Mindenkinek azt kell tennie a hulladékcsökkentés érdekében, amihez a legjobban ért – interjú Bea Johnsonnal

  • 2018. május 11.
  • Csilla
Bea Johnson világhírű könyve, a ’Zero Waste otthon’ végre magyar nyelven is kapható. Ez alkalomból látogatott el a zero waste nagykövete ismét Budapestre május 4-én, hogy egy dedikálással egybekötött könyvbemutatón meséljen kicsit életmódjáról.

Bea Johnson jelenleg egy Közép-Kelet-európai „turnén” van, Budapestre Szkopjéból érkezett, és szombat reggel már ment is tovább Pozsonyba. Megállás nélkül utazik, és szüntelenül osztja meg minden érdeklődővel tapasztalatait hulladékmentes életmódjáról, mindezt töretlen energiával. Pár órás alvás után érkezett meg Budapestre, ahol délután kettőtől folyamatosan adta az interjúkat újságíróknak, tv-seknek, hogy azután a könyvbemutatón is beszéljen – lényegében ugyanarról -, de a dedikáláson még a rajongóknak is jutott bőven kiapadhatatlannak tűnő lelkesedéséből. Látszik rajta, hogy imádja, amit csinál, talán ezért is képes emberek ezreit inspirálni, bárhol is jár a világban.

Kump Edinával, a hulladekmentes.hu oldal alapítójával nem csak abban a megtiszteltetésben lehetett részünk, hogy a magyar kötetben megjelenhettek gondolataink (lásd: elő- és utószó), de személyesen is készíthettünk vele interjút. A könyvbemutató házigazdája is Edina volt, és bár végül az interjúra nem sok időnk maradt, néhány felmerülő kérdésre így is választ tudtunk kapni.

 

Bea Johnson Budapesten

 

Cs: A Humusz elnökeként nekem az az első kérdésem, hogy a nulla hulladék felé vezető utadon mennyire működtél együtt civil szervezetekkel, segítettek-e neked az életmódváltásban?

B: Amikor több mint 10 éve elkezdtük a váltást, akkor a zero waste, mint fogalom, egyáltalán nem volt az életmódhoz köthető. Ezt a kifejezést gyártási módokra, települési hulladékgazdálkodási rendszerekre alkalmazták. Példának ott van az olaszországi Capannori városa, ahova egy hulladékégetőt akartak építeni, és ennek megakadályozására kezdtek el zero waste megoldásokról beszélni. Azonban amikor a környezetkímélőbb életmódra akartam áttérni, és megláttam ezt a kifejezést, akkor kattant be, hogy igen, ezt kellene csinálni! Ha nem nulla hulladékot tűzöl ki célul, akkor mégis mennyit szeretnél elérni? Közepes mennyiségű vagy kevéske hulladékot? Mikor leszel elégedett? A zero adja meg ezt a célt. És amikor ez tudatosult bennem, akkor tudtam nekiállni kísérletezni, új megoldásokat kipróbálni.

Akkoriban még nem voltak ebben a témában könyvek, blogok, így magunknak kellett rengeteg mindent kikísérletezni, és akkor vált a zero waste tulajdonképpen életmóddá, amihez mi arcot is tudtunk adni.
Ha voltak is a kezdeti időkben civil szervezetek, akkor nem nagyon ismertem őket, mert inkább érdekérvényesítéssel, lobbizással foglalkoztak (mint pl. Zero Waste Europe), semmint életmóddal. Az utóbbi időkben viszont rengeteg olyan szervezet alakult, mint például a Zero Waste Switzerland, amelyet olyan egyének hoztak létre, akik olvasták a könyvemet, és szerették volna a fogyasztókat elérni azzal, hogy hulladékcsökkentési workshopokat, előadásokat szerveznek. Azóta már ők is jobban belefolynak a szakpolitikába, csatlakoztak is a ZWE hálózatához.


Cs: A Humusz is tagja a Zero Waste Europe-nak, így nagyon jól látjuk, hogyan változnak a trendek. A tavalyi éves találkozón 10 új szervezett csatlakozott a hálózathoz, és a legtöbbjük olyan szervezet volt, köztük az általad említett ZW Switzerland is, amelyik kifejezetten életmóddal foglalkozik. A turné naptárodból is láttam, hogy sok országban pl. Albánia, Fehéroroszország, partner szervezeteink szervezik az előadásodat.

B: Sok esetben egy illető elkezdi a háztartását hulladékmentesen vezetni, és elnevezi magát mondjuk Zero Waste Oroszországnak. Valamilyen szinten visszásnak tartom, ha ebben az esetben csak az életmódnál ragad le valaki, és nem dönt úgy, hogy háztartáson kívüli ügyekkel foglalkozzon. Ott a név, a honlap, a közösségi média, és ha egy csoport úgy döntene, hogy szeretne a zero waste mozgalomhoz csatlakozni, majd lobbizni, akkor az országot átfogó név már foglalt. Ezt több helyen láttam problémának.


Cs: Ezek szerint nem elég otthon csökkenteni a hulladék mennyiségét?

B: Természetesen! Ahogy a könyvben is leírtam, attól a pillanattól kezdve, hogy elindulsz a nulla hulladék felé vezető úton, ki akarod terjeszteni a mozgalmat. Nem feladatom bárkinek is megmondani, hogy mit csináljon, mindenkinek magának kell felismernie az erősségeit. Ha a jogszabályok módosításában vagy erős, akkor csináld azt! Ha előadások, workshopok tartásában vagy jó, vagy civilként tudsz jól érvényesülni, akkor csináld azt! Ha vállalkozó vagy, akkor nyiss csomagolásmentes boltot! Mindenkinek magának kell rájönnie, hogy hogyan tudja a készségeit használni arra, hogy a mozgalmat erősítse. Sokan kérdezték tőlem, hogy miért nem foglalkozom többet szakpolitikával vagy nyitok csomagolásmentes üzletet, de könyörgöm, csak 24 órám van egy nap! Én például szívesen tartok előadásokat, nagyon jó volt megírni a könyvet és azzal turnézni, úgyhogy én ezt fogom folytatni. 2019-ben az a célom, hogy minél több helyre eljussak. Most is 17 nap alatt 16 országba jutok el, és 10-ben most vagyok először. De a következő hónapban megyek Namíbiába, Indiába, Ausztráliába, Montenegróba is.

 

Kump Edina, Urbán Csilla és Bea Johnson

 
Cs: Akkor nyugodtan beszélhetünk mozgalomról?

B: Ez nem kérdés! És az a sok-sok ember, akiket az évek alatt inspirálni tudtam, hogy zero waste életmódra váltsanak, mutatja azt, hogy ezt a világon bárhol meg lehet valósítani. Bárhol vissza lehet utasítani azt, amire nincs szükségem, tudom csökkenteni azt, amire valóban szükségem van, és tudom újrahasználni a tárgyaimat. Talán a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás a legkérdésesebb pont, hiszen sok helyen nem létezik, vagy másképp működik. Példának okáért Vietnámban a szelektív gyűjtést magánemberek végzik, nem közszolgáltatók. Ettől függetlenül mindenkinek lehetősége van a saját körülményei és életmódja szerint adaptálni az alapelveket.


E: A vállalatok, kormányzatok esetében látsz pozitív változást?

B: Minél többen csatlakoznak a zero waste mozgalomhoz, annál több jogszabály fog eszerint változni, és a gyártók is eszerint fognak változni. Én abban hiszek, hogy a változás a fogyasztók kezében van. Sokan dőlnek hátra, és gondolják azt, hogy a jogszabályoknak, gyártóknak kell változniuk, nekik pedig semmit nem kell csinálni, csak kivárni. Ezzel nagyon nem értek egyet. A fogyasztó szavazza meg a politikusokat, és a vásárlás is szavazat. Minden alkalommal, amikor csomagolást választ, azt üzeni: „imádom! Egy olyan világot szeretnék, ami tele van csomagolással!” Követelni kell az alternatívákat, és akkor lesznek is. És minden egyes alkalommal, amikor csomagolásmentesen vásárol, egy olyan megoldásba fekteti a pénzét, ami a jövő generációi számára is fenntartható.

A gyártók azt gyártják, amit a vásárlók megvesznek, így úgy gondolom, a fogyasztókon áll, hogy milyen termékeket választanak. A zero waste mozgalom a legjobb példa erre, ugyanis azokon a területeken, ahol sokan álltak át erre az életmódra, a vásárlók elkezdték keresni a csomagolásmentes alternatívákat, így a szupermarket hálózatoknak is váltaniuk kellett, hogy több kimérős terméket tudjanak kínálni, mert különben vásárlókat veszítenének el. Kanadában van egy kimérős bolt hálózat, ahol nem olyan rég még nem fogadtak el többször használatos edényeket. Amikor odamentem, és egy közösségi média kampányt folytattam, felkapták rá a fejüket, és úgy döntöttek, talán mégis változtatni kéne, majd stratégiát váltottak. Ez azt jelenti, hogy 270 üzletükben fogadnak már el újrahasználható tárolókat, ami egy posztnak köszönhető. Ez egy nagyon okos döntés volt a részükről, ugyanis az egész zero waste mozgalmat nyerték meg vele, a vállalatoknak is érdekükben áll változtatni.

Nemrégiben az IKEA keresett meg, hogy segítsek tanácsot adni, milyen termékeket, alapanyagokat keresnek azok, akik hulladékmentesen szeretnének élni, még ha jelenleg nem létező termékekről is van szó. Ez a mozgalom nem egy trend, ez egy szükség, és itt fog velünk maradni, így nekik is érdekük, hogy igazodjanak az igényekhez. Múlt héten az Amazonnál tartottam előadást, azelőtt a Starbucksnál, de az ENSZ-nél is már kétszer voltam előadni. Ez is azt mutatja, hogy a különböző szektorok felfigyeltek erre a növekvő mozgalomra, és továbbra is az ő érdekük, hogy alkalmazkodjanak ehhez.

Szeretnéd jobban megismerni Bea Johnson életmódját? A 'Zero Waste Otthon' a hulladekmentes.hu oldalán beszerezhető.

 

Képek: Szabó Gábor