Palackosat vagy csapvizet?

  • 2017. június 22.
  • CsViki

1 liter palackozott víz előállításához nagyjából 3 liter csapvíz kell a kinyeréstől a palackozáson át a szállításig, ennyi a palackozott víz vízlábnyoma. A nagyobb fogyasztás nagyobb profitot hozna a vízszolgáltatóknak, ők azonban a haszonnál sokkal fontosabbnak tartják a palackozott víz okozta társadalmi és környezeti károkat.

A mostani kánikulában nélkülözhetetlen a megnövelt folyadékbevitel. De mindezt milyen forrásból? A megvásárolt PET-palackból szinte pár pillanat alatt lesz jobb esetben a szelektív gyűjtőn keresztül újrahasznosított hulladék vagy évszázadok alatt lebomló szemét. Érdemes újraolvasni az index egy évvel ezelőtt cikkét szomjoltás előtt/alatt.

Ma a víz a legtöbbször és legalaposabban ellenőrzött élelmiszer hazánkban, a csapvíz biztonságos, egészséges, környezetkímélő, olcsó, kényelmesen hozzáférhető – a Magyar Víziközmű Szövetség kerekasztal-beszélgetésén elhangzottak szerint.  Mégis miért isznak inkább palackozott vizet az emberek? Sok tévhit, hiedelem, félelem terjed, hogy miért jobb a palackos, mint a csapból folyó ivóvíz – ezek közül három kerül szóba a leggyakrabban: a klór, az arzén és a gyógyszermaradványok.

 

palackos vagy csapvíz?

 

 

Klór vagy műanyag?

Sokan például azért nem isznak csapvizet, mert azt túl klórosnak tartják. A fertőtlenítő klór engedélyezett koncentrációja nem káros az egészséges ember számára. A csapvíz klórtartalma ennek ellenére nehéz kérdés, mert a fogyasztói ízlés és a biztonságosság nem függ össze a szakemberek szerint. Ha a víz „klóros”, vagyis fura ízű vagy szagú, az épp azt jelenti, hogy a vízben lévő klór megfogta a szennyeződést. Ez ellen úgy védekezhetnénk, ha a vezetékes vízhálózatban, és főleg a házak saját rendszerében minél kevesebb, a klórra reakcióba lépő szennyeződés lenne.  A klór a szakemberek szerint olyan elfogadható, minimális kellemetlenség, amiért cserébe azt a biztonságot kapjuk, hogy valószínűleg nem lesz bajunk abból, ha a csapvíz mellett döntünk.

Mit tehetünk, ha zavar a klór? Egy nyitott szájú kancsóban pihentessük a csapvizet 15-20 percig fogyasztás előtt, és addigra a klór nagy része elillan. 

A palackos víz is rejt a szakma által csak „elfogadható kockázatnak” nevezett tényezőt, a műanyag csomagolást, amely beleoldódik a vízbe. Kevéssé ismert tény, hogy a félliteres víz kupakja az előírás szerint azért jobb minőségű, mint a nagyobb palackoké, mert kisebb mennyiségre kell számolni ugyanazt a mértékű beleoldódást.

Mindenki maga dönti el, hogy melyik veszélyt választja: a nulla veszélyt jelentő klórtartalmat a csapvíznél, vagy megissza a ma még csak sejtett hatásokkal járó műanyag-összetevőket a palackból.

 

Na de a gyógyszermaradványok?

A csapvíz elutasításának másik oka a csapvízben található ártalmas gyógyszermaradványok kérdése. A szakemberek szerint a hazai csapvízben nem fordulnak elő kimutatható mennyiségben gyógyszermaradványok, azaz nanogrammos, vagyis nagyon kicsi mennyiségben sem találtak semmit – mindezt mérték a vízvétel előtt, után, és csapokra is telepítettek mérési pontokat. Közvetlenül a Dunából vett mintákban ugyan kimutattak elenyésző mennyiséget, de például a kanadai mérésekkel összehasonlítva abban a magyarnál négyszer-ötször többet találtak, és a nyugat-európai folyók is magasabb szennyezettséget mutattak.

