Az év magyar startupjával, a polilooppal készítettünk interjút, amely a közép- és kelet-európai energetikai startup verseny, a PowerUp hazai döntőjének győztese lett. A csapat nemrégiben a műanyagok környezetbarát lebontására fejlesztett ki egy vadonatúj technológiai megoldást.
Mivel az emberiség a világ minden tájáról a műanyagszennyezés befejeztéért kiállt, a műanyag- és petrolkémiai ipar előrántotta a csodafegyvert, a kémiai (avagy „fejlett”) újrahasznosítást. Leporolták ezt az régi, egyszer már megbukott technológiát, és most szakadatlan reklámozzák ipari körökben, mint a műanyagszennyezésre adott adekvát választ, miközben a bizonyíték a háttérben szembetűnően hiányzik. Mi is valójában a kémiai újrahasznosítás és azt takarja-e, amit állítanak róla? Tényleg annyira jó-e, amennyire jónak kiáltják ki?
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
Újabb mérföldkőhöz ért a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetségének kampánya, amelynek célja a hatékony fellépés a tervezett elavulás ellen, valamint elektronikai eszközeink élettartamának a megnövelése. A mai napon átlépte a tízezret a petíció aláíróinak száma. A két szervezet az aláírásokkal együtt eljuttatja a döntéshozókhoz a témához kapcsolódó javaslatcsomagját.
2020. február elején találkozott először személyesen a Plastic Free Heroes c. Erasmus+ projektben részt vevő nemzetközi szakértő gárda - a munka azóta is folyik.
November 13-án, a Zöld Kalandozások következő vendégeként Katona Attila, a CEU kutatója tart előadást „Városi természetalapú megoldások: innovatív megközelítések és példák a nagyvilágból” címmel. Az előadást a megszokott módon beszélgetés követi, szeretettel várunk titeket!
2019. október 16-án „FÖLD RESET: Gondoljuk újra és folytassuk együtt!” mottóval ismét kezdetét veszi a Zöld Kalandozások a Humusz Házban. Őszi programsorozatunkon körbejárjuk, miként vehetjük ki a részünket a klímaválság kezeléséből. Elsőként a „Másfél fok – Éghajlatváltozás közérthetően” ismeretterjesztő portál munkatársai mesélnek nekünk az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés kapcsolatáról, valamint a lehetséges megoldásokról. Szeretettel várunk titeket!
Az osztrák főváros tudatos intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait. Nemrégiben elkészíttette a város hőségtérképét és klímavédelmi területek létrehozása mellett döntött. Ezeken a területeken az újépítésű épületeknél már egyáltalán nem alkalmaznak fosszilis energiahordozókat.
A mikroműanyagok és a gyógyszermaradványok bejutnak a természetes vizeinkbe, veszélyeztetve a vízi ökológiai rendszer egyensúlyát. Záray Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója a ZIP Magazinnak elmondta, hogy az egyik legégetőbb kérdés az antibiotikumokra rezisztens baktériumok megjelenése. Új antibiotikum-családok kifejlesztésére van szükség, ha nem szeretnénk, hogy az olyan, már visszaszorított betegségek, mint a tuberkulózis, újra megjelenjenek.
Amikor a jelenlegi hulladékhierarchia megszületett [1], a hulladékgazdálkodás arról szólt, hogy az egészségre illetve a környezetre legkevésbé káros módon ártalmatlanítsuk a hulladékot. Annak ellenére, hogy jogilag nem kötelező érvényű, jó eszköznek bizonyult a modern hulladékgazdálkodás felé vezető úton. Azonban a hulladékhierarchia korlátozott és korlátozó is, mert csak és kizárólag környezeti szempontból közelíti meg a helyzetet, azaz nem veszi figyelembe a körforgásos gazdaság felé vezető átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és logisztikai megfontolásokat.