Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 7 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nincs B terv, mert nincs B bolygó

  • 2016. november 10.
  • PKata

foldMire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

Üvegházhatásból is megárt a sok

A WWF napokban kihozott friss felmérése alapján a magyar lakosságot egyre kevésbé foglalkoztatja a klímaváltozás. Szerencsére az érdeklődés csökkenése az előadás látogatottságán nem volt tetten érhető, sőt majdnem csordultig töltötték a termet az érdeklődők. A rendezvény elején Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára egy tévképzetet oszlatott el. Az üvegházhatás jelenségéről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy alapvetően ördögtől való, pedig nem ez a helyzet, az általunk ismert élet szempontjából nélkülözhetetlen a létezése. A globális átlagos felszínközeli hőmérséklet jelenleg 15 °C, ha azonban az üvegházhatás nem érvényesülne, akkor -18 °C-os hideg uralkodna a bolygónkon.

A probléma ott kezdődik, hogy többlet-üvegházhatást teszünk az ipari és mezőgazdasági tevékenység, valamint közlekedés révén a légkörbe, ami többletmelegedéshez vezet. A vészharangot elsőként a Nobel-díjas svéd kémikus, Svante August Arrhenius kongatta meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetése a földi légkör melegedését idézi elő.

 

Drasztikusan nő az üvegházhatású gázok mennyisége

Ma ott tartunk, hogy az emberiség miatt a Föld légkörének szén-dioxid-tartalma 44 százalékkal magasabb az ipari forradalom előtti korszakhoz képest, a metán és a dinitrogén-oxid esetében pedig 153, illetve 21 százalék ez az arány. Ha kizárólag a szén-dioxid koncentrációt nézzük, ilyen magas érték az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő, ezt a jégfuratminták vizsgálata alapján állapították meg a szakemberek.

Nem megnyugtató, hogy egyes pesszimista forgatókönyvek jóslata szerint a szén-dioxid légköri koncentrációja több mint a háromszorosára is nőhet a 21. század végére. Igenis van okunk az aggodalomra, mert nagyon jelentős mértékű a már eddig bekövetkezett üvegházhatású gázkoncentráció-növekedés, és a jövőre vonatkozóan még sötétebb képet látunk" – mondta Bartholy Judit.

 

Forró a helyzet

Mi a helyzet a globális hőmérséklet változásával? Ki lehet-e mutatni szignifikáns növekedést? A válasz igen, az elmúlt 100-150 évben a globális melegedés mértéke közel 1 °C volt, és ha nem a teljes felszínt nézzük, csak a szárazföldeket, a melegedés mértéke elérte az 1,3 °C-ot is. Az adatokból az is kiderült, hogy a rendszeres műszeres mérések kezdete, vagyis 1850 óta a tíz legforróbb év 1998 után következett be.

Bartholy Judit szerint a klíma jövőbeni alakulását globális és regionális modellekkel vagyunk képesek nyomon követni, és segítségükkel előrejelzéseket is tudunk készíteni a jövőre vonatkozóan. Például megadható, hogy ha a globális mértékű melegedés eléri az 1 °C-ot, akkor milyen lesz a felmelegedés területi eloszlása a földön, hol lesznek lassabban és gyorsabban melegedő régiók. Az is meghatározható, hogy az 1 °C-os melegedéshez milyen csapadékváltozás kapcsolódik. Ezek alapján elmondható, hogy a melegedési tendencia leginkább a sarkvidéki és a szárazföldi területeken érzékelhető. Ha a csapadékváltozást nézzük, a Földközi-tenger térsége sokkal szárazabbá válik, míg a trópusi, óceáni, valamint sarkvidéki területeken növekszik a csapadék mennyisége. Bartholy Judit elmondta, hogy a modelleknek vannak hibáik, de ezek számszerűsíthetők és idővel pontosíthatók.

 

Nem jósolható meg azonban pontosan, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok fognak lejátszódni a jövőben. 

Nem tudhatjuk például, hogy száz év elteltével hány ember fog élni a földön, vagy hogy mennyire sikerül visszaszorítani a fosszilis tüzelőanyagokat, és elősegíteni a megújuló energiaforrások felhasználását. Emiatt többféle forgatókönyvet, optimistább és pesszimistább változatot egyaránt figyelembe kell venni. Sajnos még a „derűlátóbb" szcenárió jövőképe sem túl biztató, a becslések szerint a 21. század végére a globális melegedés mértéke messze meghaladja a 2 °C-ot, azaz a visszafordíthatatlansági küszöbértéket. (Ez a „bűvös" 2-es szám azért fontos, mert ha sikerülne alatta maradni, akkor a földi légkör fizikai folyamatai még visszafordíthatóak lennének.) Szintén nagy a valószínűsége annak, hogy a hőhullámok gyakorisága, erőssége és időtartama jelentős mértékben növekedni fog.

Mezőgazdasági szempontból lényeges információ még, hogy a globális éghajlatváltozás következtében a tenyészidőszak hossza - vagyis a mesterséges növénytermesztés időszakának hossza – változik. Bartholy Judit és munkatársai az Alföld és a Dunántúli-középhegység régióit vizsgálták, és azt találták, hogy a tenyészidőszak jelentősen meghosszabbodik.

 

„Nincs B terv, mert nincs B bolygó"

A fenti idézet Ban Kimun leköszönő ENSZ-főtitkártól származik, és jól érzékelteti, mi forgott kockán a párizsi klímacsúcson. A konferencia célja az volt, hogy olyan megállapodás szülessen, amivel a globális melegedés mértékét 2 °C alatt lehet tartani. Ez nem egyszerű feladat, tekintve, hogy az optimistább forgatókönyv is az említett értéket túllépő melegedéssel számol. További probléma, hogy megnézték, mi a helyzet a már kibányászott kőolaj-, földgáz- és szénkészletekkel. Kiderült, hogy ha ezeket mind felhasználják, a klímacsúcs által kitűzött fő cél nem teljesíthető. Gyors cselekvésre van tehát szükség.

