Tanulságos mondatok a EB stratégiájából

A hulladékmegelőzésről:

’A hulladék azonban az eddigi sikerek ellenére még mindig problémát jelent. A hulladék mennyisége egyre nő. (…) A hulladékkeletkezés megelőzési és a hulladék újrafeldolgozási lehetőségei még nincsenek teljesen kiaknázva. Az erőforrások használatának környezeti hatásairól kialakuló ismeretek nem tükröződnek maradéktalanul a hulladékgazdálkodási politikában.’

’Az eddigi jelentős előrelépés ellenére a hulladék összmennyisége nő és a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyisége abszolút értékben nem csökken. 1990 és 1995 között az EU-ban és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban (EFTA) a hulladékkeletkezés összességében 10%-kal, míg ugyanakkor a GDP csak 6%-kal nőtt.

A kisebb mennyiségű, de fontos hulladékáramok mennyisége szintén növekszik: 13%-kal több veszélyes hulladék keletkezett 1998 és 2002 között, míg a GDP csak 10%-kal nőtt.’

’A Közösségi Kutatóközpont előrejelzése szerint 2020-ra az 1995-ös szintekhez képest 42,5%-kal több települési szilárd hulladék keletkezik. A települési szilárd hulladék mennyiségének viszonylag gyorsabb növekedése várható a 10 új EU-tagállamban.’

A munkahelyteremtésről:

’A hulladékgazdálkodási és -újrafeldolgozási szektor növekedési üteme nagy és az EU 25 tagállamában a becsült forgalom 100 milliárd EUR felett van. A szektor munkaigényes és 1,2–1,5 millió munkahelyet biztosít.’

’Az újrafeldolgozás növelése munkahelyeket teremt: 10 000 tonna hulladék újrafeldolgozásához akár 250 munkahelyre is szükség lehet, ugyanakkor ez a szám 20 és 40 között van hulladékégetés esetén, és kb. 10 a hulladéklerakóknál. Figyelembe véve az elsődleges nyersanyagokat kitermelő és előállító iparágakban csökkenő munkahelyteremtést, a kettő eredőjeként a keletkező munkahelyek száma kis mértékben növekszik.’

Az életciklus elemzésekről:

’Az életciklus-szemlélet alkalmazásával könnyebben meghatározhatók a prioritások, és a politikát hatékonyabban lehet irányítani, hogy a ráfordításhoz képest a lehető legjobb környezetvédelmi eredmény szülessen.’

’Az egyes tagállamok döntenek arról, hogy az adott körülmények között környezetvédelmi szempontból melyik a legjobb alternatíva.’

’A hulladéklerakóktól eltérített biológiai hulladék kezelésére nincs egyetlen, környezetvédelmi szempontból legjobb alternatíva. Az ilyen hulladék kezelésére rendelkezésre álló különféle alternatívák környezeti egyensúlya számos helyi tényezőtől függ, többek között a hulladékgyűjtő rendszerektől, a hulladékok összetételétől és minőségétől, az éghajlati viszonyoktól, attól, hogy lehetséges-e komposztálással védekezni a termőföld minőségromlása ellen és másfajta környezeti hatásoktól. Ezért az ilyen hulladék kezelésének stratégiáit az életciklus-szemlélet alapján a tagállamoknak kell meghatározniuk.’

Az égetésről (ill. annak nem is rejtegetett támogatásáról):

’A jelenleg érvényes jogszabályokban foglalt fogalommeghatározások az Európai Bíróság értelmezése szerint nem segítik elő a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, például a települési hulladékégetőkben elégetett hulladék energetikai hasznosítását illetően.’

’Az Európai Bíróság jelenlegi joggyakorlata a települési égetőművek döntő többségét ártalmatlanító létesítményként sorolja be. Ennek a besorolásnak negatív hatásai lehetnek, ami környezetvédelmi hátrányokkal járhat. A energetikai hasznosítás adó égetés például általában olyan eszköznek tekinthető, amely eltéríti a biológiailag lebomló települési hulladékot a hulladéklerakóktól.’

’A hasznosítás fogalmának olyan meghatározása, amely figyelembe veszi, hogy a városi hulladékégetők által termelt energia kiváltja a más erőművekben felhasznált erőforrásokat, jobban tükrözi a hulladékégetés környezetvédelmi előnyeit. A települési hulladékégetők energiahatékonysága azonban égetőművenként drasztikusan különbözhet. Kis energiahatékonyság mellett lehet, hogy a hulladékégetés nem kedvezőbb a hulladéklerakásnál. Nagy energiahatékonyság mellett a hulladékégetés lehet annyira kedvező, mint egyes hulladékáramok esetében a mechanikai újrafeldolgozás vagy a komposztálás.’

És mindezek után az anyag következtetése:

’A hulladékgazdálkodási politika jobban odafigyel a környezeti hatásokra, ezáltal hatékonyabb és költséghatékonyabb lesz.’