Súlyosan egészségkárosító és gazdaságtalan hulladékégetőket támogatna a kormány

  • 2016. június 23.
  • Jusztina
Budapest, 2016. június 23. - A Greenpeace Magyarország, a Humusz Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Zöld szervezetek Országos Találkozója közös állásfoglalásban (1) tiltakozik a hulladékégetők térnyerése és azok kormányzati támogatása ellen. A szervezetek egyúttal aggasztónak tartják a hulladékégetést támogató, hamarosan életbe lépő, a 2012-es hulladéktörvényt módosító jogszabályt, amely évekre ellehetetlenítené a környezet- és egészségvédelmi szempontok érvényesülését a hazai hulladékgazdálkodásban.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló jogszabály (2) magasabb járulékkal költségesebbé tenné a hulladékfeldolgozók működését, miközben a hulladékégetőkből származó salak és pernye állítólag “nem veszélyes” része lerakási járuléktól mentessé válna. A hulladékégetőkben sokszor értékes, anyagában újrahasznosítható nyersanyagokat égetnek el. Működtetésük drága és munkaintenzitásuk alacsony. Állami szintű támogatásuk az egész hulladékgazdálkodást tönkreteheti. Az égetők továbbá nagymértékben bocsátanak ki dioxint, szén-dioxidot és nitrogén-dioxidot, mellyel tovább rontják az amúgy is kritikus hazai légszennyezettség állapotát.

A hulladékégetőkben többnyire lakossági hulladékot égetnek, mely hulladékgazdálkodási szempontból 30-40%-ban nagy nedvességtartalmú, azaz alacsony fűtőértékű nyersanyagot jelent. Az égetőbe kerülő lakossági hulladékot továbbá nem válogatják megfelelően, így olyan értékes nyersanyagokat, mint a műanyagot és a papírt is elégetik, melyeket anyagában kellene újrahasznosítani. Az újrafeldolgozás az égetésnél jóval gazdaságosabb és ráadásul környezetbarát hulladékkezelési technológia.

“A Hulladék Keretirányelv és a Hulladéktörvény értelmében egyértelmű az anyagában hasznosítás, azaz újrafeldolgozás elsőbbsége az égetéssel szemben. Azonban ha a hulladékot a kezelők ledarálják, akkor a hulladék hasznosítható papír és műanyag része is „elveszíti szelektív jellegét”, és a szabályok szerint tüzelőanyag lehet belőle, tehát égethető”– mondta Urbán Csilla, a Humusz Szövetség munkatársa.

A hulladékégetők a következő súlyos problémákat okozzák:

  • Építésük és fenntartásuk nagyon drága a többi hulladékkezelési megoldáshoz képest, és alig teremtenek munkahelyeket szemben az újrafeldolgozó iparral.
  • Az égetőkből származó energia elenyésző, mert annak nagyját az égetőmű üzemeltetésére kell fordítani. A rossz hatásfokkal égő települési vegyes hulladék égetéséhez pót-tüzelőanyagra van szükség. Az égetésből származó energia így eltörpül az újrafeldolgozással, újrahasználattal és megelőzéssel összevetve.
  • Átlagosan 28-szor több mérgező, rákkeltő dioxint, 2,5-szer több szén-dioxidot, háromszor annyi nitrogén-oxidot bocsát ki, mint egy ugyanannyi energiát előállító széntüzelésű erőmű (3). A legtöbb energia – az inkább anyagában újrahasznosítandó kőolajszármazék műanyagok elégetésével nyerhető, miközben az égetésükkel a légkörbe jutó káros anyagok hatékony szűrésére még az égetők legmodernebb füstgáztisztító berendezései sem képesek.
  • Az égetés után megmaradó 20-25% salakanyag összetétele bizonytalan, követhetetlen, az égetés eredményeképpen a nem veszélyesből veszélyes hulladék válik, amely utána szintén lerakásra kerül.
  • A hulladékégetés ellentétben áll a körforgásos gazdaság ránk is vonatkozó elvével és megnehezíti az újrahasznosításra és újrahasználatra való előkészítésre vonatkozó uniós célszámok teljesítését.
  • Az utóbbi időben a hulladékgazdálkodásban tapasztalható átszervezések átláthatatlan, kaotikus viszonyokat idéztek elő a szektorban, továbbra sem világos, hogy ki felel az újrafeldolgozás ösztönzéséért, az újrahasználat és újrahasználatra való előkészítés jogi kereteinek megteremtéséért és a megelőzési programokért. Ilyen körülmények között az uniós célszámoknak is egyre kevésbé tudunk megfelelni, amely komoly bírságokhoz fog vezetni, a hulladékégetés térnyerése pedig tovább fogja mélyíteni a problémát.
  • A lakossági hulladék mennyisége az utóbbi években csökkent, melyet csak tovább fog csökkenteni a szelektív gyűjtés és környezettudatos viselkedésminták térnyerése. Ezért hosszabb távon semmiképpen nem fenntartható a hulladéktermelést ösztönző égetés.
  • A hulladékégetőművek emberierőforrás-igénye töredéke az újrafeldolgozó és újrahasználati szektor által felszívható munkaerőnek, így a foglalkoztatásbővítés célja is sérül. 10.000 tonna hulladékre nézve az újrafeldolgozó ipar huszonötszörös, az újrahasználati szektor több százszoros munkahelyet képes teremteni a hulladékégetéshez képest. (4)
  • A hulladékégetés 30-50 évre zsákutcába viszi a települési önkormányzatokat. Az égetőművek jelentős beruházási és működtetési költségeinek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ezért az önkormányzatok nem fognak tudni más, korszerűbb hulladékkezelési módszerekre átállni.

