A HuMuSz betétdíjas felmérésére érkezett szöveges vélemények

Több mint 1600 vélemény olvasható az alábbiakban, szöveghűen.

• Visszaváltható betétek üveg és műanyag csak az az üzlet árusíthatna amelyik vissza is vesza, az alumínium vagy fém dobozokat is visszavetetném. Ne kerüljön forgalomba olyan áru amely betétjét nem váltják vissza, oldja meg a gyártó és a kereskedelem. Papír alapanyagú vagy lebomló műanyag zacskók forgalmazását lehessen engedélyeztetni.
• visszaváltható betétek üveg és műanyag csak az az üzlet árusíthatna amelyik vissza is váltja,az alumínium vagy fém dobozokat is visszavetetném.Ne kerüljön forgalomba olyan áru amely betétjét nem váltják vissza,oldja meg a gyártó és a kereskedelem. Papír alapanyagú vagy lebomló műanyag zacskók forgalmazását lehessen engedélyeztetni.
• Vissza kellene térni több termék esetében az üveges módszerre,mert még a termékek íze is másabb!!!
• Vissza a természetes alapanyagú csomagoló-rendszerekhez! Tartós, drága és környezetbarát csomagolás, akkor van értelme a betétdíj rendszernek. Ami betét díj rendszerben - pl.: élelmiszer-biztonsági okok miatt - nem megoldható, ott homogén, természetes alapanyagú csomagolás alkalmazandó pl.: újrahasznosított papír. Első lépésként, be kell tiltani a kombinált alapanyagú csomagolásokat: papír-műanyag, fém-műanyag, cel-papír stb... A KŐOLAJSZÁRMAZÉKOKBÓL KÉSZÍTETT CSOMAGOLÁST KELL SZÁMŰZNI ÖRÖKRE A FÖLDRŐL!
• Világos, hogy a betétdíj bevezetése szembe megy a fogyasztói társadalommal, mert akkor nem kell annyit gyártani abból, amit újra lehet hasznosítani. Amit meg nem lehet újrahasznosítani, abból meg kevesebbet vennének, mert drágább lenne. (Hiába kapná vissza a vevő a becseréléskor a pénzét, először biztosan visszaesés jelentkezne). Ami viszont biztos, a hajléktalanoknak biztos jövedelem lenne, mert ha kidobná más, ők összegyűjtenék és pénzhez jutnának! Ez lenne nekik segítség.
• Vigyazzunk a kornyezetre :-)
• Véleményem szrint a betétdíj csak egyes olyan termékek esetében hatékony eszköz az általunk megtermelt hulladékmennyiség ellenőrzésére (a "csökkentés" szó erős túlzás lenne), amelyek nagy mennyiségben termelődnek és újrafelhasználásuk rövid idő alatt következik be, továbbá az újrafelhasználás során a használatból eredően minimális a minőségi veszteség (kopás, elhasználódás). Minden egyéb termék esetében a szelektív hulladékgyűjtést tartom a legjobb megoldásnak.
• Véleményem szerint, minden termék és szolgáltatásból adódó anyag újra felhasználható, mint nyersanyag, segédanyag. Mindemellett nem csak az eddig vissza nem váltható csomagolások, használhatatlan termékek visszaváltása segítene megoldani az egyre növekvő problémát, hanem az is, ha a termékek, csomagolások olyan anyagból készülnének, amik kevésbé terhelik a környezetet. Mert tudjuk, hogy nem lehet mindent 100%-osan újrafelhasználni.
• Véleményem szerint, ha a műanyag palackokat az üvegpalackok váltanák fel, nagyobb hatékonyságot lehetne elérni, ugyanis az emberek a műanyagot hajalmosabbak kukába dobni, mint az üvegeket. Ráaádsul a hosszutávú ismétlet forgalomba helyezése is higénikusabb mint egy műanyagpalacknál. Szerintem.
• Véleményem szerint rengeteg forgalmazott dologra lehetne betétdíjat fizetni, akár 5 forintos tételekben is. Mivel a megelőzés nagyon fontos. Ha valaki egyszer elkezdi a szelektív gyűjtést és néhány héten át folyamatosan odafigyel egy kicsit a környezetére, ez is rutinszerűvé válhat, akárcsak az, hogy a szemetet a kukába dobjuk. Nem hiszem, hogy akkora felfordulást, vagy változást jelentene a környezetünkben még egy vagy két hulladékgyűjtő használata. A gyermekek szempontjából is megérné. Nálunk otthon a gyermek is szelektíven gyűjti a hulladékot. Játékos megoldással náluk is el lehet érni, és így felnőtt korukra egyértelmű és rutinszerűvé válik, hogy nem dobjuk egy helyre az üveget és a papírt, sőt, a színes üveget sem a fehérrel. Egy kis odafigyeléssel egyszerűbbé és élhetőbbé tehetnénk a környezetünket. Ha arra van időnk, és oda tudunk figyelni arra, hogy a tányért az asztalra tesszük és a szalvétát a szemetesbe, ezek a dolgok is ugyan úgy az életünk megszokott mozdulataivá válhatnának. Nálunk már egy jó ideje működik a szelektív hulladékgyűjtés, pedig falun élek, és örömmel látom, hogy egy kis odafigyeléssel, még az idősebb korosztály is elsétál és külön gyűjti az üveget, a papírt, a színes papírt, a fémet, sőt, még az elemeket is visszaviszik a boltokba, holott semmit sem számítanak fel érte. Ha ők képesek belátni, hogy mennyivel élhetőbb így az élet, akkor mi fiatalok is megtehetünk ennyit a gyermekeinkért, unokáinkért.
• Véleményem szerint óriási mennyiségű felesleges szemetet termelünk, ami nagy problémát jelent, hiszen rengeteg pénzbe kerül a szemét újrahasznosítása, stb. Egyszerűbb volna, ha ennek a szemétmennyiségnek egy részét meg sem termelnénk, vagy okosabban használnánk fel. Ez közös ügy, érdemes volna közérdekű közleményekben is népszerűsíteni, és ebben a szellemben nevelni a fiatal generációkat, máskülönben nem fog előállni semmiféle változás. Természetesen mindez erőfeszítésekbe kerül, és együttműködésre lenne hozzá szükség.
• Véleményem szerint most a válság idején látszik a legjobban, hogy, amit lehet igyekezni kell újra hasznosítani és nem csak spórolási célzattal. Hallható volt többfelé, hogy a szelektíven gyűjtött pet palackokat a Távol-Keletre szállították, viszont a dömping miatt korlátozódott a felvásárlási képesség, amit a válság tovább súlyosbított, így a szelektíven gyűjtött műanyag felesleges, lassan lebomló környezetszennyező hulldékká vált.
• Véleményem szerint minden intézkedésre szükség van, hogy lassíthassuk környezetünk rombolását, szeméthegyek szaporodását, hiszen saját életünket károsítjuk ezzel, s a jövendő nemzedékek létét lehetetlenítjük el.
• Véleményem szerint korszerűsíteni kellene a csomagolás technológiáját, ezáltal kevesebb káros anyag kerülne a környezetbe valamint az újabb gyártási folyamatok kevesebb energiát emésztenének fel.
• Véleményem szerint kizárólag törvényekkel és szigorú büntetésekkel lehetne megoldani a környezetvédelmi problémáinkat. Az emberek (legalábbis Magyarországon) képtelenek magukévá tenni saját érdeküket belátva ezeket az eszméket, egyszerűen azért mert az átlagos állampolgár -mondjuk ki- nem elég okos ehhez. Németországban pl. hatalmas büntetésre számíthat az, aki nem a környezet védelmét szem előtt tartva gazdálkodik a háztartási hulladékkal,és ennek itthon is így kellene lennie.
• Véleményem szerint igenis lehetne az embereket a betétdíjjal motiválni, hogy visszavigyék a már elhasznált termékeket, illetve azok csomagolásait. Ezen kívül sokkal több szelektív hulladékgyűjtő helyre szükség országszerte, a gyerekeket már korán rá kell nevelni a környezettudatosságra, és fontos lenne, hogy a média is fölkarolja ezt az ügyet.
• Véleményem szerint ez abszolút nem a fogyasztók szégyene, hogy a szemétben úszunk mivel nem ők szüntették meg a betétdíjat és árulják a sok hulladékot. Az ilyen gazdaságtalan környezetszennyező csomagolásokat egy az egybe be kéne szüntetni, sőt meg se kellett volna engedni, hogy elterjedjenek, dehát a magyar politikai elit mindennnel foglalkozik csak azzal nem amivel kéne. Addig nem lesz ebben változás amíg a pénz mozgat mindent nem a józan ész!
• Véleményem szerint elég az élelmiszerek csomagolására betétdíjat kivetni.
• Véleményem szerint az emberek többsége még sosem gondolta végig, hogy mit tehet, vagy hogy egyáltalán tennie kellene környezete védelméért. Nagyon kevesen vagyunk, akik tudatosan odafigyelünk és teszünk is azért, hogy megóvjuk és élhető állapotban tartsuk környezetünket a jövő generációk számára is. Elkeserítő, hogy sokan a legelemibb és fáradtsággal sem járó környezetvédelmi dolgokat nem hajlandók gyakorolni (pl. szelektív hulladékgyűjtés helyett inkább két kukát tölt meg szeméttel hetente, annak ellenére, hogy kb. 300m-re lakik a hulladékgyűjtő szigettől). Addig, amíg az óvodákban, iskolákban, különböző oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok nem jutnak el arra a felismerésre, hogy ebben a kérdésben igen nagy felelősségük és szerepük van, nem várhatunk pozitív eredményeket. (pl. kémia-biológia tanárnak eszébe sem jut, hogy legalább összetapossa a kiürült műanyag palackot, mielőtt a szemetesbe dobja...) Sehol nem tartunk Magyarországon a környezetvédelem kérdésében. Egyelőre ritka "csodabogár" az, aki pl. környezetvédelmi témában ír szakdolgozatot főiskolai tanulmányai végén. Szomorú és kiábrándító! A fentiekhez: biztos vagyok benne, ha a betétdíjat bevezetnék, sokan élnének is a lehetőséggel, persze leginkább akkor, ha a nem kéne túl sokat fáradni érte, azaz "minden sarkon" lenne visszaváltó hely, de legalább ott, ahová rendszeresen jár vásárolni.
• Véleményem szerint az emberek egy kicsit jobban odafigyelnének és érdekükben állna /betétdíj/ kevesebb hulladék kerülne a kukákba! Helyeslem és támogatom a törekvéseiket.
• Véleményem szerint az emberek alapvető szemléletén kéne változtatni és a felelősségérzetén, hogy igenis MINDENKIN múlik, hogy milyen a környezetünk, az utcák, erdeink tisztasága,mit hagyunk gyermekeinkre. Alapvető igényként kéne már gyermekkorban megjelennie, hogy szelektíven tároljuk otthon a szemetet (ehhez a lakóhelyhez közeli gyűjtőkre lenne szükség), utcán ne dobáljunk el semmit, és ahol lehet, ne halmozzunk újabb szemetet (pl. ha mindig van nálunk bevásárló szatyor, nincs szükség újra megvenni a sok nylon szatyrot, inkább vállaljuk a sok mosogatást, mint műanyag tányért adjunk a vendégeknek, ne locsoljuk feleslegesen a vizet mosogatáskor, stb.). Úgyhogy szerintem a legfontosabb, hogy először a fejekben szülessen meg a változás, és akkor lehet remélni, hogy a fenti intézkedések eredményre vezetnek.
• Véleményem szerint az elemeket és akkumulátorokat már nagyon sok üzletbe vissza lehet vinni, s tudomásom szerint iskolákban is gyűjtik. Ez talán megoldott. A gumiabroncsról nem tudok ilyen gyűjtést, de eldobált, kihajított abroncsokat még a városban is láttam, a Körös medrében.
• Véleményem szerint a szelektív hulladékgyűjtés szorgalmazása elsősorban állami feladat, jogszabályi szinten lenne érdemes többet tenni érte, és így az ipar, kereskedelem, fogyasztók is érdekeltebbek lennének. Több ingyenes hulladékgyűjtőre van szükség, mert úgy gondolom, hogy ezek fenntartása még mindig egyszerűbb és olcsóbb, mint a szemetet összeszedni, az illegális szemétlerakókat megszűntetni. Szerintem a médiában (főleg a legtöbbek által nézett kereskedelmi csatornákon) kellene népszerűsíteni a szelektív hulladékgyűjtést és a környezetvédelmet, mert a legtöbb fogyasztó nincs tisztában a körülményekkel, lehetőségekkel - nem gondolnak bele a környezetvédelmi szempontokba. Sok termék esetében lenne jó legalább egy minimális betétdíj. Külföldi (főleg nyugat Európai) példákat is érdemes megvizsgálni.
• Véleményem szerint a szelektív hulladékgyűjtés elengedhetetlen, de a kibocsátás csökkentésére is szükség van. Óriási mennyiségű szemetet termel a világ, főleg olyan fejlett országok mint Magyarország, és a dolgok jelenlegi állása szerint az emberi tevékenységek által felgyorsított klímaváltozás drasztikus következményekkel fog járni. Minket ugyan nem fenyeget az emelkedő tengerszint, de az extrém időjárás (szárazság, hőhullámok, normálistól rendszeresen eltérő időjárási jelenségek) nagy hatással lesznek a mi országunkra is. Szerintem szabályozni kéne azt is hogy mit mennyire csomagolnak be. Hogyan legyek tudatos vásárló, ha a kevésbé csomagolt paradicsom osztrák, a dupla annyi csomagolásban lévő és olcsóbb paradicsom pedig magyar? Választanám én a helyi terméket, de ha agyon vagy bugyolálva, akkor nem szívesen teszem. Jó volna ha az ilyeneket is szigorúbban vennék, ha a nagy bevásárlóközpontok és a kis boltok több pénzt kérnének a szatyrokért vagy legalább jobban ajánlgatnák a textiltáskákat a műanyag, soha le nem bomló szatyrok helyett. Az oktatási intézményekben mindehol kellene szelektív hulladékgyűjtés hogy a jövő generációja ezzel együtt nőjön fel, természetes legyen mindenki számára hogy a műanyag flakonokat külön kukába dobjuk a fénymásolásnál elrontott papíroktól. Nálunk az egyetemen (Budapesti Corvinus Egyetem) elemgyűjtő, irodai hulladékgyűjtő és félliteres műanyag flakon gyűjtő is van. Nem tudom ezeknek mi a sorsa, de én abban a hitben használom őket hogy ezzel megtettem ami tőlem telik. Remélem hogy a HuMusz elég embert tud aktivizálni ehhez a kérdőívhez és sok sikert kívánok, sokat támogatjuk a kezdeményezéseiket!
• Véleményem szerint a közös összefogás lenne az egyetlen megoldás. Iskolai kereteken belül pl lehetne a paaírgyűjtés mellett 1-2 nap a környezet tiszitísra is szánni. egy egy adott erdőrészt (ami sajnos a túristál által szennyezett) egy osztálynyi szorgos diák pillanatok alatt meg tudna tisztítani (cserébe inspirációnak pl kaphatnának egy iazolt napot, ugyanis valamelyik diáknak nem elég ha a jó levegőn lehet és nem kell az iskolapadba ülni... sajnálatos módon) evvel lehetne öszökélni őket esetleg a turistaútvonalak mentén és az alkalmi kirándulók által kedvelt helyek közelében szeméttárolókat lehetne kitenni és talán nem lenne lusta 20méterrel arrébb menni (mert sajnos erre is van példa) remélem sikeres lesz ez a megmozdulás
• Véleményem szerint a környezet szempontjából optimális az lenne, ha alap esetben minden termék (konzerv, befőtt, palackos üdítő, stb.) betétdíjas lenne, s a csomagolás gyártói csak az amortizációból származó kiesést termelnék újra. Érthetelen az is számomra, hogy Magyarországon miért nem lehet bevezetni azt a NY-on már többnyire bevett "szokást", hogy az ember újrafeldolgozott papír zacskókba / táskába vásárol, nem pedig műanyagba. Ezt egyszerűen úgy érik el, hogy átszámulva HUF-ba egy papír zacskóért fizetek 0-100 HUF-ot, egy ugyanakkora műanyagért pedig 50-500 HUF-ot. Az emberek így motiválttá válnának, hogy igenis a környezetbarát lehetőséget válasszák. Mellesleg addig, amíg nálunk (Szeged) azt látom, hogy az egy-két helyen található szelektív hulladékgyűjtők tartalmát összeöntik egy kukásautóba, addig nem nagyon van miről beszélni, ami az emberek nézőpontváltását illeti...
• Véleményem szerint a hulladék mennyisége napjainkban az egyik legfontosabb környezetvédelmi probléma. Az embereket rá kell venni valamilyen módon, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtsék, és az újrahasznosításnak ugyanilyen fontos szerepe kell, hogy legyen. Persze ehhez összefogásra van szükség. Az emberek figyelmét fel kell hívni a problémára. Ahhoz viszont, hogy a betétdíjas rendszer ténylegesen hatékonyan működjön, mindenképp egy olyan díjat kell megszabni, ami már megéri az embereknek, hogy visszaváltsák az italcsomagolásokat.
• Véleményem szerint a csomagolási szokásokért és következményeiért elsősorban az ipar/gazdaság/kereskedelem/politika felelősek, mindazok, akik a csomagolóipar érdekeit helyezik a köz (emberek, környezet) érdekei elé, és elvetették a rohanó, autós nagybevásárló, eldobó, pazarló fogyasztói kultúra magvait, amire az emberek sajnos fogékonyak voltak. Az emberek viselkedése jól kiszámítható, és manipulálható, a megvásároltatott csomagolóanyagok pedig súlyos környezeti problémaként jelentkeznek a cső végén. Az így kialakult rossz szokásokat, beidegződéseket és tévismereteket jó irányba fordítani sokkal nehezebb, de nem megoldhatatlan feladat. A jelenlegi utcai szelektív gyűjtős, de a szemétdíjért ugyanannyit (sőt többet) fizetős rendszer alapjaiban hibás, elvi hibás, igazából látszatmegoldásnak érzem. Ez nem állítja meg, sőt nem is lassítja a hulladékproblémáinkat, amely kiterjed minden terméktípusra. Teljesen más alapokra kell tehát helyezni a problémák kezelését, melyben kulcstényező lehet a betétdíj, mindenféle újrahasználat, a termékek/csomagolások környezeti minősítése utáni mértékarányos támogatás vagy büntető "ökoadó", vagyis a fogyasztók anyagi érdekeit és a környezet érdekeit véleményem szerint összhangba kellene hozni. Fülep Teo - http://teo73.freeweb.hu
• Véleményem szerint a betétdíjat italcsomagolások érdekében be lehetne vezetni. Számos szakember, kutató van akik ezt a problémát készek megtervezni, megoldani. De nem olyan sok időre visszanézve az emberiség történetében a természetes eszközök domináltak, egyszerűen meríthetünk történelmünkből. Pénz is lenne rá gondolom. Itt "csak" azokat a vezető embereket, érdekszférákat kellene meggyőzni akik kezében a kulcs van.
• Véleményem szerint a betétdíjas rendszert szervezetten, akár miniszteri irányítás alatt kellene megvalósítani, a környezetei helyzet miatt akár kötelezővé is lehetne tenni idővel.
• Véleményem az, hogy a töménytelen és értelmetlen fogyasztást mindenképpen mérsékelni kellene, hogy az unokáink unokái is egy élhető Földön tölthessék életüket... A szelektív hulladékgyűjtést feltétlenül be kellene vezetni minden háztartásba - bár mostanában félelmeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a megfelelően kezelik ezeket a szétválogatott szemeteket, tehát nem öntik-e össze-, a töménytelen mennyíségű pet palackok, amelyeket nap, mint nap kidobunk, ezek helyett valamit ki kellene találni (pl: visszaválthatóssá tenni, vagy víztisztítós berendezést használni), és számos intézkedést kellene bevezetni a környezetünk érdekében, de akik ezeket a sorokat olvassák azok biztosan jobban tudják nálam. CSAK MINÉL ELŐBB TÖRTÉNJENEK MEG A DOLGOK, NEHOGY TÚL KÉSŐ LEGYEN!!!!!!!
• Véleményem - sajnos kissé szélsőséges - szerint az is megoldást jelentene, ha még ettől is radikálisabban próbálnánk visszaszorítani a mára már túlburjánzott csomagolóipart: mellőzni kellene a nylon szatyrokat, helyettük előtérbe helyezni a textil táskák használatát (bizonyos összeg feletti vásárlás esetén járna a vevőnek például), illetve amit lehet - és azért elég sok terméket lehetne - kimérve árusítani, üvegekbe, illetve sokszor használható műanyag tárolókba.
• Végre!
• Végre fel kellene fognunk, hogy a felelősség a miénk, a FÖLD lakóié. Ez mindekit érint. A fogysztókat, a kereskedelmet, és az államok kormányait. Mi Magyarország lakói is tegyünk meg minden tőlünk telhetőt. Nem olyan nagy munka ez, csak össze kell fogni, és csinálni. Valahol el kell kezdeni.
• Városunkban működik a szelektív hulladékgyűjtés. Úgy, hogy ÉN (azaz az állampolgár) veszek x összegért különböző színű zsákokat, azokba szétválogatom a hulladékot stb. Tehát fizetek azért, hogy elvégezhessem a helyi köztisztasági vállalat munkájának egy részét, újabb munkaerőt felszabadítva, munkanélkülivé téve. Ilyen hülyeséget csak itt és csak velünk lehet megetetni!
• Városi embernek nagyon nehéz a keletkező hulladék elhelyezéséről gondoskodnia. Messze vannak a szelektív gyűjtők és nem is helyezhető el minden oda. Nehéz a viszonylag kisméretű lakásokban szelektíven gyűjteni.
• Válságban be kell fektetni. A természet védelme jó befektetés.
• Valósítsuk meg !
• Valójában nem tudom megítélni, hogy a szelekítv gyűjtés és újrahasznosítás, vagy a betétdíjas, visszaváltható megoldás a környezetbarátabb-e, mivel erre vonatkozóan viszonylag kevés információval rendelkezem. Bár viszinylag logikusnak tűnik, hogy többször jazsnálni valamit kevesebb szeméttermeléssel, energiafelhasználással jár, mint mindig újrahasznosítani. Azt is gondolom, hogy a két eszköz egyszerre érheti el az optimális hatást.
• Valójában minden fogyasztási cikket és csomagolóanyagot folyamatosan be lehet vinni a betétdíj rendszerbe. Még a cigarettásdobozokat is össze fogják szedni a "másodlagos begyűjtők"... Kevesebb csomagolóanyag, tartósabb (hosszabb élettartamú) s egyszerűbb szerkezetű-összetételű termékek előállítására ösztönzi az ipart.
• valóban kezdetlegesnek tűnik a mai szelektiv hulladékgyűjtési szokásunk, ezen fejleszteni kellene. Ausztriában pld. már 3o éve nagyobb odafigyelést tapasztaltam, mint jelenleg itthon.
• Valóban ideje ( nem is a legjobb szó, mert sose szabadott volna idáig jutni, de ha már így alakult...), hogy tegyünk valamit, mert meg esz minket a szemét. Nekem tetszett a régi üvegvisszaválthatós rendszer. Ha nem is lehet minden visszaválthatós, jó ötlet az is, hogy a lemerült akukat és elemeket is ki lehet dobni egyes helyeken. De leginkább arra kéne ügyelni, hogy ne gyártsunk szemetet, Le a műanyaggalés a hasznosíthatatlanságokkal!
• Valamit mielobb tenni kell kornyezetunk vedelmere.
• Valamilyen módon mindenképp motiválni kell az embereket az újrahasznosításra, szelektív hulladékgyűjtésre, stb., és ezek fontosságának felismerésére.
• Valamilyen egyszerű szabályozási eszközzel meg kell oldani azt a problémát, hogy a lakosság a hipermarketekben megvásárolja a termékeket nagy tételben, aztán a göngyöleget a hozzá legközelebb eső kisboltba viszi vissza, amelyik elől a hipermarket egyrészt elszívta, mint vásárlóerő, másrészt többlet munkát okoz, mint göngyöleg visszahordó... Javaslatom: a közület (bolt) többet fizessen és többet kapjon vissza a göngyöleg árából, mint amit vásárlóra háríthat át, illetve ad vissza neki. Csak így tovább, sok ilyen kezdeményezést!
• Valahol el kell kezdeni. Ez egy jó kezdet. És ha elkezdi az ország, akkor már a polgár is úgy van vele, hogy én is tehetek valamit. Egyedül kicsinek érzi magát az ember ehhez, de így könyebben elkezdenek, majd az emberek figyelni a környezetükre.
• Valahogyan rá kell szorítani a fogyasztót arra, hogy vigye vissza, hasznosítassa újra a már elhasznált könnyen jött matériát. Az már bebizonyosodott, hogy az emberek buták és lusták. Meggyőzni őket az ésszerű cselekedetekről nem lehet. Csak a pénzükre hallgatnak (arra is csak akkor, ha nincsen sok nekik belőle, ezért a gazdagokat valami plusz környezetvédelmi adóval is sújtani kéne)
• valahogyan el kell érni, hogy a nálunk jelentősebb mennyiségű szemetet produkáló nemzetek, pl. Kína is hasonlóan gondolkodjék. van ott ilyen szervezet, akivel fel lehetne venni a kapcsolatot?
• valahogy a zacskókat is ki kéne vonni a forgalomból, régen is igen jól működött a papírzacskó, most miért nem?
• Üres konzerves üvegeket és kupakokat különböző boltokban pénzért lehet vásárolni. Ugyanitt miért nem lehet beváltani a használtat, miért csak a szelektívbe dobható?
• Üdvözlöm Önöket. A betétdíj egy hatékony motivációt adhat a fogasztók számára, hogy visszaváltság azt, amit eddig vagy szelektíven gyűjtve ( már ha módukban állt) a hulladékfeldolgozásba juttattak, vagy egyszerűne a könnyebb és "gazdaságosabb" módot választva eltüzeltek. Egyes nagyob áruházak már indítottak hasonló kezdeményezéseket (Tesco), de a prógram fiatalsága okán még én sem igazán ismerem a visszavétel feltlételeit, továbbra is szelektíven gyűjtök. Viszont a pet, és az üveg betétdíjjas visszaválthatóságának általános bevezetése, megkönnyítené a környezetvédők munkáját s érdek alapú környezettudatosságra nevelné a fogyasztókat. A háztartási elektonikai eszközök visszavétele szintén támogatott, s ott a betétdíjjas eljárás helyett inkább egy esetleges kedvezményes vásárlásos megoldást alkalmaznék. Miszerint az adott elektronikai cikk visszavétele akkor valósúlhatna meg ha a fogyasztó mondjuk újjat vásárol az adott cikkből, s egy bizonyos összegért beválthatná régi készülékét. a normál betétdíjjas eljárás, azon okból nem a legjobb megoldás, mivel bevezetésével párhuzamosan megnőne a lakásfeltörések száma is, hiszen könnyebb lenne úgyszúlván bárni mozdíthatót pénzre becserélni "legálisan", s számlával igazolt visszaváltás bevezetése értelmetleni, hisz egy 25 éves televízió készülék esetén ki esély van arra, hogy az anno kapott számla megtalálható. A gumiabroncsok visszaválthatósága szintán motiválóerőként hatna a gépjárműtulajdonosokra, s nem hagynák a tönkrement abroncsokat szanaszét a főutak, s autópályák mentén, hogy ország világ láthassa mennyi a közrnyezetre fordított figyelem országunkban. Gumiabroncsok visszaváltását szervítekkel leszerződe lenne érdemes bevezetni, s meg kellene oldani valamilyen módon, hogy necsak a fogyasztó, hanem a szervíz érdekében is álljon a minnál több visszaváltott használtgumi leadása. Ezesetben is kizárólag új vásárlása estén lehetne elfogadni az autógumikat, helyben a gépjárműről leszerelve, s ezáltal elkerülhető az elmult időkben a válság okán egyer inkább elszaporodó szükségbűncselekmények kockázatának növekedése. Akkumulátorok visszaváltása hasonló módon és feltételekkel. Remélem némileg segítségükre lehettem. További sikeres munkát kívánok! Tisztelettel: Kerekes-Tóth István
• Üdvözlöm Önöket! én Németországban élek már 4 éve és itt tökéletesen müködik ez rendszer. A PET palackokra a kis- és nagykereskedelmi egységekben mint Lidl, Aldi, Penny, már régóta müködik ez a rendszer és az emberek vissza is viszik a müanyag flakonokat. Ha valaki ezeket sajnos eldobja akkor a hajléktalanok gyüjtik össze egykis pénz reményében és viszik vissza. Egy példa, de hát önök ezt biztos tudják. Egy ásványviz 19 Centbe kerül és a betétdíj 25 cent. Tehát sok esetben még a betétdíj drágább is mint maga a folyadék. A Lidl, aldi, Penny boltokban pedik erre a cérlra elhelyezett autamátak állnak rendelkezésre. A vásárlás elött bedobom az üvegeket, kinyomtatva megkapom a bont és akasszánál levonják az összegböl. Nagyon örülnék neki ha ez Magyarországon is megvalósulna egy tisztább környezetért. Üdvözlettel Gyarmati Réka
• Üdvözlöm a kezdeményezést, de tudjuk, ez csak egyik szelete a szemétügynek. A tejet is jó lenne megszabadítani a múanyag zacskótól, meg a sok-sok előre csomagolt árút, aminek így látszólag kényelmesebb a beszerzése, valójában meg bedugítjuk vele környezetünket. És a csomagolás csomagolása, meg a szemét csomagolása... No de, koncentráljunk csak egy rész felé! :) Talán ai iskolai szülői munkaközösségeket kellene célba venni, hogy átvigyék a szellemiséget az iskolai programokba, bevonva a családokat.
• Üdv! Szerintem mindennemü folyékony italok(tej,üditő, konzervféleségek)egészségesebb lenne a korábban 50-70-es évekhez hasonlóan üvegbe palackozni.Másrészt munkahelyteremtésre is serkentene, lenne ujra üveggyár, palackozó. Én nem vagyok hive a müanyagnak, mert minden időben bomlik le belőle a szervezetre káros anyag.
• Utolsó kérdéshez: A szelektív hulladékgyűjtés -- bármilyen formában -- kiterjedhetne az alufólia csomagolókra is. Valamint azokra a göngyölegekre, amik kemikáliákkal szennyezettek pl.: fogkrémes tubus, tisztítószerek és dezodorok (fém) flakonjai stb.
• Utálom, hogy belefulladunk a saját szemetünkbe. Én szelektíven gyűjtöm a szemetet, nálunk a környéken vannak szelektív szemétgyűjtők, de sok helyen nincsenek. A másik probléma, hogy sokszor megtelnek, nem ürítik őket elég gyakran. A szemetet nem elásnunk kellene, elégetnünk, meg kupacolnunk Érden, hanem beruházni olyan modern eszközökre amik fel tudják dolgozni a nagy részüket. Sokan gyűjtik a szemnetet szelektíven, és igyekeznek egyéb módon is kímélni a környezetüket, de sokakat még annyira sem érdekel, hogy ne szemeteljenek az utcán. Ezek nem hiszem, hogy otthon szelektíven gyűjtenének vagy ne dobálnának ki veszélyes hulladékokat. A mentalitáson kellene változtatni. Ha ezen segít a betétdíj, akkor támogatom, de a tüneti kezelést nem tartom elégségesnek. Úgyhogy ez csak átmeneti megoldás. Fontos lenne még ezen kívül, hogy ne legyen minden "eldobható". Például ne cserélgessék az emberek félévente a telefonjaikat. Előbb vagy utóbb megjárjuk. Belefulladunk a szemetünkbe meg a mérgekbe amit a környezetünkbe nyomunk folyamatosan.
• Utálom a fölösleges szemetet!
• Undorítónak tartom ezt az egész rendszert ami van. 89 Ft ért vesz valaki egy üveg ásványvizet (én csap vizet iszom már 35 éve és semmi bajom nincs), majd kidobja a flakont. És hiába a szelektív gyűjtés ha megvesz valaki egy palack vizet az utcán, az nem fogja szelektíven gyűjteni, hanem kidobja. Ha viszont kellően magas a betétdíj, akkor lesznek emberek akik ebből fognak élni, hogy kiszedik a kukából és szépen visszaviszik. Ennek az egésznek viszont csak akkor van értelme, ha a betétdíj elrettentően magas, és központilag meg van tiltva, hogy betétdíj nélküli műanyag palack kerülhessen forgalomba. Amíg lehet betétdíjas és betétdíj nélküli kólát venni, addig nem lesz olyan birka aki betétdíjasat venne.
• újratöltős rendszert szeretnék
• ÚJRAHASZNOSÍTÁS ez régen is működött, ma miért nem, mert több munkával jár?
• úgy vélem, hogy az eldobható csomagolások helyett inkább visszafordítható, vagy minimál csomagolásokra lenne szükség. pl: dobozos tej helyett üveges, a kozmetikai szerek minimál csomagolással legyenek (szer tégelyben, ami papir dobozban és végül celofánban ahelyett, hogy csak tégelyben vannak). javaslom a kozmetikumok esetében a szilárd dolgokat, pl. tusfürdő helyett szappan, testápoló helyett szilárd alapú masszázstömb, szilárd samponok, stb-stb-stb... a szelektiv hulladékgyűjtéshez nem elég az, hogy itt-ott vannak hulladékgyűjtők, hanem azokat sűrűbben kell elhelyezni, rendszeresen kell űríteni, és az emberekben ki kell alakítani a szelektív hulladékkezelés kultúráját. ugyanakkor az emberekben tudatosítani, kézzel foghatóvá kell mindezt az eszmét tenni, hogy érdekeltek legyenek a környezettudatos életvitel kialakításában és megtartásában.
• Úgy vélem ha az emberek többet fizetnek egy termékért, nem feltétlenül fog drasztikusan vissza esni a szemetelés, hiszen egy betétdíjas termék önmagában még nem elegendő egy habitus megváltoztatására (ki nem látott még törött vagy üres sörösüveget az utcán?). A helyes megoldás a szelektív gyűjtés terjesztése lenne, már az általános iskolákban is ezt az életvitelt kéne tanítani, csak úgy mint otthon, a vegyes hulladékgyűjtőket is államilag kéne kicseréltetni szelektívre a kukásautókkal együtt. Ha ez megváltozik nem csak a betétdíj felesleges kifizetését kerülhetjük el, de a környezetvédelmi felfogás is természetesebb lesz a nem betétdíjazható témákkal együtt.
• ugy tunik a mai fogyasztói társadalomban, csakis pénzzel lehet hatni az emberekre -igy mindenképpen a magas betétdíjak bevezetése mellett érvelek, ugyanis azt látom, ez lenne az egyetlen ösztönző erő, hogy az emberek tényleg komolyan vegyék a dolgot és valóban müködjön a visszaváltás elve. remélhetőleg egy bizonyos idő elteltével már berögzödne, szokássá válna és így talán javulna szemét-helyzet is.
• Úgy tudom a raklapot vissza lehet vinni, "betétdíj" fejében. Az akkumulátor, gumiabroncs, elektronikai eszközök esetében, ha nem betétdíjat,de az új termék vásárlására szóló kedvezményt érdemes lehet beépíteni. Amennyiben pénzt adnának pl. a gumiabroncsért, feltehetően elszaporodnának az abroncs lopások. Ebben a formában akár gumiabroncs, akku, elektronikai hulladéklerakóvá is válhat az ország. A betétdíj, olvasatomban arra vonatkozik, hogy a "göngyöleget" tisztított formában újrafelhasználják, az általam felsorolt termékekre nem ez a jellemző.
• Úgy látom, hogy lusták és buták az emberek. Lakásunknál a "vegyes" hulladékgyűjtő mellé helyeztek szelektív papír és műanyag hulladékgyűjtőt. Ennek ellenére sokan továbbra is a "vegyes" gyűjtőbe dobják a műanyagüveget, pedig csak 1 lépéssel kellene többet megtenniük. Talán, ha pénzt kapnának érte, akkor visszavinnék az üzletbe, bár ez több energiát igényelne. Sokan nem is gondolják, hogy mennyire fontos lenne a szelektív hulladékgyűjtés.
• Úgy hiszem,sok ember egyetért azzal,hogy a betétdíjas rendszer sokkal jobb volt és lenne,de senki sem tudja,hogy hova forduljon ezügyben-még én sem tudtam volna,ha nem jön ez az email...Azt gondolom,az ipar,a kereskedelem és végsősoron az állam hibájából sem valósult meg eddig,hogy ezzel a témával érdemben foglalkozzanak.Mindenkinek csak annyit kéne tennie a környezetéért és a természetvédelemért,amennyit egy karnyújtásnyira meg tud tenni..és akkor látható eredmény is születhetne végre!nagyon jónak látom ezt a kezdeményezést!
• Úgy gondolom,hogy mindannyiunk felelősége a környezetünk óvása, az intelligens emberek ezt megértik és eszerint cselekszenek a kevésbé intelligens emberekre pedig csak úgy lehet hatni, hogy tettükért bizonyos ellenszolgáltatást kapjanak. Ebben segít a betétdíj is, mivel bizonyos társadalmi rétegeknek nincs szüksége arra az 50 Ft-ra, amit e díj jelent, de bizonyos embereknek, főleg a mai helyzetben igen nagy szüksége lehet rá, ezért ezek az emberek összeszednék és a gyűjtőhelyre szállítanák az esetleg út szélén heverő darabokat. Javasolnám, hogy szervezzünk ezekre a veszélyes és újrahasznosítható hulladékokra lomtalanítást, ahol csak kizárólag ezeket a feleslegessé vált tárgyakat lehetne kitenni.
• Úgy gondolom, hogy nem a betétdíj összege, nagysága lenne a lényeges, hanem az, hogy a betétdíjas termék (betétdíj nélkül) olcsóbb legyen az ugyanolyan nem betétdíjas terméknél. Teljesen mindegy, hogy a 2l-es kóláspalack mennyit ér. Ha a visszaváltható betétdíj nélkül 250 forint a nem visszaváltható meg 270, akkor az emberek a betétdíjast fogják venni, mert olcsóbb.
• Úgy gondolom, hogy ha bármilyen terméken betétdíj van, kevesebb ember dobja el meggondolatlanul. Lassan elbotít minket a hulladék, valamivel csökkenteni kell a mennyiséget.
• Úgy gondolom, hogy a régi szokásaimmal ellentétben manapság már egyre ritkább az, hogy betétdíjas üdítőt vásárolok, mivel gyakran kényelmi szempontok alapján választok, vagy pedig az a márka nem gyárt betétdíjas italt, amit fogyasztok. Rengeteg a műanyag, eldobható palack, és sajnos leginkább az ásványvizekre igaz ez, amit ma már szinte mindenki vesz.
• Úgy gondolom, hogy a legnagyobb probléma a hulladék mennyisége, ezen belül pedig nehezen vagy nem hatékonyan feldolgozható (újrahasznosítható) anyagok nagy mennyisége. Ahhoz, hogy a magyar társadalomban eredményt lehessen elérni, csökkenjen a szemét, egyszerre kell figyelembe venni szociológiai, pedagógiai, társadalomkezelési, hulladékgazdálkodási, gazdasági és jogi stb.szempontokat is. Véleményem szerint kistérségi-kisközösségi összefogásra van szükség. Az ember abban változik könnyen, amiben a hozzá közel állók példát mutatnak neki. A gazdasági szereplők igényeket és vágyakat elégítenek ki, amit sokszor ők generálnak, de ennek nem feltétlenül kell így maradnia.
• Úgy gondolom, hogy a gyártókat és a forgalmazókat is érdekeltté kellene tenni a göngyöleg visszavásárlásban pl: áfa visszatérítéssel vagy a visszavásárlási forgalom arányában adó elengedéssel.
• Úgy gondolom, hogy a betétdíj szélesebb körben való bevezetése elősegítené azt, hogy az emberek értékeljék a csomagolást és így nem lenne mindegy számukra, hogy a kukába dobják vagy pedig vissza vigyék az üzletekbe ahol vissza kapnák a betétdíj összegét. Szerintem ez most, a válság idején könnyen megszokható lenne mindenki számára.Hiszen mindenki a spórolni szeretne.
• úgy gondolom, ha ez emberek látják a költségét annak, hogy viselkedésük következménye mennyibe kerül, jobban motíválhatóak / rákényszeríthetőek a kedvező cselekvésre. ez igaz mind pozitív, minde negytív értelemben. pozitívan értékelik, ha visszakapnak betétdíjat, és ebből jövedelmük származik. ha pedig nem váltanak vissza semmi, de erősen van kommunikáva mennyit veszítenek ezzel, előbb utóbb ráállnának a visszaváltásra, hogy minimalizálják a lehetséges veszteséget.
• Úgy gondolom, értelmes kezdeményezésről van szó, csak abban nem vagyok biztos, hogy mindenki megértené, miért lettek drágábbak az italok (vagy akár más termékek) hirtelen (akárcsak 10 Ft-tal is). Elég nagy és széleskörű tájékoztatásra lenne szükség, hogy mindenkihez eljusson a megfelelő információ. Ezzel talán azokat is rá lehetne bírni a szelektív hulladékgyűjtésre, akik eddig nem vették a fáradságot, hogy legalább a különböző palackokat elvigyék az adott konténerekhez. Sok sikert kívánok a HuMuSz-nak a jövőben is.
• Úgy gondolom a természetünk és környezetünk védelme érdekében minden társadalmi- és ipari szervezetnek és magánszemélyeknek össze kellene fogni.Sokat vezetek,az ország több területén megfordulok, de nagyon kevés helyen tudok megállni úgy,hogy hogy ne szeméthalmok fogadnának az útszélén.Ezért ne csodálkozzunk azon, hogy olyan a megítélésünk amilyen a külföldiek részéről!
• TV-ben stb kellene nepszerusiteni egy-ket "orult"-et, akik viszik magukkal sajat cseszejuket, tejeskannajukat, kosarukat... mint a regi szep, szennyezes elotti idoben.
• Tulajdonképp az embereknek ösztönzés kéne, hogy ne dobálják szét. De mástól is ezt látják így miért ne? Kissé birka törvényű, de így van. De ha valaki környezetében rend van ő is igyekszik törekedni a rendre, ha azt látja más inkább beváltja ő is próbálja azt tennii. A betét díj bele lehetne foglalva az üvegbe így nem lenne plusz teher a kereskedőknek sem, de a fogyasztó sem érezné magát károsodottnak az emeléssel és tulajdonképpen visszakapná az emelt összeget.
• Túl sok az olyan szemét, ami kis ésszerűsítéssel elkerülhető lenne. Túl sok a felesleges csomagoló anyag. Főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy létezik növényi alapú lebomló csomagolás is, ami például az élelmiszereknél, ahol gyors a forgás, azaz a csomagolás és a megvásárlása között, illetve az elfogyasztását is ide vesszük, szóval viszonylag rövid idő telik el, ami bőven belefér a 45 nap alatt elbomló csomagoló anyagba. Sajnos sokan vannak akiket ez nem érdekel, nem szívügyük, de ők a közömbösek, akkor is azok lennének, ha a csomagolás környezettudatosan lenne megoldva. Akkor az a része nem érdekelné őket, hogy "bio" a csomagoló anyag, ahogy most az nem érdekli, hogy felesleges műanyagokkal telik meg a kuka. Sok sikert! Ui: én cukros-édesítőszeres-színes folyékony izékat nem csomagolnék semmibe, nem is gyártanám. :)
• Túl sok a szemét Magyarországon a szó szoros értelmében is, na meg másképp is....
• Túl sok a műanyag csomagolás. Mindent bezacskózunk, stb., s ezzel rengetek szemetet termelünk fölöslegesen. Járhatnánk ugyanúgy piacra, mint régen, s vászonszatyrokat is használhatnánk, avagy néhány nylon zacskót és szatyrot újrahasznosíthatnánk magunknak kidobás helyett. Pl. az én kabátzsebemben mindig van egy nylon zacskó, s ha épp tépnék le egyet valahol a boltban, vagy a kiszolgáló nyújtana egy újat, ahelyett inkább az enyémet veszem elő.
• Túl bonyolult a betétdíj.
• Tudomásom szerint Németországban a fém italosdobozok is betétdíjasak. Ausztriában saját tapasztalom szerint egy kiválóanan szervezett szelektív hulladékgyűjtés, szállítás és feldolgozás működik. Ezeket az országokat ajánlanám példaképnek a rendszer kialakítása érdekében.
• Tudatosság!
• Tudatossá kell végre tenni az emberiségnek, hogy amíg ilyet vásárolunk, addig magunk alatt vágjuk a fát. A műanyag több száz év alatt bomlik le, legyen az zacskó vagy palack. Több országban vannak már városok, ahol a műanyag zacskót betiltották, szerintem idő kérdése és a műanyag palack is erre a sorsra jut. A legésszerűbb a műanyag palackok és zacskók betiltása lenne, ameddig ez nem következik be, addig én nagyon magas betétdíjat vetnék ki. Megjegyzem, hogy én is használok minimális mennyiséget a műanyag palackból és zacskóból, próbálom tudatosan elhagyni ezeket, de nyilván hatékonyabb lenne ennek a visszaszorítása, ha pl. plussz 200 Ft-ba kerülne az ital a betét miatt, és a zacskót is 200 Ft-ért adnék a boltokban! Üvegre is nyilván lehet kivetni, de talán ott alacsonyabb is elég lenne. Szerintem a szelektív gyűjtés oké lehet, de csak akkor, amikor az emberek már megértették, hogy a műanyag mit tesz a környezettel, addig nagy betétíjak kellenének, és amikor M.ország környezettudatossá válik, akkortól lehet a szelektív gyűjtést alkalmazni.
• Tudatosítani kell az emberekben, hogy tarthatatlan az a fogyasztói lét, amelyikben naponta eldobnak egy műanyagpalackot és felhasználnak 3-5 stb műanyag zacskót-szatyrot. Még mindig nem minden boltban kerül pénzbe!
• Törvényt hoznék arról, hogy minden üzlet köteles minden csomagolóanyagot visszavenni. Vagyis hagyhassam ott vagy vihessem vissza a csomagolást. Ez minden termék árát közelítené a reálishoz, mert a hulladékkezelés költsége beépülne az árba. Igazságos lenne, mert minden kereskedőt egyformán terhelne. Érdekeltté tenné őket az értelmes csomagolású áruk beszerzésében. A kereskedelmi munka jelentős részben hulladékkezelést jelentene. A kereskedőnek fizetnie kellene a szeméttelepre hordott ömlesztett szemétért, az újrafeldolgozoottért pénzt kapna. Előbbi fedezné az utóbbit.
• Törvényben kell kötelezni az italgyártókat (palackozókat) és a boltokat a visszaváltásra különben semelyik fél nem fog tenni semmit. Németországban sem történt semmi amikor meghozták a döntést a hulladék csökkentéséröl. 2 évet kaptak a palackozóüzemek hogy átálljanak a visszavételre , de nem volt változás amíg törvényben nem kötelezték öket erre. Azóta nincs szemét a parkokban, erdökben.
• Történjen már valami! Legyen több szelektív hulladékgyűjtő hely! Mert a legközelebbi is túl messze van ahhoz, hogy oda elvigyem a szemetem!
• Törekedni kellene a kevesebb hulladékot előállító csomagolásra, ill. minden hulladékot minimálisra kellene csökkenteni, a meglévőt pedig szigorúan újrahasznosítani. Én azokat a településeket is valamilyen módon rávenném, hogy a település környékén sem legyen illegális szemétlerakó hely. Sőt egyes kerületekre is le lehetne bontani. Ha a célt nézzük, nem is olyan borzasztó lenne. :)
• Törekedni kell, a hulladék menniségének a csökkentésére. Az újra feldolgozható anyagok arányának növelése. Az újra feldolgózás támogatása. Ha az újrahasznosítás gazdaságos lesz, akkor a begyüjtéis hatékonyabb lesz.
• Tőlünk nyugatabbra ezt már megoldották és működik. Én legutoljára Svédországban láttam PET palack visszaváltó automatát.
• Tökéletesen egyetértek a kezdeményezéssel, az lenne a javaslatom, hogy létesítsünk Magyarországon olyan hulladékfeldolgozó üzemeket, amelyek egy-egy fajtájú szemetet dolgoznak fel. Ezek természetesen újrahasznosítók is lennének egyben. Ez a megoldás új munkahelyeket és élhetőbb környezetet eredményezne a magyar emberek számára. Tisztelettel, Fajd Bence Magyarok Szövetsége
• több termék visel elég magas termékdijat, pl. akku, gumiabroncs, elemek stb, ami végül is a környezetvédelmet, az ártalmatlanitást szolgálja, mig a betétdij az egyszerü hasznositást.
• Több szelektívhulladék gyüjtő kellene,illetve támogatni kéne a telepítésüket. Én Vát községben Vas megyében élek,és sajnos pénz hiányában nincsen szelektív hulladékgyüjtés a faluban. Szivesen vennénk ha ebben a konkrét ügyben is segítséget kapnánk,mert rengeteg müa.flakon a kazánokban,illetve a kertben rakott tűzben végzi................ Az önkorinak sajna nincsen rá pénze.....................
• Több probléma is felmerül az ügyben, az egyik, hogy a szelektív gyűjtés nem gazdaságos, ezért szükség van valamiféle működőképes támogatási rendszerre. Másrészt az emberekben tudatosítani kell, hogy a környezet hosszútávon érték. Sajnos ezt a társadalom nagy része hajlamos elfelejteni a rövid- vagy középtávú anyagi hasznot hozó "akciókkal" szemben. Igazából ezért tartom közös felelősségnek a hulladékgyűjtést. Felelős a kereskedelem, mert nem támogatja az olyan technológiákat, amelyek kevesebb környezetterhelést jelentenek, csak az olcsóságot veszi figyelembe, felelős az állam is a megfelelő rendszer kidolgozásában, de a legnagyobb felelősség azoké a fogyasztóké, akik egyszerűen nem törődnek az üggyel.
• Több olyan hely kéne, ahol a petpalackokat jelképes összegért de tényleg szelektíven gyűjtésre visszaveszik. Ezen kívül szerintem nagyon jók az újból használható visszaváltható, valamint üveges kiszerelésű termékek
• Több környezetre káros hulladékot termelő termékre is termékdíjat kéne bevezetni, már csak azért is mert mondjuk így a hajléktalanok egzisztenciális problémáik megoldása érdekében gyűjthetnék ezeket pénz fejében így már a város menti erdőkben, parkokban, stb.
• Több iskolai gyűjtést rendeznék ahol a gyerekek (akik otthon ezzel nem találkoznak) jó példát látnánk és vinnék haza a tapasztalatokat.
• Több európai országban ez a rendszer már nagyon jó működik (pl.Németországban), itt is sürgősön be kellene vezetni, hogy kevesebebb legyen a szemét.
• Tisztelt Szervezők! Örömmel csatlakozom kezdeményezésükhöz, bár (sajnos) a sok 10éves tapasztalatom nem arra enged következtetni, hogy a szelektív gyűjtés mellett ez a fajta betétcsere az ország lakosságát nagyon "érdekelné"... Kár, hogy a gyerekeket ma már nem nevelik 3-4éves koruktól a hasznos dolgokra, pl. a környezetbarát életmódra... Lehet, hogy előbb a mai 20-30 éveseket kellene "átnevelni"?... Mindenesetre, szerintem is gátat kell már szabni az emberiság "rombolásának", amit a természet ellen cselekszik. Remélem, hogy vannak még (legalább a korosztályomban, a lassan 60évesek között) olyanok, akik támogatásukkal segítik ezt a kezdeményezést. Sok sikert kívánok, eredményes "kiállást" a környezetünk védelméért! Üdvözletttel Jakab Katalin
• Tisztelt Szervezők, A kereskedelem nagyrésze multik kezében van. Visszaélnek a hatalmukkal, a profitot kiviszik. Szigorú állami szábályozással vissza kell szorítani a multiláncok hatalmát és "szerepet" és felelősséget kell adni nekik a környezetvédelemben is. Közösségi pénzből hazai kereskedelmi láncokat kellene építeni a régióban (pl. a Horvát tengerparton) ami csatornát jelent a hazai termelők magas minőségű áruinak a fizetőképes piacokra. Üdvözlettel: Tisótzki István
• Tisztelt Kérdezőbiztosok! Kezdeményezésük számomra nagyon szimpatikus, de mérnökemberként nem az érzelmeimre, hanem inkább a tiszta tényekre szeretnék hagyatkozni, mielőtt a véleményemet az üggyel kapcsolatban kifejteném. Szeretném tudni, mi milyen környezeti terheléssel jár, hiszen az újratölthető csomagoló anyagok és egyéb "hulladékok" összegyűjtése, szállítása, tisztítása, megsemmisítése szintén környezeti károsodást eredményez. Döntésem előtt tudni szeretném, hogy mi, mivel jár, és az érzelmek szerinti döntés helyett a ráció adta, és VÉDHETŐ érveket szeretném tudni. Kérem, hogy levelemet ne a kezdeményezésük rombolására való törekvésnek vegyék, hanem jóakaratú informálódásnak. Hangsúlyozom, nem rossz akaratú vagyok, hanem realista. Az érzelmek helyett a TÉNYEK döntsenek, amik, minden körülmények között, és bárki előtt védhetőek. A lobbik is tényekre alapozva támadhatóak. Ha ez hibádzik, a támadás le fog pattanni, és a kezdeményezés hiteltelenné fog válni, amit szerintem Önök sem kívánnak. Mivel véleményemet csak az Önök által kötelezően kitöltendő kérdések után tudom elküldeni, ezért kérem, hogy azokat NE TEKINTSÉK ÉRTÉKELHETŐNEK, MERT CSAK ELVIEKBEN ÉRTENDŐK.. Jóakaratú megértésükben bízva maradok tisztelettel Herczeg Tamás
• Tisztelt HuMuSz! Nagyon fontosnak tartom a környezetünk teljes védelmét! Környezetvédelmi Technikusként végeztem sajnos nem a szakmámba dolgozom de attól még a környezetvédelem nap mint nap jelen van az életemben és törekszem hogy a családom és a barátaim életében is szervesen jelen legyen a környezettudatos gondolkodás! Minden megmozdulást ami a természet,környezet védelmét támogatja nagyon jó dolognak találom és részt veszek benne, mert ugy gondolom ez a kincs ami körülöttünk van a természet, növények, állatok,tájak,levegő,víz,talaj...........stb a legnagyobb kincs az életünkben és vigyáznunk kell rá! Bevallom öszintén erre a kérdőívre ugy bukkantam rá most a neten hogy a hulladékból készíthető játékok után böngésztem! Fantasztikus kreatív ötletek vannak és nem is gondoltam hogy ilyen sok féle játékot lehet készíteni a gyerköcöknek a "jövő reménységeinek". Annyi ötlet van hogy szerintem érdemes lenne egy tartalmas könyvbe foglalni! De vissza kanyarodva az eredeti témára a hulladékra! Az öszinte véleményem az hogy: ez egyre sürgetöbb probléma amira nagyon gyorsan megoldást kell találnunk, mert különben belefulladunk a szemétbe vagy az égetés által szennyezett levegőbe. Ugy gondolom a szelektív gyüjtés nagyon jó dolog és folytatni kell söt el kell érni hogy minnél többen gyüjtsenek szelektíven! Viszont ezt nagyban elősegíti ha több termék betétdíjas lenne. A komposztálás is jó dolog és szerintem járható út de nem old meg mindent, attól még sok hulladék marad és ÚJBÓL TERMELŐDIK! A hulladék elégetését és a depon való lerakást egyáltalán NEM tartom járható útnak! Mivel a hulladék égetésével rengeteg szennyező anyag kerül a levegőbe akár milyen jól felszerelt az az égető és ráadásul a mért adatok amik jóval meg haladják a határértéket könnyen manipulálhatók és sokszor meg is teszik ezt! És a manipulált értékekkel kábítják a civileket! Sajnos erre van saját tapasztalatom ezért merem állítani hogy igy van! A depon való lerakást is el kell felejteni.........könyörgöm még hány szemét heggyel akarjuk körbe venni magunkat?! "Már lassan tájképpé válik".......és nem beszélve arról hogy a földbe és ez által a talajvízbe mennyi szennyező anyag kerül a lerakott veszélyes hulladék által. Ezért szerintem az egyetlen kívezető út az ha sokkal több hangsúlyt fektetünk a MEGELŐZÉSRE! Igaz ez egy hosszú távú program de talán mire unokáim lesznek kevesebb szemét lesz és "fellélegezhet" egy kicsit a föld és mi is. Kevesebb csomagoló papír,vissza váltható üvegek,kevesebb müanyag PET palack inkább az üveg palac részesítése előnyben,müanyag táskák és kukászsákok helyett vászon anyagból készített termékek, felejtsük el az eldobhatós pelenkát..............és még sorolhatnám! A pelenkáról pár szót szeretnék irni. Nos még nincsenek gyermekeim de a völegényemmel szeretnénk nem sokára! Sokat beszélgettünk az eldobhatós pelenkáról. Arra jutottunk hogy ma már nagyon praktikus mosható pelenkákat lehet kapni amit több gyerek egymás után is elhordhatja........... Össze hasonlítottuk a müanyag eldobható pelust a vászon mosható pelussal és arra jöttünk rá hogy gazdaságosabb olcsobb összeségében, több gyerköc hordhatja egymás után,kevesebb a szemét és még börbarátabb is mivel puha vászon és pamut. Igy nálunk a mosható vászon pelus nyert! Csak az a baj hogy rengeteg anyuka nem igy gondolja..................érdemes lenne rájuk hatni............mivel egy baba mire szoba tiszta lesz több tonna szemetet gyárt nem beszélve arról hogy ez rengeteg pénz kidobás az ablakon. Ugy gondolom ha többen használnának mosható pelust és kevesebb igény lenne az eldobható pelusra akkor a gyártó is át állna a mosható pelenka gyártására mivel mindenkinek ez kell...........és ez minden termékkel igy van szerintem. Még nagyon sok ötletem lenne, de nem akarom untatni ezzel önöket! Remélem válaszom megfelelő és kielégítő volt Önök számára! További sok sikert kívánok áldozatos munkályukhoz! Üdvözlettel: Erika
• Tisztelt HuMusz! Közös összefogásra van szükség. Csak az állam felűlröl nem tudja a problémát megoldani. Olyan helyen élek ahol 25 év alatt hatalmas szeméthegy épült és egyszerűen befedték földréteggel. A hasonló helyeken külföldön stadionokat építenek, de meg lehetett volna a hegy kiépülését akadályozni, ha szemét feldolgozásból valaki anyagilag is tudna hasznot húzni, mert itt alapvetően ezzel van a baj. A fogyasztókat is érdekeltté kell tenni abban, hogy a betétes terméket ára alacsonyabb legyen, mert plusz energiát nem sokan szeretnének a hulladék újrahasznosításba fektetni. Nem szabadna pl. mindent nejlonba csomagolni, viszont amit elkerülhetetlen abba tenni, azt lebomló műanyagba tegyék. Az állam tudja pénzzel ösztönözni a hulladékújrahasznosítást és erre egy iparág is épülhetne. Valójában azomban a köznépet kellene arról meggyőzni, hogy miért kell újrahasznosítani. Miért lesz jobb, ha nem szeméthegyek mellett kell élni... Méert lesz jobb, ha a gyerekeink nem csak az Ablakzsiráf könyvből fogják az erdőt ismerni... Miért kell, hogy az állam a vasuti utazást olcsóbbá tegye mint az egyéb járművön való közlekedést... És a tömegközlekedés mellett a kerékpár használata nemhogy környezetbarát, hanem még egészséges is. Ezeknek a fontosságát a észak-nyugati országokban pl.Hollandiában már nagyon régen felismerték, és a kerékpárutakat nagyon széleskörben kiépítették. A kreszben pedig elsőbbsége van a kerékpárral közlekedőknek (lásd Amsterdam). (Ezzel a hazai kerékpárgyártást is fel lehetne lendíteni.) Üdvözlettel: Széplábi Csilla
• Tisztelt HuMuSz! A kezdeményezéssel egyetértek, ennek ellenére szeretném megjegyezni a következőket: Amennyiben egyszerre kapható betétdíjas és nem betétdíjas csomagolásban ugyanaz a termék, ne lehessen drágább a betétdíjas, mint az nem betétdíjas változata - azonos áron kerüljenek forgalomba. Jó lenne valamint, ha lehetőség lenne nagyobb kiszerelésben vásárolni termékeket. (pl. ásványvíz 5 literes kiszerelésben)
• Tisztelt Humusz, én XI.ker. lakos vagyok, Kamaraerdőn lakom, részt szeretnék venni a komposztáló programban. Eddig is komposztáltam, beforgattam a keletkezett növényi hulladékokat.
• Tisztelt Címzett! Komoly problémának tartom a környezetszennyezést. A fiatalabb generációk és néhány kisebb társadalmi csoport esetében a környezettudatos nevelés is szerepet játszhat a problémák kezelésében. A tömeg számára azonban a gazdasági érdekeken, "pénztárcán" keresztül történő meggyőzést látom kivitelezhetőnek. Mivel a szabályozások megalkotása az állam feladata, ezért a felelősség és a megoldás is hatósági kezekben van. Civil szervezet nyomást tud gyakorolni, ahogy ezt a másik oldalon az ipar és a kereskedelem is teszi, de a felelősség a törvényhozóé. Csomagolóanyagok tekintetében meggyőződésem, hogy kis odafigyeléssel (van nálunk táska, amikor bevásárolni megyünk) tudunk tenni, illetve nem ártani a környezetünknek. További problémának tartom fogyasztás tekintetében a szállítási okozta környzeteszennyezést. Gondolok itt a napi fogyasztási cikkek nagy távolságra történő szállítására, és az ezzel okozott környezetszennyezésre. Az üzemanyag árában ez valamilyen mértékben benne van, de véleményem szerint ez a mérték nem fedi a környzeti költségeket. Munkájukhoz sok sikert és kitartást kívánok! Üdvözlettel: Székelyné Salamon Ágnes
• Tisztelt Cim!En Nemetorszagban elek es ott hatekonyan müködik ez a rendszer.A bevasarlo üzletekben automatak veszik vissza a müanyag flakonokat 25centert.Azonnal össze is preseli.A sörös üvegeket egy masik automata veszi be ezt 8centert.A többi italos üveget bor palinka pezsgö es beföttes üveget egy szelektiv üveg gyüjtöbe kell bedobni szin szerint valogatva.Ezek a gyüjtö kontenerek nagyon sok utcaban megtalalhatok.Az elhasznalt elemeket szinten a bevasarlo üzletekben lehet elhelyezni az erre a celra kialakitoott tartokba.Kivanom hogy akciojuk jarjon szerencsevel es mielöbb bevezessek ezt a hasznos dolgot Magyarorszagon is.Üdvözlettel:Aniko Toth.Wesseling.
• Tisztelt Cím! Az ipari hulladék újra hasznosítása a magyar ember számára alapvető és természetes. A nyugatbalkáni latin népek azok, akik csak egyszer használatosban tudnak gondolkodni. Ennek megfelelően sem javításukra, sem újra hasznosításukra még csak gondolni sem tudnak. Azok az anyagok jelentős energia bevitellel készültek. Ugyan úgy, mint a nagyon értékes nyersanyagból előállított műanyag termékek, például a flakonok, csomagoló anyagok, vagy a fém italos dobozok, mely dolgok hulladékként kezelhetetlenek és a kiszolgáltatott, vétlen lakosságra hárítják a megoldást. A profittal pedig futnak előlünk. Kösz, üdvözöl: Tityó!
• Tisztelt Cím! A véleményem: Mindent túlcsomagolnak. Nagy dobozba, kis dobozba műanyag vagy papír csomagolásba van rakva minden. Többszörösen. Miért kell egy doboz gyümölcsös yoghurt elfogyasztásakor ennyi műanyagot termelni? Hogy abba, meg a tejfölös dobozokba növesszünk növényt? Ugyan már. A csomagolóanyag-gyártóknak is ötletelniük kellene, hogy hogyan lehet helyettesíteni bizonyos anyagokat, melyeket ráadásul nem is lehet nagyon újrafelhasználni (konzerves doboz és társai). Köszönöm, ha figyelembe veszik a véleményem. Még a betétdíjhoz: ha több dologra lesz betétdíj, akkor figyelni kell jobban a szelektív szigetekre!!!!!!! A hajléktalanok így is felforgatják az egészet egy-egy üvegért, hát még akkor! :-( Ha sok mindenre betétdíjat tesznek, az biztosan megteszi a hatását a lakosság körében, főleg ilyen gazdasági helyzetben. Csak még azt is tisztázni kellene a boltosokkal, hogy ne iszonyú csúnyán nézzenek az emberre, mert vissza mert vinni 3 üveget. Márpedig ez sajnos manapság így van. Sok sikert minden résztvevőnek!!!! Egy aktív környezetvédő.
• Tisztán látszik, hogy a betétdíjas rendszer szükséges. Szerintem azonban a visszavett üvegek utrán a kereskedelmi egységnek hányadot kellene juttatni, hogy nekik is megérje.
• Tiszta, vegyi szennyezettség nélküli ételekből szeretnénk testünket felépíteni.Ha kezdetben embertársaink környezettudatos figyelmét csak betétdíjakkal tudjuk aktivizálni, tegyük meg!
• Tetszik a kezdeményezés, lassan ellep minket a szemét! A szelektív gyűjtés nem kötelező, épp ezért nem is működik kellőképpen, mert Magyarországon a megfelelő kultúra nincs meg hozzá, az emberek egy részét nem érdekli. De ha már pénzről van szó, az már más!
• Tetszik a kezdeményezés és egyet is értek vele, a baj a fogyasztóknál van! Addig amíg a fogyasztók zöme, úgy gondolkodik, hogy a másik sem gyűjt szelekítven, akkor én miért? Addig amíg az öregek közlik, hogy 30 év így csinálom, most miért változtassak? Addig, amíg "nem érdeke" a személynek, hogy szelektíven gyűjtsön, addig nehéz lesz! Motiválni a fogyasztókat, meg talán úgy lehetne, hogy ha betétdíjas lenne sok termék, ami ez által olcsóbb is lehetne, akkor talán többen lennének hajlandóak a szelektív gyűjtésre! (Na persze nem környezetvédelemből, hanem a betétdíjért!) Csikós Zsuzsa
• Tetszik a betétdíj ötlete, ami ezáltal előremozdítaná a szelektív hulladékgyűjtést, de a kibocsájtás csökkentése egyaránt fontos lenne. (Az újrafelhasználáshoz mégtöbb energiát használnánk, pl üvegek elmosásánál ugyancsak káros anyag, lé keletkezik. ) De remélem sikerül változást elérniük, sok sikert hozzá.
• Termékdíjas tételekre nem látom indokoltnak, jóllehet még ne működik korrektül a rendszer. A konzerves üvegek és az 1 liter alatti PET palackok a magas import-hányad miatt nem illeszthetők szortimentbe, avagy a házi mosás és áztatás jelentős vízfelasználással jár, igy a szelektív gyüjtés a legcélravezetőbb. Az egy liter feletti PET homogénnek és tisztának tekinthető a használat után, igy a kezelése (visszaváltás során) közegészségügyi problémát nem vet fől. Az adott szortiment azárt választandó el az 1 l alattiaktól, mert azok összetétele és szennyezettsége nem homogén.
• Teljesen egyetértek. A raklap kicsit más téma, mert legalább eltüzelheti, akinek van miben. (na, ez is egy érdekes téma lenne, mivel fűtsünk...) Várom nagyon, mikor lesz már, hogy legalább a patyolattisztára mosott/mosható abszolút szabvány befőttes üvegek esetében lesz jól működő visszaváltási rendszer. Sok sikert, kitartást minden Hu-Musz munkatársnak. M.É.
• Teljesen egyetértek a vázolt gondolatmenettel.Lassacskán elborít minket a szemét és mi pedig szépen lassan bele fogunk fulladni.Nem csak szeméttárolók és szemétégetők telepítését kellene elsősorban szorgalmazni,hanem azt, hogy eleve kevesebb szemétmennyiség keletkezzen az ipar és a kereskedelem "áldásos" működése során.Természetesen jelenleg nem lehetséges a nullára redukálni a szemét kialakulását,ez elkerülhetetlen velejárója a gazdaság vérkeringésének.Viszont nem szabad megengedni azt sem,hogy hihetetlen mennyiségben felhalmozódva lehetetlenné tegye a mindenapi életünket.Nem csak a mennyisége a gond,hanem a minősége is - mérgező anyagoktól hemzseg! - aggasztó jövőképet vázol elénk.Nem csak az ipar felelős kizárólag ezekért - hiszen ő annyit termel,amennyit igényel a gazdaság - hanem a gazdasági élet valamennyi szereplője (állam,ipar,kereskedelem,fogyasztók stb.).Persze az is igaz,hogy amíg valaki illetve bizonyos érdekcsoportok óriási hasznokat halmoznak fel a szemét létezéséből,addig nehezen lesz keresztülvihető egy drasztikus reform a szemétkérdést illetően.... A betétdíj bevezetése mindenképpen fontos anyagi bázist képezne ahhoz,hogy a változás elindítható és a fejlődés hosszú távon fenntartható legyen.Gondoljuk csak végig,hogy egy átlagos család (4 fő) csak üdítős,ásványvizes palackokból egy hónapban mennyit dob a kukába! A darabszámot megszorozva a magyar családok számával és a betétdíjjal akkor látható, hogy kellő anyagi háttér rendelhető a feladatokhoz.
• Teljesen egyetértek a kezdeményezzéssel. Nevetséges, hogy az állami szabályozás a gazdasági szféra nyomására éppen az ellenkező irányba mozdult el az utóbbi években. A magam részéről szinte minden csomagolóanyag után bevezetnék betétdíjat, sőt minél kevesebb csomagolóanyaggal kellene megoldani a fogyasztást. Hajrá HUMUSZ! :)
• Teljesen egyet értek azzal, hogy legyen visszaváltható, amit azzá lehet tenni. Ami számomra zavaró, hogy a visszaváltás körülményei nem mindig a legmegfelelőbbek. Jó ötletnek tartom az újabban felállított automatákat a flegma kereskedelmi alkalmazottak helyett, akik büntetésként élik meg a visszaváltó helyeken végzett munkát.
• Teljes vállszélességgel támogatom az akciót. Éppen ezért sajnálom, hogy a felvezető szöveg sok ember számára nem elég érthető. Ha a nagy nyilvánosságot akarjuk megszólítani "szájbarágósabban" kell fogalmazni, mint szakmai körben. Szűk réteg ismeri a HuMuSz-t. "Mi az? Szekta, multi-level marketing cég? Kisdobos csapat?" Üdvözlettel és sok sikert kívánva! Balogh László
• Teljes mértékben támogatom az elképzelést, hiszen magam is szelektíven gyűjtöm a hulladékoat, amennyire csak lehet. A műanyag kupakokat lassan két éve külön választva tárolom és mindig eljuttatom az illetékes szervezethez, aki felhasználja valamilyen jótékony célra. Tehát fogékony vagyok mindenféle körenyezetet óvó megoldásra :)
• Teljes mértékben támogatom a betétdíjas csomagolásokat. Kemelten kellene foglalkozni a nem lebomló anyagok kiváltásával például üvegre, szerves alapú papírra vagy fémre. Ezek betétdíjas elhasználódása után sem jelentene gondot az elhelyezés, ártalmatlanítás, aminek feladatát a forgalmazó koncentráltan tudná megoldani!!! Üdvözlettel: Szabó Péter építőmérnök
• Teljes mértékben egyetértek a törekvéssel. Csökkentenünk kell a "fogyasztói társadalom" által okozott környezeti terhelést. Nemcsak magunkra, hanem leendő gyerekeinkre, unokáinkra is gondolni kell, hogy mit hagyunk magunk után. A fenntartható fejlődés érdekében, én további hulladékcsökkentési törekvést szívesen támogatnék, és szerintem nagyon sok hozzám hasonló társam van Magyarországon.
• Teljes mértékben egyetértek a betétdíjak bevezetésével. :) Habár irodai munkát végzek, nap mint nap rá kell, hogy döbbenjek, csak mi magunk mennyi hulladékot gyártunk (papírok és kartondobozok tömkelege, fénymásoló- nyomtató és fax tonerek, műanyag csomagolások és palackok...) Anyagi érdekeltség nélkül igyekszünk a legtöbb szemetet "jó kezekbe adni" (félévente papírgyűjtés van az irodaházban, a tonereket alapítvány viszi el...) Sajnos a műanyag üvegek még gyenge keresztmetszetét képezik a projekt tökéletes működésének... nincsen szelektív hulladékgyűjtő konténer a közelben... de izgatottan várok és támogatok minden, fentiekre irányuló törekvést... :) HAJRÁ!!
• Tavaly voltunk Horváthországban, ott már betétdíjasok a műanyag palackok. Mindenki visszaviszi, mi is azt tettük. Ez is egy megoldás s sok közül.
• Társadalmunk (szóval mi!) a mai állapotában teljesen alkalmatlan a környezetünk megóvására. Pár évtizeddel ezelőtt szinte ismeretlen volt a "szemét" fogalma - legalábbis a mai értelmében, és mértékében. Az elmúlt három-négy évtized akkora változást (egyre több szemét képződik), de inkább fejlődést (műszaki-technikai, + avulás, csomagolástechnika, stb.) hozott, amellyel a társadalom fejlődése nem tud lépést tartani (vagyis "agyilag zoknik maradtunk). "Kemény" betétdíjak alkalmazása esetén vagy csökkenne az eldobált, szemétté vált hulladék - és ezzel nőhetne az újrahasznosítás (esélye) -, vagy a termékdíjból (átgondolt szabályozással, ellenőrzéssel) lenne pénz a nem megfelelő helyre került hulladék begyűjtésére, válogatására, újrahasznosítására, ártalmatlanítására (amennyiben a többlet bevételt erre fordítaná az állam). Ez elsősorban állami felelősség és feladat (Na ja! Ne feledkezzünk meg az ún. gazdasági érdekekről, lásd még lobbi, pártérdekek, politika, korrupció címszavaknál...), persze mi is kellünk hozzá. Fontos is a civil aktivitás, de (mint láthatjuk) a szükségesnél lassabban hoz eredményt, és kevesebbet. Vagyis csak úgy, önmagától (szabad akaratunkból?) nem lesz (nem látszik lenni! :)?)össznépi öntudatunk. Annak kialakulásához sok idő kell, amennyi nincs (büntetlenül, legalábbis). Addig bunkó kell, szigor, irgumburgum és szadizmus, agyabugya és náspáng. Termékdíj. Rendőrt, ellenőrt nem állíthatunk mindenki mellé, aki állampolgári jogán, szabad akaratából mindenáron szemetet akar szaporítani, de legalább fizessen a barom.
• Tapasztalataim szerint a fogyasztók egyre tudatosabbak. Régi felháborodásomat írom le röviden: az első termékdíj bevezetésekor - amit a cégeknek kell fizetni, de ők áthárítják a vásárlókra, beépítik a termékek árába - az ásványvízzel példálóztak, hogy a fogyasztónak megvan a választási lehetősége, hogy betétdíjasat vesz, vagy eldobhatót. Tapasztalataim szerint az ásványvíz piacon már csak az óbudai gyárt szénsavas ásványvizet visszaváltható palackban, mentes víz pedig egyáltalán nincs visszaváltható. Akkor hol van itt a döntési szabadság és a tudatosság? Érzékeny terület a betétdíjak meghatározása, mert minél magasabb a betétdíj, annál inkább ésszerű visszavinni, ámde annál drágább a termék. Én megvenném, visszavinném. Emellett szintén felhívnám a figyelmet arra, hogy Eger városában (itt lakom) mennyire nem működik a szelektív gyűjtés.
• támogatom, hogy felelőséggel viseltessünk a környezetünk iránt.
• Támogatom, hogy az elektronikai szemét is legyen gyüjtve, pl. cd vagy hűtő. De nem szívesen fizetnék 10 ezer Forinttal többet egy hűtőért vagy más tartós fogyasztási cikkért a betétdíja miatt.
• Támogatom, bár megvalósulna!!
• Támogatom az újratöltést, az újrahasznosítást és a fölösleges csomagolóanyagok használatának mellőzését.
• Támogatom a kezdeményezést. Csak el kell menni egy-egy vidéki erdőbe, milyen lerakatokat lehet látni, ilyen-olyan hulladákokból. Nem beszélve a fogyasztói társadalom okozta környezet szennyezés, túlzó kihasználást.
• Támogatom a betétdíjas termékeket. Nyugtalanító, hogy mindent (élelmiszerek esetében leginkább) műanyagba csomagolnak, amit felelőtlenül kezelünk "elhasználásuk" után.
• Támogatom a betétdíjak kiterjesztését, viszont nehéz kikalkulálni a megfelelő összeget ahhoz, hogy motiváló ereje is legyen, de a fogyasztóknak mégse jelentsen túlzott megterhelést a megelőlegezett befektetés. Továbbá nem elég a fogyasztók "átnevelése" mindaddig, míg a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtők tartalmát a szállítók végül összekeverik. Amíg az emberek azt látják, hogy a háztartásukban gondosan szétválogatott, és a megfelelő tárolókba helyezett hulladék sorsa az, hogy egy járművel, összeborogatva kerül elszállításra, addig nem elvárható az ő kitartásuk, következetességük. Az eldobandó italcsomagolások (műanyag palackok) betétdíja szerintem nem szükséges, mert a fogyasztók egyre inkább hajlandóak szelektíven kezelni ezeket (ingyen), amennyiben a folyamat további mozzanatai (tárolás, begyűjtés, elszállítás stb.) is biztosítottak.
• Támogatok mindenféle környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezést!
• Támogatok minden környezetvéfelmi dolgot!Hajrá,hajrá!Remélem lesz ebböl valami végre!!!!
• Támogatok minden civil környezetvédelmi törevést, nem ismerem a pontos hasznosítási eljárásokat és azok erőforrásszükségletét, de legszívesebben azt mondanám:az embereket legolcsóbban pénzzel lehet motiválni. Azaz, a nem szelektíven gyűjtött szemét díját az tízszeresére emelném a szelektíven gyűjtötthöz képest és kész.
• Támogatnék mindent, amit újrahasznosítani lehet, kivéve aminek az újrahasznosítása többe kerül, mint a megsemmisítése. Keressenek lehetőséget a legtöbb hulladék újrahasznosítására,lehetőleg környezetszennyezés nélkül, mert a befektetés idővel sokszorosan megtérül, így nem okoz majd gondot a rohamosan növekvő hulladék tárolása, nem beszélve a bomló hulladék által okozott környezetszennyezésről, amely a földön minden élet pusztulásához vezethet.
• Támogatnék minden olyan termék betétdíjját, ami környezetszennyező, veszélyes hulladék stb és a lakosság hozzájuthat, mert a cégeknek ilyenekkel el kell számolni, mint magánember meg kidobhatom a kukába.
• Támogatnám olyan termékek esetében, ahol fizikailag könnyedén megvalósítható a visszaváltás, mert alapvetően jobban hiszek az anyagi ösztönzőkben, mint az emberek környezettudatosságában.
• Támogatnám a nylon zacskók betiltását is!
• Támogatna betétdíjat más termékek esetében is? Igen, de elsősorban FMCG-termékek esetébe Pl. az akkumulátor elvileg éveken át a fogyasztónál marad, miközben a betétdíj az eladónál "forog"
• Támogassák államilag az olyan üzleteket, ahol kimért termékeket lehet kapni (pl. tej, vaj, túró, hús, magvak). Építsék ki a feldolgozóipart és foglalkoztassanak munkanélkülieket és hátrányos helyzetűeket ( pl. mozgássérültek, értelmi fogyatékosok, pszichiátriai betegek)
• Talán tényleg hasznos lenne, ha megszabadulhatnánk a felesleges cuccainktól. Legalább nem otthon gyűjtögetnék, elég már a pocokhadműveletből.
• Talán nem szorosan a környezetvédelemhez kötődő két megjegyzésem lenne csak: az első azzal a városi legendával (?) kapcsolatos, hogy a szelektíven összegyűjtött szemetet végül együtt, ugyanarra a helyre, összekeverve rakják le, magyarul ugyanolyan szemétdomb lesz belőle. Emiatt, vagy erre hivatkozva sokan nem érzik értelmét a szelektív gyűjtés fáradalmainak. Jó volna tisztázni és jól kommunikálni szerintem, hogy pontosan mi történik a hulladékkal! A másik csak egy tipp, és nyilvánvalóan csak egy szűk réteget érint meg a téma, de talán arra is fel lehetne hívni a figyelmet, hogy a legszegényebb rétegnek, főként a hajléktalanoknak az üvegvisszaváltás igenis komoly elfoglaltság, és főleg anyagi bevétel. Talán lehetne valahogy lágyan hivatkozni arra, hogy sok az utcán, vagy annak "közelében" élő ember napi betevője múlhat azon, mennyi üveget tudnak összegyűjteni - addig sem koldulnak, stb., mindenkinek jó, annak is, akit idegesít a jelenlétük. Persze a cél az, hogy ne legyen szemét az utcákon, de ez még messze van. Addig is legyen legalább ennyivel jobb! :-) Köszönöm, és jó munkát! Jakab Luca
• Talán más téma, de a gépkocsik leadásáért is rendes összegeket kérnek, épp ezért látható az kevésbé forgalmas, vagy éppen esetlegesen forgalmas helyeken, hogy a kivonás helyett a járműveket sorsukra hagyják. Az elszállításról nem, vagy csak nagyon soká intézkedik az illetékes hatóság. Ez is egy jó kezdeményezés lehetne ennek megszüntetésére. További sok sikert!
• Talán hordjuk a szemetünket a döntéshozók udvarába,hogy kissé komolyabban vegyék a problémát...
• Takarékoskodnunk kell a Föld energiakészletével, minél kevesebb szemetet kell termelnünk, gyerekeinknek is meg kell tanítanunk a felelős viselkedést.
• T. Cím! Egyéni véleményem, hogy a környezetet minden téren védeni kell, de nem csak egy-egy szegmensét kiemelve, hanem összességében, komplexitásában. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a mai társadalmak szemléletét változtatjuk meg és ugye a jó példával kell elől járni, hogy felfigyeljenek a dolog fontosságára. Az újrahasznosítás több dolgot ölel fel, egyszerre jelenti a kibocsájtás csökkentését, az energia takarékosságot, a felhalmozódó szemét mennyiségének csökkentését és hosszan sorolhatnám még. Egyszóval támogatom a tevékenységüket. Tisztelettel Lakos Gergely
• Szükségesnek tartom a szemét szelektív gyűjtését, s különösen nagyobb gondot kellene fordítani a veszélyes hulladék gyűjtésére. Úgy gondolom, hogy az emberek tudatát kellene átformálni, de sajnos ez roppant nehéz! Leginkább azt szeretném, hogy az eldobó csomagolásokat betétdíj nélkül vegyék vissza, de azt hiszem nagyon kevesen lennénk akik vállalják, hogy pénz nélkül is visszaviszik a boltokba.Sajnos túl anyagias világban élünk! Köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhattam! Tisztelettel: Háberle Ibolya
• Szükséges minden olyan szabályozás és szankcionálás, ahol bármit-energiát, anyagot, meg lehet takarítani. Oktatás, szemléletváltás kell.
• Szükséges bővíteni a hulladék-átvevő helyek számát, ideértve: a háztartási olaj, a motorolaj, a konzerves dobozok, az akkumulátorok, a gumiabroncsok, a műanyag csomagolóanyagok átvételét, betétdíj nélkül. A háztatársban keletkező hulladékanyagok szelektív gyűjtését szorgalmazni szükséges, és a szelektív hulladékgyűjtéshez sokkal több gyűjtőkonténer szükséges. Itt jegyzem meg, hogy elkeserítő látvány, ha a szelektív hulladékgyűjtőkből a különböző hulladékokat azonos gépkocsiban, összekeverve szállítják el. Meggyőződésem, hogy az iskolai oktatás során a gyermekeket meg lehet tanítani a szelektív hulladékgyűjtésre, és a hulladékgyűjtés jó szervezése esetén ők már tudatos polgárokként fognak vigyázni környezetünkre.
• Szükség van az eldobható csomagolások mennyiségének csökkentésére, de emellett a szeketív hulladékgyűjtés hálózatának,elsősorban átvevők és lakkossági gyűjtés,fejlesztése rendkívül fontos!!!
• Szükség van a szemléletváltásra, a hulladékdömping megállítása közös felelősségünk
• Szükség van a betétdíjra, újratöltésre és a hulladék keletkezésének megelőzésére. A fogyasztókat is érdekletté kell tenni ahhoz, hogy ne termeljenek olyan sok szemetet.
• Szuper lenne, és sokkal hatékonyabb a hulladékkezelés, mint most!
• Sztem jó ötlet a betétdíj, de ha alacsony, akkor a lusta emberek nem foglalkoznak vele, inkább eldobják. Ha már 100 forintot kapnak érte, meggondolják, hogy kidobják e vagy összegyűjtsék beváltani. Nálunk leginkább a savanyú uborkás és bébi ételes-italos üvegek halmozódnak fel.
• Szomorú, hogy ez egyáltalán vita kérdése, és nem magától értetődő, mint egyes "civilizáltabb" országokban...
• Szomorú, hogy a magyar állam, az Országgyűlés és a minisztérium olyan gyenge, hogy az ország (és a világ) érdekei helyett a csomagolóanyag-ipar lobbijának enged. Évekkel ezelőtt be kellett volna vezetni gyakorlatilag minden termékkel kapcsolatban a visszaváltást, nem nevetségesen alacsony betétdíjakkal, hanem komoly, a visszaváltást ösztönző díjakkal (akár 100 forintos nagyságban is). A dobozos és műanyag palackos sört és bort be kellene tiltani!
• Szomorú vagyok. Szánalmas, ahogy tönkretesszük ezt gyönyörű bolygót. Felelőtlenek, meggondolatlanok vagyunk, nem tudjuk, hogy napjainkban milyen intenzíven pusztítunk, amíg el nem jön a vég. Remélem, hogy még megállítható és megfordítható ez a folyamat. Ehhez már a gyermekeinket is be kell vonni, hogy környezetvédelemre nevelve értékeljék és vigyázzák, azt ami még van. Az egyén is nagyon sokat számít és tehet, mert a tenger is cseppekből áll, és ha egyre tisztábbak ezek a cseppek a tenger is megtisztul.
• Szoktassuk és tanítsuk meg gyerekeinket már az óvodában a szelektív huklladékgyűjtésre. Minden további iskolai osztályban fokozott figyelmet fordítsanak a tanárok a szelektív hulladékgyűjtés betartására. Mutassanak jó példát a tanárok és az intézmények/cégek vezetői. Intézmények, önkörmányzatok, iskolák, vendéglátás stb. vezetőit tegyük érdekeltté, hogy az irányításuk alatt álló szerevezetnek kötelező szelektív hulladékgyűjtést kell bevezetni. Sok sikert a munkához, bármikor, ha kell, segítek. Üdvözöl, Fülei Zoltán De Ruiter Seeds Kft. Kecskemét, 6000 Kisfái 207/B. www.deruiterseeds.hu [email protected] tel: +36209260783
• Szívesen viszontlátnám gyerekkorom tejesüvegeit.
• Sziasztok! Szerintem ami igazán átütőerő lenne ezzel kapcsolatban, ha bevennék az általános iskolás (1, 2, 3 osztály) tananyagba a környezetvédelmet. Ennek keretében a tanárnéni felhívná a kisiskolások figyelmét, hogy csak olyan üditős italokat vásároljanak, amelyek betét díjasak, illetve kulacsba hozzák az innivalót a suliba és ne eldobható dobozos üditő ital formájában. (Egy kis történet ezzel kapcsolatban: Nekem volt szerencsém Németországban általános iskolába járni, és ott ez így történt: a tanárnéni első nap körbenézett, és azt mondta, hogy képzeljük el ha mindenki dobozos üditőt hozna 1 év alatt mennyi szemét gyűlne össze csak a mi üditőital fogyasztásunk által. Ezek után megkért mindenkit arra, hogy ha lehet kulacsba hozzák az üditőt. Sőt szóljunk a szülőknek is otthon, hogy minden féle folyadékot (tejet stb.) betét díjasat vegyenek ne dobozossat, most már 25 éves vagyok újra itthon élek és én azóta szelektíven gyűtöm a szemetet és ha lehet betét díjas üditőt veszek.)
• Sziasztok! először is CSAK megköszönni tudom a törekvést,amit szeretnétek előremozdítani,mert ez nem értetek, hanem mindannyiunkért működhet.sajnos az a probléma, hogy még mindig nem érik fel ésszel az emberek, hogy szemétben ülnek, hogy ne pakoljanak le építési törmeléket a szelektiv szemetesek mellé, mert nem erről szól.ellenben szuper, hogy ovikban és iskolákban sugalmazzák a gyerekeknek ennek fontosságát. napsütést nektek télen nyáron. sok sikert! petra
• szét fogjuk cseszni ezt a bolygót...de szerencsére előbb saját magunkkal végzünk... ami meg marad azzal az evolúció majd úgyis kezd valamit... x millió év múlva mi meg már csak történelem se leszünk :)
• Szerintem: szemét dolog szemetelni!!! Az ember, ha körbenéz, mindenütt szemét, szemét, és szemét.Ott van a kuka is, de mellé dobják, mintha ez olyan humoros lenne.Mintha olyan menő dolog lenne szemetelni, pedig nemaz!Bár az sem old meg semmit, hogy pénzbírságra büntessék az embert, mert kifizeti, és ugyanugy eldobja majd újra, és újra, vagy ha meg nem fizeti ki, akkor az utcára kerül, ha ekkora összeget kérnek mint pl.: amit én írtam, de ennek az egésznek semmi értelme. Jó kell hogy valamibe tartsuk az ételt, italt, meg ilyeneket, de ez már túlzás! Meg előrukkolnak valami újjal, aztán az is csak csupa szemét.
• szerintem, ha nagyobb összegű betétdij terheli a termékekett akor nem lesz annyi illegális szemét lerakatok mert az lesz az érdeke mindenkinek, hogy vissza kapja a pénzét. Vagy ma már annyira nem törödnek az emberek a környezetükkel,hogy már nem is foglalkoznak vele.Pedig csak kölcsön kaptuk ezt a bólygót az unokáinktól. Ezt érdemes lenne figyelembe venni, és a tudatunkba jól be vésni. Mert a jövő nem zedéknek nem sok minden marad ha nem vigyázzunk rá.
• Szerintem, célszerűbb nagyobb betétidíjat kiszabni, mert különben az embereknek nem érdekük visszavinni az adott csomagolóanyagot. Lást sörösüveg. Én nyáron egy fakitermelés után több ezer forintnyi sörösünveget szedtem össze, az ERDŐ-ben. Szóval a 25Ft-os betétidíj, nem igen ösztönzi a fogyasztókat, bár engem ez is ösztönöz, sőt leginkább az, hogy tisztaság legyen. Mióta a pezsgősüveg nem betétdíjjas, elönti a várost a pezsgősüvegek tömege, erre megoldást kell sürgősen találni. Sőt az üdítőket, ásványvizeket miért nem lehet üvegben árusítani, úgy mint gyerekkorunkban pl: a Cola is üvegben volt. A megelőzést támogatnám, és a kereskedelem nagyon befolyásolja, mert a hülye nagykereskedőknek csak a profit a lényeg, én nem akarnak foglalkozni, a "szeméttel", pedig ők generálják. Igenis lépni kell, mertelöntenek bennünket a műanyagpalackok, és a műanyagzacskók. Na, röviden ennyi!
• Szerintem vissza kellene állni a régen jól bevált üveg "csomagolás"-ra, igaz ugyan, hogy már kevesebb üveggyárunk van, de ami van azzal talán meg lehetne oldani a gondot. A műanyagot pl. zacskó, mindenképpen meg kell szüntetni és átállni a papír csomagolásra. A Mats-ban már lehet papír nagy zacskót venni a műanyag helyett, igaz, hogy jól eldugva, de meg lehet találni a polcon.
• szerintem újratöltés káros a vegyszerek miatt, betétdíj ok, de megfelelő infrastrukturával, és a forgalmazó felelőssége legyen az egyseges csoagolás, hogy jrahasznosítható legyan, kereskedekemé a visszavtel, államé az oktatás és szabályzás
• Szerintem szinte bármit lehetne újratölthető csomagolásban venni, akár az étolajat, margarint,arckrémet. A klasszikus, pultnál történő "kimérés" pl. egy jó módszer, ahol olyan edénybe mérnek ki valamilyen anyagot, ami újrahasznosítható és annyit, amennyit kérek. Akár vinni is lehetne ezeket a kis edényeket. De szerintem akkor lehetne változást elérni, ha divatja lenne a környezettudatosságnak, "sikk" lenne ez a viselkedés. Ebben tudnak sokat tenni a civil szervezetek és az állam, kampányokkal, apró eszközökkel (pl. lebomló, divatos, újrahasznosítható anyagból készült bevásárlótáskák osztogatása vagy árusítása.)
• Szerintem sokkal több ember inkább vissza vinné a termékeket mert tudja hogy pénzt kap érte. Csak ezzel az a baj hogy a fogyasztok járnának rosszabbul mert a multik be építenék az árakba a betét díjat.
