Hírek téma szerint
A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.
Péntektől országszerte százhetvenkét Aldi-áruházban működnek a MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) automatái, amelyekbe azoknak az egyszer használatos PET, valamint fém, üveg italos palackokat lehet bedobni, amelyeket eleve visszaváltási díjjal hoztak forgalomba, áll a cég közleményében.
A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai március 4-én megkezdik a főváros tizenkilenc zöldövezetes kerületében a kerti zöldhulladék járatrendszerű elszállítását. Az FKF logóval és „Kerti zöldhulladékgyűjtő-zsák” felirattal ellátott zsákokban kihelyezett zöldhulladékot meghatározott napokon szállítja el a Társaság Budapesten. Az évente nem kevesebb, mint 30 ezer tonna zöldhulladék meghatározó hányadát a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ komposztáló üzemébe szállítják, kisebb része pedig néhány agglomerációs település hasonló célú létesítményére kerül.
- Az E.ON Hungária Csoport második alkalommal hirdeti meg „Föld bajnokai” elnevezésű pályázatát, melynek célja a gyerekek környezeti fenntarthatóságra nevelése
- A pályázatra gyerekekből, tanárokból vagy szülőkből álló iskolai és óvodai közösségek jelentkezését várják, akik elkötelezetten tennének a szebb, zöldebb jövőért
- A legjobb programok megvalósulását összesen 25 millió forinttal támogatja az energiavállalat, intézményenként akár 2,5 millió forint is pályázható
- A zsűrit Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója és dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató mellett a fenntarthatósághoz kapcsolódó szakemberek és közéleti szereplők alkotják, egy pályázatot pedig a közönség juttathat a győztesek közé
Új-mexikói kutatók egy több éve folyó kutatási sorozathoz kapcsolódó újabb vizsgálatot folytattak, amiben méhlepények mikroműanyag-tartalmát vizsgálták. Az eredmények lesújtóak: a felajánlott és elemzett méhlepények mindegyikében találtak mikroműanyagokat, ráadásul még annál is nagyobb koncentrációban, mint ahogy ezek a részecskék a véráramban egyébként megjelentek, írja a Science Alert.
Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából. Az európai tudományos szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja.
Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az ún. PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára.
A szénlábnyomunk csökkentése nem ördögtől való dolog, szoros összefüggésben áll mindennapi döntéseinkkel. Amikor vásárolunk, lehetőségünk van a környezeti hatások minimumra szorítására. Mivel a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmada az élelmiszeriparból származik, így minden lépés számít!
Az évszázadok során sok minden változott, de egy probléma továbbra is változatlan maradt: a szemét kezelésének kérdése. Legtöbbször csak összegyűjtjük, és a különböző funkcionalitású kukába helyezve várjuk, hogy valaki más majd eltakarítja. De most egy magyar cég, a Compocity, egy újító találmánnyal, a CompoBot néven futó beltéri komposztálóval igyekszik megoldani a szerveshulladék-kezeléssel járó kihívásokat, ráadásul szagmentesen és egyszerűen.
Soha ilyen ütemben nem nőtt a világon az öko területek mérete. 2021-hez képest 26,6%-os a globális területbővülés, melyhez elsősorban Ausztrália járult hozzá. Európában az öko élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma csökkent. A hazai mezőgazdasági terület 6,3%-a áll öko művelés alatt. Megjelent a FiBL jubileumi öko statisztikai évkönyve.
Az Erdei Vándor több mint vándortábor: közösségi hasznossággal bíró ügy, amely a felnőtt élet felé közelítő generációk számára ad természetközeli élményt, környezettudatos szemléletformálást, az erdőben megtapasztalható értékek sokaságát, ezzel pedig összességében jelentős mértékben járul hozzá a magyar társadalom szemléleti fenntarthatóságához.
A műanyaggyártó cégek több mint harminc éve tudják, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag és technológiailag nem életképes hulladékkezelési megoldás, mégis akként pozicionálva promotálták – írta a Guardian egy új jelentését idézve a Telex.
A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.
