A módosítás ellen korábban számos gyártói, illetve civil szervezet felemelte a hangját, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a változtatások nem csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét, illetve az újrahasznosítás mértékét sem növelik. Az 1995-ben elfogadott termékdíjtörvény eredeti célja egy környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási díj beépítése volt a termékek árába, ami a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra ösztönözheti a fogyasztókat és gazdálkodókat.

A parlament utoljára 2008 november elején módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt, amire az Európai Bizottság észrevételei miatt volt szükség. Brüsszel korábban ugyanis azt kifogásolta, hogy a termékdíjtörvény diszkriminálja a külföldi beszállítókat, továbbá a díj mértékét nem befolyásolja a palack tartalma. A tavalyi változtatást követően valamennyi beszállító azonos díjat fizethet.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a törvény tavalyi módosításakor arra tett ígéretet, hogy egy munkabizottság - társadalmi, gazdasági, önkormányzati és állami szervezetek bevonásával - a változó viszonyokhoz rugalmasabban alkalmazkodó, újabb, hosszú távú termékdíj szabályozásra tesz javaslatot 2009. május 31-ig.

A jogszabály tegnapi módosításával a törvényhozók célja a rendszer ellenőrizhetőbbé, központosítottabbá tétele volt a módosításokkal. A termékdíj-fizetési kötelezettség hatálya alá bekerültek a bicikli és motorkerékpár abroncsok, megszűnt a rádiótelefonok akkumulátorai utáni kiemelt termékdíj, míg az újságok termékdíjmentessége továbbra is megmaradt. A törvény a jövő év első napjától kedvezményeket ad a mezőgazdasági termelőknek és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozóknak, előbbiek ugyanis termékdíjátalányt fizethetnek, míg utóbbiak hasznosítást koordináló szervezeteket vehetnek igénybe az adminisztrációs terhek csökkentésére.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSZ) szerint a zöldtárca nem tett eleget a törvény átfogó változtatására tett vállalásának, valamint nem tartotta be egy hosszú távú koncepció megalkotására tett ígéretét sem. A HuMuSZ elsősorban azt kifogásolja, hogy a tegnap megszavazott módosítások nem adnak releváns megoldásokat az eddig feltárt problémákra. A szervezet szerint továbbra sem biztosított, hogy az állam valóban zöld megoldásokra fordítja a környezetvédelmi célokra beszedett díjat, emellett nem jött létre független szerv a hitelesített adatszolgáltatásra, valamint semmilyen támogatás sem született az újrahasznosítási rendszerek megsegítésére. A civilek szerint mindenekelőtt a megelőzésre és az újrahasznosításra kellene koncentrálni, lehetőleg egy teljesen új jogszabály létrehozásával, amelyben megtartanák a darab alapú termékdíj-fizetési rendszert, illetve eltörölnék a kereskedők mentességét.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége korábban úgy foglalt állást, hogy kizárólag a nagyobb, 200 négyzetméter feletti üzlethelységgel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíj törvény hatálya alá. Sivó Imre, a szervezet elnöke szerint a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka a szuper- és hipermarketekben keletkezik, és ezek az üzletek teljesíteni tudnák a termékdíj fizetéssel járó adminisztrációs terheket.
Hozzátette: a tegnap elfogadott módosítással egy "anyagilag el nem viselhető mértékű" termékdíj hárul a gyártókra. A sörös csomagolások után fizetett termékdíj mintegy háromnegyedét teszi ki az italcsomagolások után fizetendő termékdíjaknak, a sörgyártók 2009-ben így hárommilliárd forintos befizetésre számítanak.

Forrás: MTI / Greenfo