• Szerintem sajnos a szelektív hulladékgyűjtés növekvő népszerűsége és sikeressége (legalábbis remélem így van) ellenére csak a probléma töredékére jelent megoldást. A felelősség mindenkié, a felsoroltak közül talán a legkevésbé a civil szervezeteké, rájuk a többi 'szereplő' felelőtlen viselkedése miatt hárul át. A betétdíj véleményem szerint jó megoldás lenne, valóban ösztönzi a vásárlókat is, bár a 'megfelelő' összeget nehéz eltalálni, se túl kevés ne legyen, se túl sok, szerintem a 40-50 Ft mondjuk egy 250-350 Ft-os üdítőnél OK. Felháborít, hogy az iparág/termelők profitját miért nem lehet megsarcolni, hogy a termékeik által okozott környezetszennyezés negatív hatásait legalább egy kicsit ellensúlyozni lehessen abból az összegből. A felelősség tetemes részét nekik kéne felvállalni! Meg persze nekünk, fogyasztóknak is környezettudatosabban viselkedni!
• Szerintem nem tudnék olyat mondani, amit előttem már valaki nem mondott el, a lényeg, hogy körenyezettudatosan kell élni, és nevelni a következő generációt. Amikor gyerek voltam még nem volt ilyen nagy "divat" a környezetvédelem, de a nagymamám, már akkor azt nevelte belém, hogy nem dobáljuk el a szememtet és nem pazaroljuk, a vízt, gázt, villanyt stb, mert az sem a környezetnek, sem a pénztárcánknak nem használ.
• szerintem nem csak az üvegek, hanem minden újrahaszonsítható dolognak betétdíjasnak kéne lenni. Főleg az üvegeknél nem is értem az alacsony díjat. A műanyag flakonokra legalább 100 de inkább nagyobb összeg kéne, az alu dobozba csomagolt italokért a gyártókat kellene adóztati, és drágábban adni azokat. Az aluval bélelt papírdobozos gyümölcsleveket meg másba kéne csomagolni.
• szerintem nem a korrekcióra, hanem a prevencióra kell a hangsúlyt fektetni. és ez a hasznos dolog csak úgy valósítható meg- szerintem-, hogyha az átlagemberbe belesulykolják, hogy igenis, olyan termékeket kell választani, ami a legkevésbé tesz kárt a természetben vagy újrahasznosítható.
• Szerintem nagyon jól működött régen is a betétdíj, és aki már eleve szelektíven gyűjt otthon annak nem okoz további nehézséget, hogy a betétdíjas dolgokat is visszavigye, és azért még egy kis kvázi "letéti díjat" is visszakapjon. Aki meg eddig nem tette volna, az így talán jobban rá lesz kényszerítve.
• Szerintem nagyon jó ötlet lenne a betétdíj ismételt bevezetése és kiterjesztése más termékekre is, mert ezzel úgy gondolom nagyban hozzájárulnánk a környezetvédelemhez. Párhuzamosan ezekkel az intézkedésekkel víztisztítókat kellene építeni valamint a különösen káros anygokat kibocsájtó gyárakat megfelelő szűrőberendezéssel ellátni, sőt tovább megyek sokkal jobban ki lehetne használni a természet erőforrásait úgy mint szélerőművek, napkollektorok, geotermikus energia kihasználása.
• Szerintem nagyon jó lenne a bevezetése, és akkor talán a "merev" gondolkodású "fogyasztók" is rákényszerülnének, hogy ne a kukába dobják a szennyező műanyag palackokat, illetve az üveget, stb.
• Szerintem nagyon is fontos a szelektív hulladékgyűjtés, mert a nem lebomló vegyianyagok iszonyúan rongálják a természetet, ezálatal minket is! Én például eltörölném a müanyag bevásárlószatyrokat, vagy ki kéne találni olyan műanyagot , ami szennyezés nélkül lebomlana.
• Szerintem nagyon fontos, hogy minél több szinten próbáljuk természetbarátabbá tenni a mindennapi életünket (betétdíj, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, stb.). Ha a különböző termékekre kiszabott betétdíjak ehhez járulnak hozzá egy a többség által megfizethetőnek tartott áron (hogy ez mennyi, azt az ebben kompetens szervezetek feladata meghatározni), én szívesen fizetek többet. Magyarország még eléggé az elején jár ennek az útnak, de legalább már elkezdtünk valamit, ezért szerintem nem az a fontos, hogy mindenkire próbáljuk rányomni ezt a fajta látásmódot (fizess többet és légy környezettudatos, hogy szebb és egészségesebb jövőd legyen), hanem minél szélesebb körben a lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az emberek kipróbálhassák magukat, tehessenek, ha akarnak a környezetvédelem érdekében. Ha lépten-nyomon választások előtt találják magukat - hogy a szelektív gyűjtőbe vagy a régi fajta kukába dobják-e a szemetet, hogy újrahasznosított anyagból készült terméket vegyenek vagy sem, hogy - teszem azt - biciklivel járjanak dolgozni, ha szép az idő, vagy autóval, mert kész életveszély biciklivel közlekedni a városban, hogy az 50-70 forinttal drágább betétdíjas terméket vegyék meg vagy sem - nagyobb az esélye annak,hogy előbb-utóbb megválnak a régi berögzősédektől, mert kipróválták a másik lehetőséget is és rájöttek, hogy az nem jelent sokkal nagyobb terhet. Minazonáltal nem csak a fogyasztóknak van hová fejlődniük; a mai napig nem világos számomra, hogy melyik csomagolóanyag újrahasznosítható, mit dobhatok a papír közé és mit a fémhulladékhoz, a kevert anyagú dobozok, flakonok hová tartoznak, szelektálhatóak-e. És még csak azt sem tudom, kihez-mihez forduljak a kérdéseimmel (persze ötletem lenne, használom az internetet, de annak, aki nem ért hozzá, nincs neki vagy bármi más okból csak telefonálni szeretne, nincs egy olyan egyértelmű forrás, amit láthat, könnyedén elérhet.)
• Szerintem nagyon fontos lenne a már keletkezett hulladék újra hasznosítása, de még fontosabb olyan technológiák alkalmazása melyek eleve kevesebb szemét keletkezésével járnának
• Szerintem minél több terméket papírba és akár új anyagokba pl: vászon, egyéb természetes anyagok, persze ami alkalmas és praktikus kellene csomagolni, és törekedni rá, hogy minél kevesebb csomagolóanyag kerüljön forgalomba. Mániánk lett mindent agyoncsomagolni!!! És mindezt a higéniára fogjuk! Érdekes régen betekerték újságpapírba és semmi bajuk nem lett.
• Szerintem mindenre ami veszélyezteti a környezetet lehetne betétdíj, akkor érdeke volna az embereknek,hogy visszaváltsák és ne csak az erdőkben , vagy az utak mellett kidobják az autójukból a fölöslegessé vált holmikat.A raklap az úgy gondolom már betétdíjas.Ha pénz járna érte ,akkor még a kidobott holmikat is lenne aki összeszedné és visszaváltaná. Ahogy most is kiveszik a szemetesekből amit lehet hasznosítani.Pl Száraz kenyerek stb
• Szerintem mindenkinek tennie kell környezete védelme, és tisztasága érdekében. Már az is egy hatalmas siker lenne , ha Magyarországon minden ember napi egy neilonzacskot felszedne a földről ,egy üveget visszaváltana , 1 újságot bedobna a szelektáló ládákba. Először azt kéne az emberekben tudatosítani , hogy ne arra várjanak , hogy más , hanem ők kezdeményezzenek , és ezzel egy olyan lánc indulhatna meg, mely mindnyájunk világát szebbé teszi. A betétdíj ennek a láncnak az első szeme lehet , mert be kell vallani , hogy minden ember szívesebben csinálja a dolgát, legyen az gyerek vagy felnőtt ,ha valami jutalmat kap érte. Van aki ezzel nem foglalkozik és önkéntesen , nem a jutalomért dolgozik , de bizony az olyanok vannak többségben , akiknek kolbászt kell lógatni az orra elé , és csak akkor indulnak meg. Azt kell elérni , hogy az legen a természetes , ha az ember lemegy a szelektív-hulladékgyűjtő ládákhoz vagy éppen egy olyan helyre ho még fizetnek is neki , nem pedig az hogy az utcán menve nagy menön vagy egyszerűen lustaságból elhajítja a palackot az utcán. Ez a véleményem. Üdvözletem :Uhri Bálint
• Szerintem mindenki felelős, így mindenkinek meg kell tennie, amit tud. Legalább is szellemi támogatással. Ezt a törekvést egy médiakampánnyal is alá kéne támasztani.
• Szerintem mindenképp szükséges lenne a környezet tudatosabb védelme.Ennek érdekében több szelektív hulladékgyűjtőre lenne szükség,amelyben nemcsak a flakonokat és a papírt,hanem a vegyszeres dobozokat is el lehetne helyezni,de leginkább a visszaválthatóságot kellene szorgalmazni,akár a kereskedéseket büntetve,és több újrahasznosított anyagból készült táskákat kéne forgalomba helyezni,megelőzve ezzel a hatalmas mennyiségű, fölöslegessé vált nejlon zacskók tömkelegét.
• Szerintem mindenképp szükség lenne minél több betétdíjas termékre, olyan betétdíjakkal, amikor esetleg maga a betétdíj is elgondolkoztatja a fogyasztót, hogy kell-e neki egyáltalán az adott termék.
• Szerintem minden szereplőnek megvan a maga felelőssége.
• Szerintem minden italcsomagolásnak visszaválthatónak kellene lennie!
• szerintem már az is megnyugtató lenne, ha a már most köztudottam veszélyes hulladékot- elemet, akkumlátort, műszaki cikkeket, használt étolajat stb- egyszerűen és korrekten-akár a boltokba, hipermarketekbe- vissza lehetne vinni, és tudható lenne, hogy az ilymódon szelektíven összegyűlt anyaggal mi történik a későbbiekben....
• Szerintem lehetne konkrétabb (komolyabb) a kérdőív. Remélem eredményes lesz a küzdelem.
• Szerintem legnagyobb felelőssége a fogyasztóknak (illetve a társadalomnak) van. Ha egyesek nem azzal vagánykodnának, hogy nagy lazán mindent kihajítanak az utcára, azzal lehetne a legnagyobb eredményt elérni. Ehhez persze a társadalom moralitását, illetve értékrendjét kellene átalakítani, ami nagyon nehéz.
• Szerintem kell a betétdíj, mert ma már mindent pénz mozgat. Ha elég lenne a betétdíj, hogy két-három visszaváltásból egy kiló kenyeret lehessen például venni, vagy tényleg megérné visszaváltani ahelyett, hogy kidobná, akkor mindenki lelkesen vinné vissza. Legfeljebb felajánlaná pl iskoláknak a betétdíjat, vagy a gyerekeknek ebből lenne a zsebpénze, és ne feledkezzünk meg hajléktalan honfitársainkról sem! Mindenképp pozitív hatása lenne és nem csak környezetvédelmi téren.
• Szerintem is borzasztó sok a szemét, vannak sokan akik az erdőben szépen zsákostól kidobják őket kocsiablakon kersztül, veszélyes hulladékot is!! Utálatos dolog. Az utókor biztosan műanyag és nylon-korszakként fog emlegetni minket, és el sem tudják majd képzeli, mi a fenét tartottunk mi ezekben.
• Szerintem is a megelőzés a legfontosabb. Különben is, a szelektív hulladékgyüjtő szigetek hamar megtelnek, a szemét melléjük van dobálva. Ennek ellenére ezek a dolgog még mindig nagy százalékban kerülnek az otthoni szemetesbe, aminek tudjuk, mi a következménye. Régen a betétdíj, egy jól bevált, működő dolog volt. Nagyon fontosnak tartom újbóli bevezetését!!! Köszönöm, és sok sikert! Tisztelettel:Ordasi Csabáné Szilvi
• Szerintem hatékonyabb lenne a szelektív hulladékgyűjtés, ha minden társasháznak lenne saját hulladékgyűjtő szigete. Neveléssel kell az embereket rávenni, hogy melyik gyűjtőbe mit igen és mit ne fobjanak bele A bettdíj bevezetése jó ötlet, szerintem egységes árú betétdíjat kell bevezetni a palackokra, esetleg a fémdobozokra.
• Szerintem hatékony lenne, ha sok mindenen lenne betétdíj: az is szelektíven gyűjtené a hulladékait, aki most nem, és lehet, hogy jobban átgondolná, hogy egyáltalán szüksége van-e arra a valamire...
• Szerintem ha több terméken lenne betétdíj kevesebb szemét lenne.Az embereket ösztönözné a betétdíj arra,hogy a kiürült csomagolást visszavigyék.Sajnos nálunk még nagyon gyerekcipőbe jár szelektív hulladékgyüjtés és annak kultúrája.
• Szerintem ha nagyon komoly betétdíj lenne a - veszélyes - hulladékokon, akkor nem az erdőbe, út szélére, háztartási szemét közé hajigálnák a népek. Persze ennek fontos feltétele a kulturált, zökkenőmentes betétdíj visszafizetés is.
• szerintem érdekeltté kell tenni a fogyasztót úgy, hogy az új termék megvásárlásakor a régit vissza kellene vásárolnia a kereskedőnek ,azaz valamilyen értéken be kéne tudni. A betéti díj nyilván megnövelné az árakat, ezt nem pártolom. A mi kerületünkben 2x évente van lehetőség a veszélyes hulladék begyűjtésére, ezt kéne harsányabban propagálni.
• Szerintem csak úgy lehet megoldani, ha minden márkájú termékre vonatkozik, hiszen akkor megint az a termék lesz drágább, amelyik óvni próbálja a környezetet. Az újratölthető üvegek és palackok remek ötlet, nem vagyok mérnök, de az a gyanúm, hogy a tisztítás és fertőtlenítés kevesebb energia, mint az újra feldolgozás.
• Szerintem az újrafelhasználható hulladék arányának folyamatos növelése a cél, ami többféle úton is megközelíthető, a rendelkezésre álló forrástól függően akár egyidejűleg is, pl. a termelt hulladék összmennyiségének csökkentése állandó mértékű újrahasznosítás mellett (ez is növeli az újahasznosítás arányát), illetve a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás kiterjesztése. Tudom, hogy pl. az elemek vagy a nejlon zacskók teljes elkülönítése utopisztikusnak hat, mégis törekedni kell rá. A felelősség mindenkié - az államé a szabályok megalkotásában, kihirdetésében és betartatásában; az iparé a termelés társadalmi felelősségében (és nem csak az ipari hulladékkezelés tekintetében, hanem társadalmi szervezetek támogatásában, a dolgozók hozzáállásának javításában és munkakörülményeik minőségének fenntartásában); a kereskedelemé az állammal és a fogyasztókkal való együttműködésben, az új társadalmi szerződésekhez való leghatékonyabb alkalmazkodásban, a rendszer lehető leggördülékenyebb működtetésében; a fogyasztóké a rendszer működésének fenntartásában (ők az egyik legfontosabb láncszem, az ő érdeklődésüknek és hajlandóságuknak a fenntartása a siker kulcsa); a civil szervezeteknek pedig a fogyasztók tájékoztatásában, motiválásában és folyamatos művelésében (ebben az államnak és az iparnak is nagy szerepe van). A betétdíjak bevezetése a fogyasztók számára jelentős motivációt jelenthet, ha a betétdíjrendszer használata nem jár számunkra sokkal több idő, vagy energia ráfordítással (vagyis, ha a kereskedelem partner a szükséges infrastruktúra kiépítésében és működtetésében). A betétdíj és újrahasznosítás azonban nem olyan jó üzlet, mint az olcsó eldobható csomagolás - amíg az iparnak/kereskedelemnek választási lehetősége van, a jövedelmezőbb megoldás mellett dönt. A többségre jellemző a társadalmi és környezeti felelősség gazdasági alapon történő elhárítása. Ez ellen kényszerítő és/vagy ösztönző eszközökkel léphet fel az állam rövid távon, de hosszú távon csakis a kultúra megváltoztatásával érhet el eredményt. Ennek megvalósításában, a környezettudatos életvitelre való nevelésben elengedhetetlen mindazon szervezetek közreműködése, melyek szerves részei a fogyasztók mindennapi életének. A szemléletváltás szerintem akkor válhat tartóssá, ha a fogyasztó megérti, hogy mit ér el a környezettudatos életvitellel - miközben ez akár anyagi előnnyel is jár számára, vagy legalábbis nem jár anyagi hátránnyal. Ha ezen felül a fogyasztó azzal is szembesül, milyen kézzel fogható végtermékei jelennek meg az újrahasznosításnak (pl kampány az újrahasznosított alapanyagból készült termékek népszerűsítésére), mindez csak megerősíti benne a döntésének helyességét, pozitív visszaigazolást nyújt, ami segít tovább építeni a környezettudatos életmódot. A kultúra megváltoztatása hordozza magában a hosszú távú anyagi megtérülés lehetőségét is - mivel az államra eleinte több teher hárul az ösztönzés révén, idővel felmerül a terhek megosztásának illetve a rendszer fenntarthatóságának igénye. a kultúra megváltozása révén új fogyaztói szokások terjednek el, amelyekben a fogyasztás jellege és összetétele összefonódik a környezettudatos életmódot támogató kereskedelmi hálózattal - és ez korántsem jövedelemfüggő, sokkal inkább általános hasznosság-optimalizáló jelenség lehet. Ezáltal a kereskedelem kikényszerített / ösztönzött részvétele már saját érdekké válik (vagyis, az ösztönzés szükségtelenné válhat, fokozatosan megvonható). Bárcsak olyan eygszerűen megvalósulna, amilyen egyszerű rágondolni, beszélni róla és leírni.
• Szerintem az lenne a megoldás, hogyha a legkörnyezetszenyezőbb csomagolások (pl. alumínium doboz, kombi doboz, egyutas műanyag flakonok) vagy nem is létezhetnének a piacon, vagy annyira drágák lennének, hogy már csak ezért is mindenki inkább az üveges (remélhetőleg betétdíjas), vagy többutas csomagolásokat választaná. Sajnos mostanság pont az ellenkezője a helyzet, illetve akár az, hogy egy közértben nem is talál az ember többutas csomagolást a kívánt termékből. A betétdíjnak viszont mindenképpen olyan árat kell adni, amiért megéri visszavinni (szerintem min. 50 Ft, de ez nyilván eltér, a csomagolás típusától, méretétől stb. függően). Továbbá úgy gondolom, hogy azt már most is lehetne szorgalmazni - és elképzelésem szerinte segítené "rászoktatni" az embereket, - hogy visszavigyék a boltba a csomagolásokat (amit egyébként itt Németországban látok), hogy a közértekben, nagy bevásárlóhelyeken is, még az egyutas, nem betétdíjas flakonokat, üvegeket, kartondobozokat stb. is szelektíven visszaveszik a pénztáraknál, vagy egy külön helyiségben. Ezzel nem azt mondom, hogy támogassuk az egyutasak vásárlását, de szerintem kezdetnek ez is jó lenne, megszokni, hogy visszavigyük a közértbe a csomagolási hulladékunkat, vagy már haza se vigyük - sokak miután megvesznek valamit, még a boltban - a szelektív hulladékkonténerbe kidobják a kartondobozt, vagy fölösleges csomagolási fóliát. Nyilván az lenne a legjobb, ha az ember nem is venne "plussz csomagolási hulladékkal" járó terméket, ez is csak "kicsivel rosszabb" megoldás, de legalább szelektíven lesz gyűjtve. Lehet, hogy butaság, de szerintem legyen "vonzó" az üvegvisszaváltás (az automata, vagy a folyamat legyen izgalmas - itt kint például láttam egy automatát, ahol lehetett látni, ahogy összepréseli a flakont). Például, hogy a gyerekek "szeressék" visszavinni az üvegeket, "móka" legyen nekik ez, vagy egy feladat (félő ugyan, hogy a "csoda" csak pár napig tartana, de ki tudja....). Bár tudom manapság ez nem divat, de az én gyerekkoromban abból volt zsebpénzem, ha visszavittem az üres üvegeket. Szerintem még az viszonylag kis gyerekeket (úgy 12-13 éves korig még talán lehetne valami ilyesmivel ösztönözni), utána esetleg valami mással, de arra sajnos nincs egyenlőre ötletem. Most egyenlőre ennyi jutott az eszembe, a többit majd személyesen megosztom. :)
• Szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha üvegbetéteket használhatnánk műanyag helyett, mivel az üveget többször fel lehet használni, mint a műanyagot, ezáltal érvényesülhetne a megelőzés elve és kevesebb műanyag palack pihenhetne vmelyik erdő vagy árok szélén évszázadokig.... Ötlet felvetés: Mi a helyzet a műanyag zacskókkal? Szerintem érdemes lenne indítani egy hasonló indítványt, miszerint betiltanák a műanyag zacskók használatát. Ha jól tudom nem ez lenne az első példa rá, hiszen már több európai országban is bevezették ezt a nagyon hasznos törvényt(pl. Svédország) Sok sikert!
• Szerintem az is nagyszerű lenne, nem tudom van-e ilyen kezdeményezés, hogy például az ásványvizes palackokat, mint régen a szódásüveget, újra lehessen tölteni.
• Szerintem az embereket leginkább azzal lehetne megfogni, hogy test és környezettudatosan éljenek, akik nem pazarolnak (mert ez a legjobb dolog, amit tehetnek magukal és másokkal). Az önmagunk egészségén át vezet az út az élet és a természetvédelem felé. Követhető példát rengeteget lehet mutatni a természetből. A pazarlás megnyílvánul a fogyasztási szokásokban, a test kinézetén, stb. Jó munkát! Péter
• Szerintem az emberek hozzáállásán kellene változtatni. Mindenképpen csökkenteni kellene a kibocsátást is, de az újrahasznosításról sem szabad megfeledkezni. Amíg az emberek csak pénzzel vehetőek rá, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot, addig sztem jó ötlet a betétdíj, de azt kellene elérni, hogy az emberek alapból szelektíven gyűjtsenek. Erre mondjuk lehetőséget is kellene nekik adni... A másik oldala a dolognak, hogy amíg azon kell aggódni az ember fiának és lányának, hogy lesz-e másnap mit ennie, addig elég elhanyagolható kérdés számára az, hogy hová kerül a szemetesbe dobott műanyag palack... de ez azt is maga után vonja, hogy ha betétdíj lenne ezekre is, akkor a hajléktlalnok szépen kitakarítanának mindenhol....
• Szerintem az emberek hajlandóak szelektíven gyűjteni a szemetet, a baj azzal van, hogy kevés a szelektív gyűjtők kapacitása. Én a nagyáruházakban minden parkoló végébe tennék szelektív gyűjtőt, hogy a "kellemeset" a hasznossal egyidőben el lehessen intézni.
• Szerintem az eldobható italcsomagolásokra betétdíjat fizetni távoli cél a jelenlegi állapotok mellett. Nem oldja meg a hulladék termelődésének problémáját. Arra törekednék inkább, hogy a PET palackok helyett több visszaváltható csomagolású termék kerüljön forgalomba, hogy a pezsgősüveg, a borosüveg, visszaváltható legyen bármelyik nagyobb élelmiszerüzletben, és hogy az ásványvíz kapható legyen üvegben is.
• Szerintem az eldobható csomagoláson magas díj legyen és ne fizessék vissza. Érezze a vevő, hogy pénzt dob ki, ha ilyen terméket vásárol.
• Szerintem az állam feladata lenne a befizetet termékdíjakból a probléma megoldása (pl: profi szakemberekre bízni a megoldást és nem hozzánemértő hivatalnokokra, esetleg politikusokra[brrr]). Látot már vakaki olyat Magyarországon, hogy a szelektíven összegyüjtött hulladékokat nem egy kocsiba ömlesztve viszik el?
• Szerintem az állam és a szeméyes felelős magatartás együttesen szükséges, hogy a további fölösleges szemétkedés megszűnjön. Folymatos, koncepciózus irányítás és az emberekkel történő együttműködéssel megelőzni és addig is apránként tisztogatni szelektíven, betéttel, kevés szemét vásárlással, tudatosan
• Szerintem az adott termék árának 10 százalékában kellene megszabni az esetleges betétdíjat. Pl. egy 200 forintos üdítő esetében 20 Ft, egy 10000 forintos gumiabroncs esetében 1000 Ft.
• szerintem arra kellene törekedni, hogy minden betét valami formában visszavehető legyen, akár csak újrahasznosítás céljából is. A pénz azért fontos, hogy azokat az embereket is ösztönözze, akiknek tulajdonképp nem szívügyük bármiféle hulladék hovakerülése. Rengeteg olyan üveget látni, ami csak "hentereg" szanaszét - utcán, téren, erdőben....motiváció kellene, no meg kellő elfogadóhely - tájékoztató szórólapok, stb. A valóban káros dolgokról - pl. elem, akkumlátor - meg már nem is beszélve!!!!
• Szerintem akkor működik jól a betétdíjas rendszer, ha a betétdíjas termék olcsóbb, mint a nem betétdíjas. Mert ma az üveges sör -betétdíj nélkül!!!- sokszor drágább, mint a dobozos sör. Ilyen esetben ki az, aki a drágábbat veszi, fizet továbbá betétdíjat, majd bajlódik a visszaváltással. Mintha az lenne a cél, hogy kimutathatóan kevesen vesznek betétdíjas sört. Szerintem a nem betétdíjas terméket sújtani kellene olyan adóval (vagy valamivel) ami eleve kizárja, hogy olcsóbb legyen a betétdíjasnál.
• Szerintem a Világatlamat is minden áron meg kell dönteni, amely a Föld kizsigerelésében érdekelt.
• Szerintem a szerves hulladékon kívül szinte mindent lehetne szelektíven gyűjteni, talán még azt is lsd. komposztálók.
• Szerintem a szelektív szemétgyűjtés és a kibocsátás lecsökkentése is elengedhetetlen a környezetszennyezés csökkentése érdekében.
• Szerintem a szelektív hulladékgyűjtés, ma már nem jelent teljeskörű megoldást a környezetszennyezés okozta problémára. Hiszen mára már elérte azt a mértéket a szennyezés, amikor tulajdonképpen csak az jelenthetne igazi megoldást, ha megtalálnánk annak a módját, hogy hogyan lehet a rengeteg szemetet egyrészt környezetkímélő módon eltüntetni, másrészt pedig, hogy hogyan lehetne a lehető legkevesebbet szemetelni. Ennek elérése érdekében azonban véleményem szerint nem elég a civil szervezetek szorgalma. Egyrészt az emberek gondolkodásában kell változásnak történnie, másrészt egy olyan államszervezetre van szükség, mely ezt az ügyet előtérbe helyezi.
• Szerintem a szelektív hulladékgyűjtés és a betétdíjas rendszer is egyaránt kiváló kezdeményezés , kettő párosítása pedig főleg. De mindaddig, míg a hulladékkezelési rendszer nem változik meg, és alakul át az egész országban valóban szelektív hasznosítássá, addig ennek kevés eredménye van. Míg nincs kellő mennyiségű szelektív hulladék átalakító hely az országban, míg a különválogatott szemetet ugyanoda szállítják, mint a többit, addig nincs értelme, maximum annyi, hogy az emberekben tudatosodik kicsit a környezetvédelem. Remélem, egyszer elérjük, hogy valóban szelektíven újrahasznosításra kerül minden különválogatott szemét, és a betétdíjas rendszer (ami tudtommal külföldön is remekül működik) is elterjed Magyarországon és elfogadottá válik, és bevett szokássá. Szerintem a cél, hogy ez legyen az általános, és aki hagyományosan ömlesztve gyűjti továbbra is a szemetet, az pedig a nem megszokott. Tehát , hogy a szerepek , a megítélés felcserélődjön. Támogatok minden ilyen kezdeményezést. És egyébként a papír zacskók, textil bevásárló táskák bővebb körű bevezetése is hasznos lenne szerintem.
• Szerintem a raklap már most is betétdíjas.
• Szerintem a pazarlás az egyik legnagyobb bűn, hiszen az ember életében, a Föld természeti kincseinek, erőforrásainak tekintetében véges MINDEN! Minden embernek küldetése van e világon, ezért nem lehetséges az, hogy életünk során többet vegyünk ki a természetből, és minden egyébből, mint amit halálunkkor hagyunk magunk után.
• Szerintem a mindenkori kormány és a szakminisztériumok feladata lenne, hogy az EU-ból ne csak a tömegcikkeket és a szemetet vegyük át, hanem a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szemléletet és gyakorlatot is, amely az ilyen téren fejlettebb régiókban már évtizedek óta természetes. A változások bevezetéséhez és a mindennapokba való beépüléséhez egyrészt erőteljes és folyamatos kampányt kellene folytatni a lakosság "felébresztésére" - kezdve az iskolákban -, másrészt jogszabályokkal és szankciókkal is kötelezni kellene a betartatást. Ehhez azonban először a hátteret kellene "rendbe tenni" - sok kisebb-nagyobb településen sem szelektív szemétszállítás és/vagy gyűjtés, sem csatornázás, sem igény nincs ezekre! Sajnos ezek anyagi terheit nem lenne szabad a lakosság nyakába varrni. Mindenképpen szükséges, hogy az első lépést az állam tegye a polgárai felé, majd utána várhatja el az együttműködést. Tudom, hogy nincs pénz - de ha így állunk hozzá, soha nem is lesz, csak a kifogások gyűlnek a szemétkupacokkal együtt.
• Szerintem a legnagyobb felelősség a fogyasztóké. Amíg ők hajlandóak megvenni a sz*rt, addig lesz aki legyártja.
• Szerintem a legfontosabb a műanyag és nylon zacskók betiltása lehetne. Ez már számos országban megtörtént, még Kínában is, tehát nem lehetetlen és ráadásul könnyen helyettesíthető textil vagy újrahasznosított papírból készült zacskókkal, amit megint újra lehet hasznosítani. A másik ami fontos az a szándék, az állam és a befektetők részéről. Én úgy vettem észre, hogy az emberek többsége már támogatja az újrahasznosítást mivel a szelektív gyűjtőpontok mindig teli vannak, sőt még mellettük is van szemét.Tehát csak pénz és elhatározás kérdése lenne, a profit lehetősége pedig mindenben benne van.
• Szerintem a lakosságot nemcsak betétdíjjal lehetne ösztönözni az újrahasználásra/újrahasznosításra, hanem azzal is, hogy kényelmesebbé teszik ezeket a műveleteket. Pl.: - házhoz jön a szelektív hulladékgyűjtő (szerintem ezért sokan akár fizetnének is valamit) - a feldolgozóban kitisztítják a hulladékot, így a lakosságnak nem (annyira) kell - kampányok a szűrt csapvízért, ami kiváltaná az ásványvízfogyasztást (és a palackok cipelését, a hulladékképződést stb) - az önkormányzatok (vagy a főkefe) gondoskodjanak arról, hogy minden hulladékggyűjtő sziget könnyen megközelíthető legyen autóval. Van, aki azért nem aktív ezen a téren, mert nem tud megállni a szelektív szigetek mellett Nagyon fontos lenne a pontosabb informálás is, a gyártók részéről is. Pl. - nemcsak azt lehetne kiírni a termékekre, hogy akciós vagy magyar termék, hanem hogy csökkentett csomagolással készült - kampányok a szelektív gyűjtésről és a komposztálásról, és arról, hogy mi történik pontosan a szelektált hulladékkal. Nagyon elterjedtek az olyan mítoszok, amelyek szerint "egybeöntik" a hulladékot - állami támogatás azoknak a cégeknek, amelyek hajlandók kevesebb csomagolású termékeket használni, és erről is lakossági kampány
• Szerintem a Hulladékgazdálkodás, természetvédelem mindenki fontos feladata, azonban, ha a gyártó kitalál valami csomagolási lehetőséget, akkor fontos feladat a csomagolóanyag megsemmisítésének lehetőségét is vizsgálni. Az engedélyeztető szervek feladata a megvalósítás ellenőrzése is. Mindezt szigorú feltételekkel.. Szerintem nem nekem kell a megoldást kitalálni ezzel kapcsolatban....
• Szerintem a hulladék keletkezésének megelőzésénél nincs fontosabb dolog. Még a bevásárlószatyrokra is kiterjedhetne a betétdíj, ha valaki épp nem vitt magával, de nem akar szemetet hazacipelni magával (néhol már működik is).Németországi pár hetes tartózkodásaim alatt volt szerencsém megnézni, hogyan működik a PET-palackok visszaváltása, szerintem érdemes példát vennünk róluk, ezért is támogatom, hogy itthon is bevezessék. Sokszor nem értem, hogy bizonyos palackokat miért nem lehet visszaváltani (pár éve már a pezsgősüvegeket sem veszik vissza, meg bizonyos szörpös, Kubus üvegeket sose vettek vissza..). Sajnos semmi újító gondolat nem született meg bennem hirtelen, de mindenféle megelőző programot szívesen támogatok és részt veszek benne.
• Szerintem a gyártóknak kellene gondoskodniuk a hulladék "visszagyűjtéséről" és megfelelő kezeléséről. Kötelezni kellene őket, hogy a bevételükből finanszírozzanak olyan cégeket, akik megszervezik, és összegyűjtik szelektíven az újrahasznosítható és a természetben nem, vagy túl lassan lebomló csomagolóanyagokat. A felhasználók felelősségtudatában nem lehet bízni, hisz sokan vannak közöttük a nem hozzáértők,a nem eléggé környezettudatos emberek és a "gazdagok", akiket a visszakapható betétdíj ígérete sem érdekel. Szerintem a lakásokba kiosztott és rendszeresen visszagyűjtött zsákos megoldás jobb eredményt hozna, ami költségesebb is, de a gyártó talán jobban elgondolkodik, mibe is csomagol, ha költenie kell a összegyűjtésre. Ez egyben talán megelőzés is...
• Szerintem a fogyasztók is elgondolkodhatnának rajta, hogy mit vesznek meg, és abból mi lesz.
• Szerintem a cél az, hogy minél kevesebb legyen a kibocsájtás. Minél inkább csökkentsük a felesleges anyagoknak pl. csomagoló anyagok a felhasználását. ezen kívül mindenkinek gazdaságilag is érezni e kell, hogy mindez "JÓ"! ezért lenne szerintem szükség egy relativ magas betétdíjra, az ebből a szempontból mindegy, hogy az az üveg újratölthető, vagy sem. Ha valaki pedig gumiabroncsot, elemet, akkumlátort stb vásárol, egyrészt érezze az árán, hogy ez egy máshoz viszonyítva károsabb anyag, és ha leadja, akár évek múlva is, akkor ezt jutalmazni kell. Nem tudom lehet e így érteni az utolsó kérdésben a betétdíjat?!
• Szerintem a betétdijak nem sok mindent oldanának meg, mert aki eddig is gondolt a környezetére, az eddig is szelektiv hulladékgyűjtőbe vitte a le nem bomló hulladékokat, aki pedig fittyet hányt a mi lesz holnapra, az ezután sem fogja 5, 10 forintért visszavinni az áruházakhoz. Ha kb 50 ft lenne vagy több a betétdij, az talán motiválóbb lenne, de ezt természetesen bele kellene épiteni az eladási árba, amit a gyártók bizonyára elleneznének és mivel náluk a pénz, igy a hatalom is, ez nehezen lenne kivitelezhető. Ide egy olyan kormányrendelet lenne szükséges, ami minden ilyen termék gyártóját kötelezi és a lakosságot úgyszintén, hogy a környezet védelmében kötelező legyen átvenni a pl műanyag hulladékot, illetve kötelező legyen külön gyűjteni. Én valószinűleg olyan magasra emelném a haztartási szemét elszállitási diját, hogy az embereknek megérje külön gyűjteni az egyes hulladékfajtákat vagy akár ezeket betétdij ellenében visszavinni a kijelőlt helyekre. Én ez alatt nem csak a müanyag palackokat értem, hanem az összes műanyag hulladékot is: folpack, mirelit termék zacsója, csoki zacsi,szeletelt hús tálca, actimeles doboz és folytathatnám. Mivel itt annyi féle pl műanyag hulladék van ezért én itt inkább kilós árat határoznék meg, de leginkább több helyen kellen megoldani a szelektiv hulladékgyűjtést. Értem ezalatt, h a belvárosban nem csak a papirt kellene külön gyűjteni, hanem a műanyagot, fémet és üveget is, csak ezeknek fenntartott kukákban. Ha bármelyik társasház belekeverne más hulladékot is a pl tiszta üveg hulladék közé, akkor azt a kukás lefényképezné, figyelmeztetés formájában megküldené a társasháznak. A következő alkalommal 3-4szeresére emelné a ház szemétdiját, ők meg nyomozhatnának, h ki a hunyó, akár a többletköltséget rá is terhelhetnék arra a lakóra. 1-2 hó tiszta szemét után vissza lehetne állni az eredeti szétválogatott szemét dijára. Ennyi leegyszrűsitve. Bár gondolom, h ez sokak érdekét sértené és a bürokrácia útveszőjében elveszne a lényeg, igy még csak hasonló sem várható sokáig. Andi
• Szerintem a betétdíj se jelentene végleges megoldást, de jó nyomásgyakorlás lehet az eldobó csomagolásokat tonnaszám gyártó cégekre. Az lenne a legideálisabb, ha 1., az ivóvíz megfelelő minőségű lenne, és nem gondolnák sokan azt, hogy csak akkor "vannak biztonságban", ha palackozott ásványvizet isznak. 2. ha a boltokban lenne arra lehetőség, hogy a tejet magunkkal vitt, saját üvegbe, a sajtot, felvágottat saját dobozba, a lisztet, száraztésztát, olajos magvakat, aszalt gyümölcsöket saját zsákokba kimérve kapjuk, stb.
• Szerintem 10-20 Ft-ért az emberek többsége nem viszi vissza a betétdíjas holmikat. Talán 100 Ft/db-jáért már megérné mindenkinek, sőt vásárláskor is meggondolnák, hogy mennyit felesleges dolgot vesznek. Sokan inkább dobozos sört vesznek, még ha drágább is, mert arra nincs betétdíj el lehet dobni és le van a gond róla. Csak akkor működne a dolog, ha a betétdíjas árunak nem lenne betétdíjmentes alternatívája.
• Szerettem a betétdíjas rendszert a műanyag palackos italoknál (is), kár, hogy eltörölték. Most nehezebb lesz visszahozni, s az fog "jól" járni, akinek lesz nem betétdíjas palackozású terméke is, mert az emberek azt fogják megvenni, hiszen olcsóbb. Tehát vagy mindent vagy semmit elv működne egyedül. A bébiételes üvegek (és most már sajnos sok más üvegtermék) sem betétdíjasak, pedig olcsóbb lehetne az előállítás, ha csak kimosnák a meglévő üvegeket. Vagy nem jól gondolom? A gondolkodásmódot megváltoztatni nagyon hosszú idő, ehhez kívánok Önöknek is sok erőt, kitartást, türelmet, munkájukhoz sok sikert! Tisztelettel: Székely-Sándor Katalin
• Szeretnénk egy környezettudatosabb Magyarországon élni, de mivel nincs sok felvilágosítás, nagyon sok emberhez nem jut el a megfelelő információ. Kezdetben az embereket muszáj motiválni vmivel, és ha pénzt kapnak a visszaváltásért, miért ne? Aztán egyre több ember szokik hozzá, h ez természetes, és sokkal szebb környezetben élhetünk idővel. Mindenki felelőssége a szemét eltüntetése, de szerintem a cégeknél, az államnál kell kezdeni, vkinek példát kell mutatni a kisembereknek.
• szeretném, ha minél több dolog lenne betétdíjas, még ha vissza is kell cipelnem a boltba/bárhova, mert nem szeretek szemetet termelni!!! Főleg a nejlonzacskókat szeretném ha betétdíjasok lennének:) mert az elárasztja a lakást, még ha nagyon figyelek rá akkor is.
• Szeretnék tisztán látni abban a kérdésben, hogy minden járulékos szempontot figyelembe véve, melyik csomagolástípus utóélete jár kisebb környezet-terheléssel: A - visszaváltható üveg palack (tisztított, újratöltött) B - visszaváltható műanyag palack (tisztított, újratöltött) C - eldobható műanyag palack (visszaforgatott) D - eldobható fémdoboz (visszaforgatott) A fenti kérdésre eddig mindenféle válaszokat hallottam már, de nem tudom melyik a hiteles...
• Szeretnék még zöldebb lenni, és teszek is érte, hogy a környezetemben élők is változtassanak a kevésbé jó szokásaikon. Meg kéne szüntetni a nem visszaváltható műanyag palackokat.
• Szeretlek benneteket, ezért kitöltöttem a kérdőívet, de nem látom a koncepciót mögötte. És a bevezetőt sem értem, "mindenki mondja a magáét". A gyártók és forgalmazók érdekével ellenkezik a betétdíj, mert plusz feladatot és költséget jelent, az embereknek meg kb mindegy, csak nézhessék a Barátok köztöt. Legyen törvényi szabályozás, legyen más a politika!
• Szemléletváltozásra van szükség elsősorban!
• Szemléletváltás szükséges minden területen. Anyagiakon keresztül lehet a legjobban hatni az emberekre.
• Szélesebb körű tájékoztatás és figyelemfelkeltés lenne szükséges. Ha az emberek tudnák, hogy melyik szemetet hová kell vinniük, és ezért nem kellene kemény pénzeket fizetniük a többség biztos ezt választaná szemétlerakás céljára, és nem az erdőszéleket (gyakran beljebb is), folyókat, patakokat és ezek partjait, szurdokvölgyeket, stb. A gyerekeket már erre kellene nevelni, és tudatosítani az emberekben, hogy a szemetelés saját maguk ellen elkövetett vétség.
• Szelektív szemét gyüjtés jó lenne, de csak a kezdet.Régen voltak udvarok ahol az újra hasznosítható anyagokat visszavásárolták. Újság, vas egyéb. Elemek begyütése nem megoldott pl. bevásárló központokba kellene gyűjteni, de nem ORDIT, hogy hol van. úgy kell kerengési ha nem akarom bedobni a szemétbe. Odáig kellene eljutni, hogy a szemét szállítás ingyenes legyen igaz ehhez szelektíven kellene már a lakásodba gyűjteni a hulladékot.De ezt is el kell kezdeni.
• Szelektív kukát mindenhova
• Szelektív hulladékgyűjtés ÉS kibocsátás csökkentés. Nekem rgen tetszettek a visszaváltható műanyag üdítős palackok. Nem értettem miért szüntették be azt a rendszert.
• Számomra semmi jelentősége nincs a betétdíjnak. Én annak örülnék, ha a lakásomhoz minél közelebbre vissza tudnám vinni az összes fajta szelektíven gyűjthető hulladékomat és ott díjmentesen átvennék. Ha viszont másokat a betétdíj ösztönöz a visszavitelre, akkor szükség van rá. A betétdíj mértéke a csomagolás előállítási költségénél kisebb, a visszavitelre fordított idő órabérénél (átlagjövedelemmel számolva) nagyobbnak kellene lennie. Tehát ha otthon összegyűjtök ésszerű keretek közt 20-50 italos dobozt, annak a visszaviteléért kapnom kell minimum 500 Ft-ot, ha a visszavevőhely negyed órányira van a lakásomtól. Ha a város másik végén van, pénzügyileg még a 100 Ft/db sem biztos, hogy pénzügyileg megéri, pedig ez az összeg az előállítási költséget is jóval meghaladja.
• Számomra is fontos a környezetünk megóvása, ezét fontosnak tartanám, hogy minél több mindent vissza lehessen vinni az üzletekbe,betétdíj ellenében. Szerintem sok embert motiválna embereket ez az egész arra, hogy óvják a környezetet...Sajnos kevesen élnek környezettudatosan, de kis pénz a betétdíjért biztosan motiválná azokat is akiket maga a környezetvédelem nem érdekel.
• Számomra fontos, hogy amennyire csak a jelen körülmények között lehetséges törődjek a környezetemmel. Ennek érdekében tenni is hajlandó vagyok. Az ész nélküli fogyasztás és pazarlás ellen nagyon szívesen felemelem a hangom. Természetesen vannak olyan dolgok, melyeket nem lehet azonnal orvosolni, de törekednünk kell arra, hogy tudatosabban kezdjünk létezni. Nem csak az állam felelőssége ezekről gondoskodni, hanem a fogyasztóké is. Sok ötletem van, hogy miket lehetne tenni, de sajnos ezek nem hoznának a termelőknek busás fizetséget, ezért eleve megvalósíthatatlannak érzem, ráadásul a mai magyar társadalom nem elég érett a felelősségteljes gondolodásra. Ezért kell legalább nekünk, akik igyekeznek odafigyelni magukra, másokra és a környezetükre összefogni és egy emberként felszólalni a fogyasztás és pazarláscentrikus, ostoba és teljességgel valótlant állító reklámokat ontó, nemtörődöm média és kereskedelmi szervezetek ellen! Ami még nagyon fontos, valahogyan tudatosítani kellene az emberekben, hogy van hatalmuk sokkal több dolog felett, mint amennyiről gondolnák és a felelősségük is sokkal nagyobb, mint ahogy azt a legtöbben kezelik! Köszönöm, hogy elmondhattam a véleményemet!
• Szabványosítani kéne a csomagolásokat, hogy a boltoknak ne kelljen annyiféle üveget gyűjteniük (nagy gond kis boltok számára a visszaváltható üvegek tárolása)...
• Svédországban még a fém sörösdoboznak van értéke. Nem túl nagy, az átlagpolgár elszórja, de mégsem heverésznek az utcán a dobozok, hanem a hajléktalanok összeszedik őket, nekik megéri. Olyasmi, mint amit a Szigeten is bevezettek nagy sokára (10 söröspohárért kapsz egy pohár sört). Sok sikert! z
• Svédországban fél korona áráért mindenki visszaviszi a fém sörös-üdítős dobozokat. Működik. Itthon is működik, amire van betétdíj.Az eldobásban egyébként a pazarlás a legfelháborítóbb.
• Svédországban élek, és szeretném megosztani néhány itteni tapasztalatomat: - betétdíj van az eldobható PET műanyag italcsomagolásokon és az alumínium sörösdobozokon - nem árulnak újratölthető italcsomagolást - üvegben csak alkoholos italokat és konzerveket árulnak, és nincs az üveg csomagoláson betétdíj. - az üveg csomagolást és hulladékot a szelektív szemétgyűjtés keretében gyűjtik a betétdíj: alumínium sörözdoboz: 0,5 svéd korona (1 svéd korona = 25-30 forint) (egy doboz sör ára: 5-15 korona) 0,5 literes pillepalack: 1 svéd korona (félliteres üdítő ára: 5-10 korona) 2 literes pillepalack: 2 svéd korona (2 literes üdítő/ásványvíz ára: 5-15 korona) Az élelmiszerboltokban automata "üvegvisszaváltó" gépek vannak, amelyek a vonalkód alapján osztályozzák az italcsomagolásokat, és a kinyomtatott vonalkóddal ellátott blokk ellenértékét a vásárlás után levonják a kasszánál a számlából. Készpénzt tudomásom szerint nem adnak vissza. A vonalkód leolvasásos módszer miatt az eldobható csomagolást nem szabad összepréselni, vagy a címkét letépni róla.
• Svédországban boltokban elhelyezett automatába kell dobni a flakonokat, dobozokat a megfelelő nyílásokba és mindenki kap erről egy blokkot, amelyen szerepel az ár, amit levásárolhat. Ez azért jó ötlet, mert nem kell sorban állni szinte, és ösztönzi az embereket, ha tudják, hogy nem kell sorban állniuk és viszonylag sok pénzt is kapnak vissza érte. Ezt megvalósíthatónak látom ebben az országban is.
• Sürgösen szükség lenne valami megoldásra. A bolti neylonzacskókat is ki kellene vonni a forgalomból. A Nutella csinálja nagyon jól! Az ember 2x örül; evett finomságot és maradt egy szép pohara is! Miért nem lehet kreatívan? Hasznosan?
• Sosem értettem, hogy miért kellett megszűntetni a befőttes üvegek, üdítős üvegek betétdíjas mivoltát. Csak hogy a GDP növekedjen? Az emberek úgyis könnyen belemennek, mert fő szempont a kényelem. Mindenképpen fizettetnék a nylonzacskókért, szatyrokért, nem csak egy jelképes összeget, hanem annyit, hogy ne érje meg kidobni egy használat után.
• Sokrétű probléma. Sajnos az embereket belehajszolják a fogyasztásba, a gyors termékvásárlásba. A kereskedők, a média elkényelmesítik az embereket, mindent szinte a szájukba raknak, megmondják hogy éljenek. A szemléletváltás minden érintett részéről szükséges, a fogyasztóknak is tudatosabban kéne cselekedni, a jövőre gondolni és nemcsak a mának élni (ebből a szempontból), úgymond kikövetelni az igazukat. A fogyasztók sokszor ha szeretnék akkor is nehezen tudnak szelektíven gyűjteni, üveget visszaváltani (pl.: nincs megfelelő számú, minőségű befogadó hely a szelektív gyűjtéshez, kategorizálják a boltok, hogy milyen típusú üvegeket váltanak vissza...). Szerintem főként a gyártók és a kereskedők, illetve mai világunkban a média is tehetnének azért, hogy kevesebb szemét keletkezzen, egy kis szemléletváltással egyszerűbb lenne.
• Sokkal több szelektív hulladékgyüjtési lehetőségre van szükség. 3-4 házanként kellenének konténerek. Hiszem, hogy hosszú távon megtérülnek az erre fordított költségek. Svédországban 5 évvel ezelőtt tapasztaltam: a sörös dobozokat egy zsugorítógépbe kell bedobni. A gép a bedobónak pénz dob ki, vagyis megéri nem eldobni! Csak abban az esetben vagyok a betétdíj mellett, ha automatizálni lehet, és nem kell rá külön szervezetet létrehozni.
• Sokkal több figyelmet kéne fordítani az oktatásban erre a témára, óvodáskortól kezdődően a felsőoktatásig.
• Sokkal szigorúbb és egyben ösztönző szabályozás szabályozás kellene az eldobható ital és étel csomagolás visszaszorítása érdekében. Nem csak az italcsomagolással kellene foglalkozni, hanem a gyorséttermekben egyszerhasználatos tányérok és evőeszközök használatának a betiltásával is.
• Sokkal nagyobb problémát jelent Magyarországon a szemét ottléte mindenhol ami a doházásból és papírzsebkendőkből számazik a felelőtlen emberek álltal, akik eldobják a szemetet minden lépésben Budapest utcáin. Ez az állam felelősége hogy ilyen koszos állampolgárokat nevelt akik nem becsülik meg a környezetüket a főváros utcáin ahol a sok túrista is megfordul és elviszok a rossz hírét az országnak hogy milyen szemetesek a Magyarok. Miért nem tudnak Párizsról pédát venni a tisztaság szempontjából??? Azoknak is Magyar elnökük van??? Hova lett a szép tiszta országa a Magyaroknak??? Kik a felelősök akiknek hatalma és érdeke lenne hogy a sok vadászás helyett a főváros utcáira vezényeljenek már ki valami komolyan tisztító csapatot akik nem a kukák feltúrásával fokoznák a problémát hanem még a legkissebb szemetet is feltakarítva segítenének??? Tisztelettel Kriston István, egy külföldön élő és aggódó állampolgár.
• Sokkal közelebb kell kerülnünk a természethez,ezért védenünk kell a saját szennyezésünktől. Amit a természet nem tud lebontani, feldolgozni,azt minden eszközzel össze kell gyüjtenünk, újra fel kell használnunk, ha kell,az emberi önzés és gyarlóság felhasználásával is. Üdvözlettel a kitöltő és családja
• Sokkal komolyabb kibocsátás csökkentés + szelektív gyűjtés + nem utolsó sorban a megelőzésre nevelés gyerekkorban, felnőtteknél anyagi érdekeltség, alkalmasint hosszabb türelmi idő után büntetés.
• Sokkal kevesebb hulladék keletkezne a betétdíjas rendszer visszaállításával, ami nagyon jól működött évtizedeken keresztül. Az EU nyugatabbra fekvő országaiban már felismerték a betétdíjas rendszer jelentőségét, Magyarországnak ezt az elsők között kell(ene) átvennie!
• Sokféle termék esetében lehetne bevezetni a betétdíjat, ami valószínűleg jobban ösztönözné a lakosságot a termékek gyűjtésésre, de ez egyrészt megvalósíthatatlan, másrészt pedig nem minden termék esetében éri meg. Én azért jelöltem meg a fentieket, mert azoknak igen magas a környezetkárosító hatásuk, tehát ezek szelektív gyűjtésére és megfelelő megsemmisítésére fokozottabban kelle ügyelni.
• Sokat segítene a csomagolóanyag újrahasznosításában a visszaválthatóság. Minden vásárló érdekelt lenne a visszaváltásban, sőt lennének akik még a szemétből is kiturkálnák a visszajáróért.
• Sokat lehetne spórolni, ha nem dobnánk mindent ki, hiszen minden l-es üveget újra kell gyártani, az italosról nem is beszélve. De szeintem amíg lesz eldobható kristályvizes palack, addig nem fogják venni a visszaválthatót, mert lusták vele vacakolni. Mindent visszaválthatóra kéne csinálni. Akkor kénytelenek lennének elvinni, a gyerekeknek is jó zsebpénz, mert ők ezért inkább foglalkoznak vele.
• Sokat kirándulunk, nagyon zavar a sok illegális szemétlerakó. A kidobott mosógép, televízió, m?anyaghulladék lassan elborít minden erdôt-mezôt, borzasztó!
• Sok területen van már fejlődés /szelektiv hulladékgyüjtés/.Amiről viszont keveset hallok,az a teméntelen eldobható pelenka.A textilpelenkát a bababoltok is csak böfiztetéshez hirdetik,pelenkázáshoz nem.Rengeteg "szemét" adódik ebből is.Most kezdenek talán az emberek-igaz szükségből- jobban odafigyelni,hogy valójában mire is van szükségük.Bujják a multik ujságját,nézve mi hol olcsóbb.Legyen a postaládába olyan szóróanyag is ami bebizonyitja,hogy az inteligens,csilli-villi,megérdemli,kütyü-mütyü milyen egyszerüen pótolható,csak körül kell otthon nézni.A retro most ugy is divat,hát nagyanyáink praktikáit hozzuk ismét divatba. Bármit,de csináljunk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• Sok terméket ésszerűbben kellene csomagolni, ahol lehet, ott előnyben kellene részesíteni az után tölthető, újra felhasználható csomagolásokat. Bevásárlásnál el kellene felejteni a műanyag szatyrokat, létezik a textil, ami tartósabb is. A szelektív gyűjtésnek csak akkor lenne értelme, ha a hulladékot utána megfelelő módon fel is dolgoznák. Nekem legnagyobb gondot a hungarocel csomagolás okoz, nem tudom hová dobjam, mert a szelektív kukába sem lehet, nem is kommunális hulladék, és a veszélyes hulladék gyűjtésnél is azt mondták, hogy nem oda tartozik, nem tudják hová vigyem. És fontosnak tartanám az állandó tájékoztatást is, mert nincsenek tisztában az emberek azzal, hogy mit hová kellene dobni.
• SOK SIKERT A MEGVALOSÍTÁSÉRT!!!
• Sok ismerősöm már most is szívesen vinné vissza a betétes termékeket, csak nincs hova. A boltok nem hajlandóak visszaváltani, vagy csak bizonyos üvegeket. Véleményem szerint inkább a boltok számára kellene érdekké tenni, hogy vissza legyenek váltva a termékek, és akkor már ők is motiválók lennének a rendszerben.
• Sok helyen a raklapok már betétdíjasok.
• sok gyűjtőpont kellene, akkor működne, ha egyszerű és természetes lehetne a betét visszaváltása.
• Sok éve hajtogatja mindenki (Eu, KvVm, politikusok,...) hogy a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt és csak utána jöhet az összes többi és azok is meghatározott sorrendben (újraHASZNÁLAT, újraHASZNOSÍTÁS, mentesítés). Ehhez képest évről évre mégis azt látja, hogy egyre kevesebb a megelőzés és egyre több a csővégi megoldás. Mert a szelektív hulladékgyűjtés is az. A szelektív hulladékgyűjtés csak akkor gazdaságos, ha van elég hulladék. Ugyanez igaz a termikus hasznosításra. Miért azok a "megoldások" élveznek előnyt, amelyek lételeme, hogy minél több hulladék termelődjön? A megoldás a megelőzés. Miért csak papíron létezik?
• Sok a szöveg kevés atett! A városok körül szemét hegyek un. szemétdombok, amit majdan földdej fognak befedni és erdősíteni. Pl Békéscsaba! Próbálj meg a Tappétól "sittes"-konténert rendelni, kapaszkodj meg NEM tud adni! Más szemétszállító meg valahogy labdába se tud rúgni, vajon miért. Kilóg a lóláb. Szelektí kukák. Erről annyit fényes nappal fogják és mindent egybeöntenek. A jó példa ragadós. Ezek után aki látja ki fog szelektíven gyűjteni.Örülök, hogy van még akit érdekel ilyesmi is. Ui.: A KPM nagy gondossággal kivágja a fákat még a nemzeti parkon átmenő utak mellett is, mivel veszélyes, persze ültetni egyet sem fog, az útmellett elszórt szemetet soha össze nem szedik. Egyet elfelejtenek. Annak idején azért is ültettek fát az utak mentén, hogy fogja az útalapot, mert hatalmas vízelevezető arkok futnak mindenütt az utak mellett. Üdvözlettel Dr. Bogdán Mihály
• sok a szemét.
• Sok a szemét, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szelektív hulladékgyűjtésre, az újrahasznosításra, a káros anyagok kibocsátásának csökkentésére és a környezetszennyezés mérséklésére.
• Semmit sem érünk vele, ha a boltok csak azokat a termékeket veszik vissza, amit ők forgalmaznak. Nem szelektív hulladékgyűjtő szigetek kellenek, hanem minden ház előtt legyen szelektív kuka, amibe csak berakni lehet a hulladékot, de kiszedni nem, naponta ürítsék, ha szükséges. Jutalmazzuk azokat a lépcsőházakat, családokat, akik pontosan betartják a szabályokat, pl. olcsóbb szállítással.
• Sajnos, nem jut elegendő információ a fogyasztókhoz arról, hogyan tudják kezelni az akkumulátor, az elemek és a gumiabroncsok újra felhasználását. Az erdők és a védett területek tömve vannak az ilyen jellegű hulladékokkal, amely egyrészt a fogyasztó felelőssége, másrészt a hulladék kezeléséről szóló információk hiánya is. Ezekben az esetekben nagyon betéti díjat tartok ésszerűnek, mely motiválná a felhasználókat a hulladék visszaváltására.
• Sajnos, igen kevesen törődnek manapság a környezetük tisztán tartásával. Talán, ha valamennyi (habár kevés is) ösztönzőerőt kapnának, pl. a boltban megszánnák pár forinttal, már sokban befolyásolná az érintettek gondolkodását ebben. Az viszont sajnos ugyancsak igaz, hogy ameddig a mindenen átrobogó teljesítmény- és profit-centrikus időszakunkat éljük (pláne a mindenféle multik), és az emberek még arra sem igényesek, amit megesznek, addig nagyon-nagyon nehéz lesz kicsit is hatni a mentalitásukra. Szeretem az effajta kezdeményezéseket, mert ha tudom, hogy páran létrehoznak egy kérdőívet, sokan pedig kitöltik, akkor konstatálom, hogy nem vagyok egyedül. Üdv.
• Sajnos, ha az emberek nincsenek anyagilag érdekelve a környezetkíméletben, akkor ma még nagyon kevesen hajlandók a szelektív szemétgyűjtésre. Már egy "jelképes" 20 Ft-os összeg miatt is nagyon sokan visszavinnék a kereskedőknek az üvegeket, palackokat (főleg, hogy mindenki a válságra hivatkozik). Ahogyan kb. 20 évvel ezelőtt is meg lehetett csinálni, hogy a boros üvegeket is visszavették, ma is biztosan sokan megtennék ezt, ugyanígy a sok befőttes üveget is. Számomra a villanykörték ügye is megoldatlan, mindig rossz érzéssel dobom a kiégett égőteset a háztartási hulladék közé.
• Sajnos, az átlag fogyasztó szemszögéből, egy jelentősebb összeg lenne a motiváló erő, amiért már megmozdul, akár egyéb később alkalmazható kedvezménnyel...
• Sajnos tendencia, hogy mindenen műanyag csomagolás van és az újrafelhasznált papír alapú csomagolóanyagok szinte teljesen eltűntek.
• Sajnos nem vagyunk tudatosak. Nem látunk elég sok képet arról, mennyi kárt okozunk magunknak és a jövő nemzedékének, azáltal, hogy magunk alá szemetelünk. Csak a nejlon zacskók hegyekben állnak és teszik tönkre állatok ezreit. Élőhelyek szűnnek meg, mert a szemétnek kell a hely. Elegáns bevásárlóközpontok születnek régen állatokkal teli területeken. Magunk és gyermeink alatt vágjuk a fát.
• Sajnos nem mindenhol működik szelektív hulladékgyűjtés, viszont a betétdíjas termékeket mindenhol visszatudják venni, a másik szempont, hogy az emberek ezt meg is teszik pénzük visszaszerzésének érdekében, míg a szelektív gyűjtésre "csak" az emberek belső motivációjára számíthatunk, az előbbi lényegesen nagyobb tömegeket mozgatna meg.
• SAJNOS nem fog történni semmi!
• Sajnos nem értek hozzá eléggé, hogy eldöntsem, mely terméktípusok esetében célravezető a betétdíj és az milyen mértékű legyen - ez körültekintő közgazdasági-környezetgazdasági számítások és megfontolás tárgya kell legyen. Amiben biztos vagyok, hogy a hulladék termelését mindenképpen csökkenteni kell.
• Sajnos mindaddig, amíg alternatívaként meg lehet venni a nem visszaválthatós termékeket is a betétdíjas mellett, és ráadásul drágább is a betétdíjas, addig a nagy többsége a fogyasztóknak nem fogja preferálni azokat a termékeket, amik visszaválthatóak. Ugyanígy van ez az üveges és dobozos italokkal is. A veszélyes hulladékok kampánya nem elég sokkoló és széleskörű. Szerintem nagyon sok ember nincs tisztában az elemek, akkuk, gumiabroncsok elektronikai eszközök (számítógép alkatrészek) kártékony hatásával.
• Sajnos még mindig sok a kukában a szelektíven gyüjthető szemét, nagyobb propaganda kellene a médiákban, nem csak a Győzike és efféle népbutító adások. Az ifjuságot a reklámokkal nagy mértékben lehetne jóra tanítani.
• Sajnos Magyarországon mivel nagyon alacsony ára van a betétdíjaknak, sok ember azért a "pár" forintért már nem viszi vissza a boltba az üveget hanem inkább kidobja. Szomorúan tapasztaltam, hogy a pezsgős üvegek betétdíját megszüntették, pedig ennek volt a legtöbb az értéke, és miután sok pezsgőt fogyaszt a lakosság (főleg az egyetemisták) ezért a szemét a lakosság lelkiismeretére van bízva, hogy szelektíve vagy vegyes hulladékként gyűjtik. Én mindenképp támogatom a betétdíj újbóli bevezetését, hiszen ennyivel kevesebb szemetet kell elszállítania a kommunális hulladékgazdálkodónak.
• Sajnos Magyarországon az emberek többségének hozzáállása nem megfelelő, u.úgy, mint sok más fontos kérdésben. Mivel sokaknak nem jut eszébe odafigyelni környezetére, érdekeltté, vagy kötelezetté kéne tenni őket. Ehhez - gondolom - különféle jogszabályokat és egyéb előírásokat kéne módosítani, létrehozni. Sajnos azonban ez gyakran a gyártóknak, kereskedőknek sem áll szándékában, mert nem éri meg! ...anyagilag. Bár nem vagyok semmilyen szervezet aktív tagja, azért a hétköznapokban megpróbálok odafigyelni: pumpás dezodort vásárolok; üveget, papírt, elhasznált étolajat, lemerült elemet/aksit külön gyűjtöm, stb. Szerintem ezek olyan dolgok, amit bárki meg tudna csinálni, ha egy kicsit erőt venne magán. Nekem nem is jelent gondot és próbálok újabb apróságokat is találni, amivel segíthetek. Szeretném, ha ezek a szokások rutinná válnának és a gyermekeim már ezt a viselkedést tanulnák el. Azonban amíg olyanokat látni, akik az utcán, parkban elhajítják a csikket, üdítős dobozt, stb., addig nehéz lesz elmagyarázni, rávenni őket a helyes viselkedésre. A betétdíj bevezetése azért tetszik, mert így ha többet fizetnek a termékért talán sajnálják majd kidobni, ha egyszer visszakaphatnák az árát. Sokan nem tehetik meg, hogy 50-100 Ft-okat csak úgy kidobjanak.
• Sajnos kevesen vallanak ilyen gondolatokat. És még kevesebben tartják hozzá magukat.
• Sajnos Hazánk, így -ha nem változtatunk, változunk-; huladék teleppé válik. Sem mi, sem az utódaink nem tudunk így egészségesen élni. FÖLDÜNK re nem csak nekünk, mai fogyasztó társadalomnak van szüksége.
• Sajnos az emerek nagy része ingyen, haszon nélkül nem csinál semmit. Így ha csak egy névleges "bevételt" tudna produkálni a tevékenységből már lenne motiváció.
• Sajnos az emberek nem foglalkoznak azzal,hogy mit tesznek a természettel,csak azzal,hogy kényelmes életet élhessenek.Nem érdekli őket,hogy tönkreteszik a természetet a Földet a Vizeket!Úgy élnek,hogy mindent felégetnek,tönkretesznek maguk körül és bele sem gondolnak,hogy a gyerekeik,unokáik mit kapnak abból amit ők itt hagynak!!Ez a modern kori civilizáció átka!Pedig ha az emberek felfognák azt,hogy a Föld élőlény és mennyi mindent kapunk Tőle....de mi mit adunk??Borzasztó ez az egész felfogás és az a legszörnyűbb,hogy ez mindenkire kihat ez a felelőtlenség!Minden emberre,állatra,növényre,mindenkire!Remélem sikerül minden olyan erőfeszítés ami az élő természet gyógyulását segíti!
• Sajnos az emberek nem érzik a saját, személyes felelősségüket, mert alig találkoznak (vagy nem ismerik fel) a következményeket. A pénztárcájukon keresztül már meg lehetne fogni őket, mert ha maguk nem is törődnek a visszaváltással, többen hajlandóak lesznek ezt a nemtörődöm alakok helyett is elvégezni. Italcsomagolások esetében a Tetra dobozok helyett is lehetne az üveget alkalmazni. Sok esetben szerintem tisztább is lenne!
• Sajnos az emberek nem elég környezettudatosak, és minimum 1 generáció átfutási ideje van annak, hogy azzá váljunk. Mivel én kiskorom óta azt látom, hogy nem dobjuk el a szemetet, teljességgel képtelen vagyok csak úgy elhajítani valamit. De amíg ez csak a népesség tizedszázalékára vonatkozik, addig nem tudunk hatékonyan megvalósítani környezetvédelmi törekvéseket.
• Sajnos az emberek lusták! Hathatós ösztönzésre van szükség, hogy szelektálják a hulladékaikat. Nem lehet arra számítani, hogy rövid időn belül tömegesen érzékenyek lesznek a környezetszennyezés iránt, viszont (sajnos) pénzzel könnyen megnyerhetők. A betétdíj legalább a kezdeti szakaszban talán hatékony lehet.
• Sajnos az emberek egy (szerintem elég nagy) része még mindig nem veszi komolyan a szelektív gyűjtést. Részemről ingyen is mehet, ahogy most is, de talán jelképes betétdíjakkal lehetne motiválni azokat, akik amúgy nem érzik, hogy ez az ő felelősségük is lenne. Eléggé elfogult vagyok e tekintetben, ha rajtam múlna, büntetném azokat, akik nagy mennyiségű szelektíven gyűjthető anyagot dobnak a kommunális hulladéktálolókba. Több szelektív hulladéktároló kihelyezése is nagy segítség lehet, mert sok esetben a lustaság a fő oka annak, hogy inkább a legközelebbi kukába dobják a továbbhasznosítható hulladékot.
• Sajnos az elmúlt évtizedek bebinyozították, hogy a hulladék kezelés kérdésköre nem kezelhető hatékonyan kizárólag a kötelezés rendszerével. Szükséges az egyéni érdekeltségek megteremtése annak érdekében, hogy a hulladékkezelés lépései hatékonyan meg tudjanak valósulni. A szelektív hulladékgyűjtés minnél nagyobb arányú alkalmazásának elterjesztése érdekében fontos eszköz lehet kötelező betétdíjak rendszere.
• Sajnos annak tudatában válaszoltam, hogy tudom, a begyűjtés komoly költséget jelent, s a feldolgozást is meg kell teremteni. Valamint gyakorlatból tudjuk, a parkolás lehetetlen állapota pl. Budapesten, gátolja a begyűjtők munkáját (ez hivatkozási alap is volt). A környezettudatos nevelést a család kell kezdje, ott az első minta, s az intézmények kell folytassák, óvoda, iskola... Nézzük meg, mi a valósul meg ebből ma ?!
• Sajnos ami még nem jellemző, hogy a társadalomnak kellene felfognia: az apró dolgokat sem szabad elkövetni magunk ellen. Bár minket még talán nem öl meg, de az unokáink már biztos nagyon szenvednek majd, ha nem változtatjuk meg a fogyasztásról alkotott elképzelésinket. Ez sok apró lépéssel mehet csak véleményem szerint. Mindig meg kell fizetnünk az árat, kérdés hogy kevesebbet fizessünk folyamatosan (megelőzés), vagy később iszonyúan sokat a keletkezett károk miatt...
• Sajnos a szelektív gyűjtés mellett is csak töredéke kerül vissza a csomagolóanyagoknak újrafelhasználás céljából. A kellően motiváló (50 Ft, vagy a feletti)betétdíj jelentősen javíthatna a helyzeten. Épp ideje lenne, belefulladunk a szemetünkbe!
• Sajnos a szelektív gyűjtés a csomagolóanyagok csak nagyon kis részét érinti. Nem igazi megoldás, mivel a csomagolóanyagok gyártása ugyanolyan ütemben folytatódik, egyre nagyobb terhet rakva ezzel a környezetre. Nagyon jó lenne, ha egy csomagolóanyagot többször is felhasználnának, így rengeteg energiát lehetne megtakarítani és a káros anyagok gyártása is csökkene. Jó lenne a műanyag zacskók forgalmazását is korlátozni.
• Sajnálom, hogy egyre kevesebb a lehetőség, hogy visszaváltható palackokat használjunk. Az se lehet környezettudatos vásárló, aki pedig hajlana rá.
• Sajnálatosnak tartom, hogy az évek óta tartó vita ellenére magáról a vitáról sokat nem lehetett hallani (vagy csak én nem hallottam?) a sajtóban. Az élelmiszeripari "agyoncsomagolást" felháborítónak tartom, ráadásul ösztönzik is a vevőket, amikor több terméket együtt (többszörösen becsomagolva) olcsóbban árusítanak. De ha már ez utóbbi, legalább lebomló anyag lenne az alapanyag...
• Sajnálatos dolognak tartom, hogy utcáink, tereink, városaink, falvaink, hegyeink, völgyeink úgy néznek ki ahogy. A mai "modern és civilizált" embert csak egy dolog érdekli: a pénz! Nem foglalkozik sem Istennel, sem hazával, sem környezettel. Ezt eléggé el nem lehet ítélni. A betétdíj érdekeltté teszi a pénzéhes agyatlan fogyasztót, hogy visszaváltsa a műanyag (és egyéb) hulladékot és ne az erdőkbe, rétekbe, tavakba stb hajigálja :@ Természetesen ez a hatalmas mértékű környezetkárosítás nem jöhetett volna létre a "drága barátaink" nélkül akiket csak a pénz érdekel és a haszon. Azt hiszem nem nehéz kitalálni, hogy melyik náció(?), vallás(?) tagjaira gondolok. Nincs se istenük, se hazájuk, nem kötődnek semmihez, s így nyugodt lélekkel (ha van nekik olyan) pusztítanak mindent ha abból akár csak egy sékel hasznuk is van.
• Saját háztartásomban szinte mindent szelektíven gyűjtök (műa. palack-ásványvíz, papír, elem, izzó) szeretném, hogy sok háztartás is ezt tenné. De ha tehetem betét díjas üdítőt vásárolok, ellentétben a PET-essel!!!! A környezet megóvására, ill. a műanyag palackokkal kapcsolatba 2 dolgot tudok elképzelni, hogy az embereket késztessük a "szelektív" gyűjtésre: 1. a műa. palackokért visszavitelkor fizetnek, mintha betétdíjas lenne. Erre már 1-2 helyen van lehetőség. Sajnos lakhelyemtől elég távol, ezért én a szelektív hulladékgyűjtőt veszem igénybe. 2. az összes műa. palack betétdíjas lesz. Kevés ember foglalkozik a szelektív hulladékgyűjtéssel, én már most kódolom a gyerekeimbe. Bár úgy érzem egy fecske nem csinál nyarat.
• S.O.S. helyzet van, az utolsó utáni pillanat talán... Nagyon jó lenne, ha végre elérnénk a "kritikus tömeget", és történne valami annak érdekében, hogy bolygónk még unokáink számára is élhető hely legyen. Kezdjük akár itt, de akár bárhol...Minden a fejekben -és persze a szívekben - dől el. A betétdíj remélhetőleg ösztönöz, bár az igazi az lenne, ha e nélkül is odafigyelnénk arra, mennyi szemetet termelünk nap mint nap.
• Rosszul van megcsinálva ez a kérdőiv. Látszik, hogy milyen eredményt szeretnének "kreálni" a készitők. A szándék nemes, a kivitelezés szánalmas. Bence
• Rossz nézni, ahogy gyűlik a szemét, és egyszerűen csak eldobjuk a palackokat, befőttes üveget. A kevés, és hiányos szelektív kukák miatt az emberek nem gyűjtik és cipelik távolabbra a szemetet. Sok esetben még ha van is a környéken szelektív hulladék gyűjtő, akkor sincs minden típusú szeméthez, pl. a mi környékönkünk hiányzik a vémdoboz-gyűjtő. Valójában azt sem értem, h miért nem lehet már a társas és panelházakban is szelektíven gyűjteni a szemetet, hiszen ott rengeteg ember lakik, és rengeteg szemétről van szó. Az embereknek sajnos egyre kevesebb idejük, van így nincs sok kedvük a szelektív hulladékgyűjtéshez. Főleg, ha a környéken nem találhatő gyűjtő. Ezért szertint sokkal hatásosabb lenne a betétdíj bevezetése. Ez Németország már bevált módszer! A befőttes üveg esetében nagyon egyszerűen meg lehet oldani, hiszen a sörös, boros üveget is visszaváltják. De amíg a PET palackok nem lesznek betétdíjasak, addig az emberek többsége inkább azokat vásárolja, h ne vesződjön a visszaváltással.
• Roppant érdekes a termékdíj a gumiabroncsnál. A kerékpár külsőket még nagyobb mennyiségben sem veszik vissza/legalább 50-80db). Az ökoszolgálat mondta hogy juttassam le Aszódra a lerakóba és talán nem kell érte fizetnem hogy levittem nekik. Hol az a bizonyos termékdíj? A kerépárbelsöket már szerencsére gyüjtik nagyon jó dolgok készülnek belöle de mi lesz a külsökkel??? Nagyobb és több is van belöle.
• Részemről igyekszem mindent megtenni a szelektív gyűjtéssel, a tömörítéssel, de az államnak is segíteni kell, hogy ne az erdőkbe kerüljenek a hulladékok! Aztán tőbbe kerül a leves, mint a hús...
• Részemröl ez nagyon fontos kérdéslenne mert gyüjtősziget nézki szemétdomnak.
• Rengeteg visszaforgatható anyag-áram kerül értelmetlenül a hulladékok közé. Egy értelmesebb, fenntarthatóbb gazdasági rendszerben ennek jelentős része rendezhető, újrahasznosítható. Ehhez kell igazítani a termelési és fogyasztási rendszerek logikáit. Az államnak felelőssége állampolgárai hosszú távú jólétével (is) érdemben foglalkozni, és nem a mindenkori jelen üzleti lobby-k nyomására hozni kényszerű vagy galád döntéseket.
• Rengeteg üveg kerül feleslegesen kidobásra egy háztartásban, ami régen nagyrészt visszaváltható volt.A jelenlegi gazdasági állapotban ez felesleges pazarlás!
• rengeteg le nem bomló szemét vesz körül minket,aminek a gyűjtéséről gondoskodni kellene,és az embereket az jobban motiválja,ha kapnak is érte valami ellenszolgáltatást,jelen esetben pénzt
• rengeteg csomagolás van több ömlesztett áru kellene.
• Rengeteg a szemét.Leginkább a műanyag üvegek száma rettentő sok.Régen még például a Margitszigeti ásványvíznek volt betétdíjas változata,ma már nincsen.Miééért?!
• Rengeteg a szemét, és, ha a rendesebbje jó helyre dobja, azért nagyon sokan a nagyobb dolgokat ( gumiabroncs, tv, stb...) elviszi valahova, és illegális szeméttelep csinálnak az erdőszélen, utak mentén....Ezt kellene megelőzni, és több olyan központi lerakót létesíteni, vagy többször csinálni lomtalanítást, akkor még betétdíj sem kellene....Talán még hósszútávon, gazdaságilag is a havi lomtalanítás lenne a legolcsóbb megoldás, mert akkor a lusták, akik nem keresik a lerakóhelyet, azok is kivárnák a havi 1 lomtalanítási napot!!!!Ennek a finanszírozása az állam ( a mi) feladatunk lenne..
• Rengeteg a csiricsáré műanyag csomagolás a boltokban, egyre több a szemét, és a reklám. A hulladékokat megelőzni kell, és a gyerekeket is erre tanítani!
• Rendkívük idegesítő, hogy rengeteg hulladékot termelünk nap mint nap, és semmire sem használható, mert nincs erőteljes törvényi szabályozás. 2 éve voltam a Dreher sörgyárban látogatáson, és ott mondták, hogy egyre több dobozos sört gyártanak, és egyre kevesebb a betétes termék, mert az emberek elkényelmesedtek, és inkább dobozos sört vesznek, még ha kicsit magasabb is az ára. " megoldást látok. Kínálkozik az alkalom, hogy a nem visszaváltható üdítőitalokat, sörösdobozokat, stb. a betétdíjas termékek áránál magassabbra kellene tornázni büntetőadókkal. Viszont a betétdíjak árát is úgy kellene megszabni, hogy a kedves fogyasztónak, érdeke legyen azt visszavinni az üzletbe. Ezt az összeget minimum 50 forintban szabnám meg. De ezen felül, a többé fel nem használható, összegyűrt alumínium sörös dobozok megnövelt adóját is vissza lehetne résznem adni a fogyasztanak, azáltal, hogy arra is járna valamiféle korlátozott betéti díj, pl. 20-30 forint, nem a nemrég meghatározott 1-2 forint, amely egyértelműen túl alacsony, valószínűleg azért állapították meg ennyiben, hogy a gyártóknak, forgalmazóknak, valamint a vásárlóknak észrevehető többletterhet ne jelentsen, de emellett arra is jó, hogy látszólag ki lehessen pipálni egy új pontot az ország stratégiai környezetvédelmi terveiben.
• Reményeim szerint a megfelelő termékek betétdíjazásával elérhető lenne, hogy ha még maga a hulladékgyűjtés nem is szelektív, ezen az úton sok újrahasznosítható termék a szemétdombok helyett ismét a polcokra kerülne. Véleményem szerint ezt nem szabad üzleti alapokra helyezni, így mindenképpen kormányzati szinten kellene szabályozni. Támogatom a kezdeményezést, több ilyenre lenne szükség, csak így tovább!
• Remélem sikeres lesz a program ,mert sokkal kevesebb lenne a szemét, illetve az embereknek motiváltabb lesz az anyagi érdek! Ha jól emlékszem 1-2. terméknél működött,de nem értem miért nem lehet például a pezsgős üveget is visszaváltani? Remélem ez a probléma is megoldódik!
• Remélem a válaszok nem csak papíron maradnak ,ha nem eredménye is lesz.
• Régi tapasztalatom amikor két forint volt a sörösüveg betéti díja a földhöz verték az üvegeket.Annyi üvegszemét soha nem volt az utcákon.Ha viszont azáltalam megjelölt ötven forint lenne a betéti díj akkor sok tőkét kell invesztálni.Az emberek tudatát kelene megváltoztatni, de ebben a "kurva országban" ez nagyon nehéz feladat.
• reggeli kávét kortyolok. nincs bővebb véleményem.
• Régen nem csomagoltak külön semmit sem, mégsem lettünk betegek, nem voltak járványok. A csomagolást egy pár gyűjtő kivételével(italos doboz) mindenki kidobja. Szerencsés esetben szelektálva a megfelelő helyre szállítja.
• Régen mindent csak visszaváltható üvegben lehetett kapni. A tejért pedig kannával mentünk a kis közértekbe. A pékárút papírba, papírzacskóba csomagolták. A nylon szatyrokat nem ismertük. Sokkal emberbarátibb volt az egész rendszer. Még az esetleg eldobott üveget is összeszedte valaki akinek pár forintra szüksége volt. Gyerekként például összeszedtem pár eldobott üveget és a boltban adtak érte 1 dinnyét vagy megvolt a mozira való.
• Régen kötelező volt az italos üvegeket, valamint konzerves (befőttes) üvegeket visszaváltani, és a rendszer működött. A hajléktalanok és szegények gondoskodnának arról, hogy ezek a csomagolások még a gazdagoknál se a szemét mennyiségét növeljék.
• Regen is volt es mukodott - es nem hiszem, hogy a penz miatt elsosorban. Igy lattuk, ez volt a termeszetes - szerintem itt lehetne elsosorban valtoztatni, ujra megtanitani valahogy az embereket arra, hogy termeszetes legyen...
• Régen is jól működött a betétdíjas rendszer és olyan közvetett - nem elhagyagolható - nevelő hatása lehet a gyerekre, fiatalokra, mint a zsebpénzgyűjtés stb.
• Régebben csak visszaváltható üvegekben lehetett üdítőitalokat kapni. Jó ötletnek tartanám, ha most is így működne.Csomószor újra lehetne palackozni.
• Raklapra (azt hiszem az EU szabványra) már most is létezik egy fajta "betétdíj", de azért bejelöltem, mert van, amire nincs. Finnországban élek, és itt az embereknek természetes, hogy betétdíj van a kólás dobozon, műanyag flakonokon (mérettől függően 10-20 cent). Ha az emberek nem is viszik vissza (mert megesik), nem gyűrik össze, hanem a kuka mellé teszik, mert mindig van, aki összeszedje, és beváltsa. A másik, hogy ha nem is mindegyikért kapható pénz (mert pl. a pléhdoboz behorpadt), a gép azért visszaveszi, csak nem ad pénzt érte. Itt még a legkisebb boltokban is van üvegvisszaváltó, így az embereknek valahol "megéri" szelektíven gyűjteni a dobozokat, flakonokat. Ez lehet az első lépés afelé, hogy minden mást is szelektíven gyűjtsünk. Az itteni lakóhelyemen hatalmas konténerek vannak a különböző szemétfajtáknak, és pl. az iroda, akitől a lakást béreljük már küldött levelet, hogy a több konténer azért van, hogy használjuk, mert az utólagos válogatás pénzbe kerül, ami a bérleti díj emelkedésével jár(hat). Ez egyelőre még nem következett be, remélem, egy ideig nem is fog. Az, hogy kinek a felelőssége? Mindenkié. Az államé, hogy támogatja a kezdeményezést (anyagilag is), az iperé, hogy részt vesz benne, és változtatásokat eszközöl a hulladék feldolgozásával kapcsolatban, a kereskedelemé, hogy vállalja annak kockázatát, hogy ideiglenesen lecsökken(het) a forgalma az adott termékek irányában, amíg az emberek megszokják, hogy van betétdíj (nem beszélve arról, hogy a visszaváltó rendszert applikálja a boltba), az enyém, mint fogyasztóé, hogy igenis visszaviszem azt az üveget, ha már úgyis a boltba megyek, mert megéri nekem, illetve a civil szervezeteké, akik segíthetnek a projekt népszerűsítésében. A visszaváltó automaták mellett egyébként általában kézmosó is van (szappan, papírtörlő), valamint egy nagy zsák a műanyag szatyroknak, amiben leviszik az emberek az üvegeket. Így nem kell ragacsos kézzel vásárolni. Szerintem már rég be kellett volna vezetni.
• Raklapok fából vannak, eltüzelhetőek. Ciklikus gazdasági folyamatok elve: minden oda jusson vissza, ahonnan származik. A gyártókat a termékeik utóéletének gondozására is kötelezni kell, vagyis kötelezettséget kell vállalniuk az elavult vagy tönkrement termékeik szétszerelésére, újrahasznosítására, semlegesítésére stb. Ezt a betétdíjas rendszer lényegesen zökkenőmentesebbé tenné.
• Raklapnál már működik egyfajta betéti díj, legalábbis sok helyen visszaadják az árát vagy egy részét ha visszaviszi az ember.
• Raklapnál általában léteznek betétdíjak mindenhol, valamilyen összeggel csökkentett díjért visszaveszik. Pl. ha az ember vesz egy raklap téglát, felszámolják a raklapdíjat, de visszavitel után egy adott összegért visszaveszik. Sőt vannak kifejezetten használt raklap felvásárlók is.
• Rajtunk is múlik.
• Radikális lépésekre lenne szükség valóban. Túl sok a felesleges csomagolás szinte minden terméken.Rengeteg szemetet termelünk.De fogalmam sincs, hogy kéne nekikezdeni....
• Pontosan olyan elszámoltatást kellene bevezetni, mint a radioaktív anyagok esetében. Lásd EURATOM jelentéseket.
• Pont a múltkor gondolkodtam rajta, hogy ha a cigicsikk visszaváltható lenne, akkor a csavargók összeszednék, hogy legyen belőle pénzük. Attól függően, hogy mekkora betétdíjat rakunk az egyes termékekre célozhatjuk azt, hogy a nincstelenek gyűjtsék össze a szemetesből és mindenhonnan (ami nekik is pénzt hozna, ugyebár), vagy hogy a jobbmódú ember is visszaváltsa (20-50- ft-os betétdíj). lehet dönteni. Ha minden létező szemét visszavűltásáért pénzt kapna az ember, akkor minden létező szemetét visszaváltaná. A másik alternatíva a bűntetés. Azt hiszem, hogy belgiumban vezettek be hatalmas bűntetést azokra, akik nem gyűjtk szelektíven a szemetet. Nemrégiben jutott pont eszembe, hogy a magyar sorozatokban és TV-showkban és valóságshowkban is be kéne vezetni a szelektív gyűjtést, hátha az emberek majd azt csinálnák, amit a sztárjaik is. Ezen kívül sokkal bővebb tájékoztatást kéne adni arról, hogy milyen tárgyak tartoznak az egyes szelektív csoportokba. Az ipar felelőssége lehetne, hogy minden csomagolásra színes ikont rakjon arra vonatkozóan, hogy azt a csomagolást, vagy a benne levő termék maradékát melyik fajta szemétbe kell dobni. Ez nagyon-nagyon sokat segítene a hétköznapokban. Plusz a hulladékgyűjtő szigetek nem sokat segítenek ott, ahol nincsenek mondjuk 100 m-es közelében egy háztartásnak. Sokkal praktikusabb lenne, ha már a konyhában mindenki szelektíven gyűjtene, és minden ház aljában a normál méretű kukák is szelektív gyűjtésre ingerelnének, és ki lenne írva, hogy pl hétfőn viszik el a papírt, kedden az üveget, szerdán a műanyagot, pénteken meg a vegyes szemetet, vagy mit tudom én.
• Pl. Németországban jó magas a betétdíj és működik a dolog. Mondjuk az attitűdök is mások. Ja és ott a bulikban egy, azaz 1 db. műanyag pohár jár per kopf, amibe utáncsapolják a sört. A buli végeztével ez az egy pohár nem kevés pénzért visszaváltható!!!
• Pl. a boltokban csak kérésre adjanak műanyag szatyrot, s ha lehet, ne is műanyagot, hanem újrahasznosított papírból készültet. Sok helyen automatikasan, és sokszor fölöslegesen kapunk zacskót, szatyrot. Ha a hulladékot pénzért gyűjtenék be (betétdíj vagy egyéb ár formájában), talán javulna a helyzet. Több hulladékválogató üzemet az országba!
• Picit más téma, de jó lenne, ha nejlonzacskók helyett eltejedne a papírzacskók használata az áruházakban.
• Pesszimista vagyok. Mindaddig, amíg a világpiacon sokkal olcsóbb a környezetszennyező melléktermékekből újonnan előállítani egy újabb tonnát, mintsem újrahasznosítani annyit, amiből lesz egy tonna, addig az újrahasznosításra irányuló bármiféle törekvés hiábavaló erőfeszítés. Példa: nejlonzacskókkal kapcsolatban elérhetőek számok is valahol - úgy emlékszem 1 millió darabról volt szó, újonnan párszáz dollár, reciklálva 4000.
• persze én is szeretnék egy szebb és jobb világban élni,főleg tisztábban,meg is teszem érte amit tehetek,de sajnos nincs hitem az emberekben.főleg a "döntéshozókban",kiknek a gombnyomása sokat jelentene.remélem csak én vagyok ilyen pesszimista.mindenki másnak kívánok sok hitet és erőt!sziasztok!Zolcsi
• passz
• Összeségében: legalulról és legfelülről lehet a témában eredményt elérni. Alulról a civil kezdeményezések érhetnek el sikereket, felülről pedig kormányzati kényszerítés szükséges. Az üres beszédek és a félmegoldások ideje lejárt! Az utolsó órában vagyunk, így ha nem cselekszünk (többek közt ebben a kérdésben), akkor feléljük a jövőnket!!!
• Összegezve: legyen betétdíj
• Összefoglalva: 1. lépés: ne termeljünk szemetet! 2. lépés: ha mégis termelünk, ne vegyük meg! 3. lépés: ha mégis megvesszük, akkor válasszuk a legkisebb rosszat (jelen esetben pl. a visszaváltható megoldásokat)! 4. lépés: ha mégsem a legkisebb rosszat választottuk, akkor legalább gondoskodjunk a szemét újrahasznosításáról! 5. lépés: ha mégsem gondoskodunk az újrahasznosításról, akkor legalább ügyeljünk arra, hogy a szemetünket a lehető legjobban összetömörítsük (ez igaz a 4. pontra is)! 6. lépés: ha nem ügyelünk a szemét összetömörítésére, akkor legalább legális helyen helyezzük el szemetünket, ne pedig valamilyen illegális szeméttároló "kínálatát" gazdagítsuk tovább! 7. lépés: ha már itt tartunk, akkor szégyelljük el magunkat, és gondolkodjunk picit!
• Örülök! :)
• Örülök,hogy vannak akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel! Gratulálok!
• Örülök,hogy van egy ilyen szervezet,akinek szívügye a környezet védelme.Én még azt tartanám fontosnak,hogy az iskolákban a fiatalságot próbálják meg környezettudatosabban nevelni (és természetesen otthon családon belül is).Pl.lehetne kukákat(jó nagy méretűt) tartani az adott iskolákban szelektív gyűjtésre.Az én gyerekeim iskolája öko iskolának titulált intézmény és az aulában van három igen kis méretű szemetes ami a szelektív gyűjtést hívatott szolgálni.Nagyjából itt ki is fújt az erre irányuló törekvés.Én mindenestre megpróbálnám jobban felkelteni a gyerekek figyelmét a szelektív gyűjtésre és szeméttermelés megelőzésére(plakátok a kukák oldalán,falakon vicces formában de mindenképpen gondolatébresztőként vagy vmi. ilyesmi ).De a fiam is megjegyezte,hogy öko iskolája legtöbb tanára pl.dohányzik.De ez már egy más kérdés. Üdvözlettel és sok sikert kívánva munkájukhoz: Lévainé Máté Csilla ( egy háromgyerekes,környezettudatos anyuka)
• Örülök, hogy Magyarországon - ellentétben más, nálunk fejlettebb országokkal - megmaradt az üvegvisszaváltás intézménye. Ugyanakkor tovább lehet fejleszteni a szisztémát, kiterjesztve más termékekre. Ehhez véleményem szerint egyedül a törvényi szabályozás nyújt segítséget. Tekintve a magyar lakosság szemetelési szokásait, nem várható anyagi ellenszolgáltatás nélkül, pusztán "belátáson alapuló" javulás (ha csak a szelektív szemétgyujtésre hagyatkozunk).
• Örülök, hogy foglalkoznak ezzel a kérdéssel, sok sikert kívánok a munkájukhoz, és bátorítom Önöket: egyre többen vagyunk, akik a szelektív hulladékgyűjtést és a környezet megóvását fontosnak, mindennapi életünk részének tartjuk. Üdvözlettel: Decsi-Kiss Dorka
• Örülök hogy ujra felmerült az ötlet,mert aggódva tapasztaltam,hogy egyre több terméknek szünik meg a betétdija,ami vszinü hogy mostmár a kukákban végzik.Jobb esetben a szelektiv hulladékgyüjtöben
• Örülök ennek a kezdeményezésnek. Remélem sikeres lesz.
• Örülök ennek a kezdeményezésnek! Remélem, hogy sokan szavaznak!
