűzésének megfelelően Hollandiában zajlana – jelenleg nem ez a helyzet –, de még így is elég közel állnak a körforgásos gazdasághoz és a fenntarthatósághoz. Közben a legtöbb ruhamárka esetében ez inkább csak egy jól hangzó, vásárlócsalogató szlogen, semmint a valóság. Vincze Barbara cikke.
Valódi körforgás csalásblokkolóval vagy különutas csomagolások: mit hozhat az új palackvisszaváltás?
Nagyon bízik a jövőre élesedő betétdíjas rendszerében a Mol hulladékkezelő leánycége, azt mondják, a borítékolhatóan nyűglődős kezdet után a lakosság hamar rá fog érezni. A csomagolásgyártó cégek egyelőre leginkább a kihívásokat látják a DRS-ben, szakmai szervezetük szerint benne van a pakliban, hogy lesznek italok, amelyeknél automata-kompatibilis palack helyett új csomagolási módokat vezetnek be; akár a kapszulás sűrítmények aránya is megnőhet a boltok kínálatában.
Kedden megkezdték munkájukat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésében résztvevő felek konzultációs testületei.
A nagy sikerre való tekintettel az osztrák főváros újra meghirdeti a javítási kupon akcióját. Vagyis 100 euróig támogatja bárminek a megjavítását – legyen szó plüssmackóról, ruhásszekrényről vagy bicikliről. A javítási kupon első fordulója óta a bécsiek 35 ezer tárgyat mentettek meg a kidobástól és használtak tovább a javítást követően.
A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) a hazai hulladékgazdálkodás java részét egy koncesszió részében kapta meg. A feladatuk a vállalati és a lakossági, főként csomagolási hulladék begyűjtése, az újrahasznosítható anyagok eladása, ugyanakkor nem minden tartozik hozzájuk, például az építési hulladékokkal történő gazdálkodás sem.
Egy átalakított építkezési konténerben, a körforgásos gazdaság jegyében nyílt meg Veszprém első szabadtéri csereberepontja a Cholnoky úton.
Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.”
Szinte nincs olyan, ami ne lenne javítható. Október 21-én ünnepeljük a használt dolgok értékét, a Javíttatás Világnapját!
Folytatódik a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül – a Humusz Szövetséggel karöltve – „megzöldítjük” a már korábban bemutatott, közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el.
Több fontos paramétert elárult a január elsejétől már éles visszaváltási rendszerről a Mol hulladékkoncessziós cége, a MOHU. A fém-, műanyag és üvegpalackokért darabonként 50 forint jár vissza. Fontos változás, hogy a PET-palackokat a jövőben nem szabad összetaposni, mert a visszaváltó automaták a formájuk és a címkéjükön lévő vonalkód alapján azonosítják őket. A nagy cél az, hogy 3 éven belül a ma évi 3,3 milliárd darabos palackkínálat 90 százalékát újrahasznosítsák.
Budapesten is elindítja a külföldön már népszerű újrahasználható csomagolási programját a Wolt. A kezdeményezéssel a Wolt az éttermekben használt csomagolóanyagok mennyiségét és környezeti hatását csökkenti, hozzájárulva a hulladék minimalizálásához és az erőforrás-takarékossághoz.
Idén ősszel újraindult a Közösségi Adományozási Program a MagNet Banknál!
Az Act Local! Green Startup Challenge egy középiskolásoknak szóló országos üzleti fenntarthatósági verseny, ami azt a célt tűzte ki, hogy megmutassa a diákoknak, mennyire elengedhetetlen a fenntarthatóság és a vállalkozói gondolkodás együttműködése a jövőnk érdekében.
A 3 fordulós kihívás során a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy valódi projekteken dolgozzanak, amelyek nem csak a környezetet védik, hanem vállalkozói készségüket is fejlesztik. Ezek mellett betekintést nyernek zöld civil szervezetek munkásságába is, mindezt értékes nyereményekért!