Nem is gondolnátok milyen környezetszennyezést okoz a Földön gyarapodó populáció öltözködési és az ezzel kapcsolatos textíliák kihordási idejének csökkenése. Ebben a kesze-kusza világban, próbál egy kis útmutatást adni a Telex által közreadott Vincze Barbara írománya, amely segít kicsit tudatosabban hozzá állni a Földünk fenntarthatóságához.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a ChemSec január 31-én közzétette egy kezdeményezés eredményeit, amely szerint több fontos európai vezető szervezetében úgynevezett „örök vegyi anyagokat” találtak. Minden vizsgált személynél akár hét PFA-vegyületet is találtak 3,24 és 24,66 µg/L közötti tartományban. Öt politikus esetében a mért érték meghaladta a jelenleg aggályosnak tekintett szintet. Ezek a szintek azonban nem különböznek jelentősen az európaiak átlagos expozíciójától. A vizsgálatok azt mutatják, hogy senki sem immunis a PFA-anyagok jelenlétére, még a magas rangú európai tisztviselők sem.
A Mindworks nemzetközi kutatócsapata hat országban, köztük Magyarországon vizsgálta azt, hogy milyen területeken és mennyire dühösek az emberek. Az eredmények alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra: a klímaváltozás esetén a legmagasabb, „nagyon dühös” kategóriába hazánk esetén a megkérdezettek kevesebb mint 20% tartozik, ami alapján a hat országból Magyarország az ötödik. Azonban a második, „meglehetősen dühös” csoportba már több mint 30% tartozik, ami ebben a kategóriában a legmagasabb arány a résztvevő országok közül. A környezetszennyezésnél még előrébb vagyunk a düh mértékét mutató skálán, a lakosság több mint kétharmada esik a felső két legdühösebb kategóriákba. Azaz a magyarok közel harmada a második legdühösebb kategóriába esik, és összességében a lakosság közel fele „nagyon” vagy „meglehetősen” dühös a klímaváltozás és környezetszennyezés miatt. A kutatás alapján jelentős mértékű a tehetetlenség érzése, azonban a konstruktív dühű emberek érzelmeit célzó, cselekvésre sarkalló kampányokkal fontos szereplőket nyerhetünk a valódi változásnak. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok sora is mutatja, hogy ez a fajta cselekvés nemcsak mentális megkönnyebbülést jelent az egyéneknek, de nagymértékben növeli a helyi jóllétet és akár globális pozitív folyamatokat (pl. klímaperek) is elindíthat, segíthet.
2022-ben 4 százalékkal kevesebb szemét keletkezett az Európai Unióban, mint 2021-ben. A csökkenés valószínűleg összefüggésben van a gazdasági gyengélkedéssel és az ebből fakadó gyenge fogyasztási adatokkal.
Műholdadatok elemzésével azonosították azokat a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van. Számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás.
Tudatos fogyasztónak lenni nemcsak azt jelenti, hogy igyekszünk megfontoltabban vásárolni, de azt is, hogy ha már porosodnak a házban a felhalmozott, egyszer használt, megunt tárgyak, készek vagyunk azoktól megválni! A lomtalanítás erre jó alkalom, de megtörténik, hogy az embert épp felkészületlenül éri a dátum, és az év más részében végzett nagytakarítás után csak pislog a sok felszínre jövő kacatra. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük azokat a vásárokat és boltokat, ahova elvihetitek a megunt ruháitokat, használati tárgyakat, kiegészítőket, könyveket.
A kormány célja a hulladékgazdálkodási ágazat gazdaságpolitikai szerepének növelése és a körforgásos gazdaságra való átállás – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a 2023-as Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseinek átadásán. A Humusz 3. helyezést ért el az egyik kategóriában.
2022-ben az EU-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kg volt, ami csökkenést mutat 2021-hez képest. Rossz hír viszont, hogy az egy főre jutó újrahasznosított hulladék mennyisége csökkent.
Magyarországon a háztartási hulladék 30 %-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókban végzi, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák.
A KSZGYSZ 270 tagvállalatával a magyar zöldipar legnagyobb érdekvédelmi szervezeteként a mindennapi gyakorlatban is előmozdítja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítását. Mostani tagi együttműködésükben a ProfiKomp Zrt. saját fejlesztésű lélegző dobkomposztálót helyezett ki a KSZGYSZ Irodájában, ami az Irodának is helyet adó társasház közösségi komposztálójaként fog működni.
A szelektív hulladékgyűjtést és a hulladékvisszaváltó REpontokat népszerűsíti a MOHU, a cég kampányaihoz nagykövetként Ördög Nóra és Till Attila televíziós műsorvezetők is csatlakoztak.