• Örülök a kezdeményezésnek! Ha már egyes "elmaradottnak" titulált afrikai országokban, de a fejlettnek tekintett USA egyes tagállamaiban is betiltották a műanyag zacskó használatát, akkor nálunk is lehetne érdemben korlátozni. Betiltani nem kell, de a szemetünknek jelentős hányadát teszi ki a műanyag, el nem bomló szemét. Örülök a TESCO kezdeményezésének, miszerint nem adnak ki tonnaszámra zacskókat. Ritkán, de elúőfordul országunkban is a pozitív gondolkozás. Állítólag bizonyos műanyagoknál alkalmazható egy kémiai eljárás, amivel oldani és ezáltal újrahasznosítani lehet azokat. Ezt is lehetne szorgalmazni (már amennyiben a technikai eljárás nem környezetterhelő). A fent megadott válaszaimról tudom, hogy kicsit utópisztikusak, de szerintem sohasem késő elkezdeni nevelni/szoktatni a népet, hogy a jövőben felelősségteljesebben gondolkozzon, illetőleg megszokott viselkedési forma legyen a szelektív hulladékgyűjtés. Tisztelettel: Orbán József
• Örülök a kezdeményezésnek, mert amióta beszüntették a visszaváltható üvegeket, azóta az üvegek az utcákat borítják, és kárba megy a sok újra felhasználható anyag. Sok sikert a kezdeményezéshez.
• örülök a kezdeményezésnek és támogatom.Csak odafigyelés kellene és kevésbé kényelmesnek lenni!
• Örülök a kérdőívnek mert fontosnak tartom a környezettudatos hétköznapokat, kíváncsian várom milyen visszhangot vált ki.
• Örülnék, ha elindulna a kezdeményezés, mi már évek óta szelektív hulladékgyűjtést alkalmazunk, de mivel lerakóhely a közelünkben nincs, ezért körülményes a sörösdobozok, pet-palackok, stb. leadása. A Tesco áruházakban egyébként visszaveszik, de akkor is hulladékként kezelik. Mindenképpen a betétdíj mellett voksolok, amikor ugyanazt a csomagolóanyagot újra ugyanarra a célra lehet használni újrafeldolgozás nélkül.
• Örömmel vennék egy hiteles kimutatást arról, hogy az üveg- és műanyag palackok kíméletes visszaszállítása, megfelelő tisztítása stb.csakugyan jobban kíméli a környezetet, mint a ripityára tört üvegek és összegyűrt palackok anyagának újrafeldolgozása. Látnunk kell, hogy itt csupán kétféle újrafelhasználásról van szó. Ráadásul néhány ciklus után mind az üvegek, mind a műanyagok elhasználódnak, vagyis az újratöltő technológia mellett egy szétzúzó-beolvasztó-újracsináló technológiát is feltétlenül működtetni kell. Vajon nem olcsóbb-e csupán az egyik? Jó lenne, ha válaszolnának – nekem, és mindenkinek.
• Örömmel tapasztalom, hogy legalább egy környezetvédő szervezet foglalkozik azzal, hogy kevesebb legyen a szemét. A véleményem ezzel kapcsolatban határozottan az, hogy az anyag- illetve az energia pazarlás megelőzésére fokozottan koncentrálni kell, de természetesen a szelektív gyűjtésre is. A pazarlás csökkentését látom a legtisztább környezetvédő útnak: az energiatakarékos izzókban vegyületek vannak, az atomenergia hadászati szempontból veszélyes, a szélerőműveket pénzbe kerül megépíteni és ki tudja hogy mit tesznek az időjárással, az Asszuáni-gáttal gondok is voltak, a szelektív gyűjtés nem mindig éri meg annyira, szerintem lehetne sorolni. A pazarlás csökkentése viszont ott hat, ahol a probléma gyökere van: az emberek felelőtlenségét kell csökkenteni nem csak egyéni, hanem társadalmi szinten is. Ez azt jelenti, hogy a társadalomnak meg kellene valahogy oldania például azt, hogy ne pazaroljanak annyi anyagot a napi élelmiszerek csomagolására, vagy a szupermarketek reklámkiadványaira, stb.
• Örömmel támogatom a kezdeményezést és kívánom, hogy sikerrel járjanak!
• Ön szerint kinek a felelőssége, hogy a fentiek megvalósuljanak?-Természetesen a bejelölteknek más-más felelősségi kört szánnék. Jó lenne, ha minél szélesebb körben terjedne a környezeti felelősség "forintosítása", anyagi alapokra helyezése - a puszta szemléletformálás, meggyőzés sajnos nem elég. (Ha a kérdések számozva lennének, könnyebb volna hozzáfűzéseket, észrevételeket írni egyikhez-másikhoz.) Sz.M.
• Olyasmiről levelezgetünk, ami még 30 évvel ezelőtt is teljesen természetes volt. Természetes volt, hogy visszavittük az üvegeket a boltba, hogy vittünk magunkkal bevásárló szatyrot/kosarat és nem hordtunk haza mindennap 10 nylon zacskót; természetes volt, hogy szombat délután bezártak a boltok és hétfőn reggel nyitottak ki legközelebb... és felnőttek nemzedékek és mindneki boldog volt. És nem kellett hihetetlen erőbedobással álproblémékkal foglalkoztatni az embereket.
• Olyan termékek esetében volna célszerű a betétdíjat bevezetni, melyek előállítása energia-igényes,továbbá a termék összegyűjtése egy szegényebb réteg számára még megélhetési forrást is jelenthetne.
• Olyan megoldást kellene találni a csomagolásra, ami nagymértékben csökkenteté a hatalmas méretű szemét hegyeket. Egy pezsgős palackot miért nem lehet többször megtölteni? Csak egyetlen Föld van. Vigyázzunk rá. Ui. 2007-ben az Írottkő és Kőszeg között a hegyi úton három nagy reklámszatyor papír szemetet,+ kb.30db sörös és üdítős dobozt szedtünk össze kirándulás közben. Üdvözlettel: Pátkai Péterné
• Olyan elképesztő a nyersanyag pazarlás napjainkban, hogy minden olyan megoldást szívesen támogatnék, ami ezt csökkenti.
• Olyan átfogó koncepciót kellene kidolgozni, amit a társadalom felé egyértelműen lehet kommunikálni (nem bugyuta reklám!), ami láttatja a "rendszert", így minden szereplő (ipar, kereskedelem, fogyasztók)helyét, felelősségét, a cselekednek vagy a mulasztásnak a jövőre gyakorolt hatását. A legtöbb ember nem tudja, nem érti, miről van szó akár a betétdíj, akár a környezet tudatos védelme érdekében szükséges bármely eszköz tekintetében, így nem alakul ki benne felelősség. (Én sem tudtam állampolgárként, hogy környezet-tudatosan kellene gondolkodnom és cselekdnem, csak a munkahelyemen kerültem a megfelelő információ birtokába.)
• Nyugaton ezek a kérdésk már államilag megoldottak! Kötelezik a gyártókat a korszerű termékek alkalmazására és begyüjtésére! Oktatni kell a begyüjtés módját, betétek fizetésének lehetőségét!
• Nylon zacskok es reklam szatyrok kibocsatasat szinten csokkenteni kellene...
• nyáp
• Norvégiában, ahogy én láttam, csaknem minden 1,5l-es üdítősüveg üvegből van és elég komoly betétdíja van. Ott működik. Remélem egyszer mi is eljutunk ide.
• Nonszensz, hogy Magyarországon nincs betétes ásványvíz, de ugyanígy más termékeket is kevésbé szennyező módon kellene csomagolni. Ez ugyanúgy a gyártók kötelessége, mint a fogyasztóké, sőt! A gyártókat pedig kötelezni kellene a csomagolás ésszerübb és természetbarátabb megoldására.
• No koment.
• no comment
• Nincs megoldva a szelektív hulladék problémája!! A papírt egyre kevesebbért veszik vissza, nin értelme gyűjteni! Hogy tanítsam meg a mai fiatal nemzedéket (hülye pedagógus vagyok), ha magam sem találom a megoldást? A belvárosban eltűntek a szelektív lerakóhelyek. KÖSZÖNJÜK EMESE!
• Nincs külön véleményem, szerintem a kérdőívben minden benne van.
• nincs időm
• Nincs bővebb vélemény, a józan paraszti ész döntsön! :)
• nézzétek meg a weblapomon a figyelem menüpontot, (természetesen ezzel a témával kapcsolatos) az észrevételeket szívesen fogadom! www.alinamukorom.hu köszönöm
• Nemzetközi magasszintű összefogásban kell szabályozni, hogy MINDEN ami egy gyárkapun kigördül, lehetőség szerint 100%-ban, de legalábbis a lehetőségekhez képest, minnél nagyobb arányban kerüljön vissza a gyárba, újrahasznosításra. Pl.: Napilapok, vizes palackok, stb.! A szaküzleteket is kötelezni kellene arra, hogy portékáik hulladékát gyűjtsék, és a megfelelő üzembe vissza szállítsák!
• Németországban,de több EU-s országban is működik ez a dolog,és egyszerüen nem értem hogy nálunk miért nem.Pedig ez az állam,az ipar,a kereskedelem és a fogyasztók érdekeit is szolgálná.Kicsiny kis országunk nagyon le van maradva ezen a téren.De sajnos nem csak ezen a téren.Nem gyűlölködni kellene és a másikra mutogatni,hanem összefogni és cselekedni.
• Németországban remekül működik az eldobó csomagolások betétdíjas rendszere, mégsem ezt tartom hosszútávú megoldásnak. Magyarország abban a "szerencsés" helyzetben van, hogy még nincs kidolgozott rendszere a szelektív hulladékgyűjtésre; így esélyünk van egy teljesen egyedi rendszer kialakítására. Ebbe a hagyományokat (így az idős embereket) is be lehetne vonni, hiszen régen minden anyag érték volt, és szerencsére ma is sokan gondolkoznak így. Miért kell zacskós tej, ha a piacon kimérve is vehetünk? (Így van ez a tejtermékekkel, húsokkal, magokkal, stb.) Miért ne vonhatnánk be a hajléktalanokat a hulladékgyűjtésbe-válogatásba? Valakinek el kell végeznie a piszkos munkát, ők erre szakosodtak, ráadásul a társadalom hasznos tagjaivá válnának.
• Németországban minden szinte betétes, és nagyon jól működik.
• Németorszagban figyeltem meg, hogy ott nagyon szépen müködik a szelektív hulladékgyüjtés, de ezzel együtt a boltokban csak elvétve lehet betétdíj nelküli italt találni. Ami jó példa, abból szabad nekünk is tanulni.
• Németországban ez már működő rendszer,csak átestek a ló túlsó oldalára,így a fogyasztókat kissé a valós céllal szembe fordították.Próbáljunk más hibájából tanulni.
• Németországban élek, szelektíven válogatom a szemetet, és sok betétdijat fizetek. MÜKÖDIK. Nincsenek elárasztva az árkok, erdöszélek szeméttel. A szeméttelepen, ahová, a szelektíven válogatott TISZTA szemetet ingyen lerakhatom, enni lehetne a földröl. A betétdíj magas, 1,5 l-es müa palacknál 25 cent. Mégis pár év után tudatosan a betétdíjas termékeket részesítem elönyben, mert végeredményben olcsóbb termékeket kapok, ill nem növelem a szemétmennyiséget. Minden elképzelést támogatok egy tisztább Magyarországért.
• Németországban élek, itt kb. 60 Forintnyi betétdíj van egy műanyag flakonon. Mindenki visszaviszi, és nem kidobálja. A lényeg azon van, hogy maga az ásványvíz olcsóbb, mint maga a betétdíj. 25 cent a betét, és maga az ásványvíz 19 cent. Én szeretném ha végre valami jóban is másolnánk a "nyugatot"!
• Németországban a félliteres ásványvíz üvege, drágább mint az ásványvíz, így mindenki tudja, hogy vissza kell vinni. Szerintem ezt a dolgot Magyarországon is be lehetne vezetni.
• Németország példásan oldotta meg a szelektív hulladékgyüjtés, fogyasztás visszafogása-ésszerűsítése, visszaváltás kérdéseket. A tapasztalalatuk, hogy kb 15%-a a népességnek az aki "meggyőződésből" teszi, a többi a pénztárcáját figyeli és ezért környezettudatos (nagyon magas büntetéseket kapnak akik nem tartják be az előírásokat) Érdemes lenne Mo-on is áttérni erre a módszerre.
• Németország eddig is tisztább ország volt, ott az esélyét is kizárták a szemetelésnek a betétdíjak bevezetésével. Nem volt kérdés. Ha egy 80 milliós országban meg tudta oldani a kereskedelem (amely kereskedelem a magyarországinak is jelentős részben tulajdonosa), nálunk sem szabad alku tárgya legyen a betétdíj.
• Németo-bal ez annyira jól működik, h már nem is igen használnak eldobhatós csomagolásokat. (a maradék dobozos söröket is áthozták hozzánk)
• Nemcsak kifejezetten pénzbeli ellenértékben lehetne gondolkozni. A hulladék központi helyre történő szállítása koncentrálná a szállítást is, nem több helyről kéne elszállítani a elhasználódott terméket. Kár, hogy a sütőolajra nincs központi megoldás, és így gyakran a lefolyókba, csatornába, esetleg a sima háztartási hulladék közé kerül. Ha pl. a boltban le lehetne adni az elhasznált olajat és kedvezményre jogosító bónt kapnának a vásárlók, talán változna a helyzet.
• Nem volt szimpatikus számomra jelen teszt kérdésfeltevéseinek módja (mérlegelési lehetőség helyett gyakorlatilag irányította a válaszolót.......ilyet a Fidesz aláírásgyűjtéseinél lehet látni), de mégis kitöltöttem, mivel olyan fontos ügyről van szó, aminél örülök, ha segíthetek
• Nem tűrhetjük tovább a felelőtlen, csak a mának való gondolkodást! Nem élhetünk úgy, hogy mostani magatartásunk következményeiről, a jövőről egyáltalán nem veszünk tudomást! Kezdettől fogva ismert, a műanyag italpalackok anyaga nem, vagy csak nagyon hosszú idő múlva bomlik le, mégsem szabályozzuk a használatukat. Ép ésszel felfoghatatlan!
• Nem tűr halasztást, azonnal lépni kell ebben az ügyben. A nylonzacskókat pedig be kellene tiltani, ha élni akarunk. SOS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• Nem tűr halasztást, azonnal lépni kell ebben az ügyben. A nylonzacskókat pedig be kellene tiltani, ha élni akarunk. SOS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• Nem tudom, milyen átmenet volt a betétdíjak megszűnése és a szelektív hulladékgyűjtő szigetek terjedése között - attól tartok, itt van egy rész, ami sokaknak kiesett, tehát a gondolataik így változtak mint pl. "a pezsgősüveget már nem veszik vissza = a kukába kell dobnom." Azaz nem lehetett evidens, hogy "a pezsgősüveget már nem veszik vissza = viszem a szelektív hulladékgyűjtőbe." Sokan nem tudnak a szelektív gyűjtés lehetőségéről sem, vagy ha tudnak, néhány fontos részlet hiányzik (pl. hogy kimosva kell odavinni a palackokat), ezért alapvetően a megoldást önmagában nem abban látom, hogy akkor mégiscsak legyen betétdíj, hanem a gondolkodásmód átalakításában, hogy a fogyasztók, boltosok miért legyenek elkötelezettek a kibocsátáscsökkentés iránt. Meg kell érteniük, hogy milyen sokat tehetnek azzal, hogyha pár új szokást beiktatnak az életükbe, ezáltal egyszerű és nagyon hasznos dolgot tesznek. Másrészt, a boltban nagyon szép lenne a szelektív hulladékgyűjtés, de úgy gondolom, a boltnak mint _forgalmazónak_ ez már nem feladata (sem ehhez plusz alkalmazottakat fizetni, hiszen ezt nem a gyártók, hanem a vásárlók fizetnék meg!), legfeljebb olyan közvetítőként működne jól, ahol néhány plakát hívná fel a figyelmet a legközelebbi hulladékgyűjtőre, és egyéb hasznos tanácsokra, ötletekre. Újrahasznosítás spórolás keretein belül -> ez még többeket érdekelne.
• Nem tudom, hogy AZ előző vélemény elment-e.Akkor most leírom még 1x.Az ésszerűséget tartom a legfontosabbnak nem a profitorientált cégek érdekét.Ne legyen hulladék lehetőleg semmi.Támogatnám a saját vagy visszaváltható edényzet használatát.PL a kocsiról kimért tejnél még módomban áll saját üvegbe kérni, de pl. az ételkihordó cégek már nem vihetik ki az ebédet a fogyasztó ételhordójában mint korábban, csakis eldobható edényt használhatnak.Az üzleteket arra kötelezném, hogy az általuk forgalmazott göngyöleget az utolsó szemig vegyék vissza vagy saját göngyölegbe is lehessen árut kérni.Mindenképp összekötném a hulladékleadás lehetőségét a boltokkal és akkor egy körben meg van az egész.Tehát veszek esetleg valamit, de a felesleges edényzetet meg le is adhatom oda ahonnan származik.A felelősséget saját edény használatakor az vállalja aki az edényt viszi.Miért ne lehetne tejfölt, vajat, túrót vagy bármit kimérés után saját edénybe vagy valami visszaválthatóba kapni? Nagyon károsnak sőt hülyeségnek találom a palackos ásványvíz forgalmazását is.Nem beszélve az egyéb szénsavas italokról.Viszont ha már valaki mindenáron ezt akarja fogyasztani akkor legyen visszaváltható, vagy saját edénybe töltős.PL. a pí vizet 40Ft/l-ért töltik saját edénybe nálunk.Azokat akik csak az árat nézik egyszerűen a betétdíj megfelelő emelésével és a saját edény ösztönzéssel a zseben át lehet befolyásolni.Biztos lenne egy réteg akit továbbra sem érdekelne semmi a kényelmen kívül, de akkor ő meg fizessen Tisztelettel:Sztrehaletné Szél Magdolna (nagycsaládos anya,végzettség szerint okl. agrármérnök)
• Nem tudom, hogy AZ előző vélemény elment-e.
• Nem tudom milyen betétdíjak kellenének a hatékony működéshez, attól függ, mennyi emberi plusz munkát jelent a boltosoknak. Valószínűleg akkor érné meg, ha automatizálni lehetne. Szerintem különösen hatékony lehetne a dolog, ha lennének nyitható konténerek is, ahova elviheti akinek nem kell a betétdíj, de van lelkiismerete, és ahonnan a hajléktalanok elszállíthatnák az átvevőhelyekre. Ezzel a legszegényebbeket is támogathatnánk mellékesen.
• Nem tudom biztosan, h a visszaváltható műanyagüveg a jobb v az eldobható....?! Úgy tudom az eldobható viszonylag könnyen újrahasznosítható..és valamilyen szintem működik a szelektív gyűjtés. A visszaváltható újrahasználása macerás, és nem tudom mindenki visszaváltaná e, kb ugyanaz a macera mint a szelektívvel, maximum, h itt pénzzel vannak ösztönözve az emberek. De ha környezeti szempontból az a hatékonyabb, akkor támogatnám...
• Nem tartom teljeskörű megoldásnak a szelektív hulladékgyüjtést,de egy kezdeti lépésnak nagyon jó. Már ezzel is sokkal előrrébb lennénk.
• Nem olyan rég még nem létezett hulladék, a bölcsőtől a bölcsőig elv érvényesült. Aztán az emberiség belehúzott, és már elborítja szép bolygónkat a szemét. Ébresztő! Miért van szükségünk erre az önsorsrontó hozzáállásra?
• Nem megoldott a feti anyagok környezetvédő megsemmisítése
• Nem megoldott a feti anyagok környezetvédő megsemmisítése
• Nem megengedhető, hogy a nehezen, vagy alig lebomló anyagokkal szennyezzük a világunkat, lustaságunk miatt.
• Nem lehet minden gyártót arra kötelezni, hogy visszavegye a csomagolást. Ahhoz, hogy azt újra lehessen tölteni, ahhoz nagyon komoly gépek, raktár, logisztika kell. Ezt pedig nem sok cég engedheti meg magának...
• Nem lehet büntetlenül és felelőtlenül tönkretenni a Földet, ezzel saját magunkat és a gyerekeinket tesszük tönkre. Ez mindannyiunk felelőssége.
• Nem jó, hogy ellepjük a bolygónkat szeméttel, és a többi élőlényre nem gondolva, mérgezzük élőhelyeiket. Nem dob fel, hogy madarak és delfinek -és mindegyik állat, akinek még van szabad tere- fulladnak meg a szatyroktól, és mi mocskunktól!
• Nem jelöltem be a negyedik kérdésnél egyik válaszlehetőséget se, mert szerintem a szelektív hulladékgyűjtés- és kezelés, újrafelhasználás, az ipari és közlekedési kibocsátáscsökkenés, a mezőgazdasági kárpótlásrendszer, a felvilágosítás, környezeti nevelés, stb. együttesen lehetnek megoldások környezetünk védelmére.
• Nem is értem a 2. kérdésüket - a zárójeles magyarázat miatt. Ha az a cél, hogy szelektív gyűjtés után az újrafeldolgozóba szállítsák a műa. palackokat, akkor mi a probléma? Most - sok más emberrel együtt - a szelektív gyűjtőhelyre viszem a dolgokat. Vigyék el onnan továbbra is a megfelelő helyre. Minek ehhez a boltok közbeiktatása? Ha a gyűjtőhelyekről felelőtlenül szállítják el az anyagokat, akkor EZ ellen küzdjenek, ne akarjanak bonyolítani valamit, ami ki van találva, és egyre népszerűbb. Inkább népszerűsítsék tovább. Az állam, az ipar és a fogyasztók felelősségét arra vonatkozóan jelöltem be, hogy a mostani szelektív gyűjtés legyen megbízható, arra, hogy legyen elég elem-, gumiabroncs-, stb gyűjtőhely, valamint büntessék meg azokat, akik szemetelnek az ilyesmivel. Számtalanszor látni, hogy nyilvánvalóan rajtakapott, nagy mennyiségben szemetelőkkel szemben is tehetetlenkednek a hatóságok. Nem betétdíj kell. És végül remélem, hogy nem csak a saját véleményüket alátámasztó fogyasztói véleményeket veszik figyelembe.
• Nem hogy a szelektív gyűjtés nem old meg mindent és a legtöbb ember helytelenül használja ezt az egészet! De véleményem szerint alapba más kevésbé károsabb alapanyagból kéne gyártani az italcsomagolásokat! A családomban van egy müanyggal és más anyagokkal foglalkozó konstuctor és tőle tudom hogy erre van megoldás csak a VILÁG LUSTA MEG VAN BENNE PÉNZ! Boccs ezt egyszerübben és nyiltabban nem tudom mondani! "De azért ünneplj ma velünk koka kóla" Közbe meg tönkre teszem a bolygód!!! közröhely
• Nem hiszem, hogy az egyedüli, vagy inkább úgy mondanám, "tökéletes" megoldás a betétdíj lenne - de ezt gondolom, Ti sem gondoljátok így. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy inkább a megelőzésbe kellene több energiát fektetni, hogy ne kelljen utólag költséges megoldásokkal jóvá tenni a "ballépéseket". Köszönöm, hogy vagytok, hogy egy (számomra legalábbis) jó ügyért harcoltok! Béke!
• Nem hiszem, hogy a betétdíj nagysága érdemben befolyásolná a fogyasztói magatartást, sokkal inkább a tudatosság. Nevelni, reklámozni. A fontosság és jelentőség oktatása. Ha van betétdíjas, akkor azt választom, ha nincs, akkor irány a szelektív gyűjtő. Nem támogatom, hogy ezeket is a kereskedelem gyűjtse, azt inkább, hogy a bevásárlóközpontokban legyen gyűjtősziget. Nagy kár, hogy a környezetre ugyancsak káros elektronikai eszközök, kipukkadt elhasználódott, elöregedett és/vagy javíthatatlan gumabroncsok, akkumulátorok elhelyezése nem olyan egyszerű, mint a papír-üveg-fémdoboz-műanyag göngyölegeké.
• Nem feltétlenül a boltoknak kéne foglalkozni a flakonokkal, mivel úgyis tömörítik, és zsákolják (gondolom) ez lehetne vidéken egy új otthon végezhető munkalehetőség is, odavinnék leadni a ramatyot, valami kamra kell, meg gép kell. pl.
• Nem értek egyet azzal, hogy ezekben a kérdésekben a kormány a csomagoló lobbinak engedjen. A betétdíj egy szükséges minimum. Nem oldja meg a túlfogyasztást, de legalább enyhíti a következményeit. Magyarországon, ahol az embereknek minden fillér számít, eredményesen lehetne bevezetni.
• Nem értek egyet azzal hogy környezetvédelmi kérdésben az átlag ember, a "közvélemény" szava döntsön. Ne legyünk/legyetek demokratikusak olyan döntésekben ahol a többségnek fogalma sincs mi lenne jó. Kérdezzetek meg szakértőket, kövessetek a világban máshol már (jól) működő modelleket, de NE az utca embere döntsön egy olyan komoly tudományos kérdésben min a környezet védelme. Ez nagyon fontos és alapvető környezetünk megóvásának érdekében.
• Nem erre vonatkozik de megírom, ti legalább meghallgatjátok: Legyen SOKKAL magasabb KVTD a szórólapokra, sőt a szórólap mondjon le! Vagy legalábbis tűnjön el a postládámból.
• Nem elég a szelektív gyűjtés, az újrahasznosítás megoldása is nagyon fontos lenne.
• Nem csak azt támogatom, hogy többet, és italos csomagolást, hanem mindent, amit lehet és régen is lehetett ( pl. befőttesüveg.)Szabványosítani, egységesíteni kellene az üvegeket, flakonokat,stb, hogy egyszerűbb legyen a visszaváltás-újraelosztás, tisztítás, és legyen rajtuk a visszaválthatóságra utaló egységes felirat és piktogram, olvasható betűmérettel!!!!! SOS, és következetesen kéne ezt végigvinni, ma hallottam az INFO rádió Zöld óra c. műsorában ( neten is megvan), h.pl. Nevadában a vízhiány miatt tilos füvet telepíteni az új házak elé.......... Igenis kellenek a szigorú törvények itt is, minden kérdésben......... Magyarországon 99%-ban csak az anyagi ösztönzés működik, ilyen a mentalitás............Én a fennmaradó 1 %-hoz tartozom, újratöltős tisztítószert veszek az Ökoszolgálatnál, leveket, ételt csakis visszaváltható, vagy visszafogadandó üvegben veszek a MOM biopiacon............ Vannak barátaim a 99%-ból is, személyes atrocitásnak " beleszólásnak" veszik, ha kérlelem őket, hogy vegyék komolyan a szelektív gyűjtést, sajnos van, aki akkor is a dobozos sört veszi meg, ha drágább, mint a visszaválthatós üveges................fő akényelem...........
• Nem csak a keletkezett hulladék mennyiségének csökkenése a fontos, hanem a felhaszált anyagok és energiák mennyiségének optimálisabb elosztása, ezáltal nem csak védve a környezetet a gyártások során keletkezett szennyező anyagok mennyiségéről van szó, hanem a Föld meglévő anyag és energia készletének mértéktelen kiaknázásáról és elherdálásáról. Semmi sem tart örökké, egysze minden elfogy, és nem csak az anyagokra gondolok, hanem mindazokra a dolgokra, amelyek élhetővé teszik ezt a planétát az emberek számára.
• Nem biztos,hogy a betétdíj az egyedüli megoldás. Az emberek tudatára kellene hatni, olyan felvilágosító tényekkel , ami jobban érthetővé teszi számukra, milyen természet, és egyben önpusztító a műanyag palack használata.
• Nem akarunk szeméthegyeket a környezetünkben ! Összefogásra és motiváltságra van szükség.
• Nem a betétet tenném kötelezővé hanem a gyártás információinak elérhetőségét. Szeretnék valós tudományos összehasonlításokat látni, ahol a különböző verziók teljes életciklusukra lebontva látható az emberi munkaerő befektetés, az energiafelhasználás, az összes károsanyag kibocsájtás. Mindezt fordítsák le a termék lábnyomára, pl: egy tejesüveg a statisztikai élettartamára lebontva 1 liter tej célbajuttatására x m2 aktív zőldfelületet foglal le, egy évig. ebben benne van kibocsájtoot co2 lekötése is, az emberi munkaóra arányában az emberek arányos zöldterület igényével.. Ez minden terméken és dobozob rajta kéne legyen. hogy dönthessek.
• Nem a betétdíj nagyságának a fokozásában kell gondolkodni, mert az most sem oldja meg a problémát, elvész a nagy sülyesztőben és nem oda kerül amiért szedik. A visszaváltási díj megfelelő nagysága a hétköznapi embert és a hajléktalant egyaránt arra ösztönzi, hogy visszagyüjtse illetve az eldobottat akár az erdő széléről is összeszedje.LÁSD A FÉMBEGYÜJTÉS !!!! Nem a kötelezővé tétel hanem az ösztönzés a járható út. És a környezettudatos életmódra nevelés. NO-ban akkor is leviszik a csomagolóanyagot a gyüjtőhelyre, ha azért nem adnak pénz.
• Nem a betétdíj bevezetése eldobható dolgokra a megoldás, hanem az ha csak és kizárólag újrahasználható csomagolás lenne engedélyezve.
• Nem a betétdíj a legfontosabb eszköz, hanem az emberek tudatának a megváltoztatása !!!!!!!!! Kizárólag egyetlen hatékony megoldás létezik: a televíziókban kell főműsoridőben a reklámok helyén leadni olyan tömény, sokkoló, 1-2 perces filmeket, amelyek bemutatják, milyen irdatlan méretű szeméthegyeink vannak, milyen mérgekkel van tele a környezetünk, milyen érzés elütni egy váratlanul elénk szaladó gyereket stb.
• nem
• Nekem nagyon fontos a hulladék újrahasznosítása, legyen az Papír illetve, nylon vagy Pet palack. Ha mindenki foglalkozna egy kicsit is a környezetével, akkor talán nem szennyeznénk ennyire se a talajt, sem a levegőt. Mi teszünk is ez ellen.Méghozzá úgy hogy hulladék előkezeléssel, illetve bálázással foglalkozunk.Legfontosabb az emberek felvilágosítása lenne, hogy pl.: mi történik egy műanyag palackkal a természetben, 10 év leforgása alatt.Ha megvalósulna a szelektív hulladékgyűjtés minden településen, és nem azt látnák az emberek, hogy a szelektíven gyűjtött dolgokat összeöntik, és úgyszintén a szeméttelepen köt ki mintha az emberek a kukába dobták volna.
• Nekem a kulcs abban van, hogy minnél több helyen, minnél könnyebben vissza tudjam vinni a csomagolásokat. Amikor már a 3. közértből küldenek el, hogy ezt az üveget nem veszik át, vagy csak akkor veszik át, ha ott is lehet olyat kapni, vagy kötelező ott levásárolni az árát, akkor a második alkalommal már nincs időm foglalkozni vele. A szelektív használt-elem gyűjtéssel az a gondom, hogy sokkal több gyűjtő kéne, mert így annyi energia gyűjtögetni, cipelgetni magammal... valami fix hely kéne, amiről tudom, hogy ott biztos van gyűjtő, és azt hírdetni, hogy rögzüljön a fejekben (pl. a postán, vagy a T-mobilnál, vagy akármi), és ha oda megyek, viszem az elemeket. Műanyag zacskót tök szívesen visszavinnék kilóra, vagy darabra. Igyekszem minnél kevesebbet hazahozni, de gyűlik.
• Nekem 3 gyermekem van.5 ember van a családban.Amióta a gyerekek megszülettek szelektív gyűjtjük a szemetet/előtte nem volt még itt a lakhelyünkön gyűjtő/3 évesek de már tuják ha üveg van az ha visszaválthatós visszük a boltba.Itt alkohol nem fogy de szörp az igen az még betét díjas.A pár kis forint az övék.Azt még nem értik ha elvisszük a szelektívbe a rengeteg papírt azért miért nem kapunk egy kis pénzt. Én kifizetem a boltban a csomagolást is.üditők,tejes dobozok,újságok,ecc,ecc. Régen gyűjtöttük a papírt elvittük a Méhbe jól jött az a kis pénz fagyira.Ma már nincs ez. 3 gyerek egy hónapban 24 liter tej,üdítő ugyan ennyi.Ásványvíz 3-4 kartonnal.És ezt mi külön mind mind elvisszük kidobni a kukába.Újságot garmada,megy a szemétbe.Egy bevásárlás alkalmával egy nagy zsák megy tele csak a csomagoló anyagokkal A kereskedőknek kellene és az embereknek összefogni,hogy ne csak szelektív legyen a szemétgyűjtés.Jó dolog persze csak az embereknek nincs vissza hasznuk belőle.Jobb kidobni a kocsiból valahol.Nem??? Vannak próbálkozások de az emberek akkor vigyáznának igazából ha valami kis "jutalom" is járna érte. 5 forint 10 tejes doboz.!!!!!10 ft 20 db sörös doboz.!!!!10 kg papírhulladék 20 forint.!!!! Biztos butaságnak tűnik de én látnék benne valamit. Persze a kereskedőnek ebből nincs haszna. Külföldön ahol én jártam jól meg van szervezve a szemét hasznosítás.Csak itt nem működik ez.Elég lemenni a Duna partra és körbe nézni ott is mi van.Ha egy ember csak egy métert takarítana fel akkor már érdemes lenne lemenni néha sétálni is vagy leülni és nézelődni.Nem csak azon izgulni mikor esik bele egy törött sörös üvegbe valamelyik gyerekem.Vagy esik hasra egy épp ott felejtett téglában:(/ Aquincumtól---Békásmegyer határáig:(/ Nincs is annyi szemét mint itthon.Szégyen akárhova megyünk mindenhol a szemét hegyek.És ami itt is van a szelektív hulladék gyűjtők körül!!!!!!!Leírhatatlan bűz és szemét 20 méteres körzetben.:(Mert aztán ott van minden. Túl hosszú lenne körbe írni én mit hogyan csinálnék.Majd lesznek okosabbak akik kitalálják majd mit hogyan. üdv.hajni
• Nehogy már a nyúl vigye a puskát! Sose értettem, mi a logikája annak, hogy cégek teljesen közösség ellenes módon léteznek. Egy, a közösség (tágabb értelemben a Föld és a bioszféra) érdekeit szem előtt tartó vállalkozás, lehet rövid távon nem ér el akkora profitot, viszont hosszú időn át lesz bevétele. Másrészt, a profitmaximálás a környezet figyelembevétele nélkül olyan, mint az öngyilkos merénylő. Ő sem marad életben.
• Nehéz feladat a betétdíj összegének meghatározása, mert az emberek sokszor nem hajlandóak pártíz forint megtakarításért megmozdulni, kivéve, ha Tesco virsliről van szó :( viszont a túl nagy összeg is problémás lehet talán rosszul látom a dolgot, de szerintem alapvetően nem a civil szervezetek dolga lenne ezt megoldani, egyszerűen azért foglalkoznak ezekkel az égető kérdésekkel, mert más nem.
• Néhányan figyelnek a környezetünkre, néhányan gyüjtenek szelektíven de többen figyelnek a pénztálcájukra épp ezért kerülnek vissza a pénzérmével működtetett bevásárlókocsik a helyükre. Ha más is így be volna korlátozva akkor minden a helyére kerülne. Annó gyerekkoromban az volt a zsebpénzem ha vissza vittem az üvegeket. :) Jó sport lenne ez a maiaknak is! Sok sikert ehhez! Üdv! :)
• Ne legyen eldobható csomagolás sehol.
• Ne legyen betétdíj, mert bonyolultabbá teszi a rendszert, hosszadalmas, hely és időigényes a fogyasztónak. Egyébként lelkes híve vagyok a szelektív hulladékgyűjtésnek, magam is nagyüzemben gyakorlom, a gyerekeimet is erre tanítom, én ezt terjeszteném még inkább, plusz a hulladék újrahasznosítást. A csomagolóipart és a kereskedelmet kell jóval kevesebb és környezetbarátabb csomagolásra rákényszeríteni, nem az átlagpolgár életét kell még valamivel megnehezíteni.
• Ne akarjunk mindjárt mindent megváltani, de legalább a régi "rendszert elérni"!
• Ne adjátok fel
• Napjainkban egyre jobben teret hodit a müanyag melyel ha nem kezdenek valamit eláraszt bennünket! Szerintem a betétdíj egy nagyon jó ötlet melyel mindienkinek könyebb lenne mind a termelönek mind a fogyasztonak senki nem termelne annyi hulladékot!!!!!
• Nagyszüleim idejében még nem volt szemétszállítás. Mert nem volt rá szükség. Minden amit ma szemétnek mondunk elégették a sparhetben, kályhában természetes anyag volt. A ruhák nem kőolajból készültek ...stb. Ezt a jövőben nem tudjuk teljes egyenlőre ugyanúgy megoldani. De amit csak lehet természetes anyagból kell elkészíteni, pl. a kenyeret nem nylonba, hanem papírba, csomagoló és kitöltőanyagokat szintén csak papírból, italokat üvegbe...stb. A káros anyagokra egyenlőre nagyon magas betétdíjat szabnék, aztán folyamatosan elkezdeném pl. a monitor esetében a hosszútávú jó minőséget gyártani, s ha újítást kíván, a könnyű bővíthetőség lehetővé tételét kialakítani. Az autót egy életre a házakat több generációra kell építeni. Az életemben csak egy dolgot szeretnék igazán megérni (a mai normális kívánságok felett), hogy a földön újra visszaálljon a rend, s egy kicsit csodálni mindazt a tökéletességet, ami a természettel együtt élve nyugalmat, harmóniát, biztosít. S látni az emberekben a boldogságot, hogy a föld paradicsomként működik. Mert a föld a paradicsom!!!
• Nagyszerű ötletnek tartom a bevezetést, ha kevesebb a szemét, az az államnak is nagyon jó, mert nem kell annyit költenie a szemét gyűjtésére, szállítására, tárolására, sem a megsemmisítésre. Ideje hogy tegyünk valamit a környezetért!
• Nagyon-nagyon kéne és támogatnám. Horátországban egy üveg sör ára göngyöleggel együtt is alacsonyabb vagy egyenlő mint egy dobozos, pedig a betétdíj 100 Ft (3 kuna).
• Nagyon zavar, hogy a hamisított ruhaneműket a VPOP megsemmisíti, az helyett, hogy a szegényeknek adná oda. Elsősorban a fogyasztói szemléletet kell megváltoztatni, utána a szelektív gyűjtést, újrahasznosítást stb. A papírt pl. nagyon meg kellene drágítani, ezzel szemben az újrapapírt olcsóbbá kellene tenni, és ezt erőltetni, terjeszteni. A fenntarthatóság érje meg gazdaságilag is, rövidebb távon is, mert csak ezzel lehet motiválni az embereket. Legyen több üzem, ahol a roncsautókból hasznosítható anyagot állítanak elő, gumi feldolgozó, stb. Szerintem...
• Nagyon zavar az "eldobó" kifejezés, mert értelmetlen és magyartalan (javaslom helyette az "eldobandó"-t, ha az eldobható nem felel meg). Jó minőségű, sokszor használható, lebomló anyagból készülő csomagolásokat látnék szívesen a jövőben. És hatékony, rendszerszemléletű hulladékkezelést. Irány a nulla hulladék! ;-)
• Nagyon sok szemetet termelünk, ezek közt sok a veszélyes hulladék( pl. elem) , melyeknek biztonságos elhelyezéséről mindenképpen gondoskodni kellene. Ha betétdíjas lenne több minden, biztosan visszavinnék az emberek a boltba, vagy egyéb gyűjtőhelyre, még 10 Ft-ért is.
• Nagyon sok esetben leadható az akku a kis elem bizonyos elektronikai eszközök is de nem udatosult még a parasztokban. Szerintük az erdő közepén jobban mutat a hűtőroncs.
• Nagyon pozitív kezdeményezés, jó lenne, ha felébredne az emberiség, mielőtt belefullad a saját hulladékába.
• Nagyon pártolom magát a szelektív hulladékgyűjtést is, de pl. a különböző (üdítő)italok, ásványvizek esetében nem is engednék olyan terméket forgalomba hozni, amelynek a csomagolása nem újratölthető.
• Nagyon örvendek és támogatom a szelektiv gyüjtést de leginkább a megelőzás hive vagyok.
• Nagyon örülök, hogy a gyerekeim is már hallanak ezekről ! Az oktatás az egyik legfontosabb eleme a problémamegoldásnak. köszönettel, tisztelettel: Haraszti Erika
• Nagyon örülök ennek a küldetéseteknek, amiben csak tudom segítem! Deni Maizah Silent
• Nagyon örülök a kezdeményezésnek! Terjesztem. Sok sikert hozzá!
• Nagyon örülök a kezdeményezésnek és sok sikert. Támogatom önöket. Varchó Roland
• Nagyon örülök a kezdeményezésnek és sok sikert. Támogatom önöket. Varchó Roland
• Nagyon örülnék ha ez a betétdíjjal kapcsolatos rendszer valóban bevezetésre kerülne.Először is ez nem kis lépést jelentene a Földünk fenntartható fejlődésének szempontjából,másrészt az emberek számára a mai gazdasági válságban igaz nem túl nagy,de sok kicsi sokra megy alapon némi plusz bevételt is jelentene.Hiszen ismerek olyan családokat,akiknek hónap vége felé bizony még kenyérre sem jut és talán ha ezekért a termékekért pénzt kapnának, szívesen összegyűjtenék nemcsak a saját,de tágabb környezetükből is. Kívánom hát,hogy ez a kezdeményezés sikerüljön.
• Nagyon örülnék ha ez a betétdíjjal kapcsolatos rendszer valóban bevezetésre kerülne.Először is ez nem kis lépést jelentene a Földünk fenntartható fejlődésének szempontjából,másrészt az emberek számára a mai gazdasági válságban igaz nem túl nagy,de sok kicsi sokra megy alapon némi plusz bevételt is jelentene.Hiszen ismerek olyan családokat,akiknek hónap vége felé bizony még kenyérre sem jut és talán ha ezekért a termékekért pénzt kapnának, szívesen összegyűjtenék nemcsak a saját,de tágabb környezetükből is. Kívánom hát,hogy ez a kezdeményezés sikerüljön.
• Nagyon nehéz itt Magyarországon ezeket a dolgokat megvalósítani hiszen a szelektív hulladékgyűjtés sem megy mindenhol , mindenkinek. Más országokban külön zsákokban gyűjtik a flakonokat összegyűrt állapotban kupak nélkül és a kukások elviszik. Itt ez nem igazán működik.Talán igen a betétdíj megoldás leheten, de azért a kereskedőknek ez külön nyűg lesz így érdekelté kellene talán őket is tenni, vagy a multi bevásárló központoknál kötelezővé tenni. Ez az én véleményem! Köszönöm hogy elmondhattam!!!!
• Nagyon nagy szüksége van az emberiségnek és az országnak is szemléletváltásra, mert lassan megesz a szemét minket. Egyre inkább foglalja el az élőlények elől a helyet az a rengeteg szemét amit termel kicsiny társadalmunk. Jó lenne ha már felnyílna szemünk és kicsit vigyáznánk egymásra és környezetünkre és megpróbálnánk megtartani gyermekeinknek a Földet ahol éldegélni próbálunk....
• Nagyon nagy jelentősége van a betétdíjakna, mivel jelentős hulladékmennyiség forog vissza a termelésbe, így addig sem kell őket lerakni elégetni, amely műveletek megint csak plusz költséget jelentenek, főleg az államnak, ezáltal nekünk.
• Nagyon meg kellene oldani ezt a dolgot, mert a sok műanyag tönkreteszi az egész környezetet. Ezért kellene olyan betétdíj ezekre az újra hasznosítható dolgokra, hogy a fogyasztó(mi) rá legyünk utalva a visszaváltására. Minnél több ilyen csomagolásu terméket kellene kereskedelmi forgalomba hozni.
• Nagyon lényeges a szemét csökkentése. Az ipar most ebből sok pénzt csinál, hogy nem hasznosítja újra pl. a műanyag nagy részét. Mit kezd majd a pénzével, ha nem lesz élhető a bolygó? Az óceánok már így is tele vannak műanyaggal. Bálákban úsznak az összegyűjtött "pille palackok",a kifogott halak gyomrában rengeteg zacskót találnak. Tehát, az emberek "nevelhetők" a szeletív szemétgyűjtésre, de az nem jó, ha tudják, bármely csekély fáradozásuk azt jeleni, az óceánban köt ki.
• Nagyon lehangolónak tartom, hogy egyes településeken még mindig nincsen szelektív gyűjtésre alkalmas lerakóhely, valamint azt is, hogy az emberek nagy része szerint nincs értelme a szelektív gyűjtésnek. Sokkal több felvilágosító munkára lenne szükség.
• Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a betétdíjnak van-e hátránya és mi?
• Nagyon kéne betétdíj, sokmindenre, de főleg a PET-palackok helyett kéne visszaváltható, és nagyon jó lenne, ha vissza lehetne váltani a befőttes üvegeket, akkor a fém konzerves dobozok helyett is üvegbe csomagolt terméket vásárolnék!
• Nagyon jó, hogy végre valaki lép ebben az ügyben! Dániában már évek óta sikeresen működik, igaz a dánok sokkal környezettudatosabbak,mint a magyarok.
• Nagyon jó ötletnek tartom.! Óvnunk kell környezetünket amennyire csak lehet. Nem bírja már sokáig,ha ebben a tempóban szennyezzük tovább. Üdvözlettel: Egy Természet barát.
• Nagyon jó ötletnek tartom, és sok sikert a megvalósításhoz. Amit tehetek én és családom is szelektíven gyűjt. Az újrahasznosításban is nagy jövőt látok, de nem sokan vagyunk, akik így gondolják. A környezetvédelem fontos, ezt már belátták tőlünk Nyugatra! Az osztrákok, németek...
• Nagyon jó ötletnek tartom, csak nem biztos , hogy megvalósítható. De teljes mellette vagyok, hogy legyen betét díj.
• Nagyon jó ötletnek tartom az újrahasznosítást, így talán kevésbé dobálnák el a betétdíj ellenében, vagy ha mégis akkor a hajléktalanok biztos összeszednék. Néhány üzletben (pl. CORA) van flakon zsugorító eszköz, ill. zsugorítatlanul is átveszik néhány forintért. Ezt jónak is találom, bár amit én láttam az elektromos és nagyon lassú. Viszont van mechanikus is (6-7 ezer), ezeket kellene promotálni, hogy ismerje meg a nagyközönség, ill. javasolni egy-egy közösségnek, pl. egy társasház, lépcsőház megvásárolhatná saját célra.
• Nagyon jo ötletnek tartom a szelektiv hulladekgyüjtest,mar jo ideje Nemetorszagban elek,bar sokat jarok haza Magyarorszagra.Elöször nehez volt megszokni,hogy nem az otthoni szemetesbe kell dobni az üvegeket,hanem vissza kell vinni.Itt most 25 euro centet szamolnak fel egy üvegert,igencsak jol esö erzes,hogy ha havonta 2szer-3szor visszavaltom az üvegeket 10-20-30 eurokat is visszakapok.Egyfajta sporolas is ez.Szerintem minden masfajta haztartasi hulladekot is szelektven kellene gyüjteni.Üdv Timar Viktoria
• Nagyon jó ötletnek tartom a betétdíjat,főleg ha tényleg kiterjedne a gumiabroncsokra,elemekre...... Jövőnket lassan feléljük,legalább lassíthatnánk a folyamatot.
• Nagyon jó ötlet, jó kezdeményezés !
• Nagyon jó lenne, ha végre már valaki kézbe venné ennek az ügynek az irányítását. Rengeteg a szemét. Gusztustalan amit az üdítőipar művel, a sok fél literes palackkal, és mostmár a 2 litereseket sem visszaválthatóként árusítják, hanem eldobhatóként. Hasznosítsák újra őket. Olvasszák be és csináljanak belőle újat.
• nagyon jó lenne, ha szélesebb körben elterjedne, hogy a nem-visszaváltós csomagolásokat (tetra brick, pet-palack, alu doboz) is legyen vmilyen visszaváltási díj (mint amit most a tesco elkezdett). a betétdíjra 20 forintot írtam, mert szerintem ennyiért a gyerekek és a hajléktalanok biztos visszaviszik az üveget - de jó lenne inkább 30-40 ft. a mostani borospalackok kb 10 forintos díja nevetséges :( kötelezni kéne az üzleteket, hogy az italválaszék bizonyos százaléka visszaváltható legyen - nagyon fontos lépés lenne. pótdíjat (pontosabban érzékelhető volumenű pótdíjat) kéne fizetni a nem visszaváltható csomagolású italok gyártóinak ÉS forgalmazóinak. komoly erőfeszítéseket tenni, hogy kevesebb helyen használjanak nylonzacskót, illetve azokat szelektíven visszagyűjtsék.
• Nagyon jó lenne, ha pl. büntetnék azt, aki a rendes kukába dobja a szelektíven gyűjthető szemetet. Amennyiben ilyet találnak valahol, akkor a társasházat, ahová a kuka tartozik. És több szelektív hulladékgyűjtő kellene. Na és az emberek mentalitásán is változtatni kellene. Mint mindenben, itt is szigorítani kéne.
• nagyon jó lenne, ha pl. a tavaly az akkumulátorra bevezetett termékdíjból vissza is kapna valamit a polgár ha leadja új vásárlásakor, nem csak magasabb árat fizetne érte, mert így ha igénytelen. akkor kidobja úton útfélen!!!
• Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, ideje lenne, hogy megállítsuk a természet rombolását, nem csak sírnánk, hogy tönkremegy a Föld!
• Nagyon jó kezdeményezés!
• Nagyon jó dolognak tatom! Tudomásom szerint Horvátországban már régóta ez megy!
• Nagyon jó dolognak tartom, itt most az egyének felelőssége, cselekvése is nagyon fontos. Az államtól ne várjunk semmit, azok, egyhez,vagyis többhőz értenek: tolvajlás, zavarkeltés, árulás, vagyonelherdálás...... sorolhatnám. Az állam vezetői dilletáns és gusztustalan módon tudatosan tönkre akar bennünket tenni, eddig is csak ezt tették. Őket szerződés köti a kazári bűnösökhöz. Bár Önök tudják ezt. Minél többen ébredjenek fel, és cselekedjenek, amíg nem késő. Most minden józan és Hazáját szerető Igaz Magyarra szükség van. Nagy próbatételek sorozatát éljük meg, de higgyen minden cselekvő Magyar Ember a győzelembe, addig kitartást, jó egészséget, és Szebb Jövőt. Nagyon nehéz időket élünk, Bízzunk Magunkban, és segítsük Egymást. Nekünk nagyon nagy kincsünk van a Szívünkben, egymás tisztelete, odafigyelés, segítés, HAZASZERETET. Az áruló csürhe bandának ilyen soha nem lesz. Azt már eladták a Sátánnak. Az újra hasznosítás, más országokban remekül működik, itt nálunk az államvezetés nem ér rá ilyen jó és hasznos dologra, mert addig sem tud lopni, hazudni, áskálodni..... Talpra Magyar!
• Nagyon jó dolognak tartom, hogy szorgalmazzák a visszaváltható üvegek és egyéb, kidobásra szánt, újra felhasználható vagy veszélyes hulladéknak számító anyagok beváltását. Talán jobban lehet a fogyasztókat motiválni, ha betétdíjat kapnak értük, úgy, mint régen. Nem az anyagi része a legfontosabb, hanem az, hogy hosszú távon milyen sokat tehetünk ezzel Földünk életben maradásáért, környezetünk tisztaságáért! Sajnos, nem csak a civil szervezeteknek kellene ezzel a súlyos problémával foglalkoznia, hanem az állam és nagyvállalatok szoros együttműködésére lenne szükség. Legfőképp rajtuk múlik a dolog.
• Nagyon jó dolognak tartom a szelektív hulladék gyújtését de még igyis sok olyan hulladék kerül a kukákba amik nem lennének oda valoak.Konzerves dobozok,háztartási olajok(én már lassan nem tudom hova teni mert a szemétbe nem szeretm dobni igy közel 20 litert tartok otthon és fogalmam nincs hova is lehetne elszálitani vagy ki viné el..Hajlakos falkonok,sörösdobozok és minden ami fémböl van ezekel mi lesz?Én a hajtogázas termékeket is betiltanám ,de vanak még a parfümös övegek azok is gyakorlatilak a kukákba menek.Egyszóval édes kevés az hogy én otthon a müanyagot elviszem ,az üveget,papirt szintén elviszem.De mi van a többivel??????? Hasenfratz Józsefné Pilisvörösvár
• Nagyon jó dolognak tartom a kezdeményezést.Remélem mielőbb megvalósul minden pontja!Óvjuk a Földet,mert csak egy van belőle!!!
• Nagyon jelentősnek tartom a környezetünkért folytatott harcot. Szomorúan veszem tudomásul, hogy a lakosság, a környezetért felelősséget érző polgárok teljesen tehetetlenek, mivel egyáltalán nincs megoldva a szelektíven gyűjtött szemét újrahasznosítása. S így teljesen feleslegesnek érezzük az egész munkát, ha a válogatott hulladék is a többihez kerül. Így az iskolai prevenciós munka sem tud hatékonnyá válni.
• Nagyon hasznos lenne a betétdíj bevezetése, főleg az üveg, és a műanyag flakonok esetében, mert a szelektív hulladék gyüjtők sokszor túlcsordulnak, és ugyanúgy a konténer mellett végzik be sorsukat, mint szemét.Az elemek, és akkumulátorok betétdíjassá tétele pedig különlegesen veszélyes hulladéka miatt lenne érdemes.Habár mindegyiket lehet már szelektíven gyüjteni, igazán eredményes csak akkor lesz, ha motiválva lesznek az emberek anyagilag. Ezért olyan betétdíjat kellene meghatározni, ami már érdekelté tenné az embereket a boltba való visszavitelben/semmi képpen nem 5 Ft/.
• Nagyon hasznos ez a kérdőív és örülök ennek a kezdeményezésnek. Ismeretségi körömben is gyakran felmerül ez a problémakör, amely során kiderül van igény a környezettudatos eljárásokra.
• Nagyon fontosnak tartom, hogy foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Aki csak egyszer is látta a Tiszán lejövő mocskot vagy az útmentén, erdeinkben eldobált flakonok sokaságát annak biztosan eszébe jut a következő vásárláskor a régi jó visszaválthatós palackok. Én személy szerint ha csak lehetséges nem vásárolok ilyen termékeket, de sajnos látom hogy mindenütt az ebben a formában csomagolt italok a "nyerők"? ! Nem tudom, hogy a gyártó cégek és a kereskedelem mohóságának( no meg persze a függő fogyasztóknak is) hogyan lehetne megálljt parancsolni vagy normális mederbe terelni ezt az egészet. A visszaválthatóság felvetése nagyon is időszerű lenne, szerintem a 24. órában vagyunk és addig kellene cselekedni amíg a műanyagok nem borítanak el minket teljesen.
• Nagyon fontosnak tartom, hogy az újrahasznosítható hulladék, valóban újrahasznosításra kerüljön. A betétdíjat hatásos ösztönzőnek tartom, ami az embereket környezettudatosabb magatartásra nevelheti.
• Nagyon fontosnak tartom, hogy amibe újra lehet csomagolni, azt ne váltsa fel az eldobható verzió. Feldolgozhatatlan a keletkező hulladék, megöljük vele a természeti környezetünket.
• Nagyon fontosnak tartom a szemét szelektív gyűjtését. Hiszemés tudom, hogy egy kevés odafigyeléssel nagyon hatékonyan meg lehetne ezt valósítani. Én komposztálok, a papír, fa dolgokat a kályhámban elégetem, a fémet, műanyagot külön gyűjtömés az elemeket az elemgyűtőbe hordom. Az akkumulátoromat mindig leadom ott, ahol újat vásárolok. De ez nem jelent semmi többletmunkát, hiszen életem természetes része, beépült a mindennapjaimba, mert kiskoromtól így nevelődtem. Sosem dobunk el élelmet, ha mi nem esszük már meg, akkor eljuttatjuk valahová, ahol állatok elfogyasztják. (száraz kenyér, zsírfélék, maradék)Örülök az ilyenkezdeményezéseknek, ezt az ívet is eljuttatom barátaimnak, ismerőseimnek. Rajtunk múlik!
• Nagyon fontosnak tartom a szelektív hulladékgyűjtést és feldolgozást. Egyelőre nagyon kevés helyen gyűjtik így a hulladékot, a háztartásokban egyáltalán nem!- biztosan közreműködne ebben sok család és hajlandó lenne szelektálni.Teljesen fölöslegesen szelektálunk egyelőre, mert az elszállítás nem megoldott! Kivéve a "zöld-járatot" ez is nagyon jó dolog, bár nagyon kevesen élnek vele, inkább elégetik a lombot, egyéb zöld hulladékot, ezzel szennyezve a levegőt.Ezt valaki elmagyarázná nekem, hogy miért égetnek olyan sokan, nem értem!? Hosszú távon nagyon hasznos lenne
• Nagyon fontosnak tartom a környezetvédelmet, hiszen a Földünk haldoklik! Minden lépés fontos, ami a környezetvédelem érdekében történik, még ha számunkra kicsinek vagy jelentéktelennek tűnik is! Természetesen ezek a lépések több odafigyelést igényelnek minden oldalról, de megéri! Tudom, hogy olcsóbb és könnyebb a másik utat választani, de akkor is ezt mondjuk majd, ha már nem lesz ivóvíz, és szennyezett lesz a föld, amiben megtermelhetnénk a táplálékunk, vagy a levegő, ami elengedhetetlen az élővilág életben maradásához? Már most is hihetetlen gondok vannak, amikről nem veszünk tudomást! Nagyon fontos a megelőzés és az összefogás!! Sok sikert kívánok a munkájukhoz! Csáti-Ersók Marietta
• Nagyon fontosnak tartom a hulladék csökkentését. A visszaváltható csomagolás csökkenti a szemetet. Hasonlóképpen fontosnak tartanám, hogy a lomtalanítás időpontját időben kihírdessék, hogy használható tárgyak ebben az esetben se a hulladékot növeljék, hanem erre szakosodott szakemberek, a lomizók gondoskodjanak az újrahasznosításról. Mindig ideges leszek, ha használható tárgyakat kell kidobnom, mert nem javítható, vagy nekem már nem szükséges, vagy nincs hol tárolni. Ezek közé tartoznak a konzerves üvegek, műanyag palackok is. Gyerekkoromban ezeket visszaváltottuk,gyűjtöttük, vagy felhasználtuk. Jó lenne ma is megoldást találni.
• Nagyon fontosnak tartom a felelős törvényi szabályozást, illetve az egyéni szintű felelősségvállalást. Gondoljunk a felnövekvő nemzedékre!
• Nagyon fontosnak tartom a betétdíjak bevezetését.Olyan magas termékdíjat kellene kivetni a nem betétdíjas termékekre,hogy az iparnak bőven megérje a visszagyűjtés és az újra felhasználás.A csomagolóanyag gyártó cégeket pedig ösztönözni kellene,hogy a újra felhasználhatatlan termékekből újra hasznosítható termékeket állítsanak elő és az ilyen cégeket propagálni kéne.Pl:Kína:műanyag flakonok->polar anyag->polar pulóver.Ami szintén fontos lenne,az pedig a kőolaj alapú csomagolóanyagok fokozatosan a nullára csökkentése.Helyette növényi rostokból,keményítőből készített csomagolóanyagok készítése.Tudomásom szerint komoly eredményeket értek már el.Amit pedig nem lehet újra hasznosítani,azok a csomagolóanyagok maximum 20 év alatt a természetben nem mérgező anyagokra bomoljanak le.
• nagyon fontosank tartom a betétdíjas termékek bevezetését. Az, hogy az áruházak a nem betétdíjas csomagolóanyagokat is visszaveszik, kedetben nagyon jó megoldásnak tartom, de hosszabb távon nme megoldás. A tudatformsálás, tudatos vásárlásra való ösztönzés, és a fogyasztásunk mérséklése (nem a reklámokból áramló állandóan és fölöslegesen vásároló magatartás-esetleg ezek szabályozása) a legfontosabb e témában.
• Nagyon fontos, hogy kultúrált körülmények közt, és gyorsan vegyék vissza a betétes termékeket, ne büntető jellege legyen. A csomagolóanyagokat is lehessen visszavinni egy kukába.
• Nagyon fontos, és jó kezdeményezésnek tartom a betétdíjak újbóli bevezetését, régi vágyam válna ezzel valóra. Sok tennivaló volna még a környezetvédelem területén -is. Szívesen támogatnám a munkacsoport tevékenységét önkéntesként. Sajnos a városban, ahol élek nincs igazán kultúrája ezeknek a dokgoknak.
• Nagyon fontos terület a szelektív szemétgyűjtés is! A nyugatabbra lévő országokban (pl. Ausztria) sokkal előrébb tartanak ebben a témában (is). Nagyon fontos volna a felvilágosító munka, mert az emberek fejében kellene rendet rakni ezügyben. Az iskolákban kellene kezdeni, és rászoktatni a gyerekeket! Azt is sokkal jobban kellene propagálni, hogy az elektronikai hulladékot a forgalmazó boltok kötelesek átvenni! Ugyanígy az elemeket és az akkumulátorokat is! (Mint például ez megtehető az én üzletemben is! :) ) Sok sikert a munkájukhoz!!!
• Nagyon fontos lenne,hogy minden városban sokkal több gyűjtőhely legyen mint most.Az iskolákban,óvodákban is figyelni kell erre,és a kis falvakban is.
• Nagyon fontos lenne tenni valamit a temérdek hulladékkal, lassan megfulladunk annyi van belőle. Ez főleg azért van mert nincsenek az emberek érdekelté téve a hulladék visszavitelében. Ha csak betétdíjas műanyag flakonok lennének a PET helyet (akár 0,5; 1 ; 2l-ek) akkor biztosan kevesebb lenne a szemét. A rászorulóknak is megérné begyűjteni a flakonokat. A pezsgős üveget újra betétdíjassá tenni meg csak egy toll vonás!!!! Nagy kár érte! Az aluminium palackos edényeket mindenképpen betétdíssá kell tenni. Kevesebbe kerülne az új termék előállítása mintha mindíg újat gyártanának!!!
• Nagyon fontos lenne szelektív hulladékgyűjtést biztosítani, és visszaszorítani a hulladékkibocsájtást. Bp-i VI. kerületi lakos vagyok, és itt ez a közvetlen közelben nem megoldott, elég nagy baj!
• Nagyon fontos lenne kötelezni a gyártókat, hogy a lakosságot arról is tájékoztassák, hogy mi lesz a szelektíven visszagyűjtött szeméttel (pl. milyen újabb termék lesz belőle). Sok az olyan vélekedés, hogy a szelektíven visszagyűjtött szemét végül mégis a hulladékgyűjtő telepeken landol.
• Nagyon fontos lenne az elekrtónikai cikkek betéti-díj ellenében való visszaváltása hozzáférhető, autóval is megközelíthető helyen , hiszen régi porszívók, írógépek,háztartási gépek,töltő akkuk, nyomtatók, laptopok, telefonok stb. szállítása sok esetben nagyon körülményes. Az újságok, papir, karton összekötözött elszállítása megadott napokon, külföldön már bevált gyakorlat (Svájc)
• Nagyon fontos lenne a fogyasztók, a társadalom szokásainak megváltoztatása is, nem csupán a rendszer rossz, hanem az emberek hozzáállása is
• Nagyon fontos lenne a betétdíj visszaállítása, mert belefulladunk a pille-palackokba és fémdobozokba. A szívem vérzik, amikor a befőttesüvegekről is kiderül, hogy nem visszaválthatóak, viszont drágán megvásárolhatóak - üresen.
• Nagyon fontos kezdeményezés ez. Idővel nem lesz megkerülhető. Mert veszélyezteti majd mindennapjainkat a sok szemét és veszélyes anyag. Mi vagyunk még mindiíg a szemetese a nagy cégeknek. Ha nem rajtunk spórolnak majd (bízom benne hogy ez be fog következni)nem lehet velűnk mindent megcsinálni. Amíg nincs betkós üveg Magyar on, addig nincs nyugtunk. Szinbolikus jelentőségű ez a téma. Bocs de minden mindennel összefügg. Minden jót kívánok: Károly Bálint
• Nagyon fontos dolognak tartom a szelektív hulladékgyűjtést, de sajnos a társadalom még mindig nem nőtt fel ehhez.Hála Istennek már legalább a problémát felfedeztünk! Sajnos nagyon sok embernek még mindig nem éri meg az a 10, 20 vagy akár 50 Ft azt hogy védje a környezetét. Az egyetlen megoldás az emberek mentalitásán való gyökeres változtatás, hiszen RENGETEG emberből hiányzik a kollektív felelősségtudat. Nagyon szomorú....
• Nagyon fontos dolgonak tartoma hulladákok újrahasznosítását. Lekerülhetetlen
• Nagyon fontos a fenti kezdeményezés. Mert a 24.h is elmúlt már, muszáj, hogy hatékonyan lépések történjenek és meginduljon a fenti folyamat. Jól volna, ha ez egyszer valóban sikerülne keresztülvinni. Köszönettel: Mészáros Enikő
• Nagyon elkapkodták ezt a kérdőívet...nem ezekkel van a gond, amiket itt felsoroltak, hanem az emberek GONDOLKODÁSÁVAL! Hát igen, baj van azért az állammal-önkormányzatokkal is: begyűjtik az utcai szemétgyűjtőket (vagy "csak" nem cserélik), hangzatosan beszélnek szelektív gyűjtésről - a mi városunkban két kezemen meg tudnám számolni hány helyen van ilyen...de máshol sem találkoztam túl sokkal! Minek újratölthető italcsomagolás, ha nincs utántöltő?? Komolyan elhiszik, hogy valaha fognak "ásványvíz-utántöltő"-t vagy "coca-cola utántöltő"-t, esetleg "Soproni sör utántöltő"-t forgalmazni?? Ugyan már!! Rossz helyen kopogtatnak emberek. De sok sikert, a szándék szép, még ha túlzottan idealista is ...
• Nagyon egyetértek azzal, hogy a hulladékok mennyiségét minden lehetséges eszközzel csökkenteni kell, amely mennyiség pedig elkerülhetetlen, annak az újrahasznosításáról, ártalmatlanításáról kell gondoskodni, mert különben a Föld a rajta élőkkel együtt bele fog fulladni az emberek szemetébe.
• Nagyon fontosnak tartom a fentieket. A szemét egyre több. A PET palackok és a veszélyes hulladékok begyújtésére van ugyan lehetőség, de nem mindenki érzi még ennek fontosságát. A fiatalok szemléletének formálása fontos lenne. Sajnos eszébe sem jut sok embernek, hogy csikket, papírzsebkendőt nem dobunk el az utcán, nem dobjuk ki a kocsi ablakán stb.Jó lenne ha minél több embert tudnánk magunk mellé állítani.Engem felháborít az, hogy egy gyönyörű helyen pl. hegyekben, erdőben a kirándulók eldobják a szemetet, és nem viszik haza. Máskor nem szeretnének szép környezetben pihenni? Vagy máshová, még tiszta helyre mennek, és ott is otthagyják a " nyomukat" ?
• Nagyobb figyelemfelkeltés a környezet szennyezésnek! Ez nevelés kérdése - is. Gátlástalanul dobálják el a felnőttek a szemetet az utcán. Talán ha annyi reklámot kapna, mint pl. a reklámcikkek a plakátokon, előbb eszükbe jutna az embereknek. Leginkább parkolókban, buszmegállókban, liftekben kellene reklámozni, hogy ne szemeteljenek, ill. a következményekre felhívni a figyelmet. Ebből adódik, hogy több szemetesre lenneszükség az utcákon, játszótereken. A szelektív hulladékgyűjtésre szoktatás már sok óvodában program. Ez egy jó irány, de a felnőttek nagyobb nevelésre szorulnak!
• Nagyobb elhasznált ujrafelhasználható vagy biztonságos megsemmisitést igénylő árucikkeket az önkormányzatok által fönntartott telephelyeken kellene összegyüjteni, vagy ugy, hogy a lakosok maguk kiviszik a letéthelyre vagy ugy, hogy bizonyos napokon a szemétgyüjtők a kitett dolgokat összegyüjtik. Nagyjából ez a rendszer müködik Angliában.
• Nagy felelősség az egészséges környezet, tisztaság megteremtése, és minden magyar és nem magyar állampolgár kutya-kötelessége annak tisztán tartása. A közterület fenntartók feladata a tisztaság ellen vétők szemét összeszedésére kényszerítés, és megbüntetésük(pl. több napi szemétszedés egy eldobásért)
• nagy a pazarlás, nem figyelünk a környezetünkre. én az újratölthetős verzióban is benne lennék, ha a boltokban fel lehetne tölteni a palackokat ezzel-azzal. :) de majd egyszer úgyis kutat ások és vizen élek. cirka 20 év még.
• Nagy a lemaradás de talán még nincs túl késő!
• Na vegre! Itt nagyonnyugaton (irorszag) nincs betetdij, tonnaszamra vannak uvegek az ut menten...monjuk szelektiv hulladek gyujtes sincs uvegekre...
• Na végre! :-) Nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek és sok sikert kívánok hozzá!0 Mivel mostani helyzet egészen elképesztő, felháborító és elkeserítő, rendkívül fontosnak tartanám annak (ésszerű és hatékony) rendezését. Ezért a magam részéről meg is teszek mindent ennek a kampánynak a népszerűsítésével. Ha vannak még ötletek azon kívül, hogy a rendelkezésemre álló fórumokon "hirdetem az igét", azokat is szívesen fogadom. Remélem, sikerülni fog! Mivel "felülről" nem nagyon várható semmi jobbító változás ezen a téren (sem), "innen alulról" kell rendbe tennünk az összes "szemétséget", mielőtt belefulladnánk! Uff:-)
• Műanyag palackok helyett visszatérhetnének a visszaváltható üvegpalackokra.
• Muszáj csökkentenünk a természet terhelését.
• Motiváló hatása lehet a betétdíj bevezetésének, hiszen az emberek így sokkal inkább érdekeltek lennének abban, hogy ne szemeteljenek illetve a nehezen bomló elsősorban műanyag csomagolóanyagokat ne a kommunális hulladékkal együtt gyűjtsék. Németországban nagy örömmel láttam ezt a lehetőséget, támogatnám a Magyarországon történő bevezetést. Azonban ehhez biztosítani kellene hogy az újrafelhasználó üzemek kistérségenként megjelenjenek, hiszen a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítása is környezetszennyező.
• Most a szelektív gyűjtés már valahogy működik, de sajnos ennek a kultúrája sok helyen nem működik. Borzasztó mocsok és sitt hegyek vannak az ilyen gyűjtők környékén. A betétdíj bevezetésével valószínű, hogy egy idő után csökken az ilyen helyekre hordott betétdíjas hulladék, de kérdés, hogy megmaradnak-e egyáltalán ezek a gyűjtők (a papír biztosan). Egy másik probléma, hogy főként eleinte szinte biztos, hogy a szegényebb rétegek, hajléktalanok ki fogják borítani a gyűjtő edényeket, hogy összeszedjék belőle a jó pénzt érő (betétdíjas) hulladékokat. Ez a "kigyűjtés" a betétdíj bevezetését megelőzően és utána 1-2 hónapig szinte borítékolható. Lesz-e erre megoldás, gondolt-e erre is valaki?
• Mo-n az emberek fokozottan árérzékenyek. mindaddig, amíg a termék az eldobható csomagolásban olcsóbb (a betétdíjtól függetlenül!) addig még a környezettudatos emberek is inkább az eldobhatót választják. kötelezni kellene a gyártókat, hogy a termékeiket ne adhassák olcsóbban az eldobható csomagolásban. Az egyik legnagyobb környezeti károsítást az eldobható pelenkák okozzák. A pelenkagyártókat adóztatni kellene, hogy a termékeik által keletkezett környzeti károk helyreállítása megtörténjen. Ezáltal a pelenka ára felmenne, így többen választanák a mosható pelenkákat.
• Mivel veszélyes környezetszennyező anyagokat tartalmaznak ezért fontos hogy megfelelően legyenek kezelve máskülönben súlyos károkat okoznak a környezetünkben.
• Mivel sajnos mai világunkban a pénz motivál sokakat, ez a megoldás lehetne ösztönző az emberek többsége számára.
• Mivel Magyarországon nincs meg az emberek automatikus igénye a tisztaságra (mint Nyugat-Európában), ezért mindenféleképpen jutalmazással ÉS büntetéssel kellene fenntartani a rendet. Undorítónak tartom azt amilyen a környezetünk tisztasága. Ennek helyreállítására tett minden lépést támogatok, akár a személyes munkámmal is. Kívánom, hogy végre történjen valami és ezt a kezdeményezést siker koronázza. Egy földünk, egy életünk van, vigyázzunk rá!
• Mivel ez a kérdés kis hazánkban mindenkit kellene hogy érdekeljen, nagy szerepünk van ennek a szemléletnek minél szélesebb körben való terjesztése. Szinte minden vásárlóhelyen legyen figyelemfelhívás mit miért kell csinálni, és addig míg a hatékonyság mindennapossá válik. A csomagolóipart "kényszeríteni" kell erre a visszalépésre, ami végülis előre vinne!
• Mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy az embereket anyagi szempontok motiválnak leginkább (még a tehetősebb rétegeket is), ezért minden visszagyűjtendő veszélyes vagy újrahazsnálható ill. újrahasznosítható termélre betétdíjat vezetnék be. Azokra pedig,amelyek mindenképpen a szemétbe kerülnek, magas adót, amivel nőne az adott termék ára, így nem érné meg megvenni ill. legyártani sem.
• Mivel a kereskedelem és az ipar profitorientált, az ő bevonásukat a legegyszerűbben úgy lehetne megoldani, ha a környezetbarát termékeket támogatná az állam, és így nekik is megérné. Tudom, hogy nem találtam fel a spanyolviaszt.
• Mit kell ezen nem érteni? Ha nem törődünk a környezetünkkel akkor megesz minket a szemét.
• Mióta az üvegeket nem veszik vissza,azóta annyi üveget dobálnak szét az emberek,mert nem veszik vissza az üres üvegeket.Halmózodik a szemét,beborít mindent,ez az egészségre ártalmas.Környezetünket károsítja.Tegyünk érte hogy jobb legyen az életünk.
• Mint minden kicsit felelősséggel gondolkodó ember tudja, hogy a hulladék és szemét kialakulása, növekedése főleg a természeti létezés számára végzetes, ez fogyasztói korunk egyik legnagyobb fertöző betegsége, szerintem, a hulladék gyűjtést prevencióként kellene alkalmazni, erre tudatosan, felkészülten nevelni kellene. Mindaddig, amíg az iskolákban, elsősorban a középiskolákban nem veszik komolyan a környezeti nevelést, nem alakítanak ki olyan oktatási és tanítási struktúrát, amelyek hozzásegítik a diákokat a tisztánlátáshoz, ahhoz az új típusú szemlélethez, hogy minden civilizációs ártalom előidézése rajtunk az embereken, a mi hozzáállásunkon múlik, addig nagyérdemű változást nem fogunk tapasztalni a hulladék gyűjtésben. Tehát a fogyasztási morált kellene megváltoztatni alapjaiban, és az emberpalántákkal kellene kezdeni ! Ezt Önök úgyanúgy tudják, mint én a középiskolai tanár, aki hosszú évek óta ökölbe szorított kézzel próbálok nevelni, bocsánat papolni, hogy a diákokban az összefüggések meglátását tudatosítsam. mert minden az intelligens, lelkiismereten alapuló gondolkodáson múlik!
• Mint minden fontos, sőt életbevágó létkérdés megoldása, ez is az egyének és az általuk alkotott társadalom erkölcsi szintjétől, felelősségtudatától függ. Világviszonylatban és saját országunk lakóit tekintve ez a szint az önpusztítással egyenértékűen alacsony és torz. Csak az elvakult "optimisták" elenyésző kisebbsége hordozza még azt a tudati szintet, amely a végkatasztrófa elkerüléséhez lenne szükséges, de világméretben. Erre azonban esély sincs. Halogatni is csak kis hatásfokkal lehet, melynek egyik szerény módja ez a kezdeményezés is, amelyhez a fenti kérdőív kitöltésével magam is csatlakozom. Egyszer minden civilizációnak vége szakad. "Elmúltak az aztékok is..." --- írta volt Márai Sándor. Szép tavaszt, és kegyelemteljes elmúlást az ártatlanoknak. A bűnösök pedig bűnhődjenek egy magasabb ítélőszék törvényei szerint. Tisztelettel: Csiszár József, Örvényesről
• Mint a kulturált borfogyasztás híve, gyakran vásárolok magyar minőségi bort. Felháborítónak tartom azonban, hogy esztétikumra, a bor jobb megjelenésére hivatkozva, illetve a bor minőségének kifejezése végett a gyártók, termelők (úgy magyar, mint külföldi) egyedi palackokba töltenek szinte minden tételt. Így számukra szükségtelenné válik a kiadott palackok visszagyűjtése, hiszen a következő évjárathoz már rendeltek egy másik egyedi palackot (természetesen nem Magyarországról...). Sajnos a betétdíj ebben az esetben, csak akkor oldja meg a problémát, ha nem csak a vásárlóknak tesszük érdekévé ezzel a kiadott üvegek visszaváltását, hanem valamilyen módon a kibocsátókat is kényszeríteni kell a visszaváltott üvegek újrahasznosítására! Szerintem az olyan termékeknél a betétdíj nem éri el a célját, amelyeket nem lehet újrahasznosítani. A gyártók ebben az esetben a betétdíjon felül be fogják építeni áraikba a hulladékkezelés árát is...
• Minimum 20 Ft-ért kéne visszavenni az üvegeket,vagy többért,hogy az embereknek legyen motivációjuk a visszavitelre.
• Minél veszélyesebb az adott hulladék, annál fontosabb lenne, hogy ne csak úgy "eldobódjon". Az emberek még nem szoktak hozzá az ilyen fajtájú szeméttel való külön gondoskodáshoz, ezért fontos valamilyen kényszerítő erő az elején.
• Minél többen igyanak, minél több tiszta (tisztított) vizet a csapból Rengeteg palack megspórolható. A családunk kb. 3 éve iszik tisztított vizet, azóta a minimális mennyiségű palackot csak arra használjuk, hogy magunkkal is vihessük, bárhol elővehessük útunk során... Nem vásárolunk napról-napra újabbakat.
• minél több újratölthető, ill. betétdíjas termék-csomagolás van, annál jobb. ha minden csomagolás visszaváltható lenne, nagyságrendekkel kevesebb lenne a szemét, mert az eldobált csomagolásokat is visszavinné valaki. mindenki jól jár.
• Minél több természetes anyag, eszköz a csomagolás technikában, annál tisztább környezet. Lényeges az újra hasznosítás lehetősége. Preventív szemléletmód folyamatos kialakítása és formálása. Az oktatás, képzés eleme legyen a környezetünk védelme egészen a kezdeti időszaktól. Tudatos szennyezés esetén elrettentő mértékű bírság és a szennyező, károkozó kilétének nyilvánosságra hozatala. Környezetbarát eljárások, technológiák, megújuló energiák szolgálatunkba állítása napi szinten. Ehhez az állam adjon ösztönző támogatást. Pl. a bírságok egy részének előzőekbe vaaló visszaforgatása.
• Minél több termékre betét díjat kell bevezetni, hogy az emberek rájöjjenek hogy mennyit is ér nekik ha károsítják a környezetet. A betét díjak minél magasabbak annál jobban ösztönzik a vevőket a fogyasztás mérséklésére, és a hulladékok újrahasználatára. Még jobb megoldás lenne ha a forgalmazókra, vagy csomagolókra terhelnék azokat az externális kköltségeket amelyek az ő általuk előállított termék gyártásából adodó hulladékokból származik.
• Minél több terméken van betétdíj, annál jobb.
• Minél több mindent lehet teljesítménycsökkenés nélkül felhasználni, annál kevesebbet kell aztán elvenni az élő környezetből. Ehhez azonban elengedhetetlen követelmény a technika.
• minél több minden visszaváltható, az ember annál tudatosabban vásárol. ez jó lenne.
• Minél több lehetőség kell a szemét mennyiségének csökkentésére!
• Minél több dologra kapnak az emberek betéti díjat, annál több dolgot visznek vissza. Ez mindenkinek jó. A vásárló is kap érte pénzt, de akár a gyártó felhasználhatja egyes alkatrészeket újra, vagy szervízekben ezt helyezik be a javítandó készülékekbe. Valószínűleg a pénz több embert ösztönözne, de sok embernek már az is elegendő, hogy valahova visszavigye ami már nem kell, ahelyett, hogy kidobná.
• Minél szélesebb körben bevezetném a betétdíjat, hogy automatikussá váljék az emberekben, hogy a szemétnek ára van. A tetrapakot is jó lenne betétdíjjal ellátni, mert bár gyűjthető a papírhulladékokkal, energiapazarló az előállítása, és az újrahasznosítása is. Funkciójában hasonló más csomagolásokhoz amik szintén üdítőitalt, tejet rejtenek. Ezért sem venném külön a többi betétdíjazandó csomagolástól.
• Minél magasabb áron veszik vissza az üvegeket stb.-t, annál jobban ösztönözhetők az emberek, hogy visszavigyék és ne kidobják. Lehetne időszakosan kiírni olyan pályázatokat is, amiben a legtöbbet összegyűjtő ember/emberek nyereményt kapnának. A hajléktalanokat, munkanélkülieket is be lehetne vonni...
• Minél hamarabb kerüljön bevezetésre, mielőtt az egész ország egy szeméttelep lesz!!!
• Mindkettőre egyformán kell koncentrálni (szelektív gyűjtés, megelőzés)!
• Mindketto, tudatos fogyasztas, a pazarlas csokkentese, oko csomagolasok, oko uvegtisztitas + ujrahasznositas.
• Mindenütt,mindent elborít a szemét.A szelektív gyűjtök környezete sokszor elhanyagolt,rendezetlen.Utolsó órában vagyunk.Csökkenteni kellene a műanyag csomagoló eszközöket,flakonokat stb.
• Mindent meg kell próbálni, hogy csökkentsük a környezetszennyezést, hihetetlen ellenállást jelent sajnos a puszta kényelem és bagatellizálás. Az állami megoldásokban ugyanúgy nincs bizalmam, mint az államban. Több pozitív és életszerű példát kell mutatni a lakosságnak, olyasmit, ami ránk vonatkozik, nem pedig valami biofalvi neohippikre vagy a NASA laboratóriumaira.
• Mindent el kell követni a szemétmennyiség csökkentése érdekében.
• Mindent a FÖLDÉRT!!!!!!!!!!!
• Mindenre magas betétdíjat, mint pl. a skandináv államokban! Sörösdobozra főleg! Valahogy az ásványvizes üvegeken is kéne dolgozni, nem normális, mennyi szemetet termelnek vele az emberek, mert nem jó a csapvíz... (Betétdíjas legyen, támogassák a víztisztítót, reklámozzák a csapvizet, nem tudom...)
• Mindenkinek oda kell figyelni a környezetére.Gyermekeink jövője múlhat rajta.
• Mindenkinek jobb lenne, ha vissza lehetne váltani csomagolásokat! Visszajárna pénz is, és annyival többe kerülne, így az eladó is jól járna, hisz a csomagolást a vevő fizetné. (amit visszakapna, ha visszaváltja)
• mindenki tegye meg a maga területén, amit lehet. Egyébként csak a fejlődő civil szervezetek fogják a fentieket kikényszeríteni.Tehát nekünk kell összefogni, mert máskép az üzleti érdek határoz meg mindent.
• Mindenki felelőssége szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. Az államnak jogszabályokat kellene alkotnia, kötelezni a gyártókat és forgalmazókat a viszavételre (úgy tudom van már ilyenra 1-2 példa). A civil szervezeteknek pedig (a kormánnyal, állami szervezetekkel együtta)társadlom széles rétegeihez el kellene juttani a témával kapcsolatos információkat. Sajnos az én lakóhelyem közelében lévő szelektív gyűjtők környezete nagyon lehangoló. Az emberek mintha lerakatnak használnák az ilyen gyűjtőket, mindenfélét odaraknak. Véleményem szerint az embereket meg kell tanítani a környezettudatos gondolkodásra, és erre talán a civilek a legalkalmasabbak.
• Mindenképpen támogatom az ötletet, mert a hulladék újrahasznosításában látom az egyetlen megoldást a jelen helyzetre. Viszont nem lehet csak a lakosság környezettudatosságára bízni a dolgot. Vagyunk páran, akik meggyőződésből szelektíven gyűjtünk, viszont erre jogszabályok kellenek. A betétdíj az egyik nagyon jó megoldás, hogy az embereket a szelektív gyűjtésben érdekeltté tegyék. De fontosnak tartom a törvény által előírt kötelezettséget is a szelektív gyűjtésre, elmulasztása esetén pedig a pénzbüntetés bevezetését, mert csak a ezek együtt képesek széles körben hatni. Láttam én már külföldön szemétben turkáló rendőrt, aki mikor megkérdeztük, mit keres, viccesen azt mondta: zsebpénzt. Ott kb 200 euró volt a büntetés.
• Mindenképpen olyan összegnek kell a betétdíjnak lennie, hogy ne váljon sokkal drágábbá a termék, viszont megérje visszavinni. És mindenképpen egyszerre forgalomban hagynám a betétdíjas és nem betétdíjas termékeket és meghagynám a lehetőséget a fogyasztóknak, hogy választhassanak, illetve feltűnően felhívnám a figyelmet arra, hogy a betétdíjas termék mennyivel környezetbarátabb.
• Mindenképpen jó lenne, ha több betétdíjas termékcsomagolás lenne. A pillepalackok helyett előnyben kellene részesíteni a visszaváltható műanyag flakonokat. Emellett csökkenteni kellene a dobozos csomagolást, főként az alumíniumos belsejű italos papírdobozokat. Az 50 Ft-os betétdíj már túlzottan emelné a termékek árát, az 5 és 10 Ft-os viszont még túl kevés lenne ahhoz, hogy az embereknek megérné a fáradságot, hogy vissza is váltsák. Remélem, hogy sikerül előrelépéseket tenniük, és a politikusokra és a kereskedelemre pozitív hatást kifejteni!
• Mindenképpen jó lenne ha betétdíjas lenne az eldobható ásványvizes palack. Külföldi tapasztalatból tudom, hogy Németországban 25 cent darabja, így mindenki visszaviszi. Sajnos a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége nem ösztönöz mindenkit.
• Mindenképpen jó lenne a betétdíjas megoldás, ami kb. 10 évvel ezelőtt szerintem kitűnően működött is. Jó lenne visszatérni hozzá, mert mindenki találkozik a saját háztartásában azzal, hogy már megint mennyi flakon gyűlt össze...mindannyiunk életét megkönnyítené, ha ezeket visszavennék, amikor újabb üveg ásványvizet vásárolunk. Mindenképpen támogatom! Sok sikert az ügymenethez!:)
• mindenképpen hatékony lenne a betétdíj gyakoribb alkalmazása, bármilyen termékről és bármekkora összegről van szó.
• Mindenképpen az összes italos, üdítős, szörpös üveget, minden alkoholos üveget is visszaválthatóvá kellene tenni, nem hogy még szűkítik a visszaváltható palettát!!! :(
• Mindenképpen a megelőzésre kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Mivel mindent és mindenkit a pénz irányít, így gazdasági oldalról kell beavatkozni. Minden terméknél (ahol megoldható a betétdíj alkalmazása) használni kellene a betétdíjat. Ez alól az adott termékcsoportból egyetlen termék sem lehet kivétel, mert akkor ez a piaci viszonyokat torzítaná. Továbbá szükség lenne jogi kényszerítő eszközökre is (törvények, rendeletek), amelyek ezeket a kédéseket szabályoznák mind a gyártók, mind a fogyasztók, mind pedig a többi gazdasági szereplő esetében. Persze szigorú és hatékony ellenőrzési rendszerre és lakossági szemléletformálásra is szükség lenne (pl. szelektív gyűjtőedények oldalán a helytelen kiírások kijavítására).
• Mindenképpen a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Minél kevesebb szemetet kellene termelni. Még ha újra feldolgozzák, hasznosítják is a "szemetet", mégis inkább a képződést kell csökkenteni. Feltétlen az állam, a törvényhozás tudná a leghatékonyabban kordában tartani a folyamatot, ráadásul ez volna a dolga. Sokat számít a tudatos vásárlói magatartás, azonban erre nem kötelezhetők az emberek,viszont az állam, a törvények rákényszeríthetik az ipart a fölösleges csomagolóanyag termelésre.
• Mindenképpen a kevesebb szemét keletkezése felé kellene haladni, mert az újrafeldolgozás is környezetterheléssel jár.
• Mindenképpen a csomagolóanyag csökkentésre kellene koncentálni.
• Mindenképp szükségesnek tartom a visszaváltható megoldásokat szemben a szelektívvel. Sokkal kevesebb hátránya van egy üvegpalack fertőtlenítésének,mint egy műanyag újragyártásának. Ráadásul senki nem dobja el szívessen a betétdíját. Minnl magasabb annál inkább visszaváltják(bár sajnos egy bizonyos ár felett inkább nem veszik meg) Szerinetm egy arany középút hatásos lenne.
• Mindenképp szükség van a betétdíjra, hiszen tonna számra gyártják pl az eldobható műanyag palackokat, melynek nagy része a lerakókon végzi.
• Mindenképp kell gondolni a jövőre, mert a renget szemét elárasztja az utcákat, a telepeket, és erre a legjobb megoldás az újratölthető, (tehát akár végtelenszer is felhasználható) tároló alkalmatosságok gyártása.
• Mindenképp hasznosnak találnám, ha több termék esetében is bevezetnék a betétdíjat,ráadásul minnél magasabbat,mivel ezzel biztos több embert lehetne ösztönözni, hogy a vegyes hulldékgyüjtők helett a boltba vigyék vissza a betétdíjas árut.Sok embert ugyanis nem ösztönöz eléggé,hogy a Földet ellepi a szemét és talán tenni kéne vm.-t mielőtt késő lenne,szóval Isten őrizz,hogy erőt vegyen magán és két házzal arrébb vigye szemetet a szelektív kukáig csak ugy ingyen!A másik ok,ami miatt jónak találnám,főleg az üvegek esetében,hogy energia és költségtakarékosabb lenne csak kimosni, mint újat gyártani,ezzel pedig nyerne mindenki,a Föld a fogyasztók és a termelők is.
• Mindenképp a megelőzésre kellene a nagyobb hangsúlyt fektetni, a gyártók és a forgalmazók törvény által meghatározott felelősségét nagy mértékben szigorítani (pl. a műanyag szatyrok és a pillepalackok használatának tiltása, büntetőadók kivetése, átvevő ill. visszaváltóhelyek kötelező kialakítása, stb.).
• Mindenhol üvegek hevernek. Meg összetört üvegek. Ha a gazdája nem, hát legalább az arra rászlulók összegyújtenék. Sokan "szakosodtak"is már erre. Az állam kötelezzen, a kereskedelem meg oldja meg. Különösen a multiboltokra gondolok, aki ontják m,agukból az ilyen szemetet. A kisboltokban több a visszaválthatós, de sajnos ők is a multiktól "tankolják" be az eldobhatókat (dobozos sör, stb) Az ipar felelőssége pedig evidens. A haszonból lehetne üvegmosó gépekre is pénzt fordítani. Az elemről meg aksiról: lassan a wc papírt is elemmel működőre fogják kitalálni, tényleg kéne teni valamit. A kis településeken a szelektív gyűjtés sem működik, egy kis óvódával, iskolával nem is kötnek szerződést a begyűjtés miatt.
• Mindenféleképpen valami átütő reformot kell véghezvinni a csomagolástechnikában az élet minden területén. A jelenlegi elavult módszereket tovább alkalmazva, elborítjuk magunkat(beleértve Anyaföldünket) a javarészt kezelhetetlen hulladékokkal. Persze először a fejekben és a hozzáállásban kéne rendet tenni. A sok idióta,trendi embereket lehúzó, természetességtől elforduló média hirdetések helyett, a valós természetes értékeket tanító és helyes eljárásokat, módszereket bemutató filmekre, tananyagokra van szükség. Persze ez csak egy parányi, mégis jelentős oldala lehet a jó Út-nak. Köszönet a türelemért!!
• Mindenfelekeppen szuksegesnek tartom, hogy a norveg mintanak megfeleloen MINEL HAMARABB bevezessek a betetdijat MINDEN muanyag uditos/asvanyvizes flakonra, soros dobozra, uvegekre, elemekre es akkumulatorokra. Iszonyatos mennyisegu muanyag flakont hasznalunk el naponta. EZEK MIERT NEM BETETDIJASAK?????? Valaki(k)nek esetleg nem erdeke? Felhaborito!
• Mindenféle üvegre - pezsgős, röviditalos, szörpös magyar és külföldi- függetlenül attól, hogy mi volt benne, bevezetném, hogy ha gyűjtőhelyre vinnék, akkor ott pénzt lehetne kapni érte. Ugyanígy tennék az összes fajta műanyag palackkal sörösdobozzal kapcsolatban. azonnal megszűnne a szemetelés, tiszta lenne minden, mert rászorulók vadásznának minden egyes darabra. minimun 5-10 forintot adnék darabjáért. Azonnal megoldódna minden probléma, ráadásul rengeteg munkahelyet teremtene az átvevőhálózat. Természetesen állami és eu-s pályázati segítséggel meg kellene oldani, hogy az összegyűjtött anyagmennyiséget értelmesen felhasználják, feldolgozzák: útépítés, játszótér, pályák alapja, építőanyagok, szigetelőanyagok, közlekedési táblák, kerítések stb. amit már rég kitaláltak és hasznosítanak tőlünk nemcsak nyugatra, hanem északra, délre és még számtalan helyen. A gazdasági válságból ez egy kivezető út része lehetne, úgy, ahogy a 30-as évek Amerikájában tették. Az infrastuktúra fejlesztése nem termel új árut, eladhatatlan termékfelesleget, hanem értéket és rengeteg fölöslegessé vált szemetet lehetne hasznosan felhasználni, valamint emberek ezreit alkalmazni.