Viszont ha tudjuk, hogy például egy átlagos fejfájás-csillapító 400 mg ibuprofen hatóanyagot tartalmaz, és tételezzük fel, hogy a vízben iszonyatosan magas, literenként 100 nanogramm ibuprofen-maradvány van, akkor ha egy tablettányi mennyiséget akarunk összehozni a vízből, ez 20 millió pohár vizet jelent, vagyis napi 2 literrel számolva egy tablettányi begyűjtése 5500 évig tartana.

 

Arzén rendben

Az arzén is a csapvíz ellen szól, és ez nem olyan dolog, amihez a szervezet hozzászokik. Sokan legyintenek, hogy hiszen az ország néhány régiójában az emberek „évszázadok óta arzénes vizet isznak”, ám ez félreértés, mert az arzén a múlt évszázad harmincas éveiben fúrt artézi kutak eredménye. Az EU-határérték literenként 10 mikrogramm, itthon a minták még mindig 70-75% felett feleltek meg. És ami a legfontosabb: a víz arzénmentesítése az EU-csatlakozás óta itthon már megtörtént, tehát egy veszéllyel kevesebb.

 

pet-palack

 

Palackozott problémák

Ám nem a láthatatlan gyógyszermaradványok, a klór, az arzén jelentik a fő veszélyt, hanem a palackos víz által okozott óriási környezeti terhelés a vízügyi szakemberek szerint is.

A palackos víz nemcsak drágább (1 liter csapvíz átlag 40 fillér, 1 liter mentes víz minimum 40 Ft, sőt a népszerű márkák literje kétszer többe is kerülhet), hanem az is ellene szól, hogy a világ műanyagszennyezésének jelentős része az italospalack-ipar bűne.

A csapvíz 40 fillérjében benne van minden költség, ami az előállításhoz, a szállításhoz, a keletkező szennyvíz tisztításához, illetve a vízminőség biztosításához kell. A minimális vagy egyáltalán nem létező kockázatok miatt sokan a csapvíz helyett mégis a két nagyságrenddel drágább palackos vizet választják.

Ezek szerint a palackozott víz látszólag a csapvíz elől lopja el a piacot. Ennek azonban épp az ellenkezője igaz, hiszen 1 liter palackozott víz előállításához nagyjából 3 liter csapvíz kell, ha a gyártási folyamatot a kinyeréstől a palackozáson át a szállításig nézzük. A vízszolgáltatóknak ezek szerint az lenne az érdeke, hogy mindenki palackos vizet igyon, mert akkor jönne be a nagy profit. Mégsem ezt teszik, mert a palackozott víz okozta társadalmi szintű környezeti kár szerintük is sokkal fontosabb, mint a nagyobb bevétel.

 

Kinek is éri meg a palackos?

Ha egy átlagos háztartásban nem csapvizet isznak, azzal a rezsiköltségek nemhogy csökkennének, inkább nőnek, hiszen a fogyasztás elenyésző része a megivott víz, sokkal több megy el egyetlen vécélehúzással vagy zuhanyozással. Vagyis valójában az a család, ahol csak (vagy főleg) csapvizet isznak, átlag 60 000 forintot költ egy évben vízdíjra, ellentétben azokkal, akik a 100-szor drágább palackozott vizet vásárolják. Ez utóbbiak ugyanis éves szinten nagyjából ugyanannyit költenek palackozott ivóvízre, mint amennyi az éves vízszámlájuk.

 A pénztárcánk mellett a másik kárvallott a környezet - csak Magyarországon évente 1,5 millió PET-palackos ital fogy, ez kb. 45 000 tonnányi műanyag palack. Rengeteg energiát és nyersanyagot emészt fel ezek gyártása, szállítása, a hulladék eltüntetése. Kinek is éri meg a palackozott víz?

 

Forrás: greenfo.hu/index.hu

Új hozzászólás