Alapvető élelmiszernövények pusztulhatnak ki 10-20 éven belül

  • 2017. május 18.
  • PKata

mézEddig ismeretlen betegségek, aszály, túlzott meleg nehezíti számos növényfaj termesztését. Sok kedvenc még a mi életünkben eltűnhet. Olyan növények jövőbeli léte került veszélybe az élelmiszerellátási láncban, mint a narancs, a szőlő, a kávébab, a mogyoró, a banán vagy a méz. Ha nem sikerül az emissziócsökkentéssel megfékeznünk a globális felmelegedést, teljesen más lehet a menünk néhány évtizeden belül.

Teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy ezek az élelmiszerek a rendelkezésünkre állnak. Hogy importálják őket a vállalatok, gyakran távoli trópusi tájakról. Pedig a változó csapadékmennyiség és megoszlás, a sivatagok terjedése, a melegebb égövek eltolódása természetesen a növényekre is hatással van. Alkalmazkodásra vagy kihalásra vannak ítélve.(Előbbire nem igazán képesek.) Legfeljebb botanikus kertekben lesznek megtalálhatók, nem az élelmiszerpiacon.

 

Avokádó

Egyre nehezebb termeszteni nagy vízlábnyoma miatt. 28 grammnyi avokádó előállításához 34 liter víz szükséges. Ráadásul Kaliforniában, ahol a legtöbb amerikai avokádót előállítják, éppen most ért véget egy négy éven át tartó aszály.

 

Csicseriborsó

28 grammnyi csicseriborsó létrehozásához 287,6 liter víz kell. A világ számos pontján dúló aszályok 40%-kal csökkentették a csicseriborsótermést.

 

Kávé

A vadon termő kávébabokról azt jósolják, hogy 2080-ra eltűnnek a Föld színéről. Az emelkedő hőmérsékletek miatt ugyanis jelentősen csökkennek azok a régiók, ahol ez a növény képes megteremni. (2050-re felére csökken a világon azoknak a helyeknek a száma, amelyek alkalmasak lesznek kávétermesztésre.)

 

Banán

A cavendish banánfajt egy betegség fenyegeti, mely a banánfa ereit támadja meg, ami szállítja a vizet és a tápanyagot. Márpedig ha ez akadályoztatja van, annak a fa növekedése látja kárát. A betegség gyorsan terjed, ráadásul nem csak egy kontinensen. Pusztulnak a banánültetvények.

 

Hal

Mindannyian hallottunk a tengerek halállományának túlhalászásáról, ami megnehezíti az egyes fajoknak, hogy fenntartsák eddigi létszámukat. Ha a jövőben is ugyanúgy folyik az ipari méretű halászat, mint eddig, akkor a jelenlegi kivetítések szerint 2050-re összeomlik a halellátás az élelmiszerpiacon. Sőt egészen pontosan azt állítják a kutatók, hogy 2050-re egy darab hal sem marad.

 

Mogyoró

Már 2030-ra kifogyhatunk a mogyoróból. A mogyorótermesztés ugyanis stabil klímát igényel, de klímaváltozás miatt erre jelen pillanatban esély sincs.

 

Juharszirup

A juharszirup termeléséhez éjszakai fagyokra és meleg nappalokra van szükség, de a klímaváltozás miatt ez is gellert kap. Az aszályok miatt már most is csökkentett mennyiségben állítják elő ezt a terméket.

 

Méz

A méhpopuláció kezd összeomlani a világ több pontján is. A tömeges méhpusztulásért a környezetvédő szervezetek a növényvédő szereket okolják, de vannak olyan tudományos kutatások, melyek az egyértelmű ok-okozati viszonyt nem tudták kimutatni. A nagy baj az, hogy méhek porozzák be az élelmiszernövények nagy részét, s ha a beporzás globálisan befullad, akkor élelem nélkül marad az emberi faj. Az elmúlt évtizedben a méhpopuláció 40%-kal csökkent a Honeybee Colony Collapse Disorder (CCD) miatt. Ebből egyelőre a méztermelés visszaesése érezhető.

 

Csokoládé

Előbb-utóbb valami más édesség után kell néznünk. A globális felmelegedés és az aszályok a kakaóbab termesztésre is megsemmisítő hatással lehetnek. A csokoládé akár 2050-re eltűnhet az élelmiszeriparból. A problémát még súlyosabbá teszi, hogy egyre többet szoknak át az étcsokira, amelynek a gyártása még több kakaóbabot igényel.

 

Olasz durum búza

Ebben is az aszályok és a melegebb hőmérsékletek a ludasok. A terméshozam csökkenése 2020-ban kezdődik. Még ebben az emberöltőben teljesen el is tűnhet.

 

Bor

A szőlő akkor jó, ha egy hosszú aszály utáni zivatart követően szüretelik le. De mivel manapság elhúzódnak a kánikulák, egyes szőlőfajok ezt már nem bírják. Meghalnak, mielőtt a szüretre kerülne a sor.

 

Narancs

Egy betegség miatt bezöldülnek, egész Amerikában terjed a kór (egy rovar, az ázsiai citrus psyllid terjeszti), s ha a fát megtámadta, nincs mit tenni ellene.

 

Forrás: http://www.piacesprofit.hu/klimablog

 

Új hozzászólás