• Mindenféle eldobható csomagolás hatalmas szennyezést jelent. Ezt kellene valahogy csökkenteni. Pl eldobható pelenkák esetében csak akkor vehetne uj csomagot a szülő ha visszavisz az üzletbe néhánydb-ot.
• Minden, de minden termék használat után hulladékká válik! A szanaszét szórásnak legjobb ellenszere az, ha a fogyasztó érdekeltté tétetik abban, hogy szabályozott körülmények között szabaduljon meg a hulladékától.
• Minden, ami pici pénzt visszahozhat, azt a fogyasztó nem fogja szemétbe ömleszteni. Minden pénzt, amit a kereskedő, az ipar visszafizet, kvázi "megveszi" a göngyöleget, fel is fogja hasznosítani, hogy ne vesszen kárba a befektetése.
• Minden, ami csökkenti a pazarlást, hasznos.Igyunk hát vizet!
• Minden veszélyes hulladékot betétdíjassá tennék.
• Minden veszélyes hulladéknak minősülő göngyölegre ki kellene terjeszteni.
• Minden termékre, amiből veszélyeshulladék keletkezik kell betétdíj, illetve az újrahasznosítható hulladékokra is. Ebben az államot kell érdekelté tenni, hogy a megfelelő eszközökkel befolyásolja a "szemétgyártást". Valamint az emberek fejébe is bele kellene verni, hogy ne vegyél szemetet és ha mégis legalább próbáld okosan "eltüntetni", mert te fogsz belefulladni a saját piszkodba. -Így röviden ennyi-
• Minden termék árának tartalmaznia kell az előállításhoz szükséges energia újraelőállítási költségeit. Pl.: ha egy termék előállításához 2 liter kőolaj szükséges, akkor a 2 liter kőolaj újraelőállításának a költsége is beleszámít a termék árába. Nem a kitermelése, mert az nem újraelőállítás, hanem a pótlása!!!!!!!!! A természettől elvett energiát vissza kell adni a természetnek. Továbbá az elhasználódott termék környezetre káros összetevőinek a semlegesítésére fordított összeg is a termék árának a része kell legyen. . Pl.: az atomerőmű sugárzó hulladéka nem elásandó, a hulladék műanyagzacskók nem a tengerbe süllyesztendők, hanem közömbösíteni kell őket!!!!!!!!!!!!!! - úgy, hogy a természetre ne jelentsenek többé veszélyt. Összegezve: egy termék előállításának az árába be kell építeni a termék előállítása előtti természeti állapotok visszaállításának a költségeit. Csak így állítható meg a föld környezetszennyező pusztítása, így ésszerűsíthető a föld erőforrásainak a gátlástalan kizsákmányolása a természetromboló ipari-gazdasági folyamatok által.
• Minden termék árába be kellene építeni azt az értéket, amit tönkretehet, megmérgezhet, ha újrafeldolgozás helyett csak kidobjuk. Az összeget a termék újrafeldolgozásra való leadásakor pedig visszakapnánk. Így az emberek motiváltak lennének arra, hogy ne dobják el a dolgokat, sőt az eldobáltakat összeszedjék. Arra azért vigyázni érdemes, hogy a visszatérítés összege ne legyen olyan magas, ami lopásra motiváló.
• Minden társadalomnak szüksége van vezetőkre és motivációra
• Minden szinten szemléletváltásra van szükség. Nagy erőkkel dolgozni ezen. A civil szervezetek nem elég hatékonyak. Átfogó, állami köz-átnevelésre van szükség. Minden szinten, minen korosztály részére. Sokan még mindig nem értik, miért kell a környezetükért felelősséget vállalniuk. Véget kéne vetni a pazarlásnak. Köszönöm!
• minden szemét ami körülvesz minket, ha értéket adunk neki eltűnik. ezt már egy bizonyos réteg nagyon jól alkalmazza, és megél belőle !
• Minden szem/ét/ értelmet nyerne!
• Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatnunk kell a tudatos választást, terméktudatos vásárlást, az erre való nevelést, a természetes anyagok felhasználását, fogyasztását, a megelőzést - erről pl. nagyon sok brosúra, ingyenes oktató szövegek kellenek, melyeket lakásonként olyan intenzitással kellene terjeszteni, mint pl.politikai kampányok idején a pártok anyagait+ erős részvétel a fentiekben és szabályozó erő a mindenkori állam részéről is
• Minden ötletet támogatni kell, ami a környezetünk védelmét tűzi ki célul társadalmi és egyéni szinten is, mert az ilyen tevékenységek, kezdeményezések nem öncélúak, hanem értünk születnek, vagyis közös ügyünk, s az "életünket" teszik egészségesebbé, szebbé, jobbá, kellemesebbé.
• Minden olyat betétdíjjal sújtanék, aminek nem szelektív gyűjtése különösen környezetszennyező. Nagyobb hangsúlyt fektetnék a tájékoztatásra, hogy mit lehet/érdemes szelektíven gyűjteni. Kevésnek és ellentmondónak érzem a jelenlegi információ-halmazt ezzel kapcsolatban, illetve azokat a híreket tartom aggasztónak, miszerint nincs értelme a szelektív gyűjtésnek, mert egy autó szállítja el a különböző típusú hulladékokat. Sokan ezzel beszélik le magukat a szelektív gyűjtésről, és nem fektetnek ebbe energiát. A szerves hulladék gyűjtése egyáltalán nem megoldott Magyarországon (míg 10 évvel ezelőtt Németországban erre is volt megoldás). Hajrá, még sok ilyen kezdeményezést!!! Zsuzsi
• Minden olyanra betétdíjat szabnék ki, amit ha eldobunk, az veszélyezteti a környezetünket.
• Minden olyan termékre, amelynek az újrahasznosítása megoldható, bevezethető a betétdíj. Ugyanakkor azt is meg kellene oldani, hogy ez ne plusz bevételt jelentsen az áruházaknak és adott esetben ne legyen sehol átvevőhely, vagyis a vevő megfizeti a betétdíjat és később az újrahasznosítható hulladékot sehol sem tudja visszaváltani pénzre, mert nincs átvevőhely. Szóval itt nagy kérdés az átvevőhelyek költséghatékony üzemeltetése.
• Minden olyan termékre szívesen fizetnék betétdíjat amely olyan anyagokból készül ami újra hasznosítható, ezzel csökkentve a környezet további rombolását.
• Minden olyan termék esetében, amely hulladékként károsan hat a környezetre, betétdíjat kellene bevezetni, ez talán inspirálóan hatna, mert az emberek többsége nem szereti kidobálni a pénzt feleslegesen. Ez mindannyiunk érdeke, nem lehet választóvonalat húzni sem az állam, sem a különféle szervezetek, sem a vállalatok, sem magánemberek közé. A világon mindenkinek törődnie kellene a környezet tisztán tartásával valamilyen formában.
• minden olyan termek csomagolasanak betetdijat beveztnem melyet surun vasarolunk (tejfol, ital, ...) vagy aminek csomagolasa nagy terjedelmu (hutoszekreny, szamitogep kartondoboza...stb)
• Minden olyan megoldást támogatok, amicsökkenti a hulladékképzést és magát a mértéktelen fogyasztást.
• Minden olyan kezdeményezést támogatok, mellyel vissza lehetne szorítani az esztelen pazarlást, a túlfogyaszt. Borzasztó látni nap mint nap a gyerekek pazarlását, azt, hogy mennyire nem fontos számukra az élhető Föld fenntartása. Az viszont örvendetes, hogy ha találkoznak a problémával, ha látják, hogy mi lehet ennek az életmódnak a következménye, szívesen keresik a megoldást, fogékonyak a jóra, csak utat kell mutatni nekik, a reklámokkal szemben!
• Minden olyan esetben támogatom a betétdíj bevezetését, ahol az újrahasznosítás környezeti terhelése nem magasabb, mint az előállítás és az újrahasznosítás nélküli hulladék megsemmisítése együttesen - vagyis amikor az újrahasznosítás környezeti szempotból megtérülő. Abban az esetben is támogatom a betétdíjat, ha ez a fogyosztónak többletköltséget jelent (mivel a kereskedő/termelő a raktározás, újrahasznosítás költségét esetleg a fogyasztóra terheli) Azonban ezekben az esetekben állami szabályozás szükséges, mivel a betétdíj nélküli termékek versenyelőnye lesörörné a környezetbarát kezdeményezést a környezettudatosság hiánya miatt.
• Minden olyan betétdíjas mego, ldást támogatok, ami kulturáltan megoldható és értelme van. Elektronikai eszközök esetén pl. nem hiszem, hogy érdemes annyival megdrágítani a termék árát, hogy 10 év múlva érdemes legyen érte bárhová elszállítani. Megoldásnak a szelektív lomtalanítást találnám ebben az esetben.
• Minden módszer jó, ami csökkenti a szemetet és a bűzt, de leginkább az lenne fontos, hogy a fegyvergyártást szüntessék be, a rohanást és a vérben, erőszakban tocsogó filmeket, játékokat. Mert ettől normálisabb, békésebb lehetne az emberiség és a rengeteg megmaradó pénz (háborús kiadások, stb.)lehetővé tenné, hogy az esőerdőket se kelljen kivágni, mert tudnának az embereknek élelmet biztosítani. És csökkenne az allergia, a depresszió, a dohányzás, ital, kábítószer, mert nem az lenne az élet lényege, hogy pörögj, vagy nem érsz semmit. Hogy ha egy üzlet ma is ott van és úgy néz ki, mint tavaly, akkor az már ócska és maradi. Nyugodtabb emberek nem szorulnának rá a gyógyszerekre, a folytonos kocsiban száguldásra, a forgalomcsökkentett belvárosi utcákban nem kéne 2 saroknyit fél óra alatt araszolva büdösíteni, mert a lámpák csak 3-4 kocsit engednek át, a fák nem pusztulnának ki a benzingőztől. És le kellene beszélni a biztonsági embereket arról, hogy minden köztér legyen tiszta és átlátható, mert ezért minden zöldet, fát, bokrot le- vagy kivágnak mindenhol és kikövezik, így se árnyék, se levegő, se hangulat. A nagyon öreg fákat meg lehetne vizsgálni, hogy valóban korhadtak-e, veszélyesek-e, nem a teljesen ép és egszséges óriásokat kivagdosni mindenhonnan és husángokat ültetni helyettük, hogy meglegyen a strigula, miközben árnyék meg 20-30 év múlva lesz alattuk. Az egész ország élhetetlenné válik ettől a kövezés + dézsás növény mániától. A folyamatos napsütéstől felforrósodó házfalak és járdák egymást erősítik a hőségben. Ettől megy tönkre az ország mikroklímája leggyorsabban. És persze még hosszan sorolhatnám, hogy mit kéne változtatni, ehhez képest az üvegbetétek elenyésznek, de persze miért ne legyen, legalább a kereskedőknek is lesz okuk újabb embereket felvenni, akik ezt a mennyiséget kezelni tudják. Úgyhogy hajrá!
• Minden lehetséges eszközzel csökkentsük a hulladéktermelést.
• minden környxzeteszennyező anyagot vissza kellene váltani, hogy ujra lehessen hasznosítani.
• Minden környezetre káros, illetve újra felhasználható cikk esetében hasznos lenne a betétdíj. Így talán könnyebben elkerülhető lenne, hogy ne az erdőkben, vizekben, vagy árokpartokon botoljunk elhasznált eszközökbe.
• Minden kibocsátás-csökkentő megoldást napirenden kell tartani és ez ne választhatóan, hanem kötelező jelleggel működjön!
• Minden kereskedelmi egységnek az általa forgalmazott termékek göngyölegét/lejárt /tönkrement termékének visszavételét-raktározását-meg kell oldania,ezek elszállí- ását újrahasznosítását pedig államilag kell megszervezni.(A betétdíj egy részét az üz- let , áruház ,benzinkút....kapná,hogy érdekelt legyen a folyamatban.)
• Minden képp a megelőzés fontosságára kell helyezni a hangsúlyt! A betétdíj megoldást jelenthet a jövőbeni primér anyagok kibocsájtásának csökkentésében!
• Minden ilyen és ehhez hasonló felvetéseket támogatni kell ,hogy lássák nem csak lenyelünk mindet hanem igeni s van ami már nem megy le és ki is tudjuk köpni !!! S mondani köszönjük szépen ebből már nem kérünk többet.....
• Minden hulladékot, amit csak lehet, újra kellene hasznosítani, de sok ember lakóhelyéhez közel nincs szelektív hulladékgyűjtő kukák sem, ezért is jelentenek jó megoldást a betétdíjas termékek.
• Minden göngyöleg visszaváltható és újra tölthető legyen, - mosás, fertőtlenítés , semmi nem eldobható. Túl sok a szemét, nem elég a szelektív gyűjtés, újra hasznosítás, feldolgozással.
• minden esetben arra kell törekedni, hogy minimális szemét maradjon a termékek után, és ezek lehetőleg környezetbarát (könnyen lebomló, újrahasznosítható, ...) legyen, az összes többi esetben a terméken feltüntetésre kellene, hogy kerüljön külön a csomagolás anyaga és ennek ára, amit jelentős összegben kellene meghatározni
• Minden embernek kötelességének kellene éreznie a saját hulladékának megfelelő szelektív elhelyezését és ennek lehetőségét az illetékes szerveknek ingyenesen biztosítani kellene. Már vannak próbálkozások, az embereket meg kell győzni ennek fontosságáról!
• Minden ember önmagát is próbálja ösztönözni, ha eredményt akarunk elérni
• Minden csomagolóanyagnak kell, hogy legyen betétdíja. A csomagolóanyagoknak, ha nem újratölthető akkor újrahasznosíthatónak kell lennie. Néhány adalék a raklaphoz-raklapról: Tudtommal a raklapnak két típusa van az ún. egyutas és az euro. a kereskedőre a gyártó átterheli mindkét esetben - természetesen a kereskedő továbbterheli a vevőkre- de nem mindegyiket veszik vissza. Abból kell kiindulni, hogy 1 m3fából 7-7,5 euro raklap készíthető. Ez 2666,667 Ft/db másképpen 8,948 euró/db 20.000 Ft/m3 áron ( tűzifa ára ) számítva, 298 Ft=1 euró árfolyamon kalkulálva.
• Minden betétdíj ösztönzi az embereket. Nem biztos, hogy azt, aki szemetel, de a környezetvédelem szempontjából ez mindegy is. A Sziget fesztiválon pl. amikor 100 söröspohárért (azt hiszem) kap valaki egy sört, akkor nincs szemét, mert igaz, hogy van, aki eldobja, de mások meg a gyűjtésre "szakosodnak"...
• minden beáll egy egyensúlyi állapotba elöbb utóbb, ezt az állapotot, ha úgy tetszik a feltételeket az állam felelőssége, feladata, hatásköre meghatározni. sajnálatos módon ettől sokkal nagyobb és súlyosabb gondokkal kell megküzdenie. ja, hasznos, meg jó dolog, de jelenleg nem akkora horderejű kérdés ez. bocs. társadalmi, politikai, gazdasági gebaszok vannak. ezekre kéne koncentrálni. ja, pl. ausztriában, ahogy én láttam 5 éve az országot, akkor, vagy amilyennek remélem 5 év mulva, akkor jó ezekkel foglalkozni, de most ez nüansz.
• Minden ami már nem "aktuális", újrafeldolgozás, hasznosítás tárgya,..eleve úgy kell készíteni mindent, hogy használat után értékesíthető legyen...(pl.l.a német autóipar törekvése, semmi nem vész kárba, nem szennyez,újraértékesíthető az utolsó csavarig...)
• minden 10000 fölötti városban recycling-centrumot felállítani, ahová a szelektív hulladékot lehetne vinni. A szelektív hulladék újrafeldolgozása és a nyersanyag hasznosítása Magyarországon történjék. Ezzel viszonylag sok új munkahelyet lehetne teremteni. Veszélyes hulladék leadására alkalmas helyet minden 1000 fönél nagyobb településre. A tisztább környezetért!
• Minde olyan terméknél mi a környezetben károsítást okoz elhelyezésével, forgalomba hozatalát csak úgy volna szabad engedéjezni, ha a cég már felvan szerelve a kármentesítési és újrahasznosítási feltételek hátterével.
• Mindannyiunk közös ügye a hulladék csökkentése!
• mindaddig, amíg az emberek fejében nem változnak meg a dolgok, addig kb semmit sem ér a betétdíj... mindenki (a többség) sír, hoyg kevés a pénze, közben meg 3x-4x-5x becsomagolt termékeket (gyakorlatilag csomagolóanyagot, nem baj, meg kell élnie a műanyag és vegyiparnak is...) vásárol, ráadásul majdhogynem trendi vagy ha ilyet veszel, vagy nem szelektíven gyűjtesz, sőt, menő, ha az utcán csak simán eldobod... továbbmenve, amíg fontosabb a többségnek a "vasárnapi rántotthús" mint az óceánokat és kb mindent elborító szemét, amíg a túlnyomó többségnek halvány gőze sincsen, hogy a mai eldobott szemét X év múlva mit okoz, amíg azért nem érti miért kell odafigyelni erre a kérdésre, mert nulla információja van a globális ok-okozati összefüggésekről és általános az "értem én (NEM ÉRTI) de lesz.rom" mentalitás, addig kb csak annyi lesz az eredmény, hogy "már megint vergődnek a zöldek", a Nápolyban történtek (szemét-hegyek) jó alkalom lett volna, hogy a témában felelős vezetőket odautaztatva és 2 hétig ottkempingezetve felnyitni az ő szemüket is, ugyanis hiába a zöldindulás, ha a döntési pozícióban levő emberek nem érzik a bőrükön hogy mekkora a baj, jaigen, és akkor a korrupcióról és a különböző mértékű és módozatú gazdasági összefonódásokról még nem is beszéltünk... emlékszem, mikor a koliban egy-egy durván átmulatott éjszaka után a szomszéd srácnak délelőtti cigikávés magáhoztérése közben mindig mondtam: anyád látna mit mondana? és a srác mindig nagyon elszégyelte magát... a maiaktól azt kérdezném: "ha a gyereked, vagy az unokád szomjan halna, mert nem jut tiszta vízhez, vagy szmogban kéne élnie, akkor hogy tudnál a szemébe nézni??"
• Mind a megelőzés, mind a szelektív gyűjtés fontos, hiszen az a cél, hogy megtartsuk ill. javítsuk a környezeti körülményeket, és a szinte már visszafordíthatatlannak tűnő természeti folyamatokat legalább lelassítsuk. Ami szerintem még nagyon fontos lenne: a széleskörű és alapos környezetvédelmi felvilágosítás és a környezetszennyezésért kiszabható büntetés növelése és a fokozottabb ellenőrzés.
• Mikor gyerek voltam, nem volt szemét. Mindent felhasznált az ember. Voltak kampányok, amikor begy?jtöttek papírokat, fémeket, stb... Miután külföldön élek, látom, hogy m?ködik a szelektív hulladékgyüjtés, a betéti díjak.Nem kell hogy a jövendô generáció számára elszennyezzük a földet, ahol élelmiszert termelünk.
• Miért nem ételhordóban hordják ki a foodexpress és társaik az ebédet, napi és személyenkénti 3-4 műanyagdobozt dobunk ki!!!!!! Iszonyat pazarlás.
• Miért kellene ezt vagy azt választanunk megoldásként? Véleményem szerint egy vegyes rendszer működtetése lenne a legjobb megoldás. Ott, ahol optimálisan lehet kezelni a nagyobb mennyiségű hulladékot, korszerű válogatókkal gazdaságosan kinyerhető a másodnyersanyag a hulladékból. Ugyanakkor ebben az esetben is kötelezném a gyártókat a homogén alapanyagok ill. csomagolóanyagok előállítására. Ott pedig, ahol a hulladék automatizált válagatása nem oldható meg gazdaságosan, a betétdíjas rendszert kell működtetni, és a gyűjtés "költségét" a fogyasztóknak kifizetni. Persze itt is meg kell találni azt az optimális távolságot, ahova még elmegy a fogyasztó, ill. ahonnan még érdemes elhozni az összegyűjtött hulladékot. Ugyanakkor a szelektív gyűjtés általánossá válásáig mindenképp érdemes lenne a betétdíj alkalmazása. Kevés olyan ember van, aki hajlandó 100-200 métert sétálni a szelektív gyűjtőkig, vagy adott esetben időt és költséget szentelni arra, hogy messzebb is elvigye a hulladékát. Sajnos még mindig egyszerűbb felnyitni a szemetes fedelét, amit aztán csak a kukákig kell levinni, és (közvetlenül) nincs is rá több gondunk...
• Mi lesz a műanyagszatyrokkal? Lassan az is ellep minket..... Ahol én lakom, Wekerle, látom az igyekezetet (suli gyűjtőakciói, szülők hozzá- állása)
• mi az a "konzerves üveg"?
• Mérhető eredmény csak a környezettudatos magatartás kialakulása után fog jelentkezni. A nevelésre kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetni! A betétdíj arra jó, hogy használják a pénzünket, kényszert alkalmaznak, de azzal igazán semmit sem lehet megoldani, tehát legfontosabb a belátás, és az öntudatos hozzáállás mindenhez, aminek értelme van. Ez a probléma is csak az élet más területein is fontos egyéb problémamegoldásokkal karöltve fog megoldódni. A pozitív és negatív párhuzamosságok minden egyénnél jelen vannak. Tehát amíg az egyén általában nem változik pozitív irányban, addig bármely területet is vizsgáljuk, a fejlődés alig látható.
• Megvan a véleményem.
• Megtiltanám, hogy egyes termékeket egyenként csomagoljanak be. Pl: apró sütik, cukor, fogpiszkáló, stb. MINDEN üdítős, sörös, boros, féldecispáleszes, stb. üveg legyen visszaváltható. Igaz, hogy ez kicsit többletmunka és -költség a termelőnek, de az egészséges környezet mgér ennyit.
• Megöljük környezetünket!
• Meglepve tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb fajta üveget váltanak vissza. Ez így egyáltalán nem helyes, az üvegek újrahasználatával anyagot, energiát takarítunk meg-és azt be kell látni, hogy ezekből nem rendelkezünk korlátlan mennyiséggel.
• Meglátásom szerint a szelektív gyűjtés hasznos dolog, de zsákutca. A fogyasztási szokások, és a csomagolástechnika átalakításával lehet csak tartós, valós eredményt elérni!
• Meggyőződésem, hogy anyagi ösztönzéssel lehet kezdeni az emberek szemléleti ánnevelését, később talán ez elmaradhat. Fontos, hogy gyermekeinkbe ez a szemlélet kialakuljon, ahhoz pedig nem elég a szülői példa, közös összefogásra van szükség. Üdvözlettel Ágostonné
• Megfulladunk a saját szemetünkben és továbbra is csak fogyasztjuk ész nélkül, ezzel le kell állni! Fontos, hogy tudatában legyünk annak, ha valamit elhasználunk és szemétként kidobunk, akkor azzal magunknak teszünk rosszat.
• Megfojt minket a szemét. Az újra hasznosítható palacknál nemcsak azzal védjük környezetünket, hogy nem dobjuk el-égetjük el, hanem az előállításához szükséges energia ráfordítással is tudunk takarékoskodni!
• Megfelelő kommunikáció, környezettudatos nevelés !!! " Gyűjts a vasat és a fémet ...."
• Megelőzéssel kell foglalkozni, pl.évek óta van háztartási víztisztítónk és így nem termelünk műanyagflakonokat, és ráadásul sokkal olcsóbb is az iható víz 8.ft/liter, és nem kell ásványvizet cipelni, és 80,ft/literét megvenni. Akit érdekel szívesen segítek.
• Megelőzés!
• Megelőzés,újrahasznosítás. A szelektív gyűlytést folyamatosan az emberek arcába rakni! Iskolákban valamelyik óra keretén belül, folyamatosan oktatn0i4
• megelőzés, megelőzés, megelőzés, megelőzés, megelőzés! szemléletformálás, szemléletformálás, szemléletformálás! KOMPOSZTÁLÁS!
• Még régen,igaz már nem nagyon emlékszek rá, de vagy 20 éve még nem volt "divat" a műanyag palack, sem az alumíniummal bélelt papírdoboz, akkor mindenki visszavitte a kis palackjait, és örült, mert akkor pénzt is kapott vissza (én még akkkor gyerkőc voltam, és hogy örültem neki!). A szelektív hulladékgyűjtés nem elég hatékony, mert például nálunk is az egész városban, pedig nem kis város (Hódmezővásárhely) elég kevés szelektív kuka van, és ha van, akkor se biztos, hogy arra használja mindenki, amire kell. Például a szódás palackot is újratöltik, többször lehet használni. Az ásványvizeset miért ne lehetne? Köszi a türelmet.
• még nem jutott ez eszembe, de jó ötletnek tartom a felvetés nyomán, hogy a veszélyes hulladékokra betétdíjat fizessenek, talán nagyobb eséllyel landolnának a megfelelő gyűjtőhelyen.
• Még emlékszem, hogy gyerekkoromban betétdíjas üvegekben lehetett tejet vásárolni a boltokban - illetve háztól tejeskannában hoztuk el - a tejfölös poharat, ami papírból volt, eltüzeltük a kályhában, a bevásárláshoz kosarat, kézitáskát vittünk, amit hosszú évekig lehett használni, a kimért élelmiszereket stb. papírzacskóba csomagolták a boltban. Szinte minden hulladék hasznosítható volt. Igaz, ma a lakótelepeken ez nem valósítható meg, - mármint a tüzelés a kályhában - de erre szolgál a szelektív hulladékgyűjtés. Arra kellene törkednünk, hogy minél kevesebb hulladék képződjön.
• Meg az ilyen felmérések kitalálóját is betétezni kéne, a tápcsatorna felső végén, már ha az a megfelelő pozicó
• Maximálisan támogatom az ügyet. Remélem eredményes is lesz.
• Maximálisan egyetértek a fentiekkel! Én korlátoznám a csomagolások mértékét ( 10 dkg csokit ne lehessen becsomagolni 10 n2 papírba, stb.), betiltanám az elemeket csak az újratölthetőket engedném, az izzókat szintén, csak kompakt, hajtógázas deokat, tisztítószereket megintcsak, csak a pumpásat engedném. Mindenre relatív magas betétdíjat szabnék ki, hogy a hülye önző emberek ne ot dobják el a semetüket ahol ép vannak, hátha ezzel meg lehetne fogni őket. minden kereskedelmi egységnek vezetnie kéne mennyi göngyöleget (üveg, fólia papír, alufólia) adtak el, ennek x százalékát fel kéne mutatniuk minden évben visszavett majd leadott hulladékként, első éven 60 majd évről évre növelni etzt 10 százalékkal, mig el nem éri a 90-et. Amennyiben ezt nem teljesíti magas büntetést szabnék ki rá. Ezzel talán el lehetne érni, hogy sorbanáás és szájhúzás nálkül vissza lehessen ezeket a csomagolóanyagokat vinni. Hirelen ez jutott eszembe. Minden elismerésem, és támogatásom a tiétek! Legmélyebb tisztelettel: Dóczy Imre
• Más termékek: a használt elemeket már nagyon régóta a gyűjtőkbe dobom, remélem oda kerülnek, ahová valók, és nem pl. a folyópartra. A régi elektronikai eszközöket ha jól tudom, köteles a forgalmazó visszavenni új termék vásárlása esetén. Tehát ezt megoldottnak látom, de mit csináljak a régi mobiltelefonokkal? Kinek a felelőssége: mindenkié! És helyezzünk hangsúlyt az oktatásra és felvilágosításra is! És könyörgöm, valaki csináljon már valamit a fékezhetetlen zacskó zuhatag ellen! Én kosárral járok vásárolni, és van egy textil táskám szükség esetére, a műanyag zacsikat újra felhasználjuk vásárláshoz, de meddig osztogatják még ezeket? Miért nem lehet papírzacskót adni a kiflik mellé? Miért kell több réteg műanyag fóliába becsomagolni mindent? És miért nem lehet ezeket is szelektíven gyűjteni? Rosszul vagyok, ha belegondolok, hogy ez mind hová kerül, és ott mi lesz velük, meg a környezettel. Köszönöm!
• Más termékek esetében a szelektív gyűjtést látom megoldásnak, ennek lehetőségét a felsorolt terméktípusok mindegyike esetében biztosítani kell minden településen és/vagy az ezeket a termékeket árusító kereskedelmi egységekben.
• Más országokban már jól működő rendszereket lehetne megfigyelni, ellesni és az itthoni viszonyokra igazítani. A megelőzésre koncentrálva fontos a szemléletformálás már gyerekkorban, ahogy nagyon helyesen a HuMusz ezt teszi is. Nektek kéne valahogy még több óvodába, iskolába eljutnotok! Köszönet a munkátokért, Szuchy Kati
• Mas orszagokban (pl. Nemetorszag) mar regen bevezettek a szelektiv hulladekgyüjtest es a betetdijas ertekesitest. Magyarorszagon is ideje lenne ...
• Más nyugati országokban, pl. Svédországban már nagyon jól működik ez a rendszer. Csak annyi kell, hogy az állam rendeletet hozzon, utána a fogyasztókon már nem múlik, hamar megszokják az új rendszert, és ezzel talán környezettudatosabbá is tehetjük őket. De ha nem is tudatosan, a pénzért úgyis visszaviszik a betétdíjas üvegeket.
• Más fejlettebb országokban ez a rendszer működik. Legyen nálunk is.
• Margit néni minden nap a saját bödönjével ment át Józsi bácsihoz tejért, nem kellett csomagolni. A csomagolási probléma megoldásának egyik összetevője szerintem a lokalitás: lokalitás az emberléptékű (500-1000 fő) közösségek értelmében, ahol a közösség gazdasági kötelékekkel is kapcsolódik, és lokalitás a termelés tekintetében: helyileg használt nyersanyagok, és élelmiszerek. A szemét probléma másik oldala a túlnépesedés, hiába beszélünk környezetkímélő technológiákról, mert pl. 7 milliárd ember fekáliája, már önmagában is környezetszennyező mennyiséget jelent.
• Már rég be kellett volna vezetni a betétdíjat, és ezzel párhuzamosan a környezeti nevelést. Olyan anyagokból kell előállítani a csomagolóanyagokat melyek nem terhelik a környezetet, vagy ellenkező esetben betétdíj bevezetésével lehetne megakadályozni hogy a környezetbe kerüljenek.
• Már kisgyermekkorban kellene tanítani az embereknek az alapvető viselkedési normákat, szokásokat, tisztaság utáni vágyat. Szelektív lerakó mellett lakom, hetente ürítik, úgy néz ki mintha szeméttelep lenne ürítés elött.
• Már így sem óv meg minket semmi a természet bosszújától,de amíg tehetjük igyekezzünk természetesebb körülményeket teremteni!!!
• Már évek óta szelektíven gyűjtöm a hulladékokat, csak támogatni tudom a környezetkímélő kezdeményezéseket!
• Már az óvodákban, iskolákban el kellene kezdeni a fiatalok "nevelését", mert ha kisgyerekkorban megszokják, hogy szelektálni kell a szemetet, a visszaváltható üvegeket vissza kell vinni, akkor ez később is így lesz és a gyerekeiket is így fogják nevelni.
• Már az is megnyugtató lenne ha nem látnánk szerteszét szemetet a települések melletti zöld területeken. Attól már lenne egy olyan érzésem hogy minden a helyére került.A betétdíjas üveget, egyebet, ha nem is a közvetlen fogyasztó de akár a hajléktalanok rászorulók is összeszednék és ezzel tisztítanák a környezetet.
• Már az általános iskolában el kell kezdeni a gyerekek hozzáállását a hulladékhoz, hulladékkezeléshez, szelektív hulladék gyűjtéshez, hogy egy olyan rendszerben nevelődjenek fel, aminek később is teljes mértékben el tudják fogadni az alapelveit. Azonban életmódot váltani soha sem késő, bárki bármikor hozzáfoghat a környezetkímélőbb otthoni életvitelnek, hiszen sok kicsi sokra megy.
• már 20-25 évvel ezelőtt is értetlenül álltunk az előtt a folyamat előtt, ahogy egyre inkább csökkent a betétdíjas üvegek száma és fajtája, azoké is, amiket hazánkban gyártottak, itt töltötték bele a zöldséget vagy gyümölcsöt nem is szólva a pezsgőkről! Mélyen felháborodtunk, mikor utolsó cseppként ugye a Batthyányi téren el lett temetve a végsőkig kitartó törleys palack. Ha rajtam múlna, a tejet is újra üvegben adnám és még sok egyéb "kényelmetlenséget" elviselnék, ha ez bármilyen kicsiny csepp lehetne a fenntarthatóság -illetve ne is ezt tartsuk fenn, mert ez a mai élet- és egyéb forma már nem vonzó- tengerében. A divatdiktátorokat és más majmokat, akik ide juttatták a világot talán vályogot vetni kéne megtanítani.
• Makszimálisan egyetértek a törekvéseikkel. Kívánom, hogy sikert érjenek el. Üdv.: Bajainé.
• Maig nem vilagos, mi mindent lehet szelektiv hulladekgyujtokbe tenni. Ha pontosan informalnak az embereket, sokkal hatekonyabbnak lehetne lenni. Keves az info. Biztosan maguk tudjak jobban, mi hogyan lenne jo, hiszen ezzel foglalkoznak - amit kulonben koszonok szepen! - de a jelen rendszer - szeektiv szemetgyujtes - fejlesztese sokat segitene szerintem. Az emberek hasznaljak, csak nem tul jol, mert nincs megfelelo info. Amig ennyi felesleges csomagolas van mundenutt, nme ĺesz ennek az egesznek vege. Legalabb meg kene jelenjen a piacon, a boltokban valami radikalisan alulcsomagolt aru, hogy lassak az emberek, igy is lehet, s hogy lassak a kereskedok, igy veszik-e az arut.
• Mai világunkban mindenki globális problémákról beszél, viszont kevesen vannak akik megfogják a "szekér rúdját" és ténylegesen segíteni próbálnak. Ahhoz, hogy gyermekeik élvezni tudják a zöldelő természetet, a kék égboltot, a jó levegőt, kicsiben és nagyban is összefogásra van szükség. Szerintem minden egészségesen gondolkodó ember hajlandó tenni mindezért. Tisztelettel: Mné Mészáros Éva
• Magyarországon nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a tudatformálásra mind az oktatás terén, mind a tömegkommunikációban. Ösztönözni kellene az embereket, hogy hulladéktermelésüket több ponton is szabályoznák (először a vásárlásnál, majd csak azután a szemétkezelésnél).
• Magyarországon kettős problémával találkozik az ember. Egyrészt államilag nem megoldott a szelektiv gyűjtés, nincs egy jól kidolgozott begyűjtő és feldolgozó rendszer. A lakosság részéről ez e téma elméletben és gyakorlatban is nehezen elérhető. Másrészről a lakosság NEM motivált. Szerintem nem feltétlenül "jutalommal"=, azaz magas pénzzel kell (betétdíj, cseredíj) motiválni a fogyasztókat, hanem több felvilágosítást, és valami módon a környzetvédelemre való figyelmfelkeltést kellene szorgalmazni és tudatosítani (kampány?). Mindezt pedig ugy, hogy a magyar ember ne érezze ezt újabb feladatnak, nyűgnek, hanem ellenkezőleg! Érezhesse azt, hogy amit tesz, az jó dolog. Legyen CIKI nem szelektíven hulladékot gyűjteni, és kidobni az elemet, meg a papírt az almacsutkával. Miért ne? Szokás kérdése az egész. Magyarország nincs hozzászokva. Rá kell szoktatni a környezettudatos gondolkodásra! Ha a környező országoknak sikerült, miért nekünk nem? Finnországban, Németországban (ahol éltem több-kevesebb ideig), a rendszer gyönyörűen működik! A háztartások mindent szelektíven gyűjtenek, azaz 5 kuka van, és naponta kell 1-1 kuka kihelyezéséről gondoskodni, de mindig az igazi SZEMÉT SZEMÉT a legkevesebb. A boltokban visszavesznek alupalackot, vékony pillepalackot és befőttes, joghurtos üvegeket is. Valamit valamiért. Ez motivál. És fantasztikus! A mi érdemünk, hogy a Sziget Fesztiválon olyan jól működik a szelektív gyűjtés? ( a látogatók több mint fele külföldi. Hmm... Ok, tehát szerintem nem.-Bocs magyar állami büszkeség!) Ami viszont szép: tudunk tanulni is, mert ott igenis TRENDI nem "bunkó" magyarnak lenni, és jó érzés hulla részegen is megkeresni a sárga zsákot. Na ezt kellene átültethetővé tenni a hétköznapokra is. Köszönöm.
• Magyarországon csak ogszabályokkal és a kamarák normatívájával lehet elérni változást ilyen tekintetben. Az emberekenk eloszor a boltokban, a munkahelyukon, az iskolákban kell hozzászokniuk a kornyezettudatossághoz, hogy azt késobb az otthonukban is alkalmazzák.
• Magyarországon addig nem lesz szelektív hulladékgyűjtés ill. környezetvédelem, amíg bele nem ivódik a köztudatba, és az emberek napi rendszeres életvitelébe. A magyarok sajnos lusták és nem törődnek olyasmivel, ami nem közvetlenül a saját megélhetésüket, kényelmüket érinti. Szerintem már az ovitól kezdve folyamatosan erre kellene felkészíteni a gyermekeinket ahhoz, hogy felnőtt korukban hajlandóak legyenek vigyázni a környezetre és nem minden utcasarkon vagy megállóban elhajítani a cigicsikket vagy éppen az üres üdítős dobozt. Ehhez egy átfogó nem is tudom mire lenne szükség, nem egyszerűen egy kampányra, valami annál sokkal nagyobbra, ami az élet minden területén arra ösztönöz, hogy környezettudatosan éljünk otthon, munkahelyen, utcán vagy bárhol a világon. Kétséges, hogy képesek vagyunk-e erre.
• Magas betetdijra van szukseg, hogy a szemetfelhalmozodast visszafogja. Nem szabad ezt azonban jo magyar modra adokent kezelni, es teszem azt kepviseloi koltsegteritesre kolteni. A befolyt osszegbol hatekony, de legfokeppen kenyelmes visszavaltasi rendszert kell kialakitani. Ugyanerre a celra kell forditani a nem visszavalthato csomagolasokra rakott kornyezetvedelmi dijat. A cel, hogy a szemetelest koltsegesse, a kornyezetet kimelo termelesi es vasarlasi szokasokat gazdasagossa tegyuk mind az ipar, mind a fogyaszto szempontjabol.Legalabb 10-15%-os differenciat kell kepezni, kulonben nem hatekony.
• Magas betétdíj,kevesebb fogyasztás,kevesebb szemét.Friss gyümölcslé,tea,nincs benne tartósító,egészségesebb,ha kevesebbet is fogyaszthatunk belőle,minőségibb az ital.
• Maga a kérdés és a megoldás szükségszerűsége szinte már ordít. A betétdíjat mindennél támogatom ahol csak be lehet vezetni, mert amíg az emberek nem látják honorálva a fáradozásaikat addig, nem fognak megmozdulni csak azért hogy az unokáik ne derékig gázoljanak a hulladékok közt. Másfelől végtelenül örülök hogy egy ilyen kérdőív eljutott idáig és nem csak egy kerekasztalt jár körbe ahol mondjuk hat ember dönt ilyen mérvű dolgokról. A módszer nagyon szimpatikus, remélem egyre többen veszik majd át.
• Ma még túlságosan könnyelműen dobnak az emberek mindent a szemétbe. De néhány évtized és hová teszük a szemetet? Meg kell próbálni takarékoskodni, újrahasznosítani mielőtt késő lenne. A magyar ember csak arra figyel ami a pénztárcáját is érinti! Igenis legyen betétdíj, akkor meggondolja hova tegye a "pénzét". A csomagolás ma is pénzbe kerül, mégsem érzik az emberek úgy, hogy pénzt dobnak a szemétbe pedig ezt teszik!
• Ma már sokkal több szemetet termelünk, ennek anyagi okai is vannak. Olcsóbb előállítani mint újrahasznosítani! Ezt kellene jobban szabályozni,motiválni a fogyasztókat és a kereskedelmet. Valamint a nagy előállítókat és kibocsájtókat kellene a legjobban terhelni, nem a kiskereskedőket akik alig tudnak megélni, és mindenféle nyilvántartásra és fizetésre kötelezik a Környezetvédelmi termékdíjjal. Az is egy dolog h. több elektronikai eszközt használunk ezeket is szükséges lenne begyűjteni minimális ellenérték fejében.
• Ma kell tennünk, a holnap nem létezik még, most gyártjuk le!
• Leszoktam az ásványvizekről, mióta nincs visszaváltható palack. A környezet védelme érdekében ki kell terjeszteni a betétdíjat, most azonnal!
• Lerágott csont már, hogy ideje odafigyelni bolygónkra és csökkenteni a környezetszennyezést, amennyire csak lehet... de igaz, és ma már égető szükség van arra, hogy jobban odafigyeljünk a környezettudatos életmódra, mielőtt még agyonszennyezzük a Földet, vagy a természet visszaüt...
• Lényegében az embereknek rá kell döbbenniük hgoy amit eldobnak milyen módon befolyásolja a környezetet. A betétdíjjal értéket kapnának az emberek számára "értéktelen" tárgyak, amit nem érzékelnek hogyah hat a külvilágra. lényegében ennyi...lényegében.
• Lehetővé kéne tenni, hogy minél több helyen legyenek szelektív hulladék gyüjtésre alkalmas kukák. (pl:házaknál)
• Lehetőségekhez képest minden terméket újrahasznosítható és visszaváltható csomagolásban kellene forgalomba hozniuk. Külföldi példa alapján,akár a tejet lehetne rögtön saját (, amit a fogysztó otthonról hoz magával) üvegekbe tölteni a boltokban, így még a csomagolási költségeket is meg lehetne spórolni.
• Lehetőleg minél hamarabb kellene ezügyben cselekedni, mert már nagyon le vagyunk maradva a többi EU. tagállamtól.
• Lehetne a betetdijat a szelektiv hulladekgyujtessel kombinalni. Annyival kevesebbet lehetne fizetni a kommunalis hulladek elszallitasaert vagy kezeleseert, amennyi "betetdijas hulladek" kerult a szelektiven gyujtott hulladekok koze. Magyarul, nem a boltoknak kellene ezzel foglalkozni, hanem a szemetszallitoknak, es nem kellene nagyon messzire sem hordani a szelektiven gyujtott dobozokat, uvegeket stb. Mindenki motivaltabb lenne, bar tapasztalataim szerint az emberek nagy resze szivesen szelektalja a szemetet, csak eppen plusz problemat jelent, hogy akkor hova is vigye kidobni. Ezt egyes helyeken peldaul (SZTE) csak a kommunalis hulladek elszallitasaert kell fizetni, a szelektiven gyujtott szemet elszallitasa ingyenes, persze csak akkor ha nem keveredik koze nem szelektalt szemet, mert akkor az egsz csomagot atminositik kommunalis hulladekka. Igy tehat annyival csokken a koltseg, amennyit valoban szelektiven dobunk ki. Ide lehetne terhelni valahogy a betetdijat, hogy a hulladekkezelo cegnek is megerje.
• Lehet alakítani az emberek fogyasztási szokásait, de az igazi és egyúttal legtartósabb megoldás az, amit belső késztetés alapján maguk alakítanak ki. Úgy tűnik, manapság tartósan az eldobható csomagolás megvásárlása az, ami kialakult, de nem valószínű, hogy belső késztetésből indíttatva, sokkal inkább a kényelemszeretet és az önfeláldozás hiánya miatt mi emberek hagytuk, hogy erre haladjon a folyamat. Tehát alapvatően rajtunk múlik, mi, fogyasztók szabjuk meg, hogy miből, mennyi fogyjon a boltok polcairól. Én ebben hiszek, de azért kitöltöttem ezt a kérdőívet. Üdvözlettel: Hruska Marek
• legyen, mit mondhatnék
• Legyen minden szép ,visszaváltható, csattos , csavaros erős üvegekben
• Legyen betétdíj, hogy a magasabb árak elriasszák az embereket a mértéktelen fogyasztástól. Akit meg nem riaszt el, az fizesse meg a szemete újrahasznosításának árát.
• Leginkább azt támogatnám, hogy az italcsomagolás többször felhasználható legyen, ez okozná a legkisebb környezeti terhelést, hiszen nem kéne újabb flakonokat nagy költséggel előállítani és a használtakat ugyancsak nagy költséggel megsemmisiteni.
• Leginkább a korlátok nélküli fogyasztási őrületet kéne mérsékelni és akkor a szemétről is le van a gond!;) Az újratöltés, stb szintén energia, a palackok tisztítása is marhára környezetszennyező, Budapesten nagyon jó a csapvíz, miért kell az ivóvizet palackban hazacipelni??? Akli Miklós (azt hiszem Mikszáth-hős?) száz éve az arisztokratáknak palackban árulta a friss hegyi levegőt:D
• Legalább 50 Ft legyen a betétdíj.Most a válság kellős közepén sok embernek számítana ,ezért visszavinné.Minden műanyag palackot is betétdíjasítsanak!
• Lassan mindent elborítanak a szeméthegyek, különösen a műanyag ásványvizes göngyölegek háborítanak fel, mert a fogyasztó óriási mennyiségű szemetet finanszíroz tudattalanul. Ráadásul egy olyan országban, ahol a csapvíz sokszor egészségesebb az ásványvíznél. Ha már így van, legalább kerti padok vagy kerítésoszlopok formájában találkozhatnánk az újrahasznosított anyaggal, és ezt felirat is tudatná velünk!
• Lassan belefulladunk a szemétbe. Nem lehet úgy kirándulni vízpartra, erdőbe, vagy bárhová a természetbe, hogy nyugodtan pihenni tudnánk. Mert nem hiszem, hogy van olyan ember, aki elbírja viselni, hogy pl, a gyönyörű tó tele van műanyagflakonokkal, üvegekkel, környéke konzerves dobozokkal stb. mindenféle szeméttel. A fákon műanyag zacskó lengedez. Mindenütt leöntve az iszonyú mennyiségű szemét.
• Lassan a 24 -ik oraban vagyunk,ha nem cselekszunk az elet minden teruleten,tonkretehetjuk egesz eletterunket.
• Külföldön jól bevát módszer az ásványvíz és egyéb üdítők betétdíjas és üveges árusítása pl.: mint a sör. Ezt kellene bevezetni és sok probléma megoldódna. A kül. termékek betétdíjazása elég macerás és időigényes dolog, arra háztartásonkénti saját hulladék válogatás lenne megoldás, aki nem teszi, a szemétszállító büntetést vethetne ki, mint a lejárt parkolásért is.
• Külföldi (nyugat-európai) tapasztalat alapján a szemét-csökkentéshez nagyon erős és folyamatos "reklámra" van szükség, a szemléletváltáshoz még ez is kevésnek tűnt eddig, bár talán nem reménytelen. Csak éppen hol van erre pénz? Az eldobható csomagolásra kivetett plusz adóval (aminek bevételét a környezettudatos nevelésre fordítják) talán lehet hatni a kereskedőkre és a vásárlókra.
• Központi és helyi döntés szükséges a megoldás érdekében, széles társadalmi összefogással. Nevelési, oktatási intézményekben, nevelés, helyes szokások kialakítása és nem versenyek hírdetése. )Pl kupakgyűjtés, ami újabb helytelen szokás kialakításáa ösztönzi a gyerekeket.) Ehhez a pedagógusokat széles körben intenzíven továbbképezni. A személetüket elsősorban nekik kell megváltoztatni.
• Közös felelőségvállalással előrébb juthatunk. Ezen a téren is.
• Közel a lakóhelyemhez vannak szelektív hulladékgyűjtő dobozok. Azt látom, hogy mindig tele van, sokan járnak oda, nem csak az autósok. Azt látom, hogy sokan vannak, akiknek fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Azt gondolom, bővülne a szelektív gyűjtők köre, ha visszaállítanák és bővítenék a betétdíjas termékeket. Külön figyelmet szeretnék kérni, hogy ne csak az alkohol tartalmú csomagolópalackokat vegyék be ebbe a körbe, hanem az üdítő italokat különös tekintettel vegyék figyelembe az ásványvizes palackokat!!! A tudatos vásárlók olyan vizet vennének, amit visszaváltható palackban csomagolnak, ezzel rákényszerítenék a gyártókat a természetvédő csomagolásra, ami jobb minőségű műanyagot kíván, így kevesebb műanyag jutna kéretlenül a fogyasztók szervezetébe. És ez csak egy kis szelet, lehetne erről hosszan-hosszan írni.
• Közel a lakóhelyemhez vannak szelektív hulladékgyűjtő dobozok. Azt látom, hogy mindig tele van, sokan járnak oda, nem csak az autósok. Azt látom, hogy sokan vannak, akiknek fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Azt gondolom, bővülne a szelektív gyűjtők köre, ha visszaállítanák és bővítenék a betétdíjas termékeket. Külön figyelmet szeretnék kérni, hogy ne csak az alkohol tartalmú csomagolópalackokat vegyék be ebbe a körbe, hanem az üdítő italokat különös tekintettel vegyék figyelembe az ásványvizes palackokat!!! A tudatos vásárlók olyan vizet vennének, amit visszaváltható palackban csomagolnak, ezzel rákényszerítenék a gyártókat a természetvédő csomagolásra, ami jobb minőségű műanyagot kíván, így kevesebb műanyag jutna kéretlenül a fogyasztók szervezetébe. És ez csak egy kis szelet, lehetne erről hosszan-hosszan írni.
• Kötelező szelektív hulladékgyűjtés a nagy kibocsájtóknál (Mc'Donalds, stb.), magas göngyölegdíjak, eldobható csomagolások korlátozása/betiltása, környezetterhelési adó bevezetése.
• Kötelezni kéne minden boltot, hogy minden visszaváltható göngyöleget váltson be akkor is ha nem árul olyat. Az automata ne olvasgassa le minden üvegről a kódot, de legyen egy egységes géppel és kézzel is könnyel ellenőrizhető jel mindenen ami visszaváltható. DANi
• Köszönöm, hogy nem adjátok fel...
• Köszönöm, hogy ezúton is próbálnak cselekedni.
• Köszönöm a lehetőséget,és örülök,hogy másokat is foglalkoztat ez a probléma,és tenni is akarnak valamit.
• Köszönjük HUMUSZ!!! Egyenlőre inkább macerának tekintik ezt a visszaváltósdit mindenhol. De ha erősödik az ellentábor, akkor talán el tudnak érni valamit a környezettudatosan élők. Óvoda, iskola alsótagozat megcélozandó egy komplex programmal. Minél előbb.
• KÖSZÖNJÜK a kérdőív összeállítását, és a lehetőséget, hogy egy újabb lépést tegyen kis országunk a környezettudatos életmód felé!
• Környzetmérnökként maximálisan támogatom a kezdeményezésüket. Mindenképpen a keletkező hulladék csökkentésének lehetőségét kell előtérbe helyezni, mert a fogyasztói magatartást a széleskörű gazdasági- és társadalmi viszonyok nagy mértékben befolyásolják, ezért a tudatosságot ezen a téren csak hosszabb távon lehet és kell kialakítani.
• Környezetvédelmi technikusként támogatok minden hasonló kezdeményezést. Kár, hogy az ország ebben a témában olyan elmaradott, hogy én sem és a volt osztálytársaim sem dolgozhatnak a szakmájukban, mert nincs ránk igény, ezért új szakmát kellett magánerőből tanulnunk. A nylon szatyrok előállítását is kizárólag elbomlóakat engedélyeznék. Meg kellene vizsgálni a zöldkártya rendszert. Ne adóbevételről szóljon csak. A zajos, szennyező gépjárművek ne kerülhessenek ismerettség segítségével sem forgalomba! Zajvédő falakat a sűrűn lakott övezeteken áthaladó fűutak mellé! Ezt törvény kell hogy szabályozza! Minden ember joga kell hogy legyen, hogy ne zajban, szennyben éljen, és ki legyen téve a daganatos, és szív és érrendszeri betegségeknek! Használjunk biológiailag lebomló tisztító és szépségápolási szereket a vegyszerek helyett! Ezeknek adókedvezmény, a vegyszereket magasabb adók terheljék! Védjük magunk és környezetünk egészségét, ez társadalmi érdek! Az egészségpénztárak ne betegség és gyógyszerpénztárként működjenek, hanem egészségvédő, megőrzőként. Támogassák a nem szintetikus vitaminokat! Az ilyen termékeket előállító és forgalmazó vállalkozásokat támogassák, hirdessék! Több környezettudatos reklámot a TV be a politika és multik hirdetései helyett! Sok sikert a munkájukhoz!
• Könyvelő vagyok, ezért eléggé érint ez a téma. Amíg az állami apparátus (lásd VPOP) nem a lényegre koncentrál egy bevallás kapcsán (nem az adattartalmat vizsgálja, hanem hogy lemaradt egy céges bélyegző lenyomata), és az ügyintézők sincsenek a helyzet magaslatán, nem is beszélve a drágán megszervezett termékdíj előadásokon felszólaló, mindenben általánosságban beszélő előadókról, akik konkrét kérdésekre csak a vállukat vonogatják, addig mindenképp valamilyen változásra van szükség. Hiszen a müa. szemét tényleg előbb utóbb ellep minket. Mondhatnám, hogy támogassuk a papírzacskók elterjedését, de azzal csak az erdőknek teszünk rosszat, így ezáltal magunknak is, hiszen elfogy az oxigén! Szóval valamit tenni kell!!!
• kornyezet vedese!!
• Korlátozva érzem magam a szabadságomban, mivel már csak pazarló csomagolású italt vehetek magamnak. Ezért inkább csapvizet iszom. Szerintem ciki pazarolni és attól boldognak érezni magunkat, hogy jól teletömött műanyag zacskókkal és palackokkal érkezünk haza a bevásárlásból. Ha elég helyen lenne visszaváltás, megfelelő áron, nem méltatlan körülmények között, sokan használnák.
• Korábban megszüntették a visszaváltható palackok gyártását, pedig sokkal kevesebb lenne az ebből származó hulladék, ha mindenki visszaváltaná a műanyagpalackokat, illetve a pezsgősüvegeket is visszaválthatóvá kellene újra tenni.
• Komplex téma, főleg ott kell külön szabályozó, ösztönző, ahol a fogyasztóknak nincs különösebb érdeke abban, hogy a terméket megfelelő helyen adja le (pl.: sörös- és üdítős doboz, elektronikai hulladék, használt elemek/akkuk) ellenben például a viszonylag jól megoldott -bár a teljes fogyasztásból egyre csökkenő részt képviselő- üveges sörökkel.
• Kizárólag csak könnyen és káros hatás nélkül lebomló,mégis erős (préselt)papírból készült csomagolások,szatyrok,zacskók gyártását engedélyezni,lehetséges esetekben itt is bizonyos "betétdíj",azaz sértetlen csomagolások visszavétele! A fogyasztók nem fognak nagyobb számban felelősebb szemléletet mutatni,ha ahhoz a kisújjukat is mozdítaniuk kell,ezért szerintem a visszaváltható és környezetbarát csomagolóanyagok és azok gyártásához környezetbarát módszer kidolgozása lenne a fontosabb,mint az újrahasznosítható (kissebbik rosszként)hulladékok gyűjtésének népszerűsítése!
• Kívánom, hogy sikerrel járjon kezdeményezésük, abszolút tisztázottnak kell lennie, hogy minden igényünket kielégítő fogyasztásunk után fennmaradó hulladéknak hol legyen a helye, amihez a betét díj úgy gondolom hozzá tud járulni.
• Kiterjeszteném a betétdíjat a fém és papírdobozos üdítőre ,sörre is.Visszavenném a pezsgős üvegeket is betétdíjas kategóriába!
• Kismamaként nem értem, hogy a bébiételes üvegeket, miért nem veszik vissza?! Holott nem egy cég úgy reklámozza magát, hogy fontos a környezettudatos nevelés? Akkor most hogy is van? Neveljünk, de példamutatás nélkül? Így inkább nem is veszek bébiételt, mert amellett hogy drága (is) még szemetet is termel. Bár igaz, hogy kiránduláson, nyaraláskor jobb, egyszerűbb, gyorsabb lenne....
• Kis odafigyeléssel megoldható a környezetvédelem, és nem az anygaiakon múlik ennek megvalósítása. Én ingyen is visszavinném az üvegeket, ha lenne, ahol beveszik, és nem udvariatlan gesztusok fogadnának cserébe a bevevő helyeken.
• kímélni kell a környezetet
• Kifejtkifejtkifejt
• kicsit nehéz értelmezni a betétdíj kifejezést a többi termékre, mivel azoknak nem feltétlen a csomagolás minőségében kerülne betétdíj. ezt pontosítani kéne. A másik meg, hogy kicsit súgalmazóak a kérdések. De ezektől függetlenül a kezdeményezés remek.
• Kibocsátáscsökkentésre és szelektív gyűjtésre is szükség van. Minél magasabb a betétdíj, annál nagyobb a késztetés a beváltásra.
• Kibocsátáscsökkenés is szükséges lenne,de a szelektív gyűjtés és a betétdíj visszaállítása ennél még fontosabb. Ha van betétdíj,sokkal jobban átgondolják az emberek a vásárlást és a szemetelést.
• Kevesebbet fogyasztani és csomagolni! Amit lehet, azt újra használni! Csomagolást szelektálva összegyűjteni!
• Kevés betétdíj nem oldana meg semmit, mert potom pénzért sokan nem viszik vissza az üvegeket. Meg a másik, hogy elvileg csak azokat az üvegeket veszik vissza, amit ott vásároltam. Ez lustaság kérdése. Én az vagyok és utálnék másik boltot keresni.
• Kétségbeejtő, hogy tudósok és civil szervezetek, évtizedeken át, hiába kongatják a vészharangot, jottányit sem halad előbbre a környezetvédelem ügye. Az ipari és kereskedelmi lobbi, rendre megfúrja a pozitív törekvéseket, míg a törvényhozásban, csak köztörvényes bűnözők ülnek, akik a jelennek élnek, a jövő, legkevésbé sem izgatja őket! Hiába nemzettem hat gyermeket, hiába hozott áldozatot hatszor a feleségem, gyermekeink két-három éves koruk óta, allergiások. Miért is? Mert a mammon imádók, csak a saját jólétükkel törődnek, míg a gyermekeik jövőjét, ha nan nekik, teljes egészében tönkrezúzzák! S bizony, ez a globalizmus és a profithajsza következménye.
• készülj, hosszú lesz... ELSŐNEK AZ ELVEK: 1.Elvileg minden műanyagból gyártott terméken jelölhető, hogy milyen műanyagfajtából készült és akár kilóáron, akár darabdíjajl visszaválthatóak lehetnének. DE! ennek a "betétdíjank" (legalább kezdetben ) nagy része állami támogatás lenne. Ugyanis 2-3 Ft/kg áron csak az elvakult zöldek szelektálnak, meg cuccolnak a legközelebbi átvevőig. Pont. 2.Nem értem azt sem, miért szűnt meg az üvegek betétdíjazottsága. Szerénytelen véleményem szerint még ha ez esetben is kiegészítő állami juttatás járna a reciklálóknak, akkor is jobban megérné visszagyűjteni, mint telehordani a tárolókat és kerülgetni a nagy rakat üvegtörmeléket, ami újraghasznosítás nélkül extrém balesetveszélyes, ráadásul nagyon hosszú ideig nem lebomló. (római korokból is találtak üvegtárgyakat) Szerintem teljesen hibás az a szemlélet, ami CSAK a műanyag legyártása+szállítása+égetése és vagy újrahazsnosítása és az üveg legyártása+szállítása+újrahasznosítása költségeit veti össze! Azt is hozzá kéne adni, mennyibe kerül - hasznosítás híjján egyre növekvő!- üvegtörmeléket ártalmatlanítani. 3.HA!működik kombi-csomagolást újrahasznosító technológia, akkor azt is betétdíjasítani. Ha nincs ilyen, akkor mondjunk le róla, mert helyettesíthető.Bár égetni is lehet... 4. Papír...elvben megoldott, de: 2-3 Ft/kg áron csak az elvakult zöldek szelektálnak, meg cuccolnak a legközelebbi átvevőig. Ezzel a csomagolóanyagok világának kb. 90%-át kivégeztem. (Van még a kartonpapír, de annak viszonylag stabil átvételi ára nagyjából állandó jövedelemkiegészítést jelent hazánk anyagi nehézségekkel küzdő állampolgárainak) Az meg evidens, hogy a házilag biztonságosan nem megsemmisíthető termékek (pl. hűtőgép, tévé, gumiabroncs, akku) betétdíjas legyen. De!Ki a fenétőlkérhető a betétdíj, ha a terméket eladó céget még az 1 éves garancíaidőn belül sem lehet már felleni?! (mert megszűnt)A cuccost meg mondjuk 10 év használat után dobja ki az ember... (Egyébként nálunkfelé a MÉH-telepen van lehetőség egy elektronikus bontóban leadni a műszaki cikkeket. Nem fizetnek érte, de legalább a szállítása is pénzbe kerül, mert buszon alighalehet pl. hűtőt szállítani.) Fiúk, lányok sokan vagyunk ezen a bolygón, ráadásul legtöbbünk specializálódott,ami összeségében jobban fizet=magasabb szintű igénykielégítást tesz lehetővé, mintha önellátással foglalkozna. Ezért van szükségünk egy csomó olyan dologra, amit nem magunk állítunk elő. HA pedig nem mi csináljuk, szállítani kell valahonnan. Ha pedig szállítás, akkor csomagolás is van. Ezt aligha lehet visszafordítani. ÉS MOST A KEVÉSBÉ ZÖLD GYAKORLAT: Évek óta nehezményezem, hogy a városunkban illetékes szemétkezelő vállalat teljes mértékben egységesen szedi a szemétdíjat; minden ingatlanra ugyanannyit. És ez az ugyanannyi 110 l szemétre szól hetente... Kétszemélyes háztartásunkban pedig nem jön össze a fele sem...de fizetni kell ettől függetlenül.(jó, a papírt, fémet eddig a MÉH-be hordtuk) A másodnyersanyagok árának drasztikus csökkenése óta (a leadott hulladék ára nem fedezte az odajutáshoz szükséges benzint sem!)arra az elhatározásra jutottam, hogy jutottam, hogy nem fogok szelektálni IS, meg teljes díjat fizetni a félig üres kukáért IS. Ezután még az eddig reciklált cuccok is -telítődésig- bele a kukába! oszt vigyék. Fizetve van. Egy nyikk kritikát se halljak a Föld nyersanyag- meg energiakészleteiről, mert az én energiáim még inkább végesek.És nem jut belőle a szemétdíj megkeresésére is meg házi feladatként szelektálásra is. Itt a pont és vége.
• Kereskedelmi forgalomba sem engedném hozni a terméket, amíg a termelési folyamat részeként a kereskedő le nem adja a termék teljes életútjának tervét, az újrahasznosításhoz szükséges energiamérleget, környetvédelmi tanulmányt, amíg meg nem szervezi az újrahasznosítást és le nem rakja az ehhez szükséges garanciákat -tőkét, szerződés nem elég, mert utána a befizetett adónkból kell ....
• Kérdés: A betétdíj a szelektív gyűjtést erősíti, az újrafelhasználás a célja, vagy az újrahasznosítás?
• Kér volt leépíteni a rendszert anno. Én legszívesebben tejet is így vennék. Meg szörpöt. Még szerencse, hogy a szódavíznél működik még ez a verzió... Sok sikert a Humusznak!
• Kell, minél korábban!
• Kell a kibocsátás csökkentés,sőt! Érdekelté kell tenni az embereket,hogy szelektíven gyüjtsék a szemetet.
• Kell a betétdíj, különben senki sem figyel az üres üvegek sorsára. Ha túl olcsó, akkor sem viszik vissza, mert nem számít. Köztes út kell. Plusz, hogy jobban tájékoztatva legyenek a fogyasztók és mindenki, hogy a műanyag palackok mennyire szennyezőek, ha nincsenek újrahasznosítva (ha kidobom, nem nagyon vannak). Ez közös összefogást igényel, nem lehet csak az államra, vagy kereskedőkre tolni. VISZONT! Meg kéne oldani, hogy pl. a nagy hipermarketek ne csak azokat az üvegeket vegyék vissza, amiket fogalmaznak. Ha már egyszer elvittük őket, számítsák be mind! Legyenek egy kicsit "önfeláldozóbbak". :)
• Kelemen Gábor vagyok és Pomáz Klímaköri tevékenységéből, illetve a Környezetvédelmi Bizottság munkájából próbálom kivenni a részemet. A szelektív hulladékgyűjtés terén egy kampányt szeretnénk indítani, mely esetben a helyi MÉDIA oldalain, illetve a helyi TV csatornák nyújtotta lehetőségek közepette szándékozunk pozitív irányú tudtaformálást végrehajtani. Ehhez szándékoznék a HuMuSz csapat illetékeseivel kapcsolatba kerülni, hátha tudnánk kölcsönösen együttműködni. Antal Z. László az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tagja hívta fel a figyelmemet a HuMuSz működésére. Üdvözelettel - Kelemen Gábor
• Kedves Mindenki, Egy kerdes otlott fel bennem: hogyan lehetseges, hogy 15-20 evvel korabban meg mukodtek uvegvisszavaltok es az emberek hasznaltak is azokat. Ma, amikor allitolag mindenki nagyon on-, kornyezet, stb tudatos miert nem jut eszebe foglalkozni ilyen egyszeru megoldasokkal. Ha emelkedne a visszavaltott es a gyartokhoz visszajutattot uvegek szama szama, talan nekik sem lenne erdekuk, hogy muanyag palackba toltsek a termekeket. Ezen kivul az uveg a legkonnyebben tisztithato csomagoloanyag,(talan kisebb kornyezetterheles jelent, mint a palackgyartas) raadasul sokkal esztetikusabb is a muanyagnal. Remelem minel tobban csatlakoznak a felhivashoz es mindjak el velemenyuket! Sok sikert / kitartast kivanok Onoknek!
• Kedves Lélektárs, ki olvasod soraimat! Jónéhány évvel ezelőtt sok oldalas levelet írtam ebben a témában a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Gondolhatod, mennyi válasz érkezett... Bővebben ki tudom fejteni, ha bárkit is érdekel... Örülök a kezdeményezésnek! Üdvözlettel: Mach Kornél
• Kedves kutatást vezető Személyek! Mint ahogy az imént válaszoltam TISZTESSÉGGEL úgy most az egy kicsit ki is fejtem. TISZTESSÉG ÉS MEGELŐZÉS. Sajnos ma Magyarországon nem elég kitalálni a megoldást (ami szerintem javarészt a megelőzés lenne), mert erre az emberek nem reagálnak szinte sehogy. Fel kell kelteni az érdeklődést hogy ha már maguktól nem veszik észre azt hogy ez így nem mehet tovább. Ha kell akkor igen is a magas betétdíj vagy akár más formában is. Gondolok itt a személyes tanácsadásra aminek keretében a helyszínen vásárolt termék mellé hasznos információkat is szolgáltatnának az illetékesek. Például: miért érdemes ezt a csomágolást alkalmazni, stb. Az, hogy kinek a felelőssége lenne mindezeket betartani? Az emberiségnek hiszen a mi életünkről van szó. Mindenkinek, ezért is jelöltem be minden lehetőséget. Az már külön kérdés számomra hogy ezekből az opciókból ki mit vállalna magára. Mert ha az államnak ebben lehetne része akkor szerintem az ő felelőssége az lenne, hogy törvényben szabályozza mindezt. És TISZTESSÉGGEL betartassa a követendő normákat. A helyzet az, hogy ez így szép próbálkozás de addig amíg sok más problémára (olyanokra gondolok amik a társadalom zömének mindennapjait meghatározza)nem kerül megoldásra addig nincs túl sok remény, hogy ez megvalósuljon. SAJNOS!!!
• Kedves HuMusz! A gyermekem egy olyan iskolába jár,amely elnyerte az ÖKO-Iskola címet. Az iskola dolgozói nagy elszántsággal tanítják a gyerekeket a szelektív hulladék gyűjtésre, annak fontosságára,és a környezetvédelemre. Pl. A Víz Világnapja alkalmából 12-órás úszást szerveznek a hétvégén,stb. Mindig találnak alkalmat a gyerekek megmozdítására. Együtt gyűjtjük a PET-palackot, az ALU-dobozt, a műanyg kupakot,az újságpapírt,stb. De sajnos még nem minden gyerek. Ez alsóban még jó dolog, de felsőben már van akinek ciki. Vagy csak lustaság?-nem tudom. Jó dolgok vannak készülőben, de még sok a tennivaló. További sikeres munkát kívánok Nektek! Üdvözlettel: Vogyicska Éva
• Kedves HUMUSZ! A betétdíjas rendszer bevezetését támogatom és azt gondolom, hogy a Magyarországon most bevezetett szelektív szemétbegyűjtési módszereket az olyan cégek mint pl. az ÖkoPannon Kht. dolgozta ki az önkormányzatokkal és az állammal karöltve. Az ÖkoPannon érdekei ütköznek a lakosság érdekeivel. Az Ökopannont azok alapították, akik a szemetet ránktermelik és akik minden almára külön matricát ragasztanak vagy minden rágógumit külön papírba csomagolnak. Gyakorlatilag a lakossági hulladék töredékét sem képesek begyűjteni de emellett az unintelligens szemétharang rendszerükkel a lakókat nem kis munkával de szépen lassan kiirtják a zajos és felügyelet nélküli, rothadó szeméttel körülvett és hajnali üvegcseréprobbanásoktól hangos, legális szeméttelepeikkel. Az emberi élet a legfőbb érték ezen a bolygón és ezt alárendelni egy olyan buta rendszernek, mint a mostani másodnyersenyag visszagyűjtés nem vall arra, hogy bárkinek is lenne fogalma arról mit művel velünk emberekkel. Azt hiszem valódi többutas csomagolásokat kell használnunk és küzdenünk kell a lokális ipar újraéledésért, akiknek a vezetői a helyi közösségek érdekeit tartják szem előtt. Már több mint másfél éve kutatom, hogyan lehetne megoldani ezt a problémát. A hálószobám előtt található egy szelekív sziget. A probléma az, hogyha elvitetném az Önkormányzattal a gyűjtőket, akkor elsöpörne a "nép" haragja, akiknek az agyát kimosták a buta minisztériumi kampányok, ezért javasoltam az önkormányzatnak, hogy létesítsenek mozgó szelektívgyűjtőt, amely kijelölt intervallumban (pihenőidőn kívül) átveszi a tiszta nyersanyagot a lakóktól és ezzel megkímél minket a rothadó szeméttől és az állandó üvegcsörömpöléstől és a hajnali konténerürítésektől. Azt mondták üveges tekintettel, hogy valószínű elment az eszem. Ennek ellenére nem adjuk fel és keressük a megoldást a problémára. Drukkolok önöknek, a betétdíj elfogadtatásához! Üdvözlettel Keresztesi Barbara
• Kedves Humusz, Nem értek különösebben a szeelktv hulladékgyűjtéshez de támogatom a Humusz törekvéseit. Sztm mindent üvegbe és papírba kellene csomagolni, nem műanyagba legalábbis ételek/italok esetén. Azt hogy a gyártók miért nem váltják vissza üvegeiket nem bírom megérteni. Nekik is nekünk is jó lenne. Miért nem oldódik meg ez a probléma? Üdv: Nagy Dóra
• Kedves Barátaim! Üdvözlöm szándékukat, csak folytassák a harcot! Felhívásukat továbbküldtem számos ismerősömnek. Tisztelettel, Hajnalka Csíkszeredából)
• Kár volt leépíteni a betétdíj rendszerét.
• Kanadában már a háztartáson belül külön kukába gyűjtik a szemetet /még a mérete is különböző, attól függően, hogy mekkora hulladék mennyiség várható/. A hét különböző napjain más-más fajta kukásautók jönnek, és viszik a szemetet. Nem csak a hülyeséget kellene eltanulnunk...
• Jónak tartom a kezdeményezést, ezért igyekszem eljuttatni a linket minél több ismerősnek.
• Jól működő külföldi példákat kellene átvenni. Pl.Németo.
• Jól lenne, ha végre összefognánk a probléma megoldása érdekében!
• Jól jönne egy kampány arról h ciki és buta dolog csomagolást vásárolni.A népesség nagy része sajnos nem környezettudatos de a mostani válságos állapot alkalmat teremt h mindenki megvizsgálja h mennyit költ, alu és plasztik és egyéb csomagolásra.Egyszer a megvásárlásakor, egyszer a megsemmisítésekor fizetünk .Nállunk Szt Endrén nagyon keskenyek az utcák,csak kicsike kukásautó fér el,mivel kevés szemetet tud elvinni magas a szemétdíj.Nahát-nahát tényleg jobban odafigyelünnk a tömörítésre és szelektálásra.Pedig itt sem angyal mindenki.
• Jobban örülnék, ha tudatos változás eredménye lenne a környezetvédő csomagolások választása, és nem a magas betétdíj miatt vinnék vissza az emberek a csomagolást, de amíg nem történt meg a teljes tudatformálás, addig jobb híján ez is nagy eredmény lenne. Addig is legyen minden csomagoláson betétdíj, hátha kevesebb felesleges szemetet veszünk...
• Jobban kéne hangoztatni azb okozott károkat esetleg látványos fotókkal.
• Jobb lenne, ha a betétdíj által nem csak a szelektív hulladékgyűjtés kerülne új dimenzióba, hanem újratölthető csomagolásúak lennének a palackozott,dobozos,flakonos tömegtermékek,mert szerintem a szelektív hulladékból is sokkal több termelődik a szükségesnél. Valaha régen egyszer láttam a TV-ben (talán a DELTA-ban?), hogy egy magyar vállalkozás műanyaghulladékból fa fűrészáru helyettesítőt készített (gerenda, deszka, lécek, ilyesmi). Ki lehetne deríteni, hogy mi lett velük?
• Jobb legyen a környezet!!!!
• Jó volna, ha mindenhol megoldott lenne a szelektív gyűjtés (pl. olyan nagy közintézményekben is, mint az egyetemek), és ha azok a boltok, ahol elemeket, fénycsöveket, stb. árulnak, komolyan kötelezve lennének arra, hogy helyezzenek ki jól látható, jól megközelíthető helyre elem- és fénycsőgyűjtő tartályokat. Természetesen a megelőzésre is nagyon nagy szükség van. A betétdíjas, visszaváltható üvegek és palackok esetében arra is figyelmet kellene fordítani, hogy ne piszkosan kerüljenek vissza a boltokba az újratöltött palackok (ez személyes negatív tapasztalatom).
• Jó volna tényleg felelős minisztérium és szakcsoportok létrehozása és figyelemmel követhetősége, számonkérhetősége ez ügyben (is).
• Jó rendszert szüntettek meg, az észveszejtő, korlátolt mohóság miatt. Nagyon félnek ezek az emberek, akik úgy látják, hogy még több termelés-fogyasztás, pénz-haszon oldja meg a problémájukat. Pedig kár félni, úgyis elkövetkezik... Ugyanakkor a boldogság, az elégedettség valós lehetőség az ő számukra is, csak magukban kéne keresniük, nem ráerőltetni szűklátókörű, kicsinyes, kapzsi terveiket a környezetre!
• Jó ötletnek tartom, hogy a betétdíjjal a kevésbé tudatos fogyasztó is motiválva legyen, hogy ne csak egyszerűen kidobja a keletkező hulladékot, hanem valahogy bekapcsolódjon az újrahasznosítási körbe.
• Jó ötletnek tartom a betétdíj bevezetését. Ezzel a környezetünket is jobban tudnánk óvni. Mivel, ha kapnának az emberek érte pénzt, vissza is vinnék a kijelölt helyekre. Sőt, ha még így is valaki az utcán dobná el, biztos akadna olyan rászoruló, aki összegyűjtené és beváltaná. Szóval kevesebb szemét lenne az utcán, ami mindenkinek jó. Sok sikert kívánok a küzdelemhez, bízom benne, hogy hozzájárultam. Tisztelettel: Szabó Judit
• Jó ötletnek találom.
• Jó ötlet!
• Jó megoldás lenne az is, hogy ha mindenféle vásárlás esetén ne nejlontáskát, hanem papírzacskót használnánk. Szerintem környezetkímélőbb megoldás, mivel a papír gyorsabban bomlik le.
• Jó meglátás, reméljük elegen vagyunk a végrehajtáshoz is.
• Jó lenne, ha mindenki észrevenné végre, hogy a Föld készletei végesek, és ha nem vigyázunk rá, a következő generáció már nem fogja tudni milyen az erdő, a madárcsicsergés, az igazi napsütés, a tiszta tavak, folyók, tengerek, stb... Ha a Földet mérgezzük, saját magunkat mérgezzük. Ezáltal saját magunkat pusztítjuk el...
• Jó lenne, ha kevesebb lenne a szemét, de ennek érdekében mindenkinek kellene tenni valamit.
• Jó lenne, ha elindulna végre a betétdíjról rendelet és tevőlegesen is megvalósulna.Ne magyarázzák meg miért nem gyűjtik vissza a csomagoló anyagokat és a veszélyes hulladékokat. A kormány a felelős és 20 éve a környezetvédelmi miniszterek !!! Mindíg volt valami érdekeltségük a gyártókkal, ezért nem lehetett előbbre jutni ebben a kérdésben.
• Jó lenne, ha a tejeket is valamilyen visszaváltható formában forgalmaznák.
• Jó lenne, ha a csomaglási hulladékok elkerülése érdekében a csomagolás nélküli/ vásárló által vitt csomagolások használatát szélesebb körben lehetővé tennék, ösztönöznék!
• Jó lenne mindez, de nem gondolom, hogy a közeljövőben megvalósul. Azért csak hajrá!
• Jó lenne még a szerves hulladék szelektív gyűjtését is megvalósítani, mert nem mindenhol lehet komposztálni. (krumplihéj stb.) Továbbá a háztartási hulladékszállítás díját tömegarányossá kellene tenni, így tényleg érdekeltek lennének az emberek a kevesebb hulladék termelésben. Most még hiába van kevesebb szemetünk, ugyanannyit fizetünk.
• Jó lenne elérni , hogy a töbször használható vagy lebomló csomagoló anyagokat támogassák és a nem környezet barát megoldásokat jól meg adóztassák.
• Jó lenne biztosan tudni,hogy a szelektív gyűjtés hatékonyan működik!Sajnos nem minden ember tartja fontosnak,hogy a környezetet is védje!
• Jó lenne bevezetni a betétdíjat, így motiválnának mindenkit, hogy vissza is vigye a betétdíjas terméket.
• Jó kezdeményezés! Sajnos motiválni kell az embereket valamilyen minimális betétdíjjal, mert a környezet szépsége sajnos még nem elég vonzerő. Az államnak komoly presszió kellene gyakorolnia a gyártókra, a jelenleg is visszaváltható csomagolású termékeknek jelentősen olcsóbbaknak kellene lenniük.
• Jó kezdeményezés, maximálisan támogatom és sok sikert kívánok magunknak! Üdv, Gábor
• jó kezdeményezés, fokozatosan kéne elhinteni az emberekben a környezeti tudatosság magját minden irányból. akkor már ilyen kérdőívekre sem lenne szükség. :)
• Jó az elgondolás. Mindenképpen tenni kell valamit a PET palack invázió ellen. Bár én személy szerint laposra taposva a szelektív hulladékgyűjtőbe dobom, de ha a fenti kezdeményezés megvalósulna, akkor hajlandó lennék betétdíjas termékeket is vásárolni, csak, hogy óvjam a környezetet.
• jó a visszaváltható csomagolás.. emlékszem, még gyermekként gyűjtöttük a sörösüvegeket a lakótelepi bokrokban, amit az éjszakázók kint hagytak, aztán abból lett egy kis zsebpénzünk.. és mindig eltűntek az kinthagyot szemetek.. mert volt értékük, bezzeg most szemetes az ország úton-útféle.. ha a hulladéknak értéke lenne, van, tehát ha számosítanák is, tisztább helyen élhetünk. támogatom a felhívást, és az akciót
• Jelenlegi, pazarló életvitelünkben csak az újrahasznosítható anyagok visszagyűjtése és újra feldolgozása állíthatja meg környezetünk, a tágabb természet pusztulását! Minden erre kényszerítő rendelkezés hasznos...Indulhatna ez lokálisan a nemzeti kormányok rendeleteivel, vagy magasabbról, Uniós szintről, mindegy, csak működjön!!!!
• Jelenleg sem egységes a betétdíj kezelése az egyes üzletekben. Valahol (pl Plus) vásárolni kell valamit, hogy hozzájussunk a pénzünkhöz, van ahol ez nem szükséges. Az is elég érdekes, hogy amint megszüntetik egy termék betétdíját, már nem fizetnek a visszahozott csomagolásért. Ilyen volt pl.a Margitsziget 1,5 l műanyag palackja, amire vásárláskor kifizettük a betétdíjat, de pár hét múlva már nem vették vissza. De pl. a Piroska szörpök is különböző üvegtípusba kerülnek s néhol nem akarják visszavenni a ritkább típust.
• Jelenleg sajnos még mindig kevés a szelektív szemétgyűjtő hely Magyarország településein. Amik ki vannak helyezve általában teljesen tele vannak, nincsenek olyan gyakorisággal ürítve, mint amit megkívánna. Nincs közzétéve, hogy hol lehet elemeket, akkumulátorokat elhelyezni. Ameddig nincs megfelelően kommunikálva a téma a lakosság felé, a nagy tömeget nem éri el az üzenet, ezért csak nagyon kevés %-ban válogatják a szemetet szelektíven. Az alső rétegeket mindenképpen a betítdíjjal lehetne jobban szelektív szemétválogatásra sarkallani.
• Jelenleg Németországban lakom, ahol működik a betétdíjas rendszer a PET-palackokra. Darabonként 25 cent, amelyet a vásárló magával visz az üzletbe, egy gépbe helyezi ezeket, amely a visszaváltott palackok értékének megfelelő utalványt állít ki, amelyet a pénztárnál le lehet vásárolni. Így biztos, hogy nem a kukába kerül a PET-palackok 90%-a.
• Jelenleg nem csak az a gond, hogy sokan kényelmességből nem gyűjtik szelektíven a hulladékot, hanem az is, hogy nem mindent lehet szelektíven gyűjteni, amit érdemes lenne. Természetesen ez felhasználhatóság kérdése is.
• Jelenleg a kevésbbé odafigyelők számára a szemét értéktelen, amint betétdíjas lesz sok csomagolás, már másképp gondolkodnak ezek a személyek is. Hisz a saját pénzüket dobják tulajdonképp ki, ezt pedig még a legkorlátoltabbak is hamar belátják. És talán elindul egy folyamat ami a szemét csökkenéséhez vezet.
• Jelen pillanatban csak a szájönsz- fiksönben van űrutazás! Nincs másik bolygó amit tönkretehetünk!
• Javaslom az eldobható PET palackok teljes megszűntetését, vagy legalább valamennyi ilyen csomagolóanyag többutassá alakítását, betétdíjassá tételét ismét. Legeredményesebb lenne az üvegpalackok ismételt forgalomba állítása. Az eldobható palackok szelektív gyűjtése véleményem szerint egy agyrém. Palackonként kifizetünk érte min 30 forintot feleslegesen. Védjük környezetünket címszóval javasolják, hogy gyűjtsük őket szelektíven, ami plussz ráfordítás (idő, pénz). A szétválogatott palackok feldolgozás után legtöbbször elutaznak kínába, ahonnan később importként megkapjuk őket, csak már értéktelen plüssálatkákba, ruhaneműbe, stb. rejtve. Ezeket a legtöbbször teljesen értéktelen termékeket nem kevés pénzért árulják ismét a fogyasztóknak. A történet vége: a szemét továbbra is itt marad közöttünk. :(
• Javaslat: a tejet, tejfölt, joghurtot, kefírt is lehetne visszaváltós üvegekbe tölteni, műanyag zacskók, poharak helyett. Az üdítőket is lehetne visszaváltós üvegekbe árulni. Minden műanyag helyett mást kellene alkalmazni, mert a Földanyát nem szabadna szennyezni, mert ő sem tudja már sokáig elviselni ezt a mérhetetlen mocskot, szennyezést.
• Itthon halomban állnak a befőttes üvegek. Egyedül a bébiételes üvegeknél talán nem működik a betétdíj, az extra higénia miatt. Vagy lehet, hogy ott is?! Üdvi: Zsuzsi
• Itt, Németországban, már egy ideje be lett vezetve az újrahasznosítható dobozokra a betétdíj. Nem is kevés, 25 Cent, azaz kb 75 Ft egyetlen ásványvizes palackra. Vissza is viszik szépen az emberek. Alacsony összeg esetén még a lustaság győzne otthon, nem is érdemes bevezetni úgy.
• Itt is a jó együttműködés lenne a megoldás a fenntartható fejlődés jegyében.Az az együttműködni kénne a fogyasztónak, az iparnak, kereskedelemnek és még akár a civil szervezetek is. Csak sajnos ezt nem mindenki így gondolja!!
• Itt az ideje, hogy távlatokban gondolkodjunk társadalmi szinten is, mert a profit orientált piac gátlástalanul felemészti a bolygó tartalékait és nem veszi figyelembe a teherbíró klépességét.
• itt adig lesznek hatalmas szemét hegyek amig nem vesszik vissza pén zért a hasznosithato anyagokat mert azt ne várja senki tölem hogy ingyen szemetet fogok válogatni csak akor teszem eztha fizetnek a munkámért mert ingyen anyámnak sem dolgozok
• Italokat nem lenne szabad forhalmazni semmilyen olyan csomagolásban, amely nem betétdíjas. Legnagyobb baj konkrétan a sörösdobozokkal van. Az alumínium hatása a környezetre veszélyes, nagyon sokan eldobálják, pl vízpartokon. A pillepalackokat mind visszavélthatóvá kellene tenni, minimum 100 ft betétdíjjal, vagy egyszerűen visszaállítani az üveges rendszert.
• Italokat nem lenne szabad forhalmazni semmilyen olyan csomagolásban, amely nem betétdíjas. Legnagyobb baj konkrétan a sörösdobozokkal van. Az alumínium hatása a környezetre veszélyes, nagyon sokan eldobálják, pl vízpartokon. A pillepalackokat mind visszavélthatóvá kellene tenni, minimum 100 ft betétdíjjal, vagy egyszerűen visszaállítani az üveges rendszert.
• Italnagykereskedelemben dolgozom, rengeteg típusú eldobhatós (pet) palack létezik, amíg visszaváltós (vv) nem. Először a két típust kellene harmonizálni - méretileg, majd fokozatosan vv palackokba palackozni pet helyett. És igen, betétdíj: mérettől függhet, simán. A szelektív hulladékkal egyre több a gond napjainkban, jobb lenne inkább megelőzni és valóban vv palackra cserélni a pet-et. Persze, akkor nem lehet majd zsugorfóliában kiszerelni, csak rekeszekben. Mindenképp az állam illetve a gyártók felelőségét hangsúlyozom, illetve a helyi és globális piacvezetők hatalmát - Coca Cola Company.. Viszont a fogyasztó szempontja: olcsóság. Vv palackban drágább a termék, mégha leszámítjuk a betétdíjat, akkor is..
• Italcsomagolás esetében talán az üvegbetét a legkézenfekvőbb, és hatékonyabb megoldás. Azt az emberek kevésbé dobják a szemétbe, mint a petpalackot. Még mindig megvan az értéke az üvegnek. A petpalackban soha sem láttak az emberek újrahasznosítási perspektívát.Ha megoldható is, újrahasznosítása még mindig mindig költségesebb, mint egy üveg kiöblítése, és egy szerű újratöltése. Szóval a gyártóknak vissza kell állni az üvegbetétre, és a költségek érezhető növekedése a fogyasztót is, a betét visszaszolgáltatására sarkalja majd.
• íHa nem a boltok ,de erre kijelölt hejeken illő lenne visszaváltani:pl. méh-telepeken.
• Igy újrahazsnosításuk jobban megoldható lenne, s nem az út menti erdőket mezőket zsúfolné a szemét. Másrészt ártalmatlanításuk is belátható lenne, s csökkenne a környzetterhelés
• Így mindenkinek érdeke lenne,hogy a szemetét ne illegálisan helyezze el, hanem a megfelelő betét díj ellenében vissza vigye a kijelölt gyűjtőhelyekre. Persze ezt nem csak a nagyvárosokban kell létrehozni.
• igy jo
• Igen. Egyetértek, hasznosnak tartom a kezdeményezést. Nem csak figyelemfelkeltés, kötelezés kellene, hanem tevékeny segitség. Szóróanyag a lehetőségekről, gyüjtő szigetek kialakitása, vagy mint a lomtalanitás, házhozmenve gyüjteni előre jelezve a gyüjtést. A munkaerőt a polgármesteri hivatal segitségével regisztrált munkahely-nélküli emberek segitségével. És igy nem segélyt kapna, hanem pénzt a foglalkoztatásért. Remélem tudtam segiteni. Tisztelettel H. A.
• Igen,tenni kellene valamit.Valami akkora erej űösztönzésre lenne szükség,amitől a polgárok motiválva lennének arra,hogy a szemét megfelelően legyen gyűjtve.Sajnos a mi városunkban hiába vannak szelektív hulladékgyűjtő szigetek,mégis teljesen szemetes,nem csak a hulladékgyűjtők környéke,de az egész település.
• Igen, mielőbb intézkedni kell ezügyben is. Budaörsön élek és tragikus a környező erdők és a hegyvidéki utcák zöldterületeinek állapota. Ha zsebre menne, bizonyára kevesebben használnák szemétlerakónak a zöld környezetet. üdv Gajárszki Margó
• Igen, jobb megoldás, ha van tétje (betétje) a szemetelésnek. Talán jobban meggondolják az emberek... S ha más nem, legalább a munkanélküliek, diákok is némi pénzkereseti forráshoz jutnának. Az elszállítás pedig inkább az újrafeldolgozóhoz történjen, ne csak a szeméttelepre /depo/. Köszi, hogy valaki foglalkozik ezzel!
• igen-igen indokolt esetektől eltekintve csak az újratölthető palackokat, flakonokat engedélyezném. Ezeknek pedig olyan magas betétdíjat szabnék, hogy mindenféleképpen visszajussanak a körforgásba. Hogy ez mennyivel növelné a termékárat, az engem csöppet sem érdekelne. nem kell fogyasztani. húsz éve tudott működni ez a rendszer? persze a hátteréről nem tudok semmit, akkoriban még csak lelkesen cipeltem vissza a söröst és a szörpöst. kitartást mindenkinek
• Igen nagyon fontos lenne ha újra visszakerülne forgalomba a betétes üvegek persze ez a fogyasztónak is egy teher lehet, igényel egyfajta odafigyelést de mindig könnyeb mint a szemét hegyének kérdése!!!!!!
• Igen legyen betétdíj minden olyan terméken amit újra tudnak hasznosítani. Ne a fogyasztó fizessen mindent. A fogyasztó megveszi az üdítős üveget,kifizeti az árát. A megmaradt csomagolást elvárják hogy szelektíven gyűjtse,de nem kap érte semmit,pedig fizetett érte. A nem visszaválthatós üdítők ára 50-70 Ft-tal drágább,mint a visszaválthatós üvegben kapható üdítő! Tehát ezzel az összeggel valaki jól jár!!!!DE NEM A FOGYASZTÓ!
• Igazán örülök,hogy van ilyen témájú kutatás,mert szerintem nagyon nagy szükség van a környezetünk és a természet védelmére.Nagyon sokan érdektelenek ezzel a témával kapcsolatban,vagy ha egyet is értenek mégsem tesznek semmit talán kényelemből, talán lustaságból, talán tudatlanságból. Mindenképpen fontos lenne őket meggyőzni, ösztönözni és ez egy jó ötletnek tűnik! Remélem megvalósul és célra is vezet! Köszönöm
• Igazán felháborított, mikor a pezsgősüvegek visszavételét is beszüntették, majd jópár ásványvizes üvegét is, végül pedig, mikor egy házibuli borosüvegeivel álltam a boltban, a felét kitetették velem a kuka mellé, hiszen annak nem homorú az alja, tehát nem visszaválthatós. A Nyugatinál lakom, nem hiszem, hogy az óránál azon a hatalmas téren nem lehetne felállítani legalább az újságoknak, meg az üvegeknek szelektív konténereket. Az aluljáróban működő Burger King az újságos konténert úgyis minden nap csurig meg tudná tölteni! Nem értem, miért tart ez az egész ott, ahol tart, és hiába igyekszem szelektíven gyűjteni, ha aztán a kukában mégis egy helyen landol minden... (Pl. a fáradt olajat hol lehet leadni???? Mert azt is külön gyűjtöm befőttes üvegben.) Valahol el kell kezdenünk, erre a legjobb kezdet az üvegvisszaváltás. De akkor tényleg minél több céget/gyártót kötelezni kellene, és persze ez is kevés, ha az emberek, akik megveszik, nem értik a fontosságát annak, hogy az üre üveget visszacipeljék. Egyszerűbb kidobni. Én minden üvegre egy jó logót vagy szlogent írnék. Nem mindenkit tudna befolyásolni, de párat biztosan, mert egyre nagyobb "divat" a környezetvédelem, és ez jól is van így :))
• Igazából az a legcélszerűbb, hogyha minél nagyobb betétdíjat számolnak fel, mert így a "lustább kategória" is elvándorol a boltig, hogy beváltsa pénzre a szemetet....
