Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 6 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szupermarket is létezhet műanyag nélkül

  • 2018. július 18.
  • PKata

Vancouverben megnyílt a jövő ideális élelmiszeráruháza. Csomagolóanyagok nélkül árusítanak és csakis olyan beszállítókkal dolgoznak, melyek megfelelnek egy rakás elvárásnak. Ez lesz az új divat: a hulladékmentes élelmiszerkereskedelem.

 

Kormányok, városvezetések, szállodák, éttermek, szupermarketek igyekeznek csökkenteni a környezetbe jutó plasztikszemét mennyiségét.  Nejlonszatyoradó. Árengedmény, ha saját élelmiszerhordó műanyag dobozod vagy italos flakonod hozod (ezt ajánlja a Starbucks). Van már sok megoldás, de mennyire elérhetetlen a plasztikmentes élet? A vásárlók terelgetése e cél felé már nem elég. Túl sok plasztikszemét halmozódott fel már az ökoszisztémákban. Radikálisabb megoldás kell.

Ilyen megoldás a műanyag-csomagolások használatával felhagyó kereskedelem. Valószínűleg egy kezünkön meg lehet számolni, hogy hány műanyagmentes élelmiszeráruház működik a világban. De tény, hogy sorra nyitnak az újak, melyek zászlajukra tűzik a zero waste, vagyis a hulladékmentes üzlet- és életvitelt, ami a körforgásos gazdaság alapkoncepciója.

 

Zéró műanyag

Ahogy nemrég írtuk, Hollandiában megnyílt az Ekoplaza műanyagot teljesen nélkülöző áruháza, melyet az első ilyen boltként hirdetnek. Közel 700 terméket árusít. Igaz, ez egy pop up bolt, vagyis ideiglenes. És bár elsőként népszerűsítik, nem ez az első ilyen élelmiszerbolt. Berlinben az Unverpackt kínál -nevéhez híven- csomagolatlan élelmiszerek, méghozzá 600-féle árucikket. (Az is az elsőnek nevezi magát ebben a kategóriában.) Denver mellett a Zero Market, Angliában az Earth Food Love teszi lehetővé a vásárlók számára a csomagolás nélküli beszerzést.

A kanadai Vancouverben nyílt meg nemrég a Nada, melynek alapítója Brianne Miller, aki szakmáját tekintve tengerbiológus. Ebbéli minőségében pedig első kézből tapasztalhatta, hogy a tengerek mennyire tele vannak a műanyaghulladékunkkal. (A híres-hírhedt csendes-óceáni plasztikszemétsziget tulajdonképpen országnyi kiterjedésű.)

Miller látta, hogy az elsődleges hulladékforrás az élelmiszeripar, illetve az élelmiszerkereskedelem. Az óceánokban hömpölygő műanyag javarészt italos palack, szatyor és ételcsomagolás. A probléma forrásánál, az élemiszerkereskedelemben kezdett hát vállalkozni.

 

Nem semmi

A vancouveri Nada boltjában -a nada spanyolul semmit jelent- minden termék csomagolás nélkül pihen a polcokon. Mindenért súlyra kell fizetni. Az adagolás tetszőleges. Persze az embernek magával kell hozni a saját kis ételhordóit, dobozait, flakonjait. A bolt személyzete leméri az ételhordó súlyát, rányomtatja egy címkére, és ráragasztja. A címke kibírja azt is, ha az ételhordót a mosogatógépbe tesszük. Aki legközelebb ezzel jön, már nem kell a mérést újra elvégeznie. A boltban magvak, chipsek, babfélék, péksütemények, zöldségek, gyümölcsök, italok, olajak, méz, tejtermékek, valamint kozmetikai és takarítószerek is kaphatók.

A cég beszállítói közé egyáltalán nem könnyű bekerülni: a jelölteknek ki kell fejteniük, hogy miként tudnak illeszkedni a Nada tágabb küldetéséhez. A Nada sokféle elvárást támaszt leendő partnerei felé: szorgalmazza, az organikus mezőgazdasági termelést, és kötelezőnek érvényűnek tartja az átláthatóságot az ellátási lánc szervezésénél. Vagyis tudni akarja, minden árucikk és annak minden hozzávalója honnan ered. Ha nem tud ilyen mértékű transzparenciát felmutatni egy termelő vagy gyártó, aligha lesz helye a Nada partnerei között. Az is segíti a pozitív elbírálást, ha Miller azt látja, hogy a beszállító nagy számban foglalkoztat nőket és kisebbségeket. Legszívesebben helyi termelőkkel szerződik a Nada, hogy minél kevesebb legyen a szállításból eredő környezeti terhelés.

 

Kihat a vásárlási szokásokra

Az áruk ilyesfajta tárolása befolyásolja a fogyasztást is. Ha például egy nagy méretű zöldségnek csak a részeit akarjuk megvenni, lehetőség van rá. Nem kell megvenni és hazavinni az egészt, s kidobni a nem kívánt részeket. Ami azért is fontos, mert az Egyesült Államokban például a megvásárolt élelmiszerek 40 százaléka a kukában végzi. A bolti körülmények úgy is hatnak a vásárlóra, hogy mielőtt elindul otthonról, muszáj átgondolni, hogy mit is akar venni, mert az igényeihez szabja az ételhordók számát, amit magával visz. Így fegyelmezettebb, tudatosabb vásárlókká válhatunk.

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/klimablog