Apró, rejtett műanyagok

  • 2018. június 14.
  • PKata

A plasztik évszázadokig nem bomlik le, de az időjárás viszontagságainak köszönhetően hamar széttöredezik és szennyező anyaggá válik. A halak megeszik, így bekerül a táplálékláncba. De a csapvízben is kimutatható.

 

Előbb-utóbb minden, ami a vízbe kerül, a folyókban, majd a tengerekben és az óceánokban köt ki. Földünk tengerei olyan szennyezettek, hogy megtisztításuk csak nemzetközi összefogással vihető véghez. Rio De Janeiro úgy kapta meg a 2016-os olimpia megrendezésének jogát, hogy a városvezetés megígérte, kitisztítja a tengerpartot, ahol egyes vizi sportágak versenye került megrendezésre. 2015 márciusában az előzetes helyszínvizsgálatot végző szakemberek arra panaszkodtak, hogy a hullámokban egy szófa úszik, de találtak döglött kutyát is. A hatóságok beismerték, hogy képtelenek megtisztítani a partmenti szakaszt.

A PET italos palackokon túl egész plasztikuniverzum létezik. Teafilter, cigarettacsikk, nedves törlőkendők és még sorolhatnánk. A különféle műanyagok sokféle termékben megtalálhatók és a mosással vagy a szemetelésünk révén bekerülnek a talajvízbe is. Január óta Kína nem fogadja be a külföldi országok műanyagszemetét, holott az EU nagy részben az Ázsiába irányuló exportra alapozta plasztikhulladékkezelését, már ha ezt lehet kezelésnek nevezni. Az EU-tagországoknak nagy mértékben javítaniuk kell a belföldi újrafeldolgozási arányt, különben belefulladunk a szemetünkbe.

A kormányok felelőssége tagadhatatlan. Olyan szabályozási környezetet kell teremteniük, mellyel beárazzák a műanyagszennyezést, mint externáliát és megfizettetik azt a termelőkkel, valamint a vásárlókkal, hiszen a gyártók áthárítják a költséget a fogyasztókra. Az angol kormány 0,5 fontos adót rótt ki a műanyagzacskókra, s betiltotta a kozmetikai és testápolótermékekben (mint például a fogkrémek) a mikrobuborékok (microbeads) alkalmazását. Ezek azok a műanyagok, melyek már a gyártási fázisban kicsik. De a műanyag amúgy is összemegy, mert amikor eldobjuk, az időjárási körülményeknek köszönhetően (vihar, eső, szél, a folyók sebes vize, a tengerek hullámai) rövid időn belül széttörik. Így jön létre a mikroplasztik.

Természtesen a fogyasztók is sokat tehetnek azért, hogy ne gyarapodjon a hulladéktömeg. Nem árt tisztában lenni vele, mely termékcsaládok milyen műanyagokat tartalmaznak műanyagot és ezekből az árucikkekből hogyan kerül a természetbe a plasztik.

1. Autógumi

Mintegy 60 százalékban műanyagból (butadién-sztirolból) állnak. A súrlódás, a nyomás és a hő annyira kikészíti az autógumikat, hogy cserélni kell őket, és például csak Angliában évente 63 000 tonna műanyagpor horzsolódik le belőlük. Ha ezt a por a szél a levegőbe fújja, hozzájárul a levegő minőségének romlásához. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezete, a WHO szerint a szennyezett levegő évente több millió idő előtti elhalálozást okoz. Ha a műanyagpor a lefolyócsatornákon a vízhálózatba kerül, vagy a folyókba, ahol a kagylókba kerülnek, majd a nagyobb vizi élőlényeken keresztül az emberi táplálékláncba.

Megoldás: A gumiipar visszatérhetne a természetes latexhez, amit a gumifákból nyernek ki. De sajnos ökológiailag ennek is nagy ára lenne. A gumifaültetvények terjedése így is tragikus következményekkel van az őshonos fajokra, élőhelyeiktől fosztja meg őket Délkelet-Ázsiában.

autógumi 

 

2. Műszálas ruha

A mesterséges anyagokból készült, illetve legalább részben műszálas ruhákat leginkább sportolásra használjuk. Ezek akrilt, poliésztert, spandexet, poliamidot és nejlont tartalmaznak. Becslések szerint 700 000 darab mikrorost hullik ki a ruhából minden egyes gépi mosásnál. Amint ezek a darabok a vízvezetékbe kerülnek, már nagyon nehezen lehet kiszűrni őket. És jön a szokásos folyamat: a folyókban meg a vízhálózatban megmaradnak ezek a darabok. Több országban is kimutatták őket a csapvízben. Amerikában például a csapvízből vett minták 94 százalékában megtalálhatók ezek a rostok. Ha a szél felkapja őket, a levegőből belélegezzük, s a tüdőnkön keresztül a véráramba is bejuthatnak. A természeti környezetben a halak azok, melyek megeszik, mi pedig őket.