• Ideje volna komolyan foglalkozni a környezetszennyezésel kapcsolatos kérdésekkel. Tudatni kellene az emberekkel és főként a politikusokkal, iparvállalatok tulajdonosaival hogy már régen túlvagyunk azon a ponton hogy csak beszéljünk a problémákról. Ténylegesen tenni kell valamit mert nagyon hamar eljön az az idő amikor a környezet pusztulása miatt az ő gyerekeik is nyomorban, élhetetlen környezetben fognak vegetálni. Megkellene értetni a gazdag iparvállalat tulajdonosokkal hogy a "halottas ruhán nincsen zseb" A pénzüket nem tudják magukkal vinni ha már nem fognak élni. Vagyis hogy nem éri meg a mégnagyobb haszonért elpusztítani a környezetet és ezzel együtt végül a Földet ahol élünk. Senkinek nincs joga ahoz hogy több millió másik embertársától elvegye az élhető környezetet pusztán az anyagi haszonért. Jogilag kellene szabályozni az ipari termelés mértékét. Az embereket rá kellene szoktatni, nevelni hogy újból megtanuljanak takarékoskodni. Nem szabadna puszta anyagi érdekből ojan termékeket gyártani amik pár év elteltével hulladékká válnak. Támogatni kellene minden féle újrahasznosítást, megújuló energiatermelési rendszert, bármit ami a környezet védelmével kapcsolatos. Minél több ország részvételével létre kellene hozni egy szervezetet ami politikailag is támogatott lenne, és a környezetvédelem kérdéseinek a tényleges megoldásával foglalkozna. A politikusok és gyártulajdonosok tenniakarása nélkül semmi sem fog megváltozni, mert a pénz és ezzel a lehetőség is az ő kezükben van!
• Ideje van már, hogy itt is bevezessék a betétdíjas megoldást italos palackok esetében, rengeteg szemetet lehetne így megspórolni. Németországban teljesen jól működik.
• Ideje lenne, hogy szervezett szinten tehessünk a környezetünkért és a jövőnkért.
• Ideje lenne megoldani a hulladékok feldolgozását, csökkentését, gyűjtését. Sürgős megoldás kellene.
• Ide csak egy idézet: "A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól vettük kölcsön." Véleményem szerint egy kölcsönvett dolgot illik legalább olyan állapotban visszaadni, mint ahogy kaptuk.
• Húszévvel ezelőtt nem volt ennyi szemét mert nem volt ilyen sok müanyag palack,és sokkal több volt a sima papirba csomagolt termék.
• Hulladékminimalizálás az elsődleges. Meg kéne változtatni azokat a szabályokat amelyek látszólag nagyobb tisztasághoz vezetnek, de ugyanakkor több szemetet termelnek, pl. eldobható poharak a büfékben (Nem beszélve a műanyagokból szivárgó formázhatóságot biztosító nem tudom én milyen nevű rákkeltő anyagról, ami eléggé ellentmond annak a mítosznak, hogy ez a rendszer intakt árút juttat a drága vevőhöz). Olcsóbb vászonszatyrokat! :-) Az Ökoszbéliek drágák, a Humuszosok hivalkodóan feliratosak, én mint konfliktuskerülő forradalmár a felirat nélküli vászonszatyrokat szeretem! A betétdíj szerintem nem csak azért jó, mert akkor majd mindenki visszaviszi majd a bigyóit, hanem azok, akik kukáznak több bevételhez juthatnak tán ezáltal. Vagy a jótékonykodás egyik formája, ha a kiürült csomagolóanyagokat kint hagyjuk a kuka mellett és azt aki akarja elviheti a visszaváltó helyre.
• HOZZÁÁLLÁS ÉS AKARAT AZ EGÉSZ LÉNYEGE. ÉRDEKELTTÉ TENNI A BOLTOKAT A VISSZAVÁLTÁSBAN. A GÖNGYÖLEG ÁRÁNAK EGY RÉSZE MARADJON NÁLUK!!!!!!!!!!!!! TISZTELETTEL ADÓZÓM A KITATRÁSUKÉRT MOLNÁR ÁGNES KAZINCBARCIKA
• hosszan használandó áru (pl hütőgép) betétdija ha magas mire kidobnám semmit sem ér (bezzeg amikor kifizetem még igen) ezeknél a cikkeknél az egyszerű leadást kellene megszervezni ( ha újat veszek elviszik a régit ingyen ) esetleg ha hütöt veszek de mosógépem van fölösleges akkor azt is elvihetnék Bár nem hiszem hogy volt értelme kitöltenem ezt a lapot de egy próbát megér
• Hosszabb távon a kamatos pénzrendszert kellene megszüntetni, ami kevesebb adóst, kevesebb reklámot és így kevesebb felesleges fogyasztást is jelentene, de addig is kell tenni valamit.
• Horvátországban vadásznak az emberek a hulladék pet-palackokra, mert visszaváltják azokat a boltokban. Sokan ebből élnek, és érdekes módon sehol nem fújja a szél a rengeteg műanyag szemetet.
• Horvátországban már működik a műanyag flakonok visszavétele, nincs is eldobálva úgy mint annak idején. A szelektív szigetekbe sokszor szeméttel keverve kerülnek a a dolgok és a szemetes autó is rendszeresen összeborítja a papírral a műanyagot, üveget vegyesen. Utána valaki kiválogatja?! Nehezen hiszem.... nem tudni mi lesz vele a szeméttelepen. Minden esetre most nő fel az a nemzedék akiket meg kell nevelni a környezet védelmében a szelektálásra illetve újrahasznosításra. De akkor valóban hasznosítsák is újra!! Én optimistán bízom az emberekben, és nevelem saját környezetemet, gyermekeimet. Hajrá! Támogatom az ötletet!!
• Horvátországban már 1-2 éve vissza lehet váltani az összes műanyag palackot, legyen az 2 dl -es vagy 2 literes palack . Mindegyikért egységesen 50 lipát kap darabjáért az ember (forintban 17-20 forint körül). Nem lenne rossz, ha ezt Magyarországon is bevezetnék!
• Horváth tengerparton tapasztaltam a műanyagpalackot néhány fillérért beváltják. Sehol sem láttam eldobva, működik. Csomagolóanyag csökkentés, szelektív gyűjtés, még akkor is ha nem lehet újrahasznosítani. Háztartásunkban évtizedek óta szelektíven gyűjtjük a szemetet, az utcai kukába alig kerül valami, annak ellenére hogy ugyanannyit fizetünk, mint aki mindig teletölti. Megszoktuk, azt hiszem kevesen vagyunk.
• Hollandiaban lakom, es itt nagyon nepszeru a szelektalt szemetgyujtes. En lehetoseg szerint mindent kulon gyujtik: papirt, uveget, muanyagot. Otthon talan lustabbak az emberek elvinni ezeket a megfelelo helyre ezert kell oket valamivel noszogtatni. A gumiabroncsot azert nem tamogatom, mert a 'tudjuk kik' lelopnak a kocsik kerekeit is...
• Híve vagyok az ilyen dolgoknak. Több lebomló (nem káros anyagra) csomagolás kéne.
• Hihetetlen, hogy mennyi kommunális szemét keletkezik, ezeket valamilyen módon okvetlenül csökkenteni kéne, sok egyéb apró dolog esetén is. Az úgynevezett bliszteres kiszerelések / az apró cikkek esetében, pl. egy db ceruza vagy radír,...stb/ is hihetetlen sokba kerülnek, bár gondolom nem mindent lehet megoldani, hogy ne így csomagolják. Nem beszélve a veszélyes hulladékokról,amit sűrgösen meg kéne oldani okosainknak.
• hihetetlen, hogy a betétdíjas-dolog még mindig ilyen ramatyul működik nálunk, sőt visszafejlődik! most már nagyítóval kell keresni, hogy egyáltalán mit váltanak vissza, egyre kevesebbet. Nálunk az egész család támogatja a visszaválthatós rendszert (támogatná, ha lenne), de talán még jobban tetszene a csomagolás nélküli rendszerek fejlesztése, elterjesztése, ahol kimért dolgokat (mosószer, száraztészta, rizs stb stb) saját üvegbe, flakonba lehet tölteni és úgy megvenni (külföldön már láttunk egy helyen iylet, tehát nem lehetetlen).
• Higiéniai okokból nem javasolt műanyag italos csomagolóanyagok újratöltése. A betétdíj bevezetése viszont jelentős hatással járna a környezetbe kikerülő hulladékok csökkentése terén.
• Helyesnek tartom a kezdeményezést. Szerintem sok embert rá lehetne venni a csomagolás visszaváltására, ha visszaváltásáért pénzt kapna.
• helyesnek tartom a kezdeményezést mert magyarországban nem megoldható a szelektív hulladék gyüjtés . Legallább is eddig nem működik.
• Hatékony lehetne a nagyon nem környezetbarát csomagolások (felesleges töbszörös csomagolás, apró darabáruk felesleges külön csomagolása, befóliázott vágatlan dinnye, stb.) esetén büntető adó, környezetvédelmi adó bevezetése. Regionális termékek (akár hagyományosan csomagolt, akár csomagolatlan) fokozottan pozitív megkülönböztetése. Ha másként nem megy, legalább erkölcsileg. Hosszabb távon talán az is segít abban, hogy a tudatosságra hajlamos fogyasztók lehetőség szerint regionális termékeket válasszanak. Kötelezővé lehetne tenni bevásárlóközpontokban, vagy akár a boltokban is a regionális és/vagy a magyar termékek jól látható megjelölését. Akár a csomagoláson is nagyobb méretű egységes logóval, de még jobb lenne a boltok számára tenni kötelezővé pozitiív kisugárzású a megjelölésüket, akár csoportosításukat.
• Hatalmas nagy pazarlás folyik ezen a téren. A környezetszennyezés mellett hatékony működés esetén a gyártóknak és forgalmazóknak is megérné a visszaváltható termék.
• Hát jó lesz ha valami meg oldás lesz már készen.
• Használt sütőolaj begyűjtése a nagy áruházakban, az ott kapott kuponnal olcsóbb az új olaj. Mindennek a betétdíjasítása hasznot hozna, mert legalább a hajléktalanok visszavinnék.
• Hány forint legyen? Javaslom, hogy magas legyen (100-150 Ft), mert ez ösztökéli az embereket, hogy vigyék vissza a palackokat! Az lenne a legjobb, ha csak visszaváltható palackokat lehetne árulni, mivel amíg kapható eldobható palack, addig az áruházak azokat fogják preferálni, hisz az üres üvegek plusz raktárkészletet jelentenek. Továbbá a gyártónak sem éri meg visszaváltható palackba tölteni a termékét, mivel a palack mérete miatt jóval kevesebb mennyiség megy fel egy teherautóra, így ugyanannyi térfogatú folyadékot csak több fuvarral tud elszállítani, mely nyilván költségnövekedést jelent számára (Lásd: 0,5 literes Balfi ásványvíz). Mindenképpen csak jogszabály módosítással oldható meg ez a helyzet! Csak az a baj, hogy amíg ugyanazok az emberek hozzák a jogszabályokat, akik lefölözik a hasznot, addig itt nem lesz üdvözítő megoldás! Még egy záró gondolat: A visszaváltható palackokat gyakrabban kellene selejtezni, mivel sokszor a jó ízlés határát súrolják. Egyéb betétdíjas termékek: A fent említett termékek közül majdnem mind ún. termékdíjas termék. A megoldás az lenne, ha azt a törvényi kötelezettséget, ami ide vonatkozik, betartatnák a forgalmazókkal! Továbbá egy megfelelő média kampányra is szükség lenne, mivel meglátásom szerint az emberek sokszor nem is ismerik a rájuk vonatkozó passzusokat!
• Hajrá!!!!
• hajrá!!!
• Hajrá!!!
• Hajrá! Mert ellep mindenkit a szemét! "Hát nem bántja a szemét?" Köszönettel: Gábor
• Hajrá! Így legyen!
• Hajrá!
• hajrá!
• Hajrá!
• Hajrá, HUMUSZ!
• Hajrá, csináljuk, mielőtt megfulladunk a minket körülvevő szeméttől.
• Hajrá Humusz : )
• Hajrá Áron !
• Hajrá
• Hajmeresztő,hogy naponta 5-10 nylonzacskót visz haza egy család,azért hogy 5 perc múlva kidobja.Ja ,és ha nem akarom zacskóba tenni amit vettem,köteleznek rá.Ez a szabály!!!
• Ha van az elemeken és elektronikai eszközökön betétdíj, akkor azok nem a kukában végzik. Az ilyen eszközök szelektív gyűjtése nem megoldott kellőképpen. Bár ez az összes felsorolt anyagféleségről elmondható.
• Ha valami hosszútávon érdeke a társadalomnak, abban közvetlenül érdekellté kell tenni az egyént. Bármilyen szelektív visszagyűjtés ill. újrahasznosítás csak akkor hatékony, ha az egyén közvetlenül érdekelt a közreműködésben. (A tudatformálás önmagában kevés, az eredményessége sajnos korlátos.)
• Ha üveget használnának a palackozásra ,( mint régen )talán több embernek megmaradna a munkahelye. És jóbb lenne ha természetbarát anyagokat használnának .
• Ha újra bevezetnék a betétdíjas csomagolásokat, a vevő érdekeltté válna abban, hogy biztosan ne a vegyes hulladék közé kerüljön az újrahasznosítható műanyag, vagy más anyagok, így mindenképpen támogatom az ötletet.
• Ha túl alacsony a betétdíj az emberek nem viszik vissza csomagolóanyagot.
• Ha több termék lesz betétdíjas, akkor ezeket kezelni kell, ezáltal újabb munkahelyek teremtődnek. A visszaváltott dolgokat, a gyártok kötelesek legyenek visszavásárolni, és alapanyagként újra felhasználni. Több szelektív gyűjtött kell kihelyezni az utcára. Általános iskolás korban el kell kezdeni a környezetvédelem oktatását.
• Ha több termék csomagolását is vissza lehetne váltani, és azért az emberek nem csak mondjuk 10 Ft-ot kapnának, biztos többen visszavinnék a csomagolt árukat - szerintem, mert, ha mondjuk kidobja a szemétbe, tudja, hogy azért már tudott volna valamit vásárolni. A magyar ember némelyike zsugori és kuporgató lett,még ha van is neki miből hogy ezzel célt lehetne érni. Akinek pedig nincs pénze, szegényen, nyomorogva él az meg azért vinné vissza, hogy legyen neki pl.kenyérre!!!
• Ha több minden betétdíjas, a kispénzü embereknek érdekük lenne viasszavinni a hulladékot, még az elszórtat is összeszedné pl egy hajléktalan, némi apróért. Ha a termék 10 forinttal drágább ettől még megvásárolják az emberek, de a rá terhelt betétdíj fejében összeszedik a szemetet.
• Ha olcsóbbak lennének a betétdíjas termékek, mint a nem betétdíjasok, az emberek is jobban vennék. Mert környezetbarátnak nem környezetbarátok, de ami olcsóbb 5 Ft-tal azt megveszik. Én már az óvodában és az iskolákban is tartanék a környezetvédelemről órát, mondjuk osztályfőnöki óra keretében. Mert a mai felnőttek már nem nevelhetőek, de a gyerekeik még talán igen. Ami még fontos lenne, hogy a pelenka kérdést megoldják, legyen lebomló pelenka, mint pl. a DM-ben kapható ökopelenka vagy legyen olcsóbb a mosható pelus, nálunk most ez a kardinális probléma, mivel egy gyerkőc míg szobatiszta lesz több száz pelenkával szennyezi a környezetet.
• Ha nincsenek visszaváltó helyek, ezek közül az akkumulátor, ami veszélyes hulladék, bekerül a kommunális hulladékok közé. Ez különösen veszélyes
• Ha nem lépünk, ellep a szemét!
• Ha nem lenne betétdíj, egyre több lenne a szemét, erre senkinek sincs szüksége. Meg kellene találni a legjobb megoldást. hogy minél kisebb arányban szennyezzük a környezetet, emellett a másik fontos dolog az újrahasznosítás. Mi értelme van annak, hogy "létrehoznak" egy csomagolást (itt az üvegre, kartonpapírra, műanyag dobozra gondolok) és egy használat után kidobják, holott újra lehetne hasznosítani?!
• Ha nem is betétdíj lenne a fenti termékeken, hanem pl. árengedménnyel ösztönöznék a régi készülékek, akkumulátorok stb. leadását az áruházakban, akkor kevesebb végezné az árokparton, faluszélén.
• Ha nem csökkentjük drasztikusan a szemét termelését, elfogy az életünk tere, megmérgezzük utódainkat is.
• Ha nem a patak partján elhajítva, a padlásokon porosodva találkozom nap mint nap a fenti tárgyak valamelyikével. Nem hiszem, hogy betétdíj nélkül valaha is újrahasznosulnának.
• ha minden lehetséges termékre megvalósul a betétdíj, megérné franchise rendszerben egységes gyűjtőállomásokat telepíteni - modernkori MÉH, megújult arculattal, hogy trendi legyen visszavinni (ezt erősítő médiakampány)
• Ha minden kereskedőnél megoldható lenne a használt és újrahasznosítható termékek gyűjtése, akár betétdíj nélkül megfelelő, társadalmi kampány célravezető lehet véleményem szerint.
• Ha megvalósulna ez a betétdíjjas rendszer akkor az iskolákban lehetne gyűjtéseket szervezni mint régen az újság-papír gyűjtések!persze ez csak egy apró dolog....
• ha megoldhato lenne es lenne bebetdij minden olyan dologra ami sok ember szamara nyug es szemet akkor biztos vagyok benne hgy az otthon fellelheto hulladeknak valot zacskoba raknank es vizavinnenk ,amibol adodik hogy nem lenne annyi torot uveg meg szanaszetdobot elem,sorosdoboz.
• Ha magasabb betétdíj lenne, talán több ember tenné meg azt a plusz lépést, hogy miután elfogyasztotta a terméket, azt tárolja még darabig, majd vissza is vigye a boltba. Ezenkívül talán kevesebb szemét lenne, ha több mindent hasznosítanának újra - olyan dolgokat, amikből nap mint nap sokat használunk (papírok), vagy sokat teszünk tönkre (elektronikai eszközök).
• Ha lehet, meg kell előzni a szemét felhalmozódását. a nylonzacskók használatát nagymértékben papirra kellene cserélni
• Ha kicsit is fizetnek érte, már van, aki összegyűjtse. Én a magam részéről vállalom a szelektív gyűjtés fáradtságát, de a többség nem. Az a sok ember, aki a szemétben turkál legalább pénzé tehetné, amit talál.
• Ha kicsit is fizetnek érte, már van, aki összegyűjtse. Én a magam részéről vállalom a szelektív gyűjtés fáradtságát, de a többség nem. Az a sok ember, aki a szemétben turkál legalább pénzé tehetné, amit talál.
• Ha ezekért betétdijat kellene ,fizetni biztosan nem a kukába landolnának.
• Ha egy termék csomagolóanyagra szorul, márpedig szinte mindent csomagolva veszünk, a csomagolás újratölthetősége, újrafelhasználhatósága esetén kötelesek vagyunk ezt megtenni, amennyiben ezzel csökken a termék előállítási költsége a csomagolóanyag visszaszállításának költségével együtt, ami persze csak azt a különbözetet jelenti, amivel többe kerül szelektíven a feldolgozóhelyre juttatni az alapanyagot egy hétköznapi szeméttelep helyett. A szállítás költsége mellett természetesen figyelembe kell venni, hogy a specializált, esetleg kisebb adagokra bomló anyagmozgatás nem okoz-e plusz károsanyag kibocsátást.
• Ha csak a betétdíjat vezetik be, akkor az egyes termékek ára nőni fog, hiszen a tárolás, szállítás költségeit az egyes boltoknak vissza kell nyerni valahonnan. Ezért egy ilyen esetben a kis értékű dolgoknál nem érdemes betétdíjat bevezetni, hiszen aránytalan drágításhoz vezetne, ezeknél inkább az esetleges nehezen lebomló, vagy veszélyes csomagolás átalakítását kellene szorgalmazni. Ha az egész egy jól szervezett begyűjtéssel is párosul (szemétkezelő szervek részéről), akkor gyakorlatilag elég alacsony összegig le lehet menni a betétdíj bevezetésével. Adatokat erre vonatkozóan nem tudok írni, mert sok tényezőt figyelembe véve kellene számításokat végezni.
• Ha betétdílyasak lennének az általam megjelölt veszélyes hulladékok, akkor lehetne szervezetten begyűjteni és az újra hasznosításnak nem megfelelő maradványokat, a környezetre veszélyt nem jelentő módon szervezetten megsemmisíteni az előírásoknak megfelelően.
• Ha betétdíjasok lennének ezek a termékek, akkor biztos, hogy megoldodna a szelektív hulladék gyüjtés is, hiszen nem kerülnének a háztartási hulladék közé ezek a termékek. Azonban azt gondolom, hogy nem a kereskedők feladatának kellene lennie ez a dolog, hanem az állam feladata lehetne ennek a problémának a felválalása. Olcsóbb lenne ennek a kezelése, mint a hulladék feldolgozása. De, legalábbis hasznosabb lenne!
• Ha betétdíjas termékekről beszélünk, sokkal nagyobb az esély arra, hogy a káros anyagok a megfelelő helyen kötnek ki, és nem a "természet lágy ölén". Az újra hasznosítható anyagok újboli feldolgozása pedig munkahelyeket teremthet. Bár ez már az állam felelőssége.
• Ha az embert pénzével ösztönzik (betétdíj), talán többen elgondolkodnak, hogy érdemes e felhalmozni az újrahasznosítható szemetet.
• Ha a szemét beszolgáltatásért (fajtánként és tömegre) fizetnének, az alacsony iskolázottságú, a munkaerőpiacon versenyképtelen embereknek is lenne megélhetési lehetősége és az ország is megtisztulna. A közgazdászoknak ki kellene számolni, hogy melyik szemétért mennyit adnának, hogy érdemes legyen visszavinni és annak a duplájáért kellene átvennie az államnak (ez esetben tutira nem szórnák szét, ha igen akkor pedig mások összeszednék). Az ÁFA mellett ezt mint szemétadót kellene minden cikk árába belerakni. A megelőzéshez pedig: csak nemzetközi egyezményeken keresztül lehetne szabályozni, hogy mit mibe csomagoljanak, hogy újra mindenn tartós használati cikknek legyen szervízelhetősége és annyival legyen minden termék dágább, hogy ne érje meg újat venni, amíg a régi javítható, (varrható, foltozható, heggeszthető, alkatrésze kicserélhető stb.). Mivel ez teljes mértékben szemben áll a globális termelési kényszerrel kevés esélyét látom, hogy elfogadtatható legyen. (Sokan félve, sőt szörnyűlködve gondolnak arra, hogy mi lenne, ha pl. 20 éves autókkal esetleg biciklivel, lovaskocsival, foltozott fenekű nadrágban kellene utazni és a tejet meg mindenféle italokat úgy vehetnénk, mint a hetvenes évek elején: kimérős rendszerben. Egyre többen hiszik azt, hogy ettől az életük boldogtalanabb lenne.) A szemléletformálás lenne a legfontosabb, ehhez azonban az iskolai tananyagokon kívül az ismeretterjesztő médián át a bulvá-rmédiáig mindent - kivétel nélkül - fel kellene használni. És elkezdeni a munkát most. Én elkezdtem, azaz folytattam annyival, hogy - bár el vagyok havazva nagyon - kitöltöttem ezt a cuccot. Üdv: Janó
• Ha a szelektiv szemetgyujtes mukodne, es az uvegek mindig a megfelelo helyre kerulnenek, akkor ennek kisebb jelentoseget tulajdonitanek. De ilyen nincs, ezert tamogatom a betetes rendszert.
• Ha a németek meg tudták oldani, hogy _minden_ italosdobozt visszavegyenek, akkor nekünk is meg kellene tudnunk... Persze amíg a lakosságot még a szelektív konténerek használatára sem sikerül megtanítani, addig nem tudom, mennyi az esély.
• ha a hulladék értékkel bír, visszvételével pénz teremthető, akkor a középosztály és alsóbb osztályok vissza fogják vinni a gyűjtőhelyekre és aki pedig szanaszét szórja azét összegyűjtik a nincstelenek és szintén visszakerül a rendszerbe
• Ha a hollandok meg tudták szervezni, hogy egy féle sörösüveg legyen, különben iszonyú magas adót vetnek ki a gyártóra, akkor ezt nálunk is meg tudják csinálni. A szociban csodájára járt a nyugat a világ legjobb üvegvisszaváltó rendszerének ami Magyarországon működött. Sikerült tönkretenni, itt az ideje újraéleszteni! Jobban erőltessék a rendszert a műanyag palackok esetében is!
• Ha a gyártók visszavennék az üvegeket, palackokat, betétdíj nélkül is visszavinném a boltba.
• Ha a fenti termékek betétdíjat tartalmaznának, az jó reklámot biztosítana az emberek felé, abból a szempontból, hogy tudatosodna bennük: ezek nem olyan dolgok, amiknek a kukában van a helyük, különösen a veszélyes hulladékok esetében.
• Ha a betétdíjas rendszer működne sokkal több hasznosítható (nyers)anyag kerülne vissza a rendszerbe. Viszont ehhez megfelelő feldolgozó ipar is kellene (javító, tisztító, előkészítő az ujrahasználathoz). Talán még munkahelyeket is teremtene.
• Gyermekkoromban (50 éve) NEM VOLT szeméttartályunk otthon falun, mert műanyagok még nem voltak és MINDEN egyéb felhasználásáról, külön gyűjtéséről gondoskodtunk. A kisipari javítási szolgáltatásokat, mint szakmákat napjaink termékeire aktualizálva újra tanítani kéne hulladékmegelőzési, takarékossági és MUNKAHELYTEREMTÉSI célból.
• Gyermekkoromban (43 éves vagyok) volt az iskolában papírgyűjtés. El kellett vinni a papírt a MÉH-be és ott adtak egy cetlit, hogy hány kilót vittünk. És persze pénzt! 1 Ft a színes, 1,20 Ft a fekete-fehér. És a cetlit kellett leadni a suliban. A fejünkben és a szüleink fejében meg sem fordult, hogy "csak úgy" kérjünk papírt a MÉH-estől. Tiszta verseny volt a kölykök között a szülők bevonásával. A mi brigádunk negyedikben az akció során fejenként több mint 100 Ft-ot kapott. A fiatalok kedvéért: 1 gombóc fagyi 1 FT, 1 mozijegy 3 Ft volt. 1 napilap is 1 Ft körül volt. Most le akartunk szerződni egy céggel, aki elviszi a papírt de az 1 azaz egy Ft-ot ad kilónként! Tehát: ha többet adnának a papírért, mindenhol lenne MÉH elérhető közelben, akkor biztos sokkal többen vinnék "vissza". Ugyanez a helyzet az üvegekkel, PET palackokkal, sörös/üdítős dobozokkal. Akkor is vissza kellene venni az üvegeket, ha nem ugyanabba töltenének újra, hanem csak feldolgozzák, újrahasznosítják. Sok csöves szedné a hasznosítható hulladékot, ami több szempontból is előnyös lenne. Kapnának némi pénzt, kevesebb lenne a FKF Rt munkája, nem kellene annyi szemetet az égetőbe vinni, tisztább lenne a város, és több hulladék kerülne újrahasznosításra. Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, de erről tanulmányokat lehetne írni! Mary
• Gyerekkoromban még működött és jól szervezett volt az üvegek visszaváltása. Ha abban az időben megoldották, akkor a mai fejlettebb világban még könnyebben és hatékonyabban lehetne erre vonatkozó terveket készíteni. Csak ugye rohan a világ, sietünk, kényelmesebb kidobni a műanyagot. A lustaságunk vezetett minket ide. Elérkezett viszont az idő miután már nem férünk a saját szemetünktől. Szó szerint a szemétdombunkon élünk. A változáshoz mindenkire szükség van, a cégek, a kereskedők és a lakosság együttműködésére. Én bízom benne, hogy mindenki végig gondolja, hogy ami évekkel ezelőtt működött és csak a kényelmi szempontok miatt szűnt meg, azt vissza lehet hozni és hatékonyabbá lehet tenni.
• Gyerekeknek abszolút ösztönző a zsebpénzük növelésére, hiszen csak a boltig kell elmenniük az üvegekkel, és övék marad a kis pénz, ami nekik bőven elég abban a korban. Másrészt kiskoruktól ezt a szemléletet követve környezettudatos felnőtekké válhatnak.
• Gyálon 3 év működés után megszüntették a szelektív hulladékgyűjtést a lakosság kultúrálatlan magatartása és érdektelensége miatt. Tragikus.
• Gyakran még viszonylag tájékozott fogyasztóknak sincsenek megfelelő ismereteik a hulladék útjáról, az emberek nem is tudják felmérni, hogy mennyi hulladékot termelnek. Szerintem ha ezekkel a kérdésekkel inkább tisztában lennénk, felelősebben kezelné a lakosság a hulladékot, valamint a betétdíj sokak számára valóban jelentős ösztönzőerő.
• gumiabroncs, elektronikai eszközök esetében akol az újat vásárolja az ember, a régit ott lehessen hagyni
• Gratulálnék, ha megvalósulhatna a kezdeményezés hatására ebből akárcsak az italokra vonatkozó is!
• Gondolnunk kellene a jövőre is. A "fogyasztás mindenek fölött" szemlélet lassan megmutatkozik, mit okoz.
• Gondolj a gyerekeid jövőjére (ha nincs, akkor a magadéra, férjedére, feleségedére, szeretődére, ölebedére); ami amúgy sem lesz túl rózsás (hamarosan elfogynak a megművelhető területek, az energiahordozóink, a vizünk...), legalább ne a mocsokba fulladjanak bele.
• Fölöslegesen sokat fogyasztunk, tehát a fogyasztáscsökkentés is megoldás lenne, a csomagolt termékek csomagolási egységét kellene növelni, így is csökkenthető lenne a termelt hulladék mennyisége. Emellett a fiatalok nevelésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetnünk, hiszen ők lesznek a jövő fogyasztói.
• Fölösleges, hogy minden gyártó más-más üvegbe tölt. Elég lenne 4-5 fajta üveg a különböző termékek palackozásához és forgalmazásához.
• Főleg a kereskedelmet és a gyártást kellene ösztönözni, de úgy, hogy a kibocsátó ne háríthassa át ismételten az újrahasznosítással jelentkező költséget. Nem véletlenül nem többletköltséget írtam! Inkább kapjon adókedvezményt az újrahasznosításban résztvevő bármelyik partner. Egyébként az államra várni dőreség, nekünk CIVILEKNEK kell a sarkunkra állni. Azt szerintem csacsiság hinni, hogy mindegyik pártban van emberünk, ők csak a "médiákok" kedvéért olyanok:-))). Ha akarták volna, már összefoghattak volna a jó cél érdekében!!!!! Kérdem én, összefogtak? Jó munkát, és sok sikert a kezdeményezéshez. Egyre azért vigyázzanak: plusz anyagi teher kirovásával ne dühítsék fel az embereket.
• Főként az ásványvizek csomagolását illetően lenne szükség hatékony lépésekre!
• Főként a szénhidrogén-alapú csomagolóanyagok és mérgező vegyi anyagokat tartal- mazó termékek esetében lenne fontos a betétdíj. Az üvegtermékek esetében részben megoldott a betétdíj, valamint a környezetre nem olyan veszélyes az anyag.
• Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy néhány évvel ezelőttig vissza lehetett vinni a pezsgős üvegeket a boltba, vissza lehetett váltani, ezt azonban eltörölték, mi, fogyasztók pedig nem tudunk mit kezdeni a felhalmozódott üvegekkel. Egyrészt, mert a szelektív hulladékgyűjtés is akadozik valahol, például lakhelyemen a szelektíven gyűjtött hulladékot egybe szállítják el. Ez megoldásra vár még. Másik oka pedig az volt, hogy újratölteni drágább, mint előállítani egy újat. De ha beleszámoljuk a költségekbe a nem mérhető tételeket is, lásd környezet terhelése, az üvegek újrahasznosítása adott esetben, már lehet, hogy a mérleg az újratöltés felé billenne.
• Fontosnak tartom az uvegek betetdijat. Kulfoldi ismeroseim mindig racsodalkoztak, hogy ez nalunk igy mukodik, es pozitiv dolognak tartottak. Ezzel szemben sok nyugati orszagban az uveg az utcan hever, vagy azert mert ott esett jol eldobni, vagy pedig mert a szelektiv gyujtesre kihelyezett kontenereket nem uritik eleg gyakran, igy mar bele sem fer. A konzerves uvegek szerintem ugyanebbe a kategoriaba tartoznak, ezert errol kulon nem irok. Az elemek es az akkumulatorok veszelyes hulladekok, epp ezert minadannyiunk egeszseget szolgalna, ha minden ember erdeke azt diktalna, hogy arra kijelolt helyekre visszavigye, s ehhez anyagi osztonzest is kapna. Sokat jarok terepen, es a leggyakrabban elofordulo illegalisan kihelyezett szemet -legalabbis szamomra ugy tunik- a gumiabroncs. Ezert fontos lenne ebben az ugyben is pozitiv valtozast elerni, s talan a betetdij ezt elosegitene. Ami az elektrotechnikai eszkozoket illeti: sajnos eleve ugy vannak megtervezve, megalkotva, hogy nehany even belul a tobbseguket le kell cserelni, ezert az ebbol keletkezo hulladek szakszeru kezelese egyre fontosabba valik, ami a betedijjal szinten tervezhetobbe, szakszerubbe, hatekonyabba valna.
• Fontosnak tartom a környezet védelmet!!!!
• Fontosnak tartom a kfl. csomagolások és olyan termékek visszáváltásának a lehetőségét, amelyek a környezetre ártalmasak, de a tudatossághoz ez még kevés. Kereskedelmi egységeknek kellene vissza fogadni a betéteket és ehhez teljes odafigyelést az állami szervek részéről, hogy megvalósuljon. Több oda figyelést a szemetes zsákok üritéséhez és sok más apró tényező, amely élhetőbb környezetet eredményez. A legnagyobb példa Kurultáj volt és lessz.
• Fontosnak tartom a fogyasztók érdekeltté tételét, mikor a környezetünk megóvásáról van szó, de sajnos ez nem old meg mindent. Amíg az állam nem hoz megfelelő rendeleteket, amíg a piac, a kereskedelem nem válik üzletileg érdekeltté, addig kevés a betétdíj bevezetése. Véleményem szerint összehangolt, szervezett együttműködésre van szükség, valódi példamutatásra, a mindennapi életben működtethető gyakorlati megoldásokra, ami nem plussz terhet jelent, hanem valódi, kivitelezhető megoldást.
• Fontosnak tartanám,hogy minél több műanyagpalack,üveg újratöltésre kerüljön,visszakerüljön a kibocsátó gyárakhoz,hogy minél kevésbé terheljék meg a környezetet,hiszen a szelektív gyűjtött anyagok feldolgozásához még nincs elegendő kapacitás Magyarországon,ahogy hallottam. Pedig véleményem szerint minden országnak maga kellene hogy tudja kezelni szelektíven gyűjtött anyagok feldolgozását és nem mindenféle messzi helyekre,Kínába,Indiába kellene a szemetünket szállíttatni.
• Fontos, hogy az emberekben kialakuljon egy újfajta környezettudatos gondolkodás. Tudják és ismerjék meg minek milyen következménye lehet. Ismerjék meg hogyan segíthetnek javítani a helyzeten. Sokszor a szelektív gyűjtőnél olyan dolgokat is dobálnak be, ami nem oda való - nem rossz akarttal, hanem mert a szelektíven nincsen kint pontos információ. Azaz pl. Vegyszeres műanyag flakont nem kellene a műanyag flakonok közé betenni. Ilyenformán mindenkinek komoly felelőssége, hogy az emberek tájékoztatva legyenek majd második lépcsőben jöhet az ösztönzés. Pl ha nem kér a boltban új bevásárlótáskát, akkor az üzlet vonjon le a számla végösszegéből egy x összeget táskánként.
• Fontos lenne, hogy csak betétdíjas göngyöleg kerüljön forgalomba, de nem csak Magyarországon, hanem az egész világon. Teljességgel betiltanám az eldobható palackokat!!! Sokkal értelmesebb, és környezetbarát megoldás kimosni az üvegeket és újrahasznosítani, mint újra feldolgozni. (sajnos utóbbi olcsóbb, viszont rendkívül szennyezi a környezetet) Én csak támogatni tudom ezen törekvést, és ehhez sok sikert, kitartást kívánok Önöknek! :-) Üdv, Palkovicsné Németh Erika
• Fontos lenne még több helyen a szelektív hulladékgyűjtő konténer. Jó lenne, ha valamilyen módon kötelezővé lehetne tenni legalább a munkahelyeken és a háztartásokban a szelektív hulladék gyűjtést. Ha betétdíjasok lennének az innivalós-, konzerves üvegek és a -környezetre- nagyon veszélyes anyagok, már többen odafigyelnének a saját szemetük "sorsára". Ez egy nagy kezdeti lépés volna. (Arra is emlékszem, gyerekként mindig szerettem visszaváltani az üvegeket, mert ezzel is növeltem a zsebpénzemet!)
• Fontos lenne az állami szerepvállalás és erős környezeti szemléletű szabályozórendszer a kérdésben, a fogyasztás csökkentésének ösztönzése a lakosság körében, a kibocsátás és az anyag-felhasználálás csökkentése az iparban és a kereskedelemben együttesen. Ezt kampányszerűen és szabályozóeszközökkel, szankciókkal az államnak kellene irányítania, a civil szervezetek erős bevonásával.
• Fontos lenne a szelektív gyűjtés segítése anyagi támogatással, azaz betétdíjjal, így többen foglalkoznának ezzel. Biztosítani kéne a zöld hulladék elszállítását is, hiszen egy kertesháznál tudnak komposztálni viszont a panelekben ez lehetetlen. könnyen lebomló "zacskó"ban lehetne gyűjteni majd elvinni. (egyből jobb virágföldet lehetne kapni...) csökkenteni kéne a termelést, növelni a színvonalat.
• Fontos kérdés: hogyan lehet megvalósítani, hogy minden bolt vissza tudja váltani az üres üvegeket, hogyan tárolnák ezeket a kis boltok? Automata gépi megoldás nyilván nagyon költséges.
• Fontos kérdés még a termékek "túlcsomagolása" is. Rengeteg csomagolóanyagot használnak ma a kereskedelemben pl.: a már egyébként is zárt fogkrémes tubust miért kell még plusz kartondobozba is csomagolni... Vásárlás után ez azonnal a szemétbe kerül. A termék is olcsóbb lehetne a plusz csom.anyag nélkül.
• Fontos annak hangsúlyozása, hogy a hulladéktermelés visszafogása a megoldás. Sokan gondolkoznak úgy, hogy azzal, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot, "jóvá teszik" a dolgot. NEM! Jobban kell törekedni a kevesebb hulladék termelésére!
• Fontos a szelektív gyűjtés, ezt segítheti a betétidíj - ha a cégeknek vissza kell venniük a különböző szennyező dolgokat. Az innovációra, megelőzésre is érdemes figyelmet fordítani. Örülök a kezdeményezésnek.
• Fontos a szelektív gyűjtés, ezt segítheti a betétidíj - ha a cégeknek vissza kell venniük a különböző szennyező dolgokat. Az innovációra, megelőzésre is érdemes figyelmet fordítani. Örülök a kezdeményezésnek.
• Fontos a környezetünk védelme, illetve a betétdíjak használatával elkerülhető az otthon tárolt régi műszaki cikkek száma, v épp a lerakóhelyekre kerülő ilyen hulladékok száma.
• Fontos a környezet(állatok és természet) és ember biztonsága.Minden olyan káros hulladékot, amit az ember mindennapjaiban felhasznál kötelező lenne megsemsíteni, vagy újrahasznosítani.Ha ezeket is pénzkidobásnak feltételezik(a termelők, újrahasznosítók, stb.) akkor gondolkozzanak el azon, hogy ezekkel a káros termékekkel máris mennyi kárt okoztak, mert azzal nem számoltak, hogy felhasználásuk után ki, hogyan fog vele bánni, hova fogja dobálni, nem törődve azzal, hogy milyen károkat okoz saját magának, de elsősorban a természetnek(és az élővilágnak) amiben ő is él.
• Fogyasztóként én olyan termékeket preferálok, amelyek homogén, egyszerű csomagolásúak. A tejet is üvegben szeretném látni inkább. A szelektív hulladékgyűjtés idő, energia és vízráfordítását is jelentősen csökkentené, ha egynemű anyagból készülnének legalább az alapvető élelmiszerek csomagolásai. Számomra a feliratozás, fényképek és egyéb promóciók a csomagoláson teljesen lényegtelenek. Ezek nélkül olcsóbbak is lehetnének a termékek és az újrahasznosítást is megkönnyítené.
• Fogyasztásmérséklés, termékút optimalizálás, egymásra odafigyelés.
• fogjunk össze,mert mi marad utánunk az unokáinknak?! nem lehet itt már nagyon a szelektív gyűjtésben sem hinni,nem kellene ennyi szemét árut ennyi szemétbe csomagolni
• Felvilágosítással kellene kezdeni, de már gyermekkorban. Felnőve környezetére odafigyelő emberré válna és nem utolsó sorban (remélhetőleg) még a szüleire is hatna! Minél kevesebb műanyag fakont, illetve természetidegen, a környezetre káros, nem lebomló anyagot kellene az iparnak használni. Bizonyára kiváltható minden, a környezetet károsító anyag más anyaggal, legyen az csomagolóeszköz vagy bármilyen tároló anyag. A betétdíj talán arra ösztökélné az embereket, hogy ne a szemetes kukába dobják, hanem visszavigyék az üzletbe a már nem használt anyagokat. (Sok esetben még el is égetik, tüzelőként használják, ami végképp mérgezi a környezetünket!)
• Feltétlenül szükséges a betétdíj, a hulladék csökkentése érdekében, és az erőforrások felhasználásának optimalizálása érdekében.
• Feltétlenül a tudatosításra (milyen környezetrombolóak ezek az anyagok)kellene hangsúlyt fektetni már az óvodáktól kezdve, összefogva a családdal.Kb. 10 éve csináltam az óvodai csoportomban-működött!
• Felröppentek nemrég olyan hírek, hogy nem "buissness" a szelektív hulladékgyűjtés és ezért teljesen megszűnhet 1-2 éven belül. ezért nagyon fontos minden fórumot megragadni a népszerűsítésére, de sajnos szembe kell nézni azzal is, hogy nagyon sok, igen sok "sötétagy" él ezen a planétán akiken talán csak a tisztitótűz segítene. Tehát úgy gondolom ezen kezdemény csepp a tengerben, de ha én el tudtam kezdeni a szelektív gyűjtést mindenkinek sikerülhet.
• Felkérem Önöket Tisztelettel, hogy csatlakozzanak a Magyarok Szövetsége Környezetvédelmi tagozatához. http://www.karpathaza.net/kornyezetvedelem Üdvözlettel;Péter
• Felháborító, hogy így kiszorultak a visszaváltható üvegek! Az eldobható PET palackokat ki kell szorítani a piacról, és a borosüveget is vissza kéne tudni vátltani (a legtöbbet nem lehet!)
• Felháborító, hogy az elmúlt években szinte eltűntek a betétdíjas italok (üdítőital, stb.). Amúgy a tejet is lehetne üvegben is forgalmazni, régen ment úgy. Más: a szelektív hulladékgyűjtő szigeteknél szerintem kb. 3x annyi papír ill. 2x annyi műanyag-konténerre lenne szükség (az üveg- és fémdobozgyűjtők nem szoktak olyan hamar megtelni, viszont papírt és műanyagot kb. lehetetlen bedobni a konténerbe, mert bármikor megyek, tele van).
• Felháborító, hogy az eldobós palackok és a nem betétes üvegek uralják a terepet, és a szelektív edényeket Bp-en összeöntik. Hajrá, Humusz!
• Felháborító, hogy az állam termékdíj ürügyén vezet be egy újabb adót a kiskereskedőknek, ami ráadásul követhetetlen, és kivitelezhetetlen, átláthatatlan, csak arra jó, hogy mindenkinél lehessen valami hibát találni és ezért bírságot szabni ki rájuk. Vajon miért? A kormánynak szüksége van az újabbnál újabb fondorlatos bevételekre. miért nem a gyártó fizeti a termékdíjat Ő állítja elő a szemetet , és még átlátható is lenne. Miért megint a kiskereskedőnek kell vállalni a termékdíjat mikor, nem Ő keres az előállításon. Ja és miért van az ha befizet valaki egy bizonyos kht-nak közel 150.000 ft-ot akkor mentesül a termékdíjfizetési kötelezettség alól. Akkor már nem szemét a szemét, vagy a kormány valamelyik cimborája működteti ezt a KHT-t.amúgy megint kirúgunk egy lábat a kicsik alól mert egy multinak ez az összeg nevetséges, a kicsik meg tönkre mennek benne, így a multik újabb piacirészesedéshez juthatnak.
• Felháborító ez a sok műanyag eldobható csomagoló anyag!!! Régen sem volt ilyen, és minden akkor is működött! Üvegekbe csomagolva minden gusztusos, és hygénikus! Nem hiszem, hogy a műanyag csomagolóanygokból nem oldódik ki a szervezetre veszélyes káros anyag !
• Feleslegesen költünk többet, a szemét pedig egyre nő. A szelektív hulladékgyűjtésről annyit, hogy a Bp. XI kerületben lakom. Ahol int voltak a szelektív konténerek kb fél évig. Aztán két éve megszüntették...
• felelősséghez: a fogyasztók és a civilek felelőssége (kérdőívek és mások révén) az igény/szükséglet megfelelő hangerejű és pontosságú megfogalmazása; de a kérdés azt hiszem, nem ezt célozta. A szabályozási felelősség az államé, az alkalmazkodás és a működtetés (jó működtetés) felelőssége a piacé (ezen keresztül a fogyasztóé is, de két nagyságrenddel kisebb mértékben, mint a kereskedelemé, és egy nagyságrenddel kisebb mértékben, mint az iparé). betétdíj: nem vagyok eléggé felkészült ahhoz, hogy meg merjem válaszolni, mert nem tudom, betétdíjnak nevezhető-e valami, aminek csökken a mértéke, amikor visszaadom a terméket. Mindegyiket beikszelném, és még számos terméket, amennyiben a betétdíjat a termék árán felül kellene fizetni. Példa: elemek: a funkciója az elektormos energia tárolása és leadása. Ezt a funkciót nem lehet betétdíjjal megvenni, mert a funkciót "elhasználom". Az elem betétdíjjal (i.e. betétdíj = azonos összeg felvételkor és leadáskor) elérendő segédfunkciója az a vegyianyag-tartalom, ami hasznosítható. Tehát ha ára+betéte lenne az elemnek, akkor lenne iksz a válaszom. Mivel fent csak a csomagolásról szólt a kérdőív (és nem a csomagolt termékről), ezért vannak kétségeim...
• felelősség: állam - megfelelő törvényi szabályozás kereskedelem - végrahajtás betét (20-)50 Ft, mert sok se legyen, de megérje visszavinni
• Fel voltam háborodva, amikor eltörölték a betétdíjat a Coca-Cóla, Pepsi 2 l-es flakonok betétdíját. Attól pedig még jobban, amikor a 0,5 l-es flakonok betétdíját eltörölték, mivel a munkám által látom, mennyi műanyag flakon hever szerte szét. A gumiabroncsok és az akkumulátorok is nagy környezet szennyezők, mert nagyon sok autó fut az utakon, ezzel arányosan nő ezen tárgyak mennyisége is. Teljes szívemből támogatom a betétdíjakat.
• Fel vagyok azon háborodva, ahogy a boros és sörös üveget viszem vissza és 10 üvegből mondjuk 2 darabot vesz vissza az automata! Automata! képesek voltak szerkeszteni egy gépet! Már megint jól járt valaki. A befőttes üvegeket nem veszik vissza! felháborító. Persze nincs konzervgyár, nincs hol tegyenek el befőttet. A francia, német uborka az jobb? Szelektív hulladékgyűjtés? Kérdés igaz-e. Megnézném az útját a szemétnek! Össze vissza dobálnak be mindent! Valami nagyon nincs rendben e körül sem. Írta MM
• Ezt mindenképpen jó lenne elérni,hogy legyen betétdíjas a legtöbb csomagoló anyag.Ehhez társítani kell az oktatást az iskolákban,mert szerintem még jó pár évnek elkell telnie Magyarországon,amig elég széles körben környezettudatos emberek nevelkednek fel. Akik ennek ellenére is kidobják a betétdíjas csomagolást,azok talán segítenek a megélhetési problémákkal küzdő,gyüjtőgető életmódot folytató embereken.
• Ezt már rég meg kellett volna lépni minden olyan göngyöleg, elhasznált termék esetében, amelyet egyébként kidobnak. Ez a leghatásosabb és és legolcsóbb megoldás, az mellett, hogy azonnal elintéződik. Fontos a tisztaság érdekében és a hajléktalanok, tartós munkanélküliek legális jövedelem szerzése érdekében. Azonban ezt a jövedelmet nem lehetne adóval súlytani, csak igazolni kellene, úgysem lehet bevallás alá kényszeriteni. Üdv. Nagy Mátyás
• Ezt a problémát nem csak jogi és gazdasági hanem elsősorban felvilágosítással, propagandával, iskolai neveléssel kell kezelni. Németországban pl. a kultúra része. A gyerekeim három évig ott jártak iskolába, amikor hazajöttünk, magyar szempontból kis környezetvédelmi őrültek voltak. Sajnos azóta leszoktak erről. A középkorban teljesen normális volt, hogy az emberek az utcán végezték a dolgukat (az eredménye pestis meg kolera), míg királyok és polgármesterek rendeletekben tiltották. Ma már senki nem azért nem pisil az utcán, mert tilos...Ez is beépült a kultúrába. (míg más meg "kiépült".)
• Ezen intézkedések mellett a szelektív hulladék gyüjtést és a tevezett hullak hasznosítást fontosnak tartom.
• ezekez mind támogatom
• Ezeket, az új termék megvásárlásakor kell beszámítani. Ha nem történik új vásárlás, akkor élelmiszerre beváltható kuponokat adnék, egy adott mennyiség felett - pl.: >500 Ft érték - gonolva a "gyüjjtögetőkre". Ütős kis csapat ez! Külünösen ha éhes!
• Ezek szennyezik a környezetet, talán újra hasznosíthatók. Az üveget vagy palackot csak akkor viszik vissza, ha a visszaváltás esetén nem csak aprópénzt kapnak cserébe. Legyen értéke a betétnek.
• Ezek jó kezdeményezések, bár még mindig a megelőzés lenne az elsődleges feladat. Sajnos a társadalom egy része - az eddigiekből gondolva - nem kapcsolódna be a betétdíjas folyamatba sem. Nem a betétdíj nagysága (5 vagy 50 Ft) határozza meg, hogy hány ember viszi vissza. Aki passzív, és nem érdekli a saját és gyerekei jövője, úgysem fog tenni semmit a környezetterhelés ellen. A lakosság azon része, akik eddig is környezettudatosan éltek 0 Ft-ért is visszaviszik. Remélem sikerül ezt és minél több ehhez hasonló 'környezetjavító' elképzelést megvalósítani.
• Ez egyszerre persze sok, induljon el legalább a legjelentősebb kategóriá(k)ban. Nyilván a cél az lenne, hogy az egyes ember legyen felelős a saját és a környezete sorsáért, ne pedig ilyen "kényszerítő/segítő" eszközök alkalmazásával. De ha másként nem megy, akkor kell a segítség. Sajnos az iparnak/gazdaságnak ez rövid távon nem érdeke, de talán egyszer valaki(k) a magas székeken a jövőbe is néz(nek).
• ez egy elég jo kezdeményezés amit támogatok ha lessz értelme.oda kell figyelnünk a környezetünkre amiért tenni is kell.türhetetlen a sok eldobott haszontalan szemét de ha egy kis pénzt kapnak érte az emberek akkor talán megváltozik a szemlélete az embereknek.sajnos csak igy lehet célt elérni.üdv. attila
• Ez csak egy picinyke része, amit környezetünk megvédéséért tehetünk. Hiszen hamarosan markolók fogják felszánta az ország egész területét azért, hogy mindenféle idegen gázvezetékeket fektessenek le, majd erre egy bazi nagy atomerőművet fognak építeni. Hódmezővásárhelyen csodálatos-jó termőföldeket sajátítottak ki bagóért, azért, hogy rátelepítsenek egy gáztározót!!! A köztársasági elnök az egyszem tubesi radar ellen lobbizik, miközben a tudta nélkül(?) NATO támaszpont lesz az egész ország területe - felosztva 11 logisztikai központra. Megszavazta a magyar parlament 2008. április 22.én területfejlesztési törvénybe bújtatva!!! Mi ez a kis kezdeményezecskézés ehhez a romboláshoz képest, amit most elidítottatok? Ez szúnyogcsípés mindehhez képest a nemzet testén!!! A Kárpát-medence sorsa megpecsételődött! Rezervátumává válik a magyarságnak! De azért hajrá, a betétdíj is fontos, csak nem hinném, hogy a legfontosabb!!! Bóna Mária Ilona
• Ez az én bensőm véleménye: Amikor a világpiac által celebrált liturgián, a gazdaságosság oltárán emberi kapzsiságunk feláldozza a természettel való Szent Egyensúly utolsó bárányát is, akkor eszmélünk rá, hogy a közöny kényelmes padsoraiból néztük végig világunk általunk okozott hervadását. S az agónia végén talán meghalljuk a természet elhaló jajszavát, de az már az emberiség utolsó lehelete lesz. gőgh róbert Ha bármiben tudunk segíteni, párommal állunk rendelkezésetekre.
• Ez a rendszer a régi időkben nagyon jól működött. Fontos lenne a fogyasztók és a gyártók figyelemfelhívása a problémára. Szórólap fényképekkel és elrettentő adatokkal fűszerezve vagy a médián keresztül.A környezet védelme mindannyiunk felelőssége. Ha a betétdíj minimum 50Ft lenne, akkor már sokan meggondolnák azt, hogy kidobják a flakonokat.Ha mégis akkor aki beváltaná legalább az jól járna!
• Ez a körforgás mindenképpen segitheti a környezetvédelmet, a forgalmazást. Sajnos ezt a feladatot még igazán nem sikerült soha megoldani, de törekedni kell rá. Köszönettel
• Ez a három környezetszennyező termék,szerintem biztosan akkor kerülne a megfelelő helyre,ha betétdíjas lenne. Persze itt azért nem ötven forintos betétdíjat szabnék,hanem magasabbat.
• Ez így nem mehet tovább!
• európai minták szerint büntetni kellene a szemétdíj megemelésével, ha valaki nem követi a településén egyébként szervezetten működő, rendszeresen elszállított (zsákos, külön kukás, ...) szelektív gyűjtést.
• Eszembe jutottak a régi tejes kristályvizes stb üvegek.Igaz nehezek de tiszta nem oldódik és nem szennyez.Ez a legfontosabb,hogy már több szemetet ne termeljünk.
• Ésszerübb lenne, ha a betétköteles PET palackok átvételét a hulladékot kezelő cégek szerveznél meg, és a lakosság, vagy akár a hajléktalanok álztal begyüjötött és leadott palackok után a helyszínen fizetnék ki az 5Ft/db betétdíjat. Sok segélyre szoruló jövedelemhez jutna, és egyuttal a környezetet is megtisztítanák az eladobott palackoktól.
• És persze ezekhez hozzátartozik az is hogy több szelektív hulladékgyüjtőt is kellene létesíteni! És a hely is nagyon fontos! Az emberek nagy százaléka nagyobb boltokban,piacokon és bolthálózatoknál vásárol,ezért szerintem a szelektív hulladékgyüjtőket is ide kellene elhelyezni! Mivel úgyis arra menne jobban elvihetné a bevásárlás elött a hulladékját(Használt LM,műanyag flakon,fém italosdoboz stb...) Így egykalap alatt a szelektív gyűjtés és a vásárlás is lerendezhető! Kényelmesek az emberek és ha már máshová kell elvinni a szelektív hulladékot az nem biztos hogy megteszik! Köszönöm hogy leírhattam a véleményemet!
• És megszüntetném azt az irdatlan mennyiségű reklám anyagot amit, olykor begyűrnek a postaládákba!!! Mi értelme, így is úgy is mennek az emberek a "boltokba", ha akciós, ha nem!!!
• Erről a kérdésről: Ön szerint kinek a felelőssége, hogy a fentiek megvalósuljanak? - mindenkinek kell részt venni, de az államnak döntenni kell...
• Erőm szerint már most is támogatom a szelektív hulladékgyűjtést (kicsiben művelem is. Séta a konténerekhez heti 1 alkalommal néhány zacskóval) Sajnos az emberek többsége lusta, és a fejében (felfogásában)még nem olyan korszerű, mint igényeiben. Termelik a hulladékot (mert ugye nem minden hulladék szemét!)Valahol a hozzáállásban kellene lendületet adni a sok kényelmes és tunya embernek, aki el is szórja, amit szelektíven gyűjthetne. Ezért kellene jó magas betétdíjat kiszabni mindenre, amire csak lehet. Akkor biztosan visszaváltanák. Ennek megoldása már más kérdés.
• Érdekeltté kell tenni a fogyasztót úgy hogy ne járjon vagy csak minimális erőfeszítéssel a környezettudatosság elérése nála, mert sajnos lusta az ember általában, tisztelet a kivételnek.
• Érdekeltté kell tenni a fogyasztókat és az ipart abban, hogy minél kevesebb eldobható termék legyen a piacon.
• Éppen itt az ideje, hogy tegyünk valamit azért, hogy ne fulladjunk meg a saját szemetünkben. A szelektív gyűjtés nagyon jó, de kevés. Valamilyen módon érdekeltté kell tenni az embereket a környezetvédelem érdekében.
• Enough is as good as a feast.
• Engem nagyon zavar, hogy semmivel se kényelmesebb az életünk, mint 20 éve, de a szemétkibocsájtás egy-egy háztartásban jelentősen növekedett. Egyes termékeknél az az érzésem, hogy többe kerül a csomagolás előállítása és a szállítás, mint a tartalom (pl. ásványvizek). Ez elfogadhatatlan. Úgy tudom vannak olyan elképzelések, hogy minden termék árába beleépítik a semlegesítésének a teljes díját. Mert ez a valódi ára.Talán ez fékezné a pazarlást.
• Én támogatom, hogy minél több termék csomagolása betétdíjas legyen, mivel így az emberek motiválva vannak abban, hogy azokat szellektíven gyűjtsék, és megfelelő helyre vigyék vissza.
• Én szelektíven gyüjtöm a hulladékot, a lakótársaim helyett is. Elszomorít, hogy még sok fiatal sem veszi a fáradságot erre. Ezért gondolom, hogy a pénz esetleg motiválná őket, ha már a környezettudatos gondolkodást nem érzik magukénak.
• Én nem vagyok nagy "zöld"! Rendszeresen autóval járok... de ha szelektíven gyűjtöm a hulladékot legalább egy kis lépest teszek a föld megóvásáért.
• Én megpróbálom szelektíven gyűjteni a szemetet, és így látom, hogy mennyi szemetet termelünk a háztartásban, pedig a műanyag palackot felváltotta nálunk a víztisztító. Szerintem valamilyen szinten az is megoldás lehetne, ha az állam valamilyen szinten támogatná a háztartások víztisztítóval való felszerelését és akkor pl. a palackos mentes vizet nem kéne hazacipelni és utána a megürült palackot kidobni. A legtöbb víz ásványanyag tartalma úgy sem egészséges, és pl. a lugos vízet előállító víztisztító segíti a rákos daganatok elleni küzdelmet- ami sajnos népbetegség itthon.
• Én már sokszor szelektiv gyűjtöm a szemetet.
• Én lusta ember vagyok, magamtól nem sokat teszek ezekért a dolgokért, pedig tudatában vagyok a szükségességének. Kicsit úgy érzem hogy nekem nagy áldozat ilyesmire szánni az időmet, és a különbség amit egy ember tehet az minimális. Szerintem sokan gondolkodnak így. Nem nagyon hiszek abban hogy csak meggyőzéssel egyenként rá lehet venni az embereket az ilyen áldozatok felvállalására, viszont azt gondolom ha központilag mindenki (vagy legalábbis sok ember) rá lenne szorítva, vagy legalábbis "anyagi haszonnal" motiválva, akkor van értelme, és támogatom is.
• Én Leányfalun lakom és sajnos az a tapasztalatom, hogy én és a családom "hiába" gyűjtjük szelektíven a szemetet, mert elvileg minden hónapban jön a szel.kukásautó, de ez nem minden hónapban van így, sőt, hozzánk (a hegy tetejére) általában már nem jönnek fel :( Ez így is elég nehéz - egy hónapig tárolni a szemetet, de szerintem nincs sok értelme. Nem hiszem, hogy a szelektíves kukásautó máshová vinné a szemetet - hiszen egymás hegyére-hátára rakják a papírt, üveget, műanyagot tart. zacskókat :( Hetente meg sajnos nincs benzinkapacitásunk elvinni szelektívszigetre a szemetet - ráadásul ott is minden más is van :( Úgy tűnik itt ilyen térel elég "buták" és primitívek az emberek (általában ételmaradéktól kezdve használt pelenkán keresztül konkrétan mindenféle szemét megtalálható a szel.szigeteken) A betétdíj szerintem régen jól működött az üdítőitaloknál: nekünk is volt egy üdítős rekeszünk - egyszerre megvettük a 6x1,5 l üdítőt + kifizettük a betétdíjat (ami először elég "nagy" kiadás volt), de legközelebb már csak becseréltük az üreseket a telire. Így még a tárolás sem gond. Szerintem a tejet is lehetne betétdíjas üvegben árulni - ez ugyan egy újabb problémát vetne fel (romlandó), de át lehetne állni.... Nálunk most a bébiétel ami rákerült a bevásárlólistára :) szerintem ezt is lehetne betétdíjjal árulni és legközelebb már csak kicserélni az üreset a telire! ÉS miért ne lehetne a mosogatószeres, hypo-s, domestosos, vanish-es flakonokat is így újra felhasználni. Persze tudom, h ezeket nem lehet szelektíven gyűjteni, de miért nem? Lehetne külön ilyen - az üres vanish-es flakont kicserélem egy telire (ezeknek ráadásul a színe is elég figyelemfelkeltő)! bocs, de most nincs több időm! Nagyon jó a kezdeményezés, jó lenne, ha végre mindenki látná, h hová tart az emberiség a szeméthegyen innen és túl! Személy szerint én már annak is örülnék, ha biztosan tudnám, h van értelme szelektíven gyűjteni, mert így jó helyre kerül pl. a papírhulladék. üdv, Kati
• Én kötelezővé tenném az "Amit megveszel minden részére legyen felelősséged" dolgot. Ha valamit a törvény szabályoz és nem viszik el a szemetet, ha nem szelektíven van gyüjtve, ill. meg is büntetnek, akkor legyen úgy, ez fontosabb annál, mint, hogy bevárjuk, amíg emberek végiggondolják, miért is fontos mindez. Én szigorú lennék, amennyire csak lehet! Bocs mégjobban!!!
• Én környezetvédőként úgy gondolom, ahhoz, hogy kevesebb szemét legyen elsősorban a megelőzésre, az oktatásra, és szemléletformálásra kellene fektetni a hangsúlyt. Azzal keveset érünk el ha van szelektív gyűjtés, az lenne az igazi ha kevesebb túlcsomagolt terméket vennének, választanának az emberek.
• Én kb. 10-12 évvel ezelőtt Németországban szembesültem azzal először, hogy náluk az ásványvíz, a cola, fanta stb. üvegben/rekeszben kapható. Sőt, a kisebb falvakben reggelente végigmegy egy autó, aki a ház elé kirakott ásványvizes rekeszeket kicseréli, majd a hónap végén egyben kiszámlázza. -nekem nagyon tetszett. Persze nálunk elképzelhetetlen, hogy valaki ne lopja el a ház elől a rekeszt, de én szívesen látnám az üdítőket, ásványvizeket üvegben. Minek az a sok műanyag palack? Csak szemetet termelünk vele. A legjobb megoldás az üveg! Köszönöm, hogy elolvasták véleményemet!
• Én inkább aggódom, mit hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra. A sok környezetszennyező anyaggal teljesen tönkretesszük Földünket. Ezért viszont mindenkinek tennie kellene, nem csak beszélni róla. Az iparnak a minél olcsóbb előállítás, a kereskedelemnek szintén a minél olcsóbb és minél kevesebb problémát okozó eldobható csomagolás és mindkettőnél a minél nagyobb nyereség a fontos. Mintha az ott dolgozóknak ill. tulajdonosoknak nem is lennének gyermekeik, unokáik. Mindenben az "eldobható" a divat, minden elektronikai és "tartós" fogyasztási cikkbe be van építve az életkor is, igaz, hogy most már sok helyen (kereskedők) elviszik pl. a rossz elromlott mosógépet, hűtőszekrényt stb., de ezeknek vajon mi az igazi sorsa? Az ún. újrahasznosítás során mindenre odafigyelnek? Én nagyon igyekszem mindenben védeni környezetünket, lehetőleg olyan üdítőt vásárolok, aminek visszaváltható a palackja (van ilyen!), de amióta szelektív hulladékgyűjtő szigeteket telepítettek a környékünkre, rendszeresen használjuk ezeket, így kb. egynegyedére csökkent a kukában landoló szemetünk. DE! Sajnos látom a környezetemben azt is (és senkit nem akarok bántani, de leginkább az ifjabb nemzedék ill. a hajléktalanok soraiban - persze mindig azt mondom: ki mit hozott magával otthonról), hogy nem igazán törődnek semmivel, gátlástalanul szemetelnek, utcán, játszótereken, parkokban stb. Üdítőspalackok sörösdobozok, cigarettacsikkek tömkelege éktelenkedik szanaszét dobálva, igaz nem is nagyon van olyan szemétgyűjtő, ahová ezeket be lehetne dobni, hazavinni pedig senki nem hajlandó. Tehát mi magunk, emberek is sokat tehetnénk egy kis odafigyeléssel, gyermekeink nevelésével, egy kis tudatformálással ebben a dologban. (Lehet hogy nem mindenki számára szimpatikus gondolat, de a hajléktalanokat - államilag - befognám saját szemetük eltakarítására, némi juttatás fejében.) Szerintem amíg nincs igazi összefogás, amíg minden emberben nem tudatosul, hogy ezt másképp kellene csinálni, addig félek nagyon nehéz lesz bármit elérni. Bár engem valamennyire megnyugtat az, hogy én és a családom nem tartozik a nem odafigyelők sorába, és úgy látom, szerencsére egyre többen vagyunk ilyenek.
• Én igazán a műanyagot tiltatnám be, leginkább a műanyag zacskók gyártását és használatát, erre már több országban is van példa. A betétdíj jó ötlet, bár az újrahasznosítás többszörösébe kerül az előállításnak, ezért senkinek nem éri meg. Talán vissza kéne térni az üveghez.
• Én Hollandiában láttam erre egy követendő példát: az összes bolthálózatnál lehetőség van arra, hogy az ott vásárolt (csak az ott vásárolt) műanyagpalackokat visszaválthassa, egy futószalagra helyezve az automata elnyeli és üvegenként 10 eurocentnyi levonható bónuszt ad a vásárlás értékéből, egy vonalkódos blokkra nyomtatva, amit a vásárlás végé a pénztárnál lehúzhatnak. Így motiválva van a vásárló is a visszavételben, és a műanyagpalack se a kukába kerül, hanem onnantól már a bolt felelőssége, hogy a hulladékfeldolgozóba szállíttassa. Én ezt szeretném, hogy megvalósuljon nálunk, Magyarországon is.
• Én hiába gyüjtöm szelektive a szemetet, amikor levisszük az üveget a t gyüjtöedénybe akkor szomoruan konstatálom, hogy az közterület takaritoknak megin kukaürités volt és mirt ne az üveges konténerbe üritették a kis kukájukat. Itt a fájo pont kevesen vagyunk akik figyelnek erre.
• Én eddig is odafigyeltem a szemét szétválogatására, mert fontos, hogy ha már egyre többen élünk a világon, akkor saját érdekünkben ne sújtsuk ennyi többlet teherrel a Földet, mert akkor nem sokáig élvezhetjük az életünket, hiszen igy ettől mi magunk fosztjuk meg magunkat. A kormény hozhat bármilyen törvényt, kormányrendeletet, ha mi magunk nem látjuk be környezetvdelem fontosságát, akkor ezek mit sem érnek, hiszen kiskapuk mindig voltak és valószinűleg lesznek is. Kár, hogy sokan nem látnak az orruknál tovább... :-(((
• Én az újrahasznosítás híve vagyok. Ezért, amit csak lehetséges hasznosítsunk újra.
• Én a megelőzésre fektetném a hangsúlyt, mert lehet hogy a visszaváltott újra felhasznált üvegek/flakonok tisztítása jobban szennyezi a környezetett mint maga az üveg/flakon. Viszont ha betétdíjas lenne minden "hulladék" akár minimálisan is, tuti, hogy visszavinnék sokan, főleg a hajléktalanok közül. Nem tudom mi lenne az ideális megoldás, de az biztos, hogy valamit nagyon ki kéne találni, mert lassan térdig fogunk járni a földön a szemétkupacokban.
• Én a háztartásomban a komposzton kívül a lehető legtöbb dolgot szelektíven gyűjtöm, és ebből látom, hogy milyen hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik hétről hétre. Nem tudom, mi lenne a megoldás, a betétdíj bizonyos dolgokat részlegesen oldana csak meg, de azt is jónak tartanám, ha csakúgy, mint más országokban, nálunk is figyelnék a szemét súlyát, és aki kevesebbet termel, kevesebbet is fizetne. Az emberek érzékenyek, ha a pénztárcájukról van szó, de egyelőre semmi nem motiválja őket, hogy szelektíven gyűjtsenek, illetve hogy minél kevesebb hulladékot termeljenek. Ahogy arra sem motiválja őket semmi, hogy tömegközlekedéssel, netán biciklivel vagy gyalog járjanak a drága autó helyett, és bizony meg is értem őket.
• Emellett több szelektív hulladékgyújtő sziget kell, ahol nem csak papír és műanyag szemetet lehet lerakni! Azt gondolom, hogy a legnagyobb probléma még mindig a szállítás, hisz azzal, hogy én elviszem a szelektív gyűjtőbe a papírt még nincs vége az útjának...üzemanyag, üzemanyag hátán! Megoldás talán a kereskedelemben keresendő. A visszfuvarral lennének kötelesek elvinni a boltokhoz visszavitt szemetet a kereskedők?! Lehet, hogy ez csak egy része a feldolgozóig tartó útnak, de onnan mégis kevesebb lenne...
• Emberek vagyunk, ne jussunk oda, hogy szemétben fetrengünk, mint a disznók! Hagyjunk élhető, egészséges környezetet hátra!
• Elszomorít,hogy a szemétdombok az utóbbi 10 évben megtízszereződtek. Betétdíj:az instant kávésüveget,befőttesüvegeket miért nem veszik vissza? A szelektív hulladékgyűjtőket miért egyben,egy helyre szállítják?Akkor minek "erőlködünk?"Az emberek fejében kell sürgősen rendet tenni,ami főleg falun nagyon nehéz.Valóban érdekeltté kell tenni közösségeket a tisztaság,a természet megőrzésében.Az iskolákban pedig állandó téma kell legyen,hogy a következő nemzedékeknek mindennapos legyen a környezetvédelem. És miért kell évtizedeket várni az újrahasznosító technológiákra,amik nyugaton régóta alap dolgok,mert nincs benne nagy anyagi haszon?Miért szól minden a nyavalyás pénzről?Örülök,hogy hozzászólhattam.
• elsősorban a veszélyes hulladék visszavétele és gyüjtése kívánatos
• Első körben elég a műanyag palackokra és az alu dobozokra. Aztán ha megszokta a nép akkor jöhet a többi.
• Először is már a csomagolásokat kéne jobban szűkíteni nem kéne a csomagolást is újra meg ura becsomagolni,illetve odafigyelni, hogy legalább természetes anyagokba csomagoljunk ami által újrahasznosítható terméket kaphassunk.
• először a jól működő háttéripar megteremtése lenne a fontos, mert azt látjuk, halljuk, hogy összegyűjtik szelektíven sok helyen a hulladékot, de nincs hová tenni, mert nem győzik a feldolgozást. Így sem old meg minden problémát és még sok területen lehetne gyűjteni újra hasznosítható hulladékot, de legalább a "közakarat" alakuljon ki.
• Elönt bennünket a szemét.Miért nem lehet minden városban a nagyobb bevásárlóközpontok parkírozójában elhelyezni szelektív hulladékgyűjtő konténereket? A gyerekek az iskolában tanulnak a környezetszennyezésről és a veszélyeiről,de ez sajnos nem elég,mert a családban kevés az Ő szavuk.Mi emberek tesszük tönkre a jövőnket.Sajnos!!
• Elönt bennünket a szemét. ELPUSZTÍTJUK A FÖLDET!!!!! AKI NEM LÉP EZ ELLEN, AZ BŰNÖZŐ!
• Elmentem több olyan kiszolgáló pult mellett, ahol nagy piros beűkkel kiirták, h. szelektálunk, de ez a fogyasztók figyelmét elkerülte... Több műsor kéne, több rádiós támogatás...A tv-ben csak butítása megy a népnek... A rádiók hallgatósága szerintem sokkal szélesebb körű... Nem akarok hálózatneveket felsorolni, de ott is kriminális milyen állapotok vannak egy-egy ilyen gyűjtő körül... A fogyasztó tegyen meg minél többet utódai érdekében... Ha kell politikusokat is felkérhetnénk, mint önkéntes ötletadó, megjelenést támogató...
• Ellep bennünket a szemét. Ez a betétdíj régebben működött, visszaváltották a konzerves üvegeket is, az üdítős palackok egy részét is. Nem igazán érdekel, hogy ez kinek az érdekében szünt meg, de helytelenítem. A betétdíj kiterjesztése minél több termékre, némi esélyt adna arra, hogy kevesebb "hűtőszekrény" kerüljön az árkokba.
• Elkeserítőnek tartom a hulladék gazdálkodást, annak jelenlegi formáját. Katasztrófális a globális elszemetesedés.
• Elkerülnénk rengeteg energia felhasználást!
• Elképesztő szemétkupacban élünk. Mivel az emberek spórolósak többnyire, egy kis pluszpénzért vagy visszaviszik a göngyöleget, vagy más szegények gyűjtik be helyettük, így gyógyulna a helyzet.
• Életkoromból adódóan tapasztaltam, hogy a betétdíj a különböző üvegekre igen hasznos. Meggyőződésem sokal gazdaságosabb a palackok tisztítása mintha csak szelektív összegyűjtjük ezután zúzdába küldik majd új palackot gyártanak belőle, rengeteg energiát felhasználva és természetesen sok felesleges szennyezést kibocsájtva. A szelektív gyűjtőedény legyártása renszeres ürítése önmagában is növeli a szennyezést. Az elemek akkkumulátorok gumiabroncsok pedig nagymrtékben szennyezik a környezetet. Ha betétdíjasak lennének esetleg nem dobnák el az emberek úton útfélen. Természetesen megfelelő magas összeg esetén
• Elemek, aksi veszélyes hulladék, a raklap és a konzervdoboz újrahasznosítható
• Elemek, akkumulatorok, gumiabroncs, elektronikai eszkozok. Videken lakom. Ha ezeket erre a celra alakitott gyujtobe akarom vinni autoba kell ulnom, sok kilometert kell mennem es mielott ezt megtennem sok idombe fog kerulni, hogy egyaltalan kideritsem hova is vihetem az ilyen fajta hulladekokat. Az allam es az onkormanyzatok felelosege lenne erre LEHETOSEGET biztositani az allampolgaroknak, tajekoztatni oket. Ehez kepest a mellettunk levopatakba landolnak pl. a gumiabroncsok :(
• élelmiszereknél kevesebb műanyag csomagolóanyag, pl. több üveg (tej, tejföl stb). általában több komposztálható ill. újratölthető csomagolás általános környezeti hatások hangsúlyozása (ásványvíz őrület) fontos lenne a kereskedelemtől független tájékoztatás
• Elektronikai eszközt nehéz kategorizálni miért fizetnék betétdíjat és mennyit? pl.: számítógép (több részegységből áll) műanyag szatyor, műanyag zacskó: most is fizetünk érte csak nem visszük vissza jó példa: van ahol kicserélik a sérült bevásárlószatyrot (bár fogalmam sincs mit csinálnak a régivel - bizalmatlan vagyok)
• elég intelligensnek és felelősségteljesnek kell lenniük az embereknek ahhoz.. hogy az adott hulladékokat és az újra felhasználható dolgokat a megfelelő helyre tegyék.. ellenkező esetben pénzért sem gondolom.. hogy az üvegeken kívül bármit is visszavinnének..
• Elborzasztó az a szeméttenger, ami az utóbbi 15-20 évben elárasztott minket. Egyszerűen felfoghatatlan miért nem lehet az ijesztő mértékű környezetszennyezésnek gátat vetni. Főleg a veszélyes hulladékokkal való felelőtlen bánásmód a felháborító! De valójában egy műanyag-palack vagy egy nejlonzacskó is veszélyes lehet, amely az erdőben eldobva pl. rovarcsapdaként működik. Csak helyeselni tudom a betétdíjat. A fogyasztókat pedig arra ösztönözném, hogy eleve minél kevesebb előrecsomagolt árut vásároljanak!
• Eláraszt bennünket a szemét.Lásd az utak mentét és az illegális lerakóhelyeket.
• El kell felejteni, hogy a szelektív gyűjtésnek nyereségesnek kell lennie. A környezetvédelem közfeladat, amiben az önkéntes részvételt támogatni kell, de nem az anyagi érdekeltség a megoldás, hanem a környezettudatos nevelés.
• Egyszer már remekül működött a palack visszaváltás,máig nem értem miért szüntették meg!
• Egyrészt nem tudom, hogy az üveggyártás az újrahasznosíthatóságával együtt környezetkímélőbb e, mint a petpalackozás. Ugyanakkor nem látom logikusnak kikérni az emberek, vagy az ipar véleményét ilyen kérdésekben. Az államnak feladata a közös érdekek képviselete, tanult, közpénzből fizetett emberektől elvárható, hogy gondolkodjanak a tanulatlanok helyett is. Érdekünk, hogy ne fulladjunk bele a saját szarunkba, és tökmindegy, hogy a közértnek kényelmetlen üveggel bánnia, az itókagyártónak olcsóbb ha petpaalackozik, az embereknek meg nincs pénze arra, hogy betétdíjban tartsa. Az üvegeket, és egyéb nem bomló, újrahasznosítható hulladékok betétdíját nyugodtan kötelezővé lehet tenni, kutatásbeli kérdés, hogy mekkora összeg motiválja az embereket arra, hogy visszavigyék az üveget. A nagy boltok 50-100Ft-ot kérnek egy kölcsön kosárért. Ennyiért viszik vissza az emberek a kosarat a helyére. 20 Ft-ért nem érte meg visszatolnia az embereknek. Veszélyes hulladék eldobását nem vicces mértékben kellene büntetni. Azt sem kérdezi meg senki, hogy akarom-e, hogy legyen e személyi jövedelem adó, pedig nem indokolható intézmény (attól még, hogy törvénybe iktatták) Az írható CD-re ugyan nem betétdíj van, de erről sem kérdeztek meg senkit (beleszámították a feltételezett lopás költségét a CD árába) Sok véleményem van még, és nagyon dühít ez a töketlen udvarioskodós belterjes baromság, hogy évekig egy hülye egyszerű kérdésben nem lehet lépni - mintha olyan sok jó megoldás lenne.
• Egyre több üvegcserép veszélyezteti leginkább a gyerekeket.
• Egyre több szemét van, talán igy jobban lehet ösztönözni az embereket, hogy ne az erdő szélre dobálják a szemetet. Sokszor az is gondot okoz, hogy a megmaradt régi festéket hová tegyük
• Egyre több iskolában már a gyerekek találkoznak ezzel a problémával. De általában amíg a családokban nem látják a példamutatást, addig ők sem törődnek a problémával. Ezért a szülőket is meg kellene célozni a szemléletváltással. A környezetemben tudok több civil szervezetről is, akik próbálnak tenni az ügy érdekében, de nagyon nehéz a passzívakat megszólítani. Talán az anyagi ösztönzés (betétdíj), az segíthet, de a szemléletformálás lenne a legfontosabb.
• Egyetértek. A teszt nem kérdéseket tesz föl. Egy kis gondot okozott értelmezni. Azért ennél jobban is meg lehetett volna csinálni. K:
• Egyetértek, pénzzel lehet ösztönözni az embereket arra, hogy visszaváltsák a csomagolásokat, mással (szép szóval és magvas gondolatokkal) sajnos nem.
• Egyetértek, hogy a tenni kellene a sok hulladék keletkezése ellen és ez már a gyártásnál kezdődik. És persze a fogyasztók fejében is "rendet kell tenni". Mindenképpen összetett feladat, amit több oldalról kell megfogni, kézben tartani. Régen is működött a betét díjas, visszaváltós rendszer, miért ne működhetne most is, megfelelő feltételekkel. Ehhez azonban olyan összegnek kell lennie, amiért már "érdemes" visszavinni. Tájékoztatni kellene az embereket, hogy ez miért jó nekik, hosszabb, sőt már rövidebb távon is miért kedvező az egészségükre. A gumiabroncs betétdíj kérdéses számomra, mert az könnyen elindíthat egy "lopási folyamatot" a találékonyak körében.
• Egyetértek, fontos a megelőzés, ezt már az óvodában tudatosítani kell a gyerekekben, és több szelektív konténert kell kihelyezni.
• Egyetértek vele mert akkor legalább lenne miből finanszírozni a hulladék gazdálkodást, és a betétdíj ösztönző, inspiráló hatású
• Egyetértek az összefogás szükségességével. Türhetetlen, hogy anyagi haszon miatt szemétlerakóvá változtatjuk a Földanyánkat.
• Egyetértek az olvasott szöveggel.
• Egyetértek a kezdeményezés céljával.
• Egyetértek a javaslattal. Teljes mértékben elszennyezik ezek a műanyag flakonok, fémdobozok, gumik, elemek, akkumulátorok stb. a környezetünket. Mi lesz így a Földünkkel. Időben kellene észbe kapni. Támogatom és továbbítom levelet. Sok sikert! Zsuzsa
• Egyetértek a fentiekkel, a m.a. palackok lassan elborítják a földet. A nylon zacskokról se feledkezzünk meg. Rengeteg van belőlük, a papír zacskók ugyan azt a célt szolgálják, és nem károsítják a környezetet.
• Egyetértek a betétdíj bevezetésével. Ugyanakkor nagyon fontos látni és láttatni, hogy a cél nem a betétdíj bevezetése (az csak eszköz), hanem a hulladék (pontosabban a szemét) csökkentése, ill. megszüntetése. Az én értelmezésemben a hulladékot újrahasznosíthatjuk, a "szemét" az, amivel nem kezdünk semmit. A szemét olyan anyag olyan informácó amely nem a helyén van. Ha egy társadalomban sok a szemét (hulladékból, emberből, információból, stb.), akkor az azt jelenti, hogy sok minden nincs a helyén. A hulladékkezelést sem lehet önmagában (ágazati szinten) teljesen megoldani, csak rendszerszinten (a struktúra megváltoztatásával). Ugyanakkor a jelenlegi társadalmi-gazdasági keretek mellett is a környezeti terhelés lehető legkisebbre való csökkentésére van szükség (erre pl. nagyon jó eszköz a betétdíj). A végcélnak azonban nem elégedhetünk meg ennyivel.
• Egyet értek a fenti törekvésekkel.
• Egyet értek a fent felsoroltakkal. Ezeken kívül jó lenne, ha a tetra pack dobozok sorsát is meg lehetne oldani. Mivel ezek több féle anyagokból állnak, nehéz szelektíven gyűjteni. Jó lenne, ha más csomagoló anyagot használnának helyette, de ha ez "nem megoldható", akkor ezeknek a szétválasztása és újrahasznosítása lenne a feladat.
• Egyet értek a betétdíj újbóli bevezetésével, mert csak a pénz lehet ösztönző eszköz. Fontosnak tartanám, hogy a nylon szatyrokért is kötelező legyen pénzt kérni, és ne csak jelképes összeget (5-15,- Ft-ot), hanem legalább 50 - 100,- Ft, ez talán ösztönző lehetne.
• Egyes termékek gyűjtése és újrahasznosítása határozottan megoldható már Mo-n is, de rengeteg olyan lefedetlen terület van még ami javításra szorulna. A gyártó válallatoknak sokkal tudatosabban kellene törekedniük az újrahasznosítás preferálására, az államnak pedig csak ezeket lenne szabad támogatni az 1 utas csomagolásokkal szemben. A környezettudatos nevelés pedig még mindig nem a mindennapok része a lakosság (nem csak iskolások!!) körében.
• Egyértelmű, hogy pazarolunk és egyre jobban túlterheljük a környezetet. Minden lehetőt meg kell tenni, ahol csak lehet, az újrahasznosításért, a hulladék mennyiségének csökkentéséért! Ez a minimum, ha élhető világot akarunk.
• Egyáltalán nem kell eldobható flakonokat gyártani, mert az végül a szemétben köt ki és szennyezi a környezetet -levegőnket- a műanyag elégetése.
• Egy-egy nagyváros hetente több kamionnyi szórólapot kap, azokat is be kellene gyűjteni. legegyszerűbb, mivel az emberek ezeket úgyis a postaládájuknál azonnal kidobják egy hulladékosba, vagy otthonukban dobják ki. AZ iskolák is gyűjthetnék, és a diákok a tanulmányi kirándulásokra, tanszerekre költhetnék a belőle befolyó összeget. A visszavásárlók/újrahasznosítók már megvannak, csak az elszállítást/gyűjtést kellene megoldani. Régen volt az iskolákban papírgyűjtés. Most akár munkahelyeket is teremthetnének vele.
• Egy példát szeretnék említeni: Németországban 50 centet fizet az automata minden egyes műanyag flakonért (az ásványvíz olcsóbb 50 centnél...). Így veszik rá az embereket, hogy visszavigyék a flakonokat.
• Egy osztrák italgyártó (Hasenfit), akinek a termékeit szeretem frekventálni (Bécsben), 1,5 literes zöld színű üvegpalackjainak darabjáért 24 centet (kb. számít fel, amit teljes egészében visszatérít visszaváltáskor (kivéve kiskereskedelmi bioáruházak, akik levonják maguknak egy csinos százalékot). Működőképes (és nem csak attól, mert a szomszéd füve zöldebb, azaz "nyugaton" milyen jó mindenkinek). Még akkor sem esik nehezemre, hogy betartsam a helyes prioritásokat, ha fáradt vagyok, elfoglalt vagyok, ha ki kell lépnem a kényelmi zónámból. Érdekem, hogy ne fulladjak bele a saját mocskomba, de máséba se.
• Egy olyan iskolában tanítok, amely az idei évtől ÖKO iskola lett. Kín szenvedés mind a felnőttekkel ill. a diákokkal megértetni a probléma lényegét. Először a fejekben kell rendet rakni, aztán a multi cégeket kellene "kényszeríteni" a visszaválthatós árúk forgalmazására. Jó munkát!
• Egy nagy bevásárlás után a kipakolásnál már megtelik a kukánk és még nem is fogyasztottunk belőle. Nem is beszélve a műanyag palackokról. Nekünk van egy nagytáska az autóban és ebbe pakolunk vásárlás után kb. két éve használjuk. Valahol itt kezdődik a szemét csökkentés.
• Egy kevés időt töltöttem nemrég Németországban, ott működik ez a rendszer, szinte minden műanyag palack visszaváltható az üzletben, betétdíjas rendszerben, és emellett működik a szelektív hulladék gyűjtés. Úgy látom, hogy ennek van értelme!
• Egy ilyen intézkedés bevezetése után a legfontosabb a vásárlók tájékoztatása és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása (a jelenlegi sörösüveg betét elég hatékonynak tűnik, de sok helyen több száz métert kell sétálni, hogy vissza lehessen váltani az üvegeket, sok helyen nincs jelezve, merre kell keresni a visszaváltót...) Emellett a csomagoláson és egyéb helyeken is érdemes lenne feltűntetni, melyik csomagolás visszaváltható, mikor az ember összegyűjt majd' 100 üveget, majd 50-et potyára visz vissza, elveheti a kedvét a gyűjtögetéstől.
• Egy hatékony, rendszer kidolgozásához jelentős változtatásokra van szükség. Az ökológiailag fenntartható társadalom kialakítása nem keépzelhető el az eldobható termékcsomagolások teljes felszámolása nélkül. A megoldást egy környezetterhelési adó bevezetése jelenti, melyet már sok államban sikeresen alaklamaznak, és amely egyaránt vonatkozik az eldobható palackokra és zacskókra is.
• Egy Földünk van , egy életünk van. A jövő nemzedék érdekében kell megszüntetni a környezet szennyezést. A talaj , a vizek ,a levegő az élt feltétele . Én az életet választom .
• Égető problémának, sőt az emberiség szégyenének tartom a szemét puszta létét. El kell érni, hogy minél előbb megszűnjön a szemét mint fogalom, s csak hulladék legyen, illetve újrafeldolgozandó anyag! Ebben képességeimhez mérten szívesen segítek is. Üdv., Szabolcs
• Durván hangzik, de az egyszerű embert csak az anyagiakkal lehet érdekeltté tenni abban, hogy a rendeltetési helyére vigye a szemetet, elhasznált csomagoló anyagot. Valakinek ez megélhetést is jelentene. Én boros üveget adok általában az utcánkban lakó koldusnak, hadd szokja meg, hogy tesz is érte valamit.
• Drukkolok Nektek!
• drukkolok nektek
• Drákói szigor kellene az államvezetés részéről a betétdíjas rendszer helyreállítására! A magára hagyott vadkapitalizmus öngyilkos daganat a társadalom testén! Az ostobaság tobzódó fröcsögését a médiákban korlátozni kellene, és környzetvédelmi projektekkel kellene foglalkozni inkább, a Föld megóvása érdekében.
• Csökkenteni kellene az új csomagoló anyagok kibocsátást, és a lehető legtöbb hulladékot újrahasznosítani, visszaforgatni. Ez közös összefogással valósulhat meg. Állami ösztönzés, céges akarat, /még ha nem is ez a profit érdek/, és a fogyasztók szorgalmas, precíz hozzáállása.
• Csökkenteni kell a szemét mennyiségét mindenképpen, hisz így ellep bennünket. Itthon is szelektíven van gyűjtve a szemét, szerencsére itt Pécelen van lehetőség erre. Itthon eltároljuk a mű.a flakonokat, papírt, a Szemere Pál Általános Iskolában egy évben kétszer van gyüjtés, - kivárjuk.Valamint van háztartási, és egyéb elektromos hulladék gyüjtés is. Mi itthon nem csak az ujságokat, hanem az egyéb nem szennyezett papírt is szelektíven gyüjtjük, valamint van komposztálónk is.
• Csomaglástechnikai változásra van szükség (a fejekben is). Véleményem szerint felesleges: a csomagolás, csomagolásának, becsomagolása.
• csapvizet iszunk, a jóöreg szódásszifont használjuk a buborékos víz készítéséhez. a bort hegyaljáról demizsonban hozzuk. a sörömet a helyi serfőzdében vásárolom meg. elsősorban a megelőzést támogatom, a betétdíjazás hasznos dolog valameddig...
• Családokban,közösségekben folyamatosan létrehozni a szelektív hulladékok gyűjtését és tudatosan törekedni környezetünk ezirányú nevelésére.
• Csak visszaváltható legyen mindenből!
• CSAK VALÓSULJON MEG VALAMI AZ EGÉSZBŐL, MERT ELÖNT BENNÜNKET A SZEMÉT
• Csak nehogy azt higyjük, mindez elég! Csepp a tengerben.
• Csak egy példa: 30 db Flavin kapszula, étrend kiegészítő, DM-ben kapható. A doboz beltartalma, azaz a kapszulák összesen 10,8 g, maga a doboz viszont közel 40 g kőolajszármazék, azaz műanyag, tehát több mint háromszor annyi a ballaszt, mint a lényeg. Ez elmebaj, abnormális, fogalmazd, ahogy akarod. Arról nem is szólok, hogy mindez, tehát a műanyag doboz egy papírdobozban van, ebben árulják... Eddig is értékeltem, de lassan visszasírom a régi paraszti kultúrát, ahol a szegénység vezérelt, az legalább megtanított, hogy ne herdálj!...
• Csak átfogó felvilágosítás és prevenció lehet távlatos megoldás. A tudás társadamára hivatkoznak sokan, ami csak akkor valósulhatna meg, ha a gazdaságot a szolgáltatások kölcsönös és körkörös rendszereként fognánk fel - a jelenlegi végletes individualitást érvényesítő állapottal szemben, a majd mindenkit személyesen megszólító marketing offenzívával szemben.
• Csak arra mozdulnak rá az emberek, amiért pénzt kapnak. PL: Sörösüvegeket ritkán látni szerteszét, mert azt visszaváltják. Örülök, hogy már a Tesco-ban sem adnak 5-10-sével zacskókat ingyen a csomagoláshoz. örülök, hogy egyre több vászonszatyorban vásárolnak az emberek, amely nem egy vásárlásig tart. Szemléletváltáshoz az emberek zsebébe kell először nyúlni, hogy a bőrükön érezzék a gondokat!
• Csak állami szigorral lehet ezen változtatni. Büntetni kelllll.
• Csak abban az esetben marad fenn az emberiség, ha tudomásul veszi, hogy a Földet csak kölcsönbe kaptuk az életünkért! Minden ember 100%-ban felelős környezetéért, embertársaiért. Sajnos a jelenlegi hatalom mindent megtesz az ellenkezőért. Ha nem változtatunk tönkre tesszük a földet!!!!