Ami az országokat illeti, 2005 és 2012 között kimutatható volt, hogy az USA és Európa igyekszik a kibocsátást visszafogni, Kína esetében viszont nem lehetett hasonló törekvést tapasztalni. Így Bartholy Judit szerint az egyik célkitűzésnek az számított, hogy elérjék, az ázsiai ország is csatlakozzon a klímamegállapodáshoz. Ez a szerződés csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Október 5-én a feltétel teljesült, így a klímaegyezmény november 4-én életbe léphetett.

Várhatóan 2016 végéig összesen 107 ország fogja teljesíteni a párizsi egyezmény ratifikálásának követelményeit, ezzel pedig a teljes kibocsátás 77,8 százaléka le van fedve. Lehet azt mondani, hogy ez csak vállalás, és nem tudjuk, mit hoz a jövő, miként fogják az országok külön-külön ezt a kibocsátáscsökkentést végrehajtani, de mindenesetre kezdeti lépésnek nagyon biztató" – mondta a klímacsúcs eredményéről Bartholy Judit.

Az elképzeléseknek keresztbe tehet, hogy időközben Donald Trump megnyerte az elnökválasztást az Egyesült Államokban. A republikánus politikusról köztudott, hogy klímaszkeptikus, így bizonytalanná válhat az klímaegyezmény sorsa.

 

Hogyan fenyegeti a klímaváltozás a mezőgazdaságot?

A Kárpát-medence térségében is számolnunk kell a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribb megjelenésével. A klímamodellek forró, csapadékszegény nyarakkal és enyhe, csapadékban gazdag telekkel számolnak. Előbbi vízhiányhoz, aszályhoz, utóbbi árvizekhez és belvízveszélyhez vezet.

A növekvő téli csapadékintenzitás ezen túl még egy másik komoly problémát idéz elő: ha hirtelen sok eső hullik, a talaj nem képes befogadni a vizet, így a növények számára nem lesz felhasználható, ráadásul a talaj felső rétegét is elmossa. A növekvő szélsebesség mechanikai károkat okoz, és ugyancsak pusztítja a talaj termőrétegét. A klímaváltozás közvetett hatásai között tartható számon, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, valamint erőteljessé válik a gyomosodás. A hazai mezőgazdaság számára mindez nagyon káros lehet.

 

Mit tehetünk?

„A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek csökkentésére alapvetően két lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik a biológiai alapok fejlesztése, vagyis olyan rezisztens növényfajták nemesítése, amelyek jobban elviselik a szélsőséges időjárási hatásokat, vagy legalábbis kisebb mértékű terméscsökkenést mutatnak. A másik opció új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazását takarja" – mondta előadásában Veisz Ottó agrárkutató, az MTA doktora, aki a martonvásári fitotronban folyó kutatások eredményeit is ismertette.

A fitotron Európa egyik legnagyobb növénykísérleti nagyberendezése. Növénynevelő egységeiben a külső környezeti feltételektől függetlenül, programozhatóan és reprodukálhatóan végezhetők a növényi kísérletek. A kamrákban a növényi élet számára fontos környezeti tényezők szabályozhatók, és a föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok előállíthatók. A fitotronban lehetőség van arra is, hogy a klíma egyes elemeinek hatását a növényi életre külön-külön is meghatározzák.

A biológiai alapok fejlesztéséhez tisztában kell lenni azzal, hogy a jelenleg rendelkezésre álló növények miként reagálnak az előre jelzett éghajlati változásokra. Különböző búzafajták fitotronban végzett vizsgálata során például kiderült, hogy magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett a termésmennyiség nőtt, ám míg az egyik növényfajta csak korlátozottan volt képes hasznosítani a szén-dioxidot, a másik szinte korlátlanul. Az aszályos körülményeket úgyszintén szimulálták, és a várakozásoknak megfelelően a mostoha viszonyok hatására a terméshozam mindkét fajtánál csökkent.

Ebből a kísérletből az derült ki, hogy a megnövekedett légköri szén-dioxid-koncentráció bizonyos mértékben képes az aszály miatt fellépő terméscsökkenést mérsékelni, ez a hatás azonban az egyes fajtáknál különbözött. Hasonló eltéréseket sikerült kimutatni az egyes fajták fagyállósága és vízhasznosító képessége között.

 

A legfontosabb szempontok

Röviden összefoglalva azt lehet mondani, hogy a különböző genotípusok között jelentős különbségek vannak a környezeti tényezők változása esetén, és a nemesítők ezeket az eltérő tulajdonságokat veszik figyelembe az új növényfajták létrehozása során.

Veisz Ottó szerint a klímaváltozás jövőbeli hatásainak ismeretében az új fajtáknak egészen biztos, hogy szárazságtűrőnek, jó vízhasznosító képességűnek kell lenniük, és nemcsak az időjárással kell dacolniuk, hanem a betegségekkel is. Mindezek mellett fontos a versenyképesség, azaz megfelelő mennyiségű és minőségű termést kell produkálniuk.

A kutató az előadás zárásaként annak kulcskérdésére is igyekezett választ adni. „Lesz kenyér unokáink asztalán, legalábbis Magyarországon, még akkor is, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg a klímaváltozással kapcsolatban. Hogy a föld valamennyi lakójának fog-e a rendelkezésére állni elegendő élelem, az már viszont nem a nemesítőkön és növénykutatókon múlik" – mondta Veisz Ottó.

 

Forrás: http://www.origo.hu/kornyezet