Hogyan tudom elérni, hogy csak annyi szemétdíjat fizessek, amennyi hulladékot megtermelek?

1. A kérdés lényege, hogy a települési szilárd hulladékot kezelő közszolgáltató rákényszeríthető-e, rávehető-e egy olyan díjrendszer alkalmazására, amely figyelembe veszi az ingatlanon élő személyek számát és az ott termelődő hulladék mennyiségét.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a közszolgáltató nem tudja meghatározni a közszolgáltatás díját, mivel az önkormányzati hatáskör (a 2000 évi XLIII.-as törvény alapján). Tehát az önkormányzatnál kell kezdeményezni, hogy a díjak megfelelőbben tükrözzék az egyes különleges helyzeteket, melyek az egyes ingatlantulajdonosoknál előfordulhatnak (ilyen például az üdülőövezetek kérdése). Egy alkotmánybírósági határozat értelmben a „közületi díjmegállapítás (szemétszállításra használt edénytérfogat + gyűjtési gyakoriság) már alkalmas a szemét ténylegesen elszállított és ártalmatlanításra kerülő munkamennyiség, mint szolgáltatás, és az ehhez kapcsolódó díj, mint ellenszolgáltatás arányosságának megállapítására. A közületi szemétszállítási és ártalmatlanítási szolgáltatás díjfizetési kötelezettségének meghatározása, vagyis a szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértékűségének érvényesüléséhez vezet. (...) Mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási díj megállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságát tükrözi". (48/2000. (XII. 18.) AB határozat)

Másrészről viszon az ombudsman kimondta, hogy egyes, az önkormányzatok és a közszolgáltatók között kötött szerződések "visszásságot okoznak az Alkotmányban deklarált jogállamiság és az abból eredő jogbiztonság követelményével és azzal az ugyancsak az Alkotmányban rögzített rendelkezéssel összefüggésben, mely szerint a helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az adott esetben ez azt jelenti, hogy a rendelet azzal, hogy a 110 és 120 literes gyűjtőedény mellett a kevesebb hulladék elszállítását igénylő lakosok számára nem biztosítja a kisebb űrtartalmú szemétgyűjtő edényt, és ezzel az arányos díjfizetés lehetőségét, nem felel meg a magasabb szintű jogszabályokban, így a Hgt.-ben és a kormányrendeletben foglalt, szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága követelményének." (jelentés az OBH 1909/2006. számú ügyben).

2. Ami a kérdés közegészségügyi vonatkozásait illeti, ma Magyarországon hatályban van egy egészségügyi miniszteri rendelet, a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről. Ennek 5. § (2) bekezdése kimondja: "A bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-a (2) bekezdésének 1. és 2. pontja szerinti nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani." Ez abból a vélelemből fakad, hogy a háztartási hulladék tartalmaz bomló szerves anyagot – márpedig ez a feltételezés az esetek túlnyomó részében igaz.

Ennek alapján ha az önkormányzat előnyben kívánja részesíteni azokat, akik kevesebb háztartási hulladékot termelnek, akkor sajnos nem alakíthat ki egy olyan rendszert, amiben a háztartási hulladékot a heti egy alkalomnál ritkábban szállítják el, mivel ez ellentétes lenne a közegészségügyi szabályozással.

A fentiek értelmében a helyi hulladékszállítási rendeletet érdemes áttanulmányozni, és az abban meghatározott legkisebb ürítési gyakoriságot és edényméretet igényelni a közszolgáltatótól. 

Hozzászólások

Kedves Humusz, tavaly kötöttünk hétvégi háznál ún. zsákos gyűjtésre "szerződést" (azért teszem idézőjelbe, mert zsákra nincs külön szerződés űrlap, csak ráírják, hogy a gyűjtő-"edény" zsák), a szolgáltató úgy tájékoztatott, hogy ennek kifizetésével teljességgel leróttuk a fizetési kötelezettséget, a zsákok pedig rugalmasan, mikor több, mikor kevesebb van, felhasználhatóak. Korábban több évtizeden át a lakóhelyre hordtuk haza a hulladékot, hiszen egyrészt nem keletkezik sok, másrészt a település ezen külterületi részén évtizedeken át nem is volt semmiféle lehetőség a gyűjtésre. Most azonban kor, idősebb kor miatt ideálisabbnak tűnt az időszakos, zsákos hulladékleadás lehetősége. Az elmúlt időszakban viszont a következőkkel szembesültünk: 1. A szolgáltató egyszerre több havi "zsák ürítése" (ez ugye eleve képtelenség) díjtételt számlázott ki, a korábban már kifizetett zsákok árán túl, havi bontásban. Erről eddig szó nem volt. 2. Valamilyen települési törvényre és rendeletére hivatkozva szerintük a fenti zsákos szerződés esetében a határozatlan ideig azt jelenti, hogy az soha már fel nem bontható, tehát pl. csak az ingatlantulajdonos halála után nem küldenek ki majd több számlát. Erről se volt szó eddig. Várom javaslatukat, már ha itt bárki is válaszol, hogy mi Önök szerint a járható teendő ilyen esetben? Létezhet "örökidejű" szerződés, értelmezhető a "határozatlan idő" kitétel így? Számomra ez az egész nem teljesen tűnik korrektnek, természetesen a magyarországi jogi helyzetben lehetséges még az az abszurd is, hogy mindez "jogszerű". De azért kétlem ...

Új hozzászólás

Szűrt HTML

  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
  • Engedélyezett HTML elemek: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A webcímek és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
Az űrlap beküldése a Mollom adatvédelmi irányelveinek elfogadását jelenti.