“Mindezek ellenére a kormány sorra módosítja a nemzeti terveket úgy, hogy azok még jobban elősegítsék a mindenáron való hulladékégetést és az égetők közpénzekből való támogatását.(5) Mindezt a kormányzat sebtében teszi, a társadalmi véleményezési lehetőség minimalizálásával.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Az állásfoglalást kiadó szervezetek tiltakoznak a konkrét magyar égetőmű-tervek ellen is. “Miközben az ország egyetlen kommunális égetője, a rákospalotai sem használja ki kapacitásait, a kormány uniós közpénzből tervezi a Dél-Pesti Fővárosi Hulladékhasznosító Mű II. ütemét. Ugyancsak problémás a Kerepesi égetőmű terve is, amely megépülése esetén szintén évtizedeken át veszélyeztetné az érintett agglomerációban élő lakosság egészségét és környezetét” - tette hozzá Botár Alexa.

A HUMUSZ Szövetség, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége olyan hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását támogatja, amely a csővégi megoldások helyett a hulladékos hierarchia felsőbb szintjeit fejleszti. A zöld szervezetek azt kérik, hogy készüljenek el a hulladékgazdálkodási tervekbe integrált területi hulladékmegelőzési programok és azok valósuljanak is meg. A hulladékégetők jelenleg tervezett térnyerése és azok kormányzati támogatása helyett a döntéshozók koncentráljanak a szelektív gyűjtés mennyiség - és minőségbeli fejlesztésére, dolgozzanak ki újrahasználatot népszerűsítő rendszereket pl. újrahasználati központok, betétdíj, valamint a hulladékcsökkentést támogató szemléletformálási programokat.

 

 

További információk:

Urbán Csilla, nulla hulladék programvezető, Humusz Szövetség, 1/386-2648, csilla@humusz.hu

Botár Alexa, klíma-energia programvezető, MTVSZ, 70/340-8997, alexa@mtvsz.hu

 

 

 

Jegyzetek

(1) http://zoldcivil.hu/wp-content/uploads/2016/05/OT_2016_allasfoglalas_hulladekegetok.pdf

(2) http://www.parlament.hu/irom40/10530/10530.pdf

(3)http://no-burn.org/questions-to-ask-when-evaluating-a-waste-to-energy-incinerator-project-or-proposal

(4) Neil Tangri, 2003. WasteIncineration: A DyingTechnology

(5) A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv szerint a távhőfejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a hálózatokat hővel hulladékégetők lássák el. Az Energiahatékonysági Szemléletformálási Cselekvési Terv pedig egyenesen előírja, hogy a hulladékégetés társadalmi elfogadottságát növelni kell, külön kitérve a köznevelési intézményekre. A készülő Hulladékégetési Stratégia várhatóan további lépésekben fogja megerősíteni a hulladékégetés fokozására irányuló szándékot. Az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben (2016) például a tüzelőanyagot eredményező műanyag utóválogatását magasabb összeggel támogatja az állam, mint a műanyag anyagában történő hasznosítását.

Új hozzászólás