A műanyagrészecskék károsíthatják a halak agyát

  • 2017. október 04.
  • PKata

Hogy a hulladékaink pontosan mekkora kárt is okoznak a tengerek és óceánok élővilágában, régóta vitatott kérdés. Kutatók egy csoportja most kimutatta, hogy az apró műanyagrészecskék képesek befolyásolni a halak agyának működését.

 

Az emberiség által előállított műanyag 10 százaléka végzi a tengerekben. Korábban már több kutatás is foglalkozott a kérdéssel, hogy a nagyobb darabkák miként befolyásolják a vízi élővilágot – egy közelmúltban ismertetett tanulmány például bebizonyította, hogy egyes halfajok táplálékként tekintenek a hulladékokra. A tengerekben található műanyagrészecskék hatását azonban eddig csak kevés szakértő elemezte.

halak

Egy új, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány most rávilágított, hogy a nanoműanyagok felhalmozódhatnak a halak agyában. Tommy Cedervall, a Lund Egyetem munkatársa szerint vizsgálatuk az első, amely hasonló eredményre jutott. A kutatók kiderítették, hogy a műanyag a táplálékláncon keresztül terjed a tengeri ökoszisztémában. A nanorészecskéket planktonok és algák nyelik el, melyeket aztán halak fogyasztanak el. A darabkák elég aprók ahhoz, hogy áthaladjanak a vér-agy gáton, így elérhetik az élőlények agyát.

A kutatók úgy vélik, hogy a műanyag felhalmozódása hatással van a halak viselkedésére. A részecskéknek kitett állatok nem térképezik fel kellően a környezetüket, ráadásul lassabban is táplálkoztak, mint egészséges társaik. Könnyen elképzelhető, hogy ezzel a túlélési esélyeik is csökkennek. A szakértők szerint a magatartás megváltozása a nanorészecskék okozta agykárosodás közvetlen következménye. A csapat kiemelte: fel kell mérnünk a különböző típusú és méretű műanyagok hatásait. Az új vizsgálat szerint a kisebb szennyeződések például elpusztíthatják a planktonokat, a nagyobb darabok ugyanakkor nem fenyegetik a őket. Fontos tanulmányozni, hogy a műanyag miként befolyásolja az ökoszisztémát, hiszen a nanoműanyag részecskék feltehetőleg veszélyesebb hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztémára, mint a nagyobb műanyagdarabok – mondta Cedervall.

Az, hogy a hulladék képes felgyülemleni a halak agyában, azt is jelentheti, hogy más típusú szövetekben is felhalmozódhat. Bár nem lehetetlen, hogy a halfogyasztással a részecskék akár az emberi szervezetbe is bekerülhetnek, Cedervallék egyelőre nem szeretnének efféle következtetést levonni.

 

Forrás: http://24.hu/tudomany

Új hozzászólás