• Csak a meg nem termelt szemét a jó szemét! Arra kell törekednünk, hogy az általunk felhasznált javak minél kevesebb szemetet termeljenek! A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás nem oldja meg a szemét problémáját, de valamilyen mértékben segít a dolgon. Ezért nagyon fontos a szemléletformálás, az, hogy az emberek agyáig eltoljuk, hogy minél kevesebb szemetet termeljenek. Ugyanakkor a már meglevő szemetet minél jobban és hatékonyabban újra kell hasznosítani! Ennek hatékonysága is persze elsősorban szemléletformálás kérdése, de a mai, iszonyúan elanyagiasodott társadalomban egy nagyon hatékony "nevelési" forma lehet, ha anyagilag érdekeltté tesszük a népeket abban, hogy a szemét újrahasznosuljon. Erre jó a betétdíj! Aztán, ha mindenkinek bevésődött már a betétdíj alapján, hogy érdemes a szemetet "visszaváltani", és kellőképpen megneveltük a népeket, akkor lehet, hogy már nem lesz szükség a betétdíjra, de most még szerintem van, méghozza nagy szükség.
• csaak egyetlen gondolat jut eszembe ezzel kapcsolatban. Valahol olvastam egyszer ezt a mondatot, nem tőlem származik, de tökéletesen fedi a véleményemet. "Ahhoz, hogy a gonosz győzedelmeskedhessen, elég csupán, hogy a jók tétlenek maradjanak."
• Célszerűnek tartom: -a reklámok törvény általi korlátozását. -fogyasztásellenes kampányok indítását. -a fogyasztás drasztikus csökkentését. -intellektuális értékekre törekvést. -autók számának csökkentését. -a beépített területek növekedésének megakadályozását. -természeti értékek megőrzését, gyarapítását.
• Célravezető lehet pl. normál és környezettudatos csomagolású termékek egymás mellé állítása a polcokon, megfelelő árkülönbözetet demonstrálva, magyarázó szövegekkel megtámogatva a jelenséget: akinek ideje és affinitása van az ügyhöz, kapjon több információt, pl. rávilágítás a környezet és az allergia közötti összefüggésekre. Az utáltöltésre alkalmas termékek sorának bővítése, előnyeinek kifejtése, szerethető kis piktogramokkal történő magyarázatokkal.
• Budapesten rendszeresen vásároltam egy fajta ásványvizet. Az egyetlen volt aminek az üvegét vissza lehetett váltani. Nem árulták minden sarkon. (A Margitszigeti Kristályvízről van szó, és csak a Profiban találtam meg.) A baráti körömben kezdett elterjedni a szokás, hogy csoportosan vásároltuk, majd visszaváltottuk az üvegeket. Minden jó ha a vége jó...ez esetben rossz, mert mára már egyetlen visszaváltható ásványvíz sincs forgalomban. Pedig akkor olcsóbb is, hiszen csak a lötyit fizetem ki minden alkalommal. Az újrahasznosítás nem megoldható, (ruha esetében) hiszen ki venne föl 100% műanyag ruhát, amikor az emberek nagy része a természetességre törekszik. Az indok az volt, hogy drága a mosás, és az jobban szennyezi a környezetet. Az egész a haszon irányítottságú, hiszen a sörös üvegeket már évtizedek óta mossák és töltik, ott megoldható. Arról nem is beszélve, hogy az én elképzelésem szerint vannak környezetbarát mosószerek. Igen azok talán drágábbak, és a forgalmazóknak csak a pénz a lényeg. Utánuk a vízözön!
• Bővebben nem kell sztem: egyszerűen elborít bennünket a szemétté váló raktározhatatlan és megsemmisíthetetlen csomagolóanyag! Tehát ne gyártsanak, ne forgalmazzanak ilyent, csak természetes és/vagy újrahasznosítható anyagból készüljön és érdemes legyen visszaváltani.
• Bővebben a kérdésekhez: 3. Esetleg ennél a pontnál pl "1-5"-ig egy skálán osztályozhatnák, hogy kinek mekkora a felelőssége az emberek szerint. Az én véleményem, hogy megfelelő indíttatással (az állam"5" támogatásával) alapvetően az ipar"5" feladata a termelt hulladék újrahasznosítása, ártalmatlanítása. A kereskedelem"3" (ahol főleg a hipermarketek lehetnének meghatározók) csak elosztó, gyűjtőpont szerepet töltenek be. Természetesen itt is fontos a motiváció, de ha nincs mit és kinek gyűjteni, akkor őket nem is hibáztathatjuk. Végül a fogyasztók szerepe...igen ez kényes kérdés. Magyar környezettudatos magatartás. Van!!! (Azért van még tanulnivalónk is Nyugattól a Távol-Keletig). 4. is-is ez nem rövid folyamat 5. minnél magasabb annál nagyobb a motiváció. Emlékeznek még 100Ft-os peszgős üveg betét díjra? Hányan dobták ki?? :) Egyébként az embereket nagyon könnyű befolyásolni. Erre használják manapság a Médiát is. Tanítsák meg az embereknek. Erre bizonyára van állami lehetőség, hogy közhasznú információt közvetítsenek. Ne a tőlünk messze dúló háború borzalmait mutassák főidőben. Az messze van. Irányítsák az emberek figyelmét a saját mikrokörnyezetükre. Azt rakják rendbe először. Aztán ki-ki a maga családját, iskoláját, munkahelyét, városát, aztán az országot és utána is pont ráérünk aggódni a szegény éhezőkért, irigykedni a hírsségekre, utálni a "gonosz" politikusokat, káromkodni a tv előtt(amit senki nem hall, akinek szánjuk, csak a család, a gyerekek és így hamar megtanulják, hogy a világ gonosz és mi nem tehetünk semmit, csak ülünk és nézzük)... Ahhoz pedig, hogy az emberek környezettudatosak legyenek először ÖNtudatosnak kellene lenniük. Legyenek tudatában annak, hogy ők döntenek a saját, a településük és végül a hazájuk sorsáról. Örülnék neki, ha az esti hírek nem azt mantrázná az emberekbe, hogy "borzalom, mik is történnek", hanem hogy "mit is tehetünk MI és milyen új projekteket inítottak útnak, hogy még jobb legyen". Addig is maradunk a 6-8 éves gyerek szintjén: tud írni olvasni és csak pirospontért csinálja meg a házit. Szóval kell a betétdíj. :) Az alkoholt tartalmazó italokra pedig különösen nagy betétdíjatjavasolnék, amivel a fiatalkorúak italfogyasztását is lehetne "talán" jobban korlátozni. Talán szűkebbre szabná a buli keretét. 6. Szinte mindenre rá lehet rakni a betétdíjat, de csak abban az esetben életképes az elgondolás, ha a vissaváltást nem korlátozzák a boltok. Tapasztalat... más a cimke, sajnáljuk... Tele van a szelektív gyűjtő konténer, vigyem vissza a házba... király!! Amúgy a raklapokat több tüzépen visszavásárolják kb 1000Ft-ért. Ezekről a dolgokról még napokig lehetne beszélgetni, vitázni. Vonjanak be minnél több embert, mert az emberek örülnek, ha úgy érzik, hogy tehetnek valamit magukért és fontos a véleményük. Sok sikert kívánok a munkájukhoz. Üdvözlettel: Tóth Timea
• Bővebb véleményem tökéletesen megegyezik a különböző zöldszervezetek kb. 60-as 70-es évek óta világszerte nyilvánosan képviselt állásfoglalásaival az ügyben. Remélem, már nagyon kevés idő van hátra ahhoz, hogy a magyar parlament érdemi döntést hozzon ezen a téren.
• Borzalmas mennyiségű csomagoló anyagot fizettetnek ki velünk.Csak annak a csomagolónak engedném a gyártását, ami elengedhetetlen és már meglévő nem használható újra.A dísz csomagolást azonnal megszüntetném.Bútor vásárláskor a csomagoló anyagot vissza kell vinni az üzletbe a következő szállításhoz.
• Borosüvegek tekintetében magam is felhasználó vagyok. A problémát az jelenti, hogy a kis palackozók hutatiszta üvegek töltésére kapnak engedélyt. Anyagi erő nincsen a kis palackozókban, hogy a palack mosás tecnológiáját alkalmazzák. Egyébként meg annyi félék a palackok, hogy lehetetlen lenne visszavásárlás útján azonos palackokhoz jutni. Kellene egy,legalább régiónként működő osztályozó és fertőtlenítve mosó üzem, ahonnan garantált minőségben - a huta tisztával azonos, de kisebb áron lehetne üveghez jutni. Ugyan úgy raklapra rakva, mint az üveggyári. Továbbá szükséges lenne ennek bevezetéséhez, hogy az üveggyárak szabványosítsák az azonos üvegtipushoz tartzó termékeiket. Mondjuk, hogy egy bordói palackhoz azonos öntőformát használjanak mindenütt. Ahány üvegvásárlásom volt eddig, minden üveg, azonos tipuson belül eltérést mutatott. Az államnak olyan feladata lehetne, ha komolyan venné a dolgokat, hogy a visszaváltás rendszerébe rendeletekkel vonna be üvegtipusokat és ahhoz egy szabvány műszaki leírást rendelne. És hát, arra is gondolni kellene, hogy a palackozósorokra , a mosó sorokra sokszor kerülő üvegek sokat veszítenek esztétikai értékükből, külső felületük mattul, leverődik. Régebben a visszaváltható sörös üvegeken lehetett ilyet látni. Ma már a sörösök ezt megoldották. Egyébként számtalan apró problémát kell megoldani a mosásnál is, mert ma már öntapi cimkét használ mindenki, és ezt eltávolítani elég nehéz feladat. A rendszer elég aprólékosan és praktikusan kellene megtervezni, hogy mindekinek jó és alkalmazható legyen. Sok sikert!
• Biztosan ellenállásba ütközne, de a magasabb mértékű betétdíj mellett üdvös lenne plusz adót kivetni az eldobható csomagolású termékekre, ezzel párhuzamosan pedig - akár kismértékű - adókedvezményt adni a betétdíjas termékek után.
• Biztos, hogy nagy ereje lenne egy olyan dolognak, ami mindenkit érdekelté tenne. Tehát ha pénzt kap érte az ember, akkor ha nem is környezet tudatos, biztos, hogy sokkal jobban vissza fogja vinni, vagy a megfelelő gyűjtőhelyre fogja eljutattni az üres, használt eszközöket.
• Bizonyos csomagolóeszközöket be kelene tiltani, vagy olyan nagy adóval terhelni, hogy a gyártók és a kereskedők maguk keressenek más megoldásokat. Gyakran a csomagoló edény, tartály, stb. többe kerül, mint ami benne van. Ha a kényelmes, mutatós csomagolású árú mellett ugyanazt meg lehetne venni lényegesen olcsóbban ilyen csomagolás nélkül, nagyon kevesen vásárolnák az előbbit. Ez is egy megoldás.
• Bízom abban, hogy az egésznek van értelme és nemcsak a fogyasztók lelkiismeretének megnyugtatását szolgálja. Ha valóban segítene a szelektív hulladékgyűjtés, akkor miért nincs rajta a papíros szelektív kukán, hogy a tejes és üdítős dobozokat ne oda dobják? Hanem mossák ki és hajtogassák össze és legyen annak is gyűjtőjea papíros mellett.. Vagy abból is újrapapír lesz? És miért nem gyűjtjük akkor külön a különféle műanyag palackokat úgy, hogy fel is tudják őket dolgozni? Mert én így nem látom értelmét a szelektív hulladékgyűjtésnek. Ha segíthetünk ezzel akkor miért nem csináljuk rendesen?
• Bevinni a családokba a környezettudatus életvezetést! Addig amíg az elberek szemlélete nem változik, addig nem lesz teljesen eredményes semmilyen program.
• BETÉTDÍJ nemcsak újratöltésre, újrahasználatra; hanem újrahasznosítás növeléséhez is igen fontos eszköz!! Mint ilyen, a klímaváltozás lassítása érdekében az egyik legkönnyebben bevezethető dolog! Nagyon támogatom!!!
• Betétdíj mellett ott van még a többi csomagolás. Jó lenne átgondoltabban... nem kellene mindent eldobható "nejlonbugyiban"/dobozban árulni... illetve eleve olyan elven lenne jó csomagolást tervezni is, hogy előre tudjuk, hulladékként mihez fogunk vele kezdeni.(Nem úgy tűnik nekem, hogy ma ez történne, bár nem vagyok otthon a témában.) Nem mellesleg paraszti eszemmel azt gondolnám hosszú távon anyagilag is jó üzlet lehetne:) Lenne egy költői kérdésem is a témával kapcsolatban: Hallottam olyanról, hogy szelektíven gyűjteni eldobható műanyagpalackot környezettudatosabb megoldás, mint visszaváltós üveget használni. Most akkor hogy is van ez? Amúgy pedig hajrá!:)
• Betétdíj megvalósítása az ásványvizes palackoknál lenne szerintem a legfontosabb. Magyarországon a legtöbb ilyen palack a kukában landol, mivel nincsen értéke. Másrészt az emberek gondolkodását sem ártana megváltoztatni. Illetve a teljes szelektív hulladékgyűjtést is be kellene vezetni, mint például Németországban már jó pár éve ez rég működik. Ehhez viszont az állam támogatása szükséges mivel ez pénzbe kerül, de szerintem ez nem lesz mostanában megvalósítva.
• betét díj mellet szól: - szelektív gyűjtők telítettsége, ürítések rendszeres elmaradása, és azok Magyarországon jellemző kulturálatlan használata - szelektív gyűjtők megközelítésének és gyakoriságának kérdésessége - a nem környezettudatos fogyasztóban a motiváció elérése - a gyártó újrahasznosítható csomagolásra való sarkallása - szociális segítségre szorulók űj,lehetséges bevételi forrása:)) Jó kezdeményezés, csak így tovább!
• Benne vagyok az ötletben, de nem állami kényszer révén, hanem piaci módon, tehát sokkal inkább úgy, hogy a civil szervezetek ébresszenek az emberekben fogyasztói tudatosságot, ők ezt fejezzék ki pl. bojkottokkal, és akkor a szállítók, kereskedők majd erre érdekeik szerint reagálnak.
• Belgiumban es Luxemburgbn elunk, mindket orszagban mukodik az uresuveggyujto konteneres rendszer. Itt az emberek nem jobb mentalitasuak, mint otthon. De a szemetet zsakokban viszik el, a haztartasi szemetbe dobott uvegert birsagolnak, ugyanakkor surun talalhato uveges kontener. Luxemburg: haztartasi szemet terfogat alapjan kell fizetni, mindenkinek sajat kukaja van, eleg draga a szallitas, hat amit lehet, szelektiv teszik ki (ennek a zsakja attetszo, szinten ellenorizheto a tartalma.) Szerintem az nyagi motivacio fontos.
• befőttesüvegre főleg legyen betétdíj
• Be lehetne vezetni az üveges kiszerelést több ma nem létező esetben is, pl. üveges tej, tejföl, stb. Befőttes üvegekre feltétlenül be kellene vezetni!
• Be kellene tiltani az összes eldobható pelenkát, az aeroszolós kozmetikumokat, a foszforos mosóporokat, minden nem lebomló vegyi anyagot tartalmazó tisztítószert (létezik a citrom, az ecet is, évezredekig jók voltak, most miért nem jók???????) élelmiszernél minden konzervet, és műanyag italcsomagolást a boltoknak kötelezően vissza kellene venniük, és újra hasznosítaniuk Csak is bió húst szabadna árulni, így kevesebbet, de jobbat venne az ember legalább, a tenyészállat gyárak, üzemek, irdatlan környezetszennyezők!!!!!!
• Be is lehetne tiltani néhány nagyon szennyező csomagolást....
• Bármit támogatok, aminek van haszna ebből a szempontból (vagy másból). Sajnos a technológiához nem értek teljesen, ezért a megvalósításuk módját sem látom át...
• Bármilyen visszaváltást támogatok, hiszen így talán nem dobálnák el annyira a szemetet az emberek, vagy pedig lenne egy kis haszna annak aki önszorgalomból vagy kötelességből takarítja a világot a többiek után. Nekem elég lenne a tíz forintos betétdíj is, de ha a társadalomra vetítjük ki a dolgot akkor a húsz vagy magasabb forint tartományokkal lehetne megfogni a tömeget.
• Bármi, ami előmozdítja a nsanyaggazdálkodást, a természeti erőforrások, a környezet hatékony védelmét.
• bármi betétdíj oké, ha ennek köszönhetően nő az újrahasznosítható anyagok aránya a csomagolásoknál
• Bármely újrahasznosítható anyag esetén támogatom a betétdíj bevezetését, remélve, hogy ezzel a szelektív gyűjtés természetévé válik az embereknek, és már vásárláskor előnyben részesítik a környezet íly módon történő védelmét.
• Bárcsak megvalósulna!
• bár ösztönzésnek valóban jobb megoldás a jutalmazás, mint a büntetés, mégis a betétdíjas rendszernek is van hátulütője is. Győrben már bevezették 5 Ft-os alapon és a szelektív gyűjtők környezete úszik a szemétben a guberálók által. az alacsony betétdíj nem ösztönző, a magasabb pedig életszerűtlen (apeh-os szóhasználattal élve). szerintem MO-on a magyarok jószándékára kellene alapozni. amikor szárnyra kapott az a kezdeményezés, hogy ha nemtudom hány kupakot leadsz akkor egy tolókocsit adományoz egy vállalkozó egy rászorulónak, a környezetemben mindenki gyűjtötte a kupakokat, pedig elég légbőlkapottnak tűnt a dolog, de hátha mégis segíthetünk valakin. szeretünk beteg embereken segíteni, olyanokon akik (látszólag) nem saját hibájukból jutottak nehéz helyzetbe. egy ilyen kezdeményezés motiválná az embereket, és mondjuk egy cég adományoz ennek a dolognak a hátterében, azt a céget minden gyűjtő a jó oldalra sorolná. ennél jobb reklámot el sem tudnék képzelni. civil szervezetik megszervezik, cégek nevet és pénz adnak, kereskedelem helyet biztosít, fogyasztók lelki üdve épül, a környezet tisztul, a rászorulók hálásak.
• Bár ez egy kérdőív, gyanítom, hogy inkább figyelemfelkeltés és az emberek tudatosítása a célja semmint a vélemények puszta összegzése, statisztikája. Olyan dolgokra hívja fel a figyelmet, amik az embereknek általában talán eszükbe sem jut, például, hogy visszaválthatóak legyenek elemek, gumiabroncsok. Ezen túlmenően, nem tudom, hogy mekkora fába kellene belevágni a fejszét, de olyasmiket rebesgetnek, hogy az autógyártás és más ipari termékeket sokkal tartósabbra is készíthetnék a gyárak, ha akarnák, és csak azért mennek ronggyá hamarabb, mert nem érdekük a tartós termékek gyártása.
• Bár az újrafelhasználás és a hulladékfeldolgozás is jelentős környezetterheléssel jár, de mégis kisebb a káros hatás mint ami a bolygó folyamatos nyersanyag-kizsákmányolásával készült termékek előállításával keletkezik. A legkézenfekvőbb az éllemiszer csomagolások szelektív gyűjtése és újrafelhasználása, mivel ezekből használ el a legtöbbet az átlagember, vagyis ezzel találkozik nap mint nap, ezzel tehet a környezet megóvásáért.
• Bár a betétdíjas megoldás sem olcsóbb, mint az eldobható palackok beolvasztása, és újra öntése, hiszen ott is rengeteg plusz költség felmerül (pl. mosógépek, szennyvízelvezetés, stb.). De ha az ember valamiben pénzt látnak, akkor hajlamosak érte tenni, így a visszaváltható üvegek nem lennének a szemetesek lakói szerintem.
• Bár a Betét Díj Morál növelő lenne Akkor is csak azokat az embereket öszönözné akik affinitást vagy hajlamosságot éreznek a Hulladék Helyes megszabadulásának módjára. Az emberek ugyan úgy szemetelni fognak. és ez a rossz.
• b
• Azt is szemelőtt kell tartani, hogy a túl magas betétdíj beindíthatja a szelektív gyűjtők rongálását-kifosztását
• Azt gondolom,ha több termék lenne betétdíjas,akkor nem fuldokolnának az erdők és a mezők a kidobott szeméttől.
• Azt gondolom,elsősorban fogyasztói felelősségről van szó a gyűjtéshez, és a gyártóknak kellene leginkább irányítani a folyamatot,az üzletek bevonásával. Mivel elég kevés a hulladéksziget, és az egyes szigetek szűk kapacitása miatt mindig nagy a rendetlenség, azért jónak tartom az ötletet, hogy az üzletekben illetve lomtalanításkor lehessen leadni a fenti termékekeket. Ugyanakkor nem érzem, hogy a betétdíj olyan nagy vonzerő volna ahhoz, hogy visszavigyük az üzletbe a csomagolóanyagot. Az üzletek pedig jelenleg is nagy macerának tartják a gyűjtést, visszaváltást, tárolást, és érthető, ha csak azt veszik át, amit ők forgalmaztak. Az éves lomtalanítás során nem szerencsés, hogy korlátozott a veszélyesnek ítélt hulladék leadásának lehetősége. Évi többszöri lomtalanítási alkalmat javasolok a vezsélyes hulladék számára, a begyűjtést a gyártók támogasság és a civil szféra is vegyen benne részt.
• Azt gondolom, hogy több hatékony ismeretterjesztés kellene, mert az emberek jó része egyáltalán nem gondolja végig, hogy a szemét lerakása, a szemetelés, veszélyes hulladék felhalmozódása milyen következményekkel jár. Ha nem időben és hatékonyan ismertetik meg ezeket a dolgokat, később sokakhoz már semmilyen fórumon nem jut el a gondolat. Teljesen tudatlanok. Nagy a felelőssége az oktatásnak, a tananyagba való beépítése olyan szinten kell, hogy megtörténjék, különböző tárgyakhoz és anyagrészekhez kapcsolva, ismételten megjelenítve, hogy az mélyen rögzülhessen, mert a tanköteles kor után sokan többet már nem elérhetők. Semmilyen formában nem megszólíthatók.
• Azt gondolom, hogy ebben a témában ilyen kevés kérdés és válasz még hibás diagnózishoz sem elég. A 6. kérdéshez: a 2 literes Coca-Cola betétdíja ma 50 Ft, nem is dobálják el. A 7. kérdésben sandaságot érzek: az euro-raklapokon ma is van betétdíj. Kérdés: Ha pl. az akkumlátor betéti díja 1000 Ft, akkor ez automatikusan a fogy. ár 1000 Ft-os emelkedését jelenti?
• Azt gondolom, hogy az senkinek sem jó, ha elönt bennünket a szemét. Hiába gyűjtöm szelektíven a szemetet, ha otthon már nem tudok belépni az ajtón, mert 5 tonna máanyag palack vár. A betétdíjjal egyszerűbbé válik a dolog és talán az emberek is jobban meggondolják, hogy melyik csomagolású terméket választják. A többi termék esetében a helyzet közel azonos, annyi kivétellel, hogy az elemek elhelyezése külön fejtörést okoz, annyira nehéz egy elemgyűjtő helyet találni.
• Azt gondolom, hogy a szelektív hulladékgyűjtés egyre inkább terjed és remélem, hogy nem egy nagy közös szeméttelepre viszik a szétválogatott hulladékot.
• Azt gondolom, a betétdíjas rendszer a fogyasztókat (és a kibocsátókat) is jobban ösztönözné. Az utcára szorultaknak, munkanélkülieknek pedig bevételi forrás lehetne, ha a mások által a betétdíj ellenére mégis eldobottat összegyűjtve visszavinnék. Ezért én betétdíjat támogatnék a fém és papír csomagolásokra is. Értékes másodlagos nyersanyagok, kevesebb alapanyagot kell felhasználni az előállításokhoz. Csökkentené ez is jelentősen az eldobott szemétmennyiséget. Jó lenne, ha inkább papírzacskókba csomagolnának, amik legalább lebomlanak, vagy eltüzelhetőek, ahol még van erre lehetőség. Évekkel ezelőtt Svájcban láttam azt az otthoni szelektív gyűjtési módot, hogy különböző színű zsákokba gyűjtötték a szemeteket. Aki így tette, annak nem kellett fizetni az elszállításért...
• Azért nem támogatom a második kérdést, mert nem támogatom az ilyen jellegű szelektív hulladékgyüjtést! Egyáltalán ne legyenek nem betétdíjas termékek. Tessék műszakilag megoldani mindennek az újrafelhasználhatóságát!
• Azért nem kéne mindent a bevásárlóközpontokban visszagyűjteni. Esetleg a hulladékudvarok is közreműködhetnének (Pl. az elektronikai eszközök, vagy az elektronikai hulladék esetében), és a betétdíjat ott térítenék vissza)
• Azért lenne fontos ezen cél megvalósulása, mert az emberek nincsenek tudatában cselekedeteiknek. Veszik a már új korukban hulladéknak számító üvegeket, hogy aztán egy mozdulattal megváljanak tőle, mondván valaki úgyis gondoskodik arról, hogy jó helyre kerüljön. Ez a rossz gondolkodás. Ha már rögvest kifizetnék a betétdíjat, és ezzel vállalnák azt, hogy igaz hogy többet fizetnek, de környezettudatosan cselekednének. Sajnos a kereskedőknek sem érdekük jelen probléma megoldása, mindenki csak az üzletben gondolkodik, a keletkezett hulladékról meg nem beszélnek Így nem csak a fogyasztó, hanem az úgymondott termelő érdeke is, hogy változás legyen!
• Azért lenne fontos a fentiek esetében a betétdíj bevezetése, mert így a visszaváltásra motiválnák az embereket, akik - tisztelet a kivételnek - a fenti termékeket sokszor illegális hulladéklerakókra viszik, további károkat okozva ezzel a környezetnek, és kiadást az államnak.
• Azért kéne jó drágán adni a szóban forgó termékeket, hogy az embereket rákényszerítse a kidobás helyett a visszaváltásra.
• Azért az jó lenne, ha a műanyag hulladékot nem csak azon az icipici kerek lyukon lehetne egyesével bedugdosni !! A kényelmetlenség sokaknak elveszi a kedvét.Ha még koszos is a kuka, márpedig többnyire....
• azért az állam és a civil szervezetek felelőssége, mert az ipar/kereskedelem versenyez, így ha megteheti hogy szemetel akkor meg fogja tenni, illetve a pl. német példa azt mutatja hogy a fogyasztók összessége annyira nem környezetvédő h magától fizessen betétdíjat. megfontolandó a vízre magasabb betétdíj, mert egy iható csapvízű országban (ld még USA) mégiscsak botrány a palackos víz.
• Azáltal, hogy megszűnt egy jó pár üveges termék betétdíja, jóval több hulladék keletkezett. Az embereket motiválta a visszakapandó pénz arra, hogy levigyék az üvegeiket a boltba. Viszont így még a szelektív hulladékgyűjtőig is nehezére esik sokaknak elvinni az üvegeket, palackokat. A betétdíjas rendszer jól működött, szerintem szükség van rá.
• Az, hogy mennyi legyen a betétdíj, a termék árától függjön, vele egyenesen arányosan nőljön.
• Az üzletekben, élelmiszer boltokban nylon helyett papír szatyrot adjanak, és azt is pénzért: 5-10 Ft. Sajnos úgy tűnik, nem lehet másképp a magyar "szívére" hatni. És újra visszahoznám a park őr "munkakört", akik a parkoló őrökhöz hasonlóan bírságolhatnának szemetelés esetén. Természetesen előtte megnövelném a kihelyezett szemeteskukák számát. És arra is ügyelni kellene, h a pl. a buszmegállókban gyorsan megtelő szemeteskukákat gyakrabban ürítsék. Ja, és még valami. Bár ez már csak hab lenne a tortán: rettenetesen randák ezek a narancssárga műanyag kukák, és úgy tűnik, hogy "könnyű" is tönkretenni. Legalábbis ez a látszat. Az újak kihelyezésénél lehetne végre dizájn váltás. Modernebb környezetbe újabbak (meg lehetne hírdetni fiatal tervezők között, biztos lennének dizájn ötleteik); régi hangulatú utcák, terek esetén pedig klasszikus formájú, esetleg régi korokra szemétgyűjtőit idéző formájúak.
• Az üvegeket is vissza kellene venni.
• Az üveg betét rendszernél meg kellene vizsgálni, hogy azveg mosására mennyi vegyi anyagot használnak és az mekkora környezet terhelést okoz.
• Az utolsó pont azért kicsit problémás, mert akkumulátort, gumiabroncsot, elektronikai eszközt hosszútávra vásárol az ember, sokszor nagy értékben, és ekkor nem túl szerencsés egy nagy értékű betétdíjat felszámolni, a kis értékű pedig nem elég ösztönző. Talán csak betétdíj nélkül kötelezni kéne a kereskedőket arra, hogy visszavegyék és megfelelően elhelyezzék az említett termékeket, ha már nem használhatóak, illetve a társadalomban elültetni a gondolatot, hogy ez jó és hasznos - ez talán még nehezebb.
• Az utolsó percekben vagyunk. Lassan már az állunkig ér a szemetünk. Ha nem teszünk ellene, akkor mélyen betemet... S akkor még nem beszéltünk az utánunk jövő nemzedékről. Súlyos kérdés, foglalkozni kell vele, s tenni érte. MINDANNYIUNKNAK!
• Az utolsó kérdésnél jó megoldásnak gondolom a többi termék (akkumulátor, gumiabroncs stb) betétdíját, csak nehezen megvalósíthatónak tartom. A betétdíjat a megvásárláskor fizetnénk, viszont a felhasználási idő sokkal hosszabb, mint akár egy flakonos üdítő esetén, és nem használunk belőlük annyit sem, hogy az emberek érdemesnek tartsák, hogy foglalkozzanak vele és valóban visszavigyék. Így inkább csak az árak növekedését érnénk el vele. (Pl. 1 db visszaváltható terméket magam is inkább kidobnék, mintsem hónapokig tárolnám, hogy összegyűljön belőlük egy tekintélyesebb összeg. :( ). Ha viszont túl nagy lenne a betétdíj, - ami sokkal ösztönzőbb hatású lenne - biztosan visszavetné a keresletet, amivel elvesztenénk az ipar és a kereskedelem támogatását.
• Az utolsó kérdésen még nem gondolkoztam. Csak riasztó méreteket ölt a kidobott szemét mennyisége. Ez részben a vacak, egyszerhasználatos, nem javítható termékek miatt is van. Kérdés: a szelektíven gyűjtött hulladék valóban újrahasznosításra kerül? (Nem egy kukásautóba dobálják be?)
• Az utolsó kérdéscsoportba tartozók legtöbbjénél akkora betétdíjat kellene beépíteni , hogy az a vásárlónak nem érné meg. ezekre más megoldást kellene kitalálni. Pl kijelölt árvevő telepek, díjmentes leadással.
• Az utolsó kérdéscsoportba tartozók legtöbbjénél akkora betétdíjat kellene beépíteni , hogy az a vásárlónak nem érné meg. ezekre más megoldást kellene kitalálni. Pl kijelölt árvevő telepek, díjmentes leadással.
• Az utolsó kérdésben néhol már vannak kezdeményezések: pl. a régi elektronikai cikkek visszavétele, beszámítása. Ugyanígy hatékonyak lehetnek az "elemkukák" is, a szelektív hulladékgyűjtés szellemében. Azonban szinte az összes felsorolt termékre be lehetne a rendszert vezetni, így biztosítva, hogy azok a megfelelő helyen kerüljenek felhasználásra, illetve megsemmisítésre.
• Az újratölthető/újrahasználható csomagolásokat, ha lehetséges támogatni kell, az eldobhatóak kárára. Vagyis csökkenteni kell a szemét kibocsátást, de természetesen nem lehet mindent újratölteni, így az ilyen jellegű szemétnél a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás lép életbe. De a megelőzés is fontos: - nem kérünk műanyag zacskókat a boltba hanem kosárral megyünk - dobozos sör helyett az üvegeset választjuk Növelni kell a betétdíjat és a betétdíjas termékek listáját!
• Az újratölthető italcsomagolások esetén számolni kell a megnövekedett tisztítási költségekkel, érdemes lenne megvizsgálni, milyen mértékben szennyezik a különböző fertőtlenítő, mosó szerek a vizeket, illetve hogyan lehet ezt optimális értéken tartani.
• Az újratölthető italcsomagolások csökkenthetik ugyan a szemét mennyiségét, viszont egy halom mosási igényt támasztanak (energia a mosáshoz, szállításhoz, mosószerek előállítása, környezeti hatása, stb.). Így ez a kérdés sokkal komplexebb annál, mint amit ez a fenti béna kérdőív sugall. A betétdíj kérdését sem ismerheti meg a válaszadó, így a válaszai nem lesznek értelmesek. Szép dolog, hogy tenni aakrotk valamait a témában, de egy ilyen összecsapott véleménykutatás semmire nem jó. Ott kezdődik, ki sem tölti, akit nem érdekel. Akit meg érdekel, nem tudja lelkiismertesen kitölteni. Ennél jobbakat kívánok! Üdv.
• Az újratölthető italcsomagoláskor meg kell vizsgálni, hogy a flakon elmosása mekkora költséggel, ill. károsanyag kibocsátással jár. Szelektiv gyűjtés mellett az újra feldolgozást is hangsúlyozni kéne, volt már rá példa, hogy a szelektiven összegyűjtött anyag ömlesztve a szeméttelepen végezte.
• az újrahasznosítható termékeket érdemes betét díjjal ellátni, így a fogyasztó azaz én is rákényszerülök arra hogy visszaváltsam, természetesen ez logikus körülmények között és reális áron mivel a lakás nem hulladék gyüjtő. Pár forintos visszaváltásnál nem fog ezzel foglakozni senki PL: Tesco PET akció , minden visszavitt üveg 1 HUF . Sok a mennyiség ( m3) kevés pénzért. Az akció nem igazán lesz hatékony. Sok üveghez már autó kell ami ugyebár nem olcsó üzemanyaggal megy és nincs minden háztartásban. Gyerekek se tudják gyüjteni. Ilyen akciókkal az iskolákat kell bevonni . A nylon táskák esetén a 25 HUF-ot mivel lebomló termékről van szó nem tartom korrektnak.
• Az ötlet mindenképpen támogatandó, de a betétdíj fogalmát pontosabban is lehetne definiálni, hogy mindenki értse, miről van szó. Egyébként az lenne a legjobb, ha mindenkinek saját üvegei lennének, amiket a boltban lehetne feltölteni.
• Az ötlet jó. Nehéz kivitelezni. A magyar emberek nem elég érettek ehhez. De meg kell tenni az első lépéseket és az új generációkba tudatosítani kell a probléma jelentőségét. Ez sem könnyű. Ehhez mindenkire szükség van az oszágban. Na még fehér hollónak számítok én is, aki képes a munkahelyére bevinni az elhasznált ceruzaelemet szelektív gyűjtés gyanánt. Én próbálkozok, hátha valaki látván tettemet, megteszi ugyanezt vagy legalább elgondolkodik a miérteken.
• az összes italféleséget betétdíjas üvegben, petpalackban, fémdobozban kellene forgalmazni, legyenek visszaválthatóak, egy részük újratölthető is. De! Én személy szerint ajándékozási célból vásárolt italt nem adok senkinek kopott üvegben.
• Az összes fajta üvegre kellene betétdíj (a befőttes üvegekre is)!
• Az önkéntes betétdíj nem ér semmit, hiszen ez kedvez az egyszer használatos csomagolások további növekedésének, mely további jelentős hulladékmennyiséget termel. Egy kötelezően meghatározott betétdíjra lenne szükség, melynek segítségével jóval jelentősebb mértékű lehet a hulladékok visszagyűjtési aránya, mint például Németországban, ahol az egész bevált. Minél több hulladékot termelő fogyasztási termékre kellene kivetni a betétdíjat. Lásd fentebb.
• Az öko teherautózunk szelektivhulladédbegyüjtés alibivel , állami dotációval több energiát vesz fel a rendszerüzemeltetés mint ami haszon lenne az egészen.pl gyütőedények rotációs előállitása gépgyártás.feldolgozás.
• Az országot elborítja a szemét. Feltétlenül megoldást kell találni. Talán, ha pénzt is kapnának akkor visszavinnék a termékeket. Egyébként teljesen felháborító számomra, hogy a tisztítható, szép üvegeket sem veszik már vissza. Az üzletek ezt felesleges, és ami a lényeg nem nyereséges munkának tartják.
• Az lenne az igazi, ha nem a betétdíj visszaszerzése ösztönözné az embereket a szelektív hulladékgyűjtésre, hanem ez a kultúra része lenne. Eddig viszont hosszú az út. Az sem lenne utolsó, ha ezeket a hulladékokat valóban újra feldolgoznák és nem belföldi, vagy külföldi(!) szemétsüllyesztő telepeken nyugodnának unokáink örökségéül. Más államok pedig dolgozzák fel szemetüket otthon és ne a mi országunkban rakják le!
• Az lenne a jó, ha a betétdíj vagy valami más eszköz megszüntetné az értelmetlen szállítgatásokat. Magát a felelőtlen pazarlást.
• Az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne, ha lennének olyan hulladékszigetek, ahová az emberek levihetnék a feleslegesnek ítélt dolgaikat, amiket esetleg más emberek még szívesen használnának. A konzerves üvegtől a kerékpáron át ágyasztal(tv).Alternatívát jelentene az évente egyszeri szuperkaotikus lomtalanítással szemben.Továbbá örülnék, ha a különböző vegyszeres flakonok és egyéb kezelhetetlen hulladékok gyártói és forgalmazói kénytelenek lennének a lehető legkörnyezetbarátabb technológiára átállni mert különben ki kéne fizetniük a kárt amit okoznak. Pofátlanság, hogy megéri nekik, ami az egész bolygónak rossz.
• Az italos üvegek, és konzerves üvegek újra töltése sokba kerül, mert az üzemeknek mosógépeket kell üzemeltetni, ennek ellenére jó gondolt, hogy a kereskedelem betétdíj ellenében gyüjtse be. Az igy begyüjtött üvegeket szelektiven lehet beolvasztani és újra feldolgozni.
• Az italok esetében az újratölthető csomagolás nem biztos, hogy mindent megoldana, mert a szállításához, a tisztításához újra sok energia kell. Nem tudom, hogy készültek-e számítások arról, mihez kell kevesebb energia? Az eldobható csomagolás ártalmatlanításához vagy a újratölthető csomagolás újra felhasználásához. Az újratölthető csomagolással a szemét kevesebb lenne, ezért ebből a szempontból ez megelőzés, de elég ezt nézni? A 4. kérdésnél ezért igazán nem tudom, melyik válasz is lehet jó.
• Az italok csomagolásánál jobban kellene preferálni a könnyen újrahasznosítható anyagokat. A pet visszagyűjtés és újrafeldolgozás véleményem szerint drágább, mint a fém és az üveg hasznosítása. Minden terméket betétdíjra köteleznék, amely vagy amelynek csomagolása veszélyes hulladéknak minősülő anyagot tartalmaz.
• Az is nagy eredmény lenne, ha nem a fogyasztónak kellene fizetni, hogy átvegyék tőle a veszélyes hulladékot. ezek elszállíttatása lomtalanítás keretében is külön procedúra.
• Az is az előnye lenne, hogy a környezet is megtisztulna, mert a "kukázók" ezeket is összeszednék. Arról nem is beszélve, hogy ők is kicsit jobban élnének, valamiféle hasznos tevékenység által, és nem bűnözéssel.
• Az ingyenes gyűjtés is megoldás volt a tavalyi év végéig a pille palackok esetében /pl.mi egy bp-i iskolának gyűjtöttünk családilag, barátilag-tapostuk,zsákoltuk,gyüjtöttük, szállítottuk ingyen, mert az iskolások versenyeztek és a legtöbbet gyűjtők az összegyült pénzből osztálykirándulásra mehettek/2009-től nincs aki átvegye az iskolától a begyűjtött hulladékot.Állítólag megszüntek az újrahasznosított műanyag iránti piaci igények.Most a kukába dobjuk a palackokat, mert a szelektív hulladék gyűjtök rendszeresen tele vannak,mire odavisszük nincs hely bele tenni.Mellé meg nem tesszük!Sorolhatnám a papírral/átvételi ár 1Ft!!!/vassal/ingyen lehet lerakni a telepeken/...stb.Mi lesz itt a megoldás?Brigi
• Az igazi baj a muanyagcsomagolasokkal van altalaban,amitol nem allapithato meg az aru minosege sem,es a muanyagipar jelentos felhasznaloja-igy a koolaj felhasznalas generaloja is.Raadasul a muanyagba csomagolt tej,elelmiszer maskeppen romlik,budosebbe valik.
• Az igaz állítással kapcsolatban, a mondatot kiegészíteném: A szelektív gyűjtés nem old meg minden problémát, a megelőzésre IS kell koncentrálni.
• Az hogy mindez megvalósuljon, a legnagyobb szerepe az államnak (aki jogszabályba fekteti), valamint az iparnak és a kereskedelemnek van (akik betartják, s valóban visszaveszik betétdíj fejében). Természetesen nem vonhatja ki magát a felelősség alól a fogyasztó sem, hisz nekik is be kell látnia, hogy nem éri meg lustának lenni, s ennek következtépben inkább a szemétbe dobnia a fenti termékeket. S itt jön a civil szervezetek tudatformáló szerepe, hogy a kisgyermektől a kamaszokon, a lusta felnőtteken át (tisztelet a kivétleknek)az idősek is megértsék, miért is fontos és jó dolog ez.
• Az EUR raklapot szállításkor a cégek cserélik az átvétel helyén. Ha nincs csere, akkor általában 1600-1700Ft közötti áron számlázzák, megegyezés szerint. Az ipar és a kereskedelem szereplői csak akkor fogják széles körben a betétdíjat alkalmazni, ha arra az állam törvényileg kötelezi őket, mivel ez számukra komoly plusz munka, ill. sok visszaélésre ad lehetőséget.(az átvett betétdíjas hulladékot/terméket/göngyöleget újra el lehet adni a betétdíj fejében, tehát ugyanúgy kell a gyártóknak, forgalmazóknak foglalkozni vele, mint egy kész-, ill. új termékkel.)
• az erőforrásválság hangsúlyozása, összekapcsolása a klímaváltozással, a tudatosság fontosságának erőteljes hangsúlyozása és köztudatba vitele talán növelné a társadalmi nyomást a betétdíjak bevezetésére (is)
• Az energiafelhasználás legkisebbre szorításának és az emberi munkaerő foglalkoztatásának egyenrangúságát a betétdíj jól szolgálja. Előre!
• Az én gondolatom szerint azért szükséges a szelektív hulladékgyüjtés,valamint a betét díjjazás, mert egyre több olyan termék et dobnak a piacra amit az emberek többsége semmire sem tud önállóan felhasználni és ezért kell az állam, az ipar ésa kereskedelem segítsége is. Kissné
• Az embertársaim gondolkodásmódjában kell jelentős változásnak végbemennie! A napjainkban "trendi" petpalackos italok cipelése és fogyasztása tömegközlekedési eszközökön és más nyilvános helyeken, nem teszi lehetővé a szelektív gyűjtést. Ott dobják el, ahol éppen kiürült a palack. Ez a gond!
• Az embereknek szegényednek, jól jön nekik a betétdíj, és még ha nem is érdekli őket a környezet, egy kis pénzért vissza fogják váltani. Meg egyéb pszichológia is kéne, mert szándékosan le vannak butítva az emberek.
• Az embereknek sokkal jobban kéne figyelni környezetükre és környezetük tisztántartására!
• Az embereknek motivációra van szükségük, és az a 10Ft amit múltkor a visszavitt üvegek darabjáért kaptam egy éjjel-nappaliban, neveségesen kevés, nem nagyon éri meg. A 20Ft amit bejelöltem, se túl sok, de minimum ennyit kéne adni. Ami viszont fontosabb lenne a pénznél (bár lássuk be manapság ez nem nagyon jellemző), az, hogy megvédjük a környezetünket, és a megelőzés szerintem mindig hatásosabb az utólagos kezelésnél.
• Az embereknek csak szűk rétegét hatja meg a szelektív hulladékgyűjtés szép eszméje, szélesebb köröket csak a betétdíj motiválhat. Ahogy a jelenlegi betétdíjas termékek (főleg üvegek) esetében működik a rendszer, kiterjeszthető volna ez más termékekre is.
• Az embereket össztökélni kell, hogy saját műanyag edényeket vigyenek és így vegyenek tejet, vajat, kimérve. Mint ahogyan a piacon is működik.
• Az embereket kényszeríteni kell a környezetvédelemre!
• Az embereket befolyásoló tévéken rádiókon kellene valtoztatni
• Az emberekben tudatosítani kellene, hogy a szemét lassan ellep minket! Szelektíven marha kevés ember gyűjti a szemetét. Az óviban és általános iskolában pedig már tudatosan kellene a gyerekeket tanítani, hogy a szemét gyűlik és nem tűnik el gyorsan, sem magától! Anno voltak szemétszedési napok az iskolákban, ezek hová tűntek???
• Az emberek, ha pénz van a dologban, jobban megbecsülnek bármit. És még ha a gazdagabbak nem is törődnek a 20-50 ft-os tételekkel, a hajléktalanok igenis fognak, így egyrészt hasznos tagjai a társadalomnak, másrészt a napi ételszükségleteiket ez a kis pénz fedezni tudja. Több olyat ismerek, aki ezen az úton indult el az értelmes, hasznos munka irányába. De magam is jobban odafigyelek, ha érdekem is származik abból, hogy ne szemeteljek.
• Az emberek többsége sajnos a saját környezete védelme helyett, inkább csak károsítja azt. Ezért ezzel az ötlettel, hogy pénzt kap a "szemétért", még ha nem is a természet védelme, hanem a pénztárcája miatt, de talán kevesebbet szemetelne.
• Az emberek szemléletbeli változtatására helyezni a hangsúlyt.
• Az emberek sajnos lusták, és szerintem a betétdíj ellenében sem mindíg, sőt ritkán vinnék vissza az italos palackokat a boltokba. Összegyűjteni nem szeretik a palackokat, mert útban van. A szeméttel kapcsolatban a rókafogta csuka, csukafogta róka jut az eszembe. Olyan megoldás kell, amely mind a termelőnek mind a fogyasztónak kedvező, enélkül a szemét problémáját nem lehet megolgdani.
• Az emberek nagy része nem környezettudatos gondolkodású, így érdekeltté kell tenni őket a visszavitelben.
• Az emberek lusták arra, hogy visszavigyék az üvegeket, palackokat. A szelektív hulladék a városokban sem úgy működik, ahogy azt tervezték a környezetvédők. Vidéken pedig még fizetni is kell a szelektív hulladék szállítása miatt. Talán kevesebb szemét lenne és kordináltabb a kezelés.
• Az emberek lusták arra, hogy visszavigyék az üvegeket, palackokat. A szelektív hulladék a városokban sem úgy működik, ahogy azt tervezték a környezetvédők. Vidéken pedig még fizetni is kell a szelektív hulladék szállítása miatt. Talán kevesebb szemét lenne és kordináltabb a kezelés.
• AZ EMBEREK KÉNYELMESEK ÉS KEVESET TESZNEK A JÖVŐJÜKÉRT
• Az emberek jelentős része csak azzal foglalkozik igazán komolyan, ami a zsebét érinti...ha ez a módja, akkor így kell ösztönözni embertársainkat arra, hogy az unokáink számára is élhető minőségű világot hagyjunk...
• az emberek hozzáállásán kéne változtatni,jobban kéne büntetni az illegális hulladék lerakást.
• Az emberek alapból kényelmesek, illetve elfoglaltak időnként túlhajszoltak. A megoldásnak mindig kézreesőnek és eygértelműnek kell lennie. Utána járni a csomogoló anyagok visszaváltásának kevesen hajlandók. A nagy bevásárló központokat kell valahogy ösztönözni/kötelezni hogy ott helyben megoldható legyen minden. Lehetőleg egy helyen. mint a szelektív hulladék szigetek esetében. Svédországban láttam visszaváltó automatákat egymás mellett, üveg papír és sörös/üditős doboz! Ami nem volt betétdíjas azt is befogadta, nem kellett máshová vinni. Nem volt sorban állás, nem kellett a kelletlen dolgozóra várakozni stb. Támogatom! És kötelezném a papírtasak használatára a boltokat. Kiflire stb. mindenre.
• Az előző kérdéssel kapcsolatban: az egyéb, mint reklámújság betétdíjas termékként elég ostobán hangzik. Itt igazából arra gondolok, hogy vmilyen formában kötelezni kellene az ezzel foglalkozó cégeket, hogy gyűjtsék is vissza a szemetüket.
• Az előző csoport termékeit nagyságuk és használati gyakoriságuk miatt egyszerűbb konténerbe tenni, vagy telephelyre visszavinni. A kis boltosokat nem lehet a végtelenségig terhelni, s a nagy áruházakban is nehézkes kezelésük. Viszont a konzerves üvegek esete a boros és sörös üvegekével azonos, a boltosok dolga kell hogy legyen.
• Az előbb felsorolt termékek egy részét néhány iskola jó hatásfokkal gyűjti. Lehet, hogy azokat az iskolákat, amelyek ezt felvállalják támogatni kéne, mert a jó példát a gyerekek könnyebben magukévá teszik és ha ráadásul még kapnak is érte valamit, még becsesebb lesz számukra a dolog. Itt nem konkrétan pénzre gondolok, hanem mondjuk egy jól meghirdetett verseny elérhető közös jutalmazással. azoknál a termékeknél, melyeket a gyerekek méretüknél, vagy veszélyességüknél fogva nem gyűjthetnek a cégeket kell rábírni arra, hogy számukra is fontos legyen. ( büntetés v. jutalmazás) Persze talán csak annyit kéne tenni, hogy a külföldön már jól bevált dolgokat honosítsuk! Köszönöm a lehetőséget: Anna
• Az elo foldnek tul sok szemetet es karos emberi beavatkozast adtunk a megbecsules helyett,ha igy folytatjuk mi is szemette valunk.
• Az elképzelés szép dolog, de a megvasósítás elsősorban azon múlik, az ember veszi e a fáratságot, hogy elvigye a beváltóba az eldobható italcsomagolásokat. És ennek csak az egyik oldala a pénzbeni ellenérték. Az emberek gondolkodásának, hozzáállásának kell megváltozni, fejlődni, átalakulni a szemét témában, vagy úgy járunk mint a Wall-e című animációs film emberei. :)
• Az elemeket a lakosság néhány kivételtől eltekintve, a háztartási szemétbe dobja, az akkumulátorok nagy része is erdőkben, jobb esetben szemétlerakohelyeken landol, ezzel szennyezve a talajt és a környezetet. A gumiabroncsot sok esetben égetéssel próbálják eltüntetni, mely megintcsak súlyos környezetszennyezést okoz. A konzerves üvegeket miért nem lehet újra tölteni, újra felhasználni? Probáljuk meg!
• Az elemek, és akkumulátorok kapcsán az emberek még mindig nem elég körültekintőek, az ecélra kihelyezett gyűjtőket is gyakran teletömik más hulladékkal, mert nem is tudják mire szolgálnak azok. A befőttes- konzerves üvegek miért nem visszaválthatók? Csak egy alapos mosás kell nekik, és újra forgalomba hozhatók... Az elektronikai eszközökkel sajnos az a tapasztalatom, hogy a még működő csak "elavult" termékekért a kereskedésekben minimális pénzt kapni, ezért sokan tartogatják...hogy valamire csak jó lesz, de előbb-utóbb a kukában landolnak.
• Az elemek, akkumulátorok, gumiabroncsok, gyógyszerek szelektív módon történő, megfelelő gyűjtőkben való elhelyezése betétdíjtól függetlenül is alapvető feladatunk.
• Az elemek és akkumulátorok összegyűjtésének vagyok tanúja hétről hétre Amszterdamban. Minden szombaton megáll egy 'elemgyűjtő autó' a házunk előtt, egy lakótelepi kis téren, és kb 1 órán keresztül vihetik hozzá a lakók az elhasznált elemeket, A szelektív gyűjtésnek felelősségteljes és fogyasztó-barát megvalósulása ez, ahol házhoz jön a szemetes.
• Az elemek betétdíjassá tételét csak azért nem támogatom, mert mint az iskolában is tapasztalom, a gyerekek gyűjtő-szelleme épp ellenkezőleg hat: még több elemet használnak a tölthető helyett. Jó munkát kívánok mindannyiónk örömére! üdvözlettel: mzs
• Az elemek akkumulátorok,elektronikai eszközök rendkívüli módon szennyezik a környezetet,ha eldobálják őket.Ha a betétdíj esetleg nem megoldható,akkor megfelelő gyűjtőhelyek kellenek,és azokat PROPAGÁLNI és NÉPSZERŰSÍTENI kell.Pl.az elhasznált sütő és főzőolajnak sincs megfelelő gyűjtőhelye.
• Az elem , akkumulátor,és háztartási elekromos eszköz , gép esetében csak akkor adnék egy újat , ha a vevő leadja a régit, vagY felmutat egy igazolást , hogy korábban egy leadóhelyen leadott egy használt abroncsot , vagy mosógépet,stb. Új vevő esetében aláiratnék egy nyilatkozatot , hogy valóban új vevő , és elhinném , de ha kiderülne ,hogy kidobta a régit , akkor jelentős ( 10 000.-Ft nagyságrendű)buntetést fizettetnék vele a kőrnyezetvédő hatósággal. A betétdijat itt nem használnám. Létrehoznék egy másik lehetőséget , ahol nem keletkezik szemét: olyan rozsdamentes , könnyen tisztitható edények használatát támogatnám , amiben a legtöbb friss dolog kimérhető , és hazavihető.Ez a vásárló tulajdona lenne , és például a tejet az elydó nagy edényből abba mérnék ki , vagy a húst, gyümölcsöt , zöldséget , tojás tstb. abban vinné haza a vásárló.Azért érné meg ez a módszer a vásárlónak , mert csomagolóár nélkül vehetné meg , és az eladónak , mert kismértékű támogatást kapna az államtól, ha igy adná el a termékét, hiszen ez olcsóbb az államnak , mint a szemetet kezelni , ha a csomagoló anyag kidobásra kerül. Igy mindenki jól jár , aki ebben részt vesz.Amit nem kellett kidobni , az nem is okozott további feladatot , problémát.
• Az elektronikai eszközök esetén is támogatnám, ha el tudnám képzelni. Lehet, hogy fáradt vagyok most hozzá, hajnali fél háromkor, de nem jut eszembe egyetlen ötlet sem erre. Úgy gondoljátok, hogy amikor megveszek egy hűtőt, ami jó esetben 10-20 évig is működik, akkor még pluszban befizetek 20 eFt-ot, betétdíjat, amit majd visszakapok, ha a tönkrement hűtőt leadom a begyűjtőnél? A csomagolóeszközök betétdíja azért lényegesen más, mert a csomagolás viszonylag hamar felszabadul,lehet visszaváltani.
• Az elektronikai eszközök esetén - szerintem - nem a betétdíj, hanem a gyártók (illetve jogutódaik) visszavételi kötelezettsége lenne a megoldás.
• Az elektronikai eszközök alkatrészeit szelektálni kell, ezt szakszerűen csak erre szakosodott cégek valósíthatják meg.
• Az eldobó csomagolások minden fajtájának feldolgozásáról gondoskodni lenne elsődleges feladat, ami a www.kvvm.hu szerint ma nem megoldott hazánkban (pl. joghurtos, margarinos flakon, alu fóliák !!), illetve a nem feldolgozható/újratölthető csomagolások gyártásának mellőzése. Ezentúl a szelektív hulladékgyűjtő pontok számátnak növelése, propagálása.
• Az eldobható műanyagüvegekért gondoltam 5ft-os betétdíjat ->melyet akkor fizethetnének, ha össze van az üveg taposva.
• az eldobható műanyagok visszaváltásával sokra nem megyünk, lehet - és az is persze fontos, hogy a közvetlen környezetünk szebb lesz - de nem csökkenti ezen anyagok gyártását. Az üvegvisszaváltás természetesen ésszerűbb. Sajnos ez is csak csepp a tengerben, de meg kell tenni. (amíg a világ FOGYASZTANI akar, és FENNTARTHATÓAN FEJLŐDNI (nem pedig kiegyensúlyozottan élni a természet törvényei alapján), addig csak lassítjuk a PUSZTULÁS folyamatát, de nem fordítjuk meg. Persze MINDEN SZÁMÍT, legfőképp, hogy "én" hogy állok hozzá, hogyan képviselem mindezt. GÓZÖM SINCS HOGY EZT VALAKI ELOLVASSA-É, mindenesetre ott kering az éterben...
• Az eldobható italcsomagolással nem értek egyet,ezért nem támogatom,hogy betétdíj ellenében visszavegyék. Ez is elősegíti a hulladék keletkezését és az újrafeldolgozás amúgyis akadozik... Valamint lehetőséget ad arra,hogy akik a környezet megóvását szívügyüknek tekintik,megnyugtathassák a lelkiismeretüket... Nem megoldás! Más termékek estében azért tartom hasznosnak a betétdíj beveztését,mert a vásárló ösztönözve lenne arra,hogy ne a kukába dobja (rosszabb esetben az erdőbe!)a már használhatatlanná vált tárgyat,hanem valamilyen gyűjtőhelyre. A hulladék elszállítás díja folyamatosan emelkedik,így félő,hogy megnő az illegális lerakások száma.A betétdíj széleskörben való bevezetése,ennek elejét vehetné.... A legtöbb magyar embert sajnos még mindig csak a pénztárcáján keresztül lehet "megfogni"....A tudatformálást kiskorban (óvodában) kellene kezdeni!
• Az eldobható italcsomagolásra most kialakult egy rendszer, sokan nem vinnék vissza a boltba (a hulladéksziget kényelmesebb), nem hiszem, hogy a multik/boltok magukra vállalnák ennek a "nyűgét" is. De a betétdíjas csomagolások körének bővítését üdvözítőnek tartom, mint ahogy a termékek bővítésének körét is, csak valaki vállalja magára a megvalósítást...
• az eldobható ill. újratölthető műanyagpalackok mellett a fém italdobozokat is betétdíjassá kellene tenni, ezt később ki lehetne terjeszteni a sima konzervesdobozokra is
• Az egyszer használatos elemet teljesen ki kellene váltani újratölthetővel. A magas összegű visszaválthatóság sok gyereknek, illetve szegény embernek anyagi segítséget is jelentene.
• Az egyik szegedi Tesco egy picit nőtt a szememben, minimális pénzt, de fizetnek a visszavitt műanyag palackokért (a reklámjuk szerint). Az újrafeldolgozás kétségtelenül jobb megoldás a lerakásnál, de a szelektvígyűjtő emberek nagy része ezzel meg is nyugtatja a lelkiismeretét, a többség pedig nem is tudja miért baj a hulladékgyártás és eladás. Engem kifejezetten zavar, hogy egy számomra fontos termék vásárlásakor az árukapcsolás miatt csak hulladékkal együtt vehető meg. Sok sikert! LP
• Az egyik leghatékonyabb motiváló tényező a hétköznapi emberek életében a pénzügyi ösztönző. E nélkül a szelektív gyűjtés legfeljebb nagyon komoly bírságok révén működtethető. Valamint a hétköznapi tapasztalatnál (ez esetben: betétdíj) kevés eszköz van, ami képes hatékonyabban közreműködni a társadalmi szemléletformálásban.
• Az egyik legfontosabb feladat, a magyar vagy maximum szomszédos államokból érkező termékek népszerűsítése. Ezzel nem csak az ország iparát, mezőgazdaságát támogatjuk, de kevesebb szállításra, csomagolásra van szükség.
• Az egyéb részben hosszan irtam arról, hogy a "fölöslegesen" sok hirdetés, reklámújság, szórólap, amiket begyömöszölnek a postaládákban ill. újságtartókban, kerítésrésekbe úgyszintén környezetszennyezők! Hiába írjuk ki,hogy nem kérünk vagy,hogy csak pl. 3 lakó kér reklámújságot, benyomják a társasház összes lakója számára a darabszámokat !!! és még sok mindenben kéne együttgondolkodni, SOK SIKERT !!!!
• Az éghető éskönnyen mineralizálódó csogaló, hordozó anyagok kivételével,mindencsomagolóanyagért visszafizetés járjon. A visszafizetendő összeg annál nagyobb legyen, minnél tartósabb, sőt veszélyesebb a csomagoló anyag, vagy használati cikk. Igaz, hogy a műanyagflakon, egy részről energiatakarékos a szállítás vonatkozásában, de a szennyező tömege sokkal károsabb.
• Az egész csak akkor működik, ha a fogyasztók is együttműködnek. Azért a kereskedelmet jelöltem meg, mert talán ők tudnka legösztönzőbbek lenni a vásárlóikra.
• Az áruházaknak nem csak a termékek kínálása és eladása a feladata, hanem a csomagolás, keletkező hullagék kezelése is. Az elektronikai termékek nagy gondot jelentenek a háztartásokban, ha már nem használják őket. A nemzeti közösség a korábban bevezetett szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban már megmutatta, hogy hajlandó szétválogatni a szemetet, és a konténerekhez elvinni. Ez pozitív, tehát látható, hogy a lakosság részéről megvan az igény.
• Az árakba építsék bele a hulladékká válás utáni kezelés, feldolgozás, ártalmatlanítás, stb költségeket. Udv
• Az árakat úgy kellene megválasztani, hogy sokkal jobban megérje megvenni a termékeket visszaváltható csomagolásban, mint "szemétben". Pár forintos betétdíjjal nem lehet elérni semmit, mert a legtöbb ember lusta visszavinni az üvegeket. Sokkal egyszerűbb kidobni őket. Talán, ha nagyobb értéke lenne a számukra (olcsóbb lenne az áru betétdíjas csomagolásban, magasabb betétdíj) többen ezt választanák. A másik nagy gond, hogy az egész világot elárasztotta a kínai elektromos szemét. Hasznavehetetlen vagy csak pár hónapig működő elektronikai cikkek sokasága. Igaz olcsó, de mind a szemét telepen végzi. A gyártóknak rá kellene állnia tartósabb cikkek előállítására, a vevőknek le kellene szokni a pazarlásról!!! Köszönöm, hogy elmondhattam a véleményem.
• Az alumíniumból készült dobozokat annyiszor lehet felhasználni, ahányszor összegyűjtjük. Mégsem vetnek ki rá betétdíjat, pedig így ha más nem, a hontalanok segítenének a gyűjtésben. Jó lenne, ha végre megvalósulna egy kevésbé szemetes világ. A jelenlegi szelektív gyűjtés tetszik, bár javítana a helyzeten, ha gyakrabban ürítenék a konténereket, legalábbis az I. ker.ben, ahol élünk ott gyakrabban kellene. A játszótereken szerintem ki lehetne tenni kisebb szelektív tárolókat, így ösztönözve a következő nemzedéket, hogy természetesnek tartsák a szelektív gyűjtést, és ne tekintsék hulladéknak a papírt is. Köszönöm, hogy elindult ez a kezdeményezés. Soós Katalin
• Az általános véleményem az, hogy ameddig az emberek hozzáállása változatlan addig minden törekvés zsákútcába futhat. Nem a mónika showt meg joshi havert kellene nézni a tv-ben, hanem ismereteinket gyarapítani. Szellemileg az átlag ember már nem, hogy nem halad előre hanem visszafelé sűllyed, hála a média butításának amire az emberek vevők. A 19-20 éves korosztály általános véleménye, hogy mi már öregek vagyunk a tanuláshoz. Az emberek birkákká válnak és egye inkább csak bégetni tudnak attól függően, hogy ki mit mondd nekik, mennek egymás után. Egymást majmolják, ciki ha komoly kapcsolatuk van, ha nem járnak bulizni minden hétvégén, ha tanulnak ha nem cigiznek. MInden ciki, a ciki szó maga szánalmas mert csak egymás után mennek az emberek. A szép lányok ribancokká válnak, a tehetséges fiúk meg gyökerekké. Egy ilyen társadalomban a környezet védelme vagy bármilyen hasznos dolog támogatása borzasztóan nehéz.
• Az államnak kell ezt a kérdést alapvetően rendezni. A jelenlegi liberális felfogás szerint mindannak megvalósítására, amit önök akarnak, nem sok esély van. Először olyan politikusi garnitúrának kell hatalomra kerülnie, ill. ennek következtében olyan összetételű törvényhozó testületnek, amelyik kérdés és egyeztetés nélkül egész egyszerűen megalkotja a szükséges jogszabályokat a környezet és a magyar nemzet javára, majd azokat kímélet nélkül végrehajtatja. Ha nem tetszik az idegeneknek, mehetnek el. Tej van, szeszes italokat üdítőket, stb. mi is tudunk gyártani, mi kell még?
• Az államnak az ipart és a kereskedelmet rá kellene kényszeríteni a betétdíj elfogadására és alkalmazására. Az embereknek és a civil szervezeteknek viszont rá kell kényszeríteniük az államot, hogy meghozza az ehhez szükséges rendeleteket. Sajnálatos, hogy az állam nem a valódi feladatát végzi. Sajnálatos, hogy az állam minden alkalommal megvehető.
• AZ AKUK CSAK PROBLÉMÁT OKOZNAK, AZ ÜVEGEK, MEG TÖLTI A KUKÁKAT!!
• Az akkut jelenleg is átveszik a " Méh" telepeken. Én egy 45 aH akkuért 1800 Ft-ot kaptam.
• Az akkumulátorokért most is fizetnek a hulladékudvarokban. Véleményem szerint az iskolának is nagy szerepe van, mert ott is fel lehetne állítani hulladéktárolókat, amibe a használt elemet, égőt a gyerekek nap mint nap elvihetnék. Vicc, hogy a konzerves üvegeket a szelektív hulladékgyűjtőbe dobáljuk, ugyanakkor a boltban pénzért adják. Egyszerűen nem adnék semmit eldobható csomagolásban. Ha valaki lusta, hogy visszavigye, akkor tegye ki a kuka mellé. Biztos nem találná ott már félóra múlva sem. Ha minden ilyen csomagolásban lenne, akkor minden gyártó egyenlő esélyekkel küzdene és csak a tartalom számítana és nem az hogy a göngyölegért kell-e fizetni vagy sem.
• Az akkumulátorok esetében felesleges a betétdíj, mivel a használtakat az árusítóhelyek (az autósboltok biztosan) most is visszaveszik és gondoskodnak az elszállításukról.
• Az akkumulátor, gumiabroncs és elektronikai eszközök esetében a betétdíj nem igazán jöhetne szóba véleményem szerint. Ezek cseréje többnyire szakszervízben történik és így nem a kukában végzik ezek a termékek. Néhány száz forintos betétdíj nem mozgatja a több tízezer Ft értékű termékek vásárlóit. Több ezer Ft pedig nem kérhető el betétdíj gyanánt. Ezek hosszú élettartamú termékek, az infláció pedig túl magas. Feltételezem senki sem venné szívesen, ha sok pénze sokáig "állna a termékekben". Inkább a leadásukat kéne valamilyen módon ösztönözni. Az elektromos eszközök visszavétele már most kötelező a kereskedelem részéről. Pl.ha kiszállítják a hűtő-, vagy mosógépet, viszik a régit. A raklapokban nem látok veszélyt.
• az a szomorú, hogy jelenleg nem ez működik, hogy egyáltalán megengedett az eldobható italdobozok forgalmazása. Továbbá, hogy a hulladékgazdálkodás területe kormányzatilag ennyire hanyagul legyen kezelve.
• Az a baj h az emberek nagy része azt sem tudja mi az h szelektív hulladék gyűjtés. Jó lenne ha a nem visszaválthatós dolgokat az emberek hasznosítanák. Pl. margarinos dobozt kimosná. Bármit lehet benn tárolni. Vagy olyan csomagolást kellene gyártani ami könnyen felbomlik és nem szennyezi a környzetet.
• Az 5 Ft-os betétdíj elfogadható (talán még sok is) egy PET palackért. Akkumulátor, raklap, nagyobb műszaki cikk esetében nem hiszem, hogy elegendő motiváció az emberek számára. Semmiképp ne felejtsük el, hogy még mindig nagyon sok a nem tudatos vásárló, és válság ide vagy oda, fogyasztói társadalomban élünk... Személyes tapasztalatom alapján a legnagyobb motiváció, ha egy társasház részére kevés kukát biztosítanak. Nálunk 6 lakásra 2 db 60 l-es kuka van, amit egy héten kétszer visznek. (Ennek a díja 2000 Ft/lakás/hó, tehát nem olcsó.) Az egész utcában így van ez és a környékbeli szelektív gyűjtők annyira tele szoktak lenni, hogy pár utcával arrébb hordjuk (az egyébként nagyon gondosan) külön válogatott szemetet. Lehetne reklámozni az otthoni 2 konténeres szemeteseket is. Kisvárosi újságokban megjelent cikkekkel is szerintem jó eredményt lehet elérni, azt a helyiek olvassák és büszkék is rá.
• Az 1. kérdés befolyásoló. Az ipar és a kereskedelem nem szerplők. Az ipar alatt feltételezem, hogy a forgalmazókat, termelőket értették. A kereskedelem alatt pedig a forgalmazókat és a fogyasztókat. Ön szerint melyik állítás igaz? - a bejelölhető válaszok összetett mondatokat tartalmaznak, melyeknek kapcsolata számomra nem egyértelműek, továbbá nem látom a két választható megoldás között a kizáró okot. Kérem, ne égessék magukat ilyen rosszul összeállított kérdőívvel!
• Az "Ön szerint melyik állítás igaz? " pontban a kibocsátáscsökkentés es a szelektív gyűjtés az újratölthető italcsomagolásra es/vagy az eldobó italcsomagolásokra vonatkozik?
• Ausztriában már kötelező a szelektív hulladékgyűjtés. Grazban voltam, ahol mindenhol kötelező, kollégiumban is például. Nagyon jó megoldásnak találom a kötelezővé és büntethetővé tételt. Nálunk különösen fontos lenne a büntetés fizetés és a folyamatos ellenőrzés, mert nálunk a közösség iránti felelőségtudat és szellemiség teljes válságot él meg. Mondhatni nincs. A kényszerítés fontos lenne, amíg morálisan helyre nem áll a magyar társadalom. Azonban a példamutatás talán még fontosabb lenne - ismert személyek által vagy közintézmények révén - lásd: sózás. Amíg az állami társaság sózhat, addig a kisember sem fogja az "obiban" megvenni a drágább szereket. Szerintem ez evidens.
• Ausztriában elég jól müködik a szelektív hulladékgyüjtés. Papir és üveg szinte 100%-ig külön össze van gyüjtve.
• Át kéne venni a németországi (vagy más Nyugat-európai) betétdíjas rendszert. Kétszer is meggondolja az ember, hogy a strandon visszavigye az üveget, ha az egész 3 euro volt, amiből az üveg 1 euro.
• Ásványvíz esetében például minden szinten jobban ösztönözném a ballonos megoldást (10-20 l), mert ez a legtakarékosabb minden szempontból. De a sóher magyaroknak a betétdíjas palack is előrelépés lenne.
• Arról is lehetne számadatot közzé tenni, hogy a palackok újratöltése milyen mértékű környezetterheléssel járna (mosáshoz víz-, mosószer és energia-fogyasztás, szennyvíz mennyiség növekedése, annak kezelése) és ezt lehetne összevetni az egyszer használatos palackok miatt fellépő környezetterhelésekkel levonva a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított mennyiséggel kiváltott kőolajat, mint alapanyag - egy üveg palack vagy betétdíjas műanyag palack élettartamára vetítve. Biztos csináltak már erre LCA-t, csak elő kéne valahonnan bányászni a számokat és azokat egymás mellé tenni. Mert enélkül kissé egyoldalúnak tűnik a tájékoztatás. Szten nem olyan nagy "bűn" a hulladék égetéssel történő hasznosítása - legalább energiát termel akkor is, ha nincs elég gáz!
• Arra kell törekednünk, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk, így vigyázva Földanyánkra!
• Arra is gondólni kell,hogy a gyűjtés és a feldolgozás a lehető legkevesebb káros anyag kibocsájtással járjon. A hosszútávú környezettudatos életmódot pedig bevinni a köztudatba. Köszönöm.
• Annak örülnék, ha egységesen minden termék(üveg) visszaváltható lenne. Nem szeretem, amikor ott állok a visszaváltónál a maradék 10 borosüveggel, amit nem vesznek vissza és sehol egy szelektív, na mit csináljak?! Cipelhetem haza az üvegeket, mert az illető borász elfelejtette ráírni az üvegére, hogy betétdíjas termék-e. Meg egyébként is, azt miért is nem veszik vissza?! A többi üvegről már nem is beszélve. Nyilvánvalóan valami olyan összeg kell, amiért a többi embernek is megéri visszavinni az üvegeket, ha már -sajnos szomorú látni, de- a környezetük nem érdekli őket!
• Amit vissza lehet forgatni az vissza is kell. Biztosan kevesebb szemét kerül ki a háztartásokból.
• Amire van szelektív gyűjtő (pl. üveg) arra már történt egy beruházás, nehéz lesz megváltoztatni. Ha viszont vissza lehet váltani az üveget, akkor ki fogják szedni a kukából. A betétdíj szedés, szelektív gyűjtés, elszállítás stb. főleg a kis boltoknál elég nagy plusz terhet jelent. Ahhoz h ez működhessen, nekik is érdekeltnek kell lenniük, és elérhető, jól definiált szolgáltatásokat kell nekik nyújtani.
• Amire csak lehet betétdíjat alkalmazni, arra alkalmazni kell!
• Amihez nem raktam pipát, oda azért nem tettem mert azok már egy amortizált állapotban lévő valamit, amiket máshogy kell elbírálni mint egy üveget, amit visszavesznek és újratöltik. Ezeknél már a teljes szétbontásról, olvasztásáról van szó, ezért itt inkább kötelező beszolgáltatás mellett döntenék!
• Amíg olyan politikusok döntenek (ahogy ma is van), akiknek semmi nem ér semmit, és a saját zsebük minél degeszebbre tömésén kívül nem is érdekli őket semmi, ami kicsit tesznek estleg, azt is csak saját önös céljaik érdekében teszik és úgy tüntetik föl mintha a köz érdekében tennék, addig úgyse lessz semmi változás, csak egyre rosszabb lesz, a környezet és természet pedig tönkremegy. Amíg a környezetvédelmi hatóságok emberei, a rendőrség és a bíróság lefizethető, amíg a környezetszennyezés összefonódik a kemény maffiával, addig úgyse fog változni semmi. Próbálkozni persze kell...
• Amíg nincs meg a szándék jogalkotói oldalon a probléma szabályozására, addig nem lesz megnyugtató megoldás. A saját sza....ba fulladunk bele rövidesen.
• Amíg "az állam" nem hoz olyan rendelkezést, ami az üvegvisszavételre kötelezné a kereskedőket és a gyártókat, addig nem lesz megoldva, mert így nyilván olcsóbb és kényelmesebb mindenkinek (különben ugye nem így lenne). A civil szervezetek a döntéshozásra nyomást gyakorolhatnak (és tegyék is, hajrá!), de nem felelősek. Nagyobb tömegek (fogyasztók) anyagi motivációtól független felelősségteljes gondolkodásában nem hiszek. Szoktak azzal érvelni, hogy az üvegek mosása ugyanolyan környezetszennyező, mint az eldobásuk és újragyártásuk, ehhez nem értek, de kétlem. Pillanatnyilag Németországban élek, ahol pompásan működik az üvegvisszavételi rendszer. Ha az ember visszavisz egy-két rekesz ásványvizes, üdítős, sörös vagy tejesüveget (mondjuk kéthetente), 6-8 eurót is visszakap, ami már elég motiváció arra, hogy az üvegek tárolásával és visszaszállításával fáradozzunk.
• Ami szennyezi a környezetet, kerüljön újrahasznositásra vagy biztonságos megsemmisitésre!
• Ami nem szervesanyag és még újra hasznosÍtható valamint ami környezetre káros és veszélyes azt mindet vissza válthatóvá kellene tenni!
• Ami eldobható, az értéktelen. amiért pénzt adok, vagy kapok, az nem csak az én számomra, hanem mások számára is értékes. Ha már valamibe előállítási energia lett belefektetve, még ha teljesen nem is, de részben megtérül= MEGÉRI! A MUNKA is ÉRTÉK!!!! Szemléletváltás szükséges! Már Óvodás kortól ! Szeretettel üdvözlöm a kezdeményezést, és teljes mellszélességgel támogatom! A szelektív hulladékgyűjtés az elkényelmesedett ember látszattevékenysége lelkiismerete megnyugtatására! Ez amúgy még folytatható! Üdvözlettel: Kócziás György
• Amennyire tudom csak Budapesten kb. 30 - 35 millió kiló hulladékot dobunk ki naponta, 3 x annyit, mint 25 éve. A növekedést mindenképpen meg kell állítani, azután lehet a csökkentéssel foglalkozni. Pl. a PET palackok többsége abszolút fölöslegesen van forgalomban amikor otthon sokkal tisztább és ihatóbb vizet lehet nyerni szürőberendezés által.
• Amennyiben nem növeli jelentősen a termékek árát a betétdíj, érdemes minél több területen bevezetni, hiszen így nagy mértékben csökkenthető a környezetszennyezés. Nagyon sok termék van, amire ráírják, hogy nem szabad a szemétbe dobni, de senki sem tudja, hogy akkor hova kell. Ezeket, jó lenne, ha mindenki a visszavinné a megfelelő helyre.
• Amennyiben betétdijakat vezetnének be kevesebb volna a szemét.Vannak olyan flakonik ill. üvegek ill. gumiabroncsok amelyeket ujra lehet hasznositani. Miért kell ez a nagy pocsékolás. Szemetelés-.
• Amennyiben a vásárlónak nem csak környezetvédelmi de anyagi érdeke is, hogy a hulladékot a megfelelő helyre adja le, úgy talán nagyobb lesz azok aránya, akik környezetbarát módon szabadulnak meg a hulladéktól.
• Amely termékek környezetterhelési dijjat hordoznak az árukban, azokra a betétdíj felesleges, hanem olyan szintre kéne emelni, hogy ne érje meg nem összegyüjteni, mert dijjkedvezményt hordozna a visszagyüjtésük (elektronikai eszközök, gumiabroncs, elemek és akkumulátorok estében).
• Általános szemléletváltásra van szükség, az embereket ráébreszteni a felelősségükre . Nem csak fogyasztani, hanem egységben látni és keresni a természetet óvó megoldásokat.
• Általános "betétdíj" kellene beépítve minden forgalomba hozott tárgy-szerű termék árába,nyilvános lista- a beépített "betétdíjak" táblázata,napilapokban meghirdetve, kb egészen a "nejlonzacskó 2ft, klaviatúra 87ft" tételig. Vagy grammra. Hulladékbeváltó gyűjtőudvar, ahová bárki bevihetné ezeket, így biztosan nem hordaná az utcán a szél. Bocs a naivitásért...
• Általában jellemző a túlcsomagolás, ami felesleges energiafelhasználást és többlet környezetszennyezést jelent. Funkcióját nem látom, csak annyiban, hogy egy árucikket a hozzá hasonló vagy vele megegyező, de más gyártók által előállított termékektől megkülönböztesse. Ezt azonban nem tartom elégséges indoknak a túlcsomagolásra, inkább e fentieket kellen jobban fiygelembe venni.
• Állami és önkormányzati intézkedésekre volna szükség, a civil szervezetek feladata nem az ő meggyőzésük kellene, hogy legyen - jó lenne, ha erre már nem volna szükség - hanem az emberek nevelése ilyen szempontból.
• Alig várom, hogy Magyarországon történjen ilyen jellegű kezdeményezés, bevezetés a szeméttel kapcsolatban. Bár ehhez kell azért némi intelligencia és megfelelő külső, szervezett, hatékony, intelligens szervezés.... Szerintem minden háztartásban szigorúan szelektíven kellene gyűjteni minden szemetet (papír, üveg, műanyag, organikus, ill. kozmetikai) és MINDEN TERÜLETRE-lakónegyedekben, iskolák körül, ill. utcák végére biztosítani a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket.) Továbbá minden polgár levélben kapna névre szólóan egy hivatalos tájékoztató füzetet a rendszer bevezetéséről, az első lépésekről, hogy hogy kezdjenek hozzá ezt bevezetni a háztartásokban, hány szemetest vegyenek, stb. Ill. iskolákban ingyenes fórumok, előadások formájában lehetne erről tájékozódni. Diákoknak olyan tantervbe beépített óra, ahol a közösséget érintő globális problémák lennének kikommunnikálva (környezetvédelem, politika, vallások, kisebbségek, egyén a társadalomban, Saját történelmünk, Saját kultúránk!!!! stb.................) értelmezve, a következményekkel, okokkal, okozatokkal, stb. Fiatalság = Jövő. Sok erőt és sikert kívánok a a kivitelezéshez! Kovács Rita (Siófok/Veszprém, 22 éves Angol szakos hallgató)
• Alapvetően valamely fajta szabályozással a fogyasztók elszántságát kell előtérbe hozni, tegye meg, hogy szelektíven gyűjti, a megfelelő helyre szolgáltatja vissza a megfelelő hulladékot. Erre természetesen legyen meg a lehetősége, gyűjtőhelyek, stb.
• Alapvetően szemlélet váltásra van szükség és ebben az államnak is nagy szerepe van/lenne. Megfelelő szabályozókkal lehetne a piacot arra terelni, hogy megérje számára vagy kénytelen legyen foglalkozni a csomagolóanyagokkal azután is, hogy eladta a terméket.
• Alapvetően nem értem az egészet, most kínnal-keservvel küzdünk valamiért, ami régen teljesen jól működött. Régen csak üvegben lehetett italt vásárolni és az üvegek 95%-át visszaváltották. A kormány szégyene, hogy hagyta ezt megszűnni. Nem kapcsolódik szorosan ide, de a zAuchant mikor fogják végre megvágni vmi szép "kis" környezetvédelmi bírsággal a millió vásárlóra erőszakolt zacskó miatt?! Minden más helyen tiszteletben tartják a kérésemet, hogy köszönöm, nem kérek szatyrot, csak ott nem:(
• Alapvetően nem a fogyasztóké a felelősség, nekik együttműködniük kell, elsősorban az ipar, kereskedelem és az állam tudna hatni és lenne köteles cselekdni a kérdésben, csak kérdés, hogy akarnak-e? A környezetvédelem, és így az utánunk jövők érdekeit ne írja felül a pillanatnyi pénz- és hatalmi érdek!
• Alapvetően nem a betétdíj mértéke és a termék típusa, hanem a gondolkodás határozza meg, hogy igénybe veszik-e a lehetőséget. Kis pénztárcájú embereknek minden fillér számít, akinél nem a pénz számít, ott mindegy mennyit kap érte. Persze van olyan réteg is, aki abból indul ki, hogy megéri-e visszavinni.
• Alapvetően két területe van: -gyártó és kereskedő -fogyasztó. Láthatóan az állami nyomásgyakorlással lehet elérni valamit, tehát az Állam Bácsi a jótékony erő, amely rákényszeríti a jelenre a jövő érdekét, ami maga a jó! -Gyártó és kereskedő felelőssége: --Gyártó: mit ad el, ehhez ténylegesen milyen csomagoló anyag kell, azt honnan szerzi be. Ez azért is fontos, mert a visszaváltás után mennyit kell utaztatni még azt, amit újra akarunk hasznosítani! E mellett a természetes csomagolóanyagok is kérdésesek, hogy hol természetesek (banánlevél nem az Mo-n.) Végezetül kötelezném arra, hogy igazolható módon újrahasznosított anyagokkal dolgozzon megadott százalékig, és annak megadott százalékáig a saját termékeinek csaomagolásait kapja vissza (ahol értelmes!). (Érdems lenne végiggondolni, hogy a végtlenszer használható üveg vagy a sokszor használható műanyag palack újrahasznosítása a kevésbé környezetterhelő...) E mellett kötelezném a gyártókat, hogy "váltsák meg" a tevékenységüket - valamifajta adóval, amelyet fel tud használni a helyi vagy magasabb szintű kormányzat szemétszedésre közmunkában, vagy faültetésre, nagyobb léptékben... --Kereskedő: mivel a vevő vele van kapcsoaltban, legyen nála lehetőség a hulladék visszavételére. A betétdíj csak arra ad lehetőséget, hogy ösztönözzön a visszavitelre. De ha ez megéri, igenis előnyt jelent itt és ott is. A régi világban az úttörők papírt gyűjtöttek. Akkoriban nem volt kis harc, hogy beadja a család az iskolai veersenybe, vagy maga vigye vissza. Ma nem éri meg visszavinni, mert olyan alacsony az ára. Ebben viszont példaértékűen kellene gondolkodni: igenis az állam is, és a nagyválalltok is álljanak át az újrafelhasznált papírra (elképezstő az Országház és a képviselőház minden javaslatot kinyomtató rendszere (sok esetben egyik oldalát használva a papírnak). A kereskedőtől pedig legyen köteles a gyártó a bevitt árú arányában vissazvenni csoamgolóanyagot. E mellett kötelezném a kereskedőket, hogy "váltsák meg" a tevékenységüket - valamifajta adóval, amelyet fel tud használni a helyi kormányzat szemétszedésre közmunkában, vagy faültetésre... Ezzel a kereskedőket is arra ösztönözném, hogy a legkevesebb szemetet adják át, és adják el. -Fogyasztó: az a hiedelem él, hogy a válogatott szemétgyűjtés után a szemét egy lerakóba kerül. Ezt el kell oszlatni! E mellett a háztartási hulaldékot is lehetne válogatva kezelni, ami kicsivel több energiával járna (ha már nem viszem vissza, mert lusta vagyok, rakjam ki fehér zsákba a fehér üveget, kékbe a fémet, stb), és a szemétszállításkor az autók a magukét viszik el. De ha azt látom, hogy ez a dolog rendezett, visszaviszem magamtól is, és örülök a pénznek. Aki magától nem viszi vissza, azt ösztönözzük a pénzzel. (Lehet, hogy nem is kell készpénz, csak levásárolható kupon :-). Végezetül a nagyon nagy kérdés, hoyg mennyire terheli a környezetet a válaogatás, a több üzem, az újrafelhasználás!
• Alapvetően fontos, hogy mi, és most akarjunk tenni valamit.
• Alapvetően egyetértek veletek. Arra felhívom a figyelmet, hogy egy normál autoakkumulátorosnál ismereteim szerint kötelező a régi akksi átvétele, és ugyanez igaz a gumisokra is (ahonnan a döglött köpenyeket begyűjtik és badarálják aszfaltalkatrésznek). Mindenesetre nem árt, ha ennek utánanéztek. Az viszont irritáló, hogy a nagy vásárló központok (tecsó, osan, stb) ebben is - nem meglepő módon - kivételezett helyzetben van. Az állam felelőssége a jogszabályalkotás, és a motiváció segítségével a folyamat katalizálás. Inkább ezt hallgatnám naponta ezerszer a TV-ben, rádióban, mint a szájtépést a holkausztról oda-vissza, és akkor meg már ne is beszéljünk a Mónika-showról, meg a Győzike című agymosásról. Legyünk őszinték: kicsit több értelme van ezzel foglakozni. Üdv!
• Alapvetően a szemét gyártását kellene korlátozni, megszüntetni. Ne gyártsunk káros anyagokat, vagy azokat hasznosítsuk újra. A legjobb lenne minél több, ma már létező új alternatívát alkalmazni (pl.: környezetbarát műanyagok).
• alapvetően a szelektív gyűjtést támogatom, de figyelembe kellene venni azt is, hogy a betétek újrahasznosítása mekkora ökológia-lábnyommal rendelkezik, mert egyes esetekben a negatív hatás nagyobb, mint amit az újrahasznosítással nyerhetünk, vagyis a szelektív gyűjtés ellenére lehet kontraproduktív a tevékenység.
• Alapvetően a lustaság okozza a szemetelés jelentős részét. Ha anyagi érdeke lenne mindenkinek, hogy ne dobja el, akkor 1, mindenki visszavinné 2, aki nem vinné vissza, ahelyett hamar akadna valaki aki az eldobottat visszavinné baromi nagy adót kell kivetni a nem visszaváltható csomagolásra
• Alapvetoen a viszonylag magas betetdij lenne szvsz megoldas (kulonben nem mozgat senkit) - ehhez viszont _nagyon_jol_mukodo_ bevaltohalozatra van szukseg (minden bolt...), mert halalba kergetne az embereket, ha ki kell fizetni egy kalap penzt betetre, majd csak nagy macera (kulon helyszin, sok sorban allas, burokracia (bonyolult blokkok es bevaltasuk)) aran jutnak ujra hozza.
• Akkumulátorok, gumiabroncsok és a többi felsorolt termékek esetében nem támogatnám a betétdíjakat, mivel azok visszagyűjtése szerintem megoldott. Akkumulátorért fizet a MÉH, vagy a benzinkút, Gumiabroncs leadható minden gumiszerelőnél, raklapnak óriási üzlete van (még lopják is. Elektronikai eszközöket köteles visszavenni a forgalmazó, és ezt sok esetben összeköti valamilyen akcióval (hozza be régi eszközét és 10.000 ft-ért beszámítjuk, ehhez minek még betétdíj)
• Akkor motiváltak az emberek, hogyha pénzről van szó. És ez rám is vonatkozik. Ha betétdíj magas, többen viszik vissza az üveget. Szerintem.
• Akik csak "beleélnek" a világba, nem gondolják végig, hova vezet ez a rengeteg szemétképzés! Addig nem mozdulnak, amíg a zsebükbe nem vág a kérdés!
• Aki beviszi az kapjon érte pént, akkor be fogják vinni, a vissza válthatós dolgokat és újra lehet hasznositani.
• Aki bármely, ma aktuális,főként gazdasági probléma megoldásánál nem a környezetvédelm, energia- és nyersanyagtakrékossági, kibocsátásminimalizáló szempontokat állítja előtérbe, az nemcsak hülye, hanem görény is.
• Aki bármely, ma aktuális,főként gazdasági probléma megoldásánál nem a környezetvédelm, energia- és nyersanyagtakrékossági, kibocsátásminimalizáló szempontokat állítja előtérbe, az nemcsak hülye, hanem görény is.
• Akár 10 Ft betétdíj is elegendő lehet ahhoz, hogy a "szomjas" polgárok összegyűjtsék akár a mások által elhajigált sörösdobozokat. Nagyobb összeg viszont beindítaná a szemétimportot a környező országokból...
• Ahogy szűkebb/tágabb környezetemben tapasztalom, az egyszeri fogyasztó aránylag tájékozatlan a kérdésben - én is. Több, intenzívebb, részletekbe menő felvilágosítás (mi, miért, hogyan történik, illetve hogyan kéne történnie) jó lenne.
• Aggasztó mértékben elborit minket a szemét. Tenni kell ellene.
• Adott termékcsoportnál legalább a termék árának 30-40 %-át elérő betétdíjat érdemes bevezetni, ami nemcsak ösztönzi, hanem szinte anyagilag "kényszeríti" a fogyasztót a visszaváltásra. Szemléletformálásra Magyarországon a zsebeken keresztül vezet az út.
• Addig még két válsztási lehetőség van, (betétdíjas és nem betétdíjas) a vásárlók zöme a nem betétdíjasat választja, mert nem kerül pénzbe, és nincs vele gond.
• Addig az ideig még pénzt nem kap érte nem megoldás /jónak jó / a szelektív hulladék gyűjtés.
• Abszolút támogatom, felháborítónak tartom, hogy a Magyarországon pédásan jól működő üvegvisszaváltási rendszert lerombolták, és helyette ekkora mértékben elharapózott a környezetszennyező műanyag csomagolás szinte az egyetlen választható(??) alternatívaként. A mottó: "Az emberiség akkor írta alá a halálos ítéletét, amikor feltalálták a műanyagot" Üdvözlettel és köszönettel a munkájukért. Völgyes Krisztina
• Abszolút támogatom a szelektív hulladékgyűjtést, csak pár ember nem tudja megváltani a világot. A nagy többség lusta tenni érte bármit is. A magyar mentalitás.
• Abszolút egyet értek a kezdeményezéssel, ezzel nevelni is lehetne kicsit a vásárlókat. De ha nevelni nem is, ösztönözni őket a csomagolóanyagok visszavitelére. A gond annyi, hogy ehhez utána komplett újrahasznosító iparnak is kell épülnie. Ne az legyen, mint sok helyen, hogy a szelektív kukák tartalmát összeöntik. Ezen kívül a betét díjtól függetlenül sem ártana csökkenteni a csomagolóanyagok mennyiségét és környezetbarátabbá tenni őket.
• Abban a világban, ahol a piac (és a pénz) átvette az irányítást, az állam lehetősége, feladata és felelőssége, hogy olyan (anyagi) ösztönzőket építsen a rendszerbe, amelyek ösztönzik a környezetbarát megoldásokat. Ha az eldobható PET palackért +50 (+100) forintot fizettem, és eldobom, "megfizettem az árát", ha munkát és időt áldozok arra, hogy ezt a szemetet szelektíve összegyűjtsem (akár másét kikukázzam), akkor ez megtérül(het) - a hajléktalanok vígan megélhetnek belőle, és hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, miközben a környezetet védik. A papír, mint alapanyag árát megemelném, több okból: 1. érdemes legyen (üzletileg) visszagyűjteni, 2. érezhető költségcsökkenést jelentsen az átgondolt felhasználás (és érezhető többletköltséget az átgondolatlan - ezen belül is a postaládák teleszemetelése szórólapokkal, reklámlevelekkel, illetve az irodákban a rengeteg felelesleges nyomtatás, nyomtatvány)
• Abba kell hagyni a szemétgyártást. A szemetet nem kell újrafelhasználni, le sem kell gyártani! Nem kell megvásárolni azt a terméket amely szemét, vagy szemétbe van csomagolva!
