Kizárólag szociális probléma a lakossági hulladékégetés?

  • 2017. január 31.
  • Csilla

Bár a kerti és a háztartási hulladékok égetése tilos és erősen egészségkárosító, sajnos továbbra is bevett szokás. Vajon mi állhat a hulladékégetés hátterében és mit tehetünk ellene? A Humusz Szövetség kampánya ezekre a kérdésekre is igyekszik választ adni.

Magyarország légszennyezettsége jelenleg Kínáéval vetekszik, és a problémát a téli fűtésszezon tovább súlyosbítja. Gazdasági szempontból egyre több háztartás tér vissza a biomassza tüzelésre, azonban ez komoly felelősséggel jár. Ugyanis egyáltalán nem mellékes, hogy milyen tüzelőanyagot használunk és azt milyen módon égetjük el. Amit eltüzelünk, az a kéményen keresztül kijut a levegőbe, így mi magunk is belélegezzük azt. Ebből kifolyólag, ha veszélyes anyagokat égetünk el, veszélyes anyagokkal szennyezzük a környezetünket és a benne élőket, azaz magunkat és családunkat.

Ahogyan a termékek is nagyon sokfélék és összetettek lehetnek, a belőlük keletkezett hulladékok is. Így elégetésük különösen veszélyes, ezért is tiltja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet. Hosszú távon továbbá anyagilag is rosszul járunk: nem csak bírság és orvosi kezelések formájában, de a tüzelőberendezés és a kémény teljesítménye és élettartama is jelentősen csökken.

A Humusz Szövetség is sajnálattal veszi tudomásul, hogy sok esetben a hulladék égetése az egyetlen alternatívája a téli fagyok átvészelésének, azonban ez a kockázatokon nem változtat. Amennyiben ez a helyzet, érdemes még a tél beköszönte előtt segítségért fordulni. Sok olyan önkormányzati és egyéb program létezik, amelynek köszönhetően olcsóbban vagy akár térítésmentesen lehet tüzelőanyaghoz jutni – jóllehet a mostaninál sokkal többre lenne szükség. Rengeteg olyan szociális civil szervezet van, amely a rászoruló családoknak nyújt segítséget. Fontos, hogy ezekben az időkben különösen figyeljünk egymásra, és ne tagadjuk meg a segítséget, ha arra a másiknak szüksége van.

Naivitás és a dolgok túlzott leegyszerűsítése arra hivatkozni, hogy a házi hulladékégetés problémája pusztán szociális indíttatású. Számtalan olyan esetben is tapasztalható a hulladékégetés, ahol anyagilag nem kényszerülnek rá a háztartások. Tapasztalataink szerint az elkövetők jelentős része nem szándékos környezetkárosító, hanem egyszerűen nem rendelkezik megfelelő háttérismeretekkel.

Először is kevesen tudják azt, hogy valójában milyen egészségügyi kockázatokkal jár hulladékot égetni. A műanyag – bár kőolaj tartalma miatt jól ég– rengeteg olyan adalékanyagot is tartalmaz, amely az égetés során felszabadul, átalakul veszélyes méreganyagokká. Ilyenek például a rákkeltő furánok és dioxinok vagy a PVC égése során felszabaduló foszgén. Ráadásul jóval több dologban van műanyag, mint azt elsőre gondolnánk. A megszokott csomagolóanyagok mellett fontos kiemelni az italos karton dobozokat, amelyek csak 70-75%-ban tartalmaznak papírt, de a bútorokban, ruhákban, színes magazinokban is találkozhatunk különféle műanyagokkal. A levegőbe juttatott mérgező gázok a füstben található szálló por felületén keresztül könnyen bejutnak a szervezetbe, ezzel nem csak légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, de a véráramba kerülve keringési, idegrendszeri, hormonális és még rengeteg más típusú egészségügyi problémát is.

Tévhit az is, hogy a hulladékkezelésnek az égetés a leghatékonyabb módja. Az egészségügyi kockázatok mellett erőforrás-pazarló is, hiszen a hulladékok nagy része újrahasznosítható, újrahasználható vagy megelőzhető lehetne egy kis odafigyeléssel. Ha valóban csökkenteni akarjuk a háztartási hulladékunk mennyiségét, akkor azt tudatos fogyasztói döntésekkel tegyük. A házilagos égetésnél domináns csomagolási hulladék például akár a kukánk felét is kiteheti! Kerüljük a túlzott, illetve többrétegű, összetett csomagolású termékeket, és amit csak lehet, szelektáljunk. A papírtermékeknél jó, ha tudjuk, hogy a festékanyag, lakkozott felület is erősen környezetkárosító égetéskor. Szelektív gyűjtésnél ne csak a fém-, műanyag, papír- és üveg frakciókra gondoljunk. Az avart sem kell – és sok helyen nem is szabad egyáltalán – égetni: a zöld hulladékot komposztáljuk otthon vagy közösségi komposztpontokon, és a közszolgáltatónál is lehet érdeklődni, ha az előbbiekre nincsen lehetőség. 

A www.humusz.hu/haziegetes oldalon bővebb információk állnak rendelkezésre a hulladékégetés kockázataival kapcsolatban, a megfelelő fatüzelésről, illetve hulladékcsökkentési praktikákról. Továbbá az érdeklődők egy online kvízben mérhetik fel a tudásukat a helyes tüzeléssel és hulladékkezeléssel kapcsolatban.

lakossági hulladékégetés

 

Új hozzászólás