Tanulmány: a műanyag csomagolás nem oldja meg az élelmiszer hulladék problémáját
A műanyag élelmiszer-csomagolás emelkedése nem csökkenti Európa növekvő élelmiszer hulladék problémáját, és egyes esetekben elő is segítheti. Az új tanulmány azt mutatja, hogy a műanyag csomagolás egy főre jutó fogyasztói mennyisége egy időben nőtt az élelmiszerhulladék szintjével az 1950-es évektől – jelenleg 30kg-os és 173kg-os értékkel. Az uniós döntéshozóknak figyelniük kellene a nyilvánosság egyre növekvő igényére, hogy csökkentsék a műanyag mennyiségét, és segítsék Európát abban, hogy szigorú szabályokat fogadjon el az eldobható műanyagok korlátozása érdekében, és az élelmiszer-rendszert a nem eldobható csomagolás irányába tereljék.
Az angol nyelvű tanulmány itt érhető el!
Problémák a műanyag csomagolással és élelmiszer hulladékkal:
•A műanyag csomagolás nem ad átfogó megoldást az élelmiszer hulladék problémájára, Európában az egy főre jutó műanyag csomagolás mennyisége egyidejűleg nőtt az élelmiszer hulladék mennyiségével az 1950 évektől.
•A műanyag „megfojtja” az élelmiszereinket: a műanyag a legszélesebb körben használt anyag az európai élelmiszer kiskereskedésekben, az eladott élelmiszerek 37%-át abba csomagolják. Az Egyesült Királyságban azoknak az élelmiszereknek - amelyeknél elkerülhető az kidobás - a negyede csomagolásban kerül kidobásra, akár nyitva, akár felbontatlanul.
•Népszerűtlen és nem kívánt: egy erős közösségi vélemény áll fent a túlcsomagolás megakadályozásával kapcsolatban, az Egyesült Királyságban a vásárlók 79%-a egyetért azzal, hogy az élelmiszerek túlcsomagoltak a kiskereskedésekben, a németek 76%-a jobban szereti, ha a gyümölcsök, zöldségek nincsenek becsomagolva.
•Égetésre vagy lerakásra kerül: Az európaiak átlagban több mint 30 kg műanyag csomagolást dobnak el évente, a műanyag többségét csak egyszer használják, 95%-a gazdasági értékét elveszti utána, ugyanis többsége hulladékégetőbe vagy hulladéklerakóba kerül.
•Tengerparti szemetelés: műanyag teszi ki a 85%-át a tengerparti hulladékhalmoknak világszerte, amelyeknek 61%-a egyszer használatosak és az élelmiszeriparhoz kapcsolódnak, mint például a chipsek zacskók, élelmiszer csomagolások, evőeszközök, édességek csomagolása.
•Elpazarolt élelmiszer, elpazarolt pénz: az elpazarolt élelmiszer az egyik legnagyobb gyengegége a gazdaságnak. Hozzávetőlegesen 88 millió tonna kerül kidobásra az Európai Unióban évente (ami személyenként 175 kg-ot jelent), ami az összes termelt élelmiszer 20%-a.
•A nagyvállalatok vezetnek az élelmiszer és műanyag hulladékhoz: az európai kereskedelmet néhány nagy vállalat uralja, amelyek az élelmiszer és csomagolási hulladékot meghatározzák. A csomagolás mérete miatt az élelmiszer egy része kidobásra kerül. A több csomagolás növeli az élelmiszer-hulladék lehetőségét a választás korlátozásával és a fogyasztók kényszerítésével, hogy többet vásároljanak.
A politikai döntés elfogult módszeren alapszik
A műanyag környezetterhelő hatását gyakran alábecsülik az élelmiszerek csomagolásának megtervezése során. A leggyakrabban használt eszköz a csomagolás elemzésére az életciklus-elemzés, amely kis mértékbe veszi figyelembe, hogy a műanyag csomagolás élelmiszer hulladék keletkezéséhez vezet, és nagyobb mértékben mutatja be a műanyag csomagolás előnyeit. A tanulmány a kulcsfontosságú környezeti hatásokra fókuszál, mint pl. szén-dioxid kibocsátás, a műanyag tényleges környezetre gyakorolt hatását mellőzi. A tanulmányban az életciklus végénél figyelembe veszik, hogy az állandó értéknek vett újrahasznosítás, égetés és lerakás nem tükrözi a valóságot a helyszínen, ahol az újrahasznosítás nagyon változatos és nagyon alacsony lehet, és a műanyag csomagolás jelentős része a környezetbe szivárog. Az eredmények a tervezésben a könnyű műanyag csomagolást eredményezik, amelyeket lehetetlen újrafelhasználni vagy újrahasznosítani, mint pl. a műanyag tasakok, többrétegű műanyagok, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a műanyagszennyezéshez.
Ennek ellenére ez az eszköz képezi a lobbi tevékenységek alapját a műanyag iparban, és az Európai Bizottság által is ezt alkalmazza, hogy támogassa a műanyagszennyezés kezelését célzó új intézkedés csomagjának egy részét, beleértve az életciklus elemzés használatát a bio-alapú műanyagoknál, a biológiai lebontható és komposztálható műanyagoknál, valamint az egyszer használatos műanyagok helyettesítésénél, amint azt a közelmúltban közzétett Műanyag Stratégia megállapítja.
Mi történik az Európai Unió szintjén és mikor?
A Műanyag Stratégia 2018. januári közzétételét követően az Európai Bizottság készül egy sor jogalkotási és nem jogalkotási intézkedésre, amelyeknek célja a műanyagszennyezés leküzdése a következő néhány évben. A főbb témák közé tartozik a május közepéig várható egyszeri felhasználásra szánt műanyagok csökkentését célzó törvényjavaslat. Foglalkozni fognak a 10 leggyakrabban használt egyszer használatos műanyag termékkel, beleértve a műanyag evőeszközöket, szívószálakat, műanyag edényeket, ezeket számos politikával kezelni fogják, beleértve a csökkentési célszámokat, termék tervezés fejlesztését, illetve a magas hulladékgyűjtést és nem műanyag anyagok gyártásának ösztönzését.
Forrás: Zero Waste Europe, Friends of the Earth Europe
Fordította: Kovács Viki