Megoldás: szűrőkkel kell ellátni a mosógépeket. Vagy kizárólag természetes anyagokból álló ruhákat venni.

 

3. Teniszlabda

A mívesen rücskös külső rétegüket PET-ből készítik (polietilén tereftalát), akárcsak az italos palackokat. A gumikhoz hasonlóan, ez a réteg is lemorzsolódik a labdáról és porhanyóssá válik.

 

4. Mosogatókapszula és mosógolyó

Mindenfajta öblítő és fertőtlenítő golyó vagy kapszula, melynek a felületét dörzsölődésre tervezték, mikroplasztikot tartalmaz, rendszerint polietilént vagy polipropilént.

Megoldás: Vegyünk inkább természetes alapanyagú terméket, például amit a kókusz kérgéből őrölnek.

 

5. Cigarettacsikk

A filterekben cellulóz-acetát van, ami egy nem lebomló műanyagfajta. Ezekből is lemorzsolódnak mikrorostok. Miután elszívtuk a cigarettát, sok mérgező anyagot tartalmaz a szűrő, magától értetődően nikotint is. Az eldobott csikkek ezért rendkívül szennyezőek mind a talajban, mind a tengerekben. A strandok és partok takarításánál ez a legnagyobb mennyiségben összegyűjtött szemétfajta.

Megoldás: Ne dobd el a csikket a szabadban!

 

6. Csillámló díszítőréteg

Főleg a gyerekjátékokra viszik fel előszeretettel a gyártók azokat a csillámló diszítéseket, amik viszonylag könnyen le is jönnek róluk némi használat után. Ez rendszerint vagy polietilén tereftalát (PET) vagy vékony PVC-réteg (polivinil-klorid).

Megoldás: Olyan árukat vegyünk, amire természetes alapanyagból, például eukaliptuszfából készült csillámréteget vittek fel. Az lebomlik.

 

7. Nedves törlőkendők

A kéztörlők, a baba törlőkendők, vagy a sminket letörlő kendők, ezek általában poliészterből, polietilénből vagy polipropilénből készülnek, vagy természetes anyagokkal keverve találhatók benne. Ha egy ilyen kendőt akár csak összetépve bedobunk a vécébe és lehúzzuk, könnyen eltömítheti a szennyvízvezetéket.

Megoldás: Használjunk természetes, pamutalapú flanel törlőkendőt.

 

8. Filteres tea

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy lebomlik. Pedig nem. Mert van egyfajta puha váz benne, ami polipropilénből áll. Ez apró darabokra töredezik, és hiába dobtuk ki a komposztba vagy a talajra, nem fog lebomlani. 

Megoldás: Filter nélkül teafűből főzzünk teát.

tea filter 

 

9. Festék

A termoplasztikus, hőre lágyuló festékből -mint amilyen az aszfaltra, a hajókra vagy a házakra felvitt festék- szintén lejön porszerű réteg (akárcsak az autógumiról) és az óceánokba kerül. De nem minden festék szükségszerűen műanyagalapú.

Megoldás: Olyan festéket vegyünk, amiben lenmag- vagy latex-alapú a kötőanyag.

 

10. Műanyag kávéspoharak

Többrétegűek, ezért nagyon nehéz az újrahasznosításuk, kifejezetten erre specializált hulladékfeldolgozó üzemek tudnak csak velük mit kezdeni. A műanyagrétegük polietilénből készül, akárcsak a filteres teák. A papírrétegük lebomlik, de ez a plasztik nem.

Megoldás: Vigyük a saját újratölthető műanyag kávés poharunkat a kávézóba.

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/klimablog/a-csapvizben-is-ott-a-mikroplasztik-ezt-tehetjuk-1-resz

https://piacesprofit.hu/klimablog/ilyen-modszerekkel-csokkentheted-a-muanyagszennyezesed-2-resz/