Betilthatják Kaliforniában az 50%-nál több poliésztert tartalmazó ruhákat

  • 2018. március 27.
  • CsViki

Ismert, hogy az amerikai állam progresszíven áll a környezetvédelmi témákhoz, és nagyon valószínű, hogy a címben jelzett javaslatot is elfogadja a helyi törvényhozás március 17-i ülésén. Az élővizek műanyagszennyezése nemcsak Kalifornia problémája: egy 2014-ben megjelent német tudományos kutatás a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszát vizsgálta, és kiderült, hogy 15 százalékkal több a vízben a műanyaghulladék, mint a halivadék.

Visszatérve a poliészterre, ezzel az a baj, hogy minden egyes poliészteres ruhaneműből minden gépi mosás alkalmával akár 1900 darab mikroszálacska (microfiber) válhat ki. A keletkező szennyvíz literenként 100 szálat tartalmazhat. Minél régebbi az adott holmi, annál többet. Mivel ezek a szálacskák 5 milliméternél rövidebbek, a szennyvíztisztító telepek nem képesek kiszűrni őket, tehát végül a természetes élővizekbe kerülnek.

A mikroszálacskák 20-szor nagyobb környezetszennyezést jelentenek, mint a mikrogyöngyök, amelyek például a dörzshatású fogkrémekben, testradírokban és folyékony súrolókrémekben vannak. Régebben természetesen lebomló anyagokból, például őrölt sárgabarackmaghéjból készültek a dörzshatású gyöngyök, ma már ilyen terméket elvétve találni, mindent ural a műanyag.

 

Mikroszál

 

A mikroszálacskákkal az a fő probléma, hogy a természetes vízbe jutva megtapadnak rajtuk a vízben oldott méreganyagok, és így koncentrált formában jutnak a vízi élőlények szervezetébe, amikor megeszik ezeket a tápláléknak látszó műanyagdarabkákat. Másrészt a műanyagban lévő különféle veszélyes vegyületek is kiszabadulnak az egyre apróbbra töredező darabokból, tehát a mikroszálacskák önmaguk is szennyezik a környezetet. A mikroműanyagokkal teli halak és más élőlények végül a mi tányérunkra kerülnek, és onnan a szervezetünkbe.

Az új kaliforniai törvényjavaslat célja felhívni arra a figyelmet, milyen mértékű veszélyt jelentenek a mikroszálacskák. Ezért azt szeretnék elérni a törvénnyel, hogy külön címke figyelmeztessen minden olyan ruhadarabon, amelynek poliésztertartalma meghaladja az 50 százalékot. Az ilyen ruhaneműt ajánlott kézzel mosni, mert úgy kevesebb szálacska válik ki az anyagból. Továbbá 2020. január 1-étől  tilos lesz olyan ruhaneműt árusítani Kaliforniában, amelyben a poliésztertartalom meghaladja az 50 százalékot, hacsak erre nem figyelmeztet külön felirat.

Magyarországon Gubek István (ELTE Humánökológia MA) készített 2016-ban egy tanulmányt, A tengerek és óceánok műanyagszennyezésének komplex hatása címmel (első része itt, második része itt olvasható). Megkérdezte a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-t, hogy a lakossági eredetű műanyag makro- és mikroszennyezés milyen módszerrel és hatásfokkal távolítható el a szennyvízből. "Azt a választ kaptam, hogy a 10 mm-nél nagyobb szennyeződések eltávolítása gépi rácsokkal történik. Az ennél kisebb műanyag-szennyeződések eltávolítására flotációs technológiát alkalmaznak, mely során a kombinált homokfogó műtárgyba, levegőztető turbinával nagyméretű buborékokat vezetnek. A felszínére került szennyeződést gépi kotrókkal távolítják el. A rácsszűrés és a flotációs technológia után megmaradó kisebb méretű műanyag mikroszennyezők feltehetően beépülnek az eleveniszapba, így a fölösiszappal vagy az utóülepítőkön alkalmazott uszadék eltávolító berendezéssel eltávolításra kerülnek a szennyvízből, bár erre vonatkozó méréseket nem végeznek. Ezzel szemben egy amerikai tanulmány is kijelenti, hogy a mikroplasztikumokat minden bizonnyal nem távolítja el a hagyományos szennyvízkezelési eljárás, nagyrészt változatlan formában kerülnek ki a tisztítási folyamatból (Engler 2012)." (A vastagított kiemelés a 365 Zöld ötlet blogtól származik.)

Forrás: 365.reblog.hu