Rendszerváltáshoz ért a szódavízfakasztás

  • 2017. december 04.
  • CsViki

Lehet, hogy utánozhatatlan fémes mellékíze teszi vonzóvá, de még mindig tízezrek ragaszkodnak a hagyományos szifonban készült szódához. Bár az is igaz, hogy valamivel olcsóbb, mint a palackozott szénsavas ásványvizek. Nem elhanyagolható előnye az sem, hogy ezt használva nem kell kartonszám cipelni a palackokat. Azok számára is vonzó, akik nem akarják a környezetet műanyag palackok tömegével szennyezni - írja a hvg.hu.

Szilveszterkor azonban a hűséges patronvásárlók is kénytelenek lesznek új életet kezdeni – ha akarják, ha nem. Január elsejétől ugyanis megszűnik a visszaválható patronok kora – tette közhírré internetes honlapján a répcelaki szénsavtermelő vállalkozás, a Liss Kft. Lesz helyette eldobható patron, ám többszörös áron. Most a tízdarabos doboz a vásárlás helyétől függően 312–400 forintba kerül, jövőre 999–1250 forint lesz. Így egy liter házi szóda előállításának önköltsége 100 forintra emelkedik, nagyjából 50 százalékkal haladva meg a palackozott ásványvizek árát.

„Tizenöt éve van napirenden a technológiaváltás, de igyekeztünk kitolni az időt, hiszen tisztában vagyunk a várható következményekkel. Átmenetileg jelentős piacvesztéssel kell számolnunk” – sajnálkozik Érdi Zoltán, a Liss stratégiai igazgatója. A fél évszázados technológia életben tartásához már nem elegendő a hagyománytisztelet. A vállalat 7 milliárd forintot megközelítő nettó árbevételéből ez az egy termék mindössze 2-3 százalékot képvisel, miközben a munkaerő 5 százalékát köti le. Márpedig manapság, különösen a nyugati végeken, nehéz szakképzett munkaerőt kapni, így luxus az alkalmazottakat a veszteséges termék előállítására lefoglalni. „Ha korszerűsítenénk a visszaváltható patronok gyártósorát, akkor sem lenne olcsóbb, ráadásul külföldön már mindenütt az eldobható patron van forgalomban, és egyre keresettebb is” – avat be a számításaiba Érdi.

 

A répcelaki szódapatrongyár

A répcelaki gyárban 1986-ban. A fémes íz vonzásában

© MTI / Czika László

A magyarországi forgalmi adatok azt mutatják, hogy a házi szifonos szódának már egy ideje leáldozott: míg harminc-negyven esztendeje évi 300 millió darab patron kelt el, mostanra 10 millió darabosra csappant az eladás. Évente nagyjából 10 százalékos keresletcsökkenést kényszerült elkönyvelni a Liss. Hiszen már eddig is erősek voltak a versenytársak, éspedig nemcsak a palackozott vizek, hanem a SodaStream néven forgalmazott készülékek is népszerűek. Pedig ezek 11–30 ezer forint körüli egyszeri befektetést igényelnek, és persze a szifonok sincsenek ingyen, a legegyszerűbb retró fazonúak ára is 15 ezer forinttól indul. A szódagépbe való, cserélhető óriáspatron 70-80 liter bubis vizet „gyárt”, literenként 40-45 forintos költséggel. Visszatértek a szikvízgyártó kisiparosok is: nemcsak vidéken, a fővárosban is akad olyan vállalkozó, aki újratölti a hagyományos literes szódásüveget. Az Újlipótváros szívében egy liter üveges szóda 50, a műanyagból készült másfél literes palack 70 forintba kerül.

 

Sokan azt hiszik, hogy a szódavíz magyar találmány, hiszen hivatalosan hungarikummá nyilváníttatott. Valójában Jedlik Ányos a szódavíz üzemi gyártásához járult hozzá a XIX. század első felében, évtizedekkel később, mint az elsőségre joggal igényt tartók. Többen is dolgoztak párhuzamosan a folyadékok buborékosításán: Londonban például Joseph Priestley, Dublinban Augustine Thwaites, nem is szólva a svájci Schweppéről, akinek nevét máig őrzi az üdítőital-gyártás. Vagyis nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia országaiban volt ismert a spritzel, a fröccs, s ez máig is így van. A répcelaki Liss a világ összesen öt szóda- és habpatrongyártójának egyike, termékei nemcsak Európában, hanem az USA-ban, Ausztráliában és Kínában is keresettek. Ugyanis sem ásványvízzel, sem szódagéppel nem lehet olyan pörgős málnaszörpöt vagy fröccsöt csinálni, mint a szódásszifonnal – vélekednek a patron feltétlen hível.

 

A tejszínhabot szifonban, patronnal készítők is felkészülhetnek a változásra. A mostani öt- helyett tízdarabos lesz az eldobható habpatronokat tartalmazó doboz, az ára pedig azonos lesz a szén-dioxidos patronokéval. Aki makacsul ragaszkodik hagyományos szóda-, illetve habszifonjához, egy apró átalakítással átmentheti palackjait: az új típusú patronok miatt a szifonfejben lévő tömítőgyűrűt kell kicserélni. Ezek azonban minden eldobható patronos dobozban benne lesznek – ajándékként.

 

Szerző: Gáti Júlia

Forrás: hvg.hu

Új hozzászólás