Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány a spanyolországi rákos megbetegedés okozta halálozások és a szemétégetők közelsége közötti összefüggést vizsgálja.

Hogyan járulnak hozzá a helyi pénzek és a szívességkörök a fenntarthatóbb életmódhoz? Pirolízis, elgázosítás, plazma technológia - mit is jelentenek pontosan ezek a fogalmak és miben különböznek a hulladékégetéstől? Mit tehet egy civil szervezet a hulladékmegelőzésért? Hogyan épül be a hulladékmegelőzés alapelve a termelést és fogyasztást meghatározó jogszabályokba? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás pályázatának keretében végzett kutatásainkban.

Az Országos Nulla Hulladék Találkozót alkalmával elhangzott előadások összefoglalóját készítettük el online kiadvány formályában. A kétnapos találkozón Tagszervezetek és Nulla Hulladék Hálózati Tagok vettek részt. Komoly szakmai előadások, a nulla hulladékos tevékenységek könnyed elbeszélései, továbbá a közösségi rendszer újjáélesztését és fejlesztését szolgáló gyűlések, megbeszélések tették igazán tartalmassá ezt a hétvégét.

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával idén sikerült megszervezni, az I. Országos Nulla Hulladék Találkozónkat, ahol Tagszervezeteink és a Nulla Hulladék Hálózati Tagjaink is nagy számban képviseltették magukat!

Néhány éve nemzeti ügy lett idehaza egy osztrák hulladékégető felépítésének megakadályozásából, közben azonban magyar vállalkozások tízezer tonnákban mérhető mennyiségű hulladékot importálnak, hogy fűtőanyagként égessék el. A zöldhatóság szerint üzleti titok a kilétük, ezért a hvg.hu perre megy az adatokért.

Egy új tanulmány szerint egyes EU országokban a már működő hulladékégetők kapacitása jóval nagyobb, mint a keletkező újra nem hasznosítható hulladék mennyisége. Ennek ellenére az ipar továbbra is szorgalmazza az égetői kapacitás növelését az európai régióban.

A GAIA nemzetközi aláírásgyűjtést kezdeményez az újabb európai égetőművek építése ellen. A Humusz Szövetség révén hazánkban is lehetőség nyílik a csatlakozásra. Az apropót egy nemrég készült tanulmány adja, mely szerint egyes országok már most is nagyobb égetői kapacitásokkal rendelkeznek, mint amennyi az égetésre szánt hulladék mennyisége. Ezáltal egyrészt folyamatosan nő a határokon átnyúló hulladékszállítás aránya, másrészt újrahasznosításra alkalmas hulladék kerül égetésre, mely nemcsak a józan észnek, de az Európai Bizottság által megfogalmazott céloknak is ellentmond.