• A XX. -XXI. század nem atomkorszak vagy információtechnológia korszaka, hanem a szemét korszaka. Szemétgyártás folyik, amely nem csak a környezetet károsítja, hanem rengeteg meg nem újuló energia és anyag elpocsékolását is jelenti.
• A visszaváltott csomagoló anyagok tárolása, szállítása hatalmas kötséggel jár. nagyon megnövelné a termékek árát. Legyen oyan csomagolóanyag, ami elbomlik. Esetleg papír, ezzel a szalma termelés is növelhető lenne.
• A visszaváltós palackokat, üvegeket stb. támogatom, mert azok eldobása, -amit még lehetne használni ugyanarra, vagy újrahasznosításra -pocsékolás. A pocsékolás mellett óriási szeméthalmazt okoz a szemétbe dobásuk, ami a visszaváltós betétdíjjal megoldható lenne. Nem támogatom, hogy a jelenlegi eldobhatót betétdíj ellenébe vegyék vissza a boltok, mert egyrészt azok egyszeri használatra készültek, másrészt, pedig a boltok lennének olyan munkával megterhelve, melyre nincs se emberük, se kapacitásuk. (Most a kis boltokra gondolok elsősorban.) Palackok esetében az 50 ft betétdíj egy elfogadható összeg, ami nem megfizethetetlen, de már van akkora, hogy érdemes legyen betétként visszavinni a kereskedelembe. Az elemek, raklapok stb. esetében is olyan betétdíjat kell bevezetni, ami az előbbi elméletre épül. Üdvözlettel: Farkas Éva
• A visszaváltlsokat sokkal egyszerűbbé kellene tenni és nem kellene köröket menni,mire minden fajta üveget, vagy mást vissza tudunk váltani.
• A visszaválthatóságon, újratölthetőségen túl a szabványosításra is törekedni kellene! Pl. a sörösüvegek ugyan visszaválthatók, de ahány márka annyiféle üveg, rekesz, amelyek nem csereszabatosak, így jelentős szállítási kapacitást kötnek le. Szerintem.
• A visszaváltható nejlonzacskó/befőttesüveg/kimerült elem/stb. talán ösztönözné az embereket arra, hogy visszavigyék ezeket, valamint hogy takarékoskodjanak velük. Azonban az nem jó, ha emiatt drágulnak a termékek. A betétdíjat az üzleteknek az újrahasznosításból származó bevételből kell előteremtenie.
• A visszaváltással nem oldódik meg a hulladék probléma. átlagosan 5 felhasználás után a visszaváltható csomagolás is hulladék lesz. Ez idő alatt viszont a csomagolás többszöri tisztítás során felmerülő energia-, víz-, tisztítószer igény lényegesen nagyobb környezetterhelés. A megoldás a visszagyűjtés infrastrukturájának és az újrahasznosításnak a kiépítése, megszervezése. Amennyiben a betétdíj nem az újratöltést, hanem a visszagyűjtést motíválja, akkor egyetértek a betétdíjjal.
• A visszaváltaható (újratölthető) csomagolásoknál véleményem szerint legalább 100-150 Ft-os betétdíj lenne szükséges, ezzel már motiválni tudnák a fogyasztókat arra, hogy visszavigyék azokat (a jelenlegi pár 10 Ftos betétdíj az üveg palackokra szerintem kevés). Fontos lenne azt is megoldani, hogy a palackokat ne csak oda lehessen visszavinni, ahol vásároltuk őket, hanem az üzleteken kívül is legyenek gyűjtőhelyek. (ha túl messze kéne visszacipelni az üres üvegeket, sokan nem teszik meg) nem tartotm feltétlenül jó megoldásnak, hogy az eldobható csomagolások árába is betétdíjat építsenek be. Több szelektív hulladékgyűjtő helyet kéne kialakítani, ami minden háztartástól elérhető lenne, és esetleg szankcionálni azt, ha valaki a nem a megfelelő gyűjtőbe dobja az újrahasznosítható hulladékot.
• A vissza nem váltható üvegeket is lehet újrafelhasználni, így nem értem, azokért miért nem lehet betétdíjat kapni. Talán ha az állam is visszaadná a kereskedőknek azt a pénzt, amit ők is visszaadnak a fogyasztónak, akkor lehetne, de addig a kereskedőknek nem lesz érdeke...
• A világ nem eldobható!
• A veszélyes hulladékoknál jó lenne komolyan érdekelté tenni az embereket, hogy ne az erdő szélén szabaduljanak meg a fölösleges hulladékaiktól. Az apró elemeknél több közintézményi gyűjtőedény már segítene a gondon. A konzerves üvegek pedig felhasználhatóak ismét.
• a véleményemet bejelőltem.
• A véleményem a válaszokból kiderül. :)
• A vegyszeres flakonokat nem lehet a szelektív gyűjtőbe bedobni, pedig rengeteg keletkezik belőle egy normál háztartásban. Ráadásul nem csak a mennyisége sok, hanem a kiterjedése is. Például egy 4,5 literes (gazdaságos kiszerelésű) folyékony mosószer flakonja 40 cm magas, nagyobb mint az átlagos szemeteskuka mérete. Mindenképpen kellene külön gyűjteni!! Szerintem a betétdíjas visszaváltás ennél a termékkörnél is motiváló lenne.
• A válaszaimmal úgy érzem kifejeztem a véleményemet.
• A törekvés szép, a tiszteséges megvalósítás nem lesz egyszerű. :) Amit én tisztességes megvalósításnak tartanék: -A rendszer legyen pofonegyszerű, ne fokozzuk a kereskedelemtől elvárt adminisztrációt! Ha mégis így történne, akkor annak költsége így vagy úgy, de a fogyasztói árakban fog megjelenni. -A "bent maradt" betétdíjak mozgása egyértelmű és átlátható legyen. Ne egy magáncég "kezelje" ezeket az összegeket, mert ez Magyarországon óhatatlanul lenyúláshoz, okoskodáshoz fog vezetni (ld. pl. közterületi parkolás). -Kommunikáció: ez lesz az igazán neház ügy. A vásárlók nagy része a dologból annyit dog látni, hogy az eddig 300Ft-os cola hirtelen 350Ft-ba kerül. Ezért fontos nagyon egyértelművé tenni, hogy a dolog senkinek (se vásárló, se kereskedő) nem okoz többlet-költséget. Ellenkező esetben az emberek gyűlölni fogják, és csak egy újabb felesleges szivatást látnak majd benne. Az állam álljon a kezdeményezés mögé, a felmerülő költségeket (propaganda, esetleges adminisztrációs tennivalók, stb.) 100%-ban állja a költségvetés. -A visszavitt csomagolóanyagok elszállításának, feldolgozásának költsége más kérdés, valakinek ezt is állni kell. Persze cserébe kevesebb a "közpénzből összedobott" megsemmisítési költség. A bent maradt betétdíjaknak ez pl. egy remek hely lenne, de a magyaros mutyizás kiszűrése szép feladat lesz. :) Sok sikert!
• A többit a kereskedelemre biznám, megfelelő jogiháttérel.
• A többi esetében a gyártókat és a forgalazókat kötlezni kellen arra, hogy a "hulladékot" ingyenes szelktiv gyűjtését biztositsa.
• A többi esetében a gyártókat és a forgalazókat kötlezni kellen arra, hogy a "hulladékot" ingyenes szelktiv gyűjtését biztositsa.
• a többi esetben, amikor a lecserélés több év után történik, nem betétdíjat gondolnék, hanem visszavételi díjat, amit az új vásárlásakor leszámítanának
• A tisztítás hatásfokára és az emberi odafigyelésre kéne a hangsúlyt fektetni.
• A tetrapak ugyebár drágítja a terméket, mitöbb ha nem betétdías, akkor szemétként is költsége van. A italos lufikkal ugyanez a baj.Én pl. cserélhető müanyag szódát iszom, ha már szénsavas... Napelemes flakonzsugorítót kellene támogatni, betiltani az un. "Eldobható" csomagolást, vagy izmos betétdíjjal rávenni a vásárlót, hogy ne dobja ki.... üdv
• A természetben élek és dolgozom. Elönt minket a szemét, a városiak legtöbbje pedig nem is látja, hogy mekkora a probléma, mert ki van szolgálva és mindent elszállítanak a környezetéből, így nem érzi a súlyát a szemétkérdésnek. Én drasztikus lépseket javaslok, elmúlt a tökölődés ideje.
• A természet (környezet) károsítása előbb-utóbb visszaüt. (Sajnos, most már egyre érezhetőbben)
• A termékeknek (csomagolóanyagoknak is) teljes életcikluskezelést kell megvalósítani. Egyébként sok terméket extra adókkal terhelnék, külön vizsgálnám a tartósságot is, és ha egy termék nem elég tartós a vonatkozó szabványok alapján,akkor arányos díjjal terhelném.Kína pl. nagyrészt szemetet gyárt, csak előtte még használják az emberek pár hónapig a termékeiket mielőtt kidobják. (Nem ide vág, de más esetben is vizsgálnám a gyártó felelősségét, pl. nagyteljesítményű személyautók, előre nyomtatott leírások sokszor több nyelven a termékek mellett, de még sorolhatnám. A szemétdíjnak nem a szemétben, hanem a termékben kellene lennie, így a szemétgyűjtés ingyenes lehet, a fogyasztás pedig átalakul. Állami oldalról pedig megszűntetném az "egy nagy kalap" elméletét. Ha valamit céllal szedtek be, akkor azt csakis arra lehessen költeni és legalább olyan szigorú szabályok és elszámolás alapján, mint az üzleti szférában történik.
• A termékek gyártóit tudatos termékválasztásainkkal a környezetbarát anyagok és technológiák irányába befolyásolhatjuk. Ehhez viszont felvilágosító munka szükséges. Az a baj, hogy már annyira elharapódzott a környezetszennyezés, hogy nagyon nehéz az emberek meggyőzése. Kisgyerek korban kell elkezdeni, hátha egy kötnyezettudatosabb nem zedéket sikerül felnevelni.
• A termékek csomagolását kétszeresen is megfizetjük, vásárláskor a termék árában, és a szemétszállítás díjában. Az ipar nem érdekelt a kevésbé szennyező csomagolásban.
• A termékdíj-rendszer nem ösztönöz kellő képpen sem a visszagyűjtésre, sem az újrahasznosításra. Aránytalanul eltolódott a termékdíj javára a rendszer, betétdíjas termék alig maradt, holott a 2000-es évek elején még kötelező arányban írta elő törvény, hogy a gyártók milyen arányban gyártsanak betétdíjas terméket, különben bírságot kell fizetniük. Az újrahasznosítás technológiája nagyon drága, az újrahasználat olcsóbb és a hulladékok kletkezésének megelőzését is szolgálná. Ehhez azonban szigorú szabályozás, kidolgozott újrahasználó háttér és a fogyasztók kellő motivációja kellene.
• A terhet a kereskedőkre kell hárítani, ne legyen továbbhárítható a fogyasztókra. Megoldani a begyűjtést (fekventáltan kihelyezett érmés bedobós visszaváltóval)
• A tartós fogyasztási cikkeknél, mind ahogy már néha több helyen működik, az új vásárlásánál le-lehet adni a régit. Ezt gondolom lehet alkalmazni raklapnál, gumiabroncs, elketronikai eszközök, stb.
• A társadalmi szolidaritás ma Mo-n nem létezik. Ebbe a társasházi tulajdonosok közössége is bele tartozik. Ma a legkisebb a saját környezetét érintö önkéntes feladat, vagy közösségi munka sem szervezhetö meg semmilyen cél érdekében sem. A morális nem létezik, csak a PÉNZ. PL. Skandináviában tavasszal és összel adott idöpontban a közösségek a környezetket rendbe teszik kollektiven. Ott szégyen, ha valaki a családból nem jelenik meg a munkára. Ezt ott egy lakástulajdonos vagy bérlö nem mulaszthatja el.
• A szemléletmód hosszú távú megváltoztatására kell helyezni a hangsúlyt! Lépten-nyomon ütközzön bele az ember a "lehetőségbe", hogy jobban is bánhat a hulladékkal. Reklámkampányok, kiállítások, példamutatás, öngerjesztő civil folyamatok beindítása -- "ebben, ilymódon tarthatjuk a lépést Európával igazán"! Hogyan lesz ezáltal tisztább a közvetlen környezet úgy, hogy ráadásul sokkal kisebb költségvetéssel működik közben egy háztartás -- bemutatni egyszerűen, hatásosan! A külső, a közvetlen környezet tisztasága "már ránézésre" jobb közérzetet ad -- lépten-nyomon tapasztalható!
• A szemléletformálást különösen fontosnak tartom, mind a fogyasztói, mind a termelői/forgalmazói oldalon; a megfelelő szabályozás szükséges, de nem elégséges feltétel.
• A szemétképződést kell csökkenteni! Nem igaz hogy a cipelés miatt nem veszünk üveges árut! NINCS! A szelektív gyűjtés ÖNÁMÍTÁS
• A szemetelést is büntetném---amikor valaki az utcán, a játszótereken vagy a boltok előtt dobálja szét a szemetét!
• A szemét mennyiségének csökkentése mindenképpen fontos lenne, mert már a szelektíven összegyűjtött mennyiséget nem tudja felszívni az újra-hasznosítás. A visszaváltás jó ötlet, de az előbb leírtak miatt jobban támogatnám az újratöltést, már aminél lehet. Azonban felvetődik egy kérdés, az újratöltéshez mennyi a költsége a mosás-fertőtlenítésnek, energia-felhasználása, stb. De ezt a szakértők bizonyára tudják. A visszaváltható "holmik" legnagyobb része vissza is kerül, mert a gyerekek a családban mindig motiválhatóak lesznek egy kis zsebpénzre (Ha visszaviszed, tied a pénz.), mindig lesznek olyan felnőttek is, akiknek ez bevételi forrást jelent. A műszaki cikkeknél nem gondolom, hogy érdemes lenne betétdíjat bevezetni, elég az áruházak/értékesítők átvételi kötelezettsége. Ezek a cikkek normál esetben évtizedekig is eltartanak, mire visszaváltásra kerülne a sor, úgysem értékarányos. Ha valaki vásárol egy új terméket és van régi használaton kívül eső, akkor legyen tájékozott már előre. A médiában a pl. Fogyasztóvédelmi percekben is kaphatna helyet, ha eddig nem kapott, hiszen az emberek többségéhez onnan eljutnak az információk. Ha sokat látunk-hallunk valamit, előbb-utóbb úgy is teszünk, mert a média ezt sugallta. Próbáljuk előnyösen használni ezt a fórumot is. Remélem nem tartottam fel, elég hosszúra sikerült... Üdvözlettel és sikereket kívánva: Baráth Anita
• A szemét kezelésének legjobb módjai is komoly létterhet jelentenek; minden lehető módon a szemét keletkezésének megelőzésére kell törekednünk.
• A szelektív szemétgyűjtést jónak tartom, de részletesebb útmutatás kéne hozzá. A műanyaghoz pl. bedobható-e a samponos flakon, a fémdobozokhoz a krémes doboz, stb. Erről jó lenne egy tájékoztató minden szelektív gyűjtőnél. A médiának is hatékonyabban részt kellene vennie az ilyenfajta tájékoztatásban. Az iskolákban, sőt már az óvodákban erre kellene nevelni a gyerekeket, mint ahogy sok helyen teszik is.
• A szelektív szemétgyűjtés önmagában egy jó megoldás, de ebben az országban ez sem működik megfelelően nyugati szomszédjainkhoz képest. Ha kiforrott dolog lenne, akkor lehetne feltenni a kérdést: "elegendő e a szelektív szemgyűjtés?" Nyilván ha e mellett választunk egy másik módot a szemét csökkentésére, akkor együtt a kettő többet ér.
• A szelektív nem megoldás, mert sajnos nem jól használják az emberek. Nincs hozzá megfelelő kultúra. Sajnos az újrahasznosítás sem mindig megoldott. Régen is nagyon jól működött a betétdíj. Az embereket a pénztárcájukon lehet a legjobban megfogni, kifizetni kifizeti, ha kell (ha persze más nem árul/forgalmaz olcsóbb betétdíj nélküli árut), és viszont örömmel viszi vissza a betétet, ha pénzt kap érte. Minimum 50-.Ft, vagy annál több betétdíjat javaslok, hogy biztosan visszavigyék. Különben a gyártónak nem éri meg, mert ha nem kapja vissza a csomagolást, újat kell vásároljon, ami plusz kiadás számára és nem lesz érdeke, hogy betétdíjas, többször felhasználható, ezáltal drágább csomagolóanyagot használjon.
• A szelektív hulladékkal a környezetet megkíméljük. Fontos, mivel a nem csak az embereket érinti, hanem az állatokat növényeket, amely segíti a biológiai folyamatokat.
• A szelektív hulladékgyűjtéssel már baj van. Egyes helyeken már a műanyag és a papir hulladékot nem is lehet begyűjteni, mert elvitték a konténereket. Ha így megy tovább, elborít minket a szemét. Szorgalmazni kellene a víztisztító készűlékeket, mert akkor még kevesebb hulladék lenne. Nem kellene megvenni azokat a cukrozott mű, vegyi anyagokkal terhelt űdítőket. A vegyszereket is korlátozni kellene. Rendkívűl megterheli a környezetet.
• A szelektív hulladékgyűjtésre ösztönzőleg hatna a betétdíj bevezetése.
• A szelektív hulladékgyűjtés tőlünk nyugatabbra, pl: Németo., Ausztria, Svájv alapvető, természetes dolog. Itthon a szelektív hulladékgyűjtő konténerek korlátozott száma is hozzájárul ahhoz, hogy kevesen válogatják szét a szemetet. Ill. akik szétválogatják sincsenek teljesen tisztában ennek módjára. Üdvözlettel: Szabó Ágnes
• A szelektív hulladékgyűjtés szép dolog,de nem önmagában nem elég.Sok embernél itt véget is ér a környezetvédelem,megnyugtatják a lelkiismeretüket azzal,hogy szétválogatják a szemetet,de arra nem figyelnek,hogy ne vigyék haza a boltból a felesleges csomagolóanyagot.Az igazi megoldás a megelőzés lenne,amihez persze több dolog kell:szemléletváltás,a gyártók,a kereskedelem hozzáállásának változása,vagy akár rendeletek hozása,stb.És ne feledkezzünk meg arról sem,hogy nekünk,fogyasztóknak is van felelősségünk,hiszen az elköltött forintjaink szavazatok,tehát jól meg kell néznünk,mit vagy kit támogatunk.
• A szelektív hulladékgyűjtés sajnos nem minden téren váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A betétdíj a zebükön keresztül ösztönözné az embereket arra, hogy visszavigyék az újra felhasználható, és a veszélyes hulladékokat.
• A szelektív hulladékgyűjtés sajnos nem jelent megoldást, mivel egyrészt nem is oldható meg mindenhol - remélhetőleg csak egyenlőre - , másrészt nem is használják olyan mértékben, ahogy az kívánatos lenne. Egy megfelelően magas betétdíj, ami ösztönözné az embereket, hogy ne a kukába dobják az elhasznált palackokat, elemeket erre a kérdésre megoldást jelenthet. Viszont az eldobható palackok nem csak azáltal veszélyeztetik környezetünket, hogy használat után szemétként jelentkeznek - jobb esetben a szelektív gyűjtőhelyeken - , hanem már gyártásuk során is jelentős terhelést jelentenek a környezetre. Emiatt tartom fontosnak, hogy többször használható - újratölthető - csomagolást használjanak.
• A szelektiv hulladékgyűjtés sajnos még mindig nem megoldott a kisebb falvakban, községekben, ezért inkább a betétdíj lenne a jobb módszer, hiszen igy talán mindenki visszaviszi a boltba a használt üvegeket.
• A szelektív hulladékgyűjtés nem old meg mindent, mert a mai magyar ember még nem környezettudatos és ebben az anyagias világban nem érdekli semmi más, csak a PÉNZ. Ezért kellene betétdíjat tenni mindenre, mert akkor tényleg nem dobná el a szemetet, hanem visszavinni, hogy a pénzéhez jusson. Ez az oldal remek, mert sehol sem lehet elmondani a véleményem. Az önkormányzatnál nincs megfelelő ember, az állam nem foglalkozik az állampolgáraival, az EMBER NEM FOGLALKOZIK A JÖVŐJÉVEL, A FÖLDDEL.
• A szelektív hulladékgyűjtés nem old meg minden problémát, a megelőzésre IS kell koncentrálni.
• A szelektív hulladékgyűjtés nem old meg minden problémát a megelőzésre is kell gondolni. Példa erre: Az utcánkban le van helyezve négy szelektív hulladékgyűjtő. Egy tábla jelzi, hogy csak a szelektív hulladékot rakják ki. HIÁBA Az emberek nem csak az odavaló szemetet dobálják bele, hanem a többi egyéb szemetet lerakják a hulladékgyűjtők mellé, gondolok itt gumiabroncsra, akkumulátorokra, olajos műanyag kannákra, autós gumiszőnyegre.. és még sorolhatnám. A probléma gyökere a tárasadalomban van. Lehet betétdíjas bármi, ha az ember lusta visszavinni és sorba állni inkább kidobálja a kocsiból mivel, így kényelmesebb számukra.
• A szelektív hulladékgyűjtés nagyon hasznos, az egyetlen problémám, hogy nehezen elérhetők a közös tárolók. A gumiabroncsok esetén sajnálatosnak találom a magas árat, melyért visszaveszik őket. A mai világban az elektronikai hulladék szinte mindennapossá vált. Kevés az információ arról, hogy hol és miként lehet környezettudatosan megválni tőlük.
• A szelektiv hulladékgyűjtés nagyon fontos,de nem tud minden problémát megoldani.Az újrahasznositással komolyan kell foglalkozni.
• A szelektív hulladékgyűjtés nagyon fontos, hiszen fogynak a rendelkezésre álló természeti erőforrásaink, újrahasznosítással megtudnánk óvni egyrészt környezetünket, valamint ha sikerülne 10-15 Ft-os visszaváltással ösztönözni az embereket, az Ő számukra is figyelemfelkeltőbb lenne ez az egész.
• A szelektív hulladékgyűjtés és a betétdíj jó ötletek, de nem oldják meg az összes problémát. A műanyag palackok előbb-utóbb a szemétre kerülnek, mert új formavilág lesz a divatos. Tehát ez is csak egy átmeneti megoldás.
• A szelektív hulladékgyűjtés egyrészt nem valósult még meg minden helyen, másrészt az emberek nem figyelnek rá. A betétdíj mégis pénz visszatérítés, ez ösztönzőbb lehet, bármely csekély is az összeg.
• A szelektív hulladékgyűjtés alapvetően hasznos kezdeményezés, de mégsem motivál mindenkit a környezettudatos életmódra. A betétdíjjal való ellátás és az üvegek újratöltése talán megelőzi valamennyire a mérhetetlen szemétkibocsájtást.
• A szelektív hulladék nem oldja meg a problémát, csak részben áthidalja illetve késlelteti. A "szemét helyzet" nem megoldhatatlan probléma. Törvényben szabályozható... lehetne. Az állam kötelező feladata lenne ez, de nem tudja vagy nem akarja felvállalni. Sajnos a "szemétügy" néhány esetben csak a nagy szemfényvesztések egyike. Szükség van ennyi nylonzacskóra, egyéb csomagolóanyagokra, vagy az ezeket helyettesítő valamikre? Csak egy példa: az egyik nagy torzszülött a "dobozos italok" csomagolóanyaga. A szelektív hulladékgyűjtő melyik részébe helyezhető: van benne papír, fém, műanyag. E "termékgyártó" sorból egy már bezárt üzemnél 8(!) db volt. 1 sor 1óra alatt 5000(!) dobozt gyártott a benne lévő festett vízzel. Az üzem megszűnt, mégsem törtek ki "szomjúság"lázadások országszerte és nem hiszem, hogy csak azért mert gyorsan pótolták a készleteket más irányokból. Nem szeretnék belemenni a részletekbe, nem is értek hozzá, de bizonyos juttatások (támogatás, prémium stb...) nem az eladott, hanem a legyártott mennyiség után jártak. Ez azzal is járt, hogy amikor már minden létező raktárt "kinőtt" viszonylag nagy mennyiség került visszadolgozásra, "piár célokra", stb. azaz felesleges szemétként funkcionált. Ha már mindenképp "létfeltétel" az üdítőital, kinek nem érdeke a viszonylag bevált üveges szörp megoldás. Nem csak a "csomagolás" anyaga miatt - hanem mert 1liter szörpből 7 liter üdítő készíthető - a csomagolóanyag mennyisége miatt is. Nem is térek ki az ördögi találmány a 0,2 literes dobozra, amely már "2 decinként csomagol". Vagy megoldás lehetne, ha a kormány törvényben szabályozná - erre is lehetősége lenne - a "beltartalmat" pl.: a megy- szörp/üdítő ital csak(!) meggyből készülhet. Biztosan nem "árasztaná" el olyan nagy mennyiségben a polcokat a "csomagolt festett víz". És ez a példa csak az üdítő italokról szólt, lehetne folytatni... Röviden: "Nem kellene ennyi szemetet gyártani!"
• A szelektív hulladék gyűjtés ott kezdődik, hogy nem állítunk elő hulladékot, illetve azt nem engedjük be a háztartásunkba. Ezért szorgalmazom a több utas termékek előállítását, amivel jelentősen csökkenthetjük a környezeti terhelést.
• A szelektív gyüjtő-szigetek mellett kellene bevezetni a betétdíjat. Akit nem érdekel a pénz, de fontosnak tartja a környezetvédelmet, ha vissza nem is cipeli a boltba az üvegeket, a kocsival megközelíthető szelektívgyüjtőbe elvinné. Hátrány: a kukázók miatt borzalmas állapotok alakulhatnak ki a szelektívgyüjtők körül.
• A szelektív gyűjtést minél szélesebb körben ki kell terjeszteni, megcélozva főleg a gyerekeket. Szerintem ők azok akik tudnak hatni a felnőttekre. Ehhez viszont az kell hogy minél több szelektívgyűjtő legyen. Senki nem szeret, és nem is fog messzire sétálni azért, hogy megszabaduljon a hulladéktól inkább egyszerűen kidobja.
• A szelektív gyűjtést fontosnak tartom, nagyon messze vagyunk még attól, hogy ez ideálisan működjön nálunk, ezért jó eredményeket lehetne ezen a téren is elérni, de természetesen minél több fronton kell védeni a természetet, mert nagy a baj...
• A szelektív gyűjtésről egyre több olyan infót hallok, hogy a lakosság szelektál, aztán az egészet összeöntik, és megy a kommunálisba. Erről mi az igazság?
• A szelektív gyűjtésnek magától értedőnek kéne lennie. Ezenfelül a megelőzés és a kibocsátáscsökkentés is fontos feladat, de a szelektív gyűjtés és ez a betétdíj-akció az emberek felelősségérzetét és érintettségét növeli ill. megalapozhatja, ami minden továbbinak előfeltétele lehet.
• A szelektív gyűjtésben túl sok üveg jelenik meg, amit öblíteni is elég, nem kell szemétbe tenni.Valószínűleg túl drága a tisytítási technológia, nem akarja senki elvállalni, de a szeméttől a világ igazándiból csak a szerves anyagok hasznossá tételével, egyszerűbb visszaforgatással szabadulhat meg.
• A szelektív gyűjtés, a megelőzés, a környezetbarát csomagolóanyagok, a fogyasztói környezettudatosság növelése együtt hatékony.
• A szelektív gyüjtés sem volt megoldás, legalább is az én környezetemben az is katasztrófába torkollott!
• A szelektív gyűjtés nem oldja meg a hulladék-problémát, mert a termelt hulladék mennyisége nem csökken, csak újrahasznosul. A visszaváltható, és újra felhasználható csomagolás erre megoldás. Sokaknál nincs meg a szükséges környezettudatosság, ezért fontos, hogy megfelelően nagy betétdíj anyagi motivációként hasson. Szerintem a tejet is visszaváltható üvegbe vagy műanyag palackba kellene palackzni. Van a magyar piacon olyan osztrák szereplő, aki betétdíjas, visszaválthatós, üvegbe palackozott tejet árul. Miért kellene a szállítási költségekkel (értsd környezetterhelés + anyagiak) terhelt osztrák tejet vennünk, ha ezt magunk is meg tudnánk oldani? Összességében azt gondolom, hogy óvodáskortól kezdődő környezettudatos szemlélet kialakítását célzó oktatási rendszer a legfontosabb, hogy valóban tartós változások történhessenek meg.
• A szelektív gyűjtés nem old meg minden problémát, a megelőzésre IS kell koncentrálni. Sajnos Magyarorszagon még a szelektív gyűjtés is kihivas. Sok helyen még/m?r nincs szelektív lerakohely, vagy nem uritik azokat rendszeresen, igy "leszoktatjak" a lakosokat hogy szelektien gyujtsek a szemetet. Novelni kellene a fogyasztok motivalasat a termeszettudatos eletmodra, ennek lehet egy eszkoze a betétdij alkalmazasa...
• A szelektív gyűjtés nem old meg minden problámát, a megelőzésre kell koncentrálni... a megelőzése több figyelmet kellene fordítani, de ez sajnos a gyártók érdekeivel ellentétes, ezért lenne fontos az állam szerepe. A szelektív gyűjtés azonban szintén nagyon fontos, hiszen ha már ennyi a csomagolási és egyéb hulladék, nem kellene, hogy elárasszon minket - ha van (márpedig van) más megoldás. Ismerőseim körében is elég sok a tévhit a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, ezért úgy gondolom, hogy mindenképpen több oktatófilmre lenne szükség, amit a médiumokban lehetne olvasni, látni. Ilyen mendemonda például, hogy minek gyűjtsék szelektíven a szemetet, ha úgyis egy kukásautóba ürítik az összes szelektív kukát... én úgy tudom, ez nem így van. Sokan nem látják értelmét a szelektív gyűjtésnek - nem dolgozzák fel újra a szemetet, úgyis a szeméttelepre megy az egész. Ezeket a tévhiteket mindenképp szükséges lenne eloszlatni. És végül egy magánvélemény: a szívem sajog minden egyes ásványvizes palack kukába dobásakor - munkahelyemen természetesen - sajnos természetesen - nincs megoldva a szelektív gyűjtés. Az irodaházakat is kötelezni kellene erre - ha egyáltalán lehet kötelezni ma bárkit bármire is... Köszönöm, Üdvözlettel: Watterich Vera
• A szelektív gyűjtés nagyon fontos, de tényleg nem old meg minden problémát, hisz szemét az így is keletkezik.A németek példaértékűek.Szinte minden terméknek van üveges változata,amit mindenki visszavisz!!(És nem a szemetesbe dob...) Szerintem az is jó megoldás lenne, hogy kérdés nélkül BE KELL VEZETNI A KÖTELEZŐ SZELEKTÍVGYŰJTÉST, és büntetni,aki nem ezt teszi. Persze ehhez a szemetet is nem egy helyre,hanem szelektíven kéne tárolni, feldolgozni. Ez az iparunknak is jót tenne,ha mi magunk dolgoznánk fel és hasznosítanánk újra!!!!
• A szelektív gyűjtés megnyugtató megoldást jelenthetne, csakhogy ez nem csupán szelektív gyűjtőpontok kihelyezésének a kérdése (az is, mert szeritnem még mindig nincs belőle elegendő), hanem inkább mentalitásbeli kérdés!!! És sajnos nem vagyok meggyőződve arról, hogy ma az átlag magyar emberek környezettudatosan élik az életmódjukat. Életmód/szemléletváltás kellene, hogy az emebrek otthon is külön szemetest tegyenek a konyhájukba műanyagnak és papírnak, például, mint Nyugat-Európában... mentalitás, mentalitás, mentalitás.... a lakosságot kéne ezekre a dolgokra valahogy ránevelni... de hogy?? Remélem a véleményem valamit használ, meg az h én próbálok a magam nevében beszélni, és környezettudatosabban élni.... sok sikert!
• A szelektív gyűjtés mai formája nem megoldás. Néhány példa erre: 1.) A rendszert csak a környezettudatos emberek használják. Amíg nincs anyagi formában érdekeltté téve, a többiek továbbra is a kukába dobnak mindent válogatás nélkül. 2.) Rengeteg fémhulladék keletkezik a konzervekből, viszont csak tisztára mosott kozervdobozt lehet gyűjteni. Ez viszont az ilyen célra felhasznált ivóvíz mennyiségét növeli meg. 3.) A műanyagok jelentős részét nem lehet szelektíven gyűjteni, de amúgy sincsen információ, hogy mit lehet így gyűjteni és mit nem. Ezért jóformán csak a pet palackokat gyűjtik az emberek.
• A szelektív gyüjtés is egyre "népszerűbb". Az anyagi ösztönzés minden esetben pozitívan hatna a háztartási szemét mennyisége.
• A szelektív gyűjtés fontos.Emellett a helyes táplálkozás,a fölöslegesen cukrozott műitalok fogyasztásának előnyeit hátrányait kellene az embereknek megismerniük.Talán kevesebbet vásárolnának a fölösleges termékekből...
• A szelektív gyűjtés a magyar felfogás szellemében és az ipar érdekeltségében nem megoldható probléma.Ha nehezen meggyőzzük lakótársainkat, szomszédainkat.a hulladék válogatásra akkor az ipar érdektelenségével találjuk szemben magunkat.Bizonyára mindenki látott már "szelektív szigetet" mikor elfelejtették idejében kiüríteni a tárolókat.Egymásra dobált zsákok, kötegben halmozódó papírok,sörös dobozok, üvegcserepek nem épen szemet gyönyörködtető látvány.Egy kis szél és már is repülnek a gondosan válogatott papírok.Netán egy mosolygós napsütötte délután és az erjedő italok szagától még forgó gyomorral sem lehet megközelíteni a hulladék gyűjtőt.Akkor még nem beszéltünk azokról a háztartási szemetekről "akik" még innen is kiszorulnak (olajos flakon, tisztítószeres flakon stb)..Azokkal mit tegyünk?Ez a kérdés váasszatok!!!
• A szelektív gyűjtés (hogy a boltokból a hulladékfeldolgozókhoz szállítják a szemetet) csak akkor működne, ha: 1, Valóban szelektíven gyűjtenék a szemetet, és nem egy szemétkupacban kötne ki, amit az emberek szétválogatnak... 2, Ha a betétdíj elég motiváció lenne a boltoknak, hogy helyet és energiát áldozzanak a szelektív kukáknak - leginkább a boltosoktól fog függeni, hog ez megvalósul-e.
• A szabályozást csak fokozatosan, lépésenként lehet végrehajtani, mert a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben a plusz költség nagyon kedvezőtlenül érinthetné a hazai ipar versenyképességét.
• A sok műanyag-hulladék biztosan megelőzhető lenne a betétes megoldással.
• A saját háztartásomban sokszor bosszankodom, hogy a csomagoló anyagok, amelyeket össze szoktam gyüjteni, milyen sok helyet goglalnak el. A szelektív hulladékgyüjtőbe szoktam kidobni, de annyira nincs közel. Ezért csak akkor szoktam elvinni amikor már több gyűlik össze. Igy azonban sokszor útban van. Sokkal kevesebb bosszúságom volt amikor még az üvegek nagy részét vissza lehetett vinni.
• A részletes szabályozás kidolgozása véleményem szerint szakértők feladata. Fontos azonban, hogy civil szervezetek, mint a Humusz is eredményes(ebb)en lépjenek fel az ügy érdekében. Csak az állam tud szabályozni ebben a kérdésben. A piac nem.
• A rengeteg eldobott műanyag eredetű palack és csomagolóanyag környezetszennyező hatása miatt fontos lenne, hogy ezekből a lehető legkevesebb jusson ezentúl a környezetbe!
• A rendszer jól működött az 1990 előtti években. Nem szükséges a "Spanyol viaszt" ismét feltalálni. Csekély anyagi juttatás ellenében minden használható anyag visszakerült a körforgásba, ezzel is munkát adva sok embernek. igaz akkor még nem a kapzsi multik kezében volt - a ma már nem létező - magyar ipar és kereskedelem. Valyon ki, vagy milyen érdekcsoportok húznak hasznot a "Hulladék-udvar" -on ingyenesen összehordott másodlagos fel- használásra váró nyersanyagokon? - Ötletem van, arra nézve, hogy kik és miért teszik. ADJON ISTEN SZEBB JÖVŐT !!!
• A régi visszaváltós rendszer jó volt, nem értem, miért kellett eltörölni.
• A raklapok most is betétdíjasak. Bármit támogatnék, amivel 1. kevesebb szemét gyártódik 2. ami arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy a környezetkimélőbb termékeket válasszák és a fennmaradó hulladékot szelektíven gyűjtsék, juttassák el a megfelelő helyre, és egyáltalán: tudatosuljon mindenkiben, hogy gyerekeinkre fog borulni a szemét, ha nem hagyjuk abba az egyszer használatos környezetet terhelő, lassan lebomló termékek használatát, ahol csak lehet (mindenhol nyilván nem lehet- itt a kutatási lehetőség, hogy lehessen minél több terméknél) .
• a raklapnak van betétdíja
• A raklapnak szerintem van betétdíja. Nagyon fontosnak tartom, hogy megbecsüljük az üvegetpéldául. Még egy bármilyen egyszerű konzerves üveg is szép, és sok energiát igényelt az előállítása, sokkal jobban meg kellene becsülni, és nem egyszerűen szemétbe vágni. Talán a betétdíj az elszegényedő világban egyre több embert ösztönözne visszaváltásra. A többi dolog meg nagyon környezetszennyező, de sajna a legtöbben nem látják be, hogy a saját életterüket teszik tönkre gondatlanságukkal. További jó munkát! További
• A raklap nem lenne jó ötlet betétdíjasnak, mivel sokan azzal tüzelnek télen.Akkor most ha visszavinné nem érne annyit az mintha eltüzelné. Az elemek és a más le nem bomló anyagok esetében kötelezővé tenném. A konzerves üveget is fel lehet használni másra, ezért azt is rossz ötletnek gondolom, hiszen ha a nagyszüleinkre gondolunk abba teszik el a télire valót.
• A raklap nagy értéke van, megbecsülik, tekinthetjük betétdíjasnak. Kötelezni kéne a kereskedlemi pontokat, hogy ha az üveg nem is betétdíjas, akkor is vegyék vissza és vigyék el ők a szelektív gyűjtőbe, vagy alakítsanak ki ott is gyűjtőszigetet. Racionalizálni kéne az elszállítást, a mosást stb figyelmeb venni az ebből fakadaó környzeti ártalmakat, és így mérlegelni valóban jobb e a környezetnek a fent megnevezett termékek esetében azt gondolom igen.
• A raklap eltüzelhető, és ha már nem használható raklapként, ezt meg is teszik vele. A műanyag zacskót vegyék vissza a boltok. Amikor már megunják, úgyis bevezetik majd az újra felhasznált papírt.
• A raklap eddig is betétdíjas tudomásom szerint
• A problémát komplexen kell vizsgálni. Meg kell tudniilik nézni, hogy a visszagyűjtés és feldolgozás nem okoz-e nagyobb környezetszennyezést, mintha simán kidobják a palackot. Lehet, hogy igen. Tehát legjobb volna beiológiailag lebomló műanyagpalackokat használni.
• A problémák igazi megoldása mindenféle képpen a megelőzésnél kezdődik. Az államnak meg kell teremtenie a megfelelő jogi ,gazdasági környezetet és ösztönzőket, az iparnak és a kereskedelemnek be kell tartania és felelősséget kell vállalnia a környezetvédelem ügyében, a civileknek lobbizni kell felfelé,a tudatos fogyasztás lényegét komközvetíteni az emberek felé, az embereknek pedig tudatos, felelős döntéhozókká kell válniuk. Oktatás minden szinten!!!
• A probléma sok összetevős, és a visszagyűjtő rendszer kialakításán túl fontos az emberek szemléletmódjának megváltoztatása is. A visszaváltásra ill. visszagyűjtésre, a szelektív hulladékgyűjtésre-kezelésre sok jó külföldi példa van, de mindegyikhez pénz kell. Nem valamennyi, hanem elegendő. És szerintem sok esetben azzal van a baj, hogy a jó ötletet sokba kerül kivitelezni, marad egy középszerű megoldás, ami középszerű eredménnyel működik, és a végén oda jutunk, hogy még a lelkes szelektíven gyűjtők is elveszítik a kedvüket. A szemléletváltás lényege az lenne, hogy észrevegyék az emberek, a szemét azzal , hogy kidobtam a kukába, nem szűnt meg létezni. További teendők sora van vele. A szemétről (válogatás, gyűjtés, visszavinni stb.) ugyanúgy gondoskodást igényel, mint egy kutya vagy egy növény. Kérdés, hogy ki honnan veszi hozzá a kedvet, időt és energiát. De hiszem, hogy ha az emberek érdekeltté tehetők az ügyben, akkor meglépik, amit meg kell. Ezt el lehet érni a betétdíjas rendszerrel, a meggyőzéssel (pozitív énkép megerősítése) és biztosan van még más lehetőség is.
• A probléma alapvető megoldása a környezetbarát anyagok használata lenne. (pl.: egy időben (állítólag) gyorsan lebomló szatyrokat adtak az Auchanban, de visszatértek a régihez.) Jelenleg elég nehéz megszabadulni az elhasználódott környezetszennyező anyagoktól. Elemeket még viszonylag sok helyen le lehet adni, akkumlátorokat már csak egy-két helyen. A műszaki eszközök is csak gyűlnek a gyűjtőkben, sokszor ürítés nélkül. Az elkopott gumiaimmal meg nem is tudom mit csinálnék. (Mivel eddig nem érintett, nem néztem utána, mit lehet vele kezdeni.)
• A pezsgős és öblösüvegek ismételt bevonását a betétdíjas termékek közé nagyon fonosnak tatanám, met igen komoly nagyságrendű környezetszennyezésről van szó! Magyarország nagyon szegény! Meg kellene találni a módját a lakossági réz, alumínium,egyéb értékes fémhulladék begyűjésének!Rengeteg háztartásban/nálam is/ lejárt külföldi kiscímletű fém pénzek, réz tollbetétek, alumínium evőeszközök és edények várják jobb sorsukat!ZÖLD PONTOK-ban,/kis irodákban,melynek minden településen lennie kell a beelátható jövőben/ ezek értékarányos összegért leadhatók legyenek!
• A PET palackok, valamint a tetra-pak csomagolások számát erősen csökkenteni kellene. Sokan betét díj nélkül is szelektíven gyűjtenék a pl. eldobható flakonokat, de szelektív kukák hiányában, valamint a nem elég rendszeres ürítés következtében a folyamat megtorpan. A boltokban az esetlegesen elhelyezésre kerülő szelektív beváltóhelyek gondolata jó, hiszen a szemét elhelyezése megoldódna, s időbeni elszállítására is megoldás adódna. A legjobb megoldás mégis a régi, visszaváltható cserepalackok újra alkalmazása lenne. Az már valószínüleg csak ábránd, hogy mindenki a saját edényébe méresse pl a tejet, mint az még régebben megszokott volt, amivel elkerültek mindenfajta csomagolást.
• A PET palackok begyűjtését valószínűleg alacsonyabb (10 Ft/db) betétdíjjal is elő lehetne mozdítani.
• A pénz motiválja az emberek 90%-át. Tehát, csak a pénzszerzéssel lehet őket motiválni. Ezáltal a társadalom minden rétegét meg lehetnek "mozdítani" a környezetvédelem érdekében. Nem pesszimizmus ez, realitás. Szerintem egy csapásra megszünne sok sok gond a betétdíj bevezetésével.
• A nyugati országokhoz képest Magyarországon sajnos a szelektív szemétgyűjtés sem rendeltetésszerűen működik. Minden olyan kezdeményezés hasznos, ami a környezetért van. Lehetnek picik is ezek, csak legyenek. :) Ha a csomagolások kibocsájtása csak 5%-kal csökkenne, már az is nagy eredmény lenne.
• A nylon/nejlon zacskó, reklámszatyor magyarországi beszűntetése!!! Csak papír és biológiailag lebomló anyagot lehessen használni. Népszerűsíteni kell a vászon tarisznyák, szatyrok vásárláskor való használatát.Az ország hírességei ezt népszerűsítsék és ne idegen országból származó termékeket ajánljanak! Az általános oktatásban a környezettel kapcsolatos ismereteknél a szelektív gyűjtés és újrahszanosítást felvenni a tananyagba!
• A norvég minta számomra a követendő.
• A nevelő hatása nagyon fontos lenne ezeknek a dolgoknak. És azt pont ilyen feladatokon keresztül lehetne tudatosítani a következő generációkban.
• A németországi példa nagyon tetszik nekem. Ott az eldobhatós palackban forgalmazott ásványvíz olcsóbb (19 cent) mint maga a palack (25 cent). Ezzel a módszerrel "kötelezik" a vásárlót arra, hogy otthon gyűjtse majd visszavigye a boltba a palackokat. A boltban egy automatába be kell rakni egyesével a palackokat. Az automata összepréseli az eldobható palackokat és blokkot is ad a nekünk visszajáró összegről. Ez a rendszer ugyanúgy érvényes a különféle ízesített vizekre, üdítőkre is. Onnantól kezdve, hogy drága a betét- vagy palackdíj, a vásárló vissza fogja vinni az üveget.
• A nagyon olcsó betétdíj - véleményem szerint - nem ösztönöz a visszaváltásra. Visszaváltókat pedig minden árusító helyen kellene létesíteni, amelyek természetesen szelektív begyüjtést végeznének.
• A nagyobb értékű termékeknél értékarányos betéti díj, hogy ösztönző legyen az elhasznált termék visszaszállítás
• A műanyagpalackos és alumíniumdobozos italokat pedig meg kellene adóztatni, csomagolásadót bevezetni. Persze ezek nem lennének visszaválthatók, a betétdíjas üvegekkel kombinálva visszaszorulnának.
• A műanyagpalack lebomlási ideje 100 év
• A műanyag, nem környezetbarát csomagolóanyagokat helyettesítsék papírzsákkal. Lehessen leadni a használt olajat( akár pénzért), a kiürült műanyag öngyújtókat.
• A műanyag szatyrok/csomagolások helyett legyen lebomló/papír csomagolóanyag újrahasznosított papírból. Számos terméknél a boltban hatékonyan lehetne használni.
• A műanyag reklámszatyrokat is azonnal, törvényileg betiltanám, mint pl. Kínában.
• A mindent elborító nejlonzacskókról. A saját logo-val ellátott reklámzacskók egyértelműen köthetők pl. kereskedelmi láncokhoz, üzletekhez. Vállalják a saját szemetüket! Ők legyenek kötelesek azokat akár szakadt állapotban is betétdíj ellenében visszavenni, 'eldobható' változat ne maradhasson forgalomban. Egyéb zacskók visszavétele esetleg kevesebb betétdíj ellenében szintén legyen lehetséges.
• A mindenkori kormány feladata,hogy állampogárainak biztosítsa az egészséges,békés,nélkülözésmentes,boldog életet!A mostani hazaáruló,népnyúzó,bűnös kormány nem ezt teszi és ezért el kell távolítani és felelősségre vonni-új börtönöket kell építeni,hogy elférjenek a fehérgalléros bűnözők- majd egy új Alkotmányt teremteni és becsületes magyar embereket felkérni,hogy felvirágoztassák e Gyönyörűséges Magyar Hazát,Nemzetet!Szűz Mária segítsd ezt a törekvést!
• A mi családunk igyekszik környezettudatosan élni: komposztálunk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, nem hajigálunk ki semmi akár a háztartásban újrahasznosítható anyagot, amit lehet eltüzelünk (hulladékfa, papír). Lekvárt főzünk, befőttet teszünk el, és ehhez saját üvegeket használunk fel újra. De a rendszert én nem tudom megoldani, én azt teszem meg, amire lehetőségem van. Tehát, ha nincs betétdíj, akkor a szelektívbe kerül a műa.palack.
• A mértéktelen és ésszerűtlen "fogyasztás", vásárlás a kereskedelem számára profittal jár, de mindannyian a földön élünk, tehát elemi és közös érdekünk a bolygónk védelme.
• A megvalósitó nemcsak egy szektor hanem több összehangolt megvalósitó. T.i.: megérne népszavazást is mert nem kis következményű és időtartamú témáról szól!
• A megvalósításhoz, bár nem vagyok az a gulyáskommunista típus, de mégis elsősorban az államot és a fogyasztókat, civileket írtam. A témakörrel kapcsolatba hozható for-profit szférától nyilván nem lehet elvárni, hogy a saját érdeke ellen cselekedjen - pont ezért létezik az állami és a civil szféra. Márpedig valamiért a visszaváltható csomagolás a kapcsolódó for-profit érdekek ellen való, amit annyira nem értek, de mégis ez látszik. Valószínűleg az állami szabályozás, ösztönzők nem elégségesek, és költségek hárulnának a kereskedelemre. Költségeket pedig nyilván nem vállalnak át, és amúgy is, a szemétképződés költségét nyilván az egyes fogyasztókra kell terhelni, a for-profit szektort pedig érdekeltté kell tenni a dologban, számukra nyereségessé kell tenni a rendszert, gyakorlatilag - lehet, hogy már régimódi felfogás, de - jól kell az állammal beáraztatni a környezeti externáliákat. (És persze folyamatos nyomon követés.) Egyébként szerintem a kérdőív egyik kezdőmondata nem állja meg a helyét: "Mindenki mondja a magáét, de a fogyasztók véleményére senki sem kíváncsi." Szerintem nem ez van, hanem valószínűleg inkább az, hogy bizony a fogyasztók véleménye az, hogy leszarják ezt az egészet. Nem egy modern tudatos fogyasztói mentalitás jellemzi a hazai vásárlóerőt, bár azt sem tudom, hogy a világon létezik-e egyáltalán bárhol olyan. Nem gondol bele az öreg nyugdíjas néni, hogy lehetne azt is csinálni, hogy nem mindennap új eldobható átlátszó foszlós műanyag zacsiba tolni a zsemlét, hanem lehet masszívabb és tartósabb alkotmányokat sokszor felhasználni. Mo-n legalábbis szerintem inkább ez van, mondom, nem tudom, hogy más országokban hogy állnak az ilyen dolgokhoz az emberek. És mivel szerintem az államnak akkor is dolga beavatkozni, hogy ha azt az állampolgár nem feltétlenül veszi észre, hogy másokat károsít az adott tevékenységével - ilyen a környezetszennyezés legtöbb fajtája szerintem -, ezért hiába nem gondol bele a foszlós zacsis zsömlés cuccba az öreg néni, ettől függetlenül, mivel ő másoknak kárt okoz ezzel, ki kell vele fizettetni az okozott kár árát.
• A megoldás nem a betétdíj, vagy a szelektív gyűjtés. Hanem a nevelés, a jó példa és az érzékenység: tegyük ihatóvá a vezetékes vízet, ne mérgezzük magunkat műanyag löttyökkel, miért kell az a sok elem...
• A megoldás első lépése az általános iskolákban kezdődő komoly oktatás. Nem osztályfőnöki óra, hanem oktatás.
• A megjelölt veszélyes hulladékokból nagyon sok kerül általános hulladékba. Ezek ráadásul általában nem tartós fogyasztási cikkek, és háztartásokban másodlagosan nem hasznosíthatók. Így - ha a betétdíj mellett a visszaváltás kérdése is megoldott lenne - sokat javulna a helyzet. Természetesen az egész betétdíjas rendszer csak akkor lenne életképes, ha a visszaváltást, és azt követően az azonnali újrafelhasználás-előkészítést illetve az újratölthető üvegek esetében a nagyon gyakori visszaszállítást a gyárakhoz is megoldanák! (Laktam élelmiszer áruhát betétdíjas üveg tárolója mellett: hetente feltörték lumpen elemek, hogy újból bekaszíroszzák a betétdíjakat. És akkor még sokkal kevesebb hajléktalan; munkanélküli..... volt, mint manapság.)
• A megjelölt termékek esetében azok veszélyes volta miatt is lenne célszerű azok betétdíjas visszavétele, ezzel ösztönözve, hogy a megfelelő helyen kerüljenek ártalmatlanításra/újrafelhasználásra.
• A megelőzést tartom a legfontosabbnak. A szelektíven gyűjtőket jutalmazzák egy köszönőlevéllel, vagy tv-ben rádióban. Sokan örülnének ha tudnának megoldást pl a használt gumiabroncsuk lerakására. Még több tájékoztatás szükséges a hulladékudvarokról. Szelektív gyűjtőedényekkel díjazzák azokat az iskolákat, ahol aktív a szelektív gyűjtés. Mutassanak lehetőségeket a lakosságnak, hogyan praktikus a háztartásban szelektíven gyűjteni a hulladékot.
• A megelozes fogalomkorebe beletartozik az oktatas is, amit mar minnel kisebb korban el kellene kezdeni.
• A második kérdést nagyon nehezemre esett megválaszolni. Egyrészről bonyolult megoldásnak látszik, nem látom mindenütt egységesen kivitelezhetőnek.. másrészt pozitívan nevelő, takarékosságra,megelőzésre késztető, a szelektív gyűjtés tisztaságát és hatékonyságát növelné. Először rögtön azt kérdeztem magamban, miért nem jobb a házhoz menő gyűjtőjárat? Aztán eszembe jutott annak negatív környezeti hatása, plusszköltségei. Az utolsó előtti kérdésre kisebb összeget jelöltem, de a differenciált díjszabás lenne jobb, 20 és 70 forint között, talán ennyi elég így válság idején. Az utolsó kérdés esetében abból indultam ki, hogy a veszélyes hulladékaimat amúgy is a megfelelő helyre viszem, és bízom benne hogy a legtöbben így tesznek. De ha a tapasztalatok, felmérések alapján indokolt lenne valamelyik termékre a betétdíj, természetesen támogatom. Örülök ennek a remek kérdőívnek! Köszönöm, hogy megkérdeztek.
• A más termékek esetében egyéb megoldást kell találni, a betétdíjazáshoz véleményem szerint általában hosszú a forgási idő.
• A mai világban a legnagyobb baj a pazarlás,szemetelés,környezet rongálása.Ha megvalósul a vissza váltás,akkor újra lehet hasznositani a káros anyagokat,minél kevesebb müanyag üvegek kellenének(bár a kinaiaknak az a jó)inkább az üveg gyártásra kéne koncentrálni,én amit csak lehet vissza váltok és szétválogatok!Ja és a házak közelébe nem ártana még több szelektiv gyüjtö konténerek,akkor kevesebb fát kéne kivágni,stb....
• A mai magyar társadalom nem "érett" még meg a szelektív szemétgyűjtéshez. Ennek lefgőbb oka, hogy nem kezdettől ezt látják az emberek (gyerekek) és az, hogy azok sem törődnek vele, akik utána összegyűjtik a szelektíven gyűjtött hulladékot. Amíg pedig Bp-en még a leglátogatottabb helyeken sincsen elég kuka és ürítés!, addig mit is akarunk az egyszerü utcai embertől?
• A mai fogyasztói társadalom felháborít. Miért nem lehet mindent úgy megcsinálni, hogy sokáig használató legyen, és újrafelhasználható? A neylonzacskók sokaságát is kibocsátják, arra miért nem lehet kitalálni egy módszert, hogy hogyan hasznosítsuk újra?
• A magyar újra tölthető üvegárúkat (boros, pezsgős, konzerves üvegeket) európai szabvány szerint kell gyártani és forgalmazni és kötelezővé kell tenni a használatukat, ezáltal az import is újra tölthető!! Üdvözlettel Koppány László - Bíborka
• A magyar embereket a pénz érdekli és motiválja leginkább. Ha vissza lehet majd konzerveket meg befôttesüvegeket vinni a boltba pénzért, mindenki azt fogja tenni. ugyanez a raklappal meg a gumival, elemmel. sokkal többen tennének a környezetért ha kézzelfogható lenne az eredmény, pl veszek belôle pár zsemlét és nemcsak a megnyugtató tudat lenne ott hogy ma is tettem valamit a környezetért.
• A magas betétdíjjak arra ösztönöznék a fogyasztókat, hogy visszavigyék a csomagolóanyagokat, oda ahol vásárolták a terméket, így jelentős mennyiségű újrahasznosítható hulladék kerülne összegyüjtésre, így gazdaságosabb lenne az újrafeldolgozás is.
• A magas betétdíj jó ösztönző lehet, hogy a fogyasztóknak megérje visszavinni, vagy legalább a hajléktalanoknak kigurberálni. Jelképes betétdíjért még ők sem hajlandók erre (ld. aludoboz betétdíj).
• A lusta, trehány, felelőtlen emberek, akik csak a saját hasznukat lesik, akkor fogják a szemetüket eltakarítani, ha pénzt kapnak vissza érte (illetve, ha fizetniük kell a szemetelésért(de ez ebben az álliberális, urambátyám, posztkommunista fertő országban egy darabig kivitelezhetetlen!)) . Ha még akkor sem, akkor majd mások majd megteszik helyettük:gyerekek,szegények, alkoholisták, hajléktalanok stb.
• A lusta embert 50Ft sem motiválja, nagyobb betétdíj esetén viszont az olcsóbbat (eldobhatót) fogja választani. Talán valami egyéb kedvezményrendszer?! De alapvetően még mindig az emberek gondolkodásával van probléma, hiányzik a tudatosság, a szándék. Ez rengeteg egyéb problémát vet fel.
• A legtöbb szemetet véleményem szerint az ásványvizes és üdítős palackok nagy mennyisége okozza. Nemrégen saját háztartásunkban is visszatértünk a régi jó szódás szifonhoz és a málnaszörphöz. Ezt javaslom mindenkinek. A műanyag palackok visszavásárlása szerintem sajnos nem hoz megnyugtató megoldást, mert az egyenlet úgy néz ki, hogy: megveszem - kifizetem; visszaviszem - visszafizetik. Újratölteni nem tudják -> megy a szemétbe. Mivel ebből újra, ugyanilyen palackot nem, csak más terméket tudnak előállítani, egyre halmozódik, aztán mégis megy a szemétégetőbe, telefüstölni a környezetet. Persze az is igaz, hogy ha a fogyasztó anyagilag érdekelt, nem fogja a Tisza parton eldobálni a palackot és az illegális szemétlerakókat szaporítani. Mégis azt gondolom, hogy az emberek lelkiismeretésre kellene elsősorban hatni. Ezt már az iskolákban el lehetne kezdeni, hisz a gyerekek még fogékonyak, lelkesíthetők és nincsenek kiábrándulva. Ha már a nem heteroszexuálisak kapnak lehetőséget, a környezetvédőket is biztosan szívesen látják az igazgatók, osztályfőnökök. Az én gyerekeim már értik, miről van szó. Sok sikert, kitartást!
• A legjobb szemét, az a szemét, amit elő sem állítunk! Tehát az újrahasznosítással megelőzhetnénk az újabb nagymennyiségű hulladéktermelést.
• A legjobb lenne lebomló/nem műanyag csomagolásokat propagálni: papírszatyor, (tejes)üveg...illetve ha már műanyag, akkor az itthoni újrahasznosítást hatékonnyá tenni (miskolci faszesz-projekt, pl.).
• A legjobb az volna, ha olyan anyagból előállított csomagolóeszközök lennének forgalomban, ami nem szennyezi a környezetet. Italok esetében üveg (bár ennek a tisztítása szintén nagyon környezetszennyező, de ezt talán ki lehet váltani más eljárással), műanyag pohár helyett agyag, vagy más természetes anyag, a mosószerek helyett szintén természetes anyagokat kellene használni, és nem buzdítani a lakosságot , hogy literszám öntse a domesztoszt (stb-t)a wc-be. Azzal is elég nagy a gond, hogy a szennyvizet összekeverjük a tiszta vízzel, és utána próbálják szétválasztani azt. Alapvetően MINDENT, ami környezetszennyező nagyon meg kellene adóztatni, ami környezetbarát azt pedig (akár az ebből befolyt összegből) jelentősen támogatni.
• A legfontosabbnak azt tartom, hogy minél több helyen legyen elérhető visszaváltó hely, hulladékgyűjtő hely. Illetve azt, hogy az eldobható, egyutas csomagolásokra magasabb termékdíjat vessenek ki, hogy gazdaságilag se érje meg ezeket választani. (Nem tudom, hogy megoldható-e, vannak-e erre kísérletek, de talán forintosítható is, hogy a különböző externális költségeket beszámítva mennyivel kerülnek többe az ilyen csomagolások.)
• A legfontosabb az lenne, ha minél előbb megvalósulnának ezek a kérdések.
• A le nem bomló műanyag hulladékok nagy kárt okoznak. A mennyiségük csökkentése a legfontosabb feladat. Ennek azonban gátat szab a műanyag csomagoló anyag gyártó cégek érdeke - a haszon reményében egyre többet gyártanak. Előnyei mellett nagyon-nagy kárt okoznak!
• A lakossági veszélyes hulladékok - most csak a festékes dobozokra gondolok hirtelen - begyűjtését ingyenesen lehetővé kellene tenni! Budapesten erre jók lennének a már meglevő hulladékudvarok.
• A lakosság, ill. a gazdasági élet szereplői túlnyomórészt lustaságtól, primitívségtől, vagy etikátlan üzleti megfontolástól vezérelve tojnak a környezettudatos szemléletre. Ezért egyelőre sajnos nem látok más megoldást, mint a szükséges többletadminisztráció terhével súlyosbítva, anyagi érdekeltség által begyűjtetni minden lehetséges cuccot. Szabad munkaerő erre a feladatra viszont lenne bőven. :( Az újratölthető italcsomagolásoknál fajtánként vizsgálandó a tisztítás gazdaságossága, ill. eredményessége is. Fennáll a veszély, hogy felelőtlen emberek elszennyezett palackokat is visszaváltanak. A betétdíjjal megnövelt termékár egyébként megfontoltabb vásárlásra is ösztönöz.
• A lakosság egy része gyalog jár bevásárolni, ők egyszerre kisebb mennyiségben vásárolnak bármit, ők valószínűleg rendkívüli ár-érzékenységgel rendelkeznek, esetükben ezért működhet a rendszer (a személyes felelősségvállalás a közös jövőnkért esetükben többnyire sokadlagos szempont jelenleg). A lakosság azon részére, akik autóval járnak bevásárolni nem kellene, hogy ez problémát jelentsen, pusztán jó szervezéssel mindez számukra megoldható és megoldandó kellene legyen. Akiket nem lehet a jövőnkért érzett felelősségtudatra ébreszteni, azokat a pénztárcájukon keresztül lehet "megfogni", "ránevelni" véleményem szerint. Az ipar és a kereskedelem ellenérdekelt, mert nagy szervezést igényel számukra a betétdíjas csomagolás visszaváltás utáni kezelése, amíg így gondolkodnak addig zsarolják az eredményeikre és az ezzel arányos adóforintokra hivatkozva az államot. Az ipart az anyagában és/vagy funkciójában történő újrahasznosításra pl. az újrahasznosítás mértékéhez igazodó sávos adókedvezménnyel lehetne kezdetben ösztönözni. A kereskedelmet pedig ösztönözze az ipar saját eszközeivel. Jó példa van előttünk (Ausztria, Németország, Svájc, Dánia, Svédország), miért ne követnénk?! A jövő generációk választási lehetőségeinek beszűkítéséhez nincs jogunk! Ez már az állam hatásköre! A civil szervezetek szerepét az ismeretterjesztésben (oktatási segédanyagok és hatékony lakossági tájékoztatók kiadása, valamint törvényelőkészítési anyagok elkészítése) látom. Magam a profitorientált környezetvédelmi szolgáltatásban tevékenykedem és azt látom, hogy a cégek vezetőit (még a legtöbb környezetvédelmi cég vezetőit is) kizárólag pénzzel, semmi egyéb eszközzel lehet csak befolyásolni: ha ezt+ezt teszed, akkor ennyivel nő a hatékonyságod, ennek arányában pedig a nyereséged. A cégvezetőket szerintem semmi más nem motiválja ma. Ezért tartom nagyon fontosnak a mai iskolások tudatformálását, hogy nekik, mire felnőnek már igény szinten jelenjen meg a gondolkodásukban a fenntarthatóság, hatékonyság, környezettudatosság szemlélete. Ha ez megvalósulhat, akkor lehet nagyléptékű változásokat könnyebben elérni, addig (ma) sokkal nehezebb...
• A kzeli kisboltban vsrolt ditQs, srs stb. dobozokat, vegeket, eldobhat petpalackokat llandan sztdobljk az utcn. A visszavlthat vegeket rendszeresen sszegyqjtik a hajlktalanok. A tbbit mi magunk gyqjtjk be s visszk a szelektiv gyqjtQhelyre, noha messze van, nem is elegendQ a nhny trol, mellette llandan halmokban ll a szemt. A erdQk, rtek szeglycserjsei, a parkok, minden gyepes terlet, de mg nagyobb rvizek utn a patakok, folyk medre, rtri ligeterdQi is tele vannak petpalackokkal! Elg volt ebbQl. Legyen visszavlthat!
• A különböző műszaki, cikkek, játékok, bútorok csomagolása irdatlan mennyiségű szemetet generál, jó lenne, ha ezeket is vissza lehetne váltani
• A kubu-s üvegtől a vodkásüvegig hasznos lenne a betétdíj.
• A köztudatban kellene fejleszteni a dolgokat, már jóval fiatalabban, mint most. Nem elég, ha az iskolákban elmondjuk a gyerekeknek, hogy hogy jó és környezettudatos, hanem ott is be kellene vezetni a szelektív gyűjtést, hogy ne csak a tudatukba nevelődjön bele az emberekbe a helyes gondolkodásmód, hanem a cselekedeteikbe is. Ez úgy gondolom kettő különböző dolog.
• a közösség érdekeit a közösség vezetőinek, tehát az államnak kell képviselnie
• A környezetvédelmet és a környezettudatos magatartást már az ovodában el kell kezdeni tanítani. A szelektív gyűjtésnek kulturáltabb és motiváltabb formáját kell az emberekben tudatosítani. Tőlünk Nyugatra a fejlettebb országokban sem ment egyszerűen, de sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek rá, akár a lakóközösség " renitens szemétgyűjtése " esetén pénz büntetéssel. A jelenlegi helyzet elkeserítő a keleti részen pl.az utak mentén szeméthegyek tornyosulnak és viszi a szél szana-szét. A gyűjtésnek nem kampányszerűnek, hanem állandó tevékenységnek kellene lenni!!!!
• A környezetvédelemről nem csak frázisokban, kampányonként kell beszélni, hanem komolyan, felelősségteljesen, mikró és makró szinten, rövid és hosszabb távon. Az életünk mindennapos részévé kellene válnia. Be kellene épülnie, tudatosulnia a nevelésbe, az oktatásba, az emberi élet, viselkedés részévé kellene válnia a természet szeretetének, tiszteletének, óvásának. Mert az ember része a természetnek, ezt tudomásul kell venni, ha nem vigyáz rá, csak idő és intenzitás kérdése mikor pusztítja el az ember a természetet, s azáltal önmagát. A pici óvodásgyermekektől a felnőttekig az iskolarendszeren belül, s kívül oktatni, nevelni kellene az embereket. Nagy szerepe, felelőssége van a médiának is ebben. De ez még nem elég: a gazdaság fő szereplőit, az ipart (a gyártókat), a kereskedelmet rá kell kényszeríteni csak a természetbe visszaforgatható (az élővilágra nem káros)anyagokat állítsanak elő, s ne csak a gátlástalan profit szerzés legyen a szempontjuk. Ne erőltessenek az emberekre természet ellenes, egészségre veszélyes termékeket, nem természetes (vegyi) egészségre káros anyagokat tartalmazó élelmiszereket. Amiért egyre magasabb árakat diktálnak, s ráadásul elvárnák, áthárítják a felhasználókra a szemét eltakarítást, újrahasznosítást. Mert minél több a termelés (produktum) annál több az eladás, annál több a szemét, a feldolgozatlan hulladék. Ha már előállították, tegyenek is azért, hogy visszaállítsák a természet rendjét. Mert a földet az a mérhetetetlen kapzsi, semmire tekintettel nem lévő termelés így tönkre teszi. Az emberiség, az utóbbi 100 évben többet pusztított a természet állapotán, mint valaha összessen. Élhetőbb környezet érdekében, nemcsak természetbarát, hanem a természettel egyensúlyban maradó termelést kell folytatni, ami élhetőbb teret biztosít az emberek számára. Az meg különösen elfogadhatatlan, hogy ahol valamelyest már kialakult szelektív lakossági hulladék gyűjtés, pénz hiányra hivatkozva, leállítják, megszűntetik. Régen az üveg visszaváltás nagyon jól működött, Lakótelepeken kisvállalkozások nagyon jól lebonyolították. De manapság mivel a gyártók nem veszik vissza, így oka veszett lett. Ez viszont túlzás, hogy a legkisebb göngyölegtől (1/2, 1 dl) a legnagyobbig több liter) nem vagy alig váltható vissza. Mérhetetlen göngyöleg megy a szemétben nap, mint nap: hacsak a vendéglátó egységekben felszolgált pohárnyi üveg vizet veszem figyelembe, mérhetetlen mennyiség, s hol van a többi. Egy meleg nyári nap, hány vagon üveg göngyöleg landol a kukákban, gondosan műanyagszemetes zsákba csomagolva!!!!!!!!! Ez nem megoldás!!!!!!!
• A környezetvédelemre egy egységes mozgalommal rá lehetne "nevelni" az embereket. Így a gondolkodásmódban is javulást lehet elérni, csak foglalkozni kell a témával.
• A környezetvédelemre alapvetően szükség van és valahogyan meg kell oldani azt a problémát amit a szemét jelent. Nem bírom már elviselni hogy amerre csak járok az országban, erdőben, utak mellett, táborozó helyeken önkényes szemétlerakó helyeket találok. Szerintem ez gusztustalan kártékony, nem csak a természetre hanem ránk is. A betéti díj szerintem hatékony megoldás lenne mert ezáltal az emberek önkényesen is kiválogatnák a szemetet, azok is akik ezt eddig nem tették meg.
• A környezetvédelem mindannyiunk közös érdeke, csak az a probléma, hogy nagyon kevesen veszünk róla tudomást. A betétdíjak talán eltántorítanák az embereket attól, hogy kidobják a nem újratölthető italcsomagolásokat, de leginkább közfelháborodást váltana ki. Mindenek előtt arra kellene felhívni a lakosság figyelmét, hogy a betétdíjjal nem őket akarják megkárosítani, vagy ez nem egy újabb "adóféle", hanem a környezet érdekében arra való késztetés, hogy ne dobják ki a palackokat. De a legjobb megoldásnak mindenképp az ipari átállást tartanám; ezalatt az újratölthető palackok "divatba hozását" értem. Más termékek esetében még korainak találom bármilyen betétdíj, vagy hasonló bevezetését addig, amíg ezt az italcsomagolásoknál sem fogtuk fel igazán.
• A környezetünkre vigyáznunk kell, ha mindenki csak egy kicsit tesz hozzá, lesz eredménye!!
• A környezetünknek és a természetnek ártunk a legtöbbet és ez elöbb-utobb megbosszulja magát
• A környezetünknek éppen ugy szüksége van lélegzésre mint nekünk embereknek. Ha elszennyezzük, mi is beszennyeződünk. Kizárólag olyan termékeket gyártsunk, amelyek ujra felhasználhatóak, amelyek sem a gyártás folyamán, se utánna a lebontás periódusában nem károsak. Megszüntetni a 'szemét" fogalmát. Tudati szinten legyünk emberek, már ha a teremtéskoronáját a fejünre tettük. A müanyagot mint terméket teljes mértékben megszüntetni. A fejünkben rendet rakunk.
• A környezetünk védelmét nem lehet elég korán kezdeni. Már az óvodásoknak is erőteljesen kellene oktatni a dolgot. Hogy ne legyen belőle szemetelő felnőtt...
• A környezetünk felelős tisztán tartása visszahat az emberi viselkedésünkre mind egyéni, mid társadalmi szinten. A kényszerű változás elkerülhetetlen. Minden környezetszennyező faktort aránytalannak tűnően súlyosan szankcionálni és megadóztatni és feltétlenül biztosítani, hogy a pénzt a szennyezés megszüntetésére fordítsuk.
• A környezettudatosság nem alternatíva vagy lehetőség, hanem szükségszerű és kötelező feladat - és ezzel egy újabb lépést tennénk ebbe az irányba.
• A környezettudatos viselkedést egy társadalom nem tudja egyik percről a másikra elsajátítani és gyakorolni, ezért fontos, hogy semmilyen intézkedéstől ne várjunk hirtelen eredményt, hagyni kell egy átfutási időt. Szükséges lenne már általános iskolákban-óvodákban reflex-szintűvé tenni a szelektív szemétgyűjtést a gyerekek számára, hogy olyan automatikusan gyűjtsék külön a szemetet a legapróbb óvodai-iskolai hétköznapokban is, mint amilyen gondolkodás nélkül a wc-papírt használják. Ez a legfontosabb, már gyermekkorban erre nevelni, így később otthon is, illetve idősebb korukban is ez a viselkedés már automatikusan működni fog, majd öröklődik a következő generációkra.. Jelenleg a felnőtt népességre azonban legnagyobb ösztönző hatással az lenne, ha minél magasabb betétdíjakat rónának ki a visszaváltható termékekre, erre több szomszédos országunk is sikeres példa. (Szlovénia, Szlovákia) Vannak ugyanakkor dolgok, amiket elsőre nagy szájjal tudnánk hangoztatni, például, hogy a tejet miért nem lehet üvegben venni, minek pazaroljuk el azt a rengeteg tejeszacskót.. Ugyanakkor gondoljunk bele, hogy mekkora térfogatú hely kell a szállításukhoz, hányszor kevesebb üveg tej férne el egy köbméternyi térben a zacskóshoz képest, így aztán hányszor több teherautó szállítaná, hányszor több üzemanyagot pöfögve a levegőbe.. Persze ez sem kellene probléma legyen, ha nem szállítanánk az élelmiszereket, meg úgy az árukat általában akkora távolságokra, hanem miden körzet a helyben "termő" tejet, zöldséget-gyümölcsöt élelmiszert vásárolná. Rögtön nem szállítanának annyi tejterméket például Miskolcról Nagykanizsára keresztül az országon... Persze ehhez az kellene, hogy a kistermelők fenn tudjanak maradni a piacon, ám ez csak akkor lehetséges, ha termékeiket megfelelő minőségben tudnák előállítani, szóval lássuk be, hogy kicsit alaposabban belegondolva ez egy nagyon komplex probléma, sok minden sok mindennel összefügg, és ne essünk a demagóg túlságos leegyszerűsítés hibájába..
• A környezetszennyező, ill. veszélyes hulladékok akkor talán nem landolnának a szemétben, ha visszaváltásuk megoldott lehetne.Konzerves üvegek kidobása pazarlás.
• A környezetszennyezés mérséklésére minden lehetőséget meg kell ragadnunk. Az ezzel járó költségeket pedig a multinacionális ipari termelőknek kell megfizetniük.
• A környezetszennyezés a fogyasztói társadalom és az ezt előkészítő és kiszolgáló, mindenre kiterjedő, ideológiai agymosás következménye. Ez ellen eredményesen felvenni a harcot csak határozott, egymással együttműködő, s az emberiség alapvető érdekeit újragondoló és hatásosan megfogalmazó, s azt ha kell kíméletlenül is végigvivő munkával lehet!
• A környezetkárosítás elkerülése, csökkentése érdekében el kell érni, hogy a környezet károsító anyagokat, lejárt szavatosságú gyógyszer, fáradt olaj, használt étolaj stb. összegyüjtsük, még ha kell "betétdíj" ellenében is, mert hosszabb távon ez a befektetés vissza térül.
• A környezetet nem csak az terheli, hogy kidobjuk a szemetet, hanem az is, hogy előállítjuk, ezért ha az újrahasznosítás az előállításnál kisebb terheléssel jár, akkor mindenképpen fontos lenne "erőltetni", minél nagyobb a különbség, annál inkább. Akár az esetleges többletköltségek ellenére is. ((zárójeles megjegyzés a szelektív gyűjtésről: egyenlőre nálunk azért sem megnyugtató megoldás, mert hiába van meg a lakossági szándék (már akiben megvan), ha aztán időnként olyanokat látni, hogy a szelektív gyűjtők tartalmát ürítéskor zutty összeöntik... vagy azt, hogy hetekig sem ürítik, és a gyűjtők körül már valóságos szeméthegy halmozódott fel a mellette lakók nagy boldogságára... vagy azt, hogy a szelektív gyűjtőhelyek nemhogy szaporodnának, még a meglévőket is megszüntetik, aztán viheti az ember roppant környezetkímélő módon gépkocsival a petpalackokat a város másik végébe, mert azért kilométereket mégsem cipelhetjük a nylonzsákokat a hátunkon... :(((( ... apropó, miért nem lehet egyszerűen a nagy áruházláncokat arra kötelezni, hogy tegyenek ki méretes, könnyen megközelíthető és feltűnő szelektív gyűjtőket a parkolóik mellé? oda sokmindenki kocsival megy bevásárolni, odafelé üres csomagtartóval, a papírhulladék, az üdítősüvegek és hasonlók ugyanazzal a körrel letudhatók lennének, még a bevásárlás előtt...))))
• A környezet védelme nagyon fontos, ne növeljük a szeméthegyeket, hanem csökkentsük, a magunk és a világ érdekében!
• A környezet védelme csak azok számára evidens, kik kiértékelt eredményeket vesznek a kezükbe, és ezek alapján mondanak véleményt. Az átlag emberek, fogyasztók nincsennek rálátással ezen aggasztó tényekre és nem érzékelik ennek fontosságát. Számukra, fogyasztók számára ösztönző programokat, folyamatokat kell felállítani, és ezeken keresztül kell az érdekeltségüket megteremteeni. A termelői oldal esetén természetesen ez a tény egy kicsit másképpen jelenik meg, de az érdekeltség megteremtése itt is szempontként kell hogy jelentkezzen, mivel a profit előállításának célja a fő mozgató erejük és minden olyan egyéb "felesleges" dolgot nem szívesen alkalmaznak, mely ezen fő tevékenységükben őket zavarhatja.
• A kormánynak kellene köteleznie a gyártókat arra, hogy a saját maguk által termelt "szemetet" visszakapják a fogyasztóktól (visszaváltás) és aztán azt újrahasznosítsák. Műanyag palack helyett pedig üveget kellene használni, minden esetben, ha az nem ütközik komoly akadályba. De azt is vissza kell váltani és az újrahasznosítását megoldani. A műanyagpalackban csomagolt áruk forgalmazását legjobb lenne betiltani. Ez lenne a legegyszerűbb kényszerítő erő más megoldások keresésére!
• A konzerves üvegek lehetnének megint újratölthetők, mint régen. A ragasztott gumiabroncs-darálékból készített játszótéri járólapokkal járdák aszfaltozását lehetne kiváltani, a lábat is kímélné.
• A konzerves üvegek felhasználása ma már elenyésző. Régen vidéken lekvárnak, befőttnek eladtuk a tiszta üvegeket, zsebpént keresve ezzel. Ma már senkinek nem kell, annyi van belőle.
• A konzerves üvegek egy része jelenleg is betétdíjas. Jó dolognak tartom, hogy megmozdult ez ügyben HuMuSz csapata.
• A KONTROLLÁLT , HA ÚGYTETSZIK IRÁNYÍTOTT ÚJRAHASZNOSÍTÁS EGYSZERŰSÍTI A HELYZETET. AKI LUSTASÁGBÓL, VAGY NEMTÖRŐDÖMSÉGBŐL LÉP TÚL A SZEMÉTHEGYEKEN AZ MÁR ELŐRE FIZESSE MEG KÖZÖNYE ÁRÁT!
• A koncentrátumok jó megoldást nyújtanak, hogy csökkentsük a napi háztartási szemetet. Jóval kevesebb hulladék kerülne ki a háztartásokból. A sok csomagolóanyagba bugyolált kevéske termék csak a látszatát kelti annak, hogy milyen sokat vásárolt az ember és érték mögötte nincs sok, csak megy a 70%-a a szemetesbe. A betétdíj jó dolog. Fizessük meg és vigyük vissza az üveget. Ha meg valaki lusta visszavinni, az éhező, otthontalannak is van egy lehetősége, hogy visszavigye.
• A klímaváltozás, erőforrások kimerülése, biodiverzitás csökkenése, stb. mind abba az irányba mutat, hogy kevesebb hulladékot kellene termelnünk, ill. amit lehet, a rendszerbe visszaforgatnunk, újrahasználnunk. Ezt az önkéntes vállalásokon kívül a betétdíjakkal, csomagolások újrahasználatával, visszagyűjtésével az államnak és az iparnak segítenie, motiválnia kell. Ez hosszú távú sikeres működésük feltétele is - akkor is, ha ez most még esetleg nem egyértelmű számukra.
• A kibocsátáscsökkentés és a szelektív gyűjtés valamint újrahasznosítás és talán egy kötelezvény az újrahasznosított anyagok használatáról (gyártók, csak ilyen műanyagból készíthetnek üveget stb) segítene annyit hogy ne olyan nagy mértékben nőjön a szemét körülöttünk... de ez még nem minden!
• A kibocsátás csökkentés nagyon fontos lenne, szorgalmaznám a jó minőségű dolgok újra elterjedését, a jó minőségű munkát, persze elérhetőbb áron, mert erre lenne igénye az embereknek, nem kellene annyit és annyiszor vásárolni. Hogy kevesebb neylon ill. műanyag kerüljön forgalomba. Jó lenne, ha újra üvegekben árusítanák a tejet, üdítőket, mert azokat újra lehet hasznosítani. A gumiabroncsokat sem viszik el a kukások, mert veszélyes hulladéknak minősül, igaz újra hasznosítják egy részét pl: gumitéglát készítenek belőle, s játszótereknél használják, de nem mindet, mert drága az előállítása. Biztosan ki lehetne olyan technológiákat találni, ami nemcsak olcsóbb, de több "szemét" újra hasznosítására is kiterjed. De ehhez olyan mentalitás, ember és környezet szeretet kell, s ami még nagyon fontos, NEM!!! profit orientált, hanem az emberiség és a Föld jövőjét szemelőtt tartó hozzáállás.
• A kezdeményezés nagyon jó, sok európai országban működ(get)ik hasonló szelekció vagy prevenció. DE, országunk még nem áll készen erre -sajnos-, az emberek nem gondolnak túl a dolgokon, tudatosság(felelősség) hiányzik a cselekedeteikből... SOK SIKERT KÍVÁNOK!!!!!
• A kezdeményezés nagyon jó, de amíg nincs szabályozva államilag, sajnos nem sok esély van a változásra, hiszen mindenki az árakat nézi, próbál megélni...
• a kezdeményezés jó, bár nagy eredményt sajnos nem jósolok neki, pl. azért sem, mert Magyarországon nem itthon gyártott palackokba palackoznak, azok nem is kerülnek vissza a "töltőcéghez". Ezt is eladtuk... A raklapok nagy része, úgy 90%-a betétdíjas, én tavaly kb. 70 000 Ft-t kaptam vissza úgy, hogy az építőanyagot szállító cég visszfuvarban el is vitte. Még a szállítással sem volt gond így, csak merni kell kérdezni-kérni. Elképesztő mennyiségű üveg kerül a kukába konzervekből is, mivel a lakosság (már falun is) leszokott a befőzésről, mint ahogy a termesztésről is. Nemrég "zsákmányoltam" egy hibátlan, ragyogóan fonott, kb. 10 literes demizsont egy kuka mellől-- no commnet. Üdvözlettel: Erzsébet
• A kereskedelem különbséget tesz betétdíj és vissszaváltható fogalmakkal. Mindkettő szerepelhet egy-egy göngyöleg címkéjén. A betétdíjas üveget a vonatkozó 209/2005.(10.5.)Kormány rendelet 4.§ 3. bek. szerint köteles lenne bármely kereskedelmi egység visszaváltani, ha azonos rendeltetésü, nem pedig -azonos címkéjű- árút árusít. Ez azonban a gyakor-latban nem így van. Ezt mindannyian tapasztalhatjuk. A "visszaváltható" fogalom szerintem szinonímája a "betétdíj" megjelölésnek, hiszen azért is betétdíjat fizetünk, a göngyö-leg rendeltetése sok esetben azonos a betétdíj feliratú gön-gyöleggel. Ez a fogalom azonban a fent hivatkozott Kormány-rendelet-ben nem szerepel ezért a kereskedelmi egységek szerint nem kötelesek visszaváltani, visszadani a betét-díjat. Ha komolyan gondolják a visszaválthatóság bővítését, erre feltétlenül gondolniuk kell, mert ez további kellemetlen problémákat okozhat a gyanutlan vásárlóknak, aminek senki sem örülne. Egyedüli megoldhatóság lenne, ha a hivatkozott kormányren-delet minden kétséget kizáróan, egyértelműen definiálná a két fogalom egyezőségét. Különben csak tovább növekedik a jelen-legi káosz. Ha egyet értenek véleményemmel, kérem válaszoljanak. Egyébként ebben a témában jelenleg keresem a legfelsőbb fóru-mot, mert a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hivatalos levélben adta negatív véleményezését ilyen irányú panaszomras.
• A kereskedelem kiszolgálja a társadalom termelési és elosztási rendszerét. Ezt a rendszert le lehet képezni a térben. Azaz térkép szerűen. És le lehet képezni folyamatok tekintetében. A termelési és elosztási rendszer mindig az adott társadalomra jellemző. Úgy, mint ahogyan minden élőlényre jellemző a saját táplálkozási, keringési, kiválasztási rendszere is. Ezt a mai termelési, elosztási és fogyasztási rendszer a mai korra jellemző gazdasági szabályzók, és törvényszerűségek határozzák meg. pl. Ha magasak a munkabérek, akkor gazdaságilag jobban megéri 1 nagy üzemben gyártani mondjuk üdítő italt, majd ezt onnan teríteni. Ebben az esetben az eldobható csomagolás megérheti, amennyiben a csomagoló anyag alapanyag ára olcsóbb, mint a visszagyűjtés költsége. Ha mind a bérek olcsóbbak lennének, mind az energiahordózók árai magasabbak, akkor már jobban megérné kis, helyi üzemekben dolgozni, és heyi piacot ellátni újratölthető csomagolásban. Ezért a csomagolási hulladék problémát az energiahordozók, a nyersanyagok és a munkabérek költségeinek átalakításával kehet megszüntetni. Amíg ez a gazdasági szerkezet fenn áll, addig ez előállítja a mai termelési és elosztási rendszetr, ami pedig csomagolási hulladékot termel. A gazdasági rendszert is mozgatja valami. Ez pedig a pénznek az áruval szembeni fölénye. És az ezen fölényért szedhető kamat megléte. Amíg az államok, a cégek el vannak adósodva, addig mindenki a gazdasági növekedésben érdekelt. És addig olyan gazdasági szabályzó rendszereket tart fenn az állam, amiben a központi termelés és az eldobható csomagolás a gazdaságos termelési és elosztási módszer.
• A kereskedelem - a felesleges csomagolások jelentette terhen túl - annak díját is a fogyasztóra terheli. Dupla kár. Az üvegvisszaváltás az én gyerekkoromban nevelési eszközként is működött, nemcsak a környezetet óvta.
• A kérdőív kicsit sematikusra sikerűlt. Jó lett volna, ha mellékletben valamilyen rövid leírás (tényfeltárás) és videó szemléltetés lenne. Hatásosabb lenne. Fogyatékai ellenére szurkolok. Üdv: A
• A kérdőív a kereskedőket, és az ipart próbálja kényszeríteni valamire. Ez a legnehezebb, és nem nagyon sikerül irdatlan mennyiségű pénz, vagy állami befolyás nélkül. Véleményem szerint a fogyasztói szokás megváltoztatása a döntő tényező, ugyanis a kereslet alakítja a kínálatot, minden esetben és mindenkor. Ha környezetbarát csomagolással és reklámmal hívnák fel a figyelmet arra, melyik termék "zöld", ami állami támogatással lehetne olcsóbb, emellett a gyártó garanciát vállal arra hogy a keletkező szemétről gondoskodik(ez a marketing része), a fogyasztó ezt a terméket fogja választani. Ez jó a gyártónak (aki lehetőleg MAGYAR legyen!), és a fogyasztónak is, aki éles különbséget tud tenni a termékek "következményei" között, ami a környezeti és egészségi kockázatokat is figyelembe veszi. Számos reklámfilmet el tudok képzelni, amiben a fenti zöld-propaganda érvényesül ,hasonlóképpen, mint például a zöld-autópiacon. Akkor változik valami, ha az ipar is zöldbe fordul, és ezt építi a marketingjébe. Az emberek többsége felelős, értelmes és a jövőbe is tekint. Ezzel versenyezhetnének a kisebb termelők, hazai feldolgozók és gyártók is! A "zöldital" kampányt azonnal meg lehetne kezdeni. A palackozott ásványvízgyártók például felvállalhatnák(kényszerrel),hogy Kínából hoznak vizet. Melyik fogyasztó az, aki elhiszi hogy ennyiféle természetes forrás van hazánkban? Akik meg abból "élnek", kényszerítsék arra, -ha már a természeti értékeket rombolja- hogy a csomagolás zöld legyen... Szubjektív megjegyzésként a végére: a gyermek a jövő, ott kell először kezdeni! rajzpályázat, ami bemutatja a folyamatot a zöld gyártástól a zöld fogyasztón át a zöld szemétfeldolgozóig, stb. Üdv
• A kérdések tönörek és lényegbe vágóak ! Üdv. Csányi László
• A kérdések tönörek és lényegbe vágóak ! Üdv. Csányi László
• A kérdések sugallják a "helyes" választ, szerintem egy átlagos tájékozottsággal rendelkező kitöltőnek szinte a szájába adjuk, hogy betétdíj-párti legyen. Bár meg kell hagyni, én sem tudok olyan indokot, ami fogyasztói oldalról fölöslegessé/kerülendővé tenné a betétdíjat.
• A kérdések okosak.Örülök, hogy foglalkoznak a témával, de amíg a magyarok és főleg a Dunától keletre élők szemlélete nem változik, addig 1. szankcionálni kellene a csomagoló anyagok "eldobálását" 2. vagy a betétdíjas rendszer bevezetésével ösztönözni kellene a vásárlókat a göngyöleg leadására.
• A jövő záloga az újrahasznosítás. Ennek olyan formában kell széles körben is megvalósulnia, hogy mindenki a pénztárcáján keresztül érezze ennek fontosságát.
• A jelenlegi és jövőbeni átvevőhelyek melyek jogszabályban kötelezettek a hulladék átvételére nagy kiírással jelezzék azt magukról és ellenőrizve legyen, hogy valóban eleget tesznek e a megfelelő helyre szállításnak és nem dobják ki a kukába a náluk leadott dolgokat. E hulladék gyűjtő helyeket jobban kéne publikálni, sűríteni kéne
• A jelenleg meglévő betétdíjak is röhejesek (tizenpár forint egy borospalackért?), a rendszerre tényleg ráfér egy gatyábarázás. Sajnálom, hogy tejtermékekből nincsenek betétdíjas (üveges vagy keménypalackos) változatok, nagy mennyiségű hulladékot lehetne kiváltani velük. A betétdíjak bevezetése mellett fontos a termékdíjak átgondolása-rendezése is.
• A jeleneg szemétbe kerülő anyagok nagy része újrahasznosítható. A fogyasztók jelentős része akkor fogja a betétdíjat, szelektív gyűjtést igénybe venni, ha ahhoz érzékelhető anyagi haszon társul.
• A HuMuSz csapat kezdeményezével egyet értek. Véleményem szerint az emberek környezetszemléletén is változtatni kellene, amit leginkább már iskolás korban érdemes lenne elkezden. Természetesen sok függ attól is, hogy a gyermekek mit tanulnak otthon a szüleiktől. Ugyanis egyre több településen léteznek már szelektív hulladéklerakók, de - tapasztalatom szerint - a emberek ennek ellenére nem hsználják, és még mindig összesítve dobják ki a szelektálásra való hulladékot. Bízom benne, hogy a HuMuSz csapatának ez a kezdeményezés sikeres lesz!
• A HULLADÉKOK KÖZZÜL JELENLEG A FÉMEK VALAMINT A FAHULLADÉK AZ AMIT KÖRNYEZETET NEM TERHELI MIVEL HA KIDOBJÁK, AZOK ÉRTÉKE, VAGY HASZNÁLHATÓSÁGA MIATT, HA MÁS NEM A TÁRSADALMI PRIFÉRIÁN ÉLŐK ÖSSZESZEDIK, BEGYÜJTIK. ABBÓL NÉMI JÖVEDELEMRE REMÉLVE HA ILYEN ÉRTÉKKEL BÍRNÁNAK A PET PALACKOK, ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK, GUMIABRONCSOK FÉM ITALDOBOZOK, VALOSZÍNÚLEG AZOKAT IS ÖSSZEGYÚJTENÉK ÉS NEM TERHELNÉ A TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNKET.
• A hulladékkezelésben és a hulladékok újrahasznosításában érdemes volna ennek a területnek a legjobbját tanulmányozni nagyon alaposan: a természetet, ahol nincs szemét, minden a legrövidebb úton hatékonyan hasznosul. Ezt kellene szem előtt tartani a csomagolóanyaggyártásban és a különböző termékek előállításában is. A "civilizált" világ azt gondolom lassan elér oda, hogy belefulladjon a saját szemetébe. Nem kellene ezt megvárni. Nagyon fontos volna, hogy a mérnökök, a vegyészek, a csomagolóanyagok fejlesztői ne csak a szűk szakmai képzést kapják, hanem mélyebb szintű biológiai, ökológiai tudással is rendelkezzenek, hogy tudatosulhasson bennük a saját felelőségük.
• A hulladékhasznosítás óriási üzlet. Az újrahasznosítás is ilyen és ez mindenkinek érdeke. Lassan már tényleg nem férünk el a sok hulladéktól ezen a kis Föld nevű bolygón...
• A hulladékgyűjtő udvarok, szigetek száma nagyon alacsony a városban, ahol élek. Ez Budapest. 15 p séta ugyan nem sok, de a forgalmas utcán több zsákkal vergődve erősen motiváltnak kell lenni. A tájékoztatás a szelekció rendjéről egyre jobb, de még mindig sokan bizonytalanok a kombinált anyagú csomagolásokat illetően. Világosan fel kell tüntetni a tárolókon minden bedobható dolog nevét. Frappáns, még gyakoribb megjelenésű, ikonikus médiafigurák kellenének.. egy szimpatikus szelektáló animált figura. Hogy könnyebben ivódjon be a tudatunkba. Államilag felvállalt kampány, kiegészítve egyéb környezetvédelmi tevékenységek népszerűsítésével. A betétdíjat jó ötletnek tartom, miért volna kevésbé fontos, mint az üveg? Viszont azt tegyék egyértelművé, hogy mikor teszek jobbat, ha beváltatom vagy ha szimplán szelektálom? Kinek a javára modnok le a betétdíjamról, ha továbbra is csak önállóan szelektálok?
• A hulladékfeldolgozásnak szakosodnia kellene témakörönként. Ez esetlegesen új beruházásokat, új munkahelyeket ill. tisztább országot is jelentene.
• A hulladékfeldolgozás nagyon komoly probléma napjainkban, ezért mindenkinek közös erővel arra kellene törekednie, hogy minél kevesebb hulladékot gyártsunk. S ebben a betétdíjas üvegek és más visszaválthatós termékek nagy szerepet játszanak.
• A hulladék össz társadalmi kérdés,ezért ezt nem csupán állami szinten ,hanem a civil szférában is kezelni kell.Így válik mindenki kötelességévé ez a kérdés.A betétdíjakat egy általánosan elfogadható áron kell visszaváltani ,ami érdekeltté teszi a vásárlót is az újrahasznosításban.A környezetre veszélyes hulladékokat-sav,gumi,üveg-amelyek nem kerülnek vissza az anyag körforgásába,sőtveszélyesek is lehetnek,feltétlenül visszaválthatóvá tenném.Iskolában az elemért piros A betű jár.
• A hulladék keletkezésének megelőzése a legfontosabb, de ha nem megy, a betétdíj is jó eszköz.
• A higiénia szempontja miatt nem támogatom az újratölthető üvegeket, viszont üveget vagy papírt szeretnék műanyag helyett.
• A hegyeket már elbontjuk (4-5 éve a parádsasvári üveggyárba cseh üveghomokot hoztak, a magyar bánya már kimerült), és közben készülnek a szeméthegyek minden város, falu szélén. A sörös-üdítős fémdobozok is rengeteg anyagot tartalmaznak és fémgyűjtő-kuka nincs is kirakva.
• A háztartásokban sok elekronikai és műanyaghulladék keletkezik, nehéz ezeket més sokszor a szelektív hulladék megoldásig is összegyűjteni, elvinni-nyilván autóval lehet csak. valami olyan megoldás kellene, aminem túl bonyolult, de ne adjon túl sok plusz munkát és költséget a kereskedőknek, mert arra nem vevők tapasztalatom szerint.
• A háztartási hulladékok nagy része csomagolás, holott ez ellen egyszerűen lehetne tenni, pl. a betétdíjakkal. Az újrahasználható csomagolóanyag pedig csökkentené az újabb gyártással járó környezeti terhelést.
• A Hazánk területén kialakult rendszer nem oldja meg a problémát. Régen az üvegek betétdíjai megoldották a kérdést, mindenki visszavitte a boltba, akiket kötelezővé kell tenni a visszaváltásra. Be kell tiltani a műanyagpalackos kiszerelést, csak üveg eszközt lehessen használni. Két éve paradicsom levet paszíroztunk otthon. Egyik felét üveg edénybe tettük le a hütő szekrénybe a másik felét műanyag vizes "pille" palackba. A két edény teljesen tele lett. Két nap múlva az üvegpalackos megfort. A műanyag palackos nem. Mi van a palack anyagában? A fémek begyűjtése megfelelő, rá kell bízni a hontalanok gyűjtésére. Nekik is kell valamiből élni.Nem biztos, hogy a jelenlegi szelektív gyűjtő megfelelő a probléma megoldására. Igen nagy a munkanélküliség kis hazánkban. Megfelelő égetőművek létrehozásával a kommunális hulladék elég, A hővel mini erőművet lehet üzemeltetni, amely a villamos energia gondjaink egy részét megoldja. A füstgázt megfeflő szűrő rendszeren átvezetve a meglehet tisztítani. A hamut pedig mágneses majd kézi válogatás után vegy vizsgálatnak lehet alávetni, el lehet dönteni, hová kerüljön. De el tudom képzelni, hogy kénsavas feloldás után az értékesebb anyagok kinyerhetők. Ezzel két legyet ütünk egycsapásra. Csökkentjük a felesleges kénsav mennyiségét, és újra pénzhez jutunk. Tisztelettel: Lengyel Sándor
• A hatvanas években a tejet, tejfölt, kefirt, joghurtot visszaváltós üvegekben lehetett vásárolni.Az üditők is visszaváltós üvegekben, flakonokban jöttek ki, sőt még most is lehet vásárolni ilyeneket. Vagy át kell térni a fém dobozos megoldásra, mert azt ujra lehet hasznosítani. A papir zacskót, csomagolást, kell visszaállitani.
• A hatékony műkődéshez fontos az egyszerűen használható visszaváltó "gépezetek", hogy bárki számára elérhető , gyors és praktikus legyen. Maga a visszaváltás ne jelentsen próblémát a különböző "képességű"emberek számára.
• A hatékony környezetvédelem csak akkor valósulhat meg, ha az öntudatos társadalom tudatosan tesz is érte.
• A használt elemekre, akumulátoroknak a mostaninál több gyűjtőt kellene telepíteni. Sokan nem viszik el a tölük távolabb levő konténerbe őket még akkor se, ha útba esne nekik. Inkább kidobják az első kukába.
• A gyógyszerek begyűjtése ingyenes,mégis csak kevesen élnek a lehetőséggel
• A gyermekeknél is el kell kezdeni a környezettudatos gondolkodás kialakítását, velük van talán a a legkönnyebb dolgunk. Idős és gyermek egyaránt kell hogy érezze a felelősséget, hogy ha ő nem teszi meg, nem vizi vissza az üveget, nem váltja be, vagy nem viszi el a szelektívbe, akkor a föd lassan átalakul egy nagy szemétdombbá. Kell, hogy érezzék a személyes felelősségi részét, és a visszaváltható üvegek témája pont ezt érinti: ha visszaviszem pénzt gyűjtök vele, mert az is érték.
• A gyermekeik életkörülményeinek javítása-megőrzése érdekében a fogyasztók szerintem áldozatkészek. Az okok megértetése, a rendelkezésre álló eszközök elfogadtatása és megfelelő motíválás mellett ezeket változtatásokat alkalmazzák majd a vásárlók. Üdvözlöm a kezdeményezést!
• A gyerekek zsebpénzért szorgoskodnának a gyújtésből, szemléletet alakítana hamar, hogy mindenki gyűjtse amit lehet és ne dobja a kukába.
• A gyártóknak, kereskedőknek rövidlátó gazdaságossági okokból semmilyen formában nem érdekük a környezetbarát viselkedés (ritka kivételt azok a szegmensek jelentenek, ahol a környezettudatosság ténye megszólítja a fogyasztókat, de Magyarországon az alacsony szintű fogyasztói kultúra miatt ez elenyésző). Ezért ezt egyértelműen állami szabályozást igénylő területnek tartom. Fontos odafigyelni azonban arra is, hogy az újratölthető italcsomagolások esetében a tisztításra léteznek olyan szennyező technológiák, amelyek ártalmasabbak az eldobandó palackok lehetőség szerinti újrahasznosításánál. Tehát nem elegendő annyit szabályozni, hogy legyen a palack újratölthető. A betétdíj mértékének akkorának kell lennie, hogy egyértelműen ösztönözze mind a fogyasztót, hogy visszavigye az illető dolgot, mind pedig az átvevőt, hogy ténylegesen újra is hasznosítsa azt. 5-10 forint véleményem szerint ehhez biztosan kevés, a 20 talán elég, de a legjobb az lenne, ha közgazdász szakemberek ennek pontosan utánaszámolnának minden egyes termék esetében.
• A gumiabroncsnál ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a betétdíj és a termékdíj párhuzamosan hogy működne.
• A gumiabroncs nagy probléma. A raklap most is működik meglátásom szerint, ha valaki nem egyszer vásárol raklappal árut, az látja. Legfeljebb eltüzelik, sztem ez elég. A PET palackokra ki lehetne vetni azt még, hogy a gyártó a keletkezett csomagolási hulladékkal köteles tételesen elszámolni.
• A gulyás töretlen, mindennapi, következetes munkája révén akár már magárahagyva is kinyithatja a karám ajtaját, a gulya kivonul, majd estére magától visszatér. Kb. ilyen gulyás kellene a politika élére is, és akkor a fenntiek megvalósulnak. Tehát csakis állami irányítással lehet csak megoldani mindezt, szerintem!
• A Földünk akkora szeméttelep lesz, hogy az unokáink már a hatalmas szemétkupacok közt fognak megszületni. Én nem is engedtem volna, hogy az üvegpalackot fölváltsa a műanyag. Itt volt a bukta, a folyamat megállíthatatlan.
• A Földi erőforrások felelős használata nem tudományos kérdés, amit a mérnökökre és szakemberekre bízhatunk. Ez mindannyiunk ügye, hiszen a gyerekeink elől vesszük el a lehetőségekett, akik megvetnek minket majd felelőtlen életvitelünkért. A jövő nemzedékek jogaival törődni társadalmi kérdés. És hogy jön ez ide? 1.)A nem lebomló élelmiszercsomagolások előállítása eleve egy energiaigényes folyamat. Erre - a kőolajon nagyban alapuló gazdaságunkban - igen komoly energia megy el. (mire egy pillepalack elkészül). Tehát ha lehetséges, márpedig az, akkor miért ne használnánk egy relative igen drágán előállított dolgot, mint a pillepalack, addig, míg emberileg lehetséges. 2.)Ha már nem természetazonos dolgok vesznek körül, akkor legalább maradjanak forgalomban, és használjuk őket, ahelyett, hogy a környezetet rondítjuk vele, és gerjesszük a keresletet. Hiszen ha eldobjuk, újat kell csinálni.(az Atlanti-óceánon egyébként Bp méretű pillepalackszigetek úsznak) Ennek mikor lesz vége? Még annyit: Az, hogy világviszonylatban egy fejlett ország állampolgárai vagyuk, sokszor megnyugtat minket, hiszen hála a fejlett infrastruktúrának, a szemetet mindig elviszik, és nem a Mi hátsó udvarunkban kell néznünk az általunk termelt hulladékot. De sajnos vannak területek, ahol a lakók helyzete nem ilyen rózsázs, ők nem csak a sajátjukat, de a mienket is nézik valahol. A mi hozzáállásunk igen kevés szolidaritást mutat, vidám szívvel vásárolunk, és termelünk zsemetet, amire máshogy néznénk, ha a kertünk végében lévő szemétdombot ékesítenék.
• A Földet kölcsönkaptuk unokáinktól. Már előre szégyenlem magam, mikor a szemükbe kell néznem. Mindenkinek meg kellene értenie, hogy a Föld részei vagyunk (amig vagyunk) és nem parazitaként viselkedni, felélve magunk körül mindent, mint a sáskák.
• A Föld további terhelése nem fenntartható. Vagy háborúk lesznek, vagy a környezetbarát szemlélet (megújuló energia felhasználása) és a szolidaritás (elképesztő társadalmi különbségek csökkentése l. északi országok) győz. Nincs elvesztegetnivaló idő.
• A folyékony áruknál minél több visszaváltható, a szilárd, vagy ömlesztett áruknál papir, illetve lebomló csomagolóanyagok alkalmazása. Vissza kellene szoktatni a vásárlókat a hagyományos (karkosár, vászonzsacskó stb) használatára az eldobható műanyag zacskók helyett.
• a fogyazstók fejében is jobban kellene tudatosítani a szelektív gyűjtés fontosságát, már ezzel sokat érnénk el! Persze az állam, és az ipar szerepe is óriási a kérdésben. Bár amíg azt látom, hogy a szelektív kukák dugig vannak, és nem szállítják őket sűrűbben, akkor elgondolkodttaó, hogy az emberekkel van a baj, vagy a rendszerrel...
• A fogyasztókat és a termelőket is érdekelté kell tenni abban, hgoy a betétdíjas üvegek és anyagok visszaforgatása jól működő rendszerré álljon össze. Egyébként a mostani rendszer úgy ahogy van szar.
• A fogyasztók semmit se tesznek addig, amíg anyagi érdeke nem fűződik hozzá. Németország, Svájc, Ausztria sem azért "tiszta", mert ott így születnek az emberek.
• A fogyasztók és civil szervezetek (= öntudatos állampolgárok) felelőssége, hogy olyan törvények meghozatalára kényszerítsék az államot, ami az ipart és kereskedelmet motiválja/rászorítja, a lakosságot motiválja az átgondolt fogyasztásra és a visszagyűjtésre. Ár: 3 üveg az, amit egy hajléktalan egyszerre el tud vinni a boltig, és ha kap érte fél kg kenyeret meg egy sört (vagy ennek árát), akkor meg is fogja tenni. Ez jó irányba terelheti őket is, és munkahelyteremtő a visszagyűjtés megszervezése.
• A fogyasztói szemléletnek kell változnia,a szépérzéknek kell kialakulnia. Sokaknál a betétdíj ezek után sem fog változtatni azon, hogy : -ne szemeteljen az utcán -ne vigye más portája elé a szemetet -ne a szelektív tárolók mekké rakja le a gyomorforgató szemetét stb. Amig az emberek lelkében nem történik változás, tisztítás, söprögetés, addig a külső mocskot sem fogják észrevenni.50 Ft.-ért lehet, hogy visszaviszi a csomagolóanyagot...de a többi kacatját a szél viszi tovább. Ezek után a fejünk felett tovább vitatkozhatnak az érdekcsoportok......, felelőtlen, seprű után kiabáló politikusok.....
• A fogyasztoi szemleletet sajnos nehez alakitani, de az allamnak szerepet kene vallalnia abban, hogy a minoseget szigoruan biztositsak, es a vacak dolgokat (olyan cipzaros ruhat, ami elszakad egy ket hasznalat utan, cipot aminek levalik a talpa) a kereskedo koteles legyen megteriteni teljes arban a vasarlonak,a kiskereskedo meg kapja meg az arat a nagykereskedotol, es igy tovabb. Eleve nem kene beengedni olyan holmit, ami ennyire a gyenge minosegu(jatekok tomege pl.) Ki kellene dolgozni valami torvenyt, amely biztositana a fogyaszto vedelmet, de nem hozna hatranyos helyzetbe a jobb minosegu de dragabb(ha van egyaltalan olyan manapsag ami tenyleg jobb is)termekek miatt.
• A fogyasztó érdekeltté tétele a betétdíjjal már egyszer működött, ha nem is széles áruskálán, ezt kár volt visszaszorítani. A szelektív hulladékgyűjtés feltételei nincsenek megteremtve a családoknál, az otthonokban, de a tágabb környezetben sem működhet eredményesen a szigetes megoldással.
• A fogyasztó azt veszi, amit kap, ezért csupán szabályozás kérdése, hogy mi kerül a boltokba. Ennek a problémának a megoldását CSAK kezdeményezni lehet alulról, az eredményt a törvények és az ellenőrzés jelenthetik, ezt követően szükségszerűen meg fognak változni a vásárlói szokások is.
• A fiam kedvenc filmje, a Wall-e, félünk, hogy megvalósul, hamarabb, mint gondolnánk. Ezt a "mesét" mindenkinek látnia kellene! Az embereket nehéz rávenni, hogy megtegyenek valamit a környezetükért, talán - és ez a mai helyzetben lehet eredményes - ha nem csak egy eszméért kell még kettőt lépni a szelektív gyűjtőig, hanem egy kis pénzét, megteszik. Végül természetessé válik, hogy szelektíven gyűjtünk. És otthon is több van egy kukánál!
• A fentiekkel csak áttételesen függ össze, de szabályozni kellene a szorólapok nyomtatását is és legfőképpen a " terjesztését". Csak meg kell nézni egy -egy forgalmas csomópont szemetesedényét / jobb esetben benne és nem a környékén a földön/, tele van az erőszakosan kezünkbe nyomott szorólapokkal. Ezenkivül kötelezni kellene azokat a kereskedelmi egységeket, hálózatokat, amelyek rendszeresen szorólapokkal bombázzák a lakosságot, hogy szálljanak be a szelektiv papírgyüjtésbe, támogassák több gyüjtóhely kihelyezését és a gyüjtött hulladék elszállítását. Legalább a papírgyüjtöket kellene sürübben kihelyezni, mert még nem elég a szelektiv tároló.
• A fentiek mellett még előtérbe kéne helyezni a szerves, természetes és könnyen lebomló csomagolásokat is, természetesen újrahasznosítással.
• A fentiek mellett a komposztálható nejlonzacskók használatát is előtérbe kellene helyezni, és kötelezővé kellene tenni a boltok számára, hogy csak ilyet adhatnak ingyen.
• A fenti kérdésekre érdemben addig nem lehet válaszolni, amíg azt nem tudjuk, hogy mennyibe kerül mindaz, ha eldobjuk a csomagolást, és mennyi annak az összköltsége, ha a betétdíj ellenében visszaviszi a fogyasztó (a mennyiség miatt esetleg autóba ül = benzin, környezetszennyezés; munkaerő ráfordítás a boltban; raktározás; elszállítás; újrahasznosítás bármilyen módon; stb.). A jelenlegi árak és szervezés mellett nem biztos, hogy az egyébként jó gondolat valóban költséghatékony!!! A - túlzásba vitt - fogyasztó társadalom minden résztvevője (egyén, ipar, MÉDIA, kereskedelem) felelős a jelenlegi helyzetért! Célszerűbb a megelőzésre való törekvés lenne szerintem.
• A felhalmozódó szemét minden háztartzás gondja. Az emberek nagyrésze ezt nem tudatosan oldja meg. Ha ösztönözve vannak, akkor jó szokások könnyebben beépíthetőek a hétköznapokba! És oersze fontos a nevelés, felvilágosítás is.
• A felelősségről szóló rész kitöltését szeretném egy kicsit magyarázni. Bár valamennyiünk közös feladata a szelektív gyűjtés (amely persze csak kicsiny szelete a fenntarthatóság érdkében hozható döntéseknek), az ebben ránk háramló felelősség nem egyforma. Az államnak a felsoroltak közül döntő szerepe van a jövőnket érintő döntések meghozatalában. A szelektív gyűjtésen és a betétdíjon túl további fontos lépésekre is szükség van jövőnk érdekében.
• A felelősség úgy gondolom közös. Minden magánszemély és rajtuk keresztül a szervezetek, vállalkozások és az állam érdeke is a mérhetetlen nagy pazarlás és a rohamos környezetszennyezés megállítása. Családom nevében is köszönöm munkájukat és további sikeres akciókat kívánok! Üdvözlettel: B.Rónai Krisztina
• A felelősség tudatosítását némi anyagi motivációval társítják, biztosan még nagyobb sikert érnének el mint a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtéssel. Bár számomra ennek sikere is meglepő volt először. Sok sikert!
• A fáradt olajat szelektív gyűjtésben is leadnám, ha volna hová.
• A csomagolóanyagokat kellene kicserélni. Ami műanyag, azt papírra, vagy visszaváltható üvegre. Pl: "zacskós" tej, előrecsomagolt felvágottak... A duplán csomagolást is megszüntetném (fogkrém). A szelektív hulladékgyűjtést nem "szigetekkel" oldanám meg, hanem már otthonról szelektíven vigye el a kukáskocsi a szétválogatott hulladékot. Aki nem tartaná be a szabályokat, azokat nagyon-nagy pénzbírsággal büntetném. És persze a HÁTTÉRIPART is ösztönözném a fejlesztésre. (Nem a szinesfémgyűjtést.)
• A csomagolóanyag ne egy olyan "jó üzlet" legyen a kibocsátónak, amiben haszonnal "eladja" a göngyöleget a vevőnek, az meg nem tud vele mit csinálni. Legyen egy olyan szükséges rossz, ami mindenkinek egyformán kényelmetlen, ezért igyekezzék a felhasználását csökkenteni, optimalizálni. A vevőnek, ha már a birtokába került a csomagolóanyag, legyen neki is joga azt eladni valakinek. A betétdíj a hajléktalanok támogatására is kiváló eszköz. A címben az (átlag magyar?) fogyasztók véleményére kíváncsiak. Megmondom én azt kérdőív nélkül is: leszarják a környezettudatosságot. Egy ilyen rendszert jelenleg csak felülről lehet rákényszeríteni az országra, sőt inkább csak kívűlről (EU). Politikusaink tökéletesen képviselik az átlag magyar környezetvédelemről való gondolkodását. Azt, hogy a magyar ember erre odafigyeljen, az óvodában kell kezdeni. És amikor ott elkezdtük, akkor a médiában folyamatosan 20 évig sulykolni.
• A csomagoló anyagok visszavétele és újrahasznosítása jó dolog. De ezzel ellentétes annak hatása, hogy ez további szállitást, mosást szelektálást, stb. igényel, ami mind energiát emészt és környezetszennyezést okoz.
• A csomagolás újrahasznosítása egy fontos lépés a fenntartható társadalom irányába, és növeli az emberek környezettudatosságát. Példát vehetünk pl. Svédországról, ahol évek óta kiválóan müködik a rendszer. Törvényi szinten kell szabályozni, hogy a csomagolás gyártója legyen a felelös az újrahasznosítás gyakorlati és anyagi megvalósításáért. Az elsödleges és hosszútávú cél azonban természetesen legyen az, hogy minél kevesebb szemetet termeljük.
• A csomagolás és reklám radikális csökkentése, visszaszorítása állami int6ézkedésekkel. Közvetlenül a termelőtől lehessen vásárolni, az adminisztráciő és a túlzott felügyelet csökkentése, működőképes piacok létesítése. Ezzel a kereskedelem és áruszállítás jelentősen csökkenthető.
• a csomagolás árának betétdíjassá tétele csak abban segít, hogy a boltba és rajta keresztül a gyártóhoz visszakerüljön a csomagolás. ez nem elég a szemét csökkentéséhez. csak akkor lesz kevesebb az ebből fakadó hulladék, ha a gyártó garantáltan visszaveszi és felhasználja újból. tehát vagy visszaforgatja, vagy újratölti, vagy kerítést fon belőle. nagyon jó kis kérdőív
• a civil szervezeteknek nem felelőssége ilyen dolgokkal foglalkozni, azonban ha az illetékes szervek nem foglalkoznak velük, az embereknek kell kézbe venni az irányítást (ideális társadalomban nem lenne szükség civil szervezetekre)
• A betítdíj bevezetése mindenképp elgondolkodtató,és átgondolandó téma. Az EU-s szabványokhoz kell majd úgyis alkalmazkodnunk, de alapvetően a megelőzésre kell koncentrálni,másodsorban pedig az újrafelhasználásra. Ha ezt tudja segíteni a betétdíj rendszere, akkor az egy jó dolog lenne.
• A betéti díj a fogyasztó oldaláról árnövekedés, amit a visszaváltáskor tud csak csökenteni - viszont nem lesz érdeke a szelektív gyűtők használata. Szerintem a fogyasztási kultúra javítása a jó irány, ami felé már elindultunk és egyre többen viszik el a szelektív gyűjtőkbe az üveg és műanyag hulladékot.
• A betétdíjról: darabra határoznám meg a betétdíjat, mert akkor nem kell mérlegelni az otthonokban mit visznek vissza és mit dobnak mégis ki, tehát maximalizálni lehetne a recirkulációs rátát. A tudatos vásárló eleve tudná mennyi a csomagolóanyag ára a termékben, és legközelebb attól a gyártótól vásárolna akinek a göngyölege biztosan visszafizetődik. A gyártók először törvényileg lennének ilyen csomagolásra kötelezve, majd átbillenne a dolog és és maguktól jönnének rá, hogy eladhatóbb a termék a csomagolás miatt, míg a göngyöleg vissza nem kerül hozzájuk, addig úgyis náluk kamatozik az ára. (Minden boltban nyilván nem lehet megycsinálni, helyszűke miatt.)
• A betétdíjnak olyan mértékűnek kell lennie, ami miatt az átlagos vagy az alatti életszínvonalon élő polgár számára érdemesnek látszik odafigyelni rá. (Ha pedig valaki ennek ellenére lemond róla, járjanak jobban a rászoruló guberálók... Egyelőre sajnos, nem úgy tűnik, hogy a számuk csökkenni fog.) Az elemek, akkumulátorok veszélyes anyagai miatt föltétlenül szükség lenne az aggályosabb kezelést elősegíteni, illetve leszoktatni az embereket az eldobásukról. A sok "konzerves üveg" is méltatlanul megy pocsékba, pedig kimosható, fertőtleníthető, újraforgalmazható. Az elektronikai eszközöket a boltoknak vissza kell fogadni, azok betétdíja fölösleges.
• A betétdíjnak kétféle hatása van. Egyrészt emeli a termék árát, ami jó pl. az "ásványvizek" esetében, hiszen ivóvíz folyik a csapból, fölösleges és kényelmetlen boltból beszerezni az italt, hasznos, ha megdrágul, másrészt ösztönzi a közreműködést a csomagolás összeszedésében. Az ösztönző hatás azonban csökken a termék tömegével és méretével. Ezért nem hiszek a betétdíj hatékonyságában az akkumulátorok, vagy az autógumik esetében. Ha egyébként nem hajlandó ezeket valaki korrekt helyen leadni, akkor párszáz Ft-ért se lesz erre kapható.
• A betétdíjnak akkora összegnek kell lenni, hogy megérje, összegyűjteni és visszajuttatni, vagy megérje a guberálóknak kikeresni a szemétből, és összegyűjteni. A fogyasztó környezettudatossá tehető neveléssel, felvilágosító és propaganda-munkával, de felelős nem tud lenni ezekben a folyamatokban. Az elsőrendű felelősség a gyártót kellene, hogy terhelje, nyilván lelkiismereti szempontokból nem fogja magára vállalni, ehhez kedvezményrendszerek, vagy szigorú szabályozások szükségesek.
• A betétdijjal tisztább lesz a környzet mert a szelektiv szemét gyűjtést nem oldja meg a szemét problémát teljesen .
• A betétdíjjal nem oldjuk meg a problémát! Helyezzenek ki több gyűjtőhelyet.Minden üzletben kötelezővé tenném a visszavételt! Szelektív hulladékgyűjtésre kell nevelni az embereket, ebben a médiának is nagy szerepe kell hogy legyen! A kuturált országokban (pl. Ausztria, Németország) nagyon jól működik! Senkinek sem jutna eszébe sem, hogy egybe vágja az összes szemetet, hulladékot!
• A betétdíjjal nem csak a környezetünket kímélhetjük hatékonyan, hanem a saját pénztárcánkat is. Ennyi.
• A betétdíjjal annyi gond van/lehet, hogy a megnövekedő logisztika további kibocsátást, környezeti lábnyomot eredményez. Szívesen látnék pl. olyan szabályozást, ami a felhasznált csomagolóanyagok, festékek csökkentését írná elő. (Persze nekem személy szerint a Danone 1 dl-es gyümölcsjoghurtja is bántja a szememet...)
• a betétdíjat több termékre is be lehetne vezetni. pl. az ételfutárok esetében, ahol annyi szemét összejön nap mint nap, pedig ezeket a műanyag edényeket, ahogy kihozzák az ételt vissza is vehetnék az előző napit. irodaházakban pl. rengetegen rendelnek ételfutártól.. készíthetnék esetleg erősebb anyagból és akkor tényleg többször felhasználható lenne. a gyorsétteremekben sem látom, hogy a tálcán virító papírt, szendvicses és üdítős papírdobozt külön gyűjtenék. (én ha néhanapján betévedek egybe, akkor magammal viszem ezeket és otthon kirakom a szelektívbe). az irodaházakban az a legbosszantóbb, hogy sokukban nincs szelektív gyűjtés, pedig ha valahol, akkor ott rengeteg fehér papír kerül a szemétbe. sok nyilvános wc-ben, bevásárlóközpontok mosdóiban a kézmosó vízcsap hiába nyomógombos, mégis rosszul van beállítva, mert miután megmostam a kezem még mindig ömlik (pedig ez is csak beállítás kérdése lenne). az utcákon is több szelektív kukát kellene tartani a rendes szemetesek mellett. hisz annyian isznak eldobhatós palackokból és a köbvetkező sarkon már hajítják a kukába. (ha a betétdíj nehezen megoldható, akkor erre is oda lehetne figyelni.) miért nem építenek itthon olyan gyárakat, amikben feldolgozhatnák ezeket a pet palackokat ,ha már úgy is olyan nagy a munkanélküliség? mellesleg meg nem szennyezné az sem a környezetet, hogy átszállítják a hulladékot a fél világon. és miért lehet Budapesten egri kakaót kapni? vagy mátrai pék kenyerét? (azontúl, hogy én szeretem őket, ha Pesten vagyok, akkor inkább vennék pesti kenyeret. ne szállítsák már keresztül kasul az országban, világban a termékeket! szerintem a fogyasztóvédelemnek (vagy valami más szervezetnek) be kellene kapcsolódnia jobban a társadalom, az egyéni fogyasztó nevelésébe. (ha már a társadalom nem veszi észre magát). ha egyéni szinten nem tudjuk megértetni az emberekkel, hogy mi miért működik rosszul, vagy hibásan, esetleg JÓL, akkor csak szembe szélbe biciklizünk és nagyon nem jutunk sehová, csak fáradunk. én próbálom a saját környezetemet némi magyarázattal, meggyőzéssel, de főként példamutatással sarkallni a változtatásra. ez sem könnyű, de azért úgy érzem, hogy egész erős hatás tudok lenni. még én egyedül is. azért maradok kitartóan hű a világhoz. Lalus
• A betétdíjat hatásosabb megoldásnak tartom mint a szelektív kukát: egy résztől, mert ellenőrzttebb más részről pedig mert az emberek jobban betartanak egy olyan dolgot amiért pénzt kapnak. Lehet, hogy segítene a szelektív hulladékgyűjtés rászokásában is
• A betétdíjas termékek újrahasznosítása, valamint a fogyasztók nevelése és tájékoztatása EU-s és állami támogatásból kell hogy megteremtődjön.
• A betétdíjas termékek számának növekedése, ill. az eldobó italcsomagolások betétdíjassá válása az átlagember számára első körben a termékek árának növekedését jelenti még akkor is, ha visszaváltáskor megtérül a többlet költség. Problémát jelent a visszaváltás is, tapasztalataim szerint az üzletek inkább leépíteni próbálják a visszaváltást (kötelező levásárlás, nem ott vásárolt üvegek elutasítása, visszaváltó automaták kihelyezése, vagy egyszerűen a kevés alkalmazott túlterheltségére való hivatkozással a visszaváltás megszüntetése).
• A betétdíjas szelektív gyűjtés is jobb, mint a jelenlegi önkéntes rendszer (a kötelező meg csak azt eredményezné, hogy még több szemét landolna az erdőben és az utak mentén), de nyilván legjobb az a megoldás volna, amikor a betétdíjjal visszagyűjtött göngyölegek ténylegesen újrahasználatra kerülnek
• A betétdijas rendszert hallatlan felelotlenseg volt leépiteni.
• A betétdíjas rendszerrel és annak kiszélesítésével a hulladékképződés további növekedése megakadályozható, a megelőzés elve a gyakorlatban is érvényesül.
• A betétdíjas rendszer, komoly részt tud(na) vállalni a környezet megóvásában. Régen 10-ed ennyi szemetet nem termeltek az emberek.
• a betétdíjas rendszer mellett volna helyes működtetni a szelektív hulladékgyűjtést, hogy a kettő kiegészíthesse egymást (ahol nem elérhető az egyik, ott működhet a másik).
• A betétdíjas göngyöleg jelentősen lecsökkenti a hulladékba kerülő különféle csomagolóanyagok/tárolóeszközök mennyiségét. Ez leginkább a PET palackokra vonatkozik (amelyből elképesztő mennyiség kerül a háztartási hulladékba), de egyéb hulladékoknál is fontos. Pl borosüvegek jó része nem betétdíjas. A pezsgősök egyáltalán nem. Az elektronikai eszközökön (tv, egyéb híradástechnika, számítástechnika, irodatechnika) kívül az elektromos - főként háztartási készülékekre, lásd mosógép,porszívó, konyhai kisgépek, stb - eszközökre is érdemes lenne kiterjeszteni a betétdíjat.
• A betétdijanál differenciás szükséges. Érdekeltté kéne tenni pl a gyerekeket a gyüjtőmunkában,az összeszedett pénzből pl, osztálykirándulási alapot lehet képezni. Az egész gyüjtő-ujrahasznositó tevékenység alkalom a munkahelyteremtésre.
• A betétdíjakkal együtt a műanyagzacskókra is ki kellene terjeszteni a betétdíjas rendszert, vagy legalább 50 forintos termékdíjat kivetni rájuk.
• A betétdíjak ösztönzően hatnának a háztartások jelentős hányadában.A visszaváltás rendszere lehetővé tenné a csomagoló anyagok többszöri felhasználását, ami környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is jelentős.A visszaváltás az eldobható csomagolások esetében garanciát jelentene az anyagok újrahasznosításához,illetve szakszerű megsemmisítéséhez.A legpraktikusabb az eldobható csomagolások esetében pl.a 25 lakónként kihelyezett szelektív hulladékgyűjtők lennének. A fogyasztók kis része nem hajlandó az eldobható csomagolást visszavinni a csekély összegért és a visszaváltási mérték jelenlegi limitálása miatt. Ezért lenne szükséges állami támogatással ösztönözni mind a hulladékgazdálkodási vállalatok szelektív begyűjtési rendszerének működését,mind az azt feldolgozó iparét is.Viszont érdemes a betétdíjas üvegforgalmazás rendszerét is szorgalmazni.Az esztétikum és az ésszerűség jegyében. A kifejezetten környezetkárosító hulladékok biztonságos elhelyezését egy magasabb ösztönzésű visszaváltás oldhatná meg.Amikor is jobban megéri visszaváltani,mint kidobni(akku,elem,gumi,vegyszeres).
• A betétdíjak esetébe.... van aki már 5 Ft-ért a szüleit is eladná, de, és úgy érzem ez a többség, azért nekik valami motivációs összeget kell megállapítani, amit már nem szívesen szórnak ki az "ablakon". Fentiek az palackokra és a konzerves üvegekre vonatkozik. Elekrtonikai és egyébb veszélyes hulladék esetében ezt még magasabb összegben kellene megállapítani.
• A betétdíj valószínűleg csökkentené a hulladék mértékét, de szerintem már kiskorban el kell kezdeni a környezettudatos nevelést, mert a gyermek is képes nevelni a szülőt. Ha Ő ezt tapasztalja, csinálja a saját kis közösségében, akkor otthon is fogja igényelni a szüleitől, akik esetleg még nem ebben nőttek fel. A betétdíj is akkor ér valamit, ha vannak átvevőhelyek is.
• A betétdíj talán motiváló lehet az emberek számára, hogy legalább így szelektíven gyűjtsék a hulladékot. Egyébként véleményem szerint több reklám és ismertető kellene a szelektív gyűjtésről, mert az emberek nagy része nem tudja helyesen használni a szelektív gyűjtőket sem.Nálunk például igen hamar megtelik a pet palackos konténer, mert az emberek egészben(összetömörítés nélkül) dobják bele a palackokat, amiken "természetesen" rajtahegyják a kupakot, és a papírcímkét is. Ennek elkerüléséhez talán elég lenne néhány plakát is a kihelyezett konténerek közelében.
• A betétdíj szerintem motiválja az embereket, hogy visszavigyék a boltba az üvegeket, mert azzal még kereshet is, ő érzi jól magát. Ha nem lenne betétdíj, akkor azok az üvegek is a kukában végeznék...és nem a szelektívben.... Más termékekre is érdemes lenne akár bevezetni. A konzerves üvegek is hasonlóak a betétdíjasokra, és mivel sokat használnak belőle az emberek, így ha kapnak belőle kis pénzt vissza, akkor ezt is kihasználnák...Bár ezt lehet hogy inkább tömegre lehetne visszaváltatni (mint pl a Tescoban nemrég nyílt flakon visszaváltó készülék, hogy levásárolható...). Valahogy az elemekre is hasonlót tudok csak elképzelni. Elektronikai eszközökre már most is működik néha egyfajta visszaálvtási lehetőség, amikor használt készülékek árát beszámítják az újba, bár ez azt hiszem inkább csak néha-napi akciózás.....Ha ez nem akció jelleggel működne, akkor a régi készülék nem az utcán végezné, hanem szépen a boltban...mert ez is mint minden előző, a pénzről szól...örülnek az emberek, ha legalább egy kicsivel kevesebbet kell fizetni... A többi termékről nincs tapasztalatom....
• A betétdíj szerintem akkor praktikus a normál állampolgárnál, ha se nem túl drága, se nem túl olcsó. Azaz amikor megvesszük a terméket, nem kell plusz költségként erre sokat áldozni, viszont kerül annyiba, hogy vegye a fáradságot az ember akkor is, ha nem környezettudatos, hogy visszavigye a szomszéd boltba és visszaváltsa. Köszönöm és sok sikert kívánok! Lenkefi Ágnes
• A betétdíj szép és jó, de így a problémák el vannak tüntetve a szem elöl és amíg ez a tudattalan, veszélyérzet nélküli állapot áll fenn az emberekben, addig jó szándék ide, vagy oda, a befektetett energiát megette a fene!
• A betétdíj sokmindent megoldana, de nem mindent. A minél kevesebb csomagolóanyag elérése lenne a cél. A műanyag kiváltása egy visszaváltható csomagolással!
• A betétdíj sem helyettesíti azonban a helyi szelektív gyűjtést. Gondolni kell azokra is, akik nem autóval járnak, akiknek komoly gondot okoz akármilyen kis távolságra is el-, ill. visszavinni a betétdíjas csomagolóanyagokat vagy bármit. Képzeljük el: reggel elmegy hazulról, viszi a három gyereket az óvodába, kíséri az iskolába, majd menni kell értük, s csak azután jutnak el, a gyerekekkel együtt, az üzletbe. Egész nap magával cipelte táskájában az üres flakonokat, üvegeket, elemeket, mindenfélét... Üdv., b.a.
• A betétdíj összege nem a legfontosabb, a lényeg, hogy újrahasznosítás legyen, ezzel a környezetet megkímélve!!! Nagyon ideje van már, hogy elkezdjenek az emberek tudatosabb életet élni, mindenből olyat vásárolni, amivel a környezetet nem terhelik. Lenne még jó pár dolog amivel érdemes lenne foglalkozni, de nem kapcsolódik a betédíj témához közvetlenül. Kibocsátáscsökkentés fontos lenne, gondoljunk csak bele, hogy hány felesleges terméket vásárolunk meg a boltokban, ami csupán pár hétig, max fél évig használható. Mindenből újat vesznek az emberek, ha egy pici kis alkatrész akár tönkrement. A sok felesleges vásárlással támogatva vannak a gyárak, akik méreggel teli termékeket értékesítenek, amelyek majd valahol a földbe elásva lesznek "eltárolva", vagy elégetve, ezzel a mérgező anyagkokat visszajuttatva a levegőbe, vagy valamelyik óceánban landolnak. Talán ezeket a gondolatokat máshol kellene jobban boncolgatni. sok sikert!
• A betétdíj összege nagyban függ a terméktől, hiszen az ásványvizet már 100 ft alatt meg lehet kapni, a sör viszont 200 felett van, ezért természetesen a betétdíjat is ehhez kellene igazítani. Most egy üvegért 25 forint jár, akkor az ásványvizes palackért járna kb. 10 forint, és ezzel meg az a baj, hogy sokan nem vennék a fáradtságot 10 forintért, a kereskedők pedig nem adnának sokkal többet az flakonért. Ezek ellenére én természetesen támogatom az ötletet, hiszen mindig a pénz a legjobb ösztönző, még ha nem is a környezetvédelem miatt cselekednek, de legalább cselekednek!
• A betétdíj összege csak akkora legyen, hogy arra, még ösztönözze a vevőt hogy megérje visszavinni a forgalmazókhoz.
• A betétdíj olyan magas legyen, hogy a visszaváltás hatékonysága az első évben 50%, utána fokozatosan 90% fölé emeljen. Fémtartalmazó csomagolások: gyümölcs- és tartós tejdobozok, konzervdobozok, joghurtpoharak. Lakóházanként adjanak ingyen papírkonténert, műanyagkonténert, amit havonta ürítenek. Kapjon pénzbüntetést, aki a szemetesbe dobja az újrahasznosítható hulladékát.
• A betétdíj nagysága függ az italcsomagolás milyenségétől, ezért nem lehet szerintem átlagárat írni
• A betétdíj nagyon fontos!! Nem dobálnának ki annyi,a környezetünkre, élőlényekre veszélyes anyagot az emberek .Minél magasabb a betétdíj összege , annál jobban meggondolják , mit dobnak ki . A kidobott, magas betétdíjas termékek egy részét az elesett emberek összegyűjtenék és beváltanák, az biztos . A felvilágosító, nevelő propaganda, reklám, illusztrációval alátámasztott előadások , iskoláknak ,óvodáknak, felnőtteknek tartott , játékosan, érdekesen tálalt , esetleg kicsiknek cselekedtető programok hasznosak lennének. Pl: Mint a BÜKKI NEMZETI PARK teszi ezt minden évben. Itt egy igen lelkes fiatal dolgozó nagyon a lelkén , szívén viseli a környezetünk, az élőlények sorsát, akire talán eddig még szűkebb munkatársai sem figyeltek fel kellően, pedig szívvel- lélekkel , nagy-nagy odaadással, lelkesen, lelkiismeretesen , magát nem kímélve végzi ebbéli munkáját ( neve : Bíró Barbara,Eger, BNP Igazgatósága ) . Ilyen emberek kellenének még nagyon sokan!!! Rájuk lehetne számítani, érdemes lenne bevonni őket országos munkába is , nem unottan kelletlenül, elfásultan végeznék a dolgukat. Köszönöm, hogy leírhattam ezt a kis észrevételemet !
• A betétdíj mindenütt anyagi kényszer a környezetvédelemre.
• A betétdíj mellett sokat segítene az elérhetőség megoldása. A visszaváltó helyek sűrűsége, hogy maga a visszaváltás ne jelentsen plusz időt és energiát. És természetesen egy hatékony kampány, de az elérhetőség fontosabb.
• A betétdíj megoldást jelenthet, de nem ez az egyetlen út. A médiának óriási a befolyása. Amennyiben kívánatossá, trendivé teszi a szelektív hulladékgyűjtést és ezt ömleszti magából éppen úgy ahogyan mást képes ömleszteni, az sokat jelenthet és változtathat az emberek hozzáállásán. S persze emellett cikivé tehetné azt, ha nem veszik komolyan a a szelektív hulladékgyűjtést. Nem gondolom, hogy hatásos az önkormányzatok szórólapozása a leveles ládákba erről a témáról.
• A betétdíj megakadályozná a pazarlást, a dolgok szétszórását, hiszen lennének 'vállalkozók' a dolgok visszagyűjtésére: ingyenesen. Az eldobható, egyutas eszközök mellett előnyösebb lenne a többszörösen használható dolgok használata. Csökkenne a hulladék és a szemét mennyisége. Rosszabbul járna a csomagolóipar (esetleg).
• A betétdíj lehet ösztönző hatású a szelektív hulladékgyűjtésre, de az is egy megoldás lehet, ha az önkormányzatok kötelezik arra a lakosokat, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot. Ez már egyes helyeken működik.
• a betétdíj lehet egyfajta megoldás, és az újrahasznosítás is, de még ez a kettő sem oldja meg a túlságosan sok globális szintű szennyezést. Minél inkább nagy figyelmet kellene szentelni a minimális csomagolásra, a kőolajszármazékok (műanyag) mennyiségének rohamos csökkentésére, és egyre több természetes anyagot használni, vagy kimérős rendszerben árusított dolgokat. Persze ez monumentális méretű probléma, mivel már eleve a multi kereskedelemben lehetetlen megoldani, hogy mindent kimérve árusítsanak, hogy az emberek ne egyenek "szemetet", a propagandának éppen ez a célja. Minél hamarabb törekedni kellene a kiskereskedelem visszaállítására, a piacok, a friss áru és a közvetlenül a termelőtől a fogyasztóhoz jutó forgalom egyensúlyának visszaállítására. A piaci árak csökkentésére és a csomagolt szemét államilag történő kizárására, forgalomba nem engedésére.
• A betétdíj legfontosabb funkciója, hogy nem egy adó kell legyen, ami bekerül a nagy gépezetbe, hanem lokálisan a témával foglalkozó díj legyen, magyarán a befolyó összeget a csomagolások korszerűsítésére kell fordítani, a lebomló, komposztálható csomagolások támogatására kell fordítani. Ha tehát pl. politejsavból készült csomagolásnak -50 ft a betétdíja, azaz 50ft-al olcsóbb, így ha a normál csomagolás 50ft betétdíjas, az már 100 ft különbség! Így a fenntartható csomagolásokkal okos szabályozással 1-2 év alatt szemléletváltást lehetne elérni a vásárlók fejében a hulladék felelősségével kapcsolatban. Okosan! Ez ne adó legyen, hanem pozitív diszkrimináció a fenntartható csomagolások javára. És kommunikálni a betétdíjat külön. tehát pl. joghurt 90+50 (140).. és tudja, hogy ezt visszakaphatja.. és pl. politejsav-pohárban lévő joghurt 90-10.. tehát 80ft... és nem kell visszavinni, csak komposztálni. Gazdasági megoldással biztosan pár hónap alatt megfordulna az emberek véleménye a felelősséget illetően..
• A betétdíj következtében, nem kéne dráguljanak ezek a termékek, mivel az a fogyasztókban nem váltana ki szimpátiát. És ha nem drágulnak épp ösztönzőleg hathatna ez a fogyasztókra. De mindenképp szükségesnek tartom a szemét minél nagyobb részének újra felhasználását.
• A betétdíj kérdését együtt kellene kezelni az eldobható csomagolóanyagokat terhelő termékdíjjal. A néhány forintos tételek semmit sem érnek. Ha egy eldobható nejlontáska mondjuk 20 Ft-ba kerülne, akkor elindulhat valami. A visszaváltással foglalkozó hulladékudvarok, civil szervezetek! sok kispénzű embert/diákot/civil szervezetet mozgósítanának. Lehetne olyat játszani, hogy az a kereskedő, aki vállalja az ilyen visszaváltóhely üzemeltetését, az fizethetne olyan utalvánnyal, ami csak nála érvényes. Szerintem az újrapapír gyártása és logisztikázása több munkahelyet jelent, mint a szeméttelepek fönntartása+a környezeti károk.
• A betétdíj jó ötlet, csak annyi a probléma, hogy ha túl nagy összeget állapítanak meg, akkor sokan ezen akarnak majd spórolni, mondván, hogy az eldobható olcsóbb, így nem biztos, hogy az ösztönzés megvalósulna, illetve fordított irányban. A tisztítási és újrafelhasznáálási költséget pedig még talán részben sem fedezné.
• A betétdíj jó módszer lehet arr,a hogy az embereket a hulladékcsökkentésre kényszerítse, de nagyobb értékű cikkek esetében a betétdíj is nyilván nagyobb összeg lenne, ami azonban valószínűleg lényegében soha nem kerül vissza a fogyasztóhoz, hiszen, ahogy leadja a régit, már veszi is az újat, így jelentős pénzösszeg nélkülözése is előfordulhat, amihez csak úgy lehetne hozzájutni, ha megválnának a termékektől(és persze nem vennének újat), ezért nagyobb értékű és hosszabb ideig használatos cikkeknél komoly ellenállásba ütközhet a betétdíj. Olcsó, gyorsan cserélödő termékek esetében az aránylag magas betétdíj sokkal inkább ösztönzi az embereket, és nem jelent nagyobb anyagi terhet sem.
• a betétdíj jó eszköz lehet arra, hogy a fogyasztási lánc minden érintettje környezettudatosabban viszonyuljon a szemét sorsához (bár a betétdíj önmagában nem megoldás - a megelőzés fontosabb)
• a betétdíj jelentősen motiválná az embereket, hogy visszavigyék a göngyöleget és a használt/tönkrement/lemerült dolgokat, ezáltal jelentősen csökkenne ezek bekerülése a kommunális hulladékba. Nagy mennyiségben a forgalmazóknak kisebb lenne a fajlagos költségük rajta.
• a betétdíj is fontos elem, és a megelőzés is fontos
• a betétdíj is "pótcslekvés", a lényeghez képest...nem kellene annyit vásárolni, azaz az összes üdítő, árát az egekbe vinni. de ez persze utópia
• A betétdíj gyakorlatilag a régen remekül működő és rengeteg helyen elérhető MÉH általi juttatás modernitása. Tökéletes. Csak jóval kiterjesztettebb módon kell üzemeltetni. A jövő aranya a hulladék. Minden faluban, településen, kerületenként hulladékfeldolgozó, újrahasznosító telepeknek, gyáraknak kell létrejönni, hogy a szállítás is csökkenjen, valamint kitűnő, akár örökérvényű munkahelyek keletkezzenek. A hulladékhasznosítás szerepe a napi kenyér presztizsét érte el, már ma. Lételemünk.
• A betétdíj forintosítása értelmetlen!! Ha magasabb az összeg jobban motivál! Az utolsó kérdés szerintem így nem értelmezhető! Túl leegyszerüsített! További eredményes munkát kívánok!
• A betétdíj és a szelektív hulladékgyűjtés párhuzamosan talán megoldást jelenthet a problémára, de csak akkor, ha lesz "gazdája" ezeknek a folyamatoknak. A nem megfelelően rendben tartott, ritkán ürített és messze elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők csak ellenszenvet keltenek és a csak nagy kín-keservvel fellelhető veszélyes hulladék gyűjtő telephelyek is kedvét szegik az embereknek. Tudomásul kell venni, hogy az emberek többsége nem hajlandó különösebb erőfeszítést tenni a környezet védelmében, így ezeknek a feladatoknak bele kell férni a napi rutinba. Sok szerencsét!
• A betétdíj emeli a termék árát, ezért nem rokonszenves. A természet védelme viszont mindannyiunk érdeke. Jobb megoldásnak tartanám, ha az olajszármazék csomagoló anyagok helyett cellulóz alapanyagu palackokat terjesztenének, amely jól oldódik a természetben. A csomagolóanyagok jelenleg elég széles körű ipart foglalkoztatnak, ha egysszeriben mellőznénk ezeket, jelentős munkahely csökkenést okozhatna. Minden összefügg mindennel, bármelyik ujjunkat harapjuk mindegyik egyformán fájdalmas...
• A betétdíj eltörlése óriási szög volt a szelektív gyűjtés, az újrafelhasználás és a tudatos élet koprsóiba. Amennyiben sikerül újra elindítani és egyre szélesebb körben megvalósítani, az tudat alatt is segít majd az emberek szemetelési, szemétkezelési kultúrájának kialakításában és hatékonyan segíti csökkenteni a megtermelt válogatatlan szemetünket.
• A betétdíj egyfajta környezetterhelési díj, amit akkor kapok vissza, ha nem terhelem meg a környezetet, hanem visszaforgatom. Ezért minden gyakorlati haszna mellett egyfajta nevelő szerepe és elvi fontossága is lenne. A termékek minél szélesebb körére ki kellene terjeszteni, de főleg a nehezen lebomló, veszélyes hulladékokra.
• A betétdíj egy motiváló tényező a fogyasztók felé, hogy szelektíven gyűjtsenek. Hogy támogassák az újrahasználatot, ezáltal csökkentve a nyersanyag-felhasználást. Azért, mert a kereskedőnek több helyre van szüksége visszagyűjtés miatt, mert a gyártónak a mosási-, tisztítási feladatokra be kell ruháznia - mindenképp kell a jövőben, hiszen a mai rendszer nem fenntartható...! Mindenki szeretné kihúzni magát a cselekvés kellemetlenségei, plusz terhei alól... Hát akkor kényszerítsünk rá mindenkit(!), hogy cselekedjen! Én hajlandó vagyok fizetni azért, hogy tudjam, nem romboljuk annyira az életterünk, mint amennyire felelőtlenségből eddig tettük! Szerintem megfelelő szervezéssel és technológiai kidolgozás révén, az ügyben elkötelezettek bevonásával minden résztvevő számára minimalizálhatóak lesznek a kellemetlenségek/plusz költségek, a kezdeményezés hozadéke pedig egyértelműen jelentős és pozitív! Az önkormányzatok és végsősoron a szaktárcák feladata lenne, hogy gondolkodjon a lakosság helyett - ha muszáj -; az első kerületben (egy részén, a környékünkön legalábbis) azért szűnt meg a szelektív papírhulladék-szállítás a lakóházakból, mert nincs támogatva a háttéripar, "nem érte meg a vállalkozónak". Ennek - épp úgy, mint az egészségügynek és az oktatásnak, nem lenne szabad, hogy pénz-kérdés legyen...! Én még szeretném erdőbe vinni kirándulni a családom..! Nem szemétlerakóba... Erdőbe.
• A betétdíj egy megfelelő módszer lehet a szemetelés meggátolására. Ha az emberek ösztönzik, hogy vigyék vissza a csomagoló anyagot, ahelyett, hogy az utcán elhajítanák akkor kevesebb lesz a szemét, tisztább a környezetünk, és kellemesebb lesz a hely ahol élünk.
• A betétdíj egy fontos lépés a szelektív gyűjtés felé, de a többször felhasználható csomagolás támogatása fontosabb volna.
• A betétdíj csak úgy váltja be a hozzá fűzött reményt, ha a visszaváltási ár nem kevesebb mint a vásárlási ár. Pl: 20 Ft a borosüveg betétdíja vissza pedig 5 Ft-ért veszik. Ez így nem fog működni mert azt mondják 5 forintért nem gyűjtöm össze inkább kidobom.
• A betétdíj bevezetésével párhuzamosan a gyártó ipar csomagolási hulladék kibocsátása is szükséges. Ehhez a jelenlegi szabályozási gyakorlat megváltoztatása is szükséges. Ötlet: A csomagolás költsége ne legyen a fogyasztói árba beépíthető.
• A betétdíj bevezetésének csak akkor van értelme, ha a betét összege olyan nagy, hogy "érdemes" visszavinni és nem eldobni.
• A betétdíj bevezetése segítene a szegény sorban élőkön is mert ők biztosan összegyűjtenék ezeket a termékeket,göngyölegeket és azok visszakerülnének a rendszerbe az emberek pedig egy kis bevételre tennének szert.
• A betétdíj bevezetése nagyban megkönnyítené a helyzetet. Akár az utcán eldobált palckok, csomagolóanyagok problémája is automatikusan megoldódhatna, sokan vannak akik a betétdíj reményében nem restek összeszedegetni és a beváltóhelyre vinni. Az egyébként betétdíjas üvegek / palackok vosszaváltása is problémába ütközik egyébként, ezért a megvalósítás göröngyös útját már most jól látom. Sokszor a betétdíjas üvegeket sem veszik szívesen vissza, vagy az olyan helyeken ahol automata van (pl CORA) nem szívesen fizetik ki a betétdíjat a múltkor ragszkodtak hozzá, hogy levásároljam és csak a vásárlók könyve emlegetésére fizették ki.
• A betétdíj az én gyermekkoromban jól működött. Igaz a boltokban kellett helyet bíztosítani az üvegeknek. Ha újból lehetne így gyűjteni, akkor mást lehetne az utcai kukákban szelektíven gyűjteni. Az a baj, h az emberek -néha én is- figyelmetlenek és lusták. ( egyszerűbb konzerves dobozt leemelni a polcról, mert az üveges olcsóbb.) Talán a boltokban lehetne újrahasznosított papír táskákat adni. Az állam abban felelős, hogy sokkal több reklámot kellenne sugározni, ami felhívja a lakosság figyelmét, vagy sokkol, hogy a jövő nemzedéke ilyen vagy jobb környezetben éljen. Ahogy Ráday műsora címe: Unokáink is látni fogják (???).
• A betétdíj az a gazdasági szabályozó eszköz ami egyértelműen a hulladék keletkezésének megelőzésére alkalmazható. Serintem jobb mint a termékdíj, de egymás mellet is megférhetnek. Legfontosab azonban, hogy ha nem következik be egy szemléletváltás a fogyasztók oldaláról, akkor mit ,sem ér!
• A betétdíj alkalmazása régebben is jó volt. Akinek nem kellett az pl. az üveg, az leadhatta, akinek pedig szüksége volt rá, megvette. Így nem került a szemétbe, és nem kellett drága pénzen venni az újat. Ma, amikor oly sok a munkanélküli, szociális járadékon lévő ember, én azt is el tudom képzelni, hogy a műanag flakonokat ne gyűjtőbe tegyék, hanem ezeket az embereket foglalkoztatva vegyék át. Személy szerint én flakonzsugorítót vettem, amivel megfelelően megtisztított flakonokat zsugorítunk, és a megfelelő helyre postázzuk. Az embereket rá lehetne vezetni, hogy a környezetvédelem egyik formája ez is. Akkor a többi már jönne magától. Ha az ember gyerekkortól így látja, ezt csinálja, talán felnőttként már természetes a szelektív hulladékgyűjtés, a környezetvédelem.
• A betétdíj a termék árának, olyan részét képezze amely elegendő a gazdaságos újrahasznosításhoz. Minden, olyan termék esetében létjogosultsága van, amely esetében a többszöri felhasználás lehetősége biztosított, vagy a felhasznált termék alkotóelemeinek újrahasznosítása célszerű. Fontos az újrafeldolgozás feltételeinek megteremtése és megfelelő ösztönzése. A fából készült raklap esetén érdemes vizsgálni, hogy milyen mértékben használható újra és mikor válik célszerűbbé a fűtési célú felhasználása.
• A betétdíj a lehető legkisebb összeg legyen,ami még ösztönzi az embereket,mert azért fogyasztók,vásárlók is vagyunk!Minden ésszerű dologra ki kellene terjeszteni a betétdíjat,főleg ami a környezetre fokozottan veszélyes!Nem szabad akceptálni az olyan kifogásokat,főleg kereskedelem,hogy nincs hely,ember a vissza vitt anyagok kezelésére stb.
• A betét díj mértékét nem tudom megítélni, ez szerintem szemlélet kérdése. Vagyunk jó néhányan akik díj nélkül is megtesszük a tőlünk telhetőt, de nem vagyunk sajnos elegen. Nem tudom mi az amivel hatékonyan fel lehet időben nyitni az emberek szemét :-(
• A betét díj bevezetése - ha jól meg van szervezve - munkalehetőségeket teremt. Tehát munkalehetőség + kevesebb szemét. TISZTA haszon!
• A befőttes üvegek egészen érthetetlen okból nem válthatók vissza, ez abszolút kézenfekvő lenne betétdíjassá tenni. A betétdíj mostani összege nem kényszeríti az embereket, hogy visszavigyék az üveget, mert még úgy is olcsóbb pl. az üveges sör, mint a dobozos. Több szelektív hulladékgyűjtőre lenne szükség vidéken is! Ne csak Bp-re koncentrálódjon ez a kezdeményezés.
• A 4., választásos kérdésre: a kibocsátást IS csökkenteni kell (megelőzés!), ÉS a szelektív gyűjtés gyakorlatát IS folytatni kell.
• A 3. kérdésnél, az összes választ bejelöltem, de elvégre több állítást is lehetett választani. Szóval én azt gondolom, minden résztvevőre szükség van. Én, mint fogyasztó, igyekszem elkerülni az eldobós csomagolást s visszaváltani, amit csak lehet... Másrészről én, mint kisember, kevés vagyok, ahhoz, hogy hegyeket mozgassak meg, szóval szükség van a civil összefogásra, a civil szervezetekre. Reményeim szerint a HUMUSZ-t az állam, mint kompetens félt bevonja a hulladékos kérdésekbe, sőt eredményekkel alátámasztott javaslatait tán figyelembe is veszi. ... Az állam az, aki törvényeket hoz (hány ft legyen a betétdíj), ez a fél is szükséges. ... Az ipari szereplők s a kereskedők csoportja egy nehezen megdolgozható halmaz: érdekeltté kell tenni őket a hulladékkérdésben - talán a betétdíj elegendő motiváció lehet. ... (S egy más síkon mindenképp felvetődhet egy további komponens: az oktatás, az iskola!) Az elektronikai eszközök esetében azért nem támogatom a betétdíjat, mert ez egy nagyon nem konkretizált csoport, sokféle, nagyon különböző dolog tartozik ide, amiket egymással nehéz összevetni. Esetleg ártalmatlanítási-díj? S betétdíjas lehetne: a mobiltelefon, a millió s egy golyóstoll s filctoll, a villanykörték, neoncsövek, kompakt izzók a háztartási festékes edények, hígítók, lakkok... gyógyszeres üvegek, ampullák... Itten most befejezem a véleménynyilvánítást. Hajrá HUMUSZ, a kérdőívet továbbküldöm!
• A "régi rendszert" hatékonynak tartom, bár bővíteném a visszaváltandó cuccok körét, az átvevőhelyek számát és alapterületét. Ezzel részben megoldhatónak látom a "koldus-hajléktalan" féle szociális gondot is, akár ezek foglalkoztatásával, akár az általuk gyűjtött és beszállított hulladék árának a megélhetéshez való "hozzájárulás" formájában! KEVESEBB SZEMETET AZ UTCÁKON minden értelemben!
• A "kinek a felelőssége, hogy a fentiek megvalósuljanak?" kérdésre nem jelöltem meg a fogyasztókat, hiszen a fogyasztók többsége nem képes rá (és ez érthető is), hogy az olcsóbb nem betétdíjas üvegek helyett a drágább, de visszaválthatós üvegeket válassza. Sokszor a betétdíjas üvegek még akkor is drágábbak a nem betétdíjas társaiknál, ha vissza kaptuk értük a pénzt (pl.üdítők esetében a 60Ft-ot). Természetesen azonban azok a fogyasztók, akik anyagilag megtehetik, hogy az esetlegesen drágább palackokat vegyék felelősek. DE! A kereskedelem, az állami szabályozás elsősorban a felelős. Nekik ugyanis nem szabadna válaszút elé állítani a fogyasztót, aki persze az olcsóbb vagy éppen lustább megoldás mellett fog dönteni (legalábbis a többség biztosan!). A betétdíjat nem feltétlenül kellene például külön kihangsúlyozni, lehet mondjuk, hogy benne foglaltatik a termék árában és abból kapja vissza a fogyasztó azt az adott összeget. Másrészről lehetne létrehozni a nagyobb boltok közelében, esetleg boltokban olyan üvegvisszaváltókat, akiknek nincs közük a bolthoz valójában, mert a boltoknak olyan italos pénzt is vissza kell adjanak, amely italokat nem is ott vásároltunk. Illetve azt hiszem, ezt nem pontosan értem, hogy hogyan működik. A legfontosabb: miért kell újrahasznosítani az üvegeket? Miért nem kerülnek vissza ezek a palackok a gyártóhoz és tisztítás után lehetne újratölteni őket, így mindig egy adott mennyiségű palack (a vásárlóerőtől függően) lenne a forgalomban. Ezenkívűl szívesen megismerném a jelenlegi visszaváltás részleteit és külföldi példákat, de ezekről sehol sem hallani. Üdvözlettel Vásáró
• A "buta" fogyasztókat bele kell kényszeríteni ebbe a helyzetbe, az okos fogyasztók pedig örülnek neki, és támogatják majd ezt a kezdeményezést.
• 3 évig Horvátországban éltem, ahol a 2. évben bevezették az üres petpalackok, üvegek és aludobozok begyűjtését 0,5 kn-ért darabonként, amit beleépítenek a vásárlási árba(a blokkon külön tételként szerepel). A tengerpartokon teljesen eltűnt az ilyen fajta szemét, a pár eldobott palackot a helyi lakosok gyűjtögetik. Itthon, miért nem lehet ilyet bevezetni???? Pásztor Attila, Octopus Búvár-és Vizisport Egyesület, elnök
• 20 Ft-tól már működhet a betétdíjas rendszer, de minél több annál nagyobb lesz a visszagyűjtés hatásfoka.A sörös üveg is mostanság 20 Ft és azt vissza viszik. A nemrég bevezetett 1 és 2 Ft-ok az alu és a műanyag esetében nem jók semmire. Azokra is inkább betétdíjat kéne kivetni. Amennyiben a PET palackok betétdíjat kapnak nincs más lehetőség mindenki köteles a betétdíjat kifizetni. Akkor is ki fogják fizetni az emberek ha 20 Ft és akkor is ha 100 Ft, hisz tudják azt a visszavitelkor úgy is visszakapják. A 20 Ft esetében viszont könnyebben legyintenek egyet mint 50 vagy 100 HUF esetén. Amúgy sokszor azt hangoztatják a minisztériumban is, hogy a lakosság erre nincs felkészülve. A lakosság igen is fel van készülve. Én 82-ben születtem, tehát már csak éppen hogy beleláttam a szocializmus végnapjaiba, de még a rendszerváltás után is pár évig gyönyörűen működött a rendszer. Az embereknek teljesen természetes volt, hogy a konzerves üveget éppúgy vissza lehet vinni, mint azokat a hosszúszárú gyümölcsleves, kívülről érdes üvegeket. Akkoriban azokban volt a gyümilé, és működött. Sok sikert a további lobbihoz, ami a szemléletformálást illeti, abból igyekszünk mi is kivenni a részünket! üdv Kalo Márk Vendel ELTE Környezettudományi Klub
• 10 éve gyűjtöm szelektíven a hulladékot.Minden apró neylon, vagy papír, egyre megy, kiválasztom!Egy hónapban 20 kis zacskó használhatatlan háztartási szemét gyűlik össze két fős Családomban(+ 5 cica). Mások ezt egy, vagy fél hét alatt termelik! Meg kell oldanunk a feladatot! Ha kezdetben nem megy másként, legyen BETÉTES minden! Nagyon köszönöm, hogy foglalkoznak ezzel! Szívesen csatlakoznék Csapatukhoz! Üdvözlettel, és Szeretettel, Tofi
• 1.Svédországban (és máshol is) kiválóan működik pl. a sörös/üdítős doboz visszaváltó automata a nagyobb élelmiszer boltokban. Nálunk is lehetne valami hasonló, a multik tehetnének ezért a legtöbbet. 2.Ha sikerülne egy kis pénzt összekaparni egy környezetfigyelő hálózatra, ami felderíti és felszámolja az illegális szeméttelepeket (önkéntesek támogatásával)sok veszélyes hulladék kerülhetne mefelelő tárolóhelyre. 3.Már az óvodákban meg kellene kezdeni a gyerekek környezettudatos nevelését játékos formában és helyes szokások kialakításával. pl mini szelektív hulladékgyűjtők felállításával, ami lehetne különböző színűre festett kartondoboz is. (Tapasztalatom szerint sokszor a gyerekek hatnak a szülőkre.) 4.A szelektív gyűjtésnek sokkal nagyobb "reklám" kellene, nem csak a környezetvédelem szempontjából, hanem anyagi oldalról megközelítve is. Ha tudatosítani lehetne az emberekben, hogy a szelektív gyűjtőkben elhelyezett hulladék csökkenti a háztartási szemét mennyiségét és ezzel együtt a szemétdíjat is, többen gyalogolnának el a gyűjtőkig.
• 1.A betétdíjnak szerintem nagyobb összegűnek kell lennie, mert sokkal többen gondolnák akkor komolyan a visszaváltást!!! Akinek nincs szüksége rá és megteheti, hogy lemond a betétdíjról, átadhatja a lehetőséget másnak, adakozásképp akár.:-) 2.Hatékonyabbnak gondolom a szelektív hulladékgyűjtésnél. 3.Nagyobb értékű tárgyaknál még nagyobb összeg, de max. talán 1.000 Ft,amit még hajlandó lennék kifizetni, de csak akkor, ha biztos lennék benne, hogy a környezet védelmére fodrdítják. 5.A befolyt összeget ugye a környezetvédelemre fordítanák!!!!!!!!!
• 1./ Húsz évig éltem Németországban. Ott az eldobható PET palackok begyűjtéséről itthon csak álmodhatunk. Kevés betéti díjat adtak értük, de a lakosság igen fegyelmezetten visszavitte ezeket. 2./ Minden élelmiszerboltban már eleve ott lehet hagyni a felesleges csomagoló-anyagot: a mélyhűtött pizza kartonját, dupla csomagolást, műanyag zacskókat, celofánt stb. 3./ A városunkban az újrahasznosító udvar mellett működött egy bolt, ahol a jó állapotban levő bútorkat, edényeket, porcelánt, képkeretet, könyveket, elektromos és háztartási készülékeket potom pénzért meg lehetett vásárolni. 4./ Kísérleti jelleggel már tesztelték kisebb német városokban, hogy a maradék szemetet (hasznosíthatatlant) chip-pel ellátott kulccsal zárható kukában gyűjtötték. Amikor a kukásautó a szemetet jött üríteni, lemérték a kuka tartalmát. A chip segítségével pedig regisztrálták a mennyiséget és csak a ténylegesen termelt szemét után kellett fizetni. Erről a témáról még tudnék további dolgokat mesélni. Üdv Andrea
• 1. Szerintem törvényben kellene szabályozni, hogy a különböző palackokat, üvegeket betétdíj ellenében vagy akár anélkül is a forgalmazónak kötelező legyen visszavenni. Ez régen működött, de sajnos a törvényalkotók a multik kedvéért megszüntették. S ez minden kereskedőre vonatkozzon egységesen! Akinek nem tetszik, nem kell itt árulnia. Eleve a külföldieknek csak akkor szabadna adókedvezményeket, stb. adni, ha az általunk diktált feltételeket betartja. 2. Szintén törvényben kellene azt is szabályozni a csomagolások egységessé tételét és hogy bizonyos méretnél kisebb egységet már ne lehessen árulni. Pl. teljesen gazdaságtalan és iszonyatosan környezetszennyezőek azok a Danone termékek, melyekben néhány korty ivójoghurt, ill. néhány kanálnyi puding fér. Szinte több marad a poharak falán fogyasztás után, mint amennyit ki tud kortyolni a fogyasztó. S az sem megoldás, hogy ezeket általában 4-esével vagy 6-osával összeillesztve árulják. Tejfel, puding, joghurt, kefír, gyümölcslé 2 dl-nél kisebb kiszerelésben ne kerülhessen forgalomba. 3. A betétdíj nélküli üvegeket is vegyék vissza a boltokban (pezsgős, italos, befőttes, tápszeres) és onnan szállítsák az üveggyárakba. 4. Mindezek után rendelettel, törvénnyel megtiltani, hogy üveget, fémet szemetesbe lehessen dobni. Mindezeket csak szigorú törvényi szabályozással lehet bevezetni, másként nem fog működni. Természetesen szankciókra is gondolni kell és büntetni, aki nem tartja be. 5. Gumiabroncsok és veszélyes hulladékok esetében legyen lehetőség az évenkénti településeken történő lomtalanításokkor ezeket kihelyezni, s ezeket a veszélyes hulladékokat a szemetesek szedjék össze és juttassák el az újrafeldolgozókhoz ill. a szabályos megsemmisítőkhöz. Ezzel megakadályozható lenne, hogy ezek a termékek illegális lerakókba, a természetbe kerüljenek.
• 1. Lehetséges probléma: környezeti elemek közti kölcsönhatások. A kezdeményezés alapvetően nem rossz, de felmérte valaki, hogy az üvegek stb. elmosása, fertőtlenítése hogyan terheli a környezetet? Ha már kezdeményezünk, nyújtsunk lehetőleg teljes körű tájékoztatást. 2. Talán szerencsésebb lenne a betéti díjakra vonatkozó kérdésnél intervallumot megadni, mint egy darab értéket. Az szerintem nem várható el, hogy minden üvegre ugyanannyit számoljanak fel (jelenleg egy műanyag üdítőitalos palack betétdíja 60 ft, a sörösüvegeké olyan 30 forint körül mozog)
• 1. az állam tudja rákényszeríteni, mivel Magyarországon a civil szektor gyenge, a fogyasztók meg "buták". Az államot viszont megveszik a lobbik és semmi sem történik, amíg nem remél emiatt szavazatokat, azt viszont csak a civilek tudják az emberek fejébe berakni. 2. a szelektív nem old meg mindent, be kéne tiltani az aránytalanul kicsi kiszerelést (lassan 10gr-os joghurtok vannak a 500gr helyett, 1 decis üveg, stb). Ezek amúgy is a fogyasztó megtévesztését szolgálják.
• 1, Szerintem az eldobható un. PET palackoknál keletkezik, m3-re vetítve a legtöbb szemét. A 10 forintos betétdíj alkalmazása esetén, a jobb anyagi helyzetűek körében lehet, hogy nem változna számottevően a fogyasztási szokás, viszont a betétdíjas palackokat (PRB) a "guberálók" úgyis összegyűjtenék. 2, A nagy üzletláncokat (multikat) kötelezni kellene minden betétdíjas palack visszavételére, manapság csak az az általuk forgalmazott terméket veszik vissza - a cimkén lévő vonalkód alapján - hiába ugyanolyan típusú és színű az üveg. A kis alapterületű boltoknál viszont ezt az engedményt meg kellene hagyni, mivel nem tudják kezelni (nincs hova rakni!) a "göngyölegtöbbletet". 3, Az italpalackozók és forgalmazók legmegdöbbentőbb lépése, az utóbbi években a pezsgős palackok eldobható termékre való minősítése volt. Üdv. Kre. János
• 1-2 Ft-os betétdíj semmire se jó. Érezhető mértékű betétdíjak szükségesek, amiért már egyértelműen megéri a nagy többségnek cipekedni. Ennek egyetlen mérőszáma, hogy ténylegesen hány %-os a visszavitel. Ha kevés, emelni kell a betétdíjat. A fent megjelölt felelősök közül jelenleg nyilván az ipar és a kereskedelem a dolgo legnagyobb kerékkötője. Az állam pedig ezek érdekeit érvényesíti, mert a fogyasztóknál és a civileknél nagyobb a lobbiereje. A civilek már eddig is sokat tettek. A fogyasztókat is mozgósítani kell, hogy mind közvetlenül a kereskedőkre, mint az államra nyomást gyakoroljanak.
• 1- nem kell eldobni mindent. pl: madrid 2004: az össze üveg eldobható volt ha jól emléxem, de a nagy konténereket vitték az üvegművesekhez, akik brutál jó pénzért adták el a hülye sznoboknak a csillár-remekművektől kezdve bmit...ők fizették a konténert, szállítást, tárolás, szelektálás műhelymeló.és MINDENKI jól járt. 2- a borosüveget pont a kizsigerelő multik veszik vissza kevesebbért, kisbolt nem meri megcsinálni - agyonbüntetni a tesco-spar-stb-t, majd megtanulják! 3- elem, akku - még több gyűjtő, az elemeknek nem is kell túl nagy doboz. 4- baromi sok naplopót eltartunk, segélyesek, stb(persze tisztelet a kivételnek)DE válogasson szemetet aki évek óta csak a segélyekből lébecol, mert neki így jó. környvéd-szociál kozílium tisztelettel, üdvözlettel geri
• (Sajnos) a pénz egy nagyon jó ösztönző dolog - ezért ezt kihasználva kell elérnünk, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. Úgy érzem, ez igazából csak a civil szerevezetek képviselőit foglalkoztatja a politikai és gazdasági elitnek csak magára van gondja.
• "Ön szerint kinek a felelőssége, hogy a fentiek megvalósuljanak?" úgy gondolom mindenkinek felelőssége, de akinek igazán eszköze van a változtatáshoz, az az állam és az ipar. A fogyasztók és a kereskedők igazából (környezet)tudatos odafigyeléssel tehetnek a legtöbbet. Szerintem.
• "Ön szerint kinek a felelőssége, hogy a fentiek megvalósuljanak?" úgy gondolom mindenkinek felelőssége, de akinek igazán eszköze van a változtatáshoz, az az állam és az ipar. A fogyasztók és a kereskedők igazából (környezet)tudatos odafigyeléssel tehetnek a legtöbbet. Szerintem.
• "Ön szerint kinek a felelőssége, hogy a fentiek megvalósuljanak?" Elég nehezen értelmezhető az a kérdés. Az állam feladata, hogy megfelelően szabályozzon, az ipar, kereskedelem és a fogyasztók, meg felelősek a betartásáért, és most ott tartunk, hogy a civil szervezetek érzik magukat felelsősnek a megfelelő szabályozás megalkotásáért. Én kifejezetten megkérnék mindenkit, hogy a szerves hulladékot dobja a földre.
• "Megesz" bennünket a szemét, több a hulladék, mint a hasznos áru.
• "A különböző érdekcsoportok évek óta vitatkoznak azon, hogy mi legyen az italcsomagolások sorsa." Még pár évig vitatkozzanak csak a "tisztelt" utrak, és nem lesz Föld bolygó, ahol vitatkozni lehet... A Nylon zacskókat/szatyrokat be kellene tiltani, ill. helyettesíteni környezetkímélő anyagokból készült termékekkel (pl. papirzacskó).
• ...
• ...
• . A környezetvédelem tulajdonképpen önvédelem, ehhez nincs mit hozzátenni, ez minden ember elemi szükséglete...!!!
• .
• .
• - Magyarországon az emberek önszántukból nem törődnek a környezetvédelemmel, van elég dolog ami miatt aggódnak. - A veszélyes hulladékok árába sokkal ésszerűbb beépíteni a termékdíjat, mint mondjuk egy sörösüveg esetében. Nem is értem hogy miért nem teszik. Az elemet sokkal könnyem kidobni a szemetesbe, mint keresni egy gyűjtőt. - A szelektív gyűjtés sem megoldott sok helyen, nálunk is (Bp. belváros) több száz méterre van egy gyűjtőhely. A szemétszedő vállalatnak kéne szelektíven elvinni a szemetet, és a lakosságot szemétdíjcsökkentés fejében kötelezni a szelektív gyűjtésre. Vagy változatlan szemétdíjjal, de a hagyományos gyűjtésnél megemelt árral... vagy ilyesmi. És persze mindezt ellenőrizni.Nem megbüntetni, hanem engedményeket tenni! - A konzerves üvegek ugyanolyan újrahasználható termékek mint a sörösüvegek! Nem kéne eldobálni. - Nekem konkrétan a város másik felébe kell elvinnem a számtech hulladékot! Ezt miért nem tudják elvinni ha már idejönnek a szemétért? A gépjármű forgalomból kivonása röhej! Működésképtelen roncsot nekem kell önköltségen elszállítanom egy bontóba, ami INGYEN átveszi tőlem, amiből aztán ő pénzt kap. Tiszta ráfizetés. Inkább leszedem a rendszámot és otthagyom az út mellett (akkumulátorral együtt persze).
• - Csak újrafeldolgozható csomagolóanyagot szabadna felhasználni, minden mást be kellene tiltani. - A betétdíj igen fontos, mert: 1. arra ösztönzi a vásárlót, hogy ne dobja el a csomagolást (különösen a kapzsi vásárót, a lelkiismeretes amúgy sem dob el szemetet); 2. valamennyit így is kidobnak majd, de azt összegyűjtik a legszegényebb emberek, lesz elfoglaltságuk, és egy kis bevételük; 3. nemcsak a csmagolásra, de magára a termékre is kellene betétdíj, így az elhasznált termékekből is sokkal több jut el az újrafeldolgozó üzembe. - Mindezt állami szinten kell kötelezővé tenni, különben az embrerek nagy része nem foglalkozik vele, csak ha közvetlen haszna (betétdíj) van belőle.
• - A raklap visszagyűjtése annak ára miatt megoldott, az EUR raklapok használatát preferálni az egyszer használatosak helyett. - Betétdíjnak kizárólag a gyorsan forgó termékek (csomagolás, elemek) esetében van értelme. (Senki nem fog hitelezni a környezetvédelem jegyében a hosszú életciklussal rendelkező termékek vásárlásakor.) - A hosszú élettartamú (WEEE, gumiabroncs, akkuk) termékek esetén jelentős (3-20%) árkedvezményt kellene biztosítani a következő hasonló termék vásárlása esetén, ha a forgalmazóhoz visszakerül a régi termék. - a kereskedelmi csomagolás termékdíja marhaság, diszkriminatív és aránytalan adminisztrációt igényel, ráadásul a kötelezettek 80%-a be sem jelentkezett a rendszerbe az elmúlt 4 évben. A betétdíj erre a kategóriára megoldást jelenthetne. (pl.: Német mintára a PET betétdíját magasabb szinten kell meghatározni, mint az újrahasználható palackokét.) - a KvVM döntéshozóinak munkaviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, valódi szakemberekkel feltölteni az állományt.
• -
• -
• -
• -
• Véleményem szerint,sokkal több terméket lehetne visszaváltható,újrahasznosítható dobozokba,üvegekbe forgalmazni...Mert a szemét halmok csökkentését e-képp lehetne csökkenteni.
• Végre eltünne a rengeteg pedpalack,sörösdoboz az utcáról. A munkanélkülieknek lenne elfoglaltságuk,meg egy kis jövedelmük,amiért meg kell dolgozni. A Tiszta magyarországért mindent ,és minden erőt meg kell mozgatni! Tisztelettel : Buzder Ferenc
• Úgy működne, ha támogatnák a termelői, kereskedői oldalt is, hogy érezzék, hogy ez nekik is megéri. Valószínűleg akkor jobban ki lenne építve a rendszer és a fogyasztók is nagyobb kedvvel vinnék vissza a terméket. Mellesleg a fogyatói oldalt is jobban fel kellene világosítani, hogy miért is jó és hogy mi lesz a termékkel miután visszaveszik (ne legyen olyan kényszerképzetük, hogy az üvegmosó folyadék mérgező).
• Tulajdonképpen a gyártónak kellene gondoskodnia a visszafelé útról is!Hiszen amikor kifejlesztenek egy terméket akkor a visszafeléútnak is meg kellene lennie és az elfogyasztott vagy elhasznált termékeket vissza kell juttatni a gyártóhoz és a gyártó dönti el,hogy újrahasznositja vagy sem.Egy egyszerü hasonlatot tudnék erre mondani:amikor vendégül látok valakit akkor én döntöm el,hogy mit készitek és milyen módon tálalok.Én az üveg eszközöket szeretem használni ,miután a vendég elfogyasztja az ételt és az italt az eszközöket elmosogatom majd visszateszem a helyükre ,hogy a következő vendég fogadásánál ezeket az eszközöket újra tudjam használni .
• Tisztelt C.! A kérdésre bejelöltem a 2. választ, de sem a szelektív gyűjtés, sem a megelőzés (??) nem megoldás. Sok összetevős a kérdés, államilag KOMOLYAN átgondolt, felelősséggel kezelt, koordinált megoldások sorozata kell(ene). A betétdíj bevezetéséből csak az ár-növelő részt érzékelné a lakosság, ha a visszaváltás-visszaforgatás-HIGIÉNIÉS ELŐÍRÁSOK BETARTÁSA melletti újratöltés teljes lánca nincs a háttérben kialakítva. Törvényi erő kell, a ténylegesen tevők támogatása, különben nem járható az út!
• Terméket akarok venni, nem csomagolást!
• Szerintem minden állampolgár számára fontosnak kellene, hogy legyen a környezetsznnyezés megszüntetése. Ezért tartom fontosnak, hogy mindent, amit újra lehetne hasznosítani tegyük is meg. Én még emlékszem gyerekkoromban a cserélhető kólákra, szerintem esztétikusabb is, mint a műanyag palack. Viszont, ha már annak gyártása gazdaságosabb, akkor a gyártók igenis vegyék vissza és hasznosítsák azokat, ne az erdőket töltsék fel vele a gondatlan állampolgárok! Az elektromikus és az akumlátor jellegű hulladékok is sajnos a természetben landolnak, miután már nem tudját használni őket az emberek. Ezeket meg kell szüntetni, s azon kívül, hogy kötelezővé tenném a visszaváltását, szigorúan büntetném az ezzel szemetelőket! Tóthné Harcsa Ibolya
• Szégyellje magát az összes minisztérium!
• Saját valamint gyerekeink és unokáink számára is élhető teret kell hogy biztosítson környezetünk. Ezért nekünk is tennünk kell, de ezen kívül az államnak, a kereskedelemnek, a gyártóknak mind közösen együttműködve a lehetőséget is meg kell teremteni ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson. Nem várhatjuk el, hogy magától megoldódjon a környezeti ártalom okozta probléma. A rengeteg műanyag csomagolóanyag, mind szemét formájában halmozódik fel, mely teljesen ellep és tönkre tesz környezetünkben mindent. Ennek orvoslására mindenképp egy forgásban, újrafelhasználásban gondolkodás megoldását kellene elérni, melyre a fogyasztókat is rá lehetne venni például a mérsékelt betétdíj, valamint a visszavételek helyeinek kialakításával, a meglévők átszervezésével.Természetesen a tudatos nevelés nem maradhatna el mert az alapja mindennek az, hogy a fogyasztók is ráébredjenek arra, hogy saját és környezetük érdekében nekik is tenni kellene valamit. Egyenlőre ennyi, Üdvözlettel sok sikert Bognárné
• raklapok többsége betétbíjas, amelyik meg nem, az elfűthető tehát újrahasznosul
• Olyan magas betétdíj megfizetéslt írnám elő (lehetőleg mindenkire kötelező törvényi formában), ami biztosítja (legalábbis legnagyobbrészt) a visszaszállítást, leadást.
• Hajrá környezetvédők!
• Én szelektíven gyűjtök,azóta lényegesen kevesebb a szemetem,de ahová viszem sokszor több a szemét, nagyobb gyűjtők kellenének! A veszélyes hulladékok betétje inspirálná az embereket,hogy ne dobálják szét ezeket,hanem átadják a beváltó helyen.
• Csak érdekek mentén érdemes gondolkodni. értékalapon nehéz lesz eredméyneket elérni...
• Az utolsó kérdéssel kapcsolatban az a véleményem, hogy óvatosnak kell lenni. Nagyon "elszállhat" a visszagyűjtés jó szándéka, ha ennyi mindennek a leadásáért pénzt lehet kapni. Vigyázni kell, nehogy a jelenlegi boldogtalan színesfémbegyűjtéshez hasonlóan lopásra, sőt maffiák kialakulására ösztönözzön a rendszer!
• Az tapasztalatom, hogy a szelektív gyűjtés se elég megoldás ilyen hatalmas mennyiségű szeméthalommal szemben. Igazából, még szelektíven se tudjunk "kidobni" a szemetet... ez a véleményem: 1. A fogyasztok ne vasaroljanak a "szemetet". Vagy is ez azt jelenti: van-e annyi tudatosságom arrol, hogy hova megy az én szemetem. Mert úgy élünk a szemeteinkkel: "kidobom a kukába"... 2. Az ipar újratölthető csomagolást tudjon gyartani, e mellet csökkentessen újra nem hasznosítható tárgyak és stb. kibocsátását.
• Az ipar csak dumál az okozói elv érvényesítéséről. Valójában mindent velünk meg a környezettel fizettetnek meg. És röhögnek
• Az előző kérdéshez fűzném,hogy az ott felsorolt termékek majd mindegyikének a fogyasztói árában be van építve a termékdíj(azt szolgálván,hogy legyen pénz a hulladék feldolgozására-újrahasznosítás,megsemmisítés-),de a pénz eltünik és marad a szémét. A prevenció és a környezet tudatosság kialakítása(a bölcsödébn kell kezdeni)hozhat eredmyényt.Illetve a környezetvédelem propagálása.Gondoljunk csak arra,milyen hatékonyan működik a propaganda(reklám)hadjárat a kereskedelem érdekében!!Míly szép lenne és hatékony ha a kereskedelmi média főműsoridőben környezetvédelmi célú reklámokat sugározna. Már elkezdődött valami,(a káros szenvedélyekre hívja fel a figyelmet)de ez még nagyon kevés!! Munkájukhoz sok sikert és kitartást kívánok,üdvözlettel,Bércesi Balázs.
• Az eddiginél több visszatölthető italcsomagolás fölött elmúlt az idő. Szkeptikus vagyok élelmiszer csomagolás betétdíj ügyben, mert egyrészt az emberek dög lusták üres üvegeket visszahordani, másrészt az ipar és kereskedelem iszonyatosan ellent fog állni. Csak az lehet reális, hogy a szelektív visszagyűjtőket sűritjük, visszük házhoz, esetleg a betétdíjas flakonokat, dobozokat az üzletekben gyűjtik vissza. Az elhasználódó "MÁS" termékek betétdíjasítása jó ötletnek látszik, de ezt az ipar és kereskedelem nem fogja végrehajtani.
• Az 50ft-os betétdíj még nem feltétlen jelenti, hogy nem lesz aki a kukába teszi az üveget, de vannak akik onnan is esetleg visszavinnék, így nagyobb az esély mint a szelektív gyűjtésnél, ami teljesen önszorgalmi alapon működik jelenleg.Hasznosnak tartanám, ha egyes veszélyes hulladéknak minősülő feleslegessé vált dolgot el lehetne vinni valahova (pl:használt autógumi,akkumulátor,elektronikai eszközök) A betétdíj ezek esetében ösztönzőleg hathatna, esetleg ha mégis szemétbe kerül azt- már bocsi de elvinnék a guberálók a leadóhelyre.Talán kevesebb hűtőgép és gumitorony lenne a városból kivezető utak menti zöldterületeken is. Üdvözlettel sok sikert!
• Az "Ön szerint melyik állítás igaz" kérdésre ez a két választható válasz nem elég. Mindkettő igaz! De még ennél is többre van szükség: olyan gazdasági viszonyok előtérbe helyezése, szorgalmazása, amely gazdaságilag is érdekeltté teszi a gyártót vagy a feldolgozót.
• A szelektív hulladékgyűjtést szerintem az alapoknál, kell elkezdeni, tehát egy átlag emberben kell először tudatosítani ennek a fontosságát.
• Kizarolag olyan termeket szabad forgalmazni, ahol a csomagoloanyag ujrafelhasznalasa vagy a gyarto altal megoldott, vagy egyaltalan nincs csomagoloanyag. Mindket lehetoseg jarhato ut, a jelenhez kozelebb all az ujrafelhasznalas es konyebben kikenyszeritheto, meeg az utobbi lenne a leghatekonyabb, mivel ami nincs azt nem kell ujra tobbszoros mennyisegu energiafelhasznalassal visszaforgatni a rendszerbe. Engedjenek meg egy szemelyes peldat. Szidniben elek, kornyezetgazdalkodasi agrarmernok vagyok, es a varos hulladektermelese akkora, hogy hatalmas hegyet epitettek mar ossze a hulladekbol, mindezt annak ellenere, hogy egy igen civilizalt es szocialisan jo allapotban levo lakossag tajekozottan, szelektiven gyujti a hulladekot. Az egesz varos televan kulturalt gyujtokkel, minden lakasnal szelektiv hulladekgyujtok vannak elhelyezve, folyamatos a tajekoztatas, es megis, van sajat hulladekhegyuk, amin egy hatalmas dozer es kompaktor a tavolbol csak egy apro hulladeknak tunik. Ergo csak a hulladek termeles megakadajozasa lehet hosszutavu megoldas, valamint emlekezzunk arra, hogy az emlitett plusz energiamennyiseget nem tudjuk eloallitani. Hamarosan az autokb sem lesz fosszilis uzemanyag, nemhogy csomagoloanyagok gyartasara. Roviden...
• A környezettudatos életmód kevés ember sajátja, de a hiánya által okozott kár mindannyiunk "szemete". A betétdij bevezetése azért lenne elsődlegesen fontos, mert igy a fogyasztó rákényszerülne az újrafelhasználásra, az újrafelhasználás egy formáját támogatná úgy, hogy anyagi károsodás nem érné. Talán a miérteken is elkezdene gondolkodni, ami ösztönzőleg hathatna életmódjára. Mindenképpen támogatom! Sok sikert!
• Tessék az illetékeseknek bevezetni, és már nem is kell magyarázni semmit, mert zongorázni lehet a külömbséget a mai és a leendő állapot között!!
• Minél nagyobb legyen a betétdij,hogy a vásárlonak megérje visszavinni,a termelöt,kereskedöt pedig akár törvénnyel is. de kötelezni arra, hogy visszavegye,de elsösorban öket is érdekeltté kell tenni a visszaváltás érdekében.
• Az ország szennyeben,piszokban úszik.A tejfeles,joghurtos flakkonokat is vissza- vetetném,de azokat ingyen vegyék át és az eladó vagy gyártó cég semmisítse meg!
• A sok hulladék nem egyenlő a szeméttel,ha nagy része újra hasznosítható gyűjtés után.Így kevesebb menne a szemét bányákba,illetve talán még ez is részben felhasználható hulladékégetőkben,esetleg biogázfejlesztésben.