A Bitcoin is segíthet a hatékonyabb erőforrás-felhasználásban

  • 2017. augusztus 21.
  • Abigail
Szerző: 

Amennyiben képesek vagyunk tanulságokat levonni a közösségek viselkedéséből, hatékonyabban használhatjuk fel Földünk erőforrásait.

Minden faj rajnak tekinthető. Az emberek is rajt alkotnak. A rajviselkedés, vagyis hogy egy tömeg koherensen aktivizálja magát, egyes tagjai szinkronban végeznek valamit, elsősorban a hangyáknál figyelhető meg. Az ilyen közösségek viselkedéséből levont tanulságok – vagyis a rajteória – egyes tudósok szerint segíthetnek javítani az erőforrás-használatunkat.

Például: az emberek hajlamosak bizonyos időszakokban végezni ugyanazt a tevékenységet. Amikor a kétezres években az angol tévénézők az EastEnders szappanopera végeztével bekapcsolták a teafőzőjüket, hirtelen 660 megawattal ugrott meg a villamosenergia-igény (a széria minden egyes epizódját több millióan nézték). Egy átlagos napon ezzel szemben – teaidőben –elektromos energia iránt ma már legfeljebb 200 megawattnyi igénynövekedést tapasztalnak a szolgáltatók, mert az új, digitális televíziós rendszereknek köszönhetően később is megnézhetik a műsorokat, az élő adást is megállíthatják a képernyőiken. Ez az időeltolásos (time shift) médiafogyasztás. A britek tévénézésük 13 százalékát már időeltolásos módban ejtették meg. (2010-ben ez az arány még 6 százalék volt.)

Vagyis a raj tagjai elkezdenek különféle módon viselkedni. A cselekedetek módja és ideje diverzifikálódik. Nem kell egyazon pillanatban nagy mennyiségű erőforrásra (ez esetben villamos energiára) szert tenni. Ha a raj megtanulja ily módon elosztani, fragmentálni a viselkedését, akkor hatékonyabban tudunk élni a véges földi erőforrásainkkal.

Önszabályozó rendszerek


A lényeg mindig a kollektív viselkedési tendenciák módosítása. Biológusok már tudják, hogy a méhek okosak, de a méhraj kollektív bölcsessége még nagyobb. Mert a tagok információkat közölnek egymással. Mi lenne, ha az emberek is csoportszinten tudnának ilyen okosan működni? A dolgok internete, az okos szenzorok milliárdjai, amelyeket az otthonokba, gyárakba, autókba, közterekre kihelyeznek, létrehozhatják ezt a széles körű – kollektív szintű –, valós idejű kommunikációt. Magas szintű koordináció valósulhatna meg.

A technológiai fejlődés abba az irányba halad, hogy a rendszerszintű szabályozást napjainkban szoftverekkel és mesterséges intelligenciával oldják meg. Az Air Liquide nevű cég például nitrogént és hidrogént termel, s 6000 helyre szállítja őket – csővezetékek, vonatok és közel 400 teherautó segítségével. A NuTech Solutions mesterséges intelligenciájának segítségével a cég minden reggel kap egy jelentést arról, hogy mi a legnyereségesebb módja annak, hogy az aktuális szállítmányok célhoz érjenek.

Az algoritmus átböngészi az összes célállomást, az eszköztárat, a szállítandó mennyiségeket, és megmondja, hogy mit hogyan, melyik úton, melyik vezetéken, melyik járművön érdemes kiszállítani, hogy a legnagyobb nyereségre tegyen szert a cég. Nyilván a biztonsági szempontokat is beletáplálták a szoftverbe – az aktuális időjárási viszonyokat mindenesetre figyelembe veszi az elemzés.Ez az önszabályozás egyik módja. Optimalizálás.

Igazából a bitcoint lehetővé tevő rendszer jöhet jól az erőforrások és a viselkedések elosztásánál, az ún. blockchain-technológia. A blockchain lényegét tekintve decentralizált adattárolási rendszer, mely P2P-tranzakciókat könyvel. Nincs szükség egy központi adminisztrátorra (kormány, központi jegybank, könyvelő stb.), a blockchain adatbázisokból és azok másolataiból áll, s ahogy új tranzakciók történnek, az új adatok hozzáadódnak, mindenütt szinkronizálódnak, mégpedig kitörölhetetlenül. Minden transzparens, átlátható az összes felhasználó számára.

Divya Seshamani, a Greensphere Capital vezetője szerint még a blockhain is segíthet a rajviselkedés szabályozásában. Míg a nagy áramszolgáltató vállalatok továbbra is igyekeznek a kezükben tartani a kontrollt, a felhasználók, akik a napkollektoraikkal már a saját igényeiken (áramfogyasztásukon) túlmenő energiafölösleget is termelnek, nemcsak az energiacég hálózatába táplálhatják majd a jövőben vissza azt az energiát, amire nincs szükségük, hanem akár a blockchainrendszer segítségével is. 2016 áprilisában New Yorkban egy energiakereskedésre kitalált blockchainappot első alkalommal használtak arra, hogy a fogyasztók energiát értékesítsenek a szomszédaiknak.

Ez a metódus másfajta anyagtömegek mozgatására is bevethető, legyen szó akár szennyvízről, akár elektromos áramról, akár kriptovalutáról (mint amilyen a bitcoin). Seshamani szerint csak a kezdeteknél tartunk abban a folyamatban, hogy a rajviselkedés módosításával gazdaságossá tegyünk üzleti és erőforráshasználati folyamatokat. A monopóliumok, a hatalom központi birtokosainak kikerülésével.

 

forrás: zip.hu

Új hozzászólás