A nagy divatmárkák is átállnak a körforgásos üzleti modellre

  • 2018. július 12.
  • PKata

A jövőben nem lesz olyan divatmárka, amely ne gyűjtené vissza vásárlóitól az elhordott vagy szimplán megunt ruhákat. A divattervezőknek arra is figyelniők kell majd, hogy miként hasznosítsák újra öltözetekben a legkülönfélébb anyagokat.

 

A “fast fashion”, diszkont divat nagyjainak (Zara, H&M, C&A, ASOS, Pull & Bear, New Yorker stb.) köszönhetően, az emberek több ruhát vesznek magunknak, mint valaha. Vannak olyan hangok, amik ezt már mesterségesen gerjesztett túlfogyasztásnak tartják. Aminek természetesen megvan a negatív társadalmi externáliája – alulfizetett munkaerő veszélyes körülmények között történő dolgoztatása, aminek tényét a bangladesi Tazreen ruhagyártó üzem 2012-es leégése “égetett be” a világ köztudatába. Az incidens után egyes nagy márkák napokig nem voltak képesek megerősíteni, hogy gyártattak-e ezzel az üzemmel, közszégyenné téve azt, hogy ennyire nincsenek tisztában azzal, ellátási láncukban milyen termelőegységek szerepelnek.

Valamilyen szinten a divatcégek felismerték felelősségüket és elkezdtek elég látványosan olyan kezdeményezések mögé állni, amik csökkentik a divatipar ökolábnyomát és a társadalmi károkat is, amiket a termelési folyamataik okoznak. Elkezdték újragondolni üzleti modelljüket, s a zárt ciklusú működést -amiben semmi nem válik hulladékká, hanem újrafelhasználják- startupok és munkacsoportok segítségével valósítják meg.

A C&A alapítványa, a C&A Foundation 1,29 millió eurót nyújt öt pilot projektnek, melyekben “tanuló hálózatot” alakítanak ki, s a körforgásos gazdaság alapelveit hasznosító módszertanokat osztják meg egymással a résztvevők. Az öt projekt egyike páneurópai és a multidiszciplináris -több szakterületen átívelő- teamek a márkákat tanítják meg arra, hogy azonosítani tudják házon belül a körforgásos működés ellen ható céges tényezőket. Itt hat brand fogja átalakítani működését 2020 októberétől. Egy másik projekt -a washingtoni World Resources Institute segítségével- a piaci igényt hivatott bizonyítani a ruhaújrahasználatra. Ebbe húsz márkát vonnak be az USA-ban, Angliában és Indiában.

Egy másik projekt Londonban nyújt tudástámogatást öt (ruha)kereskedelmi cégnek, három közülük kísérleti jelleggel bevezeti a körforgásos modellt, 2021 májusától pedig állandó jelleggel alkalmazza. Ebben szerepet kap a ruhabérlési modell éppúgy, mint a re-commerce, vagyis a megunt, elhasznált termékek visszavétele a vásárlóktól és újraértékesítésük. Még arra is hangsúlyt fektettek a C&A alapítványánál, hogy olyan projekt is helyet kapjon az öt kezdeményezés között, mely a fiatal hölgyek mentális jólétét támogatja.

 

Kezdeményezések

Hasonló összefogás már másutt is tapasztalható az iparágon belül. Az Ellen MacArthur Foudnation életre hívta a Tedd körforgásossá a divatot (Make Fashion Circular) kezdeményezést, de hasonló célokat tűzött ki a Fashion for Good koalíció vagy a Global Fashion Agenda a 2020-as célkitűzéseivel.

 

Termékvisszagyűjtés

A John Lewis, Anglia vezető kereskedelmi cége, mely főként elektronikai eszközöket, bútorokat és divatárut forgalmaz, már a gyakorlatban alkalmazza a visszagyűjtést. A Stuffstr nevű alkalmazás segítségével -melyet a körforgásos gazdaság eBay-ének tartanak- elhordott ruhákat gyűjt vissza angliai vásárlóitól.

A rendszer a következőképp működik: az applikáción a vásárlónak megmutatják, hogy használt termékéért mennyi pénzt kínál a John Lewis. Ha összegyűlt 50 angol fontnyi értékben megunt vagy elhasznált terméke, egy futár kijön és elviszi őket. A vásárló cserébe kap egy ajándékkupont, amit levásárolhat a John Lewis-nál. Az összeg természetesen akkora, amennyit érnek a visszaárusított árucikkek. A cég a termékeket vagy ismét eladja (de nem saját áruházaiban), vagy megjavítja (szintén eladási szándékkal), vagy újrahasznosítja az alapanyagát.

“Minden visszahozott árunak van értéke, még a használt zokninak is,” mondta John Atcheson, a Stuffstr vezérigazgatója. A John Lewis 2017-ben 27 000 elektronikai készüléket és 2000 használt szófát vett vissza ezzel a módszerrel, s 55 000 matrac anyagát hasznosította újra.

 

“Felhasznosítás”

A Looptworks a Patagonia kihívására válaszolva nemrég új termékkollekciót mutatott be, melyben halászgumicsizmákat hasznosított újra étel- és italtartó dobozokként. Ezek úgynevezett upcycled -szó szerint “felhasznosított”- termékek. Ilyenkor úgy kerül újrahasznosításra az árucikk előző formájából és szerepéből, hogy egy magasabb szinten funkcionál új formájában.

Egyébként mind a Looptworks, mind a Patagonia B-vállalat, vagyis a társadalmi hasznosságot helyezi a profitérdek elé. A Looptworks többször együttműködött már a Patagonia fölös raktárállományának, illetve a gyártás során fennmaradt fölösleg újrahasznosításában.